Magyar Hírlap, 1979. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

, IVt, In-i), , • 2 1979. DECEMBERI, SZOMBAT____________________NEMZETKÖZI POLITIKA AVV­V/ MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLDI LAPOKBÓL? *r. . . t­­tf.á' •. • . • Kontinensünkön jelenleg aligha van időszerűbb téma, mint a NATO miniszteri tanácskozásának várható határozata az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris ra­kéták európai telepítéséről. S mindez értelmetlen célokért folyik. A katonai fölény kék ma­darát — ez esetben fürge röptű pillangóját — üldözni lehet, de elérni? !Rajzaink­at a Pravda,­ az­ Izvesz­tyija és a Daily World című lapokból válogattuk.) Kellemetlen érzés lesz valameny­­nyiü­nknek egy illegő-billegő „atomtöltetű máglyarakás” árnyé­kában élni. pünk alatt nem­­fityill­a , csak­­a talaj válik inga­tagabbá ... Munkamegosztás_c­íme, az eredmény: ebben a csár­dában, akinek nincs törzsasztala, az éhen marad. Terv, költségvetés, új törvények Véget ért a Legfelsőbb Tanács ülése (MTI) A jövő évi terv és költ­ségvetés, továbbá a népi ellenőr­zésről, valamint a Szovjetunió bíróságáról, ügyészségéről, a gaz­dasági döntőbíróságról és az ügy­védi munkáról szóló törvények elfogadásával pénteken véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszaka. A két ház — a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács — pénteki együttes ülésén részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. A délelőtti ülésen Nyikolaj Baj­ba­kon miniszterel­nök-helyettes, az Állami­­Tervbizottság elnöke válaszolt a képviselőknek a jövő évi népgazdasági és szociális terv­vel kapcsolatban elhangzott csü­törtöki felszólalásaira, javaslatai­ra, hangsúlyozva: a vita megmu­tatta, hogy az SZKP KB határo­zatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető s a szovjet tör­vényhozás tagjai maguk is hozzá kívánnak járulni végrehajtásá­hoz. A költségvetéssel kapcsola­tos felszólalásokra Gorbuzov pén­zü­gy­m­i­n­i­szter válaszolt. A Szovjetunió népi ellenőrzésé­ről szóló törvénytervezetet Nyiko­laj Tyihonov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a miniszter­­tanács első elnökhelyettese ter­jesztette elő. Hangsúlyozta: a tör­vénytervezet elősegíti a szocia­lista törvényesség fokozott ér­vényre jutását, még jobban be­vonja a dolgozókat a szovjet ál­lam ügyeinek igazgatásába. A né­pi ellenőrzés feladata, hogy" elő­segítse az SZKP,­­ a legfelsőbb Tanács és a minisztertanács ha­tározatainak megvalósítását. A Szovjetunió bíróságáról, ügyészségéről, a gazdasági döntő­bíróságról és az ügyvédi munká­ról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bi­zottság póttagja, a központi bi­zottság titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a tervezetet az illetékes bizottságok gondosan áttanulmányozták. A tervezetek elfogadása szabályozza az igaz­ságügyi szervek munkáját, foko­zottan érvényre juttatja a szocia­lista törvényességet. A Legfelsőbb Tanács a törvénytervezeteket egyhangúlag fogadta el. Vietnam és az ASEAN Hanoi nyilatkozat az olajkutatásról Zalai Istv­án, az MTI hanoi tu­dósítója jelenti. Vietnam megerősítette, hogy változatlanul kész az egyik fél jogait sem csorbító, tisztességes, ésszerű megegyezésre Indonéziá­val a vitatott tengeri talpazat fel­osztásában. Hanoiban a külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatban bírálta az indonéz nemzeti olajtársaság­nak külföldi cégekkel kötött szer­ződéseit, amelyek értelmében ezek, az Indonézia és Vietnam közötti, vitatott tengeri