Magyar Hírlap, 1978. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
2 1978. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL mm m mm A nemzetközi ■ 8 SSÖLZI enyhülési folyam II. 19 mat durva meghamisításának minősíti a moszkvai Pravdában A. Petrov Zbigniew Brzezinski legutóbbi kijelentéseit, amelyek a nemzetközi kapcsolatok egész képét a szovjetellenesség prizmáján keresztül tükrözték. Az SZKP KB lapja két napon belül másodszor foglalkozik az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának május 28-i televíziós interjújában mondottakkal. A lap a többi között ezt írja: Brzezinski említett tévéinterjújában a valóságtól elrugaszkodva, állításainak igazolása nélkül „szovjet-kubai egységek részvételéről beszélt a zaire-i harcokban”. A nemzetbiztonsági főtanácsadó megfeledkezett arról, hogy a légből kapott „szovjetkubai egységek” helyett nagyon is valóságos amerikai katonai repülőgépek, belga és francia ejtőernyősök harcolnak Zaire-ban. A feszültséget Afrika e részén távolról sem a szocialista országok szítják. Közismert, hogy a zaire-i fegyveres intervenció fő szervezője és mozgatója az Egyesült Államok. Miért tartotta hát szükségesnek Brzezinski a „szovjet-kubai beavatkozásról” terjesztett tudatos hazugság megismétlését? Hozzájárulhat-e vajon ez a „nemzetközi stabilitáshoz és egyetértéshez”, amelyről nyilatkozatában kurtán szólt? Nyilvánvaló, hogy a régi módszer alkalmazásának vagyunk ismét tanúi: a tragikus események valódi előidézői megpróbálják áthárítani a felelősséget. Vonatkozik ez a Közel-Keletre, Angolára, Namíbiára, az etiópiai—Szomáliai konfliktusra, most pedig Zaire-ra. Brzezinskinek az első szavától az utolsóig a Szovjetunió iránti rosszindulattól áthatott nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy kit terhel a felelősség az enyhülési folyamat lefékeződéséét, miért nem sikerült eddig reális intézkedéseket tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére — mutat rá a kommentár. # p jetine__ afrique Sok sebbel ugyan, de Carter végül is túljutott az első akadályon, a Panama-csatorna ügyén. Neues Deutschland Az NSZEP központi lapja szerdán kommentárban állapítja meg, hogy Ku Mu kínai miniszterelnök-helyettes tíznapos NSZK-beli látogatásakor nem a mai világ realitásaiból, a népek és a béke érdekeiből indul ki. Az NDK vezető lapja emlékeztet a kínai politikusnak a látogatás alkalmából a tiszteletére adott banketten elhangzott egyik kijelentésére, amely szerint „mélyen rokonszenvezünk a német népnek a nemzeti egység iránti jogos vágyával”. A berlini orgánum leszögezi: ez a szimpátia az NSZK befolyásos körei békeellenes kísérleteinek szól, akik a „német egység” régen csődbe jutott imperialista jelszavával meg akarják kérdőjelezni a szuverén, szocialista Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogilag elismert létét. Ez az NSZK-ban nacionalista jelszavakkal folytatott revansista politika iránti rokonszenv csak a béke ügye és a nemzetközi biztonság elleni támadásként fogható fel ,— hangoztatja a kommentár. Az ENSZ-ben beterjesztett szovjet javaslat jó A fegyverkezési hajsza megszüntetésének útjai (TASZSZ) Moszkvában kedden nyilvánosságra hozták „A fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjairól” szóló szovjet javaslatot, amelyet az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, a leszerelés kérdéseivel foglalkozó ülésszakán terjesztettek elő. A dokumentum bevezetőben hangsúlyozza, hogy a világban zajló események jelenleg a nemzetközi politika központi kérdésévé teszik a fegyverkezési hajsza megszüntetését. Az új fegyverfajták és fegyverrendszerek kidolgozásának, gyártásának és rendszerbe állításának gyorsuló és szélesedő folyamata egyre veszélyesebb formákat ölt. Ha a fegyverkezési hajsza nem ér véget, vége szakadhat a sok állam és nép hatalmas erőfeszítései árán elért politikai enyhülésnek. Ha újból növekedni kezd a katonai összeütközések veszélye, akkor a nemzetközi bizalomnak még a mai szintjét is aligha lehet megőrizni , bizalom nélkül pedig elképzelhetetlenek az országok közötti normális kapcsolatok. A fegyverkezési hajsza zsákutcába viheti a gazdasági fejlődés