Magyar Hírlap, 1979. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

j ) ( \ ) q _4 1979. FEBRUÁRI, CSÜTÖRTÖK ___________TUDÓSÍTÁSOK_______________________MflGTBR HIRlflp Tudósítónk helyszíni jelentése Zsanáról Ma kezdődik az oltás Kitűzték az időpontot: ha semmi sem jön közbe, s az elő­készületek a kidolgozott terv szerint haladhatnak, akkor ma délelőtt fél tízkor megkezdődik a zsanai gázkitörés eloltása. Így kell kezdenem e tudósítást, hi­szen immár több mint egyhetes tapasztalat diktálja: a helyzet óráról órára változhat. (S épp ezekben az órákban, sz­erdán ké­ső este ismét összeültek a szak­emberek.) Távolról sem azért van ez így, mintha a mentésben részvevőik nem tudnák, mi a teendő. Ám az akció lépéseinek lehetséges változatai közül az optimálisat kell választani, amely a legközelebb visz a végső célig, a kút eloltás utáni elfojtásához. Kapkodásnak mindenesetre nincs helye, hiszen a lehető legbiz­tonságosabb megoldásokra kell törekedni. Éppen ezért ég meg a kút, s ezért nem kísérelték meg eddig az oltást — hiszen amíg nem készültek fel arra, hogy a kút­hoz férkőzzenek, ennek nem is lett volna értelme. Az eszközök, a turboreaktív oltóberendezések, a tucatnyi vízágyú már a kitö­rés után az elmúlt héten­ itt volt. Ez a technika s a koráib­ban megszerzett gyakorlat lehe­tővé tette volna, hogy akár az első napokban eloltsák az égő kutat. Meglehet, hogy az oltás — amely kétségtelenül lényeges for­dulópontja lesz a mentésnek — sokakban azt a hitet kelti, ezzel lényegében befejeződött a mun­ka. Holott a kút megfékezésének ez még korántsem a legkemé­nyebb pillanata lesz. A nehe­zebbje, a veszélyesebb­je, csa­k ezt követően kezdődik. Mert az eloltott gázsugár változatlan he­vességgel tör majd az ég felé, a dübörgést nem kevésbé fül­bontó süvöltés váltja fel. S a kitörő gáz —­­lévén a szénhidro­gén nehezebb a levegőnél — szétterül a környéken, állandó lesz a robbanásveszély, amely el­len azonban kellő előkészülettel és­ fegyelemmel védekezni lehet. Megmutatta ezt az algyői példa éppen tíz évvel ezelőtt, ahol a 168-as kút, az eloltás után még két héten át ontotta magából a gázt és az olajat. Itt gyakorlatilag tiszta gáz várható, s talán még nehezebb kútelfojtási manőver, mint az emlékezetes algyői. Hiszen még mindig nem­­ tudják pontosan, hogy mennyire sérült a­­lyukfej, s milyen módon lehet majd a már készenlétben álló új kitö­résgátlót felszerelni. A kitörés­­védelmi szakemberek több meg­oldást is fel tudnak sorakoztatni, amelyhez a szükséges berendezé­sek is a helyszínen vannak. A kitörésvédelmi brigádok — a jelenlegi terv szerint — már rögtön az eloltást követően hoz­zákezdenek a munkához. Amely szerencsés esetben is eltart né­hány napig. De ha a kútfej sé­rült, s a kitörésgátlót nem lehet hozzászerelni­, akkor előfordul­hat, hogy magát a kútfejet is le kell szedni. A puszta cső­­csonkhoz csatlakoztatni ugyan jóval bonyolultabb művelet­­, de erre is van terv. Olyan ékes szerelvényt húznak a csőre, amely képes a csőfalban megka­paszkodni, s ehhez már hozzá­illeszthető a kitörésgátló. Ezt kö­vetően lehet majd megkezdeni a folyékony iszap besaj­tolását, amely a kutat véglegesen elfojt­ja. Mindezen műveletet természe­tesen a combnyi vastag gázsu­gár közvetlen közelében ... De addig még várni kell, elő­készíteni