Magyar Hírlap, 1978. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-21 / 300. szám

Magyar Hírlap KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT 1976. DECEMBER 21. CSÜTÖRTÖK 15 MAT MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH: 9.27: Slágermúzeum. 9.17: Cholnoki­­ Viktor-emlékműsor. 9.44: Zene vár. 10.05: Domino. 10.35: János vitéz. 11.29: A kivétel ilies a szabály. 11.44: Sarkadi Imre: Far­­kaskaland. 12.35: Beszélgetés Cseh Tamással. 12.50: Hangját­ék Schumann­­életéről. 14.29: Sánta Ferenc: Isten a­­szekerem 15.10: Könnyűzene. 15.23: Csiribiri. 16.00: Útközben. 16.05: Könyvszemle. 16.15: Vokális zene. 16.34: Haydn: B-dúr szimfónia. 17.03: Útközben. 17.07: A Mohács előtti kül­politikáról. 17.27: Polkák. 17.35: A Radioszínház híradója. 18.15: Arany János: A bajusz. 18.25: Könyvaján­lat. 18.30: Esti magazin. 19.00: Az országgyűlésről. 19.30: Hangszerszó­lók. 19.40: Johann Strauss-hangver­seny. Közben 20.25: A gyorsuló idő nyomában. 21.30: Verbunkosok. 22.20: Külpolitika. 22.30: Kamarazene. 0.10: Operettnyitányok. PETŐFI. 8.05: Népi zene. 8.20: Kül­politika. 8.33: Napközben. 11.30: Csak fiataloknak! 12.33: Népzene. 12.55:­­­il­­lafüred­i Palota Szálló. 13.25: If­júsági könyvespolc. 13.30: A Gyer­mekrádió zenei műsora. 14.00: Szó­rakoztató antikvárium. 16.00: Nóták.. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Filmzene. 17.40: Teli torokból. 18.00: Disputa. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Barangolások Európában. 22.00: Népi muzsika. 23.15: Négy ország — négy énekes. 3. műsor. 8.08: Barokk zene. 9.37: Wagner: Szerelmi tilalom. 11.56: Ka­marazene. 14.00: Operaáriák. 14.40: Szimfonikus zene. 16.00: Zenei lexi­kon. 16.20: Fogyasztók fóruma. 16.45: Ötórai tea. 18.00: A Deller-együttes felvételei. 18.30: Holnap közvetítjük. 19.05: Disputa. 19.35: Kazah népi eposz. 20.05: Szonáták. 20.40: Nagy László versei. 20.50: Új lemezekből. 22.00: Kilátó. 22.45: Rimszkij-Korsza­­kov-operákból. TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor: 8.29: Tor­na. 8.35: Iskolatévé. 15.15: Iskolaté­vé (ism.). 17.30: Forradalmak nem­zedéke. 18.20: Jelentés az Ország­házból. 20.00: Egy nehéz nap éj­szakája. 21.25: Nézőpont. 22.25: Hír­adó. 2. műsor. 18.53: Francia nyelvtan­­folyami . 19.10: Angol nyelvtanfolyam. 19.30: Híradó. 20.(K): A lakásügyi osz­tály vezetője. 20.35: Manuéla bizo­nyít — NDK-film. 21.40: Híradó­. 22.05: Harry Béla fonto műsora. POZSONY. 9.30: Gazdaságpolitika. 10.00: Tévéjáték. 10.50: Kultúra '78. 1.1.55: Az ember és a törvény. 17.35: Egy nagy ország történelme. 18.00: Riportfilm. 19.00: Híradó. 19.30: Ve­télkedő. 20.15: Kórház a város szé­lén. BELGRÁD; 1. műsor. 17.10: Ma­gyar nyelvű híradó. 17.45: Gyermek­műsor. 18.45: Humanisták klubja. 19.15: Rajzfilm.­­ 20.00: Külpolitikai klub. 20.50: Az uzsicei köztársa­ság. 21.50: Híradó. 2. műsor. 