Magyar Hírlap, 1978. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
r , 1 tttiSSJSt Üb Aifin Ilim B n ara,»forint . MIGYAD Hifii ip gmm fcnszamai: 221-285, 222—408, sül §É§ §11 jjgn Kg HS jfitjB B Swj K$g. fÉf hűsítőknél. Külföldön a Kul-429—350. Terjeszti a Magyar Jgg ^ || H H H ül ü ■ ÜB l^rü Hf Külkereskedelmi 11. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM POLITIKAI ^lAPILAP______________________________1978. JANUÁR 1. VASÁRNAP Rajtra készen Asztalfiókban Immár a tavalyi naptár, az évet is összegeztük az utóbbi hetekben-napokban. Számot vetettünk azzal, menynyire jutottunk egy esztendő alatt. De felmértük azt is: menynyire - mennyivel előbbre! - juthattunk volna, ha még következetesebben haladunk a magunk szabta úton, ha jobban élünk adottságainkká lehetőségeinkkel. Ma lélegzetvételnyi szünetet tartunk, hogy holnaptól - nem képletesen, hanem ténylegesen értelmezve e holnapot, az új év első munkanapját — immár előre tekintsünk. Előre, oly módon, hogy közben emlékezzünk a néhány órája búcsúztatott hetvenhetes esztendő gazdaságunk társadalmunk számára részint megnyugtató, másrészt fokozottabb figyelemre intő tanulságaira. Nem valami ismeretlen felé igyekszünk: a következő 365 nap tennivalóit is tervgazdálkodásunk törvénye határozza meg, s 1978 egyik legfontosabb - középső - esztendeje az ötödik ötéves tervnek. Feladataink hosszabb és rövidebb távra egyaránt ismertek tehát. Tekintsünk most el a számok sorolásától, hiszen a százalékokban megfogalmazott célok csupán a továbblépés ütemét, a remélt eredményt jelzik. Ám ez alkalommal a mikénten a hangsúly: mely területen kell holnaptól is a bevált gyakorlat szerint, hol pedig más módon — hatékonyabban, korszerűbben, rugalmasabban munkálkodnunk. A gondolatjelek közé tett szavak arra utalnak viszont: a „más módon” nem kíván újdonatúj módszereket. Teendőink lényegét már jó ideje meghatároztuk. Nem új keletű igény a jobb szervezés csakúgy, mint a takarékosság, a rendteremtés a beruházásban, vagy termékeink minőségének javítása — a közelítés a világszínvonalhoz. Amit meg kellett volna tennünk, de elmulasztottunk tavaly, még kevésbé halogathatjuk tovább. Elodázhatatlan immár, hogy meggyorsítsuk a szerkezeti átrendeződés megkezdett folyamatát, hogy száműzzük a gyártmánylistáról az avukat, az eladhatatlant. Hiszen ha a külkereskedelmi cserearányok számunkra kedvezőtlen változásairól szólunk, az előnytelen helyzet a mi produktumunkat is minősíti. S legalább annyira múlik rajtunk, mint ama nemzetközi közegen, amelyben élünk-cselekszünk, hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzete az idén a tavalyinál stabilabbá váljék. Az 1978-as terv reális célokat ötvöz és fejlődést ígér. Aligha kétséges: az idén is előbbre jutunk. De hogy mekkorát lépünk, az túl az akaráson, fegyelmünkön is múlik. Két esztendőhatáron a X X X Z X Lakásépítés, beruházások Ilyentájt, az esztendők metszéspontjában, hagyományos szokás immár, hogy egyidejűleg két év célkitűzéseit tekintsük át: a búcsúzó tavalyit (amelynek célkitűzései immár eredményekké ötvöződtek) és a szárnyát bontogató ideit (amely további gyarapodásunkat ígéri). Az elmúlt hetekben sor került erre a társadalmi és a gazdasági élet megannyi fórumán; utat jelölt az MSZMP Központi Bizottságának október 20-i határozata, s erről vitatkoztak két napon át a képviselők az Országházban is. Most néhány adatot kiragadva és egymással egybevetve szólunk 730 nap tényeiről-terveiről Ipar, jövedelem Amíg az ipari termelés 1977- ben az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban, 7 százalékkal nőtt, az idei terv 5,5— 6 százalékos növekedéssel számol (ám fokozott követelményeket támaszt a termékek