Magyar Hírlap, 1980. február (13. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
Magyar Hírlap KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT 1980. FEBRUÁR 21. CSÜTÖRTÖK 11 MAI MŰSOROK • MAI MŰSOROK • MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 3.00: Hírek — Kulturális program 8.27: Bruckner: H. szimfónia 9.20: Népdalok 6.44: Gyermekrádió 10.00: Hírek 10.05: Tudod-e? 10.35: Operaáriák 11.05: A Budapesti Koncertfúvószenekar játszik 11.28: Eszi, nem eszi — nem kap mást?! — Demokrácia a könyvtárban 11.43: Ragtime — Doctorov regénye 12.00: Déli krónika 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Jelenlét — Csehszlovákiai magyar költészet — Czine Mihály könyvszemléje 12.45: Zenemúzeum 14.27: Mindenki könyvtára — Boldizsár Iván: örökké élni 15.00: A hetvenes és a nyolcvanas évek — milyenek voltak és milyenek lesznek Közben 15.00: Hírek — Szót kérek ! 16.00: Útközben 17.00: Hírek — Útközben 18.00: Népek dalai 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvajánlat 18.30: Esti magazin 19.15: Karinthy Ferenc: Végelszámolás — Hangjáték 20.24 : Népdalok 20.40: Gyár és környéke — Gyula 21.10: A Rádió lemezalbuma 22.00: Hírek — Sporthírek 22.20: Külpolitika 23.14: Boito: Mefistofele 24.00: Hírek 0.10: Virágénekek PETŐFI 8.00: Hírek 8.05: Neuberger: Az operabál 8.20: Külpolitika 8.30: Hírek 8.33: Hidas—Gál: Crescendo — Kantáta 8.40: Fodor Ákos versek 8.55: Örökzöld dallamok 9.40: Miért üres a csomagmegőrző? 10.00: Zenedélelőtt 12.30: Hírek 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Tanyavág — mozgó világ 13.25: Gyermekek könyvespolca 13.30: Négykezes zongoramuzsika 14.00: Zenés műsor 16.30: Hírek 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben, 18.30: Hírek 18.33: Hétvégi panoráma 19.55: Slágerlista 20.30: Hírek 20.23: Nincs képem hozzá . . . — Vitray Tamás műsora 22.00: Slágerek 23.15: Verbunkosok, nóták 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió — Vers — mese — játék — Orosz nyelv 9.30: Operaáriák 10.10: Ismeretlen ismerősök: Bernáth Aurél 11.00: Hírek 11.05: Híres előadóművészek felvételei 13.00: Hírek 13.07: Trió-felvételek 13.38: Moniuszko: A grófnő 14.33: Új dalfelvételek 16.00: Zenei lexikon — Sturm und Drang 16.20: Népdalgyűjtő úton a közép-Volga vidékén — Tatárok földjén 16.53: Popzene sztereóban ■ 18.00: Külpolitikai klub 18.30: Vezényel Leonard Bernstein 19.00: Hírek 19.05: Fordulók a líra történetében 19.35: Operaáriák 20.10: A kamarazene kedvelőinek 21.50: Kodály: Landes organ! 22.12: Zenei panoráma TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor 8.00: Torna 8.05: Iskolatévé — Földrajz — Belga filmsorozat — Orosz nyelv — Osztályfőnöki óra 14.45: Iskolatévé — Ismétlés 16.35: Kisfilm-összeállítás 16.55: Az éjszaka angyalai — Belga sorozat — A kísértet lánya 17.50: Tévébörze 18.00: Telesport 13.25: Számvetés 19.10: Torna — Mese 19.30: Híradó 20.0: Zsák a foltját — Angol film 20.50: Szereztem egy új lelket is — Dokumentumfilm 21.35: Zenei vetélkedő — Claude* Debussy élete és munkássága 22.45: Híradó 2. műsor 19.10: Rövidfilmek, 19.30: Híradó 20.00: Van képünk hozzá! — Vetélkedő 20.40: Szőnyi Erzsébet és Czigány György beszélget a zenei nevelésről 21.00: Híradó 21.30: Cicero karrierje — Angol tévéfilm POZSONY. 18.00: Magazin. 19.00: Híradó. 19.30: Olimpiai krónika. 19.40: Színházi közvetítés. 21.30: Híradó. 22.00: Olimpiai krónika. 22.10: Pilóták. BELGRÁD. 1. műsor: 17.10: Magyar nyelvű híradó. 18.15: Tudomány. 18.45: Humoristák klubja. 19.30: Híradó. 20.00: Külpolitika. 20.50: Szórakoztató zene. 22.00: Híradó. 22.15: Rahmaninov: Zongoraverseny. 2. műsor: 19.15: Idegenforgalom. 