Magyar Hírlap, 1978. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
Magyar Hírlap közönségszolgálat 1978. MÁRCIUS 30. CSÜTÖRTÖK 11 MAI MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH: 8.27: Hajdan a kürtszó! 1 8.57: Operaáriák.. 9.30: Nóták. 10.05: Gyerekeknek. 10.32: Emőd Pál riportja. 10.47: Beethoven-művek. 11.40: Veres Péter: A Balogh család. 12.35: Melódiakoktél. Közben 13.15: Falurádió. 14.00: Szabadpolc. 14.30: Zenekari muzsika. 15.10: Dalok a Nagy Honvédő Háborúról. 15.27: Ezeregy délután. 16.00: Útközben. 16. 00: Klingsitonól Bagdadig — Zenés útibeszámoló. 17.00: Útközben. 17.07: Álmodjunk együtt iskolát — Riport. 17.27: Bartók: III. vonósnégyes. 17.14: Operaáriáik. 17.59: Filmzene. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.25: Könyvajánlat. 19.15: Népdalok. 19.35: Zenekari hangverseny. Közben 20.25: A zene szava. 21.30: A Les Humphries énekegyüttes műsora. 21.40: Történelmi figyelő. 22.20: Népdalok. 22.50: A szakirodalom haszna. 23.00: Puccini : A Nyugat lánya. 0.10: Táncdalok. PETŐFI. 8.05: Népdalok. 8.20: Külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.28: Nepek meséi. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: A Budapesti Koncertfúvószenekar játszik. 12.33: A pécsi stúdió műsora. 12.55: Szimfonikus táncok. 13.25: Édes anyanyelvünk. 13.30: Zöngészde. 14.00: Színe-java. 16.00: Fényes Szabolcs: Történeteim. 16.33: Kívánságkabaré. 17.00: Segíthetünk? 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hétvégi panoráma. Közben 19.25: Jó estét, gyerekek! 19.55: Slágerlista. 20.33: Kisvárosban élni. 21.02: Könnyűzenei olimpia — A BBC műsora. 21.32: Hidas Frigyes- Bösendorfer. 22.33: Világtörténelem dióhéjban. 22.43: Csajkovszkij-kórusok. 23.00: Tánczene. 23.30: Népi zene. 3. műsor. 14.03: A Filharmónia Fúvósötös hangversenye. 15.16: Wagneroperák. 15.50: Könyvszemle. 16.03: Fonotuksa. 16.23: Sosztakovics: A harcra fel! 16.32: Politikai vitaműsor. 16.52: Ötórai tea. 18.05: Vezényel Wilhelm Furtwängier. 19.33: Az utolsó háború — I- Sci-fi. 20.31 : Operahangverseny. 21.30: Kamarazene. TELEVÍZIÓ BUDAPEST; 1. műsor: C.OO: Torna. .8-05: Iskolatévé 15.15: Iskolatévé (tám.). 16.35: Szabadegyetem. 17.25: Óvodások műsora. 17.50: Képek az erdőből. 13.10: Sport. 18.35: Öntözni kell — Riportfilm. 30.00: Privatov milliói. 21.25: Megkérdezzük a minisztert. 22.05: (Ne) ... adj fel egy hirdetést — Riportfilm. 22.23: Híradó. 2. műsor. 13.20: Világnézet. 19.30: Híradó. 20.00: A Baranya Táncegyüttes műsora. 20.15: Híradó. 21.05: A Visztula mentén — NDK-dokumentumalm. 21.25: Az állam támaszai — NSZK-film. POZSONY. 10.00: Az úr és a csillagász. 11.15: Természetvédelem. 16.05: A szépségek királysága. 17.20: Ifjú,sági magazin. 19.00: Híradó. 19.30: Sport. 20.20: A baleset. 21.30: Híradó. 22.05: Az országúton nem vagy egyedül. 22.10: Kulturális magazin. JUGOSZLÁV, 1. műsor. 17.10: Napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tudomány. 18.45: Vetélkedő. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.20: Rajzfilm. 22.05: Szarajevói zenei esték. 2. műsor. 17.20: Kosárlabda. 19.15: Tájékoztató adás. 30.00: Szórakoztató műsor. 