Magyar Hírlap, 1981. április (14. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
Magyar Hírlap KOZONSÉGSZOLGALAT 1981. ÁPRILIS 9. CSÜTÖRTÖKTI MAI MŰSOROK• MAI MŰSOROK • MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.00: Hírek — Kulturális program 8.37: Nóták 9.20: A költészet hete — Mondd el szerelmed változásait 9.44: Zenevár 10.00: Hírek 10.05: A kiselefánt kalandjai — Mesejáték 10.26: Badar versek — Válogatás a világirodalomból 10.35: A bécsi Concertus Musicus kamarazenekar felvételei 11.05: Indulók, táncok fúvószenekarra 11.26: Halló? Vevőszolgálat? — Riport 11.41: J. Conrad: A sötétség mélyén 12.00: Déli krónika 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Rákóbörze 12.35: Naponta tíz kiállítás — Jegyzet 12.45: Kötöttfogású birkózó EB 12.50: Zenemúzeum 14.08: Pirandello: A megboldogult — Elbeszélés 14.38: Kincses Veronika énekel 15.00: Hírek 15.10: Kötöttfogású birkózó EB 15.15: Kórusművek 15.28: Csiribiri — Ezeregy történet 16.00: útközben 16.05: Bertha Bulcsú: Ilyen az egész életed — Könyvszemle 16.15: Nóták 16.24: Magyar előadóművészek felvételei 17.00: Hírek — Útközben 17.07: Olvastam valahol... 17.27: Operaáriák 17.45: Requiem — Horváth Péter hangjátéka 18.15: Mese 18.25: Könyvajánlat 18.30: Esti magazin 19.15: Kötöttfogású birkózó EB 19.20: Kórusmuzsika 19.34: Énekszóval, muzsikával 20.00: A költészet hete — Előadóművész-fesztivál 21.30: Operettdalok 22.00: Hírek — Sporthírek 22.20: Thai parasztok közt Dél-Kínában 22.30: Holnap közvetítjük . . . — Berlioz: Faust elkárhozása 22.59: Közelkép — néhány színházi paradoxonról 23.14: Kathleen Ferner énekel 24.00: Hírek 0.10: Schöck Ottó táncdalai PETŐFI 8.05: Dzsesszfelvételek 8.30: Thai parasztok között Dél-Kmában 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Népi zene 12.55: Ez nem játék — A győri stúdió műsora 13.25: Látószög — Ifjúsági jegyzet 13.30: Népdalok Skandináviából 14.00: Szórakoztató antikvárium 16.00: Nemzetközi mesejáték-fesztivál — Szappan Dömölux 18.30: Hírek — Útközben 16.35: Dallamok, emlékek 17.30: Mozaik — Rékai Gábor műsora 18.33: Hétvégi panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Ember és kozmosz — II. — elődöntő 22.00: örökzöld dallamok 23.15: Népdalok, néptáncok 3. MŰSOR 9.00: Bruckner: vili, szimfónia 10.26: Bellini: Beatrice di Tenda 11.35: Szovjet előadóművészek felvételei 12.50: A költészet hete — Példázat kétkedőknek — Versek 13.07: Newport! dzsesszfesztivál 14.10: Két Dallapiccola-kórusmű 14.23: Szimfonikus zene 16.00: Zenei lexikon — keringő 16.20: Muzsikáló fiatalok 16.50: Pillanatkép 16.55: Popzene sztereóban 13.01: Walter Berry Budapesten 19.05: Nem tudom a leckét — Telefonszám 138—872 19.35: József Attila versei 19.40: Évszázadok társas muzsikája Közben 20.15: Hang-kép szolgálat 21.10: Operakettősök 21.49: Magyar szerzők versenyművei TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor 8.55: Torna 9.00: Iskolatévé 9.20: Szültidei matiné 16.20: A fény hegyei — A nap legelői — Olasz sorozat 16.50: Tévébörze 17.00: Rajzfilmek gyerekeknek 17.55: Pedagógusok fóruma — Iskola és környéke 18.30: Elődök nyomdokain — Dokumentumfilm 19.05: Torna — Mese 19.30: Híradó 20.00: IV. előadóművész-fesztivál 21.55: Telesport — Labdarúgó-kupanap 22.20: Fegyverrel írott történelem — Műsor Közép-Amerikáról 23.10: Híradó 2. műsor 19.05: A pécsi stúdió műsora 19.30: Híradó 20.00: Figyelő szemek — Angol tévéfilm 20.55: Lift-rapszódia — Tévéjelenet 21.25: Híradó 21.45: Vita a hanglemez-kiadásról POZSONY. 