Magyar Hírlap, 1979. május (12. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-03 / 101. szám
2 1979. MÁJUS 3. CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL KPfiBAfl A SALT 2. ellenzői a legkevésbé sem szándékoznak figyelembe venni az amerikai nép abszolút többségének álláspontját, amely elismeri a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai egyezmény szükségességét — írja a moszkvai Pravda hétfői számában. A megállapodás megkötésének ellenzőit még az sem elégíti ki, hogy Carter amerikai elnök véleménye szerint az új szovjet—amerikai egyezmény „a hadászatifegyverzetek szintjének alacsonyabbra helyezése révén csökkentené a nukleáris háború veszélyét”. Az ilyen vagy olyan módon az Egyesült Államok hadiipari komplexumához kötődő körök azért lépnek fel a SALT 2. ellen, mert mindenekelőtt jelentős profitveszteségektől tartanak az egyezmény aláírása és annak hatályba lépése esetén. Ezért nyomást gyakorolnak a Fehér Házra, követelve, hogy döntsenek az új, „MX” jelzésű, interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztéséről. Nyugaton — írja végezetül az SZKP lapja — még léteznek igen befolyásos körök, amelyek nem akarnak enyhülést sem politikai, sem katonai téren, ők a konfrontáció politikájában érdekeltek, mert ez vezet a fegyverkezési hajszához. Die Presse A közel-keleti különalku csemetéjének kertésze. l’Unitá Nnio Pasti nyugalmazott tábornok, az VTA dél-európai légierejének volt parancsnoka, az Olasz KP lapjának adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok többek között Parshing II. típusú rakétákkal, vagy közép- és nagy hatótávolságú, új rakétákkal tervezi kicserélni nyugat-európai parlamentek nukleáris taktikai fegyverzetét. A tábornok elmondta, hogy a NATO nagy hatósugarú nukleáris rendszere Nyugat-Európában állomásozó F—111. és A—6., nukleáris töltetek szállítására alkalmas repülőgépekből, tengeralattjárókról kilőhető Poseidon-rakétákból, továbbá Vulcan típusú brit repülőgépekből és Polarisrakétákból tevődik össze. Pásti annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy új rakétatípus bevezetése Európában fokozná a nukleáris fegyverkezési hajszát, és hogy a taktikai atomfegyverek esetleges bevetése nem Európa védelmét szolgálná, hanem pusztulását idézné elő. A tábornok végezetül azt mondta, hogy az európai nemzetek biztonsága a taktikai atomfegyverek csökkentésében, felszámolásában keresendő, nem pedig gyarapításukban. T.,a Japan Times Mijamoto Kendzi, a Japán Kommunista Párt elnöke nyilatkozatot adott az angol nyelvű tokiói lap főszerkesztőjének. Az interjúban a JKP elnöke méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Japán Kommunista Párt képviselői között Moszkvában folyt tárgyalások jelentőségét. Mijamoto újból megbélyegezte a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen elkövetett kínai agreszsziót. Emlékeztetett rá, hogy sem az Egyesült Államok, sem pedig Japán nem igyekezett erélyesen eltéríteni Pekinget a támadástól. A JKP elnöke rámutatott, hogy kialakulóban van egy amerikai— kínai—japán szövetség. Ennek egyik jele, hogy Kína nyíltan pártfogolja az amerikai—japán, úgynevezett biztonsági szerződést, a katonai szövetség elmélyítését. A vietnami vezérkari főnök elemzése az ország katonai, politikai helyzetéről (MTI) Az 1975-ös győzelem óta eltelt négy év katonai, politikai helyzetét elemezte az április 30-i vietnami lapokban egy időben közölt cikkében Van Tien Duna tábornok, vezérkari főnök, a VKP Politikai Bizottságának tagja. „Az 1975-ös győzelem — írja a vietnami katonai vezető — nemcsak az Egyesült Államok katonai és politikai veresége volt, hanem súlyos csapást jelentett a kínai terjeszkedő politikára is. Peking célja a saigoni báb rezsim hatalmon tartása, az amerikai jelenlét meghosszabbítása, Vietnam kettéosztottságának fenntartása volt. Az amerikai agresszió elleni harc idején a kínai