Magyar Hírlap, 1981. április (14. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - FORUM / 31 1 / 1981. ÁPRILIS 1. SZERDA U A kormány és a Szolidaritás megállapodása Kania záróbeszéde a LalAP KB plénumán (Folytatás az 1. oldalról) vult hozzá a légkör javításához a bydgoszczi Szolidaritás által az ülés napján folytatott propagan­­dakampány sem. A kor­mány el­várja, hogy a vajdasági tanács április első felében foglaljon ál­lást az ügyben. A kormány tá­mogatja azt a kívánságot, hogy a tömegtájékoztatási eszközök ad­janak reális képet az incidens hátteréről és körülményeiről. A közlemény szerint vizsgá­latot folytatnak majd a helyszín­re hívott rendőri erők tevékeny­ségéről. A kormány sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az akció során a helyi Szolidaritás három aktivistáját bántalmazták, ennek nem lett volna szabad megtör­ténnie. Az egyéni parasztok szakszer­vezetalakítási jogával­­ kapcso­latban „mindkét fél arra törek­szik, hogy ne fokozódjék a fe­szültség ezen a téren”. Lengyelországban kedden min­denütt normális munka folyt, jól­lehet, néhány­­körzetben — így a wroclawi vajdaságban és magá­ban Wroclawban — továbbra is érvényben volt a sztrájkkészült­ség — jelentette a PAP hírügy­nökség. A varsói rádióban el­hangzott riportok szerint a legkü­lönfélébb foglalkozású emberek örömmel, megkönnyebbüléssel fogadták a kormány és a Szolida­ritás közötti megállapodás hírét. A gdanski hajógyárban a késő esti órákban még tartott a Szoli­daritás szakszerveze­t­ országos egyeztető bizottságának ülése. Értesülések szerint élénk volt a vita a kormány képviselőivel el­ért kompromisszumokról. A „ra­dikális” szárny kevesellte a Var­sóban folytatott tárgyalások eredményét. Lemondások Bydgoszczban A bydgoszczi vajdasági tanács elnöksége kedden ülést tartott, és jóváhagyólag tudomásul vette a kormány és a Szolidaritás képvi­selőinek hétfői közös nyilatkoza­tát, amelynek egyik fő témája a városban csaknem két hete lezaj­lott incidens volt. Az ülésen, amelyen Franciszek Kaminski dandártábornok, a tanács nem­rég megválasztott új vezetője el­nökölt, bejelentették, hogy a ta­nács két elnökhelyettese, Bak és Przybylski, lemondott tisztségé­ről, és távozási szándékukat Ja­ruzelski miniszterelnök már jó­vá is hagyta. Az előző tanácsel­nökkel egyetértésben ők kértek rendőri segítséget március 19-én a tanács épületében tartózkodó Szolidaritás-aktivisták eltávolí­tására. „A kiutat keresve mindent meg kell tennünk, hogy saját erőnk­ből oldjunk meg minden konflik­tust.” Ezt hangsúlyozta a többi között a LEMP Központi Bizott­ságának kilencedik plénumán mondott zárszavában Stanislaw Kania, a KB első titkára. Mint mondta, erre megvan a lehetőség, ha a párttagság átérzi a veszélyeket, tömöríti sorait, és szembefordul mindennel, ami fe­szültséget okoz és a szocialista ál­lamot veszélyezteti. Kania síkraszállt a szocialista megújulás irányvonalának folyta­tása, a pártélet lenini normáinak helyreállítása, a munkásosztály­­lyal való kapcsolatok erősítése, a párt ideológiai és szervezeti egy­ségének fokozása mellett. A párt megegyezésre törekszik a vitás kérdésekben, de a komp­romisszumoknak vannak bizonyos határai — mondotta a LEMP KB első titkára. Gazdasági téren ilyen határt jelent az egyensúly megteremtésének a szempontja, politikai vonatkozásban pedig ott van a határ, ahol „a szocializmus érdekéről, a párt vezető szerepé­nek megőrzéséről, államunk biz­tonságáról és arról van szó, hogy a szocialista közösség megbízható tagja maradjunk”. „Egyre több tény tanúskodik arról — mutatott rá —, hogy a szocialista megújulást nagy veszé­lyek fenyegetik olyanok részéről, akik a szocializmus ellen lépnek fel, akik szemben állnak a népha­talommal, s a hatalom megszer­zésére törnek. Ezek az erők el­lenforradalmi célokat­­ tűztek ma­guk elé”. „Világos, hogy nem leszünk ké­pesek kijutni a válságból, ha nem tudjuk feltartóztatni azt a veszé­lyes tendenciát, amely a Szolida­ritás destruktív politikai erővé­­való átalakulása