Magyar Hírlap, 1978. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

2 1978.január 1.vasárnap______________­______________nemzetközi politika___________________________________Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL HOBOE BPEMH A január 11-én Bécsben folytatandó közép-európai fegyveres erő és fegy­verzetcsökkentési tárgyalások II. for­dulója után az eredményeket értékel­ve a moszkvai Novoje Vremja meg­állapítja: Sajnos, a mostani találkozó után is csak azt konstatálhatjuk, hogy nem került közelebb a meg­állapodás. A nyugati képviselők továbbra is a két szövetségi rendszer haderőinek aszimmet­rikus csökkentésére törekednek, ami a szocialista országok biz­tonságának nyilvánvaló károkat okozna. Azt követelik, hogy tár­gyaló partnereik háromszor any­­nyi katonát vonjanak ki a tér­ségből, mint a Nyugat. A Szov­jetuniónak azt javasolják, hogy a szóban forgó övezetből már az első szakaszban vonjon ki 1700 harckocsit, és a szovjet fegyveres erőknél — amelyek a Varsói Szerződés közép-európai tagor­szágainak védelmi struktúrájá­ban fontos láncszemet alkotnak — állandó és igen komoly kor­látozásokat érvényesítsenek. A NATO ennek fejében 29 ezer amerikai katona kivonását kínál­ja fel, amelyek azonnal helyette­síthetők a legmodernebb hadi­­technika átszervezésével. A kölcsönös adatcsere során megállapítást nyert, hogy a NA­TO és a Varsói Szerződés had­erőinek személyi állománya Kö­­zép-Európában hozzávetőlegesen megegyezik. A nyugati képvise­lők mégis immár egy esztendeje meddő vi­tát folytatnak a szocia­lista országok­ szárazföldi csapa­tainak állítólagos számbeli fölé­nyéről. Eközben a Pentagon és a NATO fokozza nyugat-európai, és ezen belül közép-európai katonai felkészülését. Die Presse Begin és Szadat kötélhúzása a „megbékélés” jegyében. CORRIERE DELLA SERA A milánói napilap egy cikke a nem­rég függetlenné vált egykori francia gyarmat, Dzsibuti miniszterelnöke, Ahmed Dini december 17-i lemondá­sának körülményeivel foglalkozik. Ahmed Dini, az ország hatósá­gait törzsi elnyomással vádolta. Lemondását megelőzően a dzsi­­buti rendőrség letartóztatott hat­száz, az afar népközösséghez tar­tozó személyt. A vád az volt el­lenük, hogy részesei voltak egy pokolgépes merényletnek, amely öt halálos és harmincegy sebe­sült áldozatot követett. Hasszan Guled, Dzsibuti köz­­társasági elnöke az issza nép­csoporthoz tartozik. Egy televí­ziós beszédében azt állította: az afarok bombamerényleteikkel azt akarják elérni, hogy Dzsibuti függetlenségét feladva, foglaljon állást az ogadeni konfliktusban. arrufiTtova 3-ícratb Uriímue -—■■ i— *—■ Rekordszámban hagyják el a fehé­rek Dél-Afrikát — hirdeti címében a Párizsban szerkesztett, Zürichben nyomtatott amerikai napilap. Tavaly gyakorlatilag megdup­lázódott a Dél-Afrikából emig­ráló­ fehérek száma, miközben az új bevándorlóké mintegy a felé­re csappant. A statisztikai hivatal Johannesburgban közzétett ada­tai szerint január és október kö­zött 22 ezer 400 ember hagyta el a faji összecsapások színterévé vált országot, szemben 1976 ha­sonló időszakában összegezett 11 ezer kilencszázzal. A hivatal sze­rint 1977-ben csak huszonegy­ezren telepedtek le Dél-Afriká­ban, míg 1976-ban a letelepülők száma 41 ezer volt s AZ ELTELT TIZENKÉT HÓ­NAP mérlegét megvonva, a szov­jet külpolitikusok eredményes­nek, sikeresnek értékelik az 1977-es é­vet. Tovább erősödött a szovjet állam tekintélye, szá­mos nemzetközi kérdésben sike­rült haladást elérni, vitathatat­lanul izmosodik az enyhülési fo­lyamat és fejlődik a szocialista államok közössége. A Szovjetunió és a szocialista országok