20.00: Három, kettő, egy... — indulj ! SZÍNHÁZAK Operaház: Manon Lescaut (M bérlet — 7). Erkel Színház: Sylvia (Főiskolai XII. bérlet — 7). Nemzeti Színház: Troilus és Cressida (Ifjúsági II. bérlet — 7) Játékszín: Lélekvándorlás (7). Várszínház: IV. Henrik király (7). Madách Színház: Régimódi történet (7). Kései találkozás (Ódry Színpad — 8). Reflektor Színpad: Búcsúvacsora (8). Vígszínház: Kakukkfészek (7). Pesti Színház: Királyi vadászat (7). József Attila Színház: Ítéletidő (7). Thália Színház: Chopin (7). Operettszínház: János vitéz (O bérlet — 7). Zsebszínház: Lola Blau (18). Radnóti Színpad: Csoda magyar módra — Üzenet (Tatabánya — 7). Vidám Színpad: így élni jó (7). Kis Színpad: Dobogón vagyunk (18). Gyermekszínház: Tom Sawyer kalandjai (3). Varázspálca (Marcibányi téri Ifjúsági Ház — 3). Bábszínház: A sárkány (Népköztársaság útja — 3). Rózsa és Ibolya (Jókai tér — 10). TIT — Planetárium: Feltárul az Univerzum (4). Űrkutatás, űrhajózás (6). Nagycirkusz: Szupercirkusz (18). , Népszínház: A bűvös erdő (Nagybátony — 2). A rózsa és a gyűrű (Sárvár: Gimnázium — 3). Bábszínház: Kópémesék (Szombathely, Művelődési és Sportház — 10, 2, 4). Jancsi és Juliska (Zirc, Művelődési Ház — 9, 11; Hajmáskér, Művelődési Ház — 3). Békéscsabai Jókai Színház: Olympia (7). Győri Kisfaludy Színház: Don Pasquale (7). Kecskeméti Katona József Színház: Magyar menyasszony (7). Pécsi Nemzeti Színház: Pillangókisasszony (7). Miskolci Nemzeti Színház: A szecsuáni jólélek (7). Egri Gárdonyi Géza Színház: Pygmalion (7). Szegedi Nemzeti Színház: Baiadér (Hódmezővásárhely — 7). Szegedi Kisszínház: Az élet álom (18). Székesfehérvári Vörösmarty Színház: Operaária-est (7). Szolnoki Szigligeti Színház: Platonov (7). Szolnok. Megyei Művelődési Központ: Gőz (7). Veszprémi Petőfi Színház: Biedermannés a gyújtogatók (3 7). HANGVERSENYEK Zeneakadémia: Sebestyén Sándor csembalóestje (f8). Szeged, Zenés Színház: A Szegedi Szimfonikus Zenekar. Vezényel Molnár László. Közreműködik Szecsődi Ferenc (f8). * Részletes szereposztás és tartalom a Pesti Műsorban. * FOLYÓIRATSZEMLE Békeés Szocializmus A kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának idei második számában a többi között arról olvashatunk, hogy „Merre taszítja Európát a Pentagon és a NATO?”. Ezzel a címmel közöl cikket a folyóirat egyik munkacsoportjának főbb következtetéseit összegezve. Az „eurorakéták” gyártásáról és telepítéséről tavaly decemberben elfogadott NATO-határozat kapcsán a cikk rámutat: a döntést főként azzal indokolták, hogy „a Szovjetunió jelenleg Európában katonai fölényben van” a NATO- országokkal szemben. Ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak, mivel — mutat rá a munkacsoport — a Nyugat-Európában összpontosított katonai potenciál nem elszigetelt, hanem szorosan kötődik az amerikai katonai potenciálhoz, és az Egyesült Államok előretolt rendszerébe illeszkedik. A NATO rakétadöntését „korszerűsítésnek” beállító propaganda elhallgatta azt is, hogy az utóbbi 10—12 évben a NATO nemcsak mennyiségileg növelte, hanem minőségileg is folyamatosan tökéletesítette haderőit, köztük a nukleáris erőket is. A „korszerűsítésről” szóló állítások továbbá azért hamisak, mert most minőségileg új amerikai nukleáris fegyvereket kívánnak rendszerbe állítani, olyanokat, amelyeknek semmi közük nincs a védelemhez. A NATO-döntés mögött valójában az a törekvés húzódik meg, hogy az USA katonai fölénybe kerüljön a Szovjetunióval szemben, megteremtse az „első " csapás” rakétaeszközeinek készletét, kihasználva az abból származó előnyöket, hogy a nyugat-európai támaszpontokról a nukleáris eszközöket gyorsabban lehet célba juttatni, mint interkontinentális rakétákkal. K. G. második nemzedékének, s hatvanas évek végén új hanggal jelentkezett csehszlovákiai magyar költészet fontos alkotóinak műveit. Írása jól segíti a tájékozódást. TÁRSADALMI