Magyar Hírlap, 1981. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

2 1981. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSAMagtar Hírlap Tanácskozás a fejlődés irányelveiről A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése fő irányainak megvitatásával folytatta munká­ját szombaton a­z SZKP XXVI. kongresszusa. Az idén elkezdő­dött XI. ötéves tervidőszak, s a nyolcvanas évtized perspektíváit felvázoló beszámolót Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök terjesz­tette pénteken a küldöttek elé. A szombati ülésen, amelyen Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára elnökölt, a követke­zők szólaltak fel: Vlagyimir Gu­­szev, a szaratovi területi pártbi­zottság első titkára; Szabit Orud­­zsev gázipari miniszter; Moha­med Szaid Mazuzi, az algériai Nemzeti Felszabad­í­tási Front Pártja Politikai Bizottságának tagja; Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára; Gordon McLennan, Nagy-Britan­­nia Kommunista Pártjának főtit­kára; Pen Sovan, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács alelnö­­ke; Khaled Bagdas, a Szíriai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára. A szíriai felszólalás után rövid szünet következett, majd Lilija Gyacskova, a belgorodi terület egyik járási kórházának gyer­­mekorvosinője, őt követően pedig Valentyin Meszjac mezőgazdasági miniszter és Carlos Nunez Tellez, a Sandinista Nemzeti Felszabadí­­tási Front egyesített vezetőség V. B. tagja, a Nicaraguád Köztár­saság Államtanácsának elnöke mondta el felszólalását. Az SZKP kongresszusán vasár­nap pihenőnapot tartanak. A ta­nácskozás hétfőn délelőtt folyta­tódik a harmadik napirendi pont vitájával, százalékát földgáz működteti. A világon a legolcsóbb tarifa mel­lett csaknem 200 millió szovjet ember lakásában földgázzal fű­tenek, főznek. A Szovjetunióban van a világ legnagyobb, mintegy 130 ezer kilométer hosszúságú egységes földgázvezeték-rendsze­re. Orudzsev sürgette, hogy hasz­nálják ki jobban a létrehozott óriási gáztermelő és -továbbító kapacitást. • Egyedül a nemrég munkába vett urengói gázmező az új ötéves terv végére már 250 —270 milliárd köbméter földgázt adhat; annyit, amennyi­, hat év­vel ezelőtt a Szovjetunió összes földgázmezőinek együttes terme­lése volt. Ehhez azonban új gé­pekre, a vezetéképítésekhez szük­séges új típusú csövekre van szükség. Alilija Gyacskova felszólalásá­ban támogatta azt a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett ja­vaslatot, hogy hozzanak létre nemzetközi tudósbizottságot az atomháború veszélyeinek pontos megállapítására. Minden gyer­meknek biztosítani kell a boldog gyermekkort — hangoztatta a küldöttek nagy tapsa közepette a gyermekorvosnő. A szombati felszólalásokból Vlagyimir Guszev, a külföldi felszólalásokra reagálva, kijelen­tette: A felszólalások, amelyek itt, a Kremlben, valamint a munkásgyűléseken hangzottak el, nagyra értékelték az SZKP tevé­kenységét, következetes, interna­cionalista politikáját. Ez a szo­lidaritás felmérhetetlen értékű ösztönzés a szovjet emberek szá­mára, segít abban, hogy átérez­­zük mindennapos munkánk nemzetközi jelentőségét — mon­dotta. Szabit Orudzsev elmondta, hogy a gáziparban a munka ter­melékenységét öt év alatt egye­dülálló mértékben, 43 százalék­kal növelitek. Ma a Szovjetunió­ban a vasolvasztók több mint 90 s­s Moszkvai tudósítónk kommentárja (_ "1 T ) 3 J")'.’ Lépésváltás a gazdaságban HAJLANDÓ-E a Szovjetunió tárgyalni az Egyesült Államokkal, a kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztéséről? Bizony, meglehetősen gyermeteg volt a kérdés, ame­lyet az egyébként feltételezhető­en tájékozott amerikai újságíró tett fel Leonyid Zamjatyinnak a Nyikolaj Tyihonov beszéde után tartott sajtókonferencián. Min­denesetre a mindig higgadt szov­jet diplomata ez alkalommal szenvedélyes hangon magyarázta országának a kelet—nyugati ke­reskedelemre vonatkozó állás­pontját. — Mi mindig hajlandók va­gyunk tárgyalni — mondotta. — A kapcsolatokat azonban nem mi fagyasztottuk­­ be, s nem elsősor­ban a mi szándékunkon­ múlik, hogy újból fejlődésnek indul­nak-e. Emlékeztetnem kell önö­ket, hogy az Egyesült Államok előző kormányzata rendelte el a gabonnaembargót ellenünk, és ál­lította le a kereskedelmi szállítá­sokat — mondotta Zamjatyin. Nyomós érveket sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy a Nyugat egyes gazdasági szankciói nem sodorták válsághelyzetbe a Szov­jetuniót. — Gazdaságunk szilárd, meg­f­elelő élel­miszer-tartalékok­­kal rendelkezünk, és barátaink­kal együtt végre fogjuk hajtani gazdasági elképzeléseinket, akár hajlandó az USA kölcsönösen elő­nyös feltételek alapján gabonát és gépeket szállítani, akár nem — jelentette ki. Az elmúlt, rendkívül esemény­­dús héten ez a kis epizód bizo­nyára nem tartozik a fontos ese­mények közé. Csupán azért emlí­tem egyáltalán, mert bizonyos szempontból mégis jellemző a légkörre: ugyanilyen polemikus­nak tűnt itteni megfigyelők szá­mára a szovjet miniszterelnök, Nyikolaj Tyihonov beszéde, amely a kongresszus harmadik napiren­di pontja volt. Igen. Polemikus. A nyugati saj­tó ugyanis tele van olyan feltéte­lezésekkel, mintha a szovjet nép­gazdaság kritikus helyzetből in­dítaná nagyszabású új öt- és tíz­éves tervét, melyről hónapokig vitáztak a Szovjetunió polgárai a sajtóban. A TYIHONOV-BESZÉD tárgyi­lagos és adatokban gazdag vá­laszt ad egyebek között ezekre a vélekedésekre is. Igaz, a szovjet miniszterelnöknek esze ágában sem volt titkolni, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban nem sike­rült minden területen a tervezett haladást elérni. Lényeges negatív jelenségek mutatkoztak. Először is, nem emelkedett a termelé­kenység. Másodszor, fontos nép­gazdasági ágazatok fejlődését nem sikerült a kívánt ütemben gyorsítani. E tekintetben a szó­nok bizonyára olyan ágazatokra gondolt, mint a szénbányászat, a növénytermesztés vagy a vasúti közlekedés. Harmadik ilyen sú­lyos gondként utalt Tyihonov a beruházási összegek szétaprózó­dására. Negyedszer pedig, a nép­gazdaság erőforrásainak nem eléggé hatékony kihasználására. Mindemellett súlyos hiba lenne e gondok jelentőségét túlértékel­ni, egyszersmind lebecsülni a szovjet népgazdaság reális lehe­tőségeit, s azokat a tartalékokat, amelyeket ésszerű gazdálkodás esetén kiaknázhat. Érdemes két tényezőt ugyanis számításba­ venni. Először is, a most befejeződött ötéves terv, annak ellenére, hogy voltak teljesítetlen célok, tulaj­donképpen szembetűnő eredmé­nyeket is hozott. Például 400 mil­liárd rubeles nemzeti jövedelem­­növekedést. Vagy: 1200 nagy ipa­ri üzem lépett be a termelésbe. Tízéves összehasonlításban még nagyobb a fejlődés. Jelentősen gyarapodott a szovjet népgazda­ság, és több olyan, roppant anya­gi áldozattal létesült nagyberu­házásnak látja majd hasznát a szovjet nép, melynek eddig csak az árát fizette. Ilyen a sokat em­legetett BAM (a Bajkál—Amur vasútvonal), melynek révén fon­tos természeti erőforrások lesz­nek megközelíthetők, továbbá a kanszko-acsinsaki szén­feltárás, vagy éppen a rendkívüli összege­ket fölemésztő nem feketeföldi mezőgazdasági beruházások. Másodszor, tekintettel kell ar­ra lennni, hogy a Szovjetunió a világ azon ritka országai közé tartozik, amelyek minden lénye­­ges termékből hosszú távon önel­látásra képesek. Egy szemléletes példa Zamjatyin említett sajtó­­konferenciájáról: az egyik nyuga­ti kolléga feltette az obuigát kér­dést, hogy vajon mikor válik a Szovjetunió a­z olaj­források el­apadása miatt olajimportőrré? O. N. Rizskov, a szovjet tervbi­zottság elnökhelyettese, azzal utasította el a kérdésben foglalt feltételezést, hogy utalt rá: nem az olajtartalékok nagyságából kell kiindulni (bár ezek a tarta­lékok Szibériában nem lebecsü­­lendőek), hanem elsősorban ab­ból, hogy a Szovjetuniónak fel­becsülhetetlen földgáz- és szá­mottevő széntartalékai vannak. Alekszandrov, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának elnö­ke, pedig azt fejtette ki éppen most, hogy a szén- és az atom­energia minden szférában fedez­heti a teljes energiaszükségletet. Ahhoz, hogy ez így legyen, ter­mészetesen, az energiamérleg tel­jes átszervezésére van szükség a mostani évtized során. Mindebből kiindulva a Szovjet­unió egyáltalán nem azt tervezi, hogy lelassítja akár az ipari, akár a mezőgazdasági termelés növe­kedési ütemét. Sőt, az ipari ter­melés értéke az elkövetkező öt­éves tervidőszakban 26 százalék­kal növekszik, ami némileg felül­múlja a múlt ötéves tervben ténylegesen elért ütemet. Figye­lemre méltó, hogy ezen belül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési üteme gyorsabb lesz, mint a termelőeszközöket gyártó iparágaké. A mezőgazdaságban pedig 12—14 százalékos növeke­déssel számolnak, a múlt tervidő­szak 9 százalékos növekedésével szemben. A MOST KÖVETKEZŐ idő­szakra mégsem a növekedés a legjellemzőbb. Az egész évtized legfőbb feladatait körvonalazva a szovjet miniszterelnök az anyagi termelés növekedésével azonos értékű feladatnak minősítette a hatékonyság javítását, a tudomá­­nyos és műszaki fejlesztés ered­ményeinek jobb hasznosítását, to­vábbá a külgazdasági kapcsola­tok — s ezen belül is a KGST- integráció — erősítését, és nem utolsósorban a gazdaságirányítás javítását. MÁR UTALTAM a miniszter­elnöki előterjesztés polemikus voltára. Nemcsak a szovjet gaz­daság helyzetének nyugati érté­kelését illetően volt vitatkozó jel­legű e beszéd, hanem kritikusan értékelte a szovjet gazdaságban meghonosodott vezetési stílust is. A szovjet gazdaság más sínekre való átállítása (Leonyid Brezs­nyevet idézem) nem mehet vég­be mélyreható konfliktusok nél­kül. Nyikolaj Tyihonov valóság­gal hadat üzent a mennyiségi szemlélet tehetetlenségi erejének, hagyományainak, szokásrendsze­rének. A kongresszus fő tanulsá­ga — az ismert világpolitikai kezdeményezések mellett — az, hogy olyan új gazdasági szemlé­let meghonosítása került napi­rendre, amelyet a Szovjetunió nemzetközi súlya és a bonyolult nemzetközi helyzet egyaránt meg­követel. Moszkva, 1981. február 38. N. Sándor László A mezőgazdaság teendői és igényes tervet kell megoldania az elkö­vetkező öt év alatt, jobban ki kell használnia már meglevő termelési kapacitásait, rendkívül erőteljes ütemben kell növelnie a munka termelékenységét, a ter­melés hatékonyságát, javítani kell a munkafegyelmet, gondos­kodni kell arról, hogy a megter­melt termékek a raktározás, a szállítás során ne veszítsenek ér­tékükből. Meszjac részletese­n foglalkozott az élelmiszerprogrammal. Elmon­dotta: a komplex feladat meg­valósításához nemcsak a mező­­gazdaság, hanem az ipar és a kereskedelem segítségére is szük­ség van. Tudományosan megala­pozott, reális helyi programokat kell létrehozni, hogy minden gaz­daság az adottságainak megfele­lő maximumot nyújtsa. Szükség