Magyar Hírlap, 1978. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

2 1978. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL mm m mm A nemzetközi ■ 8 SS­­ÖLZI enyhülési folyam II. 19 mat durva meg­hamisításának minősíti a moszkvai Pravdában A. Petrov Zbigniew Brzezinski leg­utóbbi kijelentéseit, amelyek a nem­zetközi kapcsolatok egész képét a szovjetellenesség prizmáján keresz­tül tükrözték. Az SZKP KB lapja két napon belül másodszor foglalkozik az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának május 28-i televí­ziós interjújában mondottakkal. A lap a többi között ezt írja: Brzezinski említett tévéinterjújá­ban a valóságtól elrugaszkodva, állításainak igazolása nélkül „szovjet-kubai egységek részvé­teléről beszélt a zaire-i harcok­ban”. A nemzetbiztonsági főta­nácsadó megfeledkezett arról, hogy a légből kapott „szovjet­­kubai egységek” helyett nagyon is valóságos amerikai katonai re­pülőgépek, belga és francia ejtő­ernyősök harcolnak Zaire-ban. A feszültséget Afrika e részén távolról sem a szocialista orszá­gok szítják. Közismert, hogy a zaire-i fegyveres intervenció fő szervezője és mozgatója az Egye­sült Államok. Miért tartotta hát szükségesnek Brzezinski a „szov­jet-kubai beavatkozásról” ter­jesztett tudatos hazugság megis­métlését? Hozzájárulhat-e vajon ez a „nemzetközi stabilitáshoz és egyetértéshez”, amelyről nyilat­kozatában kurtán szólt? Nyilván­való, hogy a régi módszer al­kalmazásának vagyunk ismét ta­núi: a tragikus események való­di előidézői megpróbálják áthá­rítani a felelősséget. Vonatkozik ez a Közel-Keletre, Angolára, Namíbiára, az etiópiai—Szomáliai konfliktusra, most pedig Zaire-ra. Brzezinskinek az első szavától az utolsóig a Szovjetunió iránti rosszindulattól áthatott nyilatko­zata egyértelművé teszi, hogy kit terhel a felelősség az enyhülési folyamat lefékeződéséét, miért nem sikerült eddig reális intézke­déseket tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére — mutat rá a kommentár. # p jetine__ afrique Sok sebbel ugyan, de Carter végül is túljutott az első akadályon, a Panama-csatorna ügyén. Neues Deutschland Az NSZEP központi lapja szerdán kommentárban állapítja meg, hogy Ku Mu kínai miniszterelnök-helyettes tíznapos NSZK-beli látogatásakor nem a mai világ realitásaiból, a népek és a béke érdekeiből indul ki. Az NDK vezető lapja emlékez­tet a kínai politikusnak a láto­gatás alkalmából a tiszteletére adott banketten elhangzott egyik kijelentésére, amely szerint „mé­lyen rokonszenvezünk a német népnek a nemzeti egység iránti jogos vágyával”. A berlini orgá­num leszögezi: ez a szimpátia az NSZK befolyásos körei békeelle­­nes kísérleteinek szól, akik a „német egység” régen csődbe ju­tott imperialista jelszavával meg akarják kérdőjelezni a szuverén, szocialista Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogilag elismert létét. Ez az NSZK-ban nacionalista jelszavakkal folyta­tott revansista politika iránti ro­­konszenv csak a béke ügye és a nemzetközi biztonság elleni tá­madásként fogható fel ,— han­goztatja a kommentár. Az ENSZ-ben beterjesztett szovjet javaslat j­ó­­ A fegyverkezési hajsza megszüntetésének útjai (TASZSZ) Moszkvában kedden nyilvánosságra hozták „A fegy­verkezési hajsza megszüntetésé­nek gyakorlati útjairól” szóló szovjet javaslatot, amelyet az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, a le­szerelés kérdéseivel foglalkozó ülésszakán terjesztettek elő. A dokumentum bevezetőben hangsúlyozza, hogy a világban zajló események jelenleg a nem­zetközi politika központi kérdé­sévé teszik a fegyverkezési haj­sza megszüntetését. Az új fegy­verfajták és fegyverrendszerek kidolgozásának, gyártásának és rendszerbe állításának gyorsuló és szélesedő folyamata egyre ve­szélyesebb formákat ölt.