felé mutat. Ugyanakkor jóindulattal tekin­tünk a Szolidaritás minden szer­vezetére, minden aktivistájára, amennyiben a szervezet szakszer­vezeti tevékenységet folytat, és ebben az irányban fejleszti mun­káját”. Vannak olyan hangok is — folytatta Kania —, amelyek sze­rint a pártot a felső vezetéstől független alapszervezetek laza szövetségévé kellene tenni. „Nem engedhetjük meg, hogy pártunk működése szociáldemok­rata irányba tolódjon el, mert ez csakis a szocializmus gyengítésé­­­' re törekvő erőknek kedvezne”. Ami a politikai bizottság tagjai­­­nak egységét illeti, Kanna el­mondta, hogy vannak viták, de ezek a pártszerűség keretein be­lül vannak, nem ellentétesek a szocialista megújulás irányvona­lával. „Ezért szükségesnek tar­tom, hogy a politikai bizottság maradjon meg jelenlegi összeté­telében a következő plénumig,­­akkor viszont célszerű lenne ki­egészíteni a PB-t” — mondotta. A további teendőkről szólva el­mondta, hogy április második fe­lében ismét összehívják a köz­ponti bizottság plénumát, s ezen a tanácskozáson előterjesztik, megvitatják a pártprogram vég­leges tervezetét. Leonyid Brezsnyev távirata Reaganhez Remény van K­ady felgyógyulására (Folytatás az 1. oldalról) Hétfőn délután a washingtoni Hilton szálló előtt egy — mint utólag kiderült: szélsőjobboldali, újfasiszta nézeteiről és agresszív hajlamáról ismert — fiatalember hat pisztolylövést adott le néhány lépés távolságból az elnökre és az őt kísérő személyekre. Reagan bal tüdejéből háromórás műtéttel tá­volították el a golyót. A merény­lőt , a 25 éves John Hinckleyt várhatóan csütörtökön állítják szövetségi bíróság elé. Jelenleg az FBI őrizetében van. A négy sú­lyos sebesülést okozó gyilkossági kísérletért életfogytiglani börtön­­büntetés vár rá. Kedden újabb figyelemreméltó részletek kerültek nyilvánosságra a merénylet elkövetőjéről. John W. Hinckley 1978-ban belépett az amerikai náci pártba, de a nácik egy év múlva kizárták, mert — mint Michael Allen, a párt veze­tője közölte — „mindenáron lö­völdözni és robbantani akart”. Dennis O’Leary, a washingtoni kórház szóvivője szerint James Bradynek, a Fehér Ház szintén súlyosan megsebesített sajtótitká­rának — aki az első jelentések szerint életét veszítette — állapo­ta változatlanul igen súlyos, de „rendkívüli javulás tapasztalha­tó” nála. Brady felgyógyulására — közölte O’Leary — most több a remény, mint hétfőn hitték. A revolvergolyó Brady bal szemöl­döke felett hatolt be koponyájá­ba, de rézsútosan fúrta azt át. Az orvosok szerint ez viszonylag sze­rencsés körülmény. Reagan elnök a kórház szóvivő­je szerint máris döntésképes, bár további egy-két hétbe telhet még, amíg kiengedik a kórházból, s hó­napokba, amíg ismét „a kormány­rúdhoz állhat”. A Fehér Ház azt hangoztatja, hogy a végrehajtó hatalmat továbbra is Reagan tart­ja kezében. „Az elnök betölti hi­vatalát’’ — közölte a helyettes szóvivő. Reagan elnök kedden, hogy megmutassa, alkalmas az elnöki teendők ellátására, betegágyán írta alá az élelmiszerárak nyno­­gatásának korlátozásáról szóló törvényt, amelyet a kongresszus­ban csak nagy vita után hagytak jóvá. (Reuter, AFP, AP) Az egész vi­­­lág megdöbbenései fogadta Rea­gan ellen megkísérelt merénylet hírét. Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára „a terrorizmus értelmetlen cselekedetének” nevezte a me­rénylő tettét és a világszervezet nevében kinyilvánította megdöb­benését. Vezető politikusok a világ minden részéből együttérzésüket fejezték ki „üzeneteikben és gyors felépülést kívánnak Reagannek. (MTI) Leonyid Brezsnyev is táviratot intézett Ronald Reagan­hez. A Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke táviratában meg­állapítja: A szovjet vezetés fel­háborodással értesült az Egyesült Államok elnöke ellen elkövetett merényletről. „Határozottan el­ítéljük ezt a bűntettet. A szovjet vezetés és a magam nevében mi­előbbi teljes gyógyulást kívánok önnek, elnök úr” — írta táviratá­ban a szovjet államfő. Giscard d'Estaing fogadta Jagielskit