22.15: A néma. 22-45-Zenei fesztivál. SZÍNHÁZAK Rövid tartalom és szereplőlista a Pesti Műsorban. Operaház: Spartacus (7) Erkel Színház: Andrea bender (Maleczky bérlet — 7). Nemzeti Színház: Az a szép, fényes nap (7). Várszínház: Bajcsy-Zsilinszky Endre (18). Madách Színház: Spanyol Izabella (7). Madách Színház: A házasságszerző (17). Vígszínház: Valencia bolondjai (Kombinált 3. bérlet — 7). Pesti Színház : Ami a legszentebb (7). Operettszínház: Kabaré (7). Zsebszínház: Omega (18). József Attila Színház: Özvegyek (7). Thália Színház: Tobek (7). Gyermekszínház: Halhatatlan őrjárat (3). Bábszínház: A csodálatos kalucsni (Jókai tér — 10). A három kismalac (Népköztársaság útja — 3). Nagycirkusz: Cirkuszvilág (18). Népszínház: Búbos vitéz (Derűmnvárott — 1; Tiszavasvári — 4); Hétköznapizsoda (Nagykanizsa — 2); A bolond lány (Füzesabony — 7); Macskajáték (Nagymágocs — 7). Bábszínház: Világszépe (Dunaújváros, Művelődési Központ — fia. 2, 4); Rosszcsont Peti (Karcag, Művelődési Központ — 9, 11, 3). Békéscsabai Jókai Színház: Pinokkió (3). Férjek iskolája (7). Hokbaynő (Szeged — 3) Debreceni Csokonai Színház: Három nővér (7). Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház: Kabaré (14). Győri Kisfaludy Színház: Bűntény a Kecskpeszigeten (Sopron —16). Kecskeméti Katona József Színház: Egérfogó (7). Kaposvári Csiky Gergely Színház: Liliomfi (7). Pécsi Nemzeti Színház: Tanner John házassága (3). Játék a kastélyban (18). Pécsi Kamaraszínház: Óriáscsecsemő (18). Miskolci Nemzeti Színház: Hamupipőke (3) . Veronai fiúk, (7). Szegedi Nemzeti Színház: Pinokikió (Békéscsaba — 3). Szegedi Kisszínház: Hókirálynő (3). Sosem lehet tudni (7). Veszprémi Petőfi Színház: Hullámzó vőlegény (7) MESEMONDÓ A troitás-gyerek és a farkas. Elmondja Budai István. Hívható (1T1—88) délután 5-tól este 10 óráig FOLYÓIRATSZEMLE A folyóirat e havi számában folytatódik a januárban megkezdett cikksorozat a kapitalizmus válságával összefüggő problémák ismertetéséről. Ezúttal Max Schmidt, az NDK-ban működő Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet igazgatója foglalja vázlatosan össze az 1974—75-ös tőkés gazdasági válság főbb jellemzőit, következményeit és továbbélésének tüneteit, rámutatva arra a rendkívül jellegzetes körülményre, hogy ezúttal egyszerre van dolgunk ciklikus és strukturális válsággal. A kapitalizmus az 1974—75. évi válság után című írás elsősorban a kapitalista fejlődés újszerű jelenségeire hívja fel a figyelmet. Például arra, hogy az infláció túltermelési válsággal párosul; hogy a munkanélküliség az élénkülés szakaszában is növekszik; hogy nemcsak az újratermelési folyamatok bomlottak meg, hanem a tőkés nemzetközi munkamegosztás feltételei is, hogy az eddig inkább csak országos méretekben érvényesülő állammonopolista szabályozás kezd nemzetközi szintűvé válni stb. Tíz folyóiratoldalon természetesen nem lehet teljes részletességében kifejteni a több kötetnyi lapterjedelmet igénylő témát, így tulajdonképpen nem lenne méltányos néhány nyilvánvaló hiányosságra sem felhívni külön a figyelmet (pl. nem esik szó az USA gazdasági szerepének növekedéséről, pénzügyi-monetáris kérdésekről). Tekintve azonban, hogy Max Schmidt írása bátran ajánlható azoknak, akik úgy érzik, hogy a napi- és hetilapokból nem tudnak részletekbe menően tájékozódni a mai tőkés gazdaság folyamataiban — azt is meg kell mondani,, hogy nem mindenre kiterjedő, teljes képet kapnak. A szerző megállapításai közül ugyanakkor mindenképpen ki kell emelni azt, amely szerint „joggal beszélhetünk a mostani helyzetről, mint fordulópontról, a kapitalizmus gazdasági, s ennélfogva politikai és ideológiai fejlődésének minőségileg új vonásáról”, és: „A kapitalizmus gazdasági ingatagságának egyik fontos következménye politikai uralmi rendszerének elhúzódó válsága”. E második megállapításnak mintegy konkrét illusztrációjával szolgál a folyóirat több más cikke