17.30: Mai esik­­ó Világ Ku­pa. 16.30 : Híradó. SZÍNHÁZAK Operaház: Carmen (Főiskolai XIII. bérlet — 7). Erkel Színház: János vitéz (Ifjúsági VII. bérlet ( 16). Nemzeti Színház: Csongor és Tünde (7). Várszínház: Cserepes Margit há­zassága (7). Népszínház a Józsefvá­rosi Színházban: Sándor György szer­zői estje (7). Madách Színház: Ré­gimódi történet (7). Madách Kama­raszínház: Utójáték Euripidészhez. — Vadászat az erdészházban (7). Víg- .­sz­í­n­ház: H­á­zm­e­stersír­ató (7). P­esti Színház: Légköbméter (IV. bérlet — 7). József Attila Színház: Nagytaka­rítás (7). Thália Színház: Hiawata (7). Operettszínház: N­eb­áncs virág (6 bérlet — 7). Radnóti Színpad: Közhelybenj­árás (Patalky István Mű-­­ velődési Ház — 19). Színház- és Film­­művészeti Főiskola: Platonov (Kama­raterem — 7). Vidám Színpad: Se­gítség, várunk! (7). Gyermeksz­ínház: Óz, a nagy varázsló (3). Bábszín­ház: Diótörő (Népköztársaság út­ia — 3). Ezüstcfurulya (Jókai tér — 10). Játékszín: Disznó,játék (458). Nagycir­kusz: Humberto cirkusz (18). Népszínház: Rómeó és Júlia (Al­­sópahok. Művelődési Ház — 7). Li­liom (Mohács. Művelődési Központ — 7). S­aj­ószent­péter. Művelődési Ház — fii). Bábszínház: Világszépe (Jász­berény. Déryné Művelődési Központ — 10. 2. 4). Foltos és Fülenagy (Mis­kolc, Gárdonyi G­éza Művelődési Ház — 10. 2. Görömböly, Művelődési Ház — 1­4). Békéscsabai Jókai Színház: Fehér J­ófia (3). Egy szerelem három éjszakája (7). Debreceni Hungária Kamaraszínház: Ma éjjel megnősü­lök (7). Egri Gárdonyi Géza Szín­ház: Óz, a nagy varázsló (11). Győ­ri Kisfaludy Színház:­­Fáklya­láng (7). Kecskeméti Katona József Szín­ház: Rettenetes szülők (7). Miskolci Nemzeti Színház: A koldusdiák (7). Miskolci Zsebszínpad: ... Távollét­é­ben (7). Pécsi Nemzeti Színház: A per (7). Szegedi Kisszínház: Wind­sor:A víg nők (fn­). Döglött aknák (7).­ Szolnoki Szigligeti Színház: Tan­gó (7). Veszprémi Petőfi Színház: Csók (Várpalota — 7). Részletes szereposztás és tartalom a Pesti M­űsorba­n. HANGVERSENY Zeneakadémia: A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar. Vezényel Mar­gitta­y Sándor. Közreműködik a Bu­dapesti Kórus (18). MESEMONDÓ Az év leghosszabb napja. Elmond­ja Rudai István. Hívha­t­ó (171-839) délután 5-től este 1© óráig. FOLYÓIRAT SZEMLE TÖRTÉ­­NE­LM­I SZEMLE Eric Hobsbawmnak, az ismert angol tudósnak közli cikkét a Történelmi Szemle. Észrevételek a marxizmus és a nacionalizmus viszonyáról címmel. A szerző, miután kifejti, a nemzet és az ál­lam jelenlegi fogalmának különb­ségét, rövid történeti áttekintést ad a XIX. századi nemzetálla­moknak, „a világkapitalizmu­s fő építőelemeinek" létrejöttéről, majd ■ rámutat, hogy „e nemzet­­államtípusok nem a mai értelem­ben voltak nemzetiek". Természetes, hogy a követke­zőkben annak kifejtése követke­zik, miképpen változott az élet­képes állam- és nemzetállam fel­fogás, majd rátér a „független­ség"­­ fogalmának újraértékelésé­re, rámutatva annak szükséges­ségére, hogy a marxizmus viszo­nyát a nacionalizmushoz ismétel­ten leszögezzük. ’ Ebben a kontextusban az olyan nem éppen új megállapításnak is új árnyalata van, hogy. ..ha vala­ki marxista, nem lehet naciona­lista”. De „miután ismeretes, hogy a nacionalizmus lényegéből adódóan minden más érdeket alárendel saját „nemzeti" érde­keinek, bármely marxista, aki legalábbis elméletben nem kész arra, hogy saját népe érdekét alávesse az átfogóbb érdeknek, jobban teszi, ha átgondolja ideo­lógiai hovatartozását. Ez nemcsak a marxistákra vonatkozik. Az iz­raeliek vagy a palesztinok gon­dolhatják úgy, hogy megfelelő államuk fenntartása, illetve lét­rehozása megér egy világháborút, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha azt hinnék, de a világ fennmaradó kb. 4 milliárd lakosa aligha ért velük egyet. Az igazi próba a marxisták számára min­dig saját országuk vagy népük kérdése pszichológiai és más in­­­dokból egyaránt. Egy zsidó mar­xista próbája — még annak is, aki meg akarja tartani az Izrael­ben megalapított államot — az, hogy nem cionista.” A továbbiakban a tanulmány íróink­ aláhúzza­ annak fontosságát, hogy a marxisták tisztázzák ál­láspontjukat a nacionalizmus sa­játos megnyilvánulásaival szem­ben, s itt kifejti, hogy a szepara­tista törekvések és nemzeti fel­szabadító harc lényegi különbsé­gét a gyakorlati politikának tu­domásul kell vennie, végül szám­­baveszi azokat a történelmi vál­tozásokat, melyek azóta leját­szódtak, hogy Lenin kifejtette álláspontját­­a marxizmus és nem­zet viszonyáról. E változások folytán a marxisták olyan politi­kát bontakoztattak ki, amely elég erős ahhoz, hogy a felszabadítási mozgalmakat és a marxizmust összetársítsa. Ízelítőül még két fontos cikk a folyóiratszámból: Eötvös József 1870-ből való naplójegyzetei; Glatz Ferenc­: Trianon és a ma­gyar történettudomány. ■ te.it. .A második részben történel­mi áttekintést ad a hetvenes évek nemzetközi enyhülésének legfon­­tosabb eredményeiről, az Euró­pai Biztonsági és Együttműködé­si értekezlet megvalósulásához vezető eseményekről, nem mel­lőzve a hátráltató tényezőket, amelyek különösen Helsinki óta éreztették hatásukat, szól a belg­rádi tapasztalatokról. A harma­dik részben az első kettő szinté­ziseként vetíti előre a madridi találkozót, vázolva azokat a fel­­­adatokat, amelyek megoldása nyilvánvalóan szükséges ahhoz, hogy a találkozó eredményes le­gyen. Ennek kapcsán részletesen foglalkozik a szovjet—amerikai viszonnyal és azzal a nemzetközi követelményrendszerrel, amely — remélhetőleg — hatást gyako­rol a washingtoni külpolitikára. Az eredeti meglátásokban, egyé­ni fogalmazásmódban dúskáló, rendkívül letisztult látásmódról tanúságot tevő írás — a szerző szavait idézve — „a ténylegesen zajló folyamatok szférájában" vizsgálja napjaink alapkérdését. A nemzetközi jog és a magyar diplomáciatörténet iránt érdek­lődőknek ajánljuk figyelmébe a folyóirat egy másik tanulmányát: Listár Endre Magyarország kon­zuli szerződései és az egyenlő el­bánás című elemzését. A szerző a kiegyezés korától napjainkig vizsgálja — eredeti dokumentu­mok felhasználásával — az egyenlő elbánás kérdését hazánk konzuli kapcsolatainak és az eze­ket szabályozó nemzetközi szer­ződéseknek a tükrében. Bevallott célja, hogy adalékaival, észrevé­teleivel esetleges későbbi dönté­sekhez hozzájáruljon. Az elem­zést kísérő gazdag jegyzetanyag­­újabb támpontokkal szolgál a részletkérdések iránt érdeklődők­­nek, s több kuriózummal a lai­kus számára.