Magyar Hírlap, 1978. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

­2 im. JANUAR 11.VASARNAP _____________C­lAUD­I OTTHON HÁZTARTÁS______________________________M flgYCR HoUflp Nem minden meghűlés influenza Tulajdonképpen minden évszak­ban látunk az utcán, villamoson vagy szűkebb családi körben nát­hás, tüsszögő, köhögő embereket. A tüneteiben változatos hűléses betegségeket kiválthatja az év­szakhoz képest helytelen öltözkö­dés, az átázott cipő, a nedves haj, esetleg az is, ha rosszul záró ajtó vagy ablak mellett huzamosabban tartózkodunk. A hűléses megbetegedések első­sorban az őszi és a kora tavaszi időben, tehát nedves, nyirkos, vagy változékony időjárás kísérő­­jelenségei. Leggyakrabban az orr­nyálkahártya, a garat, a gége és a légcső gyulladásával járnak, és szövődménymentes esetekben két­­három napig tartanak. Az emberek hajlamosak arra, hogy minden hűléses betegséget influenzának tartsanak, és leküz­désükhöz antibiotikumokat (Ve­­gacillin, Maripen stb.) szedjenek, holott néhány tabletta Kalmo­­pyrin, forró tea vagy limonádé, egy-két napos ágynyugalom ele­gendő a gyógyuláshoz. Az antibiotikumok kiterjedt és gyakran mértéktelen adagolása nemkívánatos következményekkel jár. Az elégtelenül adagolt anti­biotikumok fokozzák a baktériu­mok ellenállóképességét, így a kí­vánt gyógyító hatást nem érik el. Igaz ugyan, hogy a kórokozókat gyorsan elpusztítják, ugyanakkor megfosztják a szervezetet termé­szetes védettségétől. A legnagyobb veszedelem azonban az, hogy a betegnél túlérzékenység alakulhat ki az antibiotikumokkal szemben, és egy későbbi, esetleg súlyosabb fertőzés esetén már hiába szedi a Vegacillint vagy a Maripent — a gyógyulást hiába várja. Mi az influenza? Az influenzát mindenkor az A vagy a B csoportba tartozó vírus okozza. A fertőzés után néhány nappal, de sokszor már huszon­négy óra múlva dasva­dtság vesz erőt a betegen, derék- és végtag­fájdalmai vannak. Fejfájás, láz jelentkezik, nátha, étvágytalaltság, álmatlanság kíséretében. A huru­­tos tünetek néha csak valamivel későbben lépnek fel a légutak­­ban. Vannak olyan influenzafaj­ták, amelyeknél gyomor- és bél­zavarok jelentkeznek. Ilyen esetben a beteg maradjon ágyban és hívjon orvost. Két-há­­rom napig tartó láz után meg­szűnnek a kellemetlen tünetek, de a betegnek még néhány napi pihenőre van szüksége, hogy is­mét munkaképes legyen. Amikor a hőmérséklet tartósan a fagypont alatt van. Influenzás megbetegedés alig fordul elő, ha azonban a hőmérő higanyszála a fagypont fölé emelkedik és beáll az olvadás, az influenza robba­násszerűen megjelenik és terjed. Az influenza cseppfertőzés útján kerül át egyik emberről a má­sikra. Lappangási ideje 1—2 nap. A kórokozók elsősorban a lég­­utakban és a­­ tüdőben szaporod­nak és innen szóródnak szét a szervezetben. Elsősorban a gyermekek és a hallott korúak? Ha az influenzát egyetlen vírus okozná, könnyű volna a védeke­zés ellene. Az influenza azonban változékony formában jelentkezik évről évig, s ezért nem sikerül a tömeges védőoltást idejében meg­szervezni. A szerológiai próbák" elvégzése bonyolult és időigényes. Ezért azt a kevés oltóanyagot, amit a járvány fellépése idején sikerül előállítani, az influenzás betegekkel foglalkozó egészség­ügyi személyzet és más, különö­sen veszélyeztetett személyek ré­szére tartják fenn. Az influenzát mindenki meg­kaphatja. Még az sem ,,mentesí­tett” ellene,­ aki már kiáltotta a betegséget. Leginkább veszélyben vannak a gyermekek és hajlott korúak­, akiknél könnyen szövőd­ményes tüdőgyulladás stb. léphet fel. Lehetőleg kerüljük a meghű­lést. A test lehűlése ugyanis haj­lamossá teszi a szervezetet a mikroorganizmusok okozta fertő­zésekre. A nyirkos levegő, az eső és a szél megannyi ellenség, ami ellen védekezni kell. Hogyan? El­sősorban úgy, hogy mindenkor az időjárásnak megfelelően öltöz­ködjünk. Hideg ellen legjobban véd a réteges öltözködés, mert ezzel visszatartjuk a test felüle­téről kisugárzó saját hőnket. Járvány esetén fokozott mér­tékben éljünk egészségesen. Amennyi időt csak lehet, tartóz­kodjunk friss levegőn. Fontos a fehérjedús táplálkozás és a vita­minok szedése. A C-vitamin tab­letta egymagában nem felel meg a természetes C-vitaminnak, való­színű, hogy a citromban van még egy kiegészítő anyag, ami előse­gíti a C-vitamin hatását. Meg­lepően sok C-vitamint tartalmaz a savanyú káposzta, az ecetes paprika és a burgonya. Védekezhetünk-e az influenza ellen? Ha nem lakunk messze munka­helyünktől, ne szálljunk zsúfolt járműre, ahol ki vagyunk téve a fertőzés veszélyének. Inkább gya­log tegyük meg az utat oda és vissza, mert a napi mozgás el­hanyagolásával gyengítjük szer­vezetünk ellenállóképességét. Gyermekeink közelébe ne en­gedjünk náthás, köhögős látoga­tókat. Ha kicsinyeinknél a meg­hűlés jelei mutatkoznak, lehető­leg tartsuk otthon őket, és ne engedjük közösségbe. Az influenza ellen biztosan ható gyógyszer, sajnos, még sehol sincs a világon. A mind szélesebb vá­lasztékú antibiotikumok azonban feltétlenül alkalmasak a szövőd­mények leküzdésére. Dr. Marék Antal Molnár Ferenc Száz éve, 1878. január 12-én szü­letett Molnár Ferenc­ dráma- és re­gényíró, a XX. századi irodalom eu­rópai jellegű képviselője. Egyik mon­dását idézzük (lásd a rejtvényben). V­IZSZINTES 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: US­A). 11. A szén és a be­rill vegyjele. 14. Egymással rossz vi­­szony­ban levők. 15. Község a sár­vári járásban. 17. Véres at­ornák. 18. Bank párnáik (aaigon szó). 20. Olasz vá­ros Dél-Tirolban. 21. Gáz — néme­tül. 22. A szív orvosi neve. 2­3. Dal betűi, keverve. 25. . . . Galaction (ro­mán író). 26. Az arzén vegyjele. 27. Kötőszó. 28. Az idézet harmadik ré­sze (zárt betűk: C, N). 31. Vállra vetve vinedit női sál. 33. Sírkő von Levő szöveg. 34. Kérdő­­szócska. 35. Becézett férfinév. 37. Kínai földraj­zi nevekben: dél, déli. 33. Élet. 40. sporteszköz. 41. Jelt ad. 42. Szunyóká­lok. u. Fasorral szegélyezett utak. 46. G, L­ad. Mecóko területein es­t indián nép. 47. Détréru tanítását biz­tosítaná tuditra. 4­8. É, Á. 49. Angol matematikus és fizikus (11703—1841). 50. A Duma mellékfolyója. 51. A fej része. 52. A rádium vegyjele. 54. Tanári egynemű betűi. 55. Azonos betűk. 56. Semmit sem tevő. 58. U, la. E. 80. Díszes külsőségekkel rendezett műsoros előadás. 63. Üz­leti. 65. ... Kesey (Szállá a kakukk fészkére írója). 66. Képző. 68. Le­veledben közlöd. 69. ... Bias (La­­sage regénye). 70. ... plus ultra. 71. Deli ... (a Szigeti veszedelem egyik alakja). 72. A kérődzők egyik gyomra (névelővel). 74. Angolna, né­metül. 75. Velence strandfürdője. 76. Bűvös, varázsos. 78. Lefekvéshez va­ló készülődés. 80. A. S. Y. 81. Zela .. . See. FÜGGŐLEGES 1. Festő. Ő nyitotta Pesten 1846- ban az első festőiskolát (Jakab). 2. Nincs benne semmi sem. 3. A sze­relem és a szerencse nyer. 4. Lán­gol. 5. Aki éppen következik. 6. Já­szai Mari-díjas filmrendező (Éva). 7. Villamos töltést hordozó anyagi ré­szecske. 8. Nagy írónk név­jele. 9. N. S. 10. Olimpiai bajnok szovjet tornásznő. 11. Nem üt belé a­ menny­­kő. 12. Nagyon szomorú. 13. lentin személyes névmás. 14. Seben kép­ződik. 16. Nép a Közel-Keleten. 19. . . . Delon. 22. Az idézet második része (zárt betűk: E, S). 33. Ló­étvágy kell hozzá. 24. Az NDK ne­vének német rövidítése. 26. Az idé­zet negyedik része (zárt betűk: O, S). 27. ... világát. 29. A japán szi­getek ősnépe. 30. Egy mukkot sem szól. 32. Romániád folyó. 36. Za­var, feszélyez. 39. A hóesés ideje. 43. Öregecske. 44. A görög levegő (innen származik az ,,ájer”). 46. ... Bachwald. 47. Angol kémikus, eljá­rást dolgozott ki az arzén kimu­tatására. 48. Mindig jó kedve van. 50. Emberi bőrszín. 51. Egy hely­ben van. 53. Szignó. 5­5. Harun­al ... 57. Tengeri hal. 59. Hévízhez tartozó község. 61. Levegő. 62- A Vígszínház első nemzedékének kivá­ló jellemábrázolója (utóneve kezdő­betűjével). 64. Labdarúgás. 65. Né­met szobrász (1377—1947). 67. Tarto­zik valakinek. 71. Szavak csatája. 72. Az ott levő. 73. A Nap angol neve. 74. Már megette kenyere ja­vát. 75. L. N. E. 77. S. Y. 78. Ká­vé egynemű betűi. 79. Bodri-lak. REDNAY JÓZSEF Beküldendő a vízszintes 1., a füg­gőleges 22., a a Vízszintes 28. és a függőleges 26. számú sor megfejté­se ,szerkesztőségünk címére, legké­sőbb január 25-ig. A l­apon kérjük fleltfi­t tenni . REJTVÉNY. A helyes megfejtést, beküldők kö­zött könyvutalványokat sorsolunk ki. A január 1-i számunkban megje­lent keresszttrejtvény megfejtése: Csak azt hozd meg, mit kívántunk; / Tel­jesedjék legszebb álmunk: / Légy jó hozzánk és bőséges, / örömhozó, békességes. A helyes megfejtést beküldők kö­zül könyvutalványt nyertek. BUDAPESTEN: Haraszti József­né. II1105 Gergely utca 14. — K­itz Lász­­lóné, 1146 Thököly út 68. — Juta­si Ferencné, 1138 Csokonai utca 19. — Kerekes Béla, 1041 Dobó utca 53. — Tiszai György 1431 Keszkenő utca 13. VIDÉKEN: Pogarasi Zoltán, 2440 Százhalombatta, Mór­icz Zsig­mond utca­ 3.. m. 2. — Hevesi István, 3834 M­i­sf­­lc II­., Iván utca 55.. T. 2. — Weitner Mária, 3531 Miskolc, Győ­ri kapu 12.. I. 2. — Laczkó Mária 2660 Balassagyarmat, Hétvezér utca 3/b. — Tusiak Györgyné, 5540 Szarvas, Sza­badság út Egy kis kozmetika Ilyenkor, tél elején a napfény jótékony hatása egyre kevésbé éri bőrünket, s már táplálkozá­sunk is „téliesre” váltott: több zsíros ételt eszünk. Fordítsunk te­hát fokozott figyelmet arcbőrünk­re, mert ez könnyen megsínyli az óhatatlan évszakváltást. Jótékony hatású lehet például egy-két, há­zilag is alkalmazható frissítő, táp­láló pakolás. .A túróból készült arcpakolás még a rendkívül érzékeny bőrre is használható. Másfél