Magyar Hírlap, 1981. április (14. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

Magyar Hírlap KOZONS­ÉGSZOLGALAT 1981. ÁPRILIS 9. CSÜTÖRTÖKTI MAI MŰSOROK­• MAI MŰSOROK • MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.00: Hírek — Kulturális program 8.37: Nóták 9.20: A költészet hete — Mondd el szerelmed változásait 9.44: Zenevár 10.00: Hírek 10.05: A kiselefánt kalandjai — Mesejáték 10.26: Badar versek — Válogatás a világirodalomból 10.35: A bécsi Concertus Musicus kamarazenekar felvételei 11.05: Indulók, táncok fúvószenekarra 11.26: Halló? Vevőszolgálat? — Riport 11.41: J. Conrad: A sötétség mélyén 12.00: Déli krónika 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Rák­óbörze 12.35: Naponta tíz kiállítás — Jegyzet 12.45: Kötöttfogású birkózó EB 12.50: Zenemúzeum 14.08: Pirandello: A megboldogult — Elbeszélés 14.38: Kincses Veronika énekel 15.00: Hírek 15.10: Kötöttfogású birkózó EB 15.15: Kórusművek 15.28: Csiribiri — Ezeregy történet 16.00: útközben 16.05: Bertha Bulcsú: Ilyen az egész életed — Könyvszemle 16.15: Nóták 16.24: Magyar előadóművészek felvételei 17.00: Hírek — Útközben 17.07: Olvastam valahol... 17.27: Operaáriák 17.45: Requiem — Horváth Péter hangjátéka 18.15: Mese 18.25: Könyvajánlat 18.30: Esti magazin 19.15: Kötöttfogású birkózó EB 19.20: Kórusmuzsika 19.34: Énekszóval, muzsikával 20.00: A költészet hete — Előadóművész-fesztivál 21.30: Operettdalok 22.00: Hírek — Sporthírek 22.20: Thai parasztok közt Dél-Kínában 22.30: Holnap közvetítjük . . . — Berlioz: Faust elkárhozása 22.59: Közelkép — néhány színházi paradoxonról 23.14: Kathleen Ferner énekel 24.00: Hírek 0.10: Schöck Ottó táncdalai PETŐFI 8.05: Dzsesszfelvételek 8.30: Thai parasztok között Dél-Kmában 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Népi zene 12.55: Ez nem játék — A győri stúdió műsora 13.25: Látószög — Ifjúsági jegyzet 13.30: Népdalok Skandináviából 14.00: Szórakoztató antikvárium 16.00: Nemzetközi mesejáték-fesztivál — Szappan Dömölux 18.30: Hírek — Útközben 16.35: Dallamok, emlékek 17.30: Mozaik — Rékai Gábor műsora 18.33: Hétvégi panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Ember és kozmosz — II. — elődöntő 22.00: örökzöld dallamok 23.15: Népdalok, néptáncok 3. MŰSOR 9.00: Bruckner: vili, szimfónia 10.26: Bellini: Beatrice di Tenda 11.35: Szovjet előadóművészek felvételei 12.50: A költészet hete — Példázat kétkedőknek — Versek 13.07: Newport! dzsesszfesztivál 14.10: Két Dallapiccola-kórusmű 14.23: Szimfonikus zene 16.00: Zenei lexikon — keringő 16.20: Muzsikáló fiatalok 16.50: Pillanatkép 16.55: Popzene sztereóban 13.01: Walter Berry Budapesten 19.05: Nem tudom a leckét — Telefonszám 138—872 19.35: József Attila versei 19.40: Évszázadok társas muzsikája Közben 20.15: Hang-kép szolgálat 21.10: Operakettősök 21.49: Magyar szerzők versenyművei TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor 8.55: Torna 9.00: Iskolatévé 9.20: Szültidei matiné 16.20: A fény hegyei — A nap legelői — Olasz sorozat 16.50: Tévébörze 17.00: Rajzfilmek gyerekeknek 17.55: Pedagógusok fóruma — Iskola és környéke 18.30: Elődök nyomdokain — Dokumentum­film 19.05: Torna — Mese 19.30: Híradó 20.00: IV. előadóművész-fesztivál 21.55: Telesport — Labdarúgó-kupanap 22.20: Fegyverrel írott történelem — Műsor Közép-Amerikáról 23.10: Híradó 2. műsor 19.05: A pécsi stúdió műsora 19.30: Híradó 20.00: Figyelő szemek — Angol tévéfilm 20.55: Lift-rapszódia — Tévéjelenet 21.25: Híradó 21.45: Vita a hanglemez-kiadásról POZSONY. 17.00: Cseh filmvígjá­ték. 18.05: Portréfilm. 19.30: Híradó. 20.15: Távirat — Tévéjáték. 