Magyar Hírlap, 1978. december (11. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
Magyar Hírlap KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT 1976. DECEMBER 21. CSÜTÖRTÖK 15 MAT MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH: 9.27: Slágermúzeum. 9.17: Cholnoki Viktor-emlékműsor. 9.44: Zene vár. 10.05: Domino. 10.35: János vitéz. 11.29: A kivétel ilies a szabály. 11.44: Sarkadi Imre: Farkaskaland. 12.35: Beszélgetés Cseh Tamással. 12.50: Hangjáték Schumannéletéről. 14.29: Sánta Ferenc: Isten aszekerem 15.10: Könnyűzene. 15.23: Csiribiri. 16.00: Útközben. 16.05: Könyvszemle. 16.15: Vokális zene. 16.34: Haydn: B-dúr szimfónia. 17.03: Útközben. 17.07: A Mohács előtti külpolitikáról. 17.27: Polkák. 17.35: A Radioszínház híradója. 18.15: Arany János: A bajusz. 18.25: Könyvajánlat. 18.30: Esti magazin. 19.00: Az országgyűlésről. 19.30: Hangszerszólók. 19.40: Johann Strauss-hangverseny. Közben 20.25: A gyorsuló idő nyomában. 21.30: Verbunkosok. 22.20: Külpolitika. 22.30: Kamarazene. 0.10: Operettnyitányok. PETŐFI. 8.05: Népi zene. 8.20: Külpolitika. 8.33: Napközben. 11.30: Csak fiataloknak! 12.33: Népzene. 12.55:illafüredi Palota Szálló. 13.25: Ifjúsági könyvespolc. 13.30: A Gyermekrádió zenei műsora. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Nóták.. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Filmzene. 17.40: Teli torokból. 18.00: Disputa. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Barangolások Európában. 22.00: Népi muzsika. 23.15: Négy ország — négy énekes. 3. műsor. 8.08: Barokk zene. 9.37: Wagner: Szerelmi tilalom. 11.56: Kamarazene. 14.00: Operaáriák. 14.40: Szimfonikus zene. 16.00: Zenei lexikon. 16.20: Fogyasztók fóruma. 16.45: Ötórai tea. 18.00: A Deller-együttes felvételei. 18.30: Holnap közvetítjük. 19.05: Disputa. 19.35: Kazah népi eposz. 20.05: Szonáták. 20.40: Nagy László versei. 20.50: Új lemezekből. 22.00: Kilátó. 22.45: Rimszkij-Korszakov-operákból. TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor: 8.29: Torna. 8.35: Iskolatévé. 15.15: Iskolatévé (ism.). 17.30: Forradalmak nemzedéke. 18.20: Jelentés az Országházból. 20.00: Egy nehéz nap éjszakája. 21.25: Nézőpont. 22.25: Híradó. 2. műsor. 18.53: Francia nyelvtanfolyami . 19.10: Angol nyelvtanfolyam. 19.30: Híradó. 20.(K): A lakásügyi osztály vezetője. 20.35: Manuéla bizonyít — NDK-film. 21.40: Híradó. 22.05: Harry Béla fonto műsora. POZSONY. 9.30: Gazdaságpolitika. 10.00: Tévéjáték. 10.50: Kultúra '78. 1.1.55: Az ember és a törvény. 17.35: Egy nagy ország történelme. 18.00: Riportfilm. 19.00: Híradó. 19.30: Vetélkedő. 20.15: Kórház a város szélén. BELGRÁD; 1. műsor. 17.10: Magyar nyelvű híradó. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Humanisták klubja. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Külpolitikai klub. 20.50: Az uzsicei köztársaság. 21.50: Híradó. 2. műsor. 17.30: Mai esikó Világ Kupa. 16.30 : Híradó. SZÍNHÁZAK Operaház: Carmen (Főiskolai XIII. bérlet — 7). Erkel Színház: János vitéz (Ifjúsági VII. bérlet ( 16). Nemzeti Színház: Csongor és Tünde (7). Várszínház: Cserepes Margit házassága (7). Népszínház a Józsefvárosi Színházban: Sándor György szerzői estje (7). Madách Színház: Régimódi történet (7). Madách Kamaraszínház: Utójáték Euripidészhez. — Vadászat az erdészházban (7). Víg- .színház: Házmestersírató (7). Pesti Színház: Légköbméter (IV. bérlet — 7). József Attila Színház: Nagytakarítás (7). Thália Színház: Hiawata (7). Operettszínház: Nebáncs virág (6 bérlet — 7). Radnóti Színpad: Közhelybenjárás (Patalky István Mű- velődési Ház — 19). Színház- és Filmművészeti Főiskola: Platonov (Kamaraterem — 7). Vidám Színpad: Segítség, várunk! (7). Gyermekszínház: Óz, a nagy varázsló (3). Bábszínház: Diótörő (Népköztársaság útia — 3). Ezüstcfurulya (Jókai tér — 10). Játékszín: Disznó,játék (458). Nagycirkusz: Humberto cirkusz (18). Népszínház: Rómeó és Júlia (Alsópahok. Művelődési Ház — 7). Liliom (Mohács. Művelődési Központ — 7). Sajószentpéter. Művelődési Ház — fii). Bábszínház: Világszépe (Jászberény. Déryné Művelődési Központ — 10. 