17.00: Cseh filmvígjáték. 18.05: Portréfilm. 19.30: Híradó. 20.15: Távirat — Tévéjáték. 21.45: Huszonnégy óra a világban. 22.00: Nemzetközi női tornaverseny. BELGRÁD; L műsor. 17.10: Magyar nyelvű híradó. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Eurogól. 20.50: Az erősebb nem. 21.50: Híradó. 2. műsor. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Kapcsolásos műsor. SZÍNHÁZAK Erkel Színház: Ernani (8. bérlet — 7). Nemzeti Színház: Tarelkin halála (Ifjúsági III. bérlet — 7). Madách Színház: Régimódi történet (7). Reflektor Színpad: A szelíd teremtés (8). Vígszínház: A 88. utca foglya (Lenkei Lajos bérlet ( 7). Pesti Színház: Isten bokrétája (7). Népszínház — Várszínház: A lovakat lelövik, ugye? (7). Népszínház — Józsefvárosi Színház: Veszélyes forduló (7). József Attila Színház: A koronatanú (7). Thália Színház: A Mester és Margarita (7). Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). Radnóti Miklós Színpad: Kosztolányi Dezső-est (7). Játékszín: Egerek és emberek (7). Vidám Színpad: Maszlag (7). Gyermekszínház: Liliomfi (3). Bábszínház: Óz, a nagy varázsló (Népköztársaság útja — 10). ŐRI — Korona Pódium: Hősök és antihősök — Lukács Sándor előadóestje (7). Szkéné Színház: A Nyitott csoport és a Szintézis együttes koncertje (18). Fővárosi Művelődési Ház: Békés Itala Önálló estje (7). Planetárium: A galaxisok világa (4, 6). Nagycirkusz: Cirkusz a jégen (f 8). Magyar Néphadsereg Művelődési Háza: Varsói melódia (a kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka — 7). * Népszínház: Asszonyháború — Vidám sirató egy bolyongó porszemért (Hajdúszovát — 7). Tamás bátya kunyhója (Bonyhád — fll, 2). Óz, a nagy varázsló (Szolnok, Művelődési Központ — fll, 13). Békéscsabai JókaiSzínház: Akkor szép az élet, ha zajlik (Mezőhegyes — 7). Debreceni Csokonai Színház: Maya (Művelődési Központ — 18). Varsói melódia (Gyöngyös — 7). Győri Kisfaludy Színház: A sevillai borbély (7). Ványa bácsi (Tatabánya — 7). Kecskeméti Katona József Színház: Az ész bajjal jár (7). Feketeszárú cseresznye (Szekszárd — 7). Miskolci Nemzeti Színház: Birkanyírás (nyilvános főpróba — 7). Egri Gárdonyi Géza Színház: Kaviár és lencse (7). Pécsi Nemzeti Színház: Bartók-est (7). Szegedi Nemzeti Színház: Holló és sajt (Csongrád — 7). Szegedi Kisszínház: A trubadúr (7). Székesfehérvári Vörösmarty Színház: A Magyar Állami Népi Együttes műsora (7). Veszprémi Petőfi Színház: Széchenyi (7). HANGVERSENYEK Magyar Állami Operaház: A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát Melles Károly vezényli (18). Zeneakadémia: A MÁV Szimfonikusokat Margittay Sándor vezényli. Közreműködik a Budapesti Kórus (18). Rövid tartalom és szereposztás, valamint részletes moziműsor a Pesti Műsorban. MESEMONDÓ Budai István mond mesét. Hívható a 171—888-as telefonszámon, délután 5 órától este 10 óráig. y 2 / (" Eger } * J Mozgássérültek közgyűlése Heves megyei tudósítónktól. Az egri mozgássérültek három esztendeje — az országban az elsők között — alakították, meg érdekvédelmi egyesületüket. Az aktív vezetőséggel működő helyi szervezet azóta jó néhány tagja ügyében tett eredményesen lépéseket, több esetben kérte a tanácsok, illetve egyéb megyei szervek segítségét egy-egy megoldhatatlannak tűnő kérdésben. Az egyesület mimikájának köszönhetően a tagságnak ma már saját klubja, önálló sportköre van a megyeszékhelyen. Kezdetben