Magyar Hírlap, 1980. május (13. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
ÜSöyli? Hííiuip NEMZETKÖZI POLITIKA HMÍUo 1980. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK3 írási az el nem kötelezett országok értekezletének összehívását kéri (MTI, TASZSZ, AP, Reuter) Ramszadr iráni államfő üzenetben kérte fel Fidel Castro kubai állam- és kormányfőt, az el nem kötelezett országok soros elnökét, hogy tegyen lépéseket a mozgalomban tömörült államok miniszteri szintű értekezletének összehívására. Teherán szorgalmazza, hogy az el nem kötelezett országok vitassák meg az amerikai túszok kiszabadítására tett sikertelen kísérlet kérdését és azt, hogy a hasonló agresszív próbálkozások milyen veszéllyel fenyegetnek. Ahol Hasszán Baniszadr iráni elnök május 10-re meghívta Teheránba Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárt, Fidel Castro kubai államfőt, az el nem kötelezett országok szervezetének sorös elnökét, és Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökét, hogy tekintsék meg az Egyesült Államok Irán-ellenes agressziójának bizonyítékait. Khomeini ajatollah elrendelte, hogy az iráni felelős szervek tartsanak alapos vizsgálatot a hét elején Teheránban történt robbantások körülményeinek feltárására. A Kurd Demokrata Párt kedden éjféltől tűzszünetet hirdetett a kormány csapatokkal szemben hetekkel ezelőtt kiújult harcokban. Mint a PARS jelentette, a kormány erői és a „forradalmigárdisták” hozzájárultak a tűzszünethez és szerdán a késő délutáni órákig nem voltak újabb összetűzések. Sajtójelentések szerint a hét elején Szanandadzsban lezajlott csaták több száz halottat követeltek és a legsúlyosabbak voltak azóta, hogy az autonómiát követelő kurdok fegyvert ragadtak a kormány erőivel szemben. Gfatbzadeh kamija (MTI, AP, UPI) - Szadegh Ghatbzadeh iráni külügyminiszter kedden Kuvaitban tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy az ellene megkísérelt merénylet ellenére is folytatja körútját a Perzsa-öböl menti országokban. Ghatbzadeh meggyőződésének adott hangot: a merényletkísérlet célja az volt, hogy viszályt szítsanak Irán és Kuvait. Valamint Irán és a Perzsa-öböl többi arab országa között, zavart keltsenek az iszlám országok körében, ahogy ezt „nap mint nap Iránban teszik”. Carter amerikai elnök, akinek hazai és nemzetközi tekintélyét tovább csorbította a kudarcba fulladt iráni akció, majd pedig külügyminiszterének lemondása, kedden este sajtóértekezletet tartott. Az elnök azt mondotta, hogy a múlt heti iráni akció részvevői Teherán közelében gyülekeztek volna, s csak akkor indították volna meg műveleteiket a túszok kiszabadítására, ha e második szakaszban rebben mennek a dolgok. Carter először határozta meg, hogy mi volt az a feloldhatatlan nézeteltérés, amely Vance külügyminiszter lemondásához vezetett. Vance „jobban szerette volna, ha semmi olyat nem teszünk Iránon belül, ami katonai akcióra emlékeztet” — mondta Carter. Ezért végül, tiltakozásul a balul sikerült vállalkozás miatt, lemondott. A kalandorakcióról saját álláspontját Carter így fejtette ki: „Az én felelősségem volt, hogy útjára indítsam ezt a küldetést. Az is az én felelősségem volt, hogy leállítsam az akciót, amikor az véget ért. Ezzel az elhatározással teljes mértében egyetértett a helyszínen tevékenykedő parancsnok, s a mentőakcióban részt vevő valamennyi fegyveres erőt irányító főparancsnok is.” Edmund Muskie, az új amerikai külügyminiszter egyik első nyilatkozatában kijelentette: „Az elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy én képviselem majd az amerikai külpolitikát” — jelentette ki a sajtó előtt. — A világ bizonytalan, zavaros korszakban van, az Egyesült Államoknak erőt és állandóságot kell tükröznie — hangoztatta. Az új miniszter minden érdemi kérdés elől elzárkózott, csak annyit mondott, hogy „lehetőség szerint” a kérdések békés megoldásának híve. Úgy tudják róla, hogy támogatta Carter múlt heti, kudarcba fulladt iráni akcióját. Cyrus Vance külügyminiszter után visszavonul állandó helyettese, Warren Christopher is. A diplomata a tárca első számú várományosának számított. Szerdai washingtoni értesülések szerint