2. 4). Foltos és Fülenagy (Miskolc, Gárdonyi Géza Művelődési Ház — 10. 2. Görömböly, Művelődési Ház — 14). Békéscsabai Jókai Színház: Fehér Jófia (3). Egy szerelem három éjszakája (7). Debreceni Hungária Kamaraszínház: Ma éjjel megnősülök (7). Egri Gárdonyi Géza Színház: Óz, a nagy varázsló (11). Győri Kisfaludy Színház:Fáklyaláng (7). Kecskeméti Katona József Színház: Rettenetes szülők (7). Miskolci Nemzeti Színház: A koldusdiák (7). Miskolci Zsebszínpad: ... Távollétében (7). Pécsi Nemzeti Színház: A per (7). Szegedi Kisszínház: Windsor:A víg nők (fn). Döglött aknák (7). Szolnoki Szigligeti Színház: Tangó (7). Veszprémi Petőfi Színház: Csók (Várpalota — 7). Részletes szereposztás és tartalom a Pesti Műsorban. HANGVERSENY Zeneakadémia: A Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel Margittay Sándor. Közreműködik a Budapesti Kórus (18). MESEMONDÓ Az év leghosszabb napja. Elmondja Rudai István. Hívható (171-839) délután 5-től este 1© óráig. FOLYÓIRAT SZEMLE TÖRTÉNELMI SZEMLE Eric Hobsbawmnak, az ismert angol tudósnak közli cikkét a Történelmi Szemle. Észrevételek a marxizmus és a nacionalizmus viszonyáról címmel. A szerző, miután kifejti, a nemzet és az állam jelenlegi fogalmának különbségét, rövid történeti áttekintést ad a XIX. századi nemzetállamoknak, „a világkapitalizmus fő építőelemeinek" létrejöttéről, majd ■ rámutat, hogy „e nemzetállamtípusok nem a mai értelemben voltak nemzetiek". Természetes, hogy a következőkben annak kifejtése következik, miképpen változott az életképes állam- és nemzetállam felfogás, majd rátér a „függetlenség" fogalmának újraértékelésére, rámutatva annak szükségességére, hogy a marxizmus viszonyát a nacionalizmushoz ismételten leszögezzük. ’ Ebben a kontextusban az olyan nem éppen új megállapításnak is új árnyalata van, hogy. ..ha valaki marxista, nem lehet nacionalista”. De „miután ismeretes, hogy a nacionalizmus lényegéből adódóan minden más érdeket alárendel saját „nemzeti" érdekeinek, bármely marxista, aki legalábbis elméletben nem kész arra, hogy saját népe érdekét alávesse az átfogóbb érdeknek, jobban teszi, ha átgondolja ideológiai hovatartozását. Ez nemcsak a marxistákra vonatkozik. Az izraeliek vagy a palesztinok gondolhatják úgy, hogy megfelelő államuk fenntartása, illetve létrehozása megér egy világháborút, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha azt hinnék, de a világ fennmaradó kb. 4 milliárd lakosa aligha ért velük egyet. Az igazi próba a marxisták számára mindig saját országuk vagy népük kérdése pszichológiai és más indokból egyaránt. Egy zsidó marxista próbája — még annak is, aki meg akarja tartani az Izraelben megalapított államot — az, hogy nem cionista.” A továbbiakban a tanulmány íróink aláhúzza annak fontosságát, hogy a marxisták tisztázzák álláspontjukat a nacionalizmus sajátos megnyilvánulásaival szemben, s itt kifejti, hogy a szeparatista törekvések és nemzeti felszabadító harc lényegi különbségét a gyakorlati politikának tudomásul kell vennie, végül számbaveszi azokat a történelmi változásokat, melyek azóta lejátszódtak, hogy Lenin kifejtette álláspontjáta marxizmus és nemzet viszonyáról. E változások folytán a marxisták