minőségével szemben, s feltételezi a gyártmányszerkezet korszerűsítési folyamatának felgyorsulását. A mezőgazdaság tavaly — részint az időjárási tényezők hatására — rekorderedményeket produkált, termelése 1975-höz képest 9 százalékkal (az állattenyésztés termelése 9—10 százalékkal) emelkedett Az 1978. évi terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos (az állattenyésztés termelésének 2 százalékos) növelését irányozza elő. Ily módon a mezőgazdaság az idén 11—12 százalékkal ad többet mint 1975- ben. Nem utalva most külön az értékesítés, a külkereskedelem és a gazdálkodás szempontjából korántsem harmadrangú szállítás eredményeire-feladataira; a nemzeti jövedelem az 1977. évi — előzetes számítások szerint — 8 százalékos emelkedéssel szemben az idén 5 százalékkal növekedik. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4—4,5 százalékkal haladta meg az 1976. évit, az idei terv 3—3,2 százalékos növekedést ír elő. A lakosság fogyasztása — a jövedelmekkel összhangban — 4—4,5 százalékkal fokozódott, a 3,4—3,6 százalékkal növekszik. Egy ország gyarapodását fejlődését mindenkor érzékletesen jellemzik új létesítményei. S bár a beruházások háza táján 1977- ben sem sikerült rendet-egyensúlyt teremteni — mintegy 178 milliárd forintot, a tervezettnél 9—10 százalékkal nagyobb összeget fordítottak a szocialista szektor beruházásaira, s különösen a vállalati beruházások kiadásai növekedtek —, tavaly tetszetőshasznos építményekkel gazdagodtunk. Elöljáróban a lakásépítés adatai: 89 ezer új otthon épült, s ebből 30 ezer az állami lakás. A legtöbb döccenő a fővárosban volt. Az idén 90 ezer új lakás átadását tervezzük, s több mint egyharmaduk, 33 ezer az állami. A főváros 18 ezer új hajlék átadásával számol; ötezer meglevő lakást felújítanak, csaknem ezret korszerűsítenek, háromezer lakásban pedig fokozott karbantartást végeznek. Az ország lakásépítését az idén több mint 10 milliárd forint állami támogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel segíti. S mert otthonunk nem csupán a lakás bejáratánál kezdődik: családok tízezreinek életkörülményeit határozza meg, hogy az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a bölcsödei helyeké 3100- zal, az általános iskolai osztálytermeké pedig 710-zel gyarapodik. Utaltunk rá: tavaly a beruházási kedv túlburjánzott, s az évi terv túlteljesítése meghaladta a népgazdaság teherbíró képességét, ráadásul nem járt együtt a beruházási hatékonyság általános javulásával. Ami csupán a forintokat illeti, az idén még nagyobb összeg — 180—182 milliárd — fordítható a szocialista szektor beruházásaira, ám elsődleges célkitűzés: a folyamatban levő építkezések mihamarabbi befejezése. Kiváltképp az iparban fontos, hogy az új berendezések minél előbb termelhessenek, s forint milliókat lekötő „álló” eszközökből hasznot hozó állóeszközökké váljanak. Következzék hát — a teljesség igénye nélkül — a tavalyi és az idei lista. Az elmúlt évben (sőt: a gyorsítási program keretében, részlegesen már 1976- ban) befejeződtek a Dunai Kőolajipari Vállalat II. ütemének, a Duna menti Hőerőmű II—III. ütemének és a KÖFÉM szélesszalag-hengermű III. ütemének munkálatai. Elkészült a Hejőcsabai Cementgyár, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyára és Selyp-Nyergesújfalun az azbesaicementgyár. Szinte az ország egészének rádióvételi lehetőségét javítja a solti új nagyadó. Üzembe helyezték a szovjet—magyar földgázvezeték I—II. ütemének alapvető termelőberendezéseit. Az oktatómunkát két impozáns építmény könnyíti: a fővárosban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri toronyépülete, Győrött pedig a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Vidéken