­­ Végül felhívjuk a figyelmet la­punk főmunkatársának, Szászi Józsefnek Az USA kanadai di­lemmái című írására, amely a helyszínen szerzett ismeretek és­­problémaérzéke­nység birtoká­ban tárgyalja a világpolitikának ezt az érdemtelenül mellőzött kérdé­sét. Sz. H. szervezetek tagországai közötti megállapodások tető alá hozása. Az 1978-as esztendőt az ENSZ az apartheid elleni küzdelem nemzetközi éveként hirdette meg. A folyóiratban Kanada, az NSZK, Venezuela, és a Dél-afrikai Köz­társaság kommunista pártjainak képviselői a legutóbbi események tükrében vizsgálják ezt a problé­makört. A latin-amerikai és a karib­­tengeri országokban végbemenő eseményeket továbbra is a világ közvéleménye érdeklődéssel fi­gyeli. A világ e térségében kibon­takozó forradalmi folyamatot jel­lemezve a latin-amerikai kom­mu­­nista pártok 1975. évi havannai tanácskozásán elfogadott deklará­ció megállapította, hogy ez „ne­héz és bonyolult ütközet, amely­ben az amerikai imperializmus­sal szemben álló valamennyi erő­nek megvan a maga helye, és amelyben a forradal­mii mozga­lomnak a legkülönbözőbb harci formákat és módszereket kell al­kalmaznia . . Hugo Fazio, Chile Kommunista Pártja KB tagja­ a Pinochet-rend­­szert sújtó, egyre mélyülő válság­ról ír. Narisco Isa Conde, a Dominikai Kommunista Párt főtitkára pedig az országában be­következett változásokat elemzi. Sz. E. „A" nemzetközi kapcsolatok­­megrontását bármelyik fél egyol­dalúan előidézheti, de azok meg­javításához mindkét fél akaratá­ra és együttműködésére szükség van” — állapítja meg Sütő Ottó Enyhülés Európában: Helsinki- Belgrád—Madrid című rendkívül gondolatgazdag, tárgyilagosan és okosan érvelő tanulmányában, amelyet a Magyar Külügyi Inté­zet elméleti-politikai folyóiratá­nak legfrissebb (1978. 3.) száma közöl. A szerző­­három részre tagolja írását. Az elsőben az­ enyhülési folyamat kialakulását tekinti át. a fogalom tartalmi és terjedelmi kérdéseivel foglalkozik, ismerteti a vele kapcsolatos felfogásokat, rávilágít azok különbségeire, vá­zolja elméleti modelljét, dialek­tikus egységként kezelve válasz­tott témájának különféle vetüle­ Béke­szocializmus A kommunista és munkáspár­tok elméleti és tájékoztató folyó­iratának decemberi számában Václav Hula, a csehszlovák kor­mány elnökhelyettese a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának közelgő harmin­cadik évfordulója kapcsán a gaz­dasági haladás fontos tényezőjé­nek nevezi a szervezetet. Konkrét adatok bizonyítják, hogy az eltelt harminc év alatt pozitív változások történtek a testvéri szocialista országok fej­­lettségi színvonalának egymáshoz viszonyított alakulásában. A KGST létrejöttekor az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekinte­tében a legmagasabb és a legala­csonyabb szinten álló európai KGST-országok között az arány 3:1 volt, jelenleg viszont 1,5:1. Az együttműködésnek tervsze­rű fejlődése meggyőzően bizonyít­ja a szocialista gazdasági integ­ráció előnyeit. A KGST nyílt szervezet, bármely ország sokféle formában együttműködhet vele. A gazdasági kapcsolatok