talpaza­tokban is kutatómunkát kezdhet­nek. A szóvivő figyelmeztette az érintett cégeket, hogy ne kezdje­nek kutatáshoz a vitatott terüle­teken, a vietnami féllel való megállapodás nélkül. Hanoiban gyakran érzékeltetik, hogy a VSZK-nak az ASEAN tagállamai közül Indonéziával van a legjobb viszonya. Bár In­donézia együtt lép fel a többi tagállammal, azoknál mértéktar­tóbb magatartást tanúsít Viet­nammal szemben. Ezt jelzi az In­donéz, külügyminiszternek a hét közepén elhangzott kijelentése, amely­­szerint „el kell kerülni, hogy az ASEAN konfrontációba kerüljön Vietnammal a kambod­zsai ügy kapcsán. Az ASEAN nem ért­ egyet Vietnammal, de nem kíván konfliktusba kevered­ni vele”. Felelős indonéz politikai ténye­zők az elmúlt napokban arra is figyelmeztettek, hogy Hua Kuo­­feng kínai kormányfő azért ké­szül az ASEAN-országokba, hogy megkísérelje az ASEAN nyílt szembeállítását Vietnammal. VfTra­iföldi közlés szerint Hétfőn kínai katonai küldöttség látogat Bangkokba, a vezérkari főnök helyettesének vezetésével. A lá­togatás célja a két hadsereg kap­csolatainak szorosabbra fűzése. Bangkokban bejelentették, hogy Thaiföld kéri az ASEAN-országok külügyminiszteri konferenciájá­nak összehívását „a kedvezőtlen indokínai fejlemények megvita­tásába”. Vbt 7 A zimbabwei hazafiak h­adiközleménye (MTI) A mozambiki Maputó­­ban pénteken közzétették a Zim­babwe Hazafias Front hadik­öz­­leményét a júliustól szeptembe­rig lezajlott, harcokról. A szabad­ságharcosok a kommüniké sze­rint visszaverték a rhodesiai ka­tonák támadását az ország keleti, északkeleti körzeteiben. Salisbury célja az volt, hogy a londoni Rho­­desia-konferencián gyengítse a front pozícióját. A londoni értekezleten ez idő szerint a tűzszünet tervezetét vi­tatják meg. A Hazafias Front ál­tal visszautasított első brit javas­lat után Carrington angol kül­ügyminiszter csütörtökön terjesz­tette elő a második brit válto­zatot, amely — Joshua Nkomó­­nak, a front társelnökének rádió­­nyilatkozata szerint — közelebb hozza a megegyezést, habár to­vábbra is vannak vitatható pont­jai. A Hazafias Front követelései közül a legfontosabb az, amely egyenlő elbánást követel a szem­benálló erőknek. ~— ~ ..v u YAYT Óvatosság, következetlenség v } «V \ Átértékelik a Kínai KP történetét fílf TI) Kínában megkezdődött a KKP történetének „kiigazítása”, amely szervesen összefügg a Mao Ce-tung helyretevését célzó, meg­lehetősen óvatos és messze nem következetes szándékkal. Erről a ’kiigazítási folyamatról közölt fi­gyelemre méltó cikket a Zsenmin Zsipao. A cikk egyebek között rámu­tat, hogy Kínában sok-sok éven át eltorzították a párttörténetet, amely ezáltal elveszítette igaz jel­legét. A cikk szerzője három pontban foglalja össze a kínai párttörténet „kiigazításával­” fog­lalkozók legfontosabb feladatait: 1. Véget kell vetniük annak a gyakorlatnak, hogy a KKP törté­netét egyetlen vezető személyes történetével helyettesítették; 2. A történelmi személyiségeket nem szabad a történelmi körülmé­nyek mellőzésével értékelniük. Szigorúan ragaszkodniuk kell a történelmi tényekhez, s nem sza­bad azokat eltúlozni, lekicsinyel­ni, eltorzítani és meghamisítani. Valósághűen kell feltüntetniük a vezetők erényeit és hibáit, s nem szabad egyiket elhallgatni a má­sik javára. 