csupán negyvennégyen jöttek össze, amikor közgyűlést tartottak, mostanra már ötszáz meghívót kézbesített ki a posta. A tanácskozáson arról is döntöttek a részvevők, hogy a gyöngyösi és a hevesi csoporttal együtt megalakítják a Mozgássérültek Heves megyei Egyesületét, s megválasztották azokat,akik részt vesznek majd azon az alakuló tanácskozáson, amelyet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége május 30-án tart a fővárosban. A megyei beszámoló közgyűléssel egy időben az egri Hámán Kató Megyei Úttörőházban a Gyógyászati Segédeszközök Gyára tette közszemlére azokat a termékeit, amelyek megkönnyítik a nehezen járó emberek közlekedését. Gyöngyösön pedig ezúttal adták át a GELKA helyi szervizének szocialista brigádjai azt a televíziót, amelyet társadalmi munkában javítottak meg, s szereltek fel a mozgássérültek egyesületének klubjában. FOLYÓIRATSZEMLE Két ollyani írást emelünk ki a folyóirat idei első számából, amelyek a nyugati tőkés hatalmak egymáshoz fűződő kapcsolatát vizsgálják, gazdasági érdekeikből levezetve. M. Aczél Sándor Japán és a trilateralizmus című dolgozata Japán nézőpontjából vizsgálja az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és a gazdasági súlyának megfelelő, világpolitikai szerepre törekvő távol-keleti ország szorosabb együttműködését célzó laza összefogást, amelynek szellemi atyja Brzezinski, s amely Carter elnöksége idején kapott elsőbbséget az amerikai politikában. A kezdeményező USA célja: fölényszerzés a szocialista világrenddel szemben, az össztőkés érdekek védelme, ami szerintük egyenlő az Egyesült Államok érdekeinek védelmével. Japánt e trilateratizmus részben segíti szerepének növeléseGazdag összeállítással jelentkezik a folyóirat áprilisi száma. A lap sorrendben is első anyaga az SZKP XXVI. kongresszusának külpolitikai kérdéseiről tájékoztatja az olvasót, majd dokumentumanyagot közöl a LEMP KB VIII. plénumáról, s a többi között a harmadik világ problémáiról szóló válogatást is kínál. Kiemelésre kívánkozik ezúttal a franciaországi elnökválasztással és Reagan gazdasági programjával kapcsolatos összeállítás. A francia választási változatokról a francia sajtóban megjelent cikkek és nyilatkozatok alapján készült, elemzésre is késztető összefoglalóból kaphatunk szélesebb képet. A választási küzdelemnek négy, igazából azonban csak két esélyes politikusa van: Giscard és Mitterrand. A kormánytábor számára súlyos probléma azonban, hogy a franciák többsége úgy érzi: Giscard hétéves elnökségének mérlege nem Az Oktatási Minisztérium középiskolai főosztálya lapségi pályázatának díjnyertes művé vélt* Bellér Béla Nagy évfordulók megünneplése az iskolában című munkája. A tanulmány sorra veszi azokat a történelmi évfordulókat, melyeket iskoláinkban megünnepelnek, s meghatározza ezek helyét az oktatás és a nevelés folyamatában. Arra kell törekedni, hogy nemzeti ünnepeink egyrészt tartalmasak, eszmékben, ismeretekben gazdagok legyenek, bővítsék a tanulók információforrását; másrészt, hogy ezek az eszmék és ismeretek igazi érzelmekben fejeződjenek ki és akarati elhatározásokban csapódjanak le. A történelmi tudat morális tartalmát fejezik ki ezek az ünnepek, s annál értékesebbek. KÜLPOLITIKA ben, egyidejűleg korlátokat is szafijanimaik — mutat rá a cikk. A japán külpolitika alapjául szolgáló, Amerikához fűződő biztonsági szerződés, majd a washingtoni bábáskodással megszületett japán—kínai béke- és barátsági szerződés