­ Ha a fegyverkezési hajsza nem ér véget, vége szakadhat a sok állam és nép hatalmas erőfeszí­tései árán elért politikai enyhü­lésnek. Ha újból növekedni kezd a katonai összeütközések veszé­lye, akkor a nemzetközi biza­lomnak még a mai szintjét is aligha lehet megőrizni , biza­lom nélkül pedig elképzelhetet­lenek az országok közötti nor­mális kapcsolatok. A fegyverke­zési hajsza zsákutcába viheti a gazdasági fejlődés bonyolult kér­déseinek megoldását is. A szovjet dokumentum utal arra, hogy a fegyverkezési haj­sza korlátozásáról a hatvanas és a hetvenes években kötött két-, és több­oldalú megállapodások bizonyos mértékig fékezték és ma is fékezik ezt a hajszát, de nem tudták megállítani. A fegy­verkezés korlátozásáról szóló megállapodások létrejöttének üteme elmarad a fegyverkezési hajsza ütemétől. Az államok és népek számára csak egyetlen vá­lasztás lehetséges: határozott for­dulatot kell elérni a fegyverke­zési hajsza megszüntetéséért ví­vott harcban. A fegyverkezési hajsza megszüntetése minden or­szág, minden kormány és min­­den nép k­özös feladata. A Szo­v­­­­jetunió, amely változatlanul a­ béke és a békés együttműködés 11 lenini irányvonalát követi, azzal a felhívással és javaslattal for­dult az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének minden tagállamához, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a fegyverke­zési hajsza megállítását elősegítő lépéseket. Miként Leonyid Brezsnyev is nemrégiben kifejtette, ideje el­gondolkodni a nagy katonai po­tenciállal rendelkező országok fegyverzetei és fegyveres erői to­vábbi mennyiségi és minőségi fejlesztésének maradéktalan meg­szüntetéséről, és megteremteni a fegyverzetek és fegyveres erők csökkentésének feltételeit. A Szovjetunió tehát javasolja an­nak megvitatását, hogy miként lehetne meghatározott időn belül végrehajtaná a következő intéz­­kedéseket:­ — a nukleáris fegyverek va­lamennyi fajtája gyártásának megszüntetése; — minden más tömegpusz­tító fegyverfajta gyártásának megszüntetése és e fegyverek betiltása; — a nagy romboló erejű új konvencionális fegyverfajták létrehozásának megszüntetése; — az ENSZ Biztonsági Taná­csa állandó tagjainak és a hoz­zájuk katonai megállapodások­kal kötődő országoknak a le­mondása hadseregeik és hagyo­mányos fegyverzetük növelésé­ről. A szovjet dokumentum aláhúz­za, hogy e kérdésekről nem könnyű megállapodásra jutni, ezért e feladatok megoldását a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésével kellene kezdeni. Először: Mivel a nukleáris fegyverkezés fokozódása jelenti a fő veszélyforrást, az államok erőf­eszí­tései­ben központi helyet kell elfoglalniuk azoknak az in­tézkedéseknek, amelyeknek célja, hogy ezen a területen minél előbb megállítsák, vagy vissza­fordítsák a fegyverkezési hajszát. A Szovjetunió határozottan fel­lép a feladat megoldásának mi­előbbi elkezdéséért. Javasolja a nukleáris fegyverek valamennyi fajtája gyártásának megszünteté­séről, az e fegyverekből felhal­mozódott készletek