3. Nem szabad igaznak­ tekin­teni, hogy a kínai párt története egyenlő a vonalharcok történeté­vel. A szerző ezt is olyan durva torzításnak tartja, amelyet korri­gálni kell, mert — mint írja —, viccnek is rossz, hogy a Kínai Kommunista Párt története egyenlő volna a kommunisták kommunisták ellen vívott per­manens harcának történetével. V­­ Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság A szocializmus útján A­, EGYSZERŰ LAOSZI ha­landó számára tiltott Luang Pra­­bang-i kastély,­­a királyi palota a négy éve, 1975. december 2-án végrehajtott hatalomátvétel nyo­mán múzeumként került a sok­­nemzetiségű laoszi nép tulajdo­nába. A csaknem 650 éves királyi monarchia megszüntetésével Laosz népe marxista—leninista pártja, a Laoszi Forradalmi Nép­párt irányításával a szocialista forradalom útjára lépett. A népi demokratikus erők tör­ténelmi győzelme idején Laoszt — az ENSZ statisztikai adatai alapján­— a világ húsz legelma­radottabb országa között tartot­ták számon. Az ország gazdasága a parasztcsaládok önellátására irányuló naturális mezőgazdasá­gi termelésre alapult. A három és fél millió lakosú ország — mint egyik interjújában Kaysone Phomvlhane, a párt főtitkára is kifejtette — bonyolult nehézségek közepette kezdte meg a gazda­ság és a társadalom szocialista átalakítását. A gazdaság rövid távú fejlesz­tését a párt­ és az állami veze­tés a hároméves (1978—1980) népgazdasági tervben határozta meg. A szocialista országok ön­­zellen támogatásának eredmé­nyeként ma­ már ötszáz üzem mű­ködőképes és felépült 70 ezer­­la­kóház. Elkészült a Nam Ngum-i vízi erőmű második egysége, s üzembe helyezésével a villamos­­energia-termelés 30 ezerről 110 ezer kilowattra emelkedett. Ab­ból adódóan, hogy Laosz mező­­gazdasági ország, a gazdasági fej­lesztés elsődleges célkitűzése a mezőgazdaság és az erdőgazdaság fejlesztése és korszerűsítése. . A mezőgazdasági termelés fej­­lesztését a párt- és az állami ve­zetés a szövetkezeti gazdálkodás meghonosításához kapcsolta. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek erőteljes szervezése 1978 júniusa után­­Koptakozott ki, ami­kor a Laoszi, Forradalmi Nép­párt KB Politikai Bizottsága ál­lást foglalt a mezőgazdaság szö­vetkezetesítéséről. A párt állás­­foglalása alapján hozott kor­mányhatározat végrehajtására 1978 novemberében megalakítot­ták a szövetkezetesítés központi bizottságát, s a káderek ezreit küldték falura, hogy segítséget nyújtsanak a szövetkezetek élet­re hívásánál. Ez év tavaszán megtartották a szövetkezeti gaz­dálkodók első országos konferen­ciáját is. .Laoszban az idén több mint 1800 új termelőszövetkeze­tet hoztak­ létre, és jelenleg mint­egy 2700 mezőgazdasági termelő­­szövetkezet működik az ország­ban. Mintegy 120­0 ezer laoszi csa­lád, az egész lakosság több mint 20 százaléka szocialista típusú gazdálkodást, folytat.­­ A SZÖVETKEZETI GAZDÁL­KODÁS elterjedése máris érezteti hatását. A Pravda tudósítója, Jevgenyij Fagyejev nemrég szá­molt be arról, hogy az utóbbi het­ven év legnagyobb áradása és az azt megelőző aszály nagy pró­ba elé állította a laoszi népet. A természeti csapások következ­ményeinek felszámolására bizott­ság alakult, s ennek irányításá­val rövid idő alatt 84 ezer hek­tárnyi területet hódítottak visz­­sza az áradásoktól. Laoszban az idén a nehézségek ellenére 900 ezer tonna rizst takarítottak be, 200 ezer tonnával többet, mint 1978-ban. A fiatal szövetkezeti gazdaságok dolgozóinak munkája nyomán állandóan növekszik a rizsföldek területe. Az öntöző­­rendszer kiépítésének köszönhe­tően több ezer hektárnyi, koráb­ban terméketlen föld az idén ho­zott először termést. Az ország északi tartományaiban jelentősen megnőtt a zöldségtermesztés és fellendülőben van az állat­­tenyésztés is. A gazdaságépítésre fordítható