bővítése útján jelentős lépés lehetne a KGST és a Közös Piac, illetve e SZÁZADOK A történelemoktatás reformja az oktatási reformtervek egyik döntő részét képezi. Hogy egy is­kolarendszer miként tanítja meg növendékeit saját és más népek történelméről való gondolkodás­ra, fontos mutatója lehet a nem­zeti kultúrának. Nem véletlen tehát, hogy a Századok legutóbbi száma milyen nagy figyelmet szentelt a kérdéskörrel kapcsola­tos vitáknak, értekezéseknek. Berend T. Iván, aki a történe­lemoktatási reformbizottság elnök t ,avla­ti reformtervekre hívja fel. Olyan tényezőkre, amelyek va­lósággal szemléletváltást eredmé­nyezhetnek. A jelenlegi oktatási rendszerrel szembeni kifogások között gyakori az, hogy túlságo­san lexikálisnak tartják. Berend szerint ennek a kollekciója nem egyértelmű. Amerikában és má­sutt is elterjedt egy olyan mód­szertani megfogalmazás, mely a történelemnél nem csak „az ez történt-ez” hanem a „mi lett vol­na akkor ha” kérdést is igyek­szik megválaszolni. Bár utóbbi talán éppen a történelemtudo­mánynak, mint tudománynak ha­­lálát jelenti, kétségtelenül egy­fajta társadalmi igényt jelez. En­nek a társadalmi igénynek kielé­gítésére szolgálna Berend szerint az összehasonlító történeti mód­szer. Ami adott esetben azt je­lenti, hogy például egy nálunk végbement történelmi folyamat eredményét, jellegét egybevet­nénk szomszédos népek időben egybeeső történelmi eseményei­vel. Azaz, a történelmi analógi­ákra való gondolkodásra tanít­hatnánk meg a diákokat. Sza­bolcs Ottó cikke, mely szintén e tárgykörben jelent meg, egészen másfajta megközelítésű. Szerinte bármilyen és bármennyi támadás is érte a történelemtanítást — el­tekintve a kötelező érettségi rendszer eltörlésétől —, komoly eredményeket tud felmutatni. Kérdés az, miként a vita egyik hozzászólója, Glatz Ferenc is megjegyezte, valóban eltekinthe­­tü­nk-e a történelem érettségi el­törlésétől? VBÉ VASARNAP (a­ pip.n-i Spartacus SE: Pálvölgyi cseppköves barlang — Fenyőgyöngye — T­átó-he^y­­— Oroszlá­n-s­zi'kila — Vadas-kert — Hűvösvölgy. Tatál'kev.as » or»k»*r­­a­­53-es­ autóbusz S/pm­o’­­gyi úri végállomásán. Vezető Gye­tén Zsolt és Zambrát János. hétfő KPVDSZ Vörös Meteor Természet­­barát Egyesület: Túra a Pilis hegy­ségben. Találkozás 9.00 órakor a HÉV pomássi állomásán. Vezető Somogyi Zolt­anné. Költség a­ forint. — Or­­oneeg­yetem SC Gyopár: Cerm­i­csér­ Kirándulók figyelmébe Karácsonyi túrák­ ra — Huszonnégy öikrö­s — Dodregy — Marakosztyária — S­ágvári-liget — Hűvösvölgy. Találkozás 9 órakor a 40-es autóbusz Móricz­ Zsigmond kör­béri végállomásán. Vezető Kálnai Pan­ni­. — Vasas SC:­­ Fenyőgyön­gye — Hárma­shatár-hegy — Csúcshegy. — Óbuda. Találk­ozás 9 óraikor a 05-ös a­utóbusz Szépvölgyi úti végállomá­sán. Vezető Hatrtfk­ Károly*. . KEDD Budapest SE: Budai-hegység. Ta­lálkozás 10 óraikor a Moszikva fcé­* van. Vezető Pálmayer Etelka. — Gép­ipari Spartacus SE: Pi­lisszentilászló — Paprét — Vi­zve­rés-nyereg — Ba­rát­halom — Borjúfő — Királykút — Nagyvillám .