eszmei közössége szá­mos alkalommal jutott kifejezés­re a jelentős nemzetközi esemé­nyek kapcsán. Belgrád­ban — ahol a helsinki dokumentumok gyakorlati megvalósítását ele­mezték — nagymértékben elő­segítette a találkozó pozitív foly­tatását a Szovjetunió és a szocia­lista országok több konkrét és tárgyszerű javaslata­ Nagy ér­deklődés fogadta Belgrádiján Leonyid Brezsnyev október 12-én mondott beszédét, amely­ben lépéseket javasolt a kato­nai enyhülés elősegítésére, s ugyancsak kedvező fogadtatásra találtak a természet- és környe­zetvédelem, a szállítás és ener­getika terén tett szovjet együtt­működési javaslatok. A belgrádi találkozón a szovjet küldöttség, valamint a szocialista országok delegátusainak következetes fel­lépése eredményeként, zátonyra futottak azok a kísérletek, ame­lyek — mindenekelőtt az Egye­sült Államok és más NATO-or­­szágok sugallatára — tévútra próbálták vinni az eszmecsere fonalát. A Belgrádiján előterjesztett szovjet javaslatok amerikai fo­gadtatása tükrözte az Egyesült Államok Szovjetunióhoz való vi­szonyát a főbb politikai kérdé­sekben. E korántsem egészséges amerikai hozzáállás miatt — ahogy azt Moszkvában több al­kalommal is hangoztatták — tavaly észrevehetően lelassult a fegyverkezési hajsza korlátozá­sát célzó legfontosabb tárgyalá­sok üteme. Ennek ellenére a Szovjetunió állhatatosan folytat­ta az SZKP XXV. kongresszu­sán jóváhagyott politikát. A KONSTRUKTÍV SZOVJET JAVASLATOK között ott volt az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásét, a vegyi fegy­verek betiltását, az újfajta tö­megpusztító fegyverek és fegy­verrendszerek ki­dolgozásának és gyártásának betiltását célzó ja­vaslat. Folytatódtak a közép­­európai haderők és fegyverzet csökkentésére irányuló tárgyalá­sok, valamint a szovjet és az amerikai fél közötti stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások. Október elején Washingtonban Gromiko szovjet és Vance ame­rikai külügyminiszter közös nyi­latkozatban foglalt állást a SALT Rtt. megállapodás aláírása mellett, s kifejezte azt a szán­dékot, hogy aktív tárgyalásokat folytatnak a megállapodás minél előbbi megkötése érdekében. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő a Pravda tudósítójának válaszolva e kérdésben, annak a remény­é­nek adott kifejezést, hogy a je­lenlegi optimista légkörben sike­rül gyakorlati lépéseket tenni a két nagyhatalom közötti megál­lapodás elérése érdekében. Az enyhülési politika egyik igen fontos momentuma volt novem­ber másodikán, az a szovjet ja­vaslat, amely megegyezést szor­galmaz az atomfegyverek gyár­tásának egyidejű beszüntetéséről, valamint ar­ról, hogy az összes atomfegyver-kísérlet meghatáro­zott időre való beszüntetése mel­lett hirdessenek moratóriumot a békés célú nukleáris robbantá­sokra is. "' ~'r L A Szovjetunió nagy gonddal ápolta, fejlesztette több nyugat­európai országhoz fűződő jó kap­csolatát. Leonyid Brezsnyev jú­niusi franciaországi útja az el­múlt tizenegy év során a kilen­cedik szovjet—francia csúcstalál­kozó volt. Érezhetően állandósult az együttműködés erősítésére irá­nyuló politika, s ez nem csupán a két ország, hanem az általá­nos nemzetközi kapcsolatok ala­kulására is pozitív hatással van. A más társadalmi rendszerű ál­lamokkal való békés együttmű­ködés további példája a Szovjet­uniónak az NSZK-hoz, Angliá­hoz, Olaszországhoz fűződő kap­csolata. Jóllehet Leonyid Brezs­­nyevnek az elmúlt évre terve­zett NSZK-beli útjára csak ez év elején kerül sor, minden bi­zonnyal beigazolódnak a szovjet államfő szavai, miszerint a Schmidt kancellárral folytatan­dó megbeszélései