és a létre nem jöhetett japán—szovjet jószomszédsági és együttműködési szerződés kapcsán a szerző bemutatja, hogyan váltja fel a Szovjetuniótól és Kínától való „egyenlő távolság” diplomáciáját a Kína javára billenő japán mérleg, teret engedve a mintegy „altrilaterális” japán—kínai—amerikai kapcsolatoknak, s egyúttal Japánt téve meg az amerikai érdekvédelem fő bizományosának a térségben. Inotai András és Török Ádám cikke, A transzatlanti kapcsolat Nemzetközi Szemleje megnyugtató. Giscard annak idején „új korszakot” ígért , ám ezt, úgy tűnik, képtelennek bizonyult betartani. A társadalmi egyenlőtlenséget kiélező munkanélküliség aránya nagy, az inflációt sem sikerült „egyszámjegyűnek” megtartani. S az ország gazdasági válsága egyúttal politikai és erkölcsi krízissel is párosul. A kommunista elnökjelölt, Marchais, „harci terve” 4 célból és 3 megközelítési módból áll, s mindezt 131 javaslatra bontották. Az FKP elsősorban a teljes foglalkoztatottság és egy igazságotok gazdasági alapjai című, a két másik oldalnak, az Európai Gazdaságii Közösségnek és az Egyesült Álllamoknakaz utóbbi évtizedben módosult, és Nyugat-Európa javára változott erőviszonyait vizsgálja. Washington lelkesedése a nyugat-európai integrációiránt megcsappant abszolút erőfölényének, s annak elmúltával, hogy az óceán két oldalán az érdekek korábban rendszerint egybeestek. Noha az EGK társadalmi terméke meghaladja az Egyesült Államokét, mindkét fél oldalán csökkent az egymással lebonyolított gazdasági csere részaránya, és eltérő a követett pénz-, energia- és kereskedelempolitika — e transaatlanti kapcsolatok továbbra is jelentősek maradnak. Az USA reagálását e változásokra a cikk második részéből, a folyóirat következő számából ismerhetjük majd meg. A M. S. E. sabb társadalom megteremtésére törekszik. A folyóirat összeállítása alapján, a továbbiakban részletesebben megismerkedhetünk az FSZP, az RPR és a giscardisták választási programjaival is. S igen érdekes az ezt követő cikk is: A. Duhamel (a Le Monde publicistája) „A giscardi köztársaság. Franciaország politikai anatómiája” című könyvéről írott kritikai ismertetés. Kiemelésre érdemes a Reagan gazdasági programjáról készült összeállítás is. Tartalmazza Reagan elnöknek a gazdaságpolitiká- ról mondott televíziós beszédét, valamint az International Herald Tribune és a Le Monde elemző cikkeit. Az amerikai napilap a katonai kiadások növelésének előirányzatáról, a tekintélyes francia orgánum pedig az úgynevezett „jóléti állam” alapjainak megrendüléséről írt J. J. Az előzmények nem ismertek. Családi perpatvar, hivatali kellemetlenség, vagy csak „egyszerű” felelőtlenség miatt itta-e meg a majdnem új Lada vezetője vidéki útján az út mentén levő autóscsárdában a két fél deci konyakot — ma már nem érdekes. Az bizonyos, hogy ezért — külföldi címkés üvegből töltötték — 180 forintot fizetett. Tíz kilométerrel távolabb szabálytalan előzés közben áttért az úttest bal oldalára, és ott ütközött egy vele szemben szabályosan közlekedő Trabanttal. A baleset — szerencsére — nem vált végzetessé, csak a Trabant vezetőjét és két utasát kellett kórházba szállítani, de a szabálytalanul előző autós is megsérült, úgy, hogy két hónapig volt keresőképtelen. A Trabant vezetőjének kórházi ápolása tíz hétig, betegállománya hét hónapig tartott, a két utas 11, illetve 14 heti gyógytartammal úszta meg az ütközést. A bíróság a Lada vezetőjét, mivel, bár a véralkoholszint