Christopher közölte az új külügyminiszterrel, hogy rövid átmeneti időre posztján marad, azután távozik. A nyugatnémet kormány májusra NSZK-beli látogatásra hívta meg Edmund Muskie amerikai külügyminisztert. A Pravda kommentárja (TASZSZ) Cyrus Vance külügyminiszter lemondása súlyos csapás Carter elnök Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó által ösztönzött kalandorpolitikájára — írja a moszkvai Pravda szerdai számában Jurij Zsukov. A külügyminiszter lemondásával véget ért az amerikai kormányzaton belül az a hosszú ideje tartó vetélkedés, amely az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának nevével fémjelzett legagresszívabb és a Vance külügyminiszter és munkatársai által képviselt, az esetek többségében az enyhülés megőrzése, a nemzetközi kérdések békés eszközökkel való megoldása mellett, kitartó irányzat között folyt — vonja le a következtetést Zsukov. „Egy újabb amerikai katonai akció igen nagy kockázattal járna nemcsak a túszok életére, hanem a nemzetközi helyzet alakulására is” — jelentette ki Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a francia televíziónak szerdán adott nyilatkozatában. A világszervezet vezetője megerősítette, hogy folytatni kívánja a tárgyalásokat Iránnal az iráni— amerikai válság békés rendezése érdekében és továbbra is kapcsolatban akar maradni az iráni hatóságokkal. Rámutatott, hogy a túszok megmentése kizárólag tárgyalásos rendezéssel lehetséges. Afgán állásfoglalás (TASZSZ) Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya és a muzulmán afgán nép határozottan elítéli az Irán területi integritása és nemzeti szuverenitása ellen elkövetett leplezetlen amerikai fegyveres agreszsziót — jelentette ki az afgán külügyminisztérium szóvivője a Bakhtar hírügynökségnek. A szóvivő rámutatott, hogy a baráti és testvéri iráni nép ellen végrehajtott amerikai katonai akció minden kétséget kizáróan veszélyezteti a térség és a világ békéjét. Fegyveres akció zajlott le szerdán Irán londoni nagykövetségén. Három fegyveres hatolt be a nagykövetségre és magukkal vitték az ott posztok, de szintén a fegyvert, viselő angol rendőrt. A rendőrség úgy véli, hogy három iráni állampolgárságú arab férfiról van szó, de ezt a feltételezését nem indokolta meg. Kedden két incidens történt az iráni és az amerikai légierő gépei között a Perzsa-öböl fölött, de egyik alkalommal sem alakult ki tűzharc — közölte szerdán az amerikai hadügyminisztérium. A második incidens akkor történt, amikor egy iráni C—130 típusú csapatszállító repülőgép és az azt kísérő két F—4-es Phantom vadászgép — nyugati hírügynökségek szerint az iráni légtér határánál — megközelítette a Nimitz amerikai repülőgép-anyahajót. VILÁGHÍRADÓ Ienin békedíjasok (MTI) Öt kimagasló személyiséget tüntettek ki Nemzetközi Lenin-békedíjjal — tették közzé Moszkvában a nemzetközi munkásmozgalom ünnepének előestéjén. A népek közötti béke megszilárdításáért adományozott magas kitüntetést a bizottság Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknek, Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Miguel Otero Silva venezuelai írónak és Abdurrahman Al Hamszi egyiptomi írónak ítélte oda, azért a kimagasló tevékenységéért, amelyet a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében fejtettek ki. Leonyid Brezsnyev távirata a dél-jemeni államfőnek (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke táviratban üdvözölte Ali Nasszer Mohammed Hasszanit, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkárát, miniszterelnököt, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnöksége elnökévé való megválasztása alkalmából. Herbert Wehner az enyhülésért (MTI) Az SPD elnöksége újabb szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó mellett foglalt állást. Herbert Wehner, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője egy hamburgi lapnak adott nyilatkozatában parancsolóan fontosnak nevezte, hogy válságos időszakokban a Kelet és a Nyugat vezetői személyes találkozókkal is igyekezzenek feloldani a veszélyes ellentéteket, és hozzájárulni az enyhülési politika vívmányainak megőrzéséhez. Csehszlovák—kubai külügyminiszteri megbeszélések (MTI) Isidoro Malmierca Peoli kubai és Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter szerdán Prágában megbeszélést tartott. Mint az erről kiadott hivatalos közlemény elmondja, a szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón szó volt a két ország kapcsolatainak eredményes fejlődéséről, továbbá a miniszterek megtárgyalták a nemzetközi politika főbb kérdéseit. Új holland királynő Losonczi Pál távirata (MTI) Szerdán ünnepélyesen beiktatták Beatrixot, Hollandia új királynőjét. A királynő első trónbeszédében köszönetet mondott anyjának, Julianának, aki 71-ik születésnapján javára lemondott a trónról, s megfogadta, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között is tiszteletben tartja az alkotmányt. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte a holland királynőt trónra lépése, valamint Hollandia nemzeti ünnepe alkalmából. Hugo van der Goes van Naters a budapesti holland nagykövetség ideiglenes ügyvivője szerdán fogadást adott rezidenciáján Hollandia nemzeti ünnepe, Beatrix királynő trónra lépése alkalmából. A fogadáson megjelent Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, és Nagy János külügyminiszterhelyettes, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk számos képviselője. Európa relrdismerete HÁROM NAPPAL a világközvéleményt megdöbbentő amerikai kommandóakció után ültek a párizsi Meridien-szálló tárgyalóasztalához 22 európai kommunista és munkáspárt képviselői. Az iráni sivatagban lejátszódott s a nemzetközi feszültséget kiélező katonai kaland drámaian bizonyította a kétkedőknek, mekkora szükség van a béke, a leszerelés ügye mellett kiálló erők összefogására, s ennek érdekében a kommunisták nézetegyeztetésére. A nemzetközi kapcsolatok romlása, aminek hatása az ókontinenst sem kerülte el, parancsolóan sürgette a vélemények cseréjét, közös cselekvési platform kidolgozását. Az európai kommunista pártok többsége, amelyek országaikban is a demokratikus és békeszerető erők összefogását sürgetik, szükségét érezték, hogy mindenekelőtt maguk számára definiálják a halaszthatatlan teendőket. A feszültség okainak elemzése, az enyhítés folytatásáért teendő lépések meghatározása éppen azt segítheti elő, hogy elvi alapokon bontakozhasson ki az együttműködés kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták, keresztények és minden olyan politikai erő között, amely aggódik kontinensünk biztonságáért, jövőjéért. Közismert, hogy különböző megfontolásokból több testvérpárt távol maradt a párizsi tanácskozástól. Indokaik közt szerepelt egyebek közt a nem elég alaposnak tartott előkészítés; az a feltételezés, hogy egy esetleges kötelező érvényű dokumentum elfogadása csorbítaná a pártok önállóságát, illetve a kommunisták egymás közti tanácskozása a többi politikai erőtől való elszigetelődés, a befelé fordulás látszatát keltheti. A konferencia légköre, munkájának eredménye — az Európa népeihez intézett felhívás — bizonyára segített eloszlatni a kételyeket. ..A felhívás — emelte ki Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára — tükrözi valamennyi kommunista párt vágyát és álláspontját, beleértve azokét is, akik ilyenvagy olyan okból nincsenek képviselve a találkozón.” A PÁRIZSI TALÁLKOZÓT — az események fölgyorsulása miatt is — korántsem előzhette meg olyan hosszas előkészítő munka, mint például az 1976-os berlini értekezletet. De nem is volt rá szükség, hiszen nem hosszabb távra szóló elvek lefektetése, hanem sürgető, időszerű válaszok megfogalmazása volt a feladat. A találkozó eredményessége — egyebek közt a földrész aggodalmát megfogalmazó s azt mozgósító erővé alakító felhívás — bizonyítja: helyes volt összehívása. A helyenként elhangzott feltételezésekkel szemben, a konferencia nem a látszategységet kívánta demonstrálni. Egyetlen részvevőnek sem állt szándékában saját álláspontját másokra erőltetni. Az elfogadott dokumentum önmagában is bizonyítja, nem volt megalapozott az a feltevés, hogy egy, a pártokra nézve kötelező érvényű okmány aláírását szorgalmazta volna bárki is. Gyenes András, az MSZMP KB titkára fölszólalásában így fogalmazott ebben a kérdésben: „Meggyőződésünk, hogy