Magyar Hírlap, 1979. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

4 1979. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK TUDÓSÍTÁSOK | Magyar Hírlap ! k Nyugat-Szahara2­— Az­ északi offenzíva AZ ÖNRENDELKEZÉST még egyetlen népnek sem, kínálták tálcán, azért mindig meg kellett harcolni, vagy a népnek leg­alábbis kifejezésre kellett juttat­nia, hogy igényt tart az önren­delkezési­­jog gyakorlására — mondja Ahmed-Baba Miské „A Polisario front — egy nép lelke” című könyvében. A szerző koráb­ban Mauritánia ENSZ-nagyköve­­te volt, most a nyugat-szaharai nép, a szahrauik függetlenségi­­ háborúját szervező Polisario egyik vezetője. A szaharai demokratikus fel­szabadító hadsereg tevékenységét e logika diktálja, kettős céllal: alátámasztani azokat a diplomá­ciai erőfeszítéseket, amelyek az önrendelkezés megadásának irá­nyában hatnak és érzékletessé tenni, hogy szükség esetén fegy­veres erővel is kicsikarják az önrendelkezés értelmét, a füg­getlenséget. A Polisario álláspontja szerint — amit a szervezet tavaly ősz-­­ szel megtartott IV. kongresszu­sa újólag megerősített — az ön­­rendelkezés útja a következő: el kell ismerni a szahraui nép szu­verenitását a volt Spanyol-Sza- Kara, vagyis ' Saguiá el Hamra és 1. Rio- de­ Ott­' teljes területére, Marokkónak­ és­ Mauritániának ki kell vonni katonai erőt az általa megszállt részekről; a szahraui nép ezután szabadon dönt arról, hogy független államban, vagy államszövetség keretei között kí­ván a továbbiakban élni. A fegyveres harc az elmúlt három évben nem jelentéktelen eredményeket hozott. Bebizonyí­totta, hogy a kiközvetített, afri­kai ruhába bújtatott gyarmatosí­tás ugyanolyan tarthatatlan, mint az őseredeti kolonializálás. A déli részeken de facto fegyver­­nyugvást­­hozott azáltal, hogy a felosztásban részt vevő mauritá­­niai kormány katonailag, gazda­ságilag és politikailag megbukott, s utóda elfogadta a Polisario ál­tal egyoldalúan meghirdetett tűz­szünetet. Az északi részeken olyan patthelyzet alakult ki, amely a sakk szabályaival el­lentétben még bármelyik fél ja­vára megfordítható ugyan, de a marokkói és a szaiharai hadse­reg egyenrangúvá válása min­denképp az utóbbi javára elő­nyös. AZ ELŐNY TOVÁBBI növelé­sét célozza a január elsején meg­kezdett­ északi offenzíva, amelyet Huari Bumedienről, a tavaly el­hunyt algériai elnökről neveztek el. Az északi hadművelet fő fel­adata, hogy a déli tűzszünet ked­vező körülményei között hozzá­járuljon a békés rendezés útján állított marokkói akadályok el­hárításához, szükség esetén a katonai megoldás kikényszeríté­sére való képesség bizonyításá­val. A patthelyzet lényege a követ­kező: a part menti sávon és a nagyobb településeken nappal a marokkóiak gyakorolják a hatal­mat, éjsza­ka a Polisario. A ma­rokkói katonáknak a városok 15 kilométeres körzetében van csak viszonylagos mozgásszabadságuk, a királyi fegyveres erők viszont légi úton bármilyen célpontot megközelítenek és megsemmisít­hetnek. Közlekedési lehetőség — civilek és katonák számára egy­aránt — viszont egyéb sincs, mint a légi jármű, vagy erős légi fedezettel az autóoszlop. Az ország természeti kincseinek kiaknázása szünetel — erről a felszabadító hadsereg gondosko­dik, amiként arról is, hogy még a spanyol időkben kitermelt készleteket se tudják elszállítani. Arról viszont a marokkóiak gon­doskodnak, hogy az ország népe ne jusson kincsei birtokába. En­nek ára egyik oldalon a szám­űzetés, a másikon napi kétmillió dollár: ennyibe kerül Rabatnak a szaharai háború — tűnik ki s­pa­n­yol forrá­sok­ból. MAROKKÓ AKKOR tudná a saját javára fordítani a háború kimenetelét, ha tízméterenként biztonságban oda állíthatna egy katonát, gondoskodva fegyverze­téről, élelmezéséről, ha olyan fejlesztési programokat tudna megvalósítani, amelyek a spa­nyol időkhöz képest is növelnék az életszínvonalat, ha oly­an mű­velődést