a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok fejlesz­tésén túl szolgálják majd az enyhülés és az európai béke ügyét is. MOSZKVÁBAN NAGY AG­GODALOMMAL szemlélik a kö­zel -keleti feszült helyzet további bonyolódását. Többször is hang­súlyozták — legutóbb a Prav­dában Leonyid Brezsnyev — a Szovjetunió elvi álláspontját a kérdésben. Az évek óta követ­kezetesen képviselt szovjet ja­vaslat általános rendezést sürget, valamennyi érdekelt fél bevoná­sával. Itt különleges hangsúllyal esik szó a Palesztin Felszabadí­­tási Szervezet érdekeinek védel­­mezéséről, különösen amióta Szadat egyiptomi elnök az arab népek érdekeinek figyelmen kí­vül hagyásával tárgyalásokba bocsátkozott az izraeli kormány­nyal A szovjet véleményekből egyértelműen kitűnik, hogy az önmagát messzemenően kompro­­mitálló jelenlegi egyiptomi ve­zetés végérvényesen elvesztette hitelét a szovjet kormány előtt, és a szovjet rokonszenv v­issza­­­szerzééshez új politikai alapokra helyezkedő egyiptomi álláspont­ra van szükség. Várakozó állás­pontra helyezkedik a Szovjetunió a Szomáliai kormány döntését követően, hiszen a kapcsolatok egyoldalú felbontása elsősorban Szomália érdekeivel ellentétes. A Szovjetunió többször is értés­re adta, hogy kész támogatni az afrikai népek nemzeti felszaba­dító küzdelmét és kész minden segítséget megadni az imperia­lizmus ellen vívott küzdelem­ben. A NAGY OKTÓBERI SZO­CIALISTA FORRADALOM hat­vanadik évfordulójának eszten­deje, a lenini külpolitika követ­kezetes megvalósítása újabb si­­kereket hozott a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében is. A nemzetközi feszült­ség enyhülésének megerősítését és a nukleáris háború veszélyé­nek elkerülését célzó javaslat megvitatása mellett több más fontos témában lépett fel kez­deményezőként a Szovjetunió. Ilyen a gyarmati sorban levő országok és népek függetlensé­gének megadásáról szóló vagy a nemzetközi biztonság megerősí­tését célzó és az agresszió fogal­mának meghatározására irányuló szovjet kezdeményezés. Siker­ként könyvelik el a Szovjetunió­ban, hogy 1978. május 23-án megnyílik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka, amely köz­ponti témaként a leszereléssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja majd. Moszkva, 1977. december. Meruk József A szovjet külpolitika egy esztendeje Moszkvai válaszok A neutronfegyverre: nem Gra Bzvesatyirja b­ajk­ikjaitnjaréga!) HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ - HETI VILÁGHÍRADÓ 1. ISZMAILIA: Szadat egyip­tomi államfő és Begin izraeli kormányfő az egyiptomi város­ban találkozott másodszor. Elő­terjesztették rendezési javasla­taikat, s megállapodtak egy ka­tonai és egy politikai kérdések­kel foglalkozó bizottság létreho­zásában. 2. TEHERÁN: Sziad Barré, szomáli államfő tárgyalá­sokat folytatott Reza Pahlavi iráni sahhal. A hírügynökségek jelentései szerint Barré célja, hogy katonai és politikai támo­gatást szerezzen az Etiópia ellen folytatott háborújához. Barré Iránból Irakba, majd Pakisztán­ba utazott. 3. ANKARA: A. Bü­­lent Ecevit volt miniszterelnök vezette Köztársasági Néppárt a múlt héten bizalmatlansági in­dítványt nyújtott be a Demirel­­kormány ellen. A bizalmi szava­zás tegnap zajlott le. 4. LISSZA­BON: Ismét Mario Soares ka­pott kormányalakítási megbíza­tást. A Portugál Szocialista Párt főtitkára megkezdte tárgyalásait a pártokkal. A lisszaboni polgári sajtó nem zárja ki a szocialisták és a jobboldali Demokrata Szo­ciális Centrum közötti szövetség lehetőségét. 5. RÓMA: A héten folytatódott a karácsony előtt kezdődött újabb terrorhullám. Az olasz fővárosban és más váro­sokban újfasiszta és szélsőbalol­dali csoportok haj­tottak végre fegyveres és gyújtogató akciókat. 