Afrika, Latin-Amerika és a tőkés Európa országairól szólva. Különösen érdekes adalékokat tartalmaz ez ügyben a szerkesztőség rendezésében megtartott tudományos-elméleti konferencia anyagainak most megkezdett publikálása. (Sz. H.) A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai bizottsága folyóiratának legújabb számában Köpeczi Béla Gramsci ideológia-felfogása és a művelődéstörténet című tanulmánya olvasható. Gramsci valójában Ertgelstnek a 90-es években írott leveleiben felvázolt gondolatsorát folytatja, amikor az ökonomista leegyszerűsítést elutasítja és így vizsgálja a felépítmény tényezőit. Eközben kétségtelen — állapítja meg Köpeczi akadémikus —, bizonyos mértékig háttérbe szorul a természet és az ember, a gazdaság és az ember kapcsolatának részletesebb tanulmányozása, de az semmiképpen sem állítható — mint ahogyan ezt némelyek teszik —, hogy ezeket az elemeket Gramsci teljesen elhanyagolta volna és így történetiség- és emberfelfogása csak a szubjektív tényezőket vette volna számba. Gramsci különleges szerepet és jelentőséget tulajdonít a köznapi tudatnak, a senso comune Gramscinál a józan észnek felel meg, s a nagy tömegek tudatát fejezi ki. Kétértelmű és ellentmondásos fogalom, formailag is rendkívül szilárd, éppen ezért sok elavult elemet is tartalmaz. A filozófia — Graimsci megállapítása szerint — lényegében ideológia, de ez nem jelenti azt, hogy ne létezne szakfilozófia is, amelynek funkciója az, hogy elméleti formát adjon a köznapi tudatnak. Ezután Gramsci kultúrafelfogását elemzi a tanulmány, végezetül összegezésként megállapítja: egyet kell értenünk Gramscival abban a tekintetben, hogy az alap és felépítmény közötti kapcsolatot alapvetőnek tekintsük, egyben a felépítményt aktív tényezőnek tartjuk a társadalmi fejlődés szempontjából. Termékenynek látszik Gramsci tudatfelfogása is. A köznapi gondolkodás, az uralom eszmerendszereként felfogott ideológia, a filozófia, amely történelem, illetve olyan ideológia elméleti alapja, amely a valóságot tükrözi és nem a hatalom eszköze, de amelyet a hegemónia eszközével kell a tudatban uralkodóvá tenni — ezek azok a gondolatok, amelyeket a tudományos módszertanban is alkalmazni lehet. Mindez segíthet a kultúra fogalmának meghatározásában és tanulmányozásában is. Természetesen Gramsci egyes gondolatai és főleg megfogalmazásai vitathatók és vitatandók, de úgy érzem — írja Kispeczi Bélsi —, hogy nem kis mértékben tudnak hozzájárulni művelődéstörténeti szemléleti és módszertani problémáink tisztázásához. Pankovits József Antonio Gramsci műveinek hatása az OKP értelmiségi politikájára című, csaknem harmincoldalas, a történeti folyamatokat is alaposan elemző tanulmánya, amely végkövetkeztetésként megállapítja: A változó valóság újólagos elemzése alapján az OKP egész stratégiai koncepciója bizonyos változásokon ment át Gramsci alapvetéséhez képest. Gramsci elméleti öröksége és hagyománya azonban a későbbiekben is jelen volt és hatott. A leninizmus folytonossága az OKP életében Gramscin, majd Togliattin keresztül érvényesült (!) A folyóirat most megjelent 78/1-es száma Élni a jobb lehetőségekkel címmel közli Tóth Dezső miniszterhelyettesnek a Filmtudományi Intézet új filmarchívuma megnyitása alkalmával elmondott beszédét. A magyar filmművészet dicsőségére válik, hogy a 20. század első felében nem volt olyan forradalmi megmozdulás, amit oly gazdagon örökítettek volna meg filmszalagon, mint az 1918-as és 19-es magyar forradalmakat. De őrzi archívumunk az 1912-es véres