mindent az oltáshoz. Most, szerdán este a kút lángoló fényénél a tűz közelében egy jókora árokásó dolgozik, az ol­táskor elfogyó víz elvezető csa­tornáját készítik. Katonák és tűzoltók rendezgetik az izzasztó melegben a Vízvezető tömlőket. A „turbókat” már korábban megindították próbajáratásra, mindkettő kifogástalanul műkö­dött. Bár van elegendő víz, reg­gelig még kiépítenek két tarta­lék vízvezetéket is. A két, viszonylag közeleső ta­nyából az ottlakókat kiköltöztet­ték egy ideiglenes lakásba — természetesen mindezt az olaj­ipar költségén. A kúttól több száz méteres körben kordont vonnak, ezen be­lülre már csak gyalog lehet menni. Hiszen ott csupán a spe­ciális szikrafogóval felszerelt munkagépek és gépkocsik dol­gozhatnak.. A telefontól a világí­tásig valamennyi ,elektromos be­rendezés úgynevezett sú­ítólégbiz­­tos lesz. A kút környékén figye­lőszolgálatot szerveztek, tagjai a gáziparban használatos, speciális gázszennyezettség-vizsgáló mű­szerrel járják a területet, hiszen a széljárástól függően, a robba­násveszélyes körzet változhat. Mindebből­­ következik, hogy a kút közvetlen közelében még a mentésben részt­ vevő olajbányá­szok és tűzoltók közül is csak a kijelöltek mehetnek. Ám előbb még el kell oltani a zsanai határban messze vilá­gító óriás fáklyát... Trömbeczky Péter -------------------------------~" T'"X—")-----------------------­Magyar—csehszlovák kulturális terv Az ötéves magyar—csehszlo­vák kulturális együttműködési megállapodás 1979—80. évi vég­rehajtási jegyzőkönyvét szerdán Pozsonyban aláírták a két fél képviselői: dr. Boros Róbert, a magyar, és dr. Vladimír Gráf, a szlovák kulturális minisztérium főosztályvezetője. Az aláíráson jelen volt dr. Tatai József po­zsonyi magyar főkonzul is. A­­munkaterv előirányozza népművelési és más­ kulturális szakemberek, valamint alkotó­­művészek rendszeres tapasztalat­cseréinek, egymás országában történő látogatásainak és szerep­léseinek folytatását. A két fél képviselői megegyeztek abban is, hogy e kétéves időszakban befe­jezik a magyar, illetve a cseh és a szlovák írók közötti kapcsola­tok történetéről készülő 45 per­ces közös dokumentum­film mun­káit. Új feladatként került a kultu­rális együttműködési jegyző­könyvbe a két ország irodalmi napjainak kölcsönös megrende­zése. /MT A megyei képviselőcsoport napirendjén A győri főiskola fejlesztés1© Szerdán a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán megtartotta idei első ülését az országgyűlési képviselők Győr- Sopron megyei csoportja. Hege­dűs Gyula főigazgató tájékoztat­nia­ őket a főiskola életéről, s a következő évek fejlesztési ter­­­veiről. Mint­­elm­on­­dta, a gyón .faiskola -e­z ország egyik legkor­szerűbb,­ legjobban felszerelt fel­sőoktatási intézménye. A jelen­­­­legi tanévben ezerötszáz nappali­­és 1200 levelező tagozatos üzem­mérnök-hallgató tanul falai kö­zött. Kollégiumi elhelyezést 1300 hallgatónak tudnak biztosítani. A következő években megszer­vezik az üzemmérnökök tovább­képzését és közlekedési kutató­bázist is létrehoznak. Nemzetkö­zi nyári egyetemek „szervezését is­­tervezik.