Magyar Hírlap, 1979. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

2 1979. JÚLIUS 1. VASÁRNAP KÖZLEMÉNY NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírhop (Folytatás az 1. oldalról) szektorban a tervben számított­nál valamelyest lassabban, 4,1 százalékal nőttek. Ezen belül ál­­­lami beruházásokra a terv elő­irányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beru­házásokra — szándékainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint a m­últ év azonos időszakában. A kész­letek növekedési üteme mérsék­lődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 szá­zalékkal, a mezőgazdaságból származó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bér­­szabályozás és a bérgazdálkodás jobban igazodik gazdaságpoliti­kai törekvéseinkhez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 száza­lékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy­ 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összességé­ben megfelelő és továbbra is biz­tosított. A lakosság életkörül­ményeinek javítását szolgáló ter­vek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak.­­ Tovább fejlődtek külgazda­sági kapcsolataink, növeke­dett a külkereskedelmi forga­lom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsé­kelten,­­­5,4 százalékkal emelke­dett. A rubelelszámolású árufor­galom általában kiegyensúlyo­zott, a KGST-országok együtt­működésének eredményeként el­sősorban a gépek, berendezések, szállítóeszközök és egyéb beru­házási javak árucseréje bővült. A nem rubelelszámolású kivitel növekedése törekvéseinkkel össz­hangban meggyorsult, a behoza­tal viszont meghaladta a terve­zettet.­­ A Központi Bizottság, érté­kelve a gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban le­vő kedvező tendenciákat, rámu­tatott arra is, hogy még job­ban figyelembe kell venni a gaz­dálkodás változó feltételeit. A világpiacot­ újabb jelentős áremelkedések­­rt mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s ennek gaz­dasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy fokozot­tabb mértékben kell takarékos­kodni az energiával, a nyers­anyagokkal és a tervnek megfe­lelően kell teljesíteni az export- és import-előirányzatokat. To­vábbi erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a ked­vező folyamatok, a termelés mi­nőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a termelési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdekében arra is szü­kség van, hogy tovább folytassuk a világ­piaci viszonyokat és népgazdasá­gunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsú­lyozta, hogy az idei népgazda­sági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a következő öt­éves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység min­den területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél következetesebb mun­kára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaver­seny is a terv minőségi követel­ményeivel összhangban álló tel­jesítményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megol­dásához az­ szükséges, hogy a központi gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelmezettebb munkával, lelki­­ismeretes, takarékos gazdálkodás­sal törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság, átte­kintve az 1979. évi terv teljesí­tésének eddigi eredményeit és­ tapasztalatait, rámutatott: ren­delkezünk a szükséges feltételek­kel ahhoz, hogy közös erőfeszí­téssel, egységes akarattal sikere­sen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremtsük további előrehaladásunk biztos alapjait. sít.