fokozatos, a készletek teljes felszámolásához vezető csökkentéséről szóló tár­gyalások gyakorlati elkezdésének megvitatását. Rámutat a doku­mentum, hogy a tárgyalásokon valamennyi nukeláris hatalom­nak részt kell vennie, és célsze­rű lenne bekapcsolni a megbe­szélésekbe néhány nukleáris fegyverrel nem rendelkező álla­­mot is. A Szovjetunió javasolja: az ENSZ-közgyűlés jelenlegi, rend­kívüli ülésszaka elvi határozat­ban nyilvánítsa szükségesnek a nukleáris leszereléssel és az erő alkalmazásáról való lemondással kapcsolatos tárgyalások megkez­dését, határozza meg e tárgyalá­sok előkészítésének rendjét és megkezdésük konkrét időpontját. Másodszor: a fegyverkezési hajsza beszüntetésével kapcsolat­ban az egyik legfontosabb fel­adat a nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozása. A szovjet dokumentum leszögezi, hogy a nukleáris fegyver különö­sen nagy veszélyt jelentene azok­nak az államoknak a kezében, amelyek konfliktusokkal érő fe­szültséggel terhes térségekben vannak. Ezért váltanak ki mély nyugtalaságot a nukleáris fegy­vernek a Dél-afrikai Köztársa­ságban és Izraelben történő elő­állítására vonatkozó ismertté vált tervek. Biztosítani kell, hogy az államok szélesebb köre, köztük nukleáris fegyverrel nem rendel­kező államok is részt vegyenek a nukleáris fegyverek elterjedé­sét megtiltó szerződés végrehaj­tásának biztosításában. A Szov­jetunió kijelenti, hogy sohasem alkalmaz nukleáris fegyvert azon államokkal szemben, ame­lyek lemondanak a nukleáris fegyver gyártásáról és beszerzé­séről és saját területükön nem rendelkeznek nukleáris fegyver­rel. A dokumentum hangsúlyozza az atomfegyvermentes övezetek fontosságát. Aláhúzza, hogy a Szovjetunió elhatározta: aláírja a nukleáris fegyver Latin-Ameri­­kában történő betiltásáról szóló tlatelolcói szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, s ezzel együtt vállalja, hogy tiszteletben tartja az atomfegyvermentes terület sátusát ezen a kontinensen. Harmadszor: a nukleáris fegy­verek elterjedésének megakadá­lyozásáról szóló szerződés rendel­kezéseinek hatékonyabbá tételé­hez közvetlenül kapcsolódik egy másik, nem kevésbé időszerű kérdés — a nukleáris fegyver olyan államok területén történő elhelyezésének megakadályozása, amelyek jelenleg nem rendelkez­nek ilyen fegyverrel. Jelentős pozitív lépés lenne a nukleáris hatalmak részéről, ha vállalnák azt az egyértelmű és egyszerű kötelezettséget, hogy nem helyez­nek el nukleáris fegyvert azon országok területén, amelyekben jelenleg nincs ilyen fegyver. Negyedszer: a nemzetközi kér­dések között jelentős helyet fog­lal el a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei létreho­zásának megtiltása. A szovjet do­kumentum hangsúlyozza: rövid időn belül olyan nemzetközi in­tézkedésekre van szükség, ame­lyek véglegesen megakadályoz­zák a neutronfegyver megjele­nését és kifejlesztését. A szovjet dokumentum leszögezi, hogy a Szovjetunió nem kezdi el e fegy­ver gyártását, ha az Egyesült Ál­lamok sem teszi ezt. Ötödször: a fegyverkezési haj­sza megszüntetésének feladata megköveteli a már folyamatban levő kétoldalú regionális és nem­zetközi szintű tárgyalások mi­előbbi sikeres befejezését. Ez mindenekelőtt a hadászati támadó fegyverrendszerek korlá­tozásával kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalásokra vonatko­zik. A dokumentum e tárgyalá­sokkal foglalkozva