biztosíthatna a városok­ba, megerősített településekre hurcolt lakosságnak, amely felül­múlja a Polisario iskolázási ered­ményeit. Mindez alapvetően pénzkérdés, ezen a ponton már a külföldi hitelezők kérdése. A jelek viszont arra vallanak, hogy Marokkó tőkeerős külföldi szö­vetségesei igyekeznek bizonyos távolságot, tartani, és nem töb­bet, hanem kevesebbet adnak. Nemcsak pénzben, hanem diplo­­máciailag is. Mindehhez járul, hogy — tudtommal — Marokkó egyetlen szövetségese sem ismer­te el Rabat szuverenitását Nyu­­gat-Sza­hara fölött, csupán igaz­gató hatalomnak tekintik, míg a felségjog kérdésében változatla­nul Spanyolországot tartják ille­tékesnek. Súlyosbítja Rabat hely­zetét, hogy elszállt a szaharai részek bekebelezésével mestersé­gesen teremtett össznépi eufória is. A háborúzás terhei, párosul­va az amúgy is romló gazdasági helyzet következményeivel , kezdenek elviselhetetlennek tűn­ni. Újból sztrájkokról érkeznek hírek. Az iráni sah uralmának megdöntése, s a tény kirakatba helyezése, azáltal, hogy tartóz­kodási meghívást kapott Marok­kóba, sokakat elgondolkoztatott. A körülmények tehát nem a ma­rokkói hadvezetés pozícióját lát­szanak megerősíteni. A Polisario mindazt, ami ked­vezőtlen Marokkónak, kedvező­nek tekinti a sajáót maga szá­mára és megpróbálja messzeme­nően kamatoztatni. Ezzel magya­rázható, hogy az északi hadmű­velet során a felszabadító had­sereg — a szaharai háború törté­netében első ízben — Dél-Ma­rokkóra is kiterjesztette tevé­kenységét (itt szintén szahrauik élnek). A leglátványosabb akció a Tan-Tan elleni támadás volt, január 28-án. Tan-Taintoan van a Nyugat- Szaharában operáló marokkói erők főhadiszállása, utánpótlási és ellátási bázisa, gyülekező he­lye. A támadás érzékeny anyagi és emberveszteséget okozott a marokkói erőknek, s a szahraui harcosok több mint száz fogoly­­társukat is kiszabadították. A la­kosság egy része velük tartott, amikor a rajtaütéses harcmodor­nak megfelelően, néhány óra múlva kivonultak a városból. Marokkói részről ugyan kisebbí­teni akarták a művelet jelentő­ségét, de hogy a dolog hideg zu­hanyként érte Rabatot, arra ta­lán a legjobb bizonyíték az, hogy hat főtisztet bűnbaknak állítot­tak és kivégeztek. AZ ÉSZAKI HADMŰVELET során eddig a felszabadító had­sereg (1f16-nál több akciót hajtott végre Nyugat-Szahara északi ré­szén és­­ Dél-Marokkóban, jelen­tős mennyiségű fegyvert és ha­dianyagot zsákmányolt, illetve semmisített meg, az ellenfél zász­lóalj nagyságrendű­­ alakulatait tette harcképtelenné. A Polisa­rio értékelése szerint ezzel a fel­szabadító hadsereg bebizonyítot­ta, hogy képes a katonai megol­dást kikényszeríteni. Sz­alay Hanna (Vége) Dolgoznak a Szál­jut 6. új „lakói" Felbocsátották az Interkozmosz 19-et A szocialista országok békés célú űrkutatási együttműködési programja keretében, február 27-én, a Szovjetunió területéről felbocsátották az Interkozmosz 19. jelzésű mesterséges holdat. A kísérletek célja a" Föld ionoszfé­­rájával kapcsolatos komplex ku­tatások folytatása. A szputnyik fedélzetén elhe­lyezett tudományos berendezése­ket, és a tudományos információk továbbítására szolgáló telemet­­rikus rendszert Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyar­­ország és a Szovjetunió szakem­berei dolgozták ki. A kísérletben részt vevő Interkozmosz-tagorszá­­gok szakemberei az űrrepülőté­ren részt vettek a szputnyik fel­bocsátásának előkészületeiben, és közreműködnek a tudományos be­rendezések munkájának irányí­tásában. * A Szaljut 6. berendezéseinek ellenőrzése jelentette tegnap is a fő feladatot az űrállomás két új lakója, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin számára. Az űr­állomáson töltött második éjsza­ka után a többi között alaposan ellenőrizniük kell, hogyan mű­ködnek az ivóvíz-regeneráló ké­szülékek, meg kell vizsgálniuk egyes elektronikus berendezések