Valéry Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában fogadta Mieczyslaw Jagielski lengyel mi­niszterelnök-helyettest. Jagielski hétfőn érkezett a francia főváros­ba és még aznap megbeszélést folytatott Francois­ Poncet fran­cia külügyminiszterrel. Az Elysée-palotából távozóban Jagielski érdekes és gyümölcsöző találkozóként jellemezte Giscard d’Estaing-nel folytatott eszmecse­réjét. Fontos gazdasági kérdések­ről volt szó — mondotta —, és a megbeszélések a közeli és a hosz­­szabb távú együttműködés fejlesz­tését szolgálták. Madrid: Nem hivatalos dokumentumtervezet (MTI) Nyolc semleges és el nem kötelezett ország, Ausztria, Ciprus, Finnország, Jugoszlávia, Liechtenstein, San Marino, Svájc és Svédország küldöttségei kö­zösen nem hivatalos záródoku­mentum-tervezetet nyújtottak be az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó keddi teljes ülésén. Belga kormányválság (MTI) Wilfried Martens belga miniszterelnök kedd délelőtt be­nyújtotta lemondását a király­nak. Baudouin király délután magá­hoz kérette Martenst, a parlament két házának elnökét, minden po­litikai párt vezetőjét, valamint a szakszervezetek és a gyáriparosok szövetségének vezetőit, s bejelen­tette, hogy megkezdi tanácskozá­sait az új kormány megalakításá­ról. Ellentétek a bonni koalícióban (MTI) A nyugatnémet kormány által követendő gazdaságpolitika körül ellentétek támadtak a bon­ni koalíció két pártja között. Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter pártja, az FDP elnök­ségi ülésén követelte, hogy a szo­ciáldemokraták tartsák magukat a tavaly októberi választások után kötött megállapodáshoz és ne tervezzenek újabb konjunktu­rális programokat a pangó gaz­daság felélénkítésére. C­sak az nem hibázik, aki nem dolgozik — tartja a mon­dás, s ennek a népi bölcses­ségen alapuló felismerésnek iga­zát aligha vonhatjuk kétségbe. Elvégre a tévedés, a helytelen döntés lehetősége, már akkor ott lebeg fejünk felett, amikor még csak tervezzük, elgondoljuk leen­dő cselekedetünket, számot ve­tünk a lehetőségekkel, vagy ép­pen nekifogunk a munkának. És ha történetesen letérünk a meg­szokott, kitaposott, jól bevált — és így biztonságot, kényelmet nyújtó, kockázatmentes — útról, nos, akkor reálisan számot vet­hetünk azzal: tévedésünk lehe­tősége megsokszorozódik. Kell-e félnünk a tévedésektől? Úgy hiszem, felesleges, mert bé­­nítólag hatna az agyra, a kézre, eloltja a tüzet, a lelkesedést, az alkotói kedvet és végső soron el­emészti az önbizalmat is. Vajon hány meddő kísérlet, kudarcba fulladt cselekedet, elvetélt ötlet előzött meg egy-egy világraszóló találmányt a bejelentése előtt? És hányszor dobtak kottát a sze­métbe, vásznat a padlóra, tele­írt papírt a kosárba, az egyete­mes művészet későbbi apostolai, míg megszületett a nagy mű, az igazi alkotás? Vagy miért keresi az ember — olykor megannyi ke­serű kudarcon át — önmaga szá­mára a boldogságot jelentő tár­sat és kacifántos kacskaringó­kon át, a számára örömöt nyújtó hivatást? Azért, mert bár szo­rongással gondol a tévedés lehe­tőségére, az új utáni vágya, az alkotás parancsoló ereje erősebb ennél. Az embernek joga van tévedé­seihez. Szerencsésnek mondhat­ja magát az, akinek minden gon­dolata és ebből következően cse­lekedete helyes és „ül”, de úgy hiszem, azoknak sincs szégyenre okuk, akik kitérőkkel, kisebb­­nagyobb kudarcokkal jutottak el mind a számukra, mind a társa­dalom számára helyes döntésig. Már hallom is az ellenvéle­ményt: miért akarom felmenteni a hibás döntések kiötlőit, miért áll szándékomban apró, tévedés­ként feltüntetni olyan intézkedé­­seket, amelyek következményei sok embert érinthetnek — még­pedig hátrányosan. Szó sincs erről! Csakhogy ami­ről az imént szó volt, az már nem tartozik, nem tartozhat a tévedés fogalomkörébe. Mert nem tartoz­hat ide a hanyag munka, a nem körültekintő, a hibás tervezés, a kapkodó, végig nem gondolt és így eleve kudarcra ítélt döntés sem. Mert ezek már nem a lehet­séges és jónak tűnő alternatívák közül, szerencsés, vagy