­­Hazánkban a győri­­ főiskolán szerveztek elsőként — kísérlet­iképpen — a hagyományos tan­széki rendszer helyett, intézete­ket. A tapasztalatok szerint ez a szervezési forma bevált. KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA Eskütétel Szerdán Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke előtt esküt tett Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnök­­helyettese, valamint dr. Kovács Imre és Pásztor Gabriella, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság megválasztott tagjai. Az eskütételen jelen volt Bor­­bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hoós János, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Szakall József, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke. Budapestre érkezett a bolgár állami tervbizottság elnöke Huszár István miniszterelnök­­helyettesnek, az Országos Terv­hivatal elnökének meghívására szerdán Budapestre érkezett Kiril Zarev, a Bolgár Népköz­­társaság miniszterelnök-helyet­­tese, a bolgár állami tervbizott­ság elnöke, hogy tárgyaljon a két ország tervezési együttműködé­sének fejlesztéséről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Vladi­mir Videnov, a budapesti bolgár nagykövet is. Maróthy László fogadta Enache Kariul Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára szerdán fogadta Ena­che Radut, a Román Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség (UTC) Köz­ponti Bizottságának titkárát, ak­i a KISZ KB meghívására tartóz­kodik hazánkban. A találkozón — amelyen részt vett Kovács Je­nő, a KISZ KB­ titkára is — a KISZ és az UTC kapcsolatainak továbbfejlesztéséről, valamint a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről volt szó. Sarlós István Bejrútban tárgyal Kedden Bejrútban • m Megkezdőd­­tek a hivatalos­ tárgyalások a­ Sarlós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára vezette népfrontküldöttség és a PFSZ végrehajtó bizottsá­gának képviselői között. A pa­lesztin tárgyaló küldöttség veze­tője Faruk Kaddami, a PFSZ politikai osztályának vezetője tájékoztatást adott a közel-keleti térségben az elmúlt időszakban történt fejleményekről. Elemezte és leleplezte a Camp David-i megállapodások imperialistaba­rát jellegét, amely figyelmen kí­vül hagyja az arab­ népek és különös­képpen a palesztin arab nép érdekeit. Sarlós István a megbeszélésen megerősítette az MSZMP és a Magyar Népköz­­társaság kormányának elvi ál­láspontját a közel-keleti kérdés­ben és az­ egész magyar társada­lom szolidaritásáról és támoga­tásáról biztosította a Palesztin Felszabadítási Szervezet veze­tőit. . KISZ-küldöttség utazott Dortmundba Magyar ifjúsági küldöttség utazott tegnap a Német Szövet­ségi Köztársaságba Barabás Já­nosnak, a KISZ központi bi­zottsága titkárának vezetésével. A delegáció részt vesz a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ma Dortmundban kezdődő ülésén. Bolgár népgazdaság Szófiában kedden nyilvános­ságra hozták a bolgár népgaz­daság 1978. évi eredményeiről készült statisztikai jelentést. Az adatokból kitűnik, hogy "a bolgár gazdaság­­ az­ el­húlt évben­ is gyors, egyénierek ütemben fejlő­dött, s a gazdasági, szférában elért eredmények alapján tovább nőtt a lakosság életszínvonala. Több területen azonban­­— első­sorban a mezőgazdaság egyes ágazataiban — nem sikerült tel­jesíteni a terv előirányzatait. Ezrek a gátakon (Folytatás az 1. oldalról) centiméter vízállást mértek, ami 33 centiméterrel magasabb az 1974-ben mért maximumnál. A térségben több mint egy