vezetők adtak ugyan nekünk segélyt, ezt azonban arra próbálták felhasználni, hogy rákényszerítsék Vietnamot független, szuverén irányvonalának feladására.” A vietnami vezérkari főnök cikkében részletesen elemzi az ország délnyugati határtartományaiban a Pol Pot-rezsim csapatai ellen vívott kétéves harcot és rámutat: „A vietnami győzelmek fokozatosan kedvező feltételeket teremtettek a kambodzsai forradalmi erőknek a Pol Potrezsim elleni harcához. Amíg fegyveres erőink a kambodzsai— vietnami határon szétzúzták az ellenséges csapatok javát, a kambodzsai nép felkelést indított, megdöntötte a reakciós rendszert, ellenőrzése alá vette az egész országot. Ily módon Vietnam nemzetvédelmi háborúja a délnyugati határon szorosan összefonódott a kambodzsai nép nemzeti felszabadító háborújával.” A győzelem jelentőségét Van Tien Dung abban látja, hogy helyreállt Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek harcos szolidaritása, meghiúsult az a kínai terv, hogy Kambodzsát, a Vietnam elleni akcióhoz fontos stratégiai bázissá építsék ki. A Vietnam elleni kínai agreszsziót elemezve a vezérkari főnök megállapítja: „A Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista kötelezettségüket teljesítve, időben hatékony segítséget nyújtottak. A vietnami— szovjet barátsági és együttműködési szerződés megmutatta hatását.” Van Tien Dung tábornok, vezérkari főnök a vietnami lapokban megjelent cikkében végezetül hangsúlyozza: „Peking a vereségek ellenére sem adta fel országunk meggyengítésére, meghódítására irányuló terveit.” Délkelet-Ázsia biztonságáért Laoszi levél az ENSZ főtitkárához (MTI) Khamphay Boupha, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság ügyvezető külügyminisztere levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, felszólítva, hogy tegyen meg mindent a délkelet-ázsiai béke és biztonság megőrzése érdekében. A laoszi politikus elutasította azokat a pekingi állításokat, amelyek szerint Laosz ,,provokálja Kínát" és rámutatott, hogy Laosz, az utóbbi időkben bebizonyította : békére és jószomszédsági kapcsolatokra törekszik. Erről tanúskodnak a Vietnammal, Kambodzsával és Thaifölddel a legmagasabb szinten megkötött egyezmények is. A vietnami fegyveres erők laoszi jelenlétéről nyilatkozott Nguyen Dug Trinh vietnami külügyminiszter a VNA hírügynökségnek. Mint mondotta, a két ország 1977-ben aláírt szerződése alapján, Laosz kérésére a két ország megegyezett abban, hogy vietnami csapatok állomásozzanak káoszban, segítve ezzel a ..laoszi népet függetlenségének,területi integritásának védelmében. Ez a két szuverén állam ügye összhangban van az ENSZ alapokmányával, az el nem kötelezett mozgalom céljaival. Semmiféle intervencióról nincs szó — jelentette ki. MÁR A FELE IS ELEGENDŐ annak a 220 millió leva (hárommiliárd-hétszáznegyvenmillió forint!) értékű új gépnek, amelyet a múlt év vége felé rendeltek a bolgár mezőgazdasági nagyüzemek, agráripari komplexumok. Az igények ennyire radikális csökkenésének rendkívül egyszerű az oka: a múlt hetekben gyökeresen átszervezték a balkáni ország mezőgazdaságát. Olyan új mechanizmust vezettek be a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatára, amely a lehető legrugalmasabban alkalmazkodik a korszerű termelési-szervezési követelményekhez.. Még mindig a géprendeléseknél, a műtrágya, a vegyszerek stb. igénylésénél maradva, ezentúl nem az „állami nagy kalapból” részesülnek kívánságuknak megfelelő, nemegyszer túlzott igényeket tükröző „ingyen” gép, termelőeszköz formájában a mezőgazdasági üzemek, hanem önmaguknak kell kigazdálkodniuk a mezei szorgalomhoz szükséges technika és kemikáliák árát. És még sok egyéb kiadás, beruházás fedezetét a munkabért, a prémiumot, az adókat, a biztosítási díjat... Mindazt, amit a régi, kényelmes, helyi kezdeményezést csak kevésszer kívánó, központi előírások és utasítások, tervmutatók tömkelegén alapuló