kevésbé szerencsés kézzel történő válasz­tást mutatják, hanem valami egészen mást takarnak. Neveze­tesen a felelőtlenséget, a hozzá nem értést, az alkalmatlanságot. Márpedig ezek a fogalmak nyom­ban felvetik és megkövetelik a felelősség, a felelős és a fele­lősségre vonás kérdését is. És a tévedésnek van egy má­sik, nem kevésbé lényeges is­mérve. Nevezetesen az, hogy nem fél az összehasonlítástól. Így te­hát, mikor szembekerül a gya­korlattal, és az tükröt tart neki, érdemi szerzője elismeri gyengé­jét és mer, ugyanakkor tud is változtatni rajta. Vállalja, így tehát nem keres maga helyett más „bűnbakot”. Mégis, mit lehet, s mit kell tenni azért, hogy tévedéseink száma lehetőleg minimális le­gyen? Mindenekelőtt látnunk kell, hogy ezeknek túlnyomó ré­sze kollektív tévedés. Kollektív azért, mert a demokrácia szá­mos fóruma előzte meg hatályba lépésüket, legyen az termelési ta­nácskozás, falugyűlés, vagy éppen tanácstagi fogadóóra. Éppen ezért kell a jövőben még jobban odafigyelni az ezeken és más fó­rumokon felszólalók olykor nem éppen a klasszikus szónoki stí­lusban előadott mondandójára, hiszen szavaik nyomán­­új vál­tozatra, vagy éppen még nem tisztázott szempontokra derülhet fény. A döntések kollektív megvita­tásához minden feltétel adott, él­jünk is vele. És mivel a vita ter­mészeténél fogva nem jelent, nem jelenthet mindig és minden­kor egyetértést, ez adhat garan­ciát arra, hogy megismerjük a véleményeket, és ezek alapján döntsünk arról: hogyan, miként tovább? Ám, ha megvitattuk, kijelöltük — mégpedig közösen — a követendő utat, akkor min­denki csinálja jól azt, ami fel­adata, mert csak így születhet eredmény. Nem, nem feledkeztem meg, éppen most, az írás végén a té­vedésről és annak lehetőségéről. Igen, megtörténhet a sok szó, a megannyi szempont megvitatása ellenére a kudarc, ám ez a téve­dés egy kollektíváé, és éppen ezért könnyebb is korrigálni, helyrehozni. Azért, mert végül az is közö­sen történik­... FORRÓ PÉTER KÜLÖNBSÉGEK Magyar felszólalás az EGB-ülésen (MTI) A küldöttségvezetők ér­tékelő beszámolójával kedden folytatta munkáját Genfben az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­ságának (EGB) 36. közgyűlése. A keddi­­tanácskozásom szólalt fel Bartha Ferenc, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­tok Titkárságának — és egyben a közgyűlés munkájában részt vevő magyar küldöttségnek — ve­zetője. Beszédének bevezetőjében a vi­lágpolitikai folyamatoknak a vi­lággazdasági kihatásait elemezte,­ majd ismertette a magyar gazda­ság elmúlt évi eredményeit és rö­viden kitért az 1980-ban befeje­zett V. ötéves tervidőszak elem­zésére. Az EGB-ben folyó tevékeny­ségről szólva a magyar küldött elsőként az 1979-ben megtartott magas szintű összeurópai környe­zetvédelmi konferencia eredmé­nyeit méltatta. Végezetül hangsúlyozta, hogy Magyarország a világgazdasági változások esetenként kedvezőt­len hatásai ellenére bővíteni szándékozik külgazdasági kap­csolatait az európai régió orszá­gaival. VI­LÁG­H­Í­RADÓ A török külügyminiszter Washingtonban (AFP) I­ter Türkmen török külügyminiszter hivatalos láto­gatásra az amerikai fővárosba ér­kezett. Találkozik Bush alelnök­­kel, Haig külügyminiszterrel, és Weinberger hadügyminiszterrel. A találkozók értesülések szerint a NATO déli szárnyával kapcso­latos problémák megtárgyalására szolgálnak majd. Teheránból Bagdadba utazott a jószolgálati küldöttség (AP, AFP) Teheráni tárgyalá­sait befejezve kedden az iráni fővárosból tovább utazott Bag­dadba az Iszlám Konferencia szervezetének jószolgálati kül­döttsége. (MTI) Svadat egyiptomi elnök kedden közölte, hogy országa fegyverszállításokkal segíti az Iránnal hadban álló Irakot. Libanon: Izraeli kommandóakció (AP, AFP) Izraeli kommandó­egységek kedden több támadást hajtottak végre libanoni terüle­tek ellen. Az izraeli alakulatok Túr kikötővárostól északra és délre partraszállást kíséreltek meg, ezt azonban a libanoni bal­oldali erők és a palesztinai fegy­veresek meghiúsították.

Next