­ fi. Központi Bizottság megvi­tatta a párt soron levő kongres­szusának összehívására vonatko­zó javaslatot. A Szervezeti Sza­bályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kong­resszusát 1980 márciusára össze­hívja. Tanácskozás Washingtonban Szovjet—amerikai ipari kapcsolatok (TASZSZ) Véget ért a szovjet —amerikai kereskedelmi-gazda­sági tanács végrehajtó bizottsá­gának Washingtonban megtartott ülésszaka. A felek áttekintették a két ország kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolatainak fejlődését és a közösen létrehozandó ob­jektumok költségeinek kérdését. Szóba került egy különbizottság felállítása is, amely segítséget nyújtana az amerikai kis- és középvállalatoknak a Szovjet­unióval folytatott kereskedelem­ben. Megvitatták, hogyan növel­hetnék a nagyméretű, közösen létrehozott objektumok számát, milyen új elszámolási formákat alkalmazzanak, amelyeknek se­gítségével a szerződéseket hosz­­szú lejáratra köthetnék. Az amerikai küldöttség beszá­molt­ azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyesült Á­llamok­­ban a kétoldalú kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat akadá­lyozó rendelkezések, elsősorban a Jackson—Vaink-féle diszkrimi­nációs törvénykiegészítés eltör­lése érdekében tettek. Az ENSZ-főtitkár védnöksége alatt menekültügyi értekezlet Genfben (AFP, AP) Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szombaton beje­lentette, hogy Genfben július 20—21-én védnöksége alatt nem­zetközi értekezletet tartanak az indokínai menekültekkel kapcso­latos — elsősorban — humani­tárius kérdésekről. A főtitkár tájékoztatta az újságírókat arról, hogy az eredetileg a brit kor­mány által javasolt miniszteri szintű tanácskozásra összesen 60 ország képviselőit hívják meg a svájci városba. Mint hangsúlyoz­ta, a konferencián mindenek­előtt a hazájukat elhagyó indo­kínaiak megsegítésének lehetősé­geiről lesz szó, s így a tanácsko­záson számítanak olyan orszá­gok részvételére is, amelyek gazdasági segítséget tudnak nyújtani az érintetteknek. A konferencia elsősorban humani­tárius és nem politikai kérdé­­sekkel foglalkozik. (TASZSZ) Emlékezetes, hogy a hét elején Vo Anh Tuan, a Viet­nami Szocialista Köztársaságnak az ENSZ európai hivatala mel­lett működő állandó képviselője hangsúlyozta, hogy országa az illetékes nemzetközi szervezetek­kel együttműködve kívánja meg­oldani a szuverén ügyének tekin­tett problémát, s rosszallását fe­jezte ki az esetleges nemzetközi értekezlet összehívásával kapcso­latban. Az emberiesség politikai vámszedői A vietnami kivándorlók ügye EGYRE SZÉLESEBB KÖR­BEN gyűrűzik a Vietnamból il­legálisan kivándorlók , a pol­gári sajtó szóhasználatával „me­nekülők” elhelyezésének, befoga­dásának problémája. S a tén­y­e­­legesen­ nagy méretű kivándor­lási hullámot a nemzetközi reak­ció — amelynek legfőbb hang­adói Pekingben és Londonban találhatók — Vietnam ellenes bősz kampánnyá változtatta. A kivándorlók, avagy „mene­külők” ürügyén csupán néhány hónapja indította el a tőkés világ a Vietnam ellenes rágalmazó kampányt, noha a kisebb nép­­vándorlásnak is tekinthető ki­vándorlás még 1975 tavaszán, a Thieu-rezsim összeomlása idején kezdődött el. Ebben az időben az Egyesült Államok vezető körei a várható „vérfürdő” meséjével mintegy kétmillió embert szán­dékoztak rávenni Dél-Vietnam elhagyására. De ennek a terv­nek teljes végrehajtását a felszabadító erők gyors győzel­me megakadályozta, s csupán 160 ezer embert sikerült távozásra kényszeríteni­ük. Dél felszabadu­lását követően a vietnami kor­mány a déli tartományokból az országból távozni kívánó számos állampolgárnak, szám szerint 29 ezer embernek — köztük kínai nemzetiségűeknek — engedélyez­te, hogy elhagyja az országot. Ám a „vérfürdő” elmaradása miatt reakciós erők az­ emberi jogok kérdése ürügyén Vietnam­­­ellenes kampányt indítottak, és hajókat küldtek a vietnami par­tokhoz Dél-Vietnam elhagyására bátorítva a társadalom szocialis­ta