csütörtökről, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállításáról vagy az 1896-os, millenniumi felvonulásról készített dokumentumokat is. Nemcsak az eseményfilmek, hanem a játékfilmek is pótolhatatlan lenyomatai az emberi -társadalmi állapotoknak. A két világháború közt a tőkés producerek és az ellenforradalmi állam nem áldozott erre a célra, ezért pusztult el az 1930-ig terjedő időkig a filmért túlnyomó többsége — mutatott rá a miniszterhelyettes. Szocialista társadalmunk a holnappal és a mával szemben tanúsított, tudatos felelősségére vall, hogy létrehozta a filmek közgyűjteményi megőrzésének ezt a korszerű, célszerű és esztétikailag is igényes épületét. A határainkon túl is megbecsülésnek örvendő magyar filmklubmozgalom a Filmarchívum klasszikus értékű filmjeire épül. Az elmúlt évben az archívum kölcsönforgalma — olvashatjuk — megháromszorozódott: 1976-ban csaknem 7000 kópiát kölcsönzött a filmklubok, a tvprodukciók számára. A megőrzött filmek ezenkívül más művészeti ágak, illetve tudományágak fejlődését is szolgálják. A folyóirat megemlékezik Ejzenstejn születésének 80. évfordulójáról, részleteket ad közre A tőke megfilmesítésének tervéből, a rendező 1927—28-as munkafüzetéből. Ejzenstejn — olvashatjuk a róla szóló emlékezést — rendkívül intenzív elméleti tevékenységet folytatott. Leküzdötte az intellektuális film koncepciójának túlzásait, s megteremtette a filmi ,,gondolkodás”, a filmművészetben megvalósítandó érzelmi és értelmi vonatkozások filmművészeti szintézisének az elméletét. (es) Béke és szocializmus FILM KULTÚRA A kisebb rutinnal, kevesebb gyakorlattal rendelkező autósok télre talonba teszik az autót, és csak tavasszal ülnek ismét a volán mögé. Ennek hatására úgy kezd sűrűsödni a forgalom, ahogy tavaszodik. Már önmagában ez is megzavarja a forgalmi ritmust. Tovább rontja a helyzetet, hogy a frissiben bekapcsolódó, egyébként is képzetlenebb vezetők a téli gyakorlatkiesés után, nehezebben illeszkednek a forgalom áramlásába. Nem kevés időre van szükség, míg ismét formába lendülnek. Aztán itt vannak a vasárnapi autósok, akik a hétvégeken, sajnos, éppen a legforgalmasabb kirándulóutakat szállják meg. A legnagyobb közlekedési változást azonban a motorosok kirajzása okozza. Ismert adat, hogy a motorosok és az autósok szám szerint majdnem ugyanannyian vannak. Ebből következik, hogy a forgalomban részt vevők száma egyik napról a másikra majdhogynem megduplázódik. Ráadásul a motorosokra éppen úgy, NÉGY KERÉKEN Jönnek a motorosok mint a vasárnapi autósokra, a gyakorlatkiesés jellemző. Általában nehezen találják meg helyüket a közlekedésben. A kétkerekű és négykerekű járműveknek jól meg kellene férniük az utakon. Mégis vannak ellentétek a két tábor között. Az autósok — különösen a városban — féltékenyen nézik a motorosok szabadabb mozgáslehetőségét. Alkalmanként ellenségesen szemlélik az egyébként szabályosan előrejutó motorost, aki kis helyigényét használja ki. Pedig az autósoknak ebbe egyre inkább bele kellene szokniuk, semhogy ellenséges ökölrázással reagáljanak rá. Világtendencia a motorok és különösen a kismotor térhódítása. Ma már a motorosok nagy többsége azért választja közlekedési eszközéül a motorkerékpárt, hogy a lelassult — vagy ha úgy tetszik —, bedugult városi forgalomban könnyebben, gyorsabban célhoz érjen. Természetesen nem minden motoros angyal. Ám a közlekedőknek egymásra is tekintettel kell lenniük, a súrlódási felületeket nem érezni, hanem tompítani kell. Ebbe az is beletartozik, hogy az autós kellősképpen