Magyar Hírlap, 1977. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
21977. JÚLUS 1. PÉNTEK ORSZÁGGYOKS v fcry , Mssrgjg HiBLflp A balatoni fejlesztés tervei A Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatokat nemcsak most, még inkább a jövőben kezeljük kiemelten A Kis-Balaton rendezésével és újraélesztésével javítjuk majd a tó vízháztartását. Ezzel csökken az iszapolódás, és kedvezőbben alakul a tó vizének tisztasága is. A I (Folytatás az 1. oldalról) lel a főváros nyári, napi csúcsfogyasztásának. Külön is foglalkozunk a nagy, mumutoásilakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. A csatornázás a lakosság 45 százalékát szolgálja majd. Folytatjuk a szennyvíztisztítókapacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempontból leginkább érintett városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged —, valamint a leglátogatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vízminőségvédelmi problémáinak mielőbbi megoldása. A vízigények és a csökkenő vízkészletek egyensúlyának biztosítása két irányban kíván fejlesztést. Egyrészt a felhasználásra alkalmas vízkincset szükséges növelni, másrészt a vízigények befolyásolásával kell egyenletesebb vízfelhasználást biztosítani. Fokozott figyelmet fordítunk ezért a vízigények számbavételére, indokoltságuk elbírálására, a vízhasznosítás rendjének, hatékonyságának ellenőrzésére. Ezért fokozzuk a vízügyi felügyeleti ellenőrzés hatékonyságát Beruházások Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a több hasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a IV. ötéves időszakhoz képest tízszeres, csaknem 300 millió köbméter tározótér építését irányoztuk elő. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a kisköresi vízlépcső II. ütemét, és előkészítjük a csongrádi vízlépcső megvalósítását. A Körösök csatornázására már üzembe helyezés előtt áll a kőrösladányi vízlépcső. Fokozott figyelmet és áldozatot kíván a regionális víztermelő és szolgáltató létesítményrendszerek fejlesztése, mert jó minőségű víznyerő helyek egyre távolabb találhatók a településektől. Kaposvár a Balatonból, Debrecen a Keleti-főcsatornából, Nyíregyháza a Tiszából, Pécs a Dunából és várhatóan Miskolc is a Tiszából kap elegendő vizet. A tervek szerint 280 kilométer hosszúságú árvízvédelmi töltést erősítünk meg. Emellett az árvízmentesítésnek olyan új, komplex módszereit is alkalmazzuk, mint a veszély esetén igénybe vehető tározók vagy az árapasztó csatornák létesítése. Fokozzuk a védekező szervezet eszközellátottságát, ütőképes felkészültségét, s az előrejelzések biztonságát is úgy, hogy egyidejűleg váljon alkalmassá élővizeink egyre gyakoribb veszélyes szenynyezettségének elhárítására is. A korszerű mezőgazdasági vízgazdálkodásban fő feladatunk mindent megtenni azért, hogy a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldását minél jobban elősegítsük. Tervünkben további 100 ezer hektár új öntözött terület vízellátása szerepel, s tovább csökkentjük a belvízlevezetéshez szükséges időt is. Az öntözésfejlesztés centruma továbbra is a Nagy-Alföld, ezen belül is a kiskörei vízlépcső hatásterülete. A vízrendezés súlypontjait elsősorban Békés, Csongrád és Borsod megye belvizes területei alkotják. Ez a munka azonban csak akkor lehet eredményes, ha az üzemi belvízlevezető művek fejlesztése — ahol pedig már kiépültek, azok karbantartása — megfelelő összhangban lesz az alieni erőfeszítésekkel. Az utóbbi hónapok belvizes eseményei mutatják, hogy e téren még sok a tennivaló. Közérdek is! A tervidőszak felelősségteljes feladata a vizek minőségének, a vízi környezetnek a védelme. A környezetvédelmi törvény értelmében célul tűzzük ki, hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szennyeződését, majd javítsuk tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, Szövettmezetek, intézmények és az állampolgárok cselekvő összefogásával érhető el. Ezért e helyről is