Magyar Hírlap, 1977. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
2 1977. OKTÓBERI, SZOMBAT_____________________. NEMZETKÖZI POLITIKA : MIGYER HÍLUSP KÜLFÖLDI A LAPOKBÓL V-' ' ■ * ■■ -- ' *' Mexikói lapokból válogattuk e heti összeállításunkat. Ha akarikatúrákon megrajzolt katona csizma és monstre puskacső hossza miatt esetleg kevesebb rajz fért be, az olvasó elnézését kérjük, ám méreteiben is legalább ekkora gond Latin-Amerika számára a katonai rendszerek létezi. Mexikó egyik legismertebb politikusát Fidelnek hívják, ő a hivatalos szakszervezetek elnöke, népszerűsége azonban ... Ezért is mondják a munkások egymás közt. ..Most, hogy már Spanyolországban is szabadon működhetnek a szakszervezetek, nem kellene nekünk is odamennünk?” Nagy pusftacsőben kis tábornok, vezülős felirat a csövön, s panasz a főtiszt száján. Az egyik: „brazil fegyverkezés”. A másik: „De hát ez túl kevés a kommunizmus elleni harcra .. .»• És a déli szomszédok pián,hogyan látják Mexikóból a nagy északi szomszédot? Stílusosan, a NATO*wigwam mellett harci táncot jár Carter — a szövés szerint — „a pacifista nagy*főnök ...” (Az idézet lapok: Excelsior, El Universal, El Sol de México.) A rajzolókat legalább annyira foglalkoztatja a szomszédság, mint a belpolitika. Merre lépdel a katonacsizma, s ki bújik meg alatta? Soha ennél könnyebb feladványt . . . SHSZ-kongresszus (ci/or-3 Maroffy László felszólalása Prágában (MTI) Pénteken folytatta munkáját a csehszlovák szocialista ifjúsági szövetség II. országos kongresszusa, amelyen 2 millió 600 ezer fiatal és úttörő képviseletében 1100 küldött, valamint 500 belföldi veredég, és csaknem 80 külföldi delegáció vesz részt. A második tanácskozási napom szót kapott, több külföldi küldöttség vezetője is, közöttük Botisiz Pasztuhov, a Komszomol központi bizottságának első titkára, aki a szovjet ifjúsági szövetség 36 millió tagjának nevében köszöntötte a kongresszust. A péntek délelőtti ülésen mondta el üdvözlő felszólalását dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, a kongreszszuson részt vevő magyar ifjúsági küldöttség vezetője. Maróthy László a KISZ KB és a küldöttség nevében köszöntötte a kongresszus részvevőit, sikert kívánt nagy fontosságú munkájukhoz. Méltatta a csehszlovák szocialista ifjúsági szövetség tevékenységét, majd a KISZ tevékenységéről. A KISZ nemzetközi tevékenységéről szólva dr. Maróthy László kijelentette: A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a marxu-mus-leninizmus és a proletár nemzetköziség szellemében továbbra is azon fáradozik, hogy szüntelenül erősítse a három fő forradalmi erő antiimperialista összefogását. Együtt haladunk a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel, szolidárisak vagyunk a fejlett tőkés országokban működő testvérszervezetek harcával, és támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalom célkitűzéseit. Dr. Maróthy László tegnap este hazaérkezett Budapestre. Német Szövetségi Köztársaság Hadügyminisztérium vizsgálat egy antiszemita megmozdulás ügyében (MTI) Georg Leber nyugatnémet hadügyminiszter Münchenbe küldte a hadsereg helyettes főfelügyelőjét, hogy személyesen vezesse a vizsgálatot az ottani katonai főiskolán lezajlott antiszemita megmozdulások ügyében. Mint a hadügyminisztérium szóvivője pénteken Bonnban közölte, Leber ,,nagyon komolyan veszi” a müncheni Bundeswehrfőiskola hadnagyi rangban levő néhány hallgatójának év eleji bajtársi találkozóját, amelyen — sajtóértesülések szerint —, a tiszti iskolások jelképes zsidóégetést tartottak, és a hitleri hadsereg dalait énekelték. Ha az ezzel kapcsolatos értesüléseket megerősítik, a hadügyminiszter „a legszigorúbb intézkedéseket” rendeli el — vagyis meneszti a hadsereg kötelékéből a bűnösöket. A belgrádi találkozóról tanácskoztak a NATO-országok küldöttségvezetői (MTI) A -NATO- tagállamoknak a belgrádi konzultatív találkozón résztVévd küldöttségvezetői zártkörűértekezletet tartottak, amelyen megvitatták, milyen álláspontot képviseljenek a találkozón. Az értekezletről nem adtak ki közleményt, de megbízható forrásból származó értesülések szerint a 14 nagykövet (Izland képviselője nemvolt jelen), három kérdésről tárgyalt: állásfoglalásukról a megnyitó ülésen, munkájukról a bizottságokban, és a záróközleményről. A megbeszélésen olyan vélemnény alakult ki, hogy a NATO- országok képviselői „párhuzamos” magatartást tanúsítanak, de ne terjesszenek elő közös javaslatokat, s ezáltal kerüljék el azt az esetleges szemrehányást, hogy „tömbök közötti megbeszélések” irányába akarják vinni a belgrádi találkozót. Abban is megállapodtak, hogy hangoztatni fogják: a helsinki záróokmány ajánlásai érvényesek maradnak a következő 15—20 évben,. Nagy-Britannia olaja Csodacsináló Charlie? Dereg a film a Britannic House■ nak, a British Petroleum hatalmas székházának vetítőtermében. Hogy- mibe kerülhetett az alkotás, nem tudni a látvány valóban nagyszerű. S itt "nem egyszerűen a színes technikát," a rendezőt illeti az elismerés, hanem” a főhősöket, azokat a munkásokat, mérnököket, akiket megörökítettek a kockákon. A félórás film a brit északi-tengeri olajkutatás történetét foglalja össze tömören. A Charlie felállítása — amit láttunk — páratlan vállalkozás volt, Charlie egy hatalmas fúrótorony, a nyílt tengeren áll négy óriás acéllábon, ott, ahol a víz mélysége 140 méter, és a hullámok magassága eléri a 35 métert. Charlie fúrófejei egyszerre 27 különböző helyről hozzák a mélységből a fekete aranyat, amelyet 200 kilométer hosszú csővezetéken továbbítanak a szárazföldre. Az építkezés költsége összesen 60 millió fontot, vagyis több mint 100 millió dollárt tett ki. És ezt megszorozhatjuk négygyel: a Forties, nevű, olajlakőhelyén Charlien kívül még három. Ilyen berendezés dolgozik! ... Megtérül-e a hatalmaskiadás, amelyben a részvénytöbbséggel rendelkező államé a döntő rész? Most már egyértelműek a válaszok. Tíz évvel ezelőtt azonban egy ismert brit geológus még azt állította: hajlandó meginni azt az olajat, amit itt találnak. Akutatások jelenlegi eredménye szerint összesen 23 milliárd barrelt (1 barrel 159 liter) kellene elfogyasztania. Skócia és Norvégia partja között az alaszkai olajkincs kétszeresére leltek; a világ ismert olajkészleteinek 4 százaléka található itt. Az olaj felszínrehozatala már csak azért is szokatlanul nehéz feladatot jelent, mert ezen a vidéken nem ritkák" az óránként 150 kilométer sebességet elérő szélviharok. Az Északi-tengeren egy barrel olaj kitermelése 3 dollárba kerül. Összehasonlításképp: a Közel-Keleten 25 centbe, az Egyesült Államokban 1,2 dollárba. Minthogy azonban a kőolaj ára az elmúlt, négy évben ötszörösére emelkedett, a gazdaságossági mutató egyre javul. Klagy-Britannia évi 100 millió € tonnás olajszükségletének csaknem felét hazai termelésből fedezi már, s jut exportra is. Svédország az NSZK és Runna főként jó minőségéért vásárolja a brit olajat. Anthony Bern energiaügyi miniszter szerint a, 80-as években Aligha lesz az energia terén az egyetlen önellátó ország Nyugat-Európában. Érthető hát, hogy a BP-nél nagy lelkesedéssel szóltak az északi kincsről. Olyan mentőövet látnak benne, ami hozzásegíthet a krónikus brit problémák megoldásához. A termelék stagnálása, a munkanélküliség állandó növekedése, a kétszámjegyű infláció, a termelékenység hanyatlása valóságos negatív spirált teremtett az elmúlt években. Ám épp a problémák öszszetett jellege miatt kételkednek sokan abban, hogy az északitengeri olaj megválthatja a gazdasági életet. Len Murray,a hatalmas szakszervezeti szövetség, a TUC főtitkára nemrégkijelentette: „A magam részéről nem hiszem, hogy az olaj az a csoda, amely minden problémánkat megoldja, amíg eljön a mennyek országa.” Hasonlóképpen vélekedik Ralph Dahrendorf, a londoni egyetem nemzetközi hírű professzora is. „Az ernyő- az- esőt nem akadályozza meg — írta egy cikkében —, és hosszú ideig tartó eső esetén a jó ernyő alatt is barátságtalanná válik a helyzet. Nagy-Britannia foszladozó parapléiról nem is szólva.” Abban azonban teljes az egyet. "sértés, hogy a krónikus nehézségek leküzdésének most mégiscsak jobbak a lehetőségei. Ezt mondták a British Petróleumnál is, de külön aláhúzták: mindössze lehetőségről van szó. H. Gy. k: Moszkvai könyvújdonság U hc: Helsinkitől Belgrádig AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLETEN részt vett országok képviselői — Helsinki óta első alkalommal — kollektív tanácskozásra ülnek össze Belgrádban, azzal a céllal, hogy konstruktív tárgyalásokat folytassanak az európai béke és biztonság megerősítésének kérdéseiről és előmozdítsák az európai népek közötti együttműködés továbbfejlesztését. A Szovjetunió álláspontja az, hogy a belgrádi tanácskozáson ne csupán összegezzék a már elért eredményeket, hanem tegyenek kézzelfogható javaslatokat a további együttműködésére és , a részvevők újabb erőfeszítésekkel járuljanak hozzá az enyhülési folyamat előbbreveléhez. Ezekkel a gondolatokkal vezeti be a moszkvai Politizdat Könyvkiadó azt a minap megjelent könyvét, amely tartalmazza a helsinki záróokmány megvalósításával kapcsolatos szovjet politikai és diplomáciai lépések dokumentumait. A belgrádi találkozó megnyitója előtt közreadott dokumentumgyűjtemény lényegében , a záróokmány gondolatmenetét követi, az első fejezetben, található a helsinki értekezlet eredményeit összegző szovjet állásfoglalás, amely az SZKP KB Politikai Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a szovjet minisztertanácsnak az értékelését fogalmazza meg. Ezután következnek azok a legfontosabb nyilatkozatok, beszédek és tanulmányok, melyekben az SZKP KB Politikai Bizottságának csaknem összes, tagja foglalkozik az európai biztonság kérdéseivel. A könyv aktualitására jellemző — és ez a szerkesztői, kiadói munkát is dicséri —, hogy a szeptember elején kiadott dokumentumgyűjtemény tartalmazza Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito elmúlt havi találkozójának legfontosabb beszédeit is. A szovjet párt- és állami kapcsolatok gerincét alkotó békepolitika egy-egy állomását jelzi A. P. Kirilenko beszéde, amely az FKP XXII. kongresszusa alkalmából rendezett politikai nagygyűlésen hangzott el, Koszigin miniszterelnök Törökországban tett nyilatkozata vagy M. A. Szuszlovnak, a Kubai Kommunista Párt első kongresszusán mondott beszéde. A kétoldalú és többoldalú találkozók során az elmúlt két évben a szocialista közösség országainak vezető politikusai többször is megerősítették ama szándékukat, hogy maradéktalanul megvalósítják a záróokmányban foglaltakat. Ennek egyik példája a szovjet-magyar közös közlemény, amelyet Lázár György miniszterelnök 1975 októberi szovjetuniióbeliútjáról adtak ki. (A könyv a közlemény egy részét — a szocialista országok együttműködéséről és a helsinki záróokmány értékeléséről szóló fejezeteket — idézi.) az Államok közötti bizalom légkörének megteremtésében jelentős szerepet, játszik az a kötelezettségvállalás, amely szerint a nagyobb hadgyakorlatokról az illető állam hivatalos közleményt tesz közzé, és külföldi megfigyelők jelenlétét teszi lehetővé. A könyv publikálja a szovjet honvédelmi minisztérium ezzel kapcsolatban kiadott közleményét a Kaukázus, az Észak, a Kisinyov—Odessza—Nyikolajev környéki és a Kárpátok hadgyakorlatokról, valamint azt a kommünikét, amelyet a Varsói Szerződésegyesített fegyveres erőinek Pajzs—76 nevű hadgyakorlatáról adtak ki. A Szovjetunió ■ egyik legfőbb ténykedése a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósítása terén az államközi kapcsolatok elveinek következetes szem elütt tartása. A szovjet kormány egyebek között nyilatkozatban javasolta egy új, kölcsönös egyenlőségen alapuló nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer kiépítését.. E témáról nyilatkozott, az idén Patalicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Esmandztrul miniszterhelyettes is. (Az utóbbi cikk egyébként a kerekedelem és az enyhülés összefüggéseit taglalja.) A könyv harmadik fejezete a nemzetközi szóhasználatban, „harmadik kosárnak” elnevezett témakörhez kapcsolódik. Közli az új szovjet alkotmánytervezetet, azt az emlékezetes Pravda-ciket, amely idén februárban az „emberi jogok” körül kialakult burzsoá propagandakampányt elemzi. Itt olvasható a Legfel-, sőbb Tanács Elnökségének hatá- rozata a szovjet hivatalos szerveknek a külföldi újságírókkal szembeni magatartásáról. A kulturális cseréről olyan neves szerzők publikációi adnak értékelést, mint A. P. Alekszandrov, a szovjet Tudományos Akadémia elnöke, B. I. Sztukalín, az állami könyvbizottság elnöke, Sz. G. Lapin, az állami rádió- és televízióbizottság elnöke. ÉRTÉKES ÉS IDŐSZERŰ áttekintést ad a könyv az elmúlt két évben tett szovjet erőfeszítésekről és az elért eredményekről. A dokumentumok önmagukért beszélnek, s ismételten felidézték Leonyid Brezsnyev Helsinkiben tett emlékezetes kijerlentését, amikor a józan ész győzelmének nevezte a tanácskozás létrejöttét. Mint mondotta,nem vesztett senki és mindenki nyert — mindazok, akiknek drága földünk békéje és biztonsága.. Moszkva, 1977. október 1. Meruk József