Magyar Hírlap, 1980. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

1 2 1980. JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA IVC/l Migylr Hírlap Állam- és kormányfők újévi üzenetei (TASZSZ) Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a minisztertanács újévi üdvözlettel fordult a szovjet néphez s ebben egyebek között megállapítja: Országunk 1979-ben folytatta a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáértés függetlenségéért vívott harc programjának következetes végrehajtását. Fontos esemény volt a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés aláírása. A megállapodás ratifikálása és életbe léptetése új lehetőségeket nyit a nukleáris rakétafegyver-készletek növekedésének megállítására. A Leonyid Iljics Brezsnyev által előterjesztett új békekezdeményezések világosan bizonyítják azt a törekvésünket, hogy hozzájáruljunk Európában a katonai enyhülés ügyéhez, a veszélyes katonai szembenállás csökkentéséhez. Mély meggyőződésünk, hogy ez minden nép létérdeke. Mindenütt egyre inkább megértik azoknak a NATO-döntéseknek a veszélyeit, hogy új amerikai nukleáris rakétákat helyeznek el Európában. A néptömegek fokozódó mértékben követelik kormányaiktól: hallgassanak az ész szavára, álljanak el a fegyverkezési versenytől. A Szovjetunió — a szükséges mértékben gondoskodva biztonságáról — barátaival és szövetségeseivel együtt a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a béke nagy ügyének diadaláért. (MTI) Gustáv Husák, a CBKP KB főtitkára, köztársasági elnök újév alkalmából kedden délben rádió- és televízióbeszédben köszöntötte az ország lakosságát és Csehszlovákia külföldi barátait. Elmondta, hogy a hetvenes évtizeddel Csehszlovákia nehéz, de eredményes időszakot hagyott maga mögött. Az eltelt tíz esztendőben ,az ország a CSKP vezetésével úl. leküzdötte az 1968— 89 s vártfslg következményeit, megszilárdult a párt vezető szerepe és a politikája iránti tömegbizalom, a nemzeti egység, a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek együttműködése. Végül emlékeztetett arra, hogy 1980 Csehszlovákia felszabadulása 35. évfordulójának és a mostani ötéves terv befejezésének éve lesz, s kifejezte meggyőződését, hogy e jelentős, jubileumi év az ország számára — dolgozó népének további alkotó munkája révén — megint fejlődést hoz. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára újévi rádió- és tévébeszédében szólt a múlt év nehézségeiről és sikereiről. Emlékeztetett az éppen egy évvel ezelőtt, a tél rendkívüli támadásával kezdődött, az árvízzel, majd az azt követő szárazsággal folytatódott problémákra, méltatva a lengyel dolgozók hősies munkáját, amellyel megszüntették az ezek okozta lemaradásokat. A lengyel vezető hangsúlyozta, hogy az oly sokat szenvedett lengyel nép számára különösen értékes a béke, így nem nézheti közömbösen az olyan, a béke és az enyhülés alapjait veszélyeztető lépéseket, mint amilyen a NATO nukleáris fegyvertárának bővítése. A Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal együtt ezért folytat aktív harcot a nemzetközi küzdőtéren, ezért kell erősítenie, gyarapítania, morális, politikai, gazdasági és katonai erejét. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, államfő újévi üdvözlő beszédében röviden összegezte a nemzetközi élet legfontosabb tendenciáit 1979-ben, s szólott a bulgáriai szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről. Mivel a bolgár nemzeti jövedelemnek csaknem háromnegyed része a külkereskedelemben realizálódik — hangsúlyozta —, természetes, hogy a világpiacon érvényesülő tendenciák Bulgáriában is éreztetik hatásukat, de ez a hatás a szocialista népgazdaság és a szocialista közösség ereje nélkül jóval súlyoatib lenne.k _______1 Minden alap megvan annak feltételezésére — jegyezte meg végezetül Zsivkov —, hogy az 1980. év jobb lesz majd, mint 1979 volt, mivel ebben az esztendőben mutatkoznak majd meg teljes mértékben az új gazdaságpolitika előnyei. A NATO brüsszeli rakétadöntése, „az európai biztonság alappillérei ellen irányul és ellentétben áll az enyhülési politika céljával és értelmével” — mutat rá a Neues Deutschlandban megjelent újévi cikkében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. (TASZSZ) Ton Duc Thang, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnöke újévi üzenetében kifejezésre juttatta a vietnami népnek a szocialista országok és Vietnam valamennyi barátja iránt érzett őszinte háláját az ország védelméhez és a szocialista építéshez nyújtott állhatatos segítségért és támogatásért. A vietnami államfő újévi üzenete felhívja a Vietnami Kommunista Pártot, a vietnami népet és néphadsereget, hogy tegyen meg mindent az 1980. év, a második ötéves terv következő éve feladatainak teljesítéséért, hogy újabb sikerek szülessenek a szocialista építésben. Joszip Broz Tito jugoszláv államfő újévi üzenetében rámutatott, hogy a múlt évben Jugoszláviában jelentős sikereket értek el az ország gazdasági fejlesztésében, ugyanakkor azonban számos, elsősorban a magas inflációban és a fizetési mérleg deficitjében jelentkező nehézséggel szembe kellett nézni. Jugoszlávia külpolitikájával kapcsolatban Tito elnök hangsúlyozta, hogy országa a béke és biztonság megerősítéséért és az általános haladásért száll síkra. (MTI) A nyugatnémet kormány legfontosabb feladata a következő évtizedben is, hogy hozzájáruljon a béke erősítéséhez — jeleni,citeci Újévi köszönnyében Heim fu Iochnich Nb£K kancellárja. A rádió- és tévéállomás sok ’által szilveszter estéjén közlvetített beszédben a kormányfő leszögezte: az NSZK változatlanul a nyugati szövetség szerves részeként, a Kelettel való őszinte együttműködésre törekedve kívánja megoldani az előtte álló problémákat.. (AFP) Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök újéviüzenetében kijelentette, hogy „fennáll a háború veszélye”. „Olyan időszakban élünk, amikor a világon az egyensúly néhány ember hidegvérén múlik. Remélem, hogy ezeknek a vezetőknek a bölcsessége kerekedik felül” — mondotta az államfő. (AP) Az 1980. év az Egyesült Államok számára „jó évtized” lesz — állította Carter amerikai elnök az ABC tévétársaság által kedden éjfélkor sugárzott újévi üzenetében. Ebben az időszakban — hangoztatta — az Egyesült Államok „gazdaságilag, politikailag és katonailag”, sőt „morális és etikai " területen is erősödni fog. Az amerikai elnök újévi üzenete további részében azt kívánta, hogy az amerikai nép a jövőben legyen „egységesebb”, az amerikaiak viseltessenek nagyobb bizalommal és tisztelettel kormányuk iránt. (Reuter) II. János Pál a terrorizmust és a fegyverkezési versenyt jelölte meg, mint a két legnagyobb bajt, amely az emberiséget fenyegeti az új évtizedben, a múlt év utolsó szentmiséjén mondott beszédében, amelyet a hagyománynak megfelelően, az 1l Gesuban, a jezsuiták templomában tartott hétfőn este. (MTI) A kínai vezetés nem tett közzé nyilatkozatot az Új év alkalmából. Hua Kuorfeng pártelnök és miniszterelnök január elsején látogatást tett a hadsereg pekingi helyőrségénél és kétórás beszélgetést folytatott a lisztekkel és a katonákkal. A kormány támogatására hívta fel a hadsereg tagjait és kijelentette, hogy a helyi párt- és állami szerveknek támogatniuk kell a iegyve■ rés erőkét. . . ........ KÜLFÖLDI LAPOKBÓL tiTH 1z0 stem A nyugatnémet kormány eredményesnek minősíti saját kül- és gazdaságpolitikáját a most véget ért évtizedben. A politikai mérleg azonban a leszerelés- és energiapolitika, valamint a fejlődő világgal folytatott párbeszéd területén komoly hiányosságokat is kimutat. Helmut Schmidt kancellár a hetilap újévi számában megjelent interjújában a nyolcvanas évek központi feladatának a béke biztosítását, az enyhülési politika folytatását és anyugatnémet gazdaság működőképességének megőrzését nevezte. Védelmébe vette a NATO fegyverkezési döntését, azt állítva, hogy az új amerikai rakéták gyártásával és európai telepítésével kapcsolatos döntésre a kontinensen uralkodó katonai erőviszonyok „egyensúlyának” megteremtése miatt volt szükség. A kormányfő elismerte, hogy a Szovjetunió békeakarata változatlan. A kelet-nyugati együttműködés alapfeltételének az erőviszonyok „kiegyensúlyozottságát” nevezte. A bonni külügyminisztérium által kiszivárogtatott évtizedértékelés szerint az NSZK-nak sikerült jelentős szerepet játszania a nyugati szövetségen belül anélkül, hogy át kellett volna vennie a vezető szerepét. Ez a „második vonalból folytatott világpolitika” elsősorban Franciaország közreműködésével vált lehetővé. Az elemzésből burkolt formában az is kitűnik, hogy Bonn