21.45: Hu­szonnégy óra a világban. 22.00: Nem­zetközi női tornaverseny. BELGRÁD; L műsor. 17.10: Ma­gyar nyelvű híradó. 17.45: Gyermek­­műsor. 18.45: Eurogól. 20.50: Az erő­sebb nem. 21.50: Híradó. 2. műsor. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Kapcsolásos műsor. SZÍNHÁZAK Erkel Színház: Ernani (8. bérlet — 7). Nemzeti Színház: Tarelkin ha­lála (Ifjúsági III. bérlet — 7). Ma­dách Színház: Régimódi történet (7). Reflektor Színpad: A szelíd terem­tés (8). Vígszínház: A 88. utca fog­lya (Lenkei Lajos bérlet ( 7). Pesti Színház: Isten bokrétája (7). Nép­színház — Várszínház: A lovakat le­lövik, ugye? (7). Népszínház — Jó­zsefvárosi Színház: Veszélyes fordu­ló (7). József Attila Színház: A ko­ronatanú (7). Thália Színház: A Mester és Margarita (7). Operett­­színház: Csárdáskirálynő (7). Rad­nóti Miklós Színpad: Kosztolányi De­­zső-est (7). Játékszín: Egerek és em­berek (7). Vidám Színpad: Maszlag (7). Gyermekszínház: Liliomfi (3). Bábszínház: Óz, a nagy varázsló (Népköztársaság útja — 10). ŐRI — Korona Pódium: Hősök és antihő­sök — Lukács Sándor előadóestje (7). Szkéné Színház: A Nyitott cso­port és a Szintézis együttes kon­certje (18). Fővárosi Művelődési Ház: Békés Itala Önálló estje (7). Pla­netárium: A galaxisok világa (4, 6). Nagycirkusz: Cirkusz a jégen (f 8). Magyar Néphadsereg Művelődési Há­za: Varsói melódia (a kaposvári Csi­­ky Gergely Színház vendégjátéka — 7). * Népszínház: Asszonyháború — Vi­dám sirató egy bolyongó porszemért (Hajdúszovát — 7). Tamás bátya kunyhója (Bonyhád — fll, 2). Óz, a nagy varázsló (Szolnok, Művelő­dési Központ — fll, 13). Békéscsa­bai Jókai­­Színház: Akkor szép az élet, ha zajlik (Mezőhegyes — 7). Debreceni Csokonai Színház: Maya (Művelődési Központ — 18). Varsói melódia (Gyöngyös — 7). Győri Kis­faludy Színház: A sevillai borbély (7). Ványa bácsi (Tatabánya — 7). Kecskeméti Katona József Színház: Az ész bajjal jár (7). Feketeszárú cseresznye (Szekszárd — 7). Miskol­ci Nemzeti Színház: Birkanyírás (nyilvános főpróba — 7). Egri Gár­donyi Géza Színház: Kaviár és len­cse (7). Pécsi Nemzeti Színház: Bar­­tók-est (7). Szegedi Nemzeti Szín­ház: Holló és sajt (Csongrád — 7). Szegedi Kisszínház: A trubadúr (7). Székesfehérvári Vörösmarty Színház: A Magyar Állami Népi Együttes mű­sora (7). Veszprémi Petőfi Színház: Széchenyi (7). HANGVERSENYEK Magyar Állami Operaház: A Bu­dapesti Filharmóniai Társaság zene­karát Melles Károly vezényli (18). Zeneakadémia: A MÁV Szimfoniku­sokat Margittay Sándor­ vezényli. Közreműködik a Budapesti Kórus (18). Rövid tartalom és szereposztás, va­lamint részletes moziműsor a Pesti Műsorban. MESEMONDÓ Budai István mond mesét. Hív­ható a 171—888-as telefonszámon, dél­után 5 órától este 10 óráig. y 2 / (" Eger } * J Mozgássérültek közgyűlése Heves megyei tudósítónktól. Az egri mozgássérültek három esztendeje — az országban az elsők között — alakították, meg érdekvédelmi egyesületüket. Az aktív vezetőséggel működő he­lyi szervezet azóta jó néhány tagja ügyében tett eredménye­sen lépéseket, több esetben kér­te a tanácsok, illetve egyéb me­gyei szervek segítségét egy-egy megoldhatatlannak tűnő kérdés­ben. Az egyesület mimikájának köszönhetően a tagságnak ma már saját klubja, önálló sport­köre van a megyeszékhelyen. Kezdetben csupán negyvenné­gyen jöttek össze, amikor köz­gyűlést tartottak, mostanra már ötszáz meghívót kézbesített ki a posta. A tanácskozáson arról is dön­töttek a részvevők, hogy a gyön­gyösi és a hevesi csoporttal együtt megalakítják a Mozgás­­sérültek Heves megyei Egyesü­letét, s megválasztották azokat,­­akik részt vesