Magyar Hírlap, 1978. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

4 1978. MÁRCIUSI, SZERDA TUDÓSÍTÁSOK Magyar Hírlap KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA Borbély Sándor a munkásőrségnél Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap részt vett a munkásőrség területi parancsnokainak értekezletén. A tanácskozáson — amelyen részt vettek az országos parancsnokság vezetői is — Borbély Sándor tájékoztatót tartott időszerű belpolitikai kérdésekről, és tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánságait a munkásőröknek. Gáspár Sándor fogadta az SZVSZ elnökét Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden fogadta a Budapesten tartózkodó Enrique Pastorinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét. Megbeszélést folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről. Kitüntetés Glied Károlyt, a Bácsi-Kiskun megyei Tanács idén nyugalomba vonult elnökhelyettesét a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetést kedden Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke adta át Kecskeméten, majd Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára köszöntötte Glied Károlyt, aki sokat tett a vidék mezőgazdaságának fejlesztéséért. Az SZMBT vezetőségének ünnepi ülése Moszkvában A Szovjet-Magyar Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg az SZMBT vezetőségének ünnepi ülésén kedden Moszkvában, a Barátság Házában. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Pjotr Fedoszejev akadémikus, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Zinaida Kruglova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke, Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az SZMBT vezetőségének több tagja és a moszkvai magyar nagykövetség vezető diplomatái. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, aki a jubileumi rendezvényeken részt vevő magyar küldöttség élén tartózkodik Moszkvában, a nap folyamán látogatást tett Zinajda Kruglovánál, az SZBTSZ elnökénél, megbeszélést folytatott Pjotr Fedoszejevel, az SZMBT elnökével és fogadta őt Vlagyimir Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese. Pjotr Fedoszejev akadémikus ünnepi beszédében meleg szavakkal méltatta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság két évtizedes tevékenységét. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének forró üdvözletét és szívből jövő jókívánságait tolmácsolta az ünnepi ülés részvevőinek, az SZMBT valamennyi kollektív és egyéni tagjának. Felolvasták Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének és Marjai Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetének az ünnepi ülés részvevőihez intézett levelét. MHSZ-évforduló A napokban országszerte csaknem ötezer klubban több mint 200 ezer tag, pártoló tag emlékezik bensőséges ünnepségeken az 1948. február 29-én — Magyar Szabadságharcos Szövetség néven — megalakult MHSZ történetére. Több mint 130 ország rádióamatőreit várják a Nemzetközi Rádióamatőr Szövetség április 22-én Miskolcon megnyíló konferenciájára, amelyet ugyancsak a jubileum alkalmából rendeznek. Ünnepel a Csehszlovák Honvédelmi Szövetség, a Svazarm is, melynek központi bizottsági elnöke, Vaclav Horácek vezérezredes kedden Prágában fogadta a szocialista országok csehszlovákiai katonai és légügyi attaséit, közöttük a magyar attasét, Kriska György alezredest is. Ülésezett a Legfelsőbb Bíróság Az utóbbi három esztendőben több mint nyolcezer gazdasági perben döntöttek a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai — állapította meg a Legfelsőbb Bíróság keddi teljes ülésén. A legnagyobb ügycsoportot a több mint kétezer kártérítési per képviseli —mindenekelőtt a fuvarozási és a szállítmányozási szerződéseken alapuló jogviták. A bíróságok elvi irányító testülete a következő időszakban is törekszik arra, hogy a a gazdasági perekben folytatott ítélkezési gyakorlatával hatékonyan szolgálja a gazdaságpolitikai célokat, a népgazdasági érdekeket és a szerződési fegyelem megszilárdítását. A testület — dr. Szakács Ödön elnökletével — megtárgyalta és elfogadta a gazdasági kollégium 1975—1977 között végzett munkájáról szóló beszámolót. Az eltelt években összesen 12 tanácselnöki értekezlet állásfoglalás született, s ugyancsak a bíróságok egységes joggyakorlatát segítették elő az elvi iránymutatást tartalmazó döntések. A gazdasági perek tapasztalatainak elemzése azért is fontos feladat, mivel — mint az ülésen rámutattak — kiindulópontja lehet egy-egy új jogszabály megalkotásának. Ami a szerződési viták tapasztalatait illeti, figyelmet érdemlő jelenség, hogy a gazdálkodó szervezetek egy része már a szerződések megkötésére sem fordít kellő gondot. A pontatlan, felületes vagy késedelmes szerződési nyilatkozatok folytán a felek sokszor létre sem jött szerződések alapján teljesítik kötelezettségüket. Így aztán, ha később egyikük szerződésszegés címén pert indít, meglepetéssel veszi tudomásul, hogy partnerével nincs is érvényes szerződése. A teljes ülés végül meghozta a Legfelsőbb Bíróság 13-as számú irányelvét, amely — a módosított Polgári Törvénykönyvvel összhangban — az új rendelkezésekhez igazítja a korábbi 7-es számú irányelvekben foglaltakat. Új szabályokat állít fel az állam javára marasztalással, a visszajáró szolgáltatással, illetve a gazdagodás elvonásával kapcsolatban. Kimondja, hogyan kell megítélni a szocialista jog és erkölcs szabályait súlyosan sértő magatartást a szerződéses kapcsolatokban. A teljes ülés több, korábban hozott polgári elvi döntést hatályon kívül helyezett, illetve módosított. A teljes ülésen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. A Minisztertanács elnöke Kőbányán A jó példák meggyőző erejével Nincs abban semmi meglepő, ha egy miniszterelnöki látogatás — például a főváros egyik kerületében — majdhogynem földrajzórára emlékeztető bevezetővel kezdődik. Már csak azért sem, mert eleve bizonyosra vehető, hogy néhány perc elteltével átcsap, mondjuk, az ipar teljesítőképességének helyzetelemzésébe, hogy aztán a társadalmi átalakulás megannyi mérhető koordinátáját érintve, szóba kerüljön például, a lakásépítés, a közlekedés vagy éppen a közoktatás, a művelődésügy számtalan feladatköre. Tükör Zarnóczi József, a X. kerületi pártbizottság első titkára ennek megfelelően tegnap délelőtt a következő adatokkal kezdte a kormány elnökének szóló tájékoztatóját: „A munkásmozgalmi hagyományokban gazdag kerület 32,5 négyzetkilométer, ebből a lakóövezet tíz, az ipari kilenc, míg a mezőgazdasági és a zöldövezet együttesen 13,5 négyzetkilométer.” Ennél azonban jóval többet mondanak azok az adatok, amelyek a lakosságra és a foglalkoztatásra vonatkoznak. Kőbányán százezer ember él, és a kerület mintegy 200 üzemében, vállalatánál, ipari jellegű szövetkezetében, intézményeiben ugyancsak százezren dolgoznak — közülük harmincezer a Vidékről bejárók száma. Ez, ugye, már nem „holt adat”, miként a tájékoztató további fejezeteit sem lehetne ma még egyetlen tankönyvben sem fellelni. Például azt, amelyik egy lüktető, szüntelen változásban levő és előnyösen átalakuló termelési tevékenység múlt évi tükre. Egyebek között mi olvasható ki ebből Kőbányán? Mindenekelőtt a jelenlegi ötéves terv első két esztendejének sikeres teljesítése. És mi vezetett ehhez? Sok öszszetevője van, de két lényeges alkotóelemét így fogalmazták meg a házigazdák: a szervező, az irányító és ellenőrző munka javulása , egyszersmind a központi, a kormányzati törekvések következetesebb érvényesítése; a másik: a gazdaságpolitikai munka tartalmi változása, amire immár nem pusztán a munkahelyek gazdasági vezetésének mechanikus és általános beszámoltatása a jellemző, hanem a konkrét, célratörő, a feladatokat egy-egy üzem adottságaival szembesítő szándék, így kevesebb szó száll el nyomtalanul mérni és viszonyítani lehet az eredményeket, ellenőrizni a tegnapi fogadkozásokat — és segíteni, ha olykor a termelőüzemen kívüli gondokkal találja magát szembe a gyári, munkahelyi közösség. Közben természetesen néhány jellemző adat erejéig szinte minden folyamatot — benne az örömet és gondot is — érzékeltette a kerületi pártbizottság első titkára. Érdemes ezekből válogatni mert kommentár nélkül is beszédesen vallanak arról, hogy a gazdaságépítés miféle vállalkozása megy ma végbe Kőbányán. A kerület üzemei az V. ötéves tervben 16 milliárd forintot kívánnak beruházni, megfontoltan és megalapozottan élnek az exportbővítő hitelekkel, aminek fejében az érintett hét vállalat 104 millió dollár értékű többletexportot vállalt; egy példa a termelési szerkezet korszerűsítésére: az EVIG-ben jelenleg négy motorcsalád adja a termelés 50—60 százalékát, a korábbi százhúsz családdal szemben; számtalan jó eredeményezés igazolja Kőbányán azt az átérzett felelősséget, hogy a magasabb színvonalú külkereskedelmi tevékenység ma már — a jövőben pedig még inkább — a műhelyben, a munkapadok mellett, a korszerűbb termelés üzemi terepén kezdődik. Arányérzék akadnak, persze, gondok is, amelyeket ugyancsak hasonló példatárral „hitelesített” a kormány elnöke előtt a kerületi vezetés. Ezekből is néhányat. A beruházásokat mindmáig fékezi a változatlanul tetemes — és talán nem mindenben indokolt — adatkérés, a bonyolult előírások sora; baj az is, hogy a műszaki kiviteli tervek a beruházási hitelek felvételének idején még nem állhatnak az üzemek rendelkezésére — emiatt nagy az időveszteség. Egy meghökkentő vállalati szemlélet: nemigen érdemes az átlagosnál nagyobb eredményekre törekedni, hiszen az sem jár jelentős anyagi előrelépéssel... Az olvasó feltehetően mármár fogalmazgatja önmagában a kérdést: vajon a kormány elnökének egy-egy ilyen látogatása mennyiben szorítkozik a mindenkori házigazdák tényrögzítő, hiteles tájékoztatására, s melyek azok a percek, amelyek a szóban forgó kérdésben a kölcsönös tapasztalatok megvitatására kínálnak jó lehetőséget? Mi több, még az is felvetődhet: a miniszterelnöknek vagy a kerületi vezetésnek ad-e többet egy közösen eltöltött munkanap? Hasonló beszámolóinkból korábban is mindig kiderült: felelősségteljes tájékoztatóval kezdődő párbeszédről van szó; azonos céloknak, törekvéseknek olyan szembesítéséről, amelynek keretében elhatározások és tettek vizsgáznak, s hatnak egymásra kölcsönösen. Mit jelentett ez tegnap Kőbányán? A gazdasági munkáról és a kerület fejlődéséről szóban és személyesen is megannyi információt kapott a kormány elnöke és — mint mindig — ezúttal is sok mindent írásban rögzített. Bizonyos megállapításokra természetesen azonnal reflektált. Ilyen volt egyebek között a kőbányaiak arányérzéke. Mert mint a fentiekből is kitetszik — noha csupán szerény vázlatát adhattuk a kerületi fejlődés adatgazdag öszszefoglalójának — sem a bevált jó módszereket, sem pedig a gondokat nem kerülték meg a vendéglátók. S Lázár György ezen a ponton érdekes párhuzamot vont, pontosabban szólva: tanulságos beállításban érzékeltette a központi döntések és a végrehajtás összefüggéseit. Már abban megnyilvánul a kerületi vezetés realitásérzéke, ahogyan értékelik az eddigi munkát: nemcsak ismerik az idevonatkozó legfontosabb pártos kormányhatározatokat, hanem annak megfelelően cselekszenek. Külön örülök, hogy a feladatokról, a gondokról szólva, a fejlődés, a megoldás érdekében bizonyos súlypontokat képeznek, mint amilyen például a termelési szerkezet olyan korszerűsítése, ami az egész népgazdaság fejlődését szolgálja. Ez valóban kulcskérdés, de ilyen az üzem- és munkaszervezés, a nagyobb hatékonyságra való határozott törekvésük is. S amikor ezekről, valamint a megoldás módjairól, annak bevált gyakorlati példáiról hallottam, különösen tetszett, hogy nem feledkeznek meg a kedvező tendenciák felmutatásáról. Nekünk ugyanis a meghonosított jó tapasztalatokra nagyon figyelnünk kell, mert a magasabb színvonalú munkához az ilyen példák kiterjesztése elengedhetetlenül fontos. A kormányzati döntések is ezt kívánják elősegíteni, bár az ilyen döntés önmagában aligha lenne elegendő, mert ugye tiszta, egyértelmű irányelveket, útmutatásokat adhatnak a központi szervek, ám végül minden jó döntést csakis a jó gyakorlat igazolhat. A kőbányaiak arányérzéke ebben a vetületben tehát egyenlő a jó politikai érzékkel, következményeiben pedig mind a gazdasági munkában, mind pedig az élet más területén tudatos feladatvállalást, határozott tetteket garantál. Éppen ezért nemcsak hihető volt, hanem megalapozott az is, amit — immár a gyakorlati tapasztalatok oldaláról — a különböző szakterületek felső irányításának címeztek, s amiről ugyancsak nyíltan szóltak a kormány elnöke előtt. Némely kései döntés miatt nehezteltek, ami főként a kerületfejlesztés lendületében okoz gondot. Döntésbiztonság A példák hallatán Lázár György megjegyezte: — Hasonló gondokról magam is tudok, és meggyőződésem, hogy minden amellett szól: az állami szerveket sürgessék ésszerű, megalapozott döntéseik meghozatalában. Ugyanis attól — hiszen az itteni példáik is ilyenek, ezt igazolják —, hogy valaki elodázza a döntést, nem lesz több pénzünk ... Az egész napos látogatás legkülönbözőbb színhelyein — a Pataky István Művelődési Központban, az Újhegyi úti lakótelepen, a Finommechanikai Vállalatnál — még számos formában visszavisszatértek a délelőtti beszélgetés gondolatai, abban azonban mind a kormány elnöke, mindpedig a házigazdák egyetértettek, hogy Kőbánya fejlődése — minden átmeneti nehézség ellenére — rendkívül erőteljes, ilyen vállalkozásokra azelőtt soha nem volt, s nem is lehetett példa ebben a munkáskerületben. Kiss Gy. János Opus Pacis-tanácskozás Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága dr. Ijjas József kalocsai érsek, pápai trónálló elnökletével kedden együttes ülést tartott, amelyen részt vett a magyar katolikus püspöki kar több tagja is. A tanácskozás részvevői beszámolót hallgattak meg a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Falugyűlés két nyelven Anyanyelvűkor! hallgatják az ismeretterjesztő előadásokat a nemzetiségi lakosok Pest megye szentendrei, váci és ráckevei járásában. Több helyütt a falugyűlésen és a tsz-zárszámadásokon is kétnyelvűek a felszólalások, a közélet fórumain azonban még kevés helyen használják az anyanyelvit — állapította meg keddi együttes ülésén a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége és nemzetiségi munkabizottsága. Az ülésen szó esett arról is, hogy évről évre növekszik a nemzetiségi óvodák és általános iskolák száma. Jelenleg 182 óvodában 1700, 45 iskolában mintegy 6000 gyermekkel anyanyelvén foglalkoznak.