bonyolult kérdéseinek megoldását is. A szovjet dokumentum utal arra, hogy a fegyverkezési hajsza korlátozásáról a hatvanas és a hetvenes években kötött két-, és többoldalú megállapodások bizonyos mértékig fékezték és ma is fékezik ezt a hajszát, de nem tudták megállítani. A fegyverkezés korlátozásáról szóló megállapodások létrejöttének üteme elmarad a fegyverkezési hajsza ütemétől. Az államok és népek számára csak egyetlen választás lehetséges: határozott fordulatot kell elérni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért vívott harcban. A fegyverkezési hajsza megszüntetése minden ország, minden kormány és minden nép közös feladata. A Szovjetunió, amely változatlanul a béke és a békés együttműködés 11 lenini irányvonalát követi, azzal a felhívással és javaslattal fordult az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamához, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a fegyverkezési hajsza megállítását elősegítő lépéseket. Miként Leonyid Brezsnyev is nemrégiben kifejtette, ideje elgondolkodni a nagy katonai potenciállal rendelkező országok fegyverzetei és fegyveres erői további mennyiségi és minőségi fejlesztésének maradéktalan megszüntetéséről, és megteremteni a fegyverzetek és fegyveres erők csökkentésének feltételeit. A Szovjetunió tehát javasolja annak megvitatását, hogy miként lehetne meghatározott időn belül végrehajtaná a következő intézkedéseket: — a nukleáris fegyverek valamennyi fajtája gyártásának megszüntetése; — minden más tömegpusztító fegyverfajta gyártásának megszüntetése és e fegyverek betiltása; — a nagy romboló erejű új konvencionális fegyverfajták létrehozásának megszüntetése; — az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak és a hozzájuk katonai megállapodásokkal kötődő országoknak a lemondása hadseregeik és hagyományos fegyverzetük növeléséről. A szovjet dokumentum aláhúzza, hogy e kérdésekről nem könnyű megállapodásra jutni, ezért e feladatok megoldását a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésével kellene kezdeni. Először: Mivel a nukleáris fegyverkezés fokozódása jelenti a fő veszélyforrást, az államok erőfeszítéseiben központi helyet kell elfoglalniuk azoknak az intézkedéseknek, amelyeknek célja, hogy ezen a területen minél előbb megállítsák, vagy visszafordítsák a fegyverkezési hajszát. A Szovjetunió határozottan fellép a feladat megoldásának mielőbbi elkezdéséért. Javasolja a nukleáris fegyverek valamennyi fajtája gyártásának megszüntetéséről, az e fegyverekből felhalmozódott készletek fokozatos, a készletek teljes felszámolásához vezető csökkentéséről szóló tárgyalások gyakorlati elkezdésének megvitatását. Rámutat a dokumentum, hogy a tárgyalásokon valamennyi nukeláris hatalomnak részt kell vennie, és célszerű lenne bekapcsolni a megbeszélésekbe néhány nukleáris fegyverrel nem rendelkező államot is. A Szovjetunió javasolja: az ENSZ-közgyűlés jelenlegi, rendkívüli ülésszaka elvi határozatban nyilvánítsa szükségesnek a nukleáris leszereléssel és az erő alkalmazásáról való lemondással kapcsolatos tárgyalások megkezdését, határozza meg e tárgyalások előkészítésének rendjét és megkezdésük konkrét időpontját. Másodszor: a fegyverkezési hajsza beszüntetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb feladat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. A szovjet dokumentum leszögezi, hogy a nukleáris fegyver különösen nagy veszélyt jelentene azoknak az államoknak a kezében, amelyek konfliktusokkal érő feszültséggel terhes térségekben vannak. Ezért váltanak ki mély nyugtalaságot a nukleáris fegyvernek a Dél-afrikai Köztársaságban és Izraelben történő előállítására vonatkozó ismertté vált tervek. Biztosítani kell, hogy az államok szélesebb köre, köztük nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok is részt vegyenek a nukleáris fegyverek elterjedését megtiltó szerződés végrehajtásának biztosításában. A Szovjetunió kijelenti, hogy sohasem alkalmaz nukleáris fegyvert azon államokkal szemben, amelyek lemondanak a nukleáris fegyver gyártásáról és beszerzéséről és saját területükön nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel. A