kérünk mindenkit, hogy vizeink tisztaságáért, természeti környezetünk hatásos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezéseknek, óvjuk pótolhatatlan vízvagyonunk tisztaságát Az V. ötéves terv során vízgazdálkodás-fejlesztésre 44 milliárd forintot fordítunk. Ennek kereken kétharmadát települések vízellátásának, csatornázásának és a szennyvíztisztításnak fejlesztésére, a többit vízkárelhárítási létesítményekre és a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányoztuk elő. A fejlesztés keretében megvalósuló létesítményeinkhez természetszerűen számos ipari termékre van szükség: vízgépészeti szerelvényekre, szivattyúkra, csövekre, vízépítőipari gépparkra, automaticákra és különféle építőanyag-ipari termékekre. Ágazatunkban is jobban lehet és kell hasznosítani a KGST-ben rejlő lehetőségeket, s egyidejűleg fejleszteni célszerű hazai háttériparunk bázisait is, köztük azokat is, melyekben becsülendő hagyományaink vannak és azokat is, melyek újszerűek. Élve, az alkalommal, kérem az ebben közreműködő ágazatokat és vállalatokat, legyenek segítségünkre avval, hogy elegendő és jó minőségű gyártmányaikkal járuljanak hozzá a vízgazdálkodás tervezett fejlesztéséhez. Tevékenységünk színvonala nagymértékben,, függ attól is, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a szellemi erőforrásokat Ebben lényeges szerep jut a tudományos kutatásnak és a műszaki fejlesztésnek. Alapelvünk, hogy átvegyük a számunkra hasznos kutatási eredményeket, saját erőinket pedig azoknak a közérdekű témáknak a fejlesztésére összpontosítjuk, melyekben adottságaink a legkedvezőbbek. Vízgazdálkodásunkban a távlati fejlesztés meghatározó jelentőségű. Célkitűzéseinket a fejlett szocialista társadalom felépítésének társadalompolitikai céljaiból eredő feladatok határozzák meg. Arra törekszünk, hogy a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízszükséglete és a vízkészletek között stabil egyensúlyt teremtsünk, egyidejűleg növeljük az ár- és belvízvédelmi biztonságot, és védjük vízi környezetünket. A vízgazdálkodás fejlesztését alapjaiban érinti, hogy a helyi, olcsóbb vízkészletek kimerülése miatt csak növekvő ráfordítással tudjuk az újabb vízigényeket kielégíteni. E tendenciát erősíti, hogy a fejlődés a környező országokban szintén erőteljes lesz, következésképpen a hazánkba érkező vízkészletek csökkenésével és a vízminőség romlásával, tavasszal pedig a káros nagyvizek emelkedésével lehet számolnunk. A vízgazdálkodás fejlődését tehát mindinkább a célok és a területek integrálódása jellemzi. Ezértnagyobb figyelmet kíván az arányos, előrelátó fejlesztés, a legkedvezőbb fejlesztési stratégia országos és regionális kialakítása. A fejlesztés arányossági követelményei a következő főbb célkitűzéseket foglalják magukban: a lakosság közműves vízellátása 1990-ig megközelíti a telítettségi állapotot, csatornázással a lakosságnak mintegy háromnegyede lesz ellátva. Nagy figyelmet kell fordítani a víztakarékos és vízkímélő termeléstechnőlógiák alkalmazására. Az üzemi vízgazdálkodást, benne a szennyvíztisztítást és a vízforgatást a gyártási technológia részének tekintjük. Már polgárjogot nyert a gazdaságtelepítési és a területfejlesztési tervezésben a különböző társadalmi, gazdasági szempontok komplex érvényesítése. Közös érdekünk, hogy a vízügyi szempontokat is következetesen érvényesítsük mindig és mindenütt. Vízgazdálkodásunk országos és területi mérlegét így nemcsak a készletek oldaláról, hanem az igények felől is ésszerűen, meglepetések nélkül szabályozhatjuk. Területi integrálódás A vízigények ésszerű szabályozása mellett, a távlati fejlesztésben egyre nagyobb súlyt kap a vízkészletek növelése, a természetes lefolyás műszaki szabályozása. Más országok tapasztalatait és sajátos lehetőségeinket szem előtt tartva, dinamikusan növelnünk kell a tározást. 1990-ig a jelenlegi tározótérfogatot folyamatosan a többszörösére felemeljük. Követelmény a létesítményrendszerek több célú kialakítása és hasznosítása. Az ár- és belvízvédelem biztonságának növelését szorosan össze fogjuk kapcsolni a tározó és vízátvezető rendszerek kialakításával is. A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tiszavölgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna-Tisza-csatorna terve és jelentősége. Megépítése idővel a Tisza-menti vízellátás és gazdaságfejlesztés kulcskérdésévé nő. Ez a mű a Duna—Tisza-közi térség fejlődésében is fontos szerettet játszik majd, és a kelet— nyugati irányú hajózóút megteremtésével nemzetközi érdekűvé válhat. A Duna jelentősége hazánk vízgazdálkodásában és vízi közlekedésében egyre nagyobb lesz. Mint vízi út, különösen a Duna—Rajna—Majna-csatorna megnyitásait követően kap a mainál jóval nagyobb hangsúlyt. Már erre is tekintettel leszünk a Csehszlovákiával közösen megvalósítandó gobcikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésénél, melynek előkészítése folyamatban van. E 15 éves tervidőszakban célszerű megkezdeni a Dráva-hasznosítás létesítményeinek építését is. A közép-dunántúli és az észak-magyarországi térség további fejlesztése pedig feltételezi a több hasznú vízgazdálkodási rendszerek kiépítését, ezáltal a kiemelt értékes bányavizek tömeges hasznosítását is. 1 1975-80 t£S | 8668««aa j MILLIÁRD (£^2 | JJ|| A budapesti vízhálózat fejlesztésére egyre többet kell költeni Parlamenti jegyzet Hasznosítani a gyógyvizet Az egészségügyi miniszter, dr. Schultheisz Emil, is kifejtette véleményét az Országos Vízügyi Hivatal beszámolójával kapcsolatban, és többek között ezeket mondta: " A csatornázás, a szennyvíztisztítás bővítése nem tud lépést tartani a vízhasználat gyors növekedésével. Mint ismeretes, mind az egészségügyi, mind a környezetvédelmi törvény feladatokat ró tárcánkra a vízellátás és a szennyvíztisztítás területén is. A közegészségügyi-járványügyi hálózat 50—100 ezer vízmintát vizsgál meg évente. Ezek zöme a lakosság által fogyasztott ivóvízre vonatkozik. Mintánként ez 8— 12 kémiai és 1—4 bakteriológiai paraméter meghatározását jelenti, tehát 1 millió adatot évente. Az így szerzett ismereteinket természetesen a vízügyi szerveknek is rendelkezésükre bocsátjuk. Az egészségügyi miniszter elmondta, hogy az ország gyógyvízkincsének hasznosítását illetően bizonyos várakozás, sőt az utóbbi időben egyfajta türelmetlenség tapasztalható a közvéleményben. Az egészségügynek kettős feladatot kell megoldania: részint el kell látni a szükséges szabályozási, hatósági feladatokat, másrészt gondoskodni kell a gyógyvizek minél hatékonyabb gyógyászati alkalmazásáról. A gyógyvizek egészségügyi célú hasznosítása érdekében is történt előrelépés. Nemrég nyílt meg a harkányi kórház új épületszárnya, a balfi gyógyintézet, újjáépült a hévízi tó fürdőépületének egyik része, lassan-lassan a Császár fürdő rekonstrukciója is befejeződik. Az exportcélú hasznosítás érdekében szükséges ráfordítások azonban már meghaladják erőinket. , — Az előrelépés érdekében — véleményem szerint —, a különböző népgazdasági ágazatok tevékenységének összehangolása lenne a legfontosabb. Ebben kell továbblépnünk — mondotta befejezésül. Balatont körülölelő regionális vízellátó- és csatornarendszer kiépítése javítja az üdülőkörzetben a vízszolgáltatásokat, de egyúttal fontos környezetvédelmi érdek is. Minisztertanácsunk összehangolt intézkedéseket foganatosított a Balaton egész vízgyűjtő területének fejlesztésére, hogy legnagyobb természetes tavunk és közvetlen környezete a civilizáció hatásaként állagában ne romoljon, hanem tovább fejlődjön. Hasonlóan fokozott figyelmet fordítunk a Velencei-tó fiatalítására, a ráckevei Duna-ág és a Fertő tó fejlesztésére is. A távlati fejlesztés további lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú vízügyi egyezményeink, a közös vízgazdálkodási kérdésekben megfelelő alapot adnak. Törekszünk a kétoldalú vízügyi egyezmények továbbfejlesztésére, arra, hogy