alig haladta meg a 0,8 ezreléket, szeszes ital hatása alatti járművezetést állapított meg, annak eredményére is figyelemmel, nyolc hónap végrehajtandó szabadságvesztéssel büntette, és két évre a járművezetéstől is eltiltotta. NÉGY KERÉKEN Két féldeci ára A saját sérülés miatti kéthónapos keresőképtelensége időtartamára a táppénz és a tényleges jövedelem közötti különbség háromezer forint volt, így a két féldeci ára már 3 ezer 180 forintra emelkedett. A nyolchónapos szabadságvesztés időtartama alatti keresetveszteséget tegyük 24 ezer forintra, és máris 27 ezer 180 forint lesz az ital ára. De összetört az új Lada. A roncsot ugyan 38 ezer forintért értékesíteni lehetett, és bár volt Casco-biztosítás, a kár így is további 60 ezer forint, mert ittas járművezetés eredményeként bekövetkezett károkért a biztosító nem térít, így máris 87 ezer 180 forint a két féldeciért fizetett összeg. A Trabantban utazó károsultaik részére — felelősségbiztosítás alapján — eddig kifizetett a biztosító dologi károk (tömisérement ruhák, összetört órák, szemüvegek stb.) címén 6 ezer 800 forintot, keresetkiesés címén 21 ezer forintot, kosztfeljavítás, háztartási segítség igénybevétele, közlekedési többletköltség címén 19 ezer forintot, a kocsi javításáért 24 ezer 500, míg annak értékcsökkenéséért 5 ezer 500 forintot. Minthogy az Állami Biztosító a szeszes ital hatása alatti vezetés során bekövetkezett balesetek miatt kifizetett összeget a felelősségbiztosításról intézkedő miinisztertanácsi rendelet alapján, részben vagy egészben vissza, követelheti a károkozótól, a két féldeci ára már 163 ezer 980 fő 5ront. Ha a szabadságvesztés letöltése után kezdődő kétéves eltiltás után az ittas vezetés miatt elítélt, újból vezetni akar, vizsgát kell tennie, amire a vezetési gyakor-latból történt közel hároméves, kiesés után célszerű tanfolyam elvégzése után jelentkezni. En- • nek díja ma 4 ezer 300 forint, , így a kétszer féldeci búfelejtő ára immár 168 ezer 280 forintra emelkedett. De ezzel még nem teljes az összeg! A másik gépkocsi vezetője és utasai részére kifizetett táppénz, a kórházi ápolás költ- ■ séged megfizettetésére is joga van a biztosítónak, és iy a két féldeci 200 ezer forintnál is többe került. Megérte?! — Dr. Szűcs — PEDAGÓGIAI SZEMLE minél értékesebb hétköznapokból nőnek ki. „Hogy ez már tulajdonképpen nem is tantervelmélet a szó hagyományos értelmében, hanem valami más, esetleg egyszerűen egy korszerű didaktika?” — teszi fel a kérdést Ballér Endre, s kérdése egyben következtetés. Tantervelmélet és iskola című tanulmányának konklúziója. A tantervelmélet fejlődési törvényszerűségeinek és szakaszainak vizsgálatával egy olyan elmélet mellett szavaz a szerző, mely állandóan megújítani igyekszik önmagát. • Mezei Gyula tanulmánya az iskolai munka,, ter vezérének általános elveit vizsgili fel. Némzi a távlatosság és szakaszosság értelmezését, amelynek egyeznie kell az iskolában folyó pedagógiai munka logikájával, s biztosítania kell a munkaterv folyamatosságát. A pedagógiai célok határozzák meg az iskola személyi feltételeinek megtervezését, a munkaköri feladatok meghatározását, az intézmény működtetési tervének kidolgozását. Szorosan idetartozik az ügyviteli és adminisztrációs munka, a tárgyi és szervezeti feltételek biztosítása. Szekeres János Demokratikus Vezetés az iskolában címmel közöl érdekes, filozófiai megközelítésű tanulmányt a Pedagógiai Szemle legújabb számában. R. L. J.