6. WASHINGTON: Carter elnök elindult európai körútjára, amelynek első állomása Lengyel­­ország volt. Carter megbeszélé­seket folytatott Edward Gierek­­kel, a LEMP KB első titkárával. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Carter Varsóból Tehe­ránba utazott. Felkeresi még In­diát, Szaúd-Arábiát, Franciaor­szágot és Belgiumot is. Hillai A HÉTEN TÖRTÉNT Szomália szorult helyzete Két hónapon belül másodszor tesz körutat a Közép-Kelet mu­zulmán országaiban Sziad Barré Szomáliai államfő. Nem is titkol­ja: az a célja, hogy katonai és politikai támogatást szerezzen, országa számára az Etiópia ellen folytatott háborújához. Mielőtt Teheránból továbbutazott volna Bagdadba, Barré bejelentette, hogy Reza Pahlavi sahnak üzene­tet adott át Carter amerikai el­nök számára, aki szombaton ér­kezett hivatalos látogatásra az iráni fővárosba. Közölte azt is: szeretné, ha az Egyesült Államok és más tőkés országok felhagyná­nak „várakozási álláspontjukkal és Szomália védelmére kelné­nek”. De há­t, milyen alapon kérhet védelmet az a Szomáliai, mely­nek reguláris csapatai a területi igények érvényesítéséire ott har­colnak? Ezzel összefüggésben ér­demes felfigyelni a jól értesült The New York Times csütörtöki cikkére, mely szerint az amerikai külügyminisztérium úgy értékeli a helyzetet, hogy „Etiópia Szomá­liai fegyveres agresszió áldozata, s az Addisz Abeba-i kormánynak nyújtott támogatásukkal a szo­cialista országok nem sértik meg az érvényes nemzetközi egyezmé­nyeket”. A jelek szerint Washington még mindig fontolgatja, hogy milyen politikát is folytasson az Afrika „szarvában” folyó háborúval kap­csolatban. Döntésénél kénytelen figyelembe venni, hogy a konti­nens országainak többsége hely­teleníti a történelmileg kialakult határok erőszakos megváltoztatá­sát, mert azt láncreakcót elindító precedensnek tekintik. Közre­játszhat Washington habozásában továbbá, hogy — bármennyire is ellenszenves számára az etióp forradalmi rendszer — az új ve­zetés sikerrel birkózik meg a kaotikus helyzettel s a kezdeti sikereket elért Szomáliai csapato­kat deffenzívába szorította. S le­hetséges, hogy az USA — Angola példáján okulva —■ óvakodik at­tól, hogy is­mét bukott ügy mellé CUjan-’ UcY'V­in Az olasz terrorhullám Karácsony óta Olaszországban újból fellendülőben van a terror­hullám. Főszereplői: a szélsőjobb­oldali és az álbaloldali ultrara­­dikál­isok. Szerdán Rómában is­meretlen tettesek az utcán agyon­lőtték az újfasiszta Olasz Szociá­lis Mozgalom (MSI) egyik akti­vistáját. Ezzel egy időben pokol­gép robbant az újfasiszta párt egyik körzeti helyiségében. Aznap este bomba robbant Alberto Mo­ravia ismert baloldali író római lakásának ajtaja előtt. Anyagi károk keletkeztek, de szerencsé­re senki sem tartózkodott a la­kásban. Csütörtökön neofasiszta bandák Rómában üzletek kirakatait tör­ték be és gépkocsikat rongá­ltak meg. Pisztolyaikból tüzet nyitot­tak a megfékezésük végett érke­zett rendőrökre. Jobboldali su­­hancok Olaszország más városai­ban, így Nápolyban is zaklatták a haladó gondolkodású embere­ket. Péntekre virradóra pokolgé­pet robbantottak Giorgio Rosset­ti, az Olasz Kommunista Párt trieszti városi bizottsága titkárá­nak lakása előtt. A politikai, erkölcsi és gazda­sági válsággal küszködő Itália demokratikus erői, köztük az Olasz KP mér régóta követeli a kereszténydemokrata kisebbségi kormánytól, hogy erélyesen lép­jen fel a demokratikus rendet mindjobban fenyegető, politikai terrorizmussal szemben. Pálfi Viktor

Next