SZEMLE Szükség van-e szövetségi politikára a szocialista társadalomban, ahol a szocializmus alapjai megszilárdultak, jól szolgálják az egész közösség haladását? Nem jutottak-e el a társadalom különböző csoportjai az érdekazonosulás olyan fokára, hogy már nem is szükséges szervezeti és ideológiai eszközökkel irányítani kapcsolataikat? A párt szövetségi politikájáról szóló tanulmányának elején ezeket a kérdéseket teszi föl Pozsgay Imre kandidátus, kulturális miniszter. Egyebek között megállapítja: ebben a szövetségben a marxizmus hegemóniája két dolgon alapul. Hogy vannak a mai ember és társadalma problémáira alkotóan válaszolni tudó marxisták, és vannak nem marxisták, akik a rendszer alapjait jelentő politikai axiómákban egyetértenek a marxistákkal. Két kérdés szerepel Szekér Gyula, a KB tagja, a kormány elnökhelyettese írásának élén is. Képesek vagyunk-e olyan strukturális váltásra, ami alkalmas arra, hogy a cserearányromlást megállítsuk? Képesek vagyunk-e a cserearány-veszteség fölszámolására? A választ az Iparpolitikánk és a világgazdasági változások című cikk adja meg a folyóirat februári számában. E gondolatsort folytatja Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, aki a A tőkés pénzügyi rendszer válsága és társadalompolitikánk címmel közöl tanulmányt, és rámutat: a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének lenini elve alapján a szocialista országoknak is az az érdekük, hogy a jelenlegi valutáris káosz helyett valamilyen új, rendezett valutáris helyzet jöjjön létre. A tőkés és a szocialista világgazdaság ugyanis nincs hermetikusan elzárva egymástól, kölcsönösen hatnak egymásra, sőt versenyeznek egymással. — Pdinterjút Bors Edit. A Vígszínházban színre került Bűn és bűnhődésről és a Szolnokon bemutatott Cseréről szól Ljubimov. Orosz alapanyagból, szovjet rendezőként, magyar színészekkel, magyar nézőkhöz szóló előadást rendezett a vendég, de mint mondja: „Nem magyar előadást! Éppen azért hívnak meg, mert ismerik munkáimat — a Szovjetunióban születetteket —, illetve a színházat, amelyet Moszkvában vezetek, s kíváncsiak arra, hogy egy más nemzetiségű ember hogyan lát bizonyos dolgokat... Magyar előadást rendezni itt vannak a magyar rendezők. Én viszont orosz vagyok. Nem az a dolgom, hogy alkalmazkodjak az önök színházi szokásvilágához.. . Nem is tudnám megtenni. Ahhoz fel kellene adni az elveimet. Nem a »szláv lelkemet«, ez csupán szép mítosz, nem hiszek benne. A saját arcomat, látásmódomat kell megmutatnom ..., nem problémátlan egy vendégrendezés, száruolnom kell bizonyos veszteségekkel, de én ezek fő forrását nem a lelki különbözőségben, hanem... a nyelvi gátakban látom.... de azért mindig marad annyi közös gondolat, ami élvezhetővé teszi az előadást.” (Fin) KRITIKA, MŰVELŐDÉSPOLITIKAI ÉS KRITiKAILAB Pelle János Információ, szórakoztatás című — korábban megjelent — reflexióira válaszol a Kritika februári számában Németi Irén és Gőz József. Németi Irén a Nők Lapja szerkesztési elveire hivatkozva vitázik Pelle Jánossal: „...igyekszünk kerülni mind a vulgáris leegyszerűsítés, mind a retrográd nosztalgiák iránti engedményeket, az olcsó olvasófogás módszereit. Szerkesztői munkánkban abból kell kiindulni, hogy nálunk már elmúlt az osztályok összecsapásának időszaka. Nincsenek antagonisztikus ellentéteket kifejező éles politikai harcok, csatározások. Nálunk nem azon folyik a vita, hogy melyik osztály fizesse az olajdrágulás következményeit. Marad tehát a »polarizált mindennapiság« . ..” „A reflexiók szerzője — írja Gőz József — ellentmondásba kerül önmagával, amikor a megoldást feszegeti. .. Azt, hogy az olvasó választhatna a tömegkommunikációs termékek között, azon az alapon, melyik foglalkozik tájékoztatással, és melyik agitációval