közös érdekeinken alapuló összefogásunk nem mond ellent pártjaink önállóságának, nem gyengíti cselekvési szabadságunkat...” A mozgalom sokszínűségét s az elvi összetartozást egyaránt elismerve, számos felszólaló hangoztatta: bármely pártnak joga van többoldalú tanácskozásokon részt venni vagy azoktól távolmaradni. Maxime Gremetz, a vendéglátó Francia KP titkára ehhez hozzáfűzte: a párizsi tanácskozás bizonyította, hogy a jövőben sem feltétlenül szükséges minden egyes párt egyetértése egy multilaterárális találkozó összehívásával kapcsolatban. Még egy, elvi szemszögből jelentős megállapítást fűzött hozzá, amely tükrözte, hogy a jelenlevők a mozgalmon belüli vitákon túllépve, milyen fontosnak tartják az összes párt közötti kapcsolatok fejlesztését. A francia kommunisták — mondta Greimetz — a részvételt vagy a távolmaradást nem tekintik a jövőbeni pártkapcsolatok kritériumának. Ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg az MSZMP küldöttségének vezetője: „... az egyes pártok mostani távolmaradása nem befolyásolja károsan a kommunista pártok közötti kapcsolatok gyümölcsöző fejlődését ...” A Meridien konferenciatermében uralkodó szellem csattanós cáfolat volt mindazokra a spekulációkra, amelyek a kommunisták vélt bef előfordulásán túl, a mozgalmon belül viták, ellentétek kiéleződését várták a párizsi találkozótól. A párizsi találkozó persze legkevésbé sem a kommunista és munkáspártok belső ügye volt. Lényegét talán a kontinentális párbeszéd szókapcsolattal lehetne sommázni. Gyenes András beszédében így fogalmazta meg a békeszerető mozgalmakkal, pártokkal való dialógus lényegét: „Nyíltan és egyértelműen kinyilváníthatjuk, készek vagyunk közösen cselekedni velük a békéért, a leszerelésért, az emberiség boldogulásáért.” Ennek a párbeszédnek — a kezdeményezők szándékai szerint — nem általános vagy formális jellegűnek kell lennie. Olyan égető kérdéseket kell szóbahoznia, mint az európai leszerelés, vagy a regionális válságok fenyegető kiterjedése. Európa népei nemcsak a közép-keleti válsággócok felszámolásában érdekeltek, ennél is közvetlenebb veszélynek érzik a saját kontinensükön felgyülemlett katonai feszültséget. Földrészünkön közvetlenül érintkezik egymással a két nagy katonai szövetség s a helyzetet még inkább bonyolítja a NATO katonai potenciáljának egyoldalú növelése — az eurorakéták telepítési terve —, ami a kialakult egyensúly megbontásához és a fegyverkezési verseny új szakaszához vezethet. Ma már nemcsak a szocialista országok, hanem a nyugat-európai közvélemény jó része is fölismeri: a biztonság erősítésének útja a katonai egyensúly alacsonyabb — s nem egyre magasabb! — szinten történő rögzítése. A leszerelés ügyének előmozdítása nehezen képzelhető el a SALT—2 mielőbbi ratifikálása nélkül, amely alap a további fegyverzetkorlátozó tárgyalások megindításához is. Európa — a területén felgyülemlett pusztító haditechnika miatt is — különösen érdekelt abban, hogy a két nagyhatalom közötti párbeszéd normális feltételei helyreálljanak. Mindez kimozdíthatná a holtpontról a bécsi tárgyalásokat s hozzájárulhatna a katonai enyhülést Varsóban megvitatandó összeurópai értekezlet összehívásához. Rólunk, mindannyiunkról van szó. A kontinens kommunistái azért fordulnak Európa „jóakaratú férfiaihoz és nőihez”, hogy a vox populi ráébressze felelősségükre a nyugati kormányokat is: a fegyverkezés nem egyik vagy másik ország belügye, hanem mindannyiunk sorsát kockára tevő létkérdés... « Major László vvL CIV Gazdasági nyomás az NSZK szerfaléira . (MTI, UPI, Reuter) Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és a sportügyekért , felelős Gerhart Baum nyugatnémet belügyminiszter kedden találkozott az NSZK olimpiai bizottságának vezetőivel. A kormány vezetői a keddi találkozón első ízben a nyílt gazdasági fenyegetés eszközéhez folyamodtak. A találkozón közölték, hogy a kormányzat — abban az esetben, ha az olimpiai bizottság május 15-i ülésén elutasítaná a bojkottot —, nem fogja az olimpiai bizottság rendelkezésére bocsátani azt a négymillió márkát, amelyet eredetileg a moszkvai játékokon való részvételre irányoztak elő az állami költségvetésben.