és a fővárosban Ugyancsak részlegesen, vagy teljes egészében elkészült a Tiszai Hőerőmű I. üzeme, a Magyar Viscosa Pan II. üzeme, a Dunaújvárosi Hullámvertikum, a Simontornyai Bőrgyár, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a nyírád-deáki bánya és a Budapesti Finomkötöttárugyár (Budapest— Debrecen—Kiskunhalas), sor került az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártásának fejlesztésére oxigénes intenzifikálással. Az óév utolsó eseményei közé tartozott a 280 ágyas győri kórházépület átadása, s ugyancsak kedvezett a Rába-parti megyeszékhely lakóinak is a fél szélességben forgalomba helyezett M1-es autópálya Lapozva a naptárban: mit ígér az ötödik ötéves tervidőszak középső — 1978-as — esztendeje? Két állami nagyberuházás kezdődik meg — a Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve, a Székesfehérvári Könnyűfémműben pedig a félgyártmányfejlesztés —, és tíz nagyberuházás fejeződik be teljesen. Így Ózdon a harmadik negyedévben ké(Folytatása az oldalon) Köldi Judit rajta Louis van Geyt Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt a KB székházában találkozott Louis van Geyttel, a Belga Kommunista Párt hazáinkban tartózkodó elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű beszélgetésen, amelyen részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, észemecserét folytattak a két pártot érintő időszerű kérdésekről. Lengyel—amerikai közös közlemény (MTI) Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, pénteken este vacsorát adott a hivatalos látogatáson Varsóban tartózkodó Carter amerikai elnök tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Edward Gierek a többi között elmondta: Lengyelország szocialista szövetségeseivel és barátaival mindent elkövet, hogy elmélyítse és visszafordíthatatlanná tegye az enyhülési folyamatot. — Az enyhülési folyamat kulcsfontosságú tényezőjének tekintjük — mondotta Edward Gierek — az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat. Teljes mértékben támogatjuk Leonyid Brezsnyevnek azt a kezdeményezését, hogy megállapodás alapján kölcsönösen mondjanak le a nukleáris fegyverek gyártásáról. A biztonság érzésének erősödése egyben előmozdíthatja a továbblépést a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon is — tette hozzá. Carter válaszbeszédében kijelentette: most mindennél jobban meggyőződhettem róla, hogy az olyan népek, mint a lengyel és a szovjet nép, elsőnek sohasem kezdené a háborút, hacsak valamilyen súlyos provokáció vagy az érintkezések hiánya miatti értetlenség azt ki nem robbantja. Mi szintén békét akarunk, és sohasosem kezdenénk háborút, ha csak valamilyen hiba folytán nem, ami abból fakadhat, hogy nem értettük meg potenciális ellenfeleink szándékát — jelentette ki Carter. Az amerikai elnök ezután utalt arra, hogy szoros együttműködés és konzultáció folyik az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az atompusztulás szörnyű veszélyének kiküszöbölésére. Varsóban pénteken éjfélkor Carter amerikai elnök lengyelül(Folytatása a 3. oldalon) Kambodzsa—VSZK diplomáciai szakítás (MTI) A Phnom Penh-i rádió szombaton reggel bejelentette, hogy Kambodzsa ideiglenes jelleggel megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Vietnammal. Phnom Penh a döntést a kambodzsai—vietnami határon történt harci cselekményekkel indokolta. A vietnami külügyminisztérium szombaton délelőtt az alábbi tájékoztatást adta az MTI tudósítójának a kambodzsai kérdésről: A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériuménak tudomása van a kambodzsai döntés: 1. A vietnami fél az ügy képesen nyilatkozatot ad ki. Mindenesetre Hanoi álláspontja az, hogy a (Folytatása a 3. oldalon)