kezdeményező szerepét az Egyesült Államok vezetésében mutatkozó gyengeség és határozatlanság is szükségessé tette. DE WAARHEID Hollandok beszélgetnek: — Mi ez? Nukleáris hulladék? — Dehogy! Ez a hozzájárulásunk a Közös Piac költségeihez. mmt Mijamoto Kendzi,a Japán Kapináké az Akahata rí tini lapnak adott interjújában nagyobbrészt az indokínai helyzettel foglalkozott, kijelentette: napjainkban „Kína teljes mértékben szövetségre lépett az amerikai imperializmussal és támogatja az olyan imperalista blokk erősítését, mint a japán—amerikai katonai szövetség"’. A kínaiak, támogatta polpotista rezsim szüntelenül agresszív akciókat, hajtott végre Vietnam ellen. A polpotisták megszakították a diplomáciai kapcsolatokat a Vietnami Szocialista Köztársasággal, s figyelmen kívül hagyva a vietnami félnek azt, a felhívását, hogy szüntessék be a harci cselekményeket és kezdjenek tárgyalásokat, a határ teljes hosszában támadásokat és rablásokat hajtottak végre. Ilyen körülmények között „a vietnami fél által adott válasz az önvédelem természetes megnyilvánulása volt”. A Kambodzsai Nemzeti Egységfront erőinek felkelése fontos szerepet játszott a Pol Pot-rezsim gymes szétzúzásában emlékeztetett a japán kommunisták vezetője. Aktív kampányt folytatunk a kambodzsai nép támogatására és a jövőben is teljes felelősséggel fogjuk értékelni azindokínai helyzetet” — nyilatkozta Mijamoto, majd hozzátette, hogy a Japán Kommunista Párt szoros kapcsolatokra törekszik a Vietnami Kommunista Párttal. Pravda-cikk az afgán eseményekről (TASZSZ) A moszkvai Pravda „Az afganisztáni eseményekről” címmel Alekszej Petrov cikkét közli. A cikk a többi között megállapítja: Az utóbbi napokban az afgán nép életében fontos események történtek. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya — a köztársaság fennállását veszélyeztető méreteket és formákat öltő imperialista beavatkozás miatt — felhívta az ország lakosságát, hogy határozottan keljen az 1978. áprilisi forradalom vívmányainak védelmére. A párt és a kormány az új, a szabad és független Afganisztán megszilárdítására egységbe szólítja a haladó nemzeti erőket. Az áprilisi forradalmat a népi demokratikus pártban egyesült élenjáró erők irányították és valósították meg, olyan erők, amelyek mérhetetlenül gyűlölték a királyságot, amelyek Daud uralma idején üldözésnek voltak kitéve. A belső ellenforradalom és a külső reakció abban a reményben ringatta magát, hogy az áprilisi forradalom nem birkózik meg a rázúduló csapásokkal. Ezek a reakciósok lényegében az Egyesült Államok imperialista köreinek, a pekingi vezetőknek, egyes más országok kormányainak korlátlan támogatását élvezték, az ellenforradalmi bandák számolatlanul kapták a fegyvert, a felszerelést és a pénzt. Pakisztáni területen tucatnyi központ létesült, amelyet formálisan menekülttábornak neveznek. Ezekben a központokban fegyveres alakulatokat képeznek ki, amelyeket átdobnak Afganisztán területére. Itt azután — miután támadásokat intéznek afgán lakott települések, közlekedési és más csomópontok ellen — letelepednek és átszerveződnek. A banditák kiképzői között vannak az amerikai titkosszolgálatok munkatársai... kínai partizánszakértők, sőt egyiptomi diverzánsszakértők.' ' Nyilvánvaló az összefüggés bizonyos amerikai személyiségek pakisztáni beutazásai, azok egyes afganisztáni vidékeken tett, látogatásai és a lázadó erők működése között. Nem véletlen az az egybeesés, hogy a heráti lázadás — amelynek az afgán reakció, Washington és Peking különös jelentőséget tulajdonított — nyomban azután következett be, hogy az afgán elleni forradalmárok egyik vezérét az Egyesült Államok külügyminisztériumában fogadták. Adatok vannak arra vonatkozólag, hogy bizonyos amerikai képviselők arraszerették volna rábírni a pakisztáni vezetést, hogy országukat még inkább engedje át fegyveres alakulatok Afganisztánba küldésére. Pakisztántól azt követelték, hogy még nagyobb mértékben vegyen részt az Afganisztán elleni agresszív akciókban. Nem szükséges túl nagy tájékozottság ahhoz, hogy az ember tisztán lássa az Egyesült Államok eljárásának indítékait. Washingtonban akadnak személyiségek, akik az iráni sah bukása következtében elvesztett pozíciók helyett, makacsul új pozíciókat keresnek. • Az imperialista erők semmivel sem igazolható