olyan politikát bontakoztattak ki, amely elég erős ahhoz, hogy a felszabadítási mozgalmakat és a marxizmust összetársítsa. Ízelítőül még két fontos cikk a folyóiratszámból: Eötvös József 1870-ből való naplójegyzetei; Glatz Ferenc: Trianon és a magyar történettudomány. ■ te.it. .A második részben történelmi áttekintést ad a hetvenes évek nemzetközi enyhülésének legfontosabb eredményeiről, az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet megvalósulásához vezető eseményekről, nem mellőzve a hátráltató tényezőket, amelyek különösen Helsinki óta éreztették hatásukat, szól a belgrádi tapasztalatokról. A harmadik részben az első kettő szintéziseként vetíti előre a madridi találkozót, vázolva azokat a feladatokat, amelyek megoldása nyilvánvalóan szükséges ahhoz, hogy a találkozó eredményes legyen. Ennek kapcsán részletesen foglalkozik a szovjet—amerikai viszonnyal és azzal a nemzetközi követelményrendszerrel, amely — remélhetőleg — hatást gyakorol a washingtoni külpolitikára. Az eredeti meglátásokban, egyéni fogalmazásmódban dúskáló, rendkívül letisztult látásmódról tanúságot tevő írás — a szerző szavait idézve — „a ténylegesen zajló folyamatok szférájában" vizsgálja napjaink alapkérdését. A nemzetközi jog és a magyar diplomáciatörténet iránt érdeklődőknek ajánljuk figyelmébe a folyóirat egy másik tanulmányát: Listár Endre Magyarország konzuli szerződései és az egyenlő elbánás című elemzését. A szerző a kiegyezés korától napjainkig vizsgálja — eredeti dokumentumok felhasználásával — az egyenlő elbánás kérdését hazánk konzuli kapcsolatainak és az ezeket szabályozó nemzetközi szerződéseknek a tükrében. Bevallott célja, hogy adalékaival, észrevételeivel esetleges későbbi döntésekhez hozzájáruljon. Az elemzést kísérő gazdag jegyzetanyagújabb támpontokkal szolgál a részletkérdések iránt érdeklődőknek, s több kuriózummal a laikus számára. Végül felhívjuk a figyelmet lapunk főmunkatársának, Szászi Józsefnek Az USA kanadai dilemmái című írására, amely a helyszínen szerzett ismeretek ésproblémaérzékenység birtokában tárgyalja a világpolitikának ezt az érdemtelenül mellőzött kérdését. Sz. H. szervezetek tagországai közötti megállapodások tető alá hozása. Az 1978-as esztendőt az ENSZ az apartheid elleni küzdelem nemzetközi éveként hirdette meg. A folyóiratban Kanada, az NSZK, Venezuela, és a Dél-afrikai Köztársaság kommunista pártjainak képviselői a legutóbbi események tükrében vizsgálják ezt a problémakört. A latin-amerikai és a karibtengeri országokban végbemenő eseményeket továbbra is a világ közvéleménye érdeklődéssel figyeli. A világ e térségében kibontakozó forradalmi folyamatot jellemezve a latin-amerikai kommunista pártok 1975. évi havannai tanácskozásán elfogadott deklaráció megállapította, hogy ez „nehéz és bonyolult ütközet, amelyben az amerikai imperializmussal szemben álló valamennyi erőnek megvan a maga helye, és amelyben a forradalmii mozgalomnak a legkülönbözőbb harci formákat és módszereket kell alkalmaznia . . Hugo Fazio, Chile Kommunista Pártja KB tagja a Pinochet-rendszert sújtó, egyre mélyülő válságról ír. Narisco Isa Conde, a Dominikai Kommunista Párt főtitkára pedig az országában bekövetkezett változásokat elemzi. Sz. E. „A" nemzetközi kapcsolatokmegrontását bármelyik fél egyoldalúan előidézheti, de azok megjavításához mindkét fél akaratára és együttműködésére szükség van” — állapítja meg Sütő Ottó Enyhülés Európában: Helsinki- Belgrád—Madrid című rendkívül gondolatgazdag, tárgyilagosan és okosan érvelő tanulmányában, amelyet a Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóiratának legfrissebb (1978. 