és propagandával? Senki előtt sem lenne kétséges, hogy a könnyebb ellenállás irányába menve az átlagolvasó inkább a »steril” tájékoztatást választaná.” A romániai, jugoszláviai és csehszlovákiai magyar irodalom fiatalabb generációiról ír Szakolczay Lajos A második hullám című írásában. Tallózó jellegű cikkében Szakolczay Lajos színvonalasan tekinti át a romániai Forrás, az újvidéki Új Symposion SZOVJET IRODALOM Különleges élményekkel ajándékozza meg az olvasót a folyóirat új száma. (Igaz, ezt így ritkán szokás recenzióban leírni, de mit tegyünk: valóban erről van szó.) Bakcsi György Anatolij Ribakov Nehéz homok című kisregényéhez írt bevezetőt. Ribakov ugyanis 67 éves korában — eddigi munkásságát megkoronázandó — remekművet alkotott. S a Szovjet Írószövetség folyóiratának új száma közreadja — magyarul Nikodémusz Elli fordításában — a Nehéz homok első részét, a regény befejező része pedig a következő számban lesz olvasható. A Két nyelven rovatban Robert Rozsgyesztvenszkij Az embernek oly kevés kell című verse Garai Gábor fordításában, Garai Gábor Artisták című verse pedig oroszul Robert Rozsgyesztvenszkij tolmácsolásában kerül az olvasók elé. A Műhely rovat közreadja Szerdahelyi Istvánnak Hogyan fordítsunk Majakovszkijt? című írását, a Kilátó rovatban Izabella Zorina az első szovjet— amerikai írótalálkozó történetének krónikáját összegzi, megállapítván, hogy nem könnyű a párbeszéd, de szüntelen keresni-kutatni kell az érintkezés új formáit. Jurij Ljubimovval készített in Jólét vagy egyenlőség dilemmájának ideológiatörténeti vetületét fogalmazza meg Tóth Tamás a folyóirat februári számában. A fogyasztói társadalo válsága már a 60-as, 70-es évek végén tudatosult, alapideológiája megrendült és tért nyert a jóléti szociálpolitika újliberális és újkonzervatív ellenzéke. Az ilyen típusú érvelés jellegét érzékelteti, hogy Nagy-Britanniában a kormányprogram részévé vált a jóléti állam alapjainak szisztematikus felszámolása. A jóléti társadalom egyik igen korai bírálójának számít a Frankfurti Iskola első generációjához tartozó Herbert Marcuse. Vele folytatott érdekes beszélgetést olvashatunk a Világosságban, melyet Marcuse halála előtt néhány hónappal készített Hardi Péter. Tbilisziben nemzetközi konferenciát tartottak, a tudattalanról. A freudi koncepciónak kétféle hagyománya volt a Szovjetunióban. Vigotszkij 1925-ben így ír az egyik vonulatról: „A szemünk előtt kezd kibontakozni Oroszországban a pszichoanalízisnek egy új és eredeti áramlata, mely arra tesz kísérletet, hogy a freudizmus és marxizmus szintézisét valósítsa meg a feltételes reflextanok segítségével.” A hagyományoknak ez a vonala a 30-as évek első felében megszakadt, helyette kialakult egy új, de később már hagyományossá váló eljárás, mely a feltételes reflexek tanát éppenséggel a freudizmus és marxizmus szembeállításához kívánta felhasználni. A mostani konferencia Tbilisziben egyik tradíciót sem ítélte el, de a tudattalan értelmezéseknek másfajta megközelítését is adta. Két érdekes demonstráló filmet mutattak be, melyek a tudattalan energiák felszabadítását és „békés célra való felhasználását” célozták. A tanácskozásról Garai László számol be a folyóirat hasábjain. Különböző összefüggésekben gyakran használjuk a történelmi tudat kifejezést. Mit jelent voltaképp? Milyen tudattartalomról, közösség-egyén történelmi, társadalmi változásainak milyen kapcsolatairól lehet szó, teszi fel a kérdést tanulmányában Széll Zsuzsa. írásának címe: Irodalmártöprengés a történelmi tudatról. Végezetül, a februári Világosság igen tartalmas számában még egy írásra hívjuk fel a figyelmet, Csaba György tanulmányára, mely azt fejtegeti, hogy megszünteti-e a biológiai és technikai fejlődés a természetes szelekciót? v. b. e.