kilomé­ter hosszúságban magasítják a töltéseket, és a hullámverés el­len fóliát, rőzsekötegeket fektet­nek a gátakra. Ezrek dolgoznak a Tisza meg­áradt mellékfolyóin is. Különö­sen intenzív áradás van a Zagy­ván és a Bodrogon. A Bodrog Felsőbereckinél 30 centiméterrel magasabb, mint bármikor eddig. A Tarnán és a Zagyva bal parti árvízvédelmi vonalán nyúlgáta­­kat emelnek. Rőzseszőnyeggel és műanyag fóliákkal borítják a töltések oldalát, mert az erős szél miatt hullámcsapások ostro­molják a gátakat. .A Tisza teljes magyarországi szakaszán árad. Nagy gondot okoz, hogy Szabolcs-Szatmár megyé­ben a balsai híd felett három kilométeres jégtorlasz keletke­zett. A kilenc jégtörő hajó már kitört egy keskeny folyosót, ezt a csatornát a robbantó különít­mények szélesítik, és újabb mű­szaki brigádok érkeznek a tor­lasz mielőbbi felszámolására. A vízügyi igazgatóságok több mint 3200 dolgozója tart árvíz­­védelmi készültséget. A 920 ki­lométer hosszú szakaszon har­madfokú készültség erősíti a Kraszna, a Tisza, a Lónyai-csa­­torna, a Bodrog, a Tarna, a Zagyva, a Fekete-, a Kettős-, a Hármas- és a Sebes-Körös, vala­mint a Berettyó gátjait. Ózdon kilépett medréből a Hangony, a Hódos és az Uraj patak. Ezer telek, négyszáz lakó­épület került, víz alá. Az árhul­lám itt gyorsan elvonult, gyors apadás kezdődött, és szerda dél­után már csak a pincékben és a kisebb lefolyástalan területe­ken volt víz. Mindössze 19 csa­lád kényszerült elhagyni a lak­helyét, lapzártakor jelentik: Szolnok megyében február elsején reggel hat órakor életbe lépett az árvíz­­védelmi készültség a Tisza kö­zépső szakaszán Tiszasüly, Sa­rud és Fegyvernek között.­Há­rom nap alatt húsz milliméteres eső hullott a megyére, a belvíz elöntött 11 300 hektár megművelt mezőgazdasági területet A Körösök hegyvidékére érke­ző újabb árhullám szerdán elér­te a magyarországi szakaszt. A Körösök gátjain eddig csörgést és buzgárt csak­ elvétve észlel­tek. De a gátakon innen feltört a belvíz. Békés megyében már több mint 56 ezer hektárt borít a belvíz. Kiküldött tudósítónk jelenti Nagykamarásról: Az alig négyezer lelket szám­láló Nagykamaráshoz vezető úton víztenger van — ti­szik a falu — összegezi a helyzetet Köböl András tanács­elnök. — Eddig 27 családot­ kel­lett kiköltöztetni az életveszé­lyessé vált hajlékokból. A sú­lyosa­n megrongálódott otthonok száma már több mint száz. A kiköltöztetettek lakásaiban az ágy lábát mosta a víz. — 1971-ig nem volt nálunk belvíz — kesereg Fehér, István tanácselnök-helyettes. — Az el­múlt nyolc évben azonban a téesznek több mint 100 millió forintos veszteséget okozott az évről évre visszatérő belvíz. Most két istállót mos a víz. 150 szarvasmarha és 300 sertés elhe­lyezéséről kellett gondoskodnunk. Motorok dübörögnek a faluban, egymás után érkeznek Gyuláról és Szegedről a nagy teljesítmé­nyű szivattyúk, csatornakotrók és az árvizes belvízvédelmi osz­tagok. A falun átvezető ereket lezárják és gátakat építenek szádfalazással. Este a legújabban érkező kot­rógépek reflektorfényében látjuk, hogy ismét esik az eső. Az újra feltámadó szél borzolja a víz­felületet, de az emberek szívesen dolgoznak, mert tíz órára meg­­­érkezett minden kért­ anyag a töltés építéséhez. Éjfél előtt a lánctalpas traktor üzemanyagot visz a munkagépekhez. Nagyka­maráson