azok az egységes vízgyűjtő területre kiterjedő vízügyi együttműködéssé váljanak. E törekvések megvalósításának hatékony fóruma a KGST. A komplex program kiemelten kezeli a Tisza- és a Duna-völgyi együttműködést, a vizek szennyezés elleni védelmét és a tagállamok népgazdaságának megfelelő vízellátását Ennek jegyében már a világon egyedülállóan elkészült az öt Tiszavölgyi szocialista ország közös terve e nemzetközi vízgyűjtő fejlesztésére. I KGST-együttműködéssel A gazdasági együttműködésnek tehát széles perspektívája nyílik a KGST-n belül a vízügyi szolgálat számára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is ki-alakulóban vannak. A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos területét jelentik a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési megállapodások. A magyar—szovjet együttműködés eredményeképpen például földmunkagép-parkunk zöme szovjet termék, az észak-pesti szennyvíztisztító telep szovjet berendezésekkel és szovjet tervek alapján épül. Valamennyi KGST- tagországgal, több nyugati és fejlődő országgal is van hasonló megállapodásunk. A magyar vízügyi szakemberek tevékenyen résztesznek a nemzetközi szakmai életben, elsősorban az ENSZ különböző szerveinek munkájában. Hozzászólások CSELŐTEI LÁSZLÓ (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára elmondta: az 1970-es frissvízigény 1990-re több miint négyszeresére növekszik. Az élen az ipar van, ezt követi a mezőgazdaság, amelyet távlatban megközelít a lakosság igény. A képviselő szólít a Duna—Tisza-csatornáról, amelynek megépítéséhez a felszabadulást követően egyszer már nagy lelkesedéssel hozzáfogtunk. A beszámoló most ennek megvalósítási lehetőségét a 90-es évekre, a századforduló idejére teszi. Indokolt lenne megvizsgálni — összefüggésben az európai víziút-rendszer kialakításával is — ennek a nagy munkának az előbbre hozását. VADKERTI MIKLÓSNÉ (Heves m., 5. vk.), a feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára, a megye árvízvédelmi és öntözési helyzetéről szólva elmondta: a Zagyva, a Tarna és az Eger—Laskó vízrendszereket szélsőséges és heves vízjárás jellemzi. A megye legszeszélyesebb folyója a Tárna. A mintegy 120 kilométer hosszú árvízvédelmi töltés többszöri erősítéssel nyerte el jelenlegi méretét. Az árvizek idején a Tárna mentén levő mélyebb fekvésű községek belterületei és mezőgazdasági területei víz alá kerülnek. Ennek legfőbb oka, hogy rendezetlen a recski Tarna-meder, a szabályozás óta a töltések kiépítése még nem megoldott. szűkös a rajta levő hidak mérete, el kellene végezni a Tarna egész felső szakasza, a meder tisztítását, és folyamatos munkát igényelne a karbantartás. A képviselő úgy vélte: mindez jóval kevesebb költséggel járna, mint a visszatérő árvizek okozta anyagi kár. RADNÓTI LÁSZLÓ (Somogy m., 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke elmondotta: a vízügyi beruházások rendkívül költségesek, s a rendelkezésre álló pénzalapok nem növekednek arányosan az igényekkel. Rendkívül nagy jelentőségű a Dráva vizének közös, jugoszláv—magyar hasznosítási terve. Szabad vízkészletekkel a Dunán kívül ugyanis csak a Dráván rendelkezünk. A csatornázáson kívül az energiatermelés szolgálatába lehetne fogni a Dráva erőit. A Barcsra tervezett magyar vízilépcső fölött levő tározótér 150 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Elkészültével több mint 20 százalékra csökken majd az árvízveszély, rendszeresen hajózhatóvá válik mintegy 200 kilométer hosszú folyószakasz. A Somogy megyeieknek szívügyük a Balaton, veszélyben a víz minősége. Különösen Fonyód, Balatonlelle, Zamárdi térségében okoz gondot a szennyvíztisztítás; a jelenlegi tisztítórendszer kihasználtsága 180—180 százalékos. A képviselő javasolta: a környezetvédelmi alap adjon segítséget a legégetőbb kérdések megoldásához. A szakértői becslés allapján az említett három térségben mintegy 15—18 millió forintos fejlesztésre lenne szükség.