dokumentum hangsúlyozza az atomfegyvermentes övezetek fontosságát. Aláhúzza, hogy a Szovjetunió elhatározta: aláírja a nukleáris fegyver Latin-Amerikában történő betiltásáról szóló tlatelolcói szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, s ezzel együtt vállalja, hogy tiszteletben tartja az atomfegyvermentes terület sátusát ezen a kontinensen. Harmadszor: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseinek hatékonyabbá tételéhez közvetlenül kapcsolódik egy másik, nem kevésbé időszerű kérdés — a nukleáris fegyver olyan államok területén történő elhelyezésének megakadályozása, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Jelentős pozitív lépés lenne a nukleáris hatalmak részéről, ha vállalnák azt az egyértelmű és egyszerű kötelezettséget, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvert azon országok területén, amelyekben jelenleg nincs ilyen fegyver. Negyedszer: a nemzetközi kérdések között jelentős helyet foglal el a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei létrehozásának megtiltása. A szovjet dokumentum hangsúlyozza: rövid időn belül olyan nemzetközi intézkedésekre van szükség, amelyek véglegesen megakadályozzák a neutronfegyver megjelenését és kifejlesztését. A szovjet dokumentum leszögezi, hogy a Szovjetunió nem kezdi el e fegyver gyártását, ha az Egyesült Államok sem teszi ezt. Ötödször: a fegyverkezési hajsza megszüntetésének feladata megköveteli a már folyamatban levő kétoldalú regionális és nemzetközi szintű tárgyalások mielőbbi sikeres befejezését. Ez mindenekelőtt a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalásokra vonatkozik. A dokumentum e tárgyalásokkal foglalkozva megállapítja: a megállapodás a legközelebbi jövőben létrejöhet és létre is kell jönnie. A megállapodás után késlekedés nélkül folytatni kell az erőfeszítéseket a hadászati támadó fegyverzet szintjének lényeges csökkentése érdekében. A Szovjetunió kész komoly, tárgyszerű tárgyalásokat folytatni ezekről a kérdésekről. Utal a dokumentum arra, hogy reális lehetőség van a tárgyalások sikeres befejezésére az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. Ideje lenne kimozdítani a holtpontról a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó tárgyalásokat — húzza alá a Szovjetunió javaslata. A következő hónapokban befejeződhetnek az Indiai-óceán térségében folytatott katonai tevékenység korlátozásával és azt követő csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások. A szovjet dokumentum sürgeti, hogy e tárgyalásokat tegyék az eddiginél intenzívebbekké. Aláhúzza a szovjet javaslat, hogy lehetősége van előrehaladásra a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének és szállításainak korlátozásával kapcsolatban nemrég megkezdett szovjet—amerikai konzultációkon is. Hatodszor: a fegyverkezési hajsza korlátozását célzó, már érvényben levő megállapodásokat és egyezményeket meg kell erősíteni, biztosítani kell általános jellegüket, kivétel nélkül valamennyi állam csatlakozását. A szovjet dokumentum szerint nem tekinthető normálisnak az a helyzet, hogy az ENSZ 149 tagállama közül mindössze 106 írta alá a például az atomfegyver-kísérleteket három közegben betiltó megállapodást.) 102 csatlakozott az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodáshoz. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy ezeket a felhívásokat végre általánosan kedvező válasz kövesse. Hetedszer: szemmel láthatóan széles körű egyetértés áll fenn azzal kapcsolatban, hogy korunk gazdasági fejlődése megbonthatatlan kapcsolatban áll a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a leszerelésnek a megoldásával. A szovjet dokumentum rámutat, hogy a fegyverkezési hajsza korlátozásával jelentős összegeket lehetne felszabadítani és ezek egy részét a fejlődő országok megsegítésére használhatnák. A Szovjetunió javasolja, hogy a nagy gazdasági és katonai potenciállal rendelkező államok, köztük a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagjai állapodjanak meg katonai költségvetésük konkrét összeggel történő csökkentésében. A megállapodás egy hároméves periódusra szólna. A szovjet javaslat befejezésül hangsúlyozza, hogy amikor az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka elé terjeszti a fegyverkezési hajsza megakadályozásához vezető gyakorlati utakra vonatkozó elképzeléseit, abból indul ki, hogy a javasolt lépések csak minimálisak. Megvalósításuk nélkül a fegyverkezési hajszát nem lehet megállítani. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának megvan a szükséges jogköre és felhatalmazása ahhoz, hogy ténylegesen elősegítse a fegyverkezési hajsza megszüntetése felé történő haladást. McGovern válasza Brzezinskinek (AP, MTI) Kemény hangnemben válaszolt Zbiegniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó hidegháborús, szovjetellenes kirohanásaira George McGovern amerikai szenátor. A demokrata párti politikus kedden nyilvánosságra hozott négyoldalas nyilatkozatában mindenekelőtt leszögezte: tudnunk kell azt, hogy a fegyverkezési versenynek és az enyhülésnek nincs más alternatívája, csakis az emberiség halála, az általános pusztulás. A dél-dakotai szenátor azzal vádolta Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját, hogy valótlanságokat állít a Szovjetunió és Kuba afrikai szerepéről. Aligha veszi bárki is komolyan, hogy a szovjetek — Brzezinski szavaival — Afrika zavaros vizeiben halásznak. Ki az, aki komolyan elhiszi, hogy a szovjetek fajüldözést szítanak az afrikai kontinensen? — tette fel a kérdést McGovern. A demokrata párti politikus foglalkozott Brzezinski múlt heti pekingi látogatásával is. McGovern „különös, ha nem ostoba taktikának” nevezte, hogy a nemzetbiztonsági főtanácsadó tájékoztatta a kínai vezetőket a szovjet-amerikai fegyverkorlátozási tárgyalásokról. „Ha ez a lépés arra irányult, hogy megnehezítse a fegyverkorlátozási tárgyalásokat, akkor kétségtelenül elérte a célját... De ha azt a célt szolgálta, hogy magát Brzezinskit gondolkodó, felelősségteljes politikusként tüntesse fel, akkor éppen az ellenkező hatást váltotta ki” — jelentette ki ezzel kapcsolatban McGovern. A szenátor hangsúlyozta: „Sokkal inkább megfelelne számunkra a szovjeteket barátainknak tekinteni, mintsem a nukleáris háború árnyékában élni.” McGovern végezetül úgy vélekedett, hogy ezt a nézetet osztja maga Carter elnök is, és olyan tanácsadói, mint Cyrus Vance külügyminiszter, Andrew Young ENSZ-nagykövet és Paul Warnke amerikai SALT-delegátus. „Brzezinskinek nyilvánvalóan más véleménye vann” .— szögezte le McGovern. Hanoi állásfoglalása Peking vádjaira Thaiföld aggódik a konfliktus miatt Győri Sándor, az MTI hanoi tudósítója jelenti: Hanoiban kedden este közleményt tettek közzé a pekingi rádió állításával kapcsolatban, amelyek szerint a vietnami hatóságok azt az utasítást adták csapataiknak, hogy tüzeljenek a távozó kínai származású állampolgárokra. A hanoi közlemény ennek kapcsán rámutat, hogy a valóságnak ellentmondó újabb vádról van szó. Hanoiban ezzel összefüggésben a következő tényekre hívják fel a figyelmet: Quang Ninh tartomány Mong Cai területének rendőri egységei május 27-én útnak induló hajókat vettek észre. A rendőri egységek megállapították, hogy az egyik hajó Quang Ninh tartománybeli Dong Rui falu lakóinak tulajdona, akik rossz szándékú elemek megtévesztésére illegálisan akartak Kínába szökni. Uppadit Pancsamjangkhun thaiföldi külügyminiszter Bangkokban kijelentette, hogy a Vietnam és Kína között kialakult konfliktus nyugtalanítja kormányát. A Thaiföld kambodzsai határán zajló eseményekkel kapcsolatban Tinszulanond belügyminiszter-helyettes a bangkoki rádiónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Thaiföldnek bizonyítékai vannak: a kambodzsai hatóságok közvetlenül részt vesznek thaiföldi állampolgárok meggyilkolásában. A belügyminiszter-helyettes kifejtette továbbá, hogy a fennálló problémák miatt Thaiföld akcióiban „nem maradhat határai mögött”. A politikus kijelentése egybevág azokkal a bangkoki sajtójelentésekkel, amelyek szerint Khangszak Csamanand miniszterelnök utasítást adott a kambodzsai határ menti rendőri és katonai egységeknek: a térségben egyre növekvő számú kambodzsai provokációk ellensúlyozására a jövőben — az eddigi — védekező taktikát támadó jellegűvé kell változtatni.