van új típusú gépekre is, ame­lyek az eddigieknél jóval na­gyobb kapacitásúak, megkönnyí­tik a munka termelékenységének növelését. Hasonlóképpen szük­ség van arra, hogy az ipar az ed­diginél jelentősen nagyobb meny­­nyiségű műtrágyát, különösen foszfor műtrágyát biztosítson a mezőgazdas­ágn­a­k. Valentyin Meszjac a mezőgaz­daság feladataival, különösen a párt által meghatározott élelmi­szerprogram végrehajtásával fog­lalkozott. Elmondta, hogy a szov­jet mezőgazdaság az elmúlt évek­ben jelentősen előrelépett, ennek ellenére rendkívül nehéz, feszített A küldöttek tiszteletére •• Ünnepi hangverseny a Kremlben Nagyszabású ünnepi hangver­sennyel köszöntötték szombaton este a Kreml Kongresszusi Palo­tájában a szovjet művészeti élet kiváló képviselői, színművészek, énekesek, zeneművészek, tánco­sok, világhírű művészegyüttesek — az SZKP XXVI. kongresszu­sának küldötteit, a tanácskozás külföldi vendégeit. Az ünnepi hangversenyen meg­jelentek az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, élükön Leo­nyid Brezsnyevvel, a KB főtit­kárával. Ott voltak a külföldi küldöttségek tagjai, köztük a ma­gyar delegáció, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével. Brezsnyev- Tyihonov-Honecker Szovjet—NDK megbeszélések (MTI) Leonyid Brezsnyev szom­baton Moszkvában találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, a Német De­mokratikus Köztársaság államta­nácsának elnökével. Honecker az NDK kommunistái, lakossága ne­vében szívből köszöntötte az­­SZKP főtitkárát a pártkongresz­­szus alkalmából és kijelentette: teljes mértékben egyetértenek az SZKP KB beszámolójában fog­laltakkal. A beszámoló kimagasló jelentőségű az egész nemzetközi életre kiható dokumentum — mondotta. Brezsnyev kijelentette, hogy a szovjet kommunisták nagy ér­deklődéssel kísérik az NDK szo­cialista építő munkáját, az NSZEP XII. kongresszusának or­szágos­ előkészületeit. Brezsnyev és Honecker annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy a két testvérpárt, a két testvéri ország együttmű­ködése tovább mélyül és erősö­dik. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke szombaton szintén ta­lálkozott Erich Honeckerrel. Eszmecserét folytattak a két ország közötti együttműködés kölcsönös érdeklődésre számot­­tartó, néhány időszerű kérdésé­ről. Hangot adtak annak a köl­csönös meggyőződésüknek, hogy az új ötéves tervben sikeresen megoldják a megvitatott kérdése­ket. Találkozó MoszkvábanIz­i­r­ Arab küldöttek levele a tanácskozáshoz Pénteken Moszkvában találko­zóra gyűltek össze az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő arab küldöttségek tagjai, a kom­munista­­és forradalmi der­okra­­tikus pártok képviselői. A talál­kozó részvevői közös levélben fordultak az SZKP Központi Bi­zottságához. A levélben legforróbb baráti üd­vözletüket tolmácsolták a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és a szovjet népnek, „az arab nem­zet hű barátjának és biztos tá­maszának a cionista, imperialis­ta agresszió ellen vívott harc­ban A levél aláírói üdvözlik a Szovjetunió Kommunista Pártját és személy szerint Leonyid Brezsnyevet. Nagyra értékelik azt a támogatást, amelyet a köz­ponti bizottság beszámolója fog­lalt magában­,am­ arab népek har­cáról szólva. Kifejezésre juttat­ják azt az eltökélt szándékukat, hogy tovább mélyítik az arab né­pek barátságát a Szovjetunióval, tovább erősítik szövetségüket ko­runk forradalmi erőivel, a nem­zeti felszabadításért küzdő erők­kel. Ez a szövetség a világ bé­kéjét, az elnyomott népek felsza­badulását, a társadalmi haladást szolgálja —■ hangzik a levél.

Next