körülmények között mások végeztek el helyettük — jól, vagy rosszul. A beruházások 15—16 százalékát rendszeresen évről évre a mezőgazdaság kapta Bulgáriában. Az állóeszközök, termelőeszközök értéke folyton nőtt, tavaly már 7425 millió levára (126 milliárd 225 millió forintra) rúgott — miként ezt a BKP Központi Bizottságának március eleji határozata megállapította. A mezőgazdasági irányítás új formájáról szóló határozatot magyarázó, kommentáló cikkektől az is kiderül, hogy ez a hatalmas eszközállomány a bolgár népgazdaság állóeszközértékének több mint a tizede. Viszont a mezőgazdasági dolgozók (az összes foglalkoztatottaknak a negyede) a nemzeti jövedelemnek alig 18 százalékát produkálták! EZ ÍGY NEM MEHET TOVÁBB — vonták le a következtetést a bolgár párt- és állami vezetők. A központi bizottság tavaly áprilisi plénumának határozata (A tervirányítás és a szocialista munkaszervezés tökéletesítése címet viselte) alapján láttak hozzá a bolgár szakemberek a mezőgazdaság irányítási mechanizmusának átdolgozásához. Megváltoztatták az irányítás tartalmát és módszereit, majd az irányítás szervezetét. Megszüntették a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumot, helyette választott, társadalmi,állami szervet, az Országos Agráripari Szövetséget alakították meg. Az 1996 óta folyamatosan szervezett agráripari, illetve ipari-agrár komplexumok (20—35 ezer hektáros nagyüzemek, ipari termelőegységek, gyárak együttesei) gyümölcsöző továbbfejlődését gátolták a régi irányítási mechanizmus korlátai. Egy egyszerű példa: a beruházáshoz központi alapból kapták a pénzt az agráripari, illetve ipariagrár komplexumok; a visszafizetésért már nem kellett felelniük; a beruházás hatékonysága (vagy haszontalansága!) lényegében nem volt mérhető. Hiányzott a kapcsolat a mezőgazdasági termelés eredménye, a végzett munka és az anyagi ösztönzés között. Ezentúl a termelőegységek csak néhány kötelező, központilag előírt terv- és gazdasági mutatót kapnak (az addigi ötven-hatvan helyett): az államnak fölvásárlásra átadandó termés mennyisége; a kötelező adók összege (hektáronként, a földminőség függvényében 9—120 leva lehet; a parlagon hagyott területek után kétszeres adót kell fizetni!) stb. A dolgozók fizetésére fordítható összeg a munkatermelékenység, az egyéni szorgalom, kezdeményezőkészség, példamutatás arányában nőhet. A termelőegység sikertelen munkáját ezentúl nem lehet állami tartalékalapokból, más közösségek kárára elszámolni. Az eredményességben a dolgozók és a vezetők egyaránt érdekeltek, az ő szorgalmuktól, leleményességüktől, beosztó sáfárkodásuktól függ a boldogulásuk. A TERVEZÉS ÚJ TECHNOLÓGIÁJÁT oly módon kell hasznosítani — mondja ki egyebek közt a BKP KB márciusi plénumának határozata —, hogy a központi akarat a munkásközösségek kezdeményezőkészségének és felelősségének növekedésével találkozzék. A gazdasági szervezeteket a teljes önfinanszírozásra kell átállítani, hogy a legkisebb termelői egységben is alkalmazni tudják a belső gazdasági önelszámolást , biztosítva a jövedelmek és az egyéni bérek teljes összehangolását a végső gazdasági eredménnyel. A központi bizottság üléseinek részvevői úgy ítélték meg, hogy az agráripari komplexumok igazgatására — abból a célból, hogy a gazdasági szabályozók maximális hatással legyenek a termelő és gazdasági munkára — a legjobb forma az Országos Agráripari Szövetség lehet. Ez a szövetség a gazdasági és jogi önállóságukat megőrző, a kölcsönös előnyök alapján egyesült állami és szövetkezeti gazdasági szervezetek önkéntes gazdasági szervezeteként épül föl. Ebben az új szervezeti formában egyesül ezentúl az agráripari komplexumok rendszeréhez tartozó valamennyi gazdasági szervezet, közte a tudományos-kutatói, a műszaki fejlesztési, a felvásárlási, a beszerzési, az értékesítési-kereskedelmi stb. kiszolgáló és kisegítő tevékenység. A következő két esztendő alatt