erők nem jelentéktelen részét kö­ti le a pekingi vezetők Laosz­­ellenes politikája és fenyegetése. A pekingi vezetők három évtize­des vietnami politikáját leleple­ző Fehér Könyvben a Vietnami Szocialista Köztársaság külügy­minisztériuma feltárta, hogy Mao Ce-tung és társai már az indokí­nai rendezésről folytatott 1954-es genfi tárgyalásokon elárulták a laoszi hazafias erők igazságos harcának ügyét. A pekingi veze­tők az USA indokínai agresszió­ja idején is nyomást gyakorol­tak a laoszi forradalmi erőkre. A laoszi kérdés 1961 — 1962-es genfi megoldása kapcsán azt ja­vasolták, hogy Laoszt középen ketté vágva osszák fel két öve­zetre: északon a felszabadított övezetre, délen a vientianei kor­mány ellenőrzése alatt álló öve­zette. E javaslat érvényesítésével a pekingi vezetők egyfelől befo­lyásuk alá akarták vonni a lao­szi forradalmi erőket, másfelől a dél-vietnami forradalmat kíván­ták elszigetelni. Peking nyomása ellenére a laoszi forradalom ve­zetői kitartottak saját vonaluk mellett. A JÖVŐBENI TERJESZKE­DÉS előkészítéseként a pekingi vezetés a vientianei királyi kor­mánnyal kötött egyezmény alap­ján az 1960-as évek közepén Észak-Laosz öt tartományában megkezdte egy útrendszer kiépí­tését. A pekingi vezetők útépíté­si politikájáról a vientianei kor­mány egykori miniszterelnöke, Souvanna Phouma 1979 márciu­sában a New York Times-nak adott interjújában kifejtette: „Kína az Észak-Laoszban foly­tatott útépítés során már a 70-es évek elején távlati célokat tar­tott szem előtt: ezekkel az utak­kal felvonulási területet kívánt előkészíteni magának az indokí­nai és a délkelet-ázsiai országok­kal szemben”. A hosszan elnyúló útépítést (az LNDK kormányának erélyes kö­vetelésére csak 1979 első felében hagyták el Laoszt a kínai útépítő alakulatok) a pekingi vezetés a szocialista forradalom útjára lé­pett Laosz ellen is felhasználta. A kiutasított kínai útépítő ala­kulatok speciális szervezői bábás­kodtak a reakciós elemeket tö­mörítő Laoszi Szocialista Párt életre hívásánál. Peking e párt felhasználásával tett sikertelen kísérletet a Laoszi Forradalmi Néppárt irányításával életre hí­vott népi hatalom megdöntésére. Peking útépítő specialistáit hasz­nálta fel Észak-Laosz egyes nem­zetiségeinek, mindenekelőtt a CIA-t kiszolgált egykori meo törzsfőnök, Vang Pilo volt harco­sainak megnyerésére. Ezekből az elemekből a kínai vezetők július közepére négyezer fős hadosztályt állítottak fel. A speciális kínai szervezők egy ideje Thaiföldön, a „mene­külttáborokban’’ ütötték fel to­borzóirodáikat. E tevékenységről a Le Monde és a Newsweek tu­dósítói számoltak be. A párizsi lap különtudósítója, Patrice de Beer november 7-én közölt be­számolójában azt írta, hogy a Thaiföldön letelepített meók kö­zül a kínai szervezők tízezerrel kötöttek szerződést. Ezek a szer­ződés alapján a dél-kínai Jünnangi tartományban kapnak fegyveres kiképzést, majd visszatérnek Laoszba, a forradalmi hatalom ellen harcolni. A francia tudósí­tó értesülése szerint a kínai to­­borzócsoport szeptember közepén érkezett Bangkokba és a thaiföl­di hatóságok támogatásával látott munkához. E TÉNYEK IS TANÚSÍTJÁK, hogy a szocialista forradalom útjára tért Laosz Kína nagyha­talmi, soviniszta politikájának céltáblája lett. Laosz népe mar­xista-leninista pártja irányítá­sával, s a szocialista országok segítségével határozottan ellen­áll a pekingi vezetők nyomásá­nak. S e küzdelemben biztosan számíthat a szomszédos Vietnami Szocialista Köztársaság támoga­tására is.­ ­ / Bőgős László

Next