megállapítja: a megállapodás a legközelebbi jövőben létrejöhet és létre is kell jönnie. A megállapodás után kés­lekedés nélkül folytatni kell az erőfeszítéseket a hadászati tá­madó fegyverzet szintjének lé­nyeges csökkentése érdekében. A Szovjetunió kész komoly, tárgy­szerű tárgyalásokat folytatni ezekről a kérdésekről. Utal a dokumentum arra, hogy reális lehetőség van a tárgyalá­sok sikeres befejezésére az atom­fegyver-kísérletek általános és teljes betiltásával foglalkozó tár­gyalásokon. Ideje lenne kimoz­dítani a holtpontról a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentésével foglalko­zó tárgyalásokat — húzza alá a Szovjetunió javaslata. A következő hónapokban be­fejeződhetnek az Indiai-óceán térségében folytatott katonai te­vékenység korlátozásával és azt követő csökkentésével kapcsola­tos szovjet—amerikai tárgyalá­sok. A szovjet dokumentum sür­geti, hogy e tárgyalásokat tegyék az eddiginél intenzívebbekké. Aláhúzza a szovjet javaslat, hogy lehetősége van előrehaladásra a hagyományos fegyverek nemzet­közi kereskedelmének és szállí­tásainak korlátozásával kapcso­latban nemrég megkezdett szov­jet—amerikai konzultációkon is. Hatodszor: a fegyverkezési haj­sza korlátozását célzó, már ér­vényben levő megállapodásokat és egyezményeket meg kell erő­síteni, biztosítani kell általános jellegüket, kivétel nélkül vala­mennyi állam csatlakozását. A szovjet dokumentum szerint nem tekinthető normálisnak az a helyzet, hogy az ENSZ 149 tag­állama közül mindössze 106 írta alá a például az atomfegyver-kí­sérleteket három közegben betiltó megállapodást.) 102 csatlakozott az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megál­lapodáshoz. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy ezeket a fel­hívásokat­ végre általánosan ked­vező válasz kövesse. Hetedszer: szemmel láthatóan széles körű egyetértés áll fenn azzal kapcsolatban, hogy korunk gazdasági fejlődése megbonthatat­lan kapcsolatban áll a fegyver­kezési hajsza megszüntetésének és a leszerelésnek a megoldásá­val. A szovjet dokumentum rá­mutat, hogy a fegyverkezési haj­sza korlátozásával jelentős össze­geket lehetne felszabadítani és ezek egy részét a fejlődő orszá­­gok megsegítésére használhatnák. A Szovjetunió javasolja, hogy a nagy gazdasági és katonai poten­ciállal rendelkező államok­­, köztük a Biztonsági Tanács va­lamennyi állandó tagja­i álla­podjanak meg katonai költség­­vetésük konkrét összeggel törté­nő csökkentésében. A megállapo­dás egy hároméves periódusra szólna. A szovjet javaslat befejezésül hangsúlyozza, hogy amikor az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülés­szaka elé terjeszti a fegyverke­zési hajsza megakadályozásához vezető gyakorlati utakra vonatko­zó elképzeléseit, abból indul ki, hogy a javasolt lépések csak mi­nimálisak. Megvalósításuk nélkül a fegyverkezési hajszát nem le­het megállítani. Az ENSZ-köz­gyűlés rendkívüli ülésszakának megvan a szükséges jogköre és felhatalmazása ahhoz, hogy tény­legesen elősegítse a fegyverkezési hajsza megszüntetése felé történő haladást. McGovern válasza Brzezinskinek (AP, MTI) Kemény hangnem­ben válaszolt Zbiegniew Brze­zinski nemzetbiztonsági főta­nácsadó hidegháborús, szov­jetellenes kirohanásaira George McGovern­­ amerikai szenátor. A demokrata párti politikus kedden nyilvánosságra hozott négyoldalas nyilatkozatában min­denekelőtt leszögezte: tudnunk