3.) száma közöl. A szerzőhárom részre tagolja írását. Az elsőben az enyhülési folyamat kialakulását tekinti át. a fogalom tartalmi és terjedelmi kérdéseivel foglalkozik, ismerteti a vele kapcsolatos felfogásokat, rávilágít azok különbségeire, vázolja elméleti modelljét, dialektikus egységként kezelve választott témájának különféle vetüle Békeszocializmus A kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának decemberi számában Václav Hula, a csehszlovák kormány elnökhelyettese a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának közelgő harmincadik évfordulója kapcsán a gazdasági haladás fontos tényezőjének nevezi a szervezetet. Konkrét adatok bizonyítják, hogy az eltelt harminc év alatt pozitív változások történtek a testvéri szocialista országok fejlettségi színvonalának egymáshoz viszonyított alakulásában. A KGST létrejöttekor az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében a legmagasabb és a legalacsonyabb szinten álló európai KGST-országok között az arány 3:1 volt, jelenleg viszont 1,5:1. Az együttműködésnek tervszerű fejlődése meggyőzően bizonyítja a szocialista gazdasági integráció előnyeit. A KGST nyílt szervezet, bármely ország sokféle formában együttműködhet vele. A gazdasági kapcsolatok bővítése útján jelentős lépés lehetne a KGST és a Közös Piac, illetve e SZÁZADOK A történelemoktatás reformja az oktatási reformtervek egyik döntő részét képezi. Hogy egy iskolarendszer miként tanítja meg növendékeit saját és más népek történelméről való gondolkodásra, fontos mutatója lehet a nemzeti kultúrának. Nem véletlen tehát, hogy a Századok legutóbbi száma milyen nagy figyelmet szentelt a kérdéskörrel kapcsolatos vitáknak, értekezéseknek. Berend T. Iván, aki a történelemoktatási reformbizottság elnök t ,avlati reformtervekre hívja fel. Olyan tényezőkre, amelyek valósággal szemléletváltást eredményezhetnek. A jelenlegi oktatási rendszerrel szembeni kifogások között gyakori az, hogy túlságosan lexikálisnak tartják. Berend szerint ennek a kollekciója nem egyértelmű. Amerikában és másutt is elterjedt egy olyan módszertani megfogalmazás, mely a történelemnél nem csak „az ez történt-ez” hanem a „mi lett volna akkor ha” kérdést is igyekszik megválaszolni. Bár utóbbi talán éppen a történelemtudománynak, mint tudománynak halálát jelenti, kétségtelenül egyfajta társadalmi igényt jelez. Ennek a társadalmi igénynek kielégítésére szolgálna Berend szerint az összehasonlító történeti módszer. Ami adott esetben azt jelenti, hogy például egy nálunk végbement történelmi folyamat eredményét, jellegét egybevetnénk szomszédos népek időben egybeeső történelmi eseményeivel. Azaz, a történelmi analógiákra való gondolkodásra taníthatnánk meg a diákokat. Szabolcs Ottó cikke, mely szintén e tárgykörben jelent meg, egészen másfajta megközelítésű. Szerinte bármilyen és bármennyi támadás is érte a történelemtanítást — eltekintve a kötelező érettségi rendszer eltörlésétől —, komoly eredményeket tud felmutatni. Kérdés az, miként a vita egyik hozzászólója, Glatz Ferenc is megjegyezte, valóban eltekinthetünk-e a történelem érettségi eltörlésétől? VBÉ VASARNAP (a pip.n-i Spartacus SE: Pálvölgyi cseppköves barlang — Fenyőgyöngye — Tátó-he^y— Oroszlán-szi'kila — Vadas-kert — Hűvösvölgy. Tatál'kev.as » or»k»*ra53-es autóbusz S/pmo’gyi úri végállomásán. Vezető Gyetén Zsolt és Zambrát János. hétfő KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület: Túra a Pilis hegységben. Találkozás 9.00 órakor a HÉV pomássi állomásán. Vezető Somogyi Zoltanné. Költség a forint. — Oroneegyetem SC Gyopár: Cermicsér Kirándulók figyelmébe Karácsonyi túrák ra — Huszonnégy öikrös — Dodregy — Marakosztyária — Ságvári-liget — Hűvösvölgy. Találkozás 9 órakor a 40-es autóbusz Móricz Zsigmond körbéri végállomásán. Vezető Kálnai Panni. — Vasas SC: Fenyőgyöngye — Hármashatár-hegy — Csúcshegy. — Óbuda. Találkozás 9 óraikor a 05-ös autóbusz Szépvölgyi úti végállomásán. Vezető Hatrtfk Károly*. . KEDD Budapest SE: Budai-hegység. Találkozás 10 óraikor a Moszikva fcé* van. Vezető Pálmayer Etelka. — Gépipari Spartacus SE: Pilisszentilászló — Paprét — Vizverés-nyereg — Baráthalom — Borjúfő — Királykút — Nagyvillám .