vegye figyelembe a motoros sérülékenységét, vigyázzon rá, ha már ő nem vigyáz magára. A közlekedés hatalmas társasjáték, ahol a „játékosok” szemmel tartják társaikat, kíváncsian fürkészik várható reakcióikat, cselekvéseiket. Alkalmanként még nézni is rossz a szorosan a motoros mögött dübörgő teherautót, vagy az előzés elől az útpadkára menekült motorost, noha a fordított szereposztás sem ritka. Ezek egytől egyig az írott és íratlan szabályok megszegésének a következményei. A közlekedés részvevőinek tisztelniük kell egymást. Ez a tisztelet tekintet nélkül mindenkinek kijár... Ma Nyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár ma Mezőtúron rendezi a nyereménybetétkönyvek 1978. első negyedévi, sorrendben 107. sorsolását. A húzáson a március 29-ig váltott, és a sorsolás napján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vesznek részt. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók vagy postahivatal április 18-tól fizeti ki. Környezetvédelmi őrség Borsod megyei tudósítónktól. A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokról tárgyalt tegnapi ülésén a Hazafias Népfront Borsod megyei elnöksége. A környezet megóvása nemcsak az állami szervek feladata, hanem egész társadalmunké. E gondolat jegyében a népfrontbizottságok továbbra is fontos feladatuknak tekintik, hogy Borsodban a környezetvédelem mindenütt közüggyé váljon. Ennek szükségességét aláhúzza az a tény, hogy Borsodban található az ország egyik leginkább porszennyezett városa, Ózd, ezenkívül a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése is jelentős. Arról nem is beszélve, hogy a városokat és néhány nagyközséget kivéve, nem szervezett a szemét és a hulladék összegyűjtése. Egyre növekszik a nagyvárosokban a zaj. Mindez arra sarkallta a népfront megyei elnökségét, hogy kezdeményezze: minden városban, nagyközségben, valamint olyan településen, ahol jelentős az idegenforgalom, szervezzenek környezetvédelmi őrséget, s ebbe a munkába minél több fiatalt vonjanak be. Hatszázhuszonöt perc Mosonmagyaróvárért Tudósítónktól. Talán a tavalyi soproni példa adta az ötletet, hogy az idén, a fennállásának 625. évfordulóját ünneplő Mosonmagyaróvár is meghirdesse a 625 perc Mosonmagyaróvárért elnevezésű társadalmi munkaakciót. A kezdeményező a Rába Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárának műszaki fejlesztési szocialista briigádja. A kollektíva a gyáregység 166 szocialista brigádjára számít elsősorban, de felhívását abban a reményben adta közre, hogy a gyári példát a lakosság is követi, hiszen a tavaly másfél millióra tervezett városi társadalmi munka értéke meghaladta a 4 millió 200 ezer forintot. Örvendetes, hogy a megyében erősen légszennyezettnek számító városban hatszázezer forint volt a munkahelyi és környezetvédelmi célokat szolgáló társadalmi munka értéke. A 625 éves Mosonmagyaróváron sok tennivaló vár az önkéntes kezekre: egyebek között egy fontos bekötő út, egy iskolai uszoda, egy tornaterem és egy óvoda építése szerepel az idei feladatok között. Debrecen Úttörővasút Úttörővasút lesz az elmúlt évben megszüntetett Debrecen— Nyírbákok közötti, keskeny vágányú vasút egy részén. A 17 kilométeres szakaszon ez év nyarától a „Zsuzsi”-nak becézett kisvonat viszi majd a kirándulókat, táborozásra a gyerekeket a debreceni erdős puszták jóléti erdeibe. A debreceni vállalatok, gyárak szocialista brigádjai társadalmi munkában javítják a pályát, rendbehozzák a kismozdonyt, a kocsikat, új indítóházat építenek, és kicsinosítják a „végállomást” is.