állapotát. Rjumin elsősorban elektronikai szakember, és így számára ez eleve nem jelent kü­lönösen bonyolult feladatot. De mindketten már régóta készül­nek küldetésükre, és alaposan is­merik a Szaljut különböző beren­dezéseit. A Szaljut új lakói fokozatosan átállnnak a tartós súlytalanságra, szervezetük, az orvosi jelentés szerint, megfelelően alkalmazko­dik a megváltozott körülmények­hez. Az előző űrexpedícióknál ez a folyamat teljes átállásig körül­belül egy hetet vett igénybe. Ter­mészetesen ez a fajta átállás csak azok részére szükséges, akik hosz­­szabb időt töltenek a világűrben. Moszkva Sajtókonferencia a Tanácsköztársaság közelgő évfordulója alkamából A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának közelgő 60. évfor­dulója alkalmából sajtókonfe­renciát rendeztek tegnap hazánk moszkvai nagykövetség­én. A nagy szám­ban megjelent szovjet újságíró, rádió- és televíziós tu­dósító előtt dr. Szűrös Mátyás nagykövet ismertette a 133 dicső nap eseményeit, kiemelve: a Ta­nácsköztársaság az első olyan ál­lam volt, amely az orosz forra­dalom példáját követve megva­lósította a munkások, a dolgozó nép hatalmát. A Tanácsiköztár­saság mindjárt a megszületése után kapcsolatot teremtett Szov­­jet-Oroszországgal, s a forrada­lom nagy vezére, Lenin nagyra értékelte a magyar munkások példáját. Amit a Tanácsköztársa­ság megkezdett, ma a szocialista Magyarország valósítja meg — hangoztatta a nagykövet. Tanácsköztársasági kiállítások nyílnak a Budavári Palotában A Budavári Palotában jubileu­mi kiállítások emlékeztetnek ki­kiáltásának 60. évfordulója al­kalmából­­ a Magyar Tanács­köztársaságra. A Munkásmozgal­mi Múzeumban­ három kiállítást nyitnak meg holnap. Az Előre proletárok című tárlaton a kora­beli plakátokat mutatják be. A kiállítás teljesebb képet ad a forradalmi grafikákról, mint amilyent az eddigi bemutatók nyújtottak. A kor neves képző­művészeinek 100 alkotása között látható majd Uitz Béla: Vörös katonáik előre!, Pór Bertalan: Feleségeitekért, gyermekeitekért előre, és Bíró Mihály május el­sejei vörös kalapácsos plakátja. Megbeszélések Apró Antal fogadta Herbert Wehnert (Folytatás az 1. oldalról) során áttekintették a két ország államközi és parlamen­ti kapcso­latainak helyzetét, véleménycse­rét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, valamint tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, szerdán a Parlamentben fogadta Herbert Wehnert és kíséretét. A megbeszélésen áttekintették a két ország törvényhozó testü­leteinek tevékenységét és kap­csolatait. A tárgyalásokon részt vett Péter János, az országgyű­lés alelnöke, Darvasi István, a külügyi bizottság titkára és Horn Gyula, az MSZMP külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Je­len volt dr. Johannes Balser, az NSZK magyarországi nagyköve­te. Prágában Csehszlovák művészek magyar kitüntetése Magyar kitüntetéseket adtak át szerdán Prágában a Nemzeti Színház művészeinek egy magyar dráma csehszlovákiai népszerű­sítésében szerzett érdemeikért. A prágai Nemzeti Színház prózai társulata már több mint 250 al­kalommal adta elő Örkény Ist­ván Macskajáték című vígjáté­kát. A darab két női főszerep­lője: Vlasta Fabianová és Dana Medrická érdemes művészek, va­lamint Václav Svorc, a társulat igazgatója ezért a teljesítményért megkapták a Szocialista Kultú­ráért magyar kitüntetést. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter nevében Barity Miklós prágai magyar nagykövet nyúj­totta át a kitüntetést, továbbá a magyarországi látogatásra szó­ló meghívást a csehszlovák szín­művészeknek. Az átadási ünnep­ségen megjelent Miroslav Müller, a CSKP KB kulturális osztályá­nak vezetője és Otakar Holan, a cseh kormány kulturális minisz­terének helyettese is. KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Győri Imre látogatása a főváros XV. kerületében Győri Imre, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára szerdán a főváros XV. kerületében, Rákos­­palotán tett látogatást. A­­párt­­bizottság székházában Szabó László, a pártbizottság első tit­kára, Pataki Béla tanácselnök és a párt-végrehajtó bizottság tag­jai fogadták. A KB titkára megbeszélést folytatott a 125 ezer lakosú te­rület életéről, fejlődéséről, az üzemek, intézmények, szövetke­zetek tevékenységéről, várospo­litikai gondokról. A progr­am ez­után — rövid városnézést köve­tően — Újpalotán, a Kontyfa ut­cai 24 plusz 6 tantermes általá­nos iskolában folytatódott. Ezután Győri Imre felkereste a Landler Jenő MÁV Járműja­vító Üzemet, ahol Kövér Imre igazgató és Sebestyén József üze­mi pártbizottsági titkár adott tá­jékoztatást. A látogatás délután párt nappal zárult. Czinege Lajos etiópiai látogatásai Az Etiópiában tartózkodó Czi­­nege l­ajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és a kísé­retében levő személyiségek láto­gatást tettek az Addisz Abeba közelében levő Tatek katonai ki­­képzőtáborban, amelyet az Etió­pia elleni külső agresszió idején a népi milicisták kiképzésére lé­tesítettek. Addisz Abebában Taje Tela­­hun etióp hadügyminiszter foga­dást adott Czinege Lajos tiszte­letére. Beszédében mindkét mi­niszter élesen elítélte Pekingnek a Vietnami Szocialista Köztársa­ság ellen folyó agresszióját Rácz Pál Mexikóba utazott A Mexikói Intézményes Forra­dalmi Párt meghívására a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kép­viseletében Rácz Pál, a Központi Bizottság tagja, külügyi állam­titkár szerdán Mexikóba utazott, ahol részt vesz a párt megala­kulásának 50. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepségeken. Rácz Pál ezt követően hivatalos megbeszéléseket folytat a mexi­kói külügyminisztériumban, ot­tani kollégájával­ A Magyar ENSZ Társaság kibővített intéző bizottsági ülése Kibővített intéző bizottsági ülést tartott szerdán a Magyar ENSZ Társaság Sebestyén Nándorné­val, az Országos Béketanács el­nökével az élen. A Hazafias Népfront Belgrád rakparti szék­házában megtartott tanácskozá­son rész­t vettek az OBT buda­pesti tagjai is. Simai Mihálynak, a Magyar ENSZ Társaság főtit­kárának megnyitója után Pója Frigyes külügyminiszter tartott előadást a Magyar Népköztársa­ság külpolitikájáról, s a nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseiről. Tasnádi Emil osztrák kitüntetése Az Osztrák Köztársaság ál­lamelnöke az Ausztria és Ma­gyarország közötti iparjogvé­delmi együttműködés területén kifejtett munkája elismerésekép­pen a Csillaggal Ékesített Nagy Ezüst Érdemrend kitüntetést adományozta Tasnádi Emilnek, az Országos Találmányi Hivatal elnökének. A kitüntetést az osztrák szabadalmi hivatal fenn­állásának 60. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen dr. Hannes Androsch alkancellár adta át. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa nyugdíjba vonulása alkalmából, eredményes munká­ja elismeréséül, Damásdi Gyulá­­nét, a SZOT Társadalombiztosí­tási Igazgatóság osztályvezetőjét a Munka Érdemrend arany foko­zatával tüntette ki. A kitüntetést Csehák Judit, a SZOT titkára adta át. Amerikai tu­k­óskü­lönbség érkezett Dr. Harvey Averdhnek, az NSF — az Egyesült Államok Or­szágos Kutatási Alapítványa — főigazgató-helyettesének vezeté­sével szerdán amerikai tudós­­küldöttség érkezett hazánkba. A delegáció a Kulturális Kapcso­latok Intézetében folytat tárgya­lásokat a két intézmény között érvényben levő műszaki és ter­­mészettuyományos együttműkö­dési egyezmény alapján végzett közös munka továbbfejlesztésé­ről. A tárgyaláson részt vevő magyar delegációt Meruk Vil­mos, ,a KKI elnökhelyettese ve­zeti. A tárgyaló felek az első meg­beszélésen áttekintették az el­múlt időszakban végzett közös munka eredményeit, és megvitat­ták a két ország műszaki és ter­mészet­tudom­á­ny­os együttműkö­dése bővítésének kérdéseit.

Next