— Visegrádi fellegvár — Salamon-torony — Visegrád. Találkozás 7 óraikor a HÉV Batthyány téri végállomásán. Vezető Pick Róbert. Költség 40 forint. — KPVDSZ Vörös Meteor TE: Kismaros — Szokólya— Névtelen - forrás — Börzsönyliget — Kismaros. Találkozás 7 órakor a Nyugati pályaudvar pénztártendelem. Vezető Szabó Ferenc. NÉGY KERÉKEN Ami nem pótolható műszerekkel Az autógyárak ma a legapróbb részletre is kiterjedő állandó korszerűsítésekkel nagy sorozatban ontják az autókat. Méghozzá az olyan autókat, amelyeken az egyszerű autóhasználó is könnyűszerrel „uralkodhatna”. Ezek a járművek a régmúlt közlekedési eszközeihez képest már szinte precíziós műszerek: csendesebbek, finomabban munkáltak, érzékenyebb a kormánygépezetük, korszerűbb a kerékfelfüggesztésük, jobb hatásfokúak a fékjeik. De milyen az ember? A javító célzatú technikai módosításokat — indulás, fékezés, gázadás, kanyarvétel közben vagy akár kritikus vészhelyzetben — még távolról sem tudja „fölényes biztonsággal” kihasználni. Esetleg az autópályán, messze beláthatóan, szinte egyedül autózva olyankor is konokul tartja magát a jobb szélső nyomhoz, amikor jól látja, hogy valaki a benzinkút, vagy forgalmi csomópont felől vezető gyorsító sávról az autópálya forgalmába tempósan szeretne bekapcsolódni. Ahelyett, hogy jó előre (persze, mások akadályoztatása nélkül) sávot váltana, s így szabaddá tenné a szélső nyomba besorolni szándékozónak az útját. Gyakran mondják: a balesetmentes gépjárművezetés nagyrészt intelligencia és felelősségtudat kérdése. Azért a jó tulajdonságok birtokában sem árt újraélesztésük. Kiváltképp most, amikor a hideg időjárás viszontagságai közepette erre külön is nagy szükség van. Sokszor magunk sem ismerjük eléggé saját kocsink műszaki adottságait. Pedig vezetéstechnikai szempontból sem érdektelen (például előzések alkalmával, a gyors visszakapcsolások közben), hogy a motor fordulatszámának növelésével növekszik ugyan a nyomaték, de csak mintegy a maximális fordulatszám feléig. Sokan — még a régi, tapasztalt autósok körében is — úgy vélik, hogy a modern autókon teljesen felesleges a fordulatszámok előző kiegyenlítése — vagyis a dupla kuplungolás —, s még kevésbé közben az úgynevezett „gázfröccs” adása. Az igaz, hogy a sebességváltás megkönnyítésére a legtöbb kocsin ma már szinkronkapcsolókat alkalmaznak. Így a váltás közben a bronzból készült szinkrongyűrű kerül érintkezésbe a fogaskerék megfelelően kúposra kialakított felületével. A súrlódó erők felgyorsítják vagy lelassítják a kerék forgatását, és így állítják elő a szükséges együttforgást. Számolni kell olyan fizikai törvényszerűségekkel, amelyek a kerék és a talaj közötti tapadóerőt, vagy akár az autó statikus és dinamikus tengelynyomását befolyásolják. Sokan nem tudnának pontos választ adni arra, hogy első- vagy hátsókerékhajtású autójuk esetében milyen menettulajdonságokkal kell számolniuk a megszokottól eltérő tengelyterhelés, súlypontáttolódás mellett a kanyarban, netán hegymenetben. És nehéz menetkörülmények között — hóban, jeges útfelületen — miképpen korrigáljuk kocsink kritikus pályaeltéréseit? K. P.