beavatkozása Afganisztán belügyeibe, az állandó külső fegyveres betörések nagy veszélyt hoztak az országra. Az afgán kormány 1978—1979-ben többször kért támogatást a Szovjetuniótól, a többi között katonai segítséget, válaszul az imperialista erők fegyveres beavatkozására. A Szovjetunió feltételezte, hogy az imperialista erők — miután meggyőződtek az Afganisztánban történt változások ,visszafordíthatatlanságáról — nem lépnek túl bizonyos határon, számolni fognak a realitásokkal. Mindazonáltal országunk — írja a Pravda — nem titkolta: nem engedi meg,, hogy Afganisztánt felvonulási területté tegyék a Szovjetunió elleni imperialista agresszió előkészítésére. A reakció népellenes elképzelései, megvalósításához a demokratikus ,Afganisztán vezetőségénbelül cinkostársra lelt. Ez volt Hafizullah Amin. Csalással és intrikákkal kézben tartotta az állam irányítását, majd megdöntötte Taraki törvényes elnököt, és fizikailag megsemmisítette őt. Amin lelkiismeretét a munkaszerető afgán nép számos képviselője, pártmunkása, érdemes katonai személyisége, muzulmán papja, valamint más becsületes állampolgárok életének kioltása terheli. Amin valójában egy gyékényre került az áprilisi forradalom ellenségeivel. Amikor a külső beavatkozás, és az országon belül az Amin által kibontakoztatott terror reálisan veszélyeztette a demokratikus rendszert, Afganisztánban akadtak olyan hazafias erők, amelyek felléptek nemcsak a külső agreszszió, hanem az önkényúr ellen is. Ezek az erők — a népre támaszkodva — eltávolították Amint..Az országban helyreállították a forradalmi törvényességet és jogrendet. A népi demokratikus párt és az állam arra összpontosítja erejét, hogy megvédelmezze az áprilisi forradalom vívmányait. Afganisztán szuverenitását, függetlenségét és nemzeti méltóságát. Az afgán kormány a rendkívüli körülmények, folytán ismét a Szovjetunióhoz fordult azzal a sürgető kéréssel, hogy nyújtson haladéktalan segítséget, és működjön közre a külső agresszió elleni harcban. A Szovjetunió úgy döntött, eleget tesz ennek a kérésnek, s Afganisztánba irányít egy korlátozott létszámú csapatkontingenst, amelyet kizárólag kívülről jövő fegyveres beavatkozás visszaverésében való együttműködésre használnak. A szovjet kontingenst teljes egészében viszsza fogják vonni Afganisztánból, amint az akciót elkerülhetetlenné tevő okok megszűnnek. "A szovjet—afgán szerződés .4. Cikkelye kimondja: ,,A Magas Szerződő Felek a hagyományos ■ barátság és jószomszédság, valamint az ENSZ Alapokmánya szellemében, a kölcsönös biztonság, a függetlenség és a területi sérthetetlenség szavatolása céljából konzultációkat folytatnak, és kölcsönös egyetértésben megfelelő lépéseket foganatosítanak. A Magas Szerződő Felek védelmi képességénekszi- lárdítása érdekében továbbfejlesztik az együttműködést katonai síkon." Az afganisztáni vezetés kérése, és a Szovjetunió erre adott kedvező válasza az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 51. cikkelyéből is fakad, amely rögzíti az államok elidegeníthetetlen kollektív és egyéni önvédelmi jogát az agresszió visszaverésére és a béke helyreállítására. Az imperialista propagandaeszközök által a napokban terjesztett koholmányoknak . ..Afganisztán szovjet katonai megszállásáról”; szovjet katonai személyzet részvételéről az ország belső eseményeiben; a nemzetközi békét fenyegető ...szovjet beavatkozásról” — semmi közük sincs a valósághoz. Elárulják viszont egyes — mindenekelőtt az óceánon túli — körök szándékait, amelyek ellenségesen szemben állnak a népeknek a szabadságért és a függetlenségért vívott harcával. A Pravda cikke befejezésül leszögezi : Az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség nem irányul egyik vele szomszédos ország ellen sem, mely országok a mi szomszédaink is. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy velük rendezett, baráti kapcsolatokat tartson fenn, amelyek az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és a belügyiekbe való be nem avatkozás elveire épülnek. Ezen országok érdekei is nyernek vele, ha minél előbb véget vetnek azon erők mesterkedéseinek, amelyek politikája a viszályok, fenntartására, új konfliktusok kiprovokálására, a népek és az államok összeütközésére irányul, ha minél előbb a béke válik uralkodóvá a térségben.