kell azt, hogy a fegyverkezési versenynek és az enyhülésnek nincs más alternatívája, csakis az emberiség halála, az általános pusztulás. A dél-dakotai szenátor azzal vádolta Carter elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadóját, hogy va­lótlanságokat állít a Szovjetunió és Kuba afrikai szerepéről. Alig­ha veszi bárki is komolyan, hogy a szovjetek — Brzezinski sza­vaival — Afrika zavaros vizei­ben halásznak. Ki az, aki ko­molyan elhiszi, hogy a szovje­tek fajüldözést szítanak az afri­kai kontinensen? — tette fel a kérdést McGovern. A demokrata párti politikus fog­lalkozott Brzezinski múlt heti pe­kingi látogatásával is. McGovern „különös, ha nem ostoba takti­kának” nevezte, hogy a nemzet­biztonsági főtanácsadó tájékoz­tatta a kínai vezetőket a szov­jet-amerikai fegyverkorlátozási tárgyalásokról. „Ha ez a lépés arra irányult, hogy megnehezít­se a fegyverkorlátozási tárgyalá­sokat, akkor kétségtelenül elér­te a célját... De ha azt a célt szolgálta, hogy magát Brzezins­­kit gondolkodó, felelősségteljes politikusként tüntesse fel, akkor éppen az ellenkező hatást váltot­ta ki” — jelentette ki ezzel kap­csolatban McGovern. A szenátor hangsúlyozta: „Sokkal inkább megfelelne szá­munkra a szovjeteket barátaink­nak tekinteni, mintsem a nuk­leáris háború árnyékában élni.” McGovern végezetül úgy véle­kedett, hogy ezt a nézetet oszt­ja maga Carter elnök is, és olyan tanácsadói, mint Cyrus Vance külügyminiszter, Andrew Young ENSZ-nagykövet és Paul Warnke amerikai SALT-delegátus. „Brze­zinskinek nyilvánvalóan más vé­leménye vann” .— szögezte le Mc­Govern. Hanoi állásfoglalása Peking vád­jaira Thaiföld aggódik a konfliktus miatt Győri Sándor, az MTI hanoi tudósítója jelenti: Hanoiban kedden este közle­ményt tettek közzé a pekingi rá­dió állításával kapcsolatban, amelyek szerint a vietnami ható­ságok azt az utasítást adták csa­pataiknak, hogy tüzeljenek a tá­vozó kínai származású állampol­gárokra. A hanoi közlemény en­nek kapcsán rámutat, hogy a va­lóságnak ellentmondó újabb vád­ról van szó. Hanoiban ezzel összefüggésben a következő tényekre hívják fel a figyelmet: Quang Ninh tarto­mány Mong Cai területének rendőri egységei május 27-én út­nak induló hajókat vettek ész­re. A rendőri egységek megál­lapították, hogy az egyik hajó Quang Ninh tar­tománybeli Dong Rui falu lakóinak tulajdona, akik rossz szándékú elemek megté­vesztésére illegálisan akartak Kí­nába szökni. Uppadit Pancsam­jangkhun thaiföldi külügyminiszter Bang­kokban kijelentette, hogy a Viet­nam és Kína között kialakult konfliktus nyugtalanítja kormá­nyát. A Thaiföld kambodzsai hatá­rán zajló eseményekkel kapcso­latban Tinszulanond belügymi­niszter-helyettes a bangkoki rá­diónak adott nyilatkozatában ki­fejtette, hogy Thaiföldnek bizo­nyítékai vannak: a kambodzsai hatóságok közvetlenül részt vesz­nek thaiföldi állampolgárok meg­gyilkolásában. A belügyminisz­ter-helyettes kifejtette továbbá, hogy a fennálló problémák miatt Thaiföld akcióiban „nem marad­hat határai mögött”. A politikus kijelentése egybe­vág azokkal a bangkoki sajtó­­jelentésekkel, amelyek szerint Kh­angszak Csamanand minisz­terelnök utasítást adott a kam­bodzsai határ menti rendőri és katonai egységeknek: a térség­ben egyre növekvő számú kam­bodzsai provokációk ellensúlyo­zására a jövőben — az eddigi — védekező ta­ktikát támadó jel­legűvé kell változtatni.

Next