— Visegrádi fellegvár — Salamon-torony — Visegrád. Talál­kozás 7 óraikor a HÉV Batthyány téri végállomásán. Vezető Pick Ró­bert. Költség 40 forint. — KPVDSZ Vörös Meteor TE: Kismaros — Szo­kó­lya­­— Névte­len - forrás — Börzsöny­liget — Kismaros. Találkozás 7 óra­kor a Nyugati pályaudvar pénztár­­tendelem. Vezető Szabó Ferenc. NÉGY KERÉKEN Ami nem pótolható­­ műszerekkel Az autógyárak ma a legapróbb részletre is kiterjedő állandó kor­szerűsítésekkel nagy sorozatban ontják az autókat. Méghozzá az olyan autókat, amelyeken az egy­szerű autóhasználó is könnyű­szerrel „uralkodhatna”. Ezek a járművek a régmúlt közlekedési eszközeihez képest már szinte precíziós műszerek: csendesebbek, finomabban mun­káltak, érzékenyebb a kormány­gépezetük, korszerűbb a kerék­felfüggesztésük, jobb hatásfokúak a fékjeik. De milyen az ember? A ja­vító célzatú technikai módosítá­sokat — indulás, fékezés, gáz­adás, kanyarvétel közben vagy akár kritikus vészhelyzetben — még távolról sem tudja „fölé­nyes biztonsággal” kihasználni. Esetleg az autópályán, messze be­láthatóan, szinte egyedül autózva olyankor is konokul tartja ma­gát a jobb szélső nyomhoz, ami­kor jól látja, hogy valaki a ben­zinkút, vagy forgalmi csomópont felől vezető gyorsító sávról az autópálya forgalmába tempósan szeretne bekapcsolódni. Ahelyett, hogy jó előre (persze, mások aka­dályoztatása nélkül) sávot válta­na, s így szabaddá tenné a szélső nyomba besorolni szándékozónak az útját. Gyakran mondják: a balesetmen­tes gépjárművezetés nagyrészt intelligencia és felelősségtudat kérdése. Azért a jó tulajdonsá­gok birtokában sem árt újra­élesztésük. Kiváltképp most, ami­kor a hideg időjárás viszontag­ságai közepette erre külön is nagy szükség van. Sokszor magunk sem ismerjük eléggé saját kocsink műszaki adottságait. Pedig vezetéstechni­kai szempontból sem érdektelen (például előzések alkalmával, a gyors visszakapcsolások közben), hogy a motor fordulatszámának növelésével növekszik ugyan a nyomaték, de csak mintegy a ma­ximális fordulatszám feléig. Sokan — még a régi, tapasz­talt autósok körében is — úgy vélik, hogy a modern autókon teljesen felesleges a fordulatszá­mok előző kiegyenlítése — vagy­is a dupla kuplungolás —, s még kevésbé közben az úgynevezett „gázfröccs” adása. Az igaz, hogy a sebességváltás megkönnyítésé­re a legtöbb kocsin ma már szinkronkapcsolókat alkalmaz­nak. Így a váltás közben a bronz­ból készült szinkrongyűrű kerül érintkezésbe a fogaskerék meg­felelően kúposra kialakított fe­lületével. A súrlódó erők felgyor­sítják vagy lelassítják a kerék forgatását, és így állítják elő a szükséges együttforgást. Számolni kell olyan fizikai tör­vényszerűségekkel, amelyek a ke­rék és a talaj közötti tapadó­erőt, vagy akár az autó stati­kus és dinamikus tengelynyomá­sát befolyásolják. Sokan nem tudnának pontos választ adni ar­ra, hogy első- vagy hátsókerék­hajtású autójuk esetében milyen menettulajdonságokkal kell szá­molniuk a megszokottól eltérő tengelyterhelés, súlypontáttolódás mellett a kanyarban, netán hegy­menetben. És nehéz menetkörül­mények között — hóban, jeges útfelületen — miképpen korrigál­juk kocsink kritikus pályaeltéré­seit? K. P.

Next