evőkanál friss tehéntúrót egy kis tejjel, pár csepp mézzel keverjünk el puha krémmé, és kenjük arcunkra. Ügyeljünk arra, hogy a szemzug­ba és a száj sarkába több kerül­jön. Húszpercnyi pihenés után langyos tejbe mártott vattával mossuk le. Arcápolás - házilag Akinek a bőre ráncosodásra hajlamos, azoknak legjobb a to­jásos pakolás. Friss tojássárgájá­hoz keverjünk kevés citromlevet (ezt a szárazbőrűek kerüljék), és pár csepp étolajat (legjobb az olíva). Ezt a pakolást is legalább húsz percig hagyjuk arcunkon, majd langyos tejjel mossuk le. Ősszel és télen legjobb a langyos tejes arcmosás — lehetőleg víz helyett is ezt alkalmazzuk. A fehérjékben gazdag pakoló­­szerek mellett a télies időjárás kozmetikai problémáit csökkenti a kamillavirágból készült tea is. Gyógyító hatását a gyulladáscsök­kentő illóolajnak, az azulénnek köszönhetjük. Bevált borogató-és arcgőzölő szer­e a fáradt bőrt, szemeket felüdíti. A szigorúbb hidegekre is számítva megjegyez­­zük: a fagyás okozta panaszokat is csökkenti a kamillás fürdetés. Az ápolt, tiszta kéz és köröm a jó megjelenés elengedhetetlen fel­tétele. Kezünk ápolása nem lu­xus, és nem is vesz sok időt igénybe. Akármilyen munkát vé­gez egy nő vagy egy férfi, ügyeld­het a keze, és kalim is a kozma tisztaságára. Háztartási, olajos, piszkos mu­sti­ka végeztével a legfontosabb a meleg vizes, szappanos, köröm­­kefés kézmosás. Széppé, puhává teszi a kezet a citromleves bedör­zsöl­és. Általában a bőr savas ré­­tege jól védi a kézfejet, de ha túl sok vegyszer éri a bőrt, a sav- és zsírköpeny felmondja a szolgála­tot, és megszűnik a bőr önvédel­me. A folyamatos bőrkárosodá­sok akár ekcémát is okozhatnak. Jó szokás, ha mosáshoz, piszko­sabb munkához gumikesztyűt vi­selünk. Vannak, akiknek a hideg­től, esetleg minden külső hatástól függetlenül is gyakran kivörösö­dik a kezük. Ez sokszor vérkerin­gési zavarokra vezethető vissza. A legjobb ellenszer a véredény­­torna: váltogatva mártogassuk kezünket hideg és forró vízbe. A váltó-kézfürdő után hidratáló krémmel kenjük be kézfejünket, egészen a csuklóig. A-vitamin tartalmú ételek fogyasztása (pL sárgarépa) is csökkenti a kivörö­­södést. Szép lesz a kéz Az ápolt kéz ékessége a szép köröm. A köröm nem attól szép, ha hosszúra hagyjuk és állandóan lakkozzuk. Kézmosás után a kö­römágy bőrét óvatosan toljuk hát­ra, de lehetőleg ne vágjuk ki olló­val. Gyakori, kellemetlen panasz a repedezett, töredezett köröm, ami többféle okra vezethető visz­­sza: anyagcserezavarokra, helyte­len táplálkozásra, maró vegysze­rek, mosószerek használatára. El­sősorban tehát az okokat kell megszüntetni. Ügyeljünk táplál­kozásunkban a mész- és vitamin­­tartalmú ételek rendszeres fo­gyasztására. Együnk több tejter­méket és halat. Ajánlható a heti egy-kétszeri meleg, olajos köröm­fürdő ie. G. M. Régi fűszerek — új ízek A régi székely konyha nélkü­lözhetetlen fűszernövénye volt a kakukkfű, más néven kukucska­­fű, amelyet újabban ok nélkül el­hanyagolnak a szakácskönyvek. A rendkívül aromás fűszernövény hazánkban vadon nő, de termesz­tik gazdaságokban is. A gyógynö­­vény-szaküzletekben szárított ál­lapotban árulják. Különösen kel­lemes, pikáns ízt kölcsönöz a