teljes erővel védekez­nek az ár­ ellen. Veszprém megyéből jó hírek érkeztek. Szerda reggel még 21 községben nem volt áram, mert a keddre virradó éjjel tompult a vihar, és nagy pusztítást vég­zett az áramszolgáltató és táv­közlési hálózatban. A gyorsmér­leg szerint 165 telefont vezetéé­k­­tartóoszlop kettétört, 103 kidőlt és 89 helyen megszakadt az elektromos vezeték. Nagy erők bevetésével a DED­ASZ 250 sze­relője több tucat jármű segítsé­gével szerdán délelőtt az elektro­mos hálózat megyeszerte ösz­­szekötötték. A csaknem 30 sérült középfeszültségű távvezetéket is­mét bekötötték a hálózatba, és 340 kisfeszültségű hibát javítot­tak ki. Megszólalt az elnémult telefonok többsége is. Lapzárta­kor már kapcsolatunk volt vala­mennyi dél-dunántúli községgel. A postások azonban azt közöl­ték, hogy továbbra is fokozott erőfeszítéssel kell dolgozniuk, mert­ a kárt szenvedett területe­ken a végleges összeköttetés megteremtése még több hetet vesz igénybe. A soproni és a pécsi posta­igazgatóság jelentette a buda­pesti központnak­ a szerda esti órákban Sikerült megteremteni a távíró- és telefon-összeköttetést azokon a dunántúli területeken, amelyeken keddre virradóra osz­lopokat döntött ki, vezetékeket, kábeleket tépett szét a szélvihar. Megszűnt a veszély Árpádföldön A XVI. kerületben, Árpádföld utolsó utcájában gépjárművek küszködnek, forognak a sárban, alig néhány méterrel odébb pe­dig szivattyúk hangja veri fel a határt. —­ Vasárnap este szakadt az eső, egyszer csak látom, hogy a küszöb fölött víz folyik a ház­ba — mondja Zsámboki Vendel, Vecseház utcai lakos. A bútorok egyik fele kint az udvaron, a másik bent a szobá­ban, bokáig érő vízben. Három­hónapos gyermekük kint sír a babakocsiban. — Rettenetes­­— mondja a fe­leség. — Már három napja a szomszédoknál alszunk. A kerü­leti tanács azt ígérte, hogy el­költöztet de éppen ma tudtuk meg, hogy néhány napig még várni kell. A kerületi tanács elnök­helyet­tese, Tatai Ottó elmondta: — Azt az­­egyetlen családot, ame­lyet kiöntött a víz, egy átadásra váró lakásba átköltöztetik. Arról nem nyilatkozott, mikor, pedig­­jelen esetben ez a legfon­tosabb. A helyszínen tegnap már csak a Csatornázási Művek dolgozói és gépei teljesítettek szolgálatot. — A közeli csömöri dombok­ról idéz­údult a hólé — mondja a helyszíni műszak­vezető. — A veszélyt a mai nappal megszün­tettük. Az utca előtt nyúlgáttal megrekesztett vizet most egy 290 méterrel távolabbi gát mögé szi­vattyúzzuk. Az elöntött házból, sajnos, nem lehet kiszivattyúzni a vizet, mert a talaj nagyon fellazult alatta. — Jövőre, ha még nagyobb tél lenne, akkor is megismétlődhet, ami most történt? — Most sikerült közbeavatkoz­ni, de ahhoz, hogy a veszély véglegesen megszűnjön, a kerü­leti tanácsnak intézkednie. A Zsá­mboki család szomszéd­ja, Kolozsvári János dagasztja előttem a sarat. — Vasárnap este hat órától egyfolytában dolgoztunk a gáton, egészen kedd reggelig — mond­ja. — Segítség is érkezett. Mun­kásőrök, és két kubtikus­ brigád. Szerintem azonban még ma sem megnyugtató a helyzet. — Már­ sokszor ígérgették, csi­nálnak valamit— mondja a sar­kon özvegy Simon Gyuláné, aki már több mint 30 éve itt lakik. — Pedig tudhatták, hogy az igé­jét nem fogja megállítani a vi­zet, és ez­ az áradat nem az első Árpádföldül»... (fi.in­ka)

Next