fokozatosan megszüntetik a bolgár mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatást, megteremtvén a feltételeket ahhoz, hogy ebben az ágazatban a bővített újratermelés a teljes önfinanszírozás alapján történjék — olvasható ki a márciusi párthatározatból. JOBB SZERVEZÉSSEL Bulgária két Bulgáriát tudna ellátni mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel — állapította meg Todor Zsírkov, a BKP KB első titkára. Egyebek közt úgy, hogy megkettőznék a mostani műszakszámot, amelynek következtében a mezőgazdasági gépek harmada fölöslegessé válhat. Továbábá úgy, miként a mezőgazdasági irányítás új formájáról alkotott, s a fentiekben vázlatosan ismertetett párthatározat előírja: Kulcsár László !• Vs?! A bolgár mezőgazdaság átszervezése Önállóan, a közösség javára Waldheim Kínából a KNDK-ba érkezett (Reuter, AFP) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a Kínai Népköztársaságban tett látogatása befejeztével szerdán a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába, Phenjaniba érkezett. Waldheim Phenjanban Ho Dam külügyminiszterrel tárgyal és fogadja őt Kim Ir Szen köztársasági elnök is. Waldheim tíz országot érintő körútja során Vietnamból érkezett négynapos látogatásra Kínába, ahol ötórás megbeszélést folytatott Huang Hua kínai külügyminiszterrel, s akárcsak Hanoiban, Pekingben is felajánlotta „nem hivatalos" jószolgálatait a délkelet-ázsiai feszültség csökkentése érdekében. A megbeszélésről kiadott rövid tájékoztató alapján azonban megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy Waldheim javaslata nem talált pozitív fogadtatásra a kínai vezetők körében. Fogadta az ENSZ főtitkárát Hua Kuo-feng miniszterelönk és Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes is. Hua Kuo-feng hangoztatta, hogy Kína kész együttműködni az Egyesült Nemzetek Szervezetével „a béke előmozdítása érdekében Délkelet- Ázsia és a Csendes-óceán térségében". Teng Hsziao-ping viszont azt közölte Waldheimmel, hogy Kína fenntartja magának a jogot egy újabb fegyveres akcióra a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen, amennyiben Vietnam „folytatja Kína-ellenes provokációit”. A Pol Pot-ista hadsereg maradványai önként jelentkeznek a hatóságoknál (MTI) Kambodzsában az utóbbi napokban a Pol Pot-rezsim hadserege maradványainak tagjai közül sokan megadták magukat, letették a fegyvert és jelentkeztek az új forradalmi hatóságoknál. Mint az SPR hírügynökség beszámolt róla, közülük többen a régi rezsim káderei, alkalmazottai voltak, így falvak, kommunák főnöki tisztségét töltötték be, mások pedig katonai szolgálatot teljesítettek. „Mindez a forradalmi kormányzatnak a régi rezsim katonái és alkalmazottai irányában tanúsított humánus, nagylelkű politikájának eredményességét jelzi — írja a kambodzsai hírügynökség. — Az önként jelentkezők nyilvánosan beismerték bűneiket, s ígéretet tettek rá, hogy a jövőben minden tőlük telhetőt megtesznek bűneik feledtetésére, bármilyen feladatot, is bízzon rájuk az új forradalmi hatalom.” Ma választanak Nagy-Britanniában (MTI) Az Egyesült Királyságban ma országos parlamenti választásokat tartanak az alsóház 635 mandátumának betöltésére. A három legnagyobb párt, a Munkáspárt, a Konzervatív Párt és a liberális Párt csaknem minden brit választókerületben állít jelöltet, csupán Észak -Írországban nem vetélkednek a mandátumokért. A nemzeti pártok most is saját területükön indulnak. 300 jelölttel indul országosan az újfasiszta Nemzeti Front — nem reménykedik mandátumokban, csak a színesek ellen uszító propagandájához akar fórumot nyerni. Viszonylag nagyszámú jelöltet állítanak a hasonlóan esélytelen trockista pártok és a Környezetvédelmi Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja erőit, befolyását józanul felmérve, csak olyan kerületekben indul, ahol régi gyökerei vannak a közösségben, szám szerint 38 jelöltet nevezett be.