más­ból készült ételeknek, s jól illesz­kedő, fűszere a száraz főzelékek­nek, vadas ételeknek. Mint gyógy­növényt étvágygerjesztőnek, gyo­­morjavítónak, görcsoldónak ajánl­ják. Kakukkfüves burgonya. Egy kiló burgonyát meghámozunk és vékony karikákra vágunk. Tűz­álló tálat kizsírozunk, és az al­jába egy sor burgonyát rakunk. Ráhintünk karikára vágott vörös­hagymát é­s megszórjuk finomra morzsolt kakukkfűvel, kevés tö­rött borssal s petrezselyemzölddel. Erre ismét burgonya, hagyma és az említett három fűszer kerül, majd a rétegezést addig ismétel­jük, míg a burgonya el nem fogy. A tetejére paradicsomszeleteket vagy — ennek híján — paradi­csompürét teszünk, végül pedig vékony, füstölt szalonnaszeletek­kel borítjuk be. Alufóliával be­vonva, lassú tűznél puhára süt­jük. Ha megpuhult, levesszük róla a fóliát és pirosra sütjük. A majoránna valahonnan a Földközi-tenger környékéről ke­rült hozzánk, meghonosodott. A régi és az új magyar konyhának egyik legkedveltebb fűszernövé­nye lett. Visszaélni a használatá­val nem tanácsos, mert erősen aromás, így elnyomja az ételek eredeti ízét. Megfelelő mennyi­ségben használva azonban kiemeli a májgombócnak, a töltött csir­kének, a birkapecsenyének és a legkülönbözőbb mártásoknak az ízét. Magyar Elek, a híres ínyesmes­­ter még marhatokány fűszerezé­sére is ajánlja a majoránnát, a mai konyhában pedig a grillen készült ételek, alufóliában sütött húsok ízesítésére használják. Majoránnás tokány: Háromne­gyed kiló, úgynevezett pörkölt­nek való marhahúst metéltre vá­gunk és megfuttatjuk egy fej­­ka­rikára vágott vöröshagymán, ame­lyet előzőleg kevés zsíron üve­gesre pároltunk. Felöntjük annyi vízzel, hogy félig ellepje, megsóz­zuk és lefedve pároljuk. Ha félig megpuhult, meghintjük egy kés­hegynyi majoránnával, és taka­réklángon tovább főzzük. Aki tej­fölösen szereti, egy deci tejföllel és kiskanálnyi liszttel behabar­­hatja. A gomba ételnek és fűszernö­vénynek egyaránt ízletes és táp­láló. De tartalmaznak a gombák szénhidrátot, foszfort és vitamino­kat is. Sokféle ehető gombát isme­rünk, az üzletekben azonban több­nyire csak a sampinyon gomba kapható. Íme, két recept a gombát kedvelőknek. Sült gomba. Szép, nagy gom­bafejeket megtisztítunk, ha fe­kete a lemezük, kikaparjuk, meg­mossuk. Lapos tűzálló tálat olaj­jal megkenünk, s a gombafejeket úgy helyezzük rá, hogy nyílásával felfelé legyenek. Mindegyiket megsózzuk, megborsozzuk, meg­szórjuk apróra vágott petrezse­lyemzöldjével, meglocsoljuk ke­vés olajjal, és forró sütőben meg­sütjük. Rizsköretet adunk hozzá. Töltött gomba. Nagy sampi­ngon gombáknak levágjuk a szá­rát, megtisztítjuk, lehámozzuk, és olajjal megkeni, lapos tűzálló tálban a gomba nyílásával fel­felé, egymás mellé lerakjuk. A szárát és a kisebb gombákat meg­tisztítjuk, apró darabokra vágjuk, és kevés vajon, megsózva puhára pároljuk. Hozzáadunk áttört, főtt burgonyát — 5 gombára számí­tunk egy közepes nagyságút —, kevés főtt, darált tariát, s annyi tejfölt, hogy puha massza legyen. Megízesítjük sóval, borssal, apró­ra vágott petrezselyemzöldjével, s a gombákat megtöltjük úgy, hogy kúp alakjuk legyen. Sütőben jól átsütjük, időnként tejföllel meg­locsoljuk. 82. 1.

Next