átalakításának ellenzőit. A kivándorlók száma 1978 ta­vaszától ismét felduzzadt a pe­kingi vezetésnek a kínai nem­zetiségűek, a hoák körében ki­fejlett, Vietnam elhagyására buz­dító suttogó propagandája miatt. Az illegális kivándorlás módját a doák még a Washingtont ki­szolgáló Ji­jQiL-r­ezsim idején eszelték ki. A londoni Observer junch 24-i s­­á­mába­n MTA-Jc Frankland emlékeztetett arra, hogy a Thieu-rezsim idején a Saigonban élő kínai kereskedők fiai, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot, bérelt vitorláshajó- Idén távoztak Hongkongba, s most ezt a gyakorlatot elevenítették fel. A pekingi vezetés által fel­kavart kivándorlási hisztéria el­sődlegesen a hoákat ragadta ma­gával, de hozzájuk csapódtak a szocialista rendszerrel szembe­szegülő vietnamiak is. Ez a Viet­­nam-ellenes rágalomhadjáratban részvevő polgári sajtó némely közléséből is kitűnik. Az Inter­national Herald Tribune-ban kö­zölt UPT-tudósít­ás szerint az egyik malaysiai menekülttáborba nemrég érkezett például a Thieu-rezsim egykori 37 tisztje. A DÉLKELET-ÁZSIAI OR­SZÁGOKAT elárasztó kivándor­lók illegálisan hagyják el Viet­namot. Az ország déli részének tengerpartja csaknem háromezer kilométer hosszú, s ezt képtelen­ség her­tetikusan elzárni a kül­világtól. A Vietnami Szocialista Köztársaság párt és állami veze­tése jól tudja, Dél felszabadulása óta bizonyos számú ember el akarta hagyni Vietnamot, hogy máshol telepedjék le. Ezek kö­zött a reakciós propaganda által félrevezetetteken kívül vannak olyanok, akik nem tudtak alkal­mazkodni az országnak a háború utáni nehéz helyzetéhez, vagy külföldön élő családjukhoz akar­tak csatlakozni. Ezek távozását a VSZK kormánya nem kívánja megakadályozni. A vietnami kormány még 1979. január 12-én bejelentette: mind­azok, akik családegyesítés, vagy másfajta megélhetés keresés cél­jából külföldre akarnak távozni, a szükséges formalitások elinté­zése után azt törvényesen, hiva­talosan megtehetik. A kormány közölte azt is, hogy az illegáli­san távozni akarókat tettenérés esetén, s az illegális kivándorlást szervezőket súlyosan megbünte­tik. S ilyen esetekről be is szá­molt a vietnami sajtó. A Ho Si Minh-városi­­hatóságok június 14-én a saigoni kikötőben vissza­tartottak egy görög hajót, mert a fedélzeten több vietnami állam­polgár próbálta illegálisan el­hagyni az országot. Törvénytelen kivándorlás szervezéséért Ho Si Minh-város népi bírósága élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítél­te Hoang Hoát, aki korábban több amerikai szervezet szolgála­tában állt. A KIVÁNDORLÁS TÖRVÉ­NYES és biztonságos lebonyolítá­sára törekedve a VSZK kormá­nya május 30-án megállapodást kötött az ENSZ Menekültügyi i­ffibistasságával. A kivándorlást szabályozó hétpontos megállapo­dás előírja, hogy a távozók szá­ma nemcsak a kivándorlást ké­relmezők számától függ, hanem attól is, hogy az egyes országok hány személyt fogadnak be. Az ENSZ-szervezet vállalta, hogy a fogadó országok hatóságainál mindent megtesz a hétpontos program támogatásának meg­szerzése érdekében. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával kötött megállapodás óta a VSZK kormánya 13 204 személynek adott kilépési engedélyt, de dön­tő többségük még nem hagyta el az országot, mert a kérelmezett országok nem fogadták el őket. Így például csaknem háromezer tajvani állampolgárságú akarja elhagyni Vietnamot, de sem Tajvan, sem más ország nem hajlandó befogadni őket. Meg­állapítható: az ENSZ Menekült­­ügyi Főbiztosságával kialakított program a legjobb módszer Viet­nam és más érintett délkelet-­­ázsiai országok nehézségeinek enyhítésére. A Vietnamból, s Indokína má­sik két országából kivándorlók száma — állapította meg az AFP francia hírügynökség egyik leg­utóbbi kommentárjában — nem miztosíthető szokatlanul nagynak. A francia hírügynökség becslése szerint az elmúlt négy évben 800 ezer indokínai hagyta el hazáját. Ebből 150 ezer kambodzsai a Pol-Pot-rezsim népirtása elől Vietnamban keresett menedéket, s ezek az elmúlt hónapokban már vissza is tértek szülőföldjükre.* A kivándoroltak száma az USA uralkodó körei által 1975-ben ter­vezett kétmilliónak alig a fele,­ mégis a pekingi vezetőkörökkel szövetkezett nyugati kormányok" torzításokkal, vádaskodásokkal" teli Vi­etnam-ellenes kampányt bontakoztattak ki. E kampány szervezői az indokínai­ menekül­tek kérdésével foglalkozó nem­zetközi konferencia összehívását sürgetik. A NEMZETKÖZI KONFE­RENCIA kezdeményezőit nem a kivándorlók sorsa foglalkoztatja. Ők valójában a VSZK-t szeret­nék a vádlottak padjára ültetni. Ezt legnyíltabban a pekingi pro­pagandisták fedték fel. Az Új Kína kommentátora, Hszien Ven-csing azt követelte, hogy az­ összehívandó nemzetközi konfe­rencia keményen ítélje el, és büntesse meg a hanoi vezetést. E kampányba az USA jó néhány felelős személyisége is bekapcso­lódott, noha ,­a vietnami kiván­dorlás problémája — mint And­rew Young, az USA ENSZ-nagy­­követe a napokban bonni sajtó­­értekezletén elismerte­n vissza­vezethető az Egyesült Államok­ indokínai háborújára, s éppen­, ezért Washingtonnak tartózt­tat­­nia kellene bármiféle bírálattól.” A Vietnam megbüntetésére tö­rekvők valójában­ meg akarják­ hiúsítani a VSZK és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kö­­zött létrejött program végrehaj­tását, és Vietnamot igyekeznek szembeállítani a délkelet-ázsiai országokkal. Ilyen szándékú kon­ferenciára nincs semmi szükség, Vietnam ugyanakkor kész részt venni a közvetlenül érintett or­szágokkal az ENSZ Menekült­­ügyi Főbiztossága által összehív­­andó konferencián, hogy megvi­tassák Vietnam és az ENSZ-szer­­vezet megállapodásának végre­hajtását. Bőgős László \() HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ 1. BUDAPEST: Hivatalos lá­togatást tett hazánkban U Mvint Maung burmai külügyminiszter. Vendéglátójával, Puja Frigyessel megállapították, hogy adottak az együttműködés fejlesztésének feltételei. U Mvint Maungot fo­gadta Losonczi Pál, az E­lnöki Ta­nács elnöke. 2. MOSZKVA: Andrej Gromiko nemzetközi saj­tóértekezleten értékelte Leonyid Brezsnyev és Jimmy Caller bé­csi találkozójának eredményeit. A szovjet fővárosban megrendez­ték a KGST 33. ülésszakát. A részvevők nyilatkozatot adtak ki a tanács fennállásának 30. év­fordulója alkalmából, megvizs­gálták a korábban kidolgozott hosszú távú célprogramok telje­sítését, s hasonlóakat fogadtak el az ipari fogyasztási cikkek és a közlekedési kapcsolatok terüle­tén. 3. GENF: A kőolajexportáló országok értekezletén 35 százalé­kos olajáremelést határoztak el.­­ A szocialista országok szerző­déstervezetet terjesztettek elő a leszerelési bizottságban, mely szerint a nukleáris fegyverrel rendelkező országok az ilyen fegyvert nem birtokló, illetve azt nem tároló országokkal fenntar­tott kapcsolataikban lemondaná­nak e fegyver használatáról, il­letve a használatával való fenye­getésről. 4. N­ÉCS: A közép-euró­pai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről tárgyaló kon­ferencián a részvevő szocialista országok új kompromisszumos javaslatot nyújtottak be. 5. TO­KIO: Az Egyesült Államok, Ka­nada, Japán, valamint­ Nagy- Britannia, az NSZK, Franciaor­szág és Olaszország kompromis­szumos olajtakarékossági­ tervet fogadott el. 6. PEKING: A nézet­­eltérések rögzítésének jegyében megkezdődött a vietnami—kínai tárgyalások második fordulója. 7. MANAGUA: Somoza nicara­­guai diktátor az AÁSZ felhívása ellenére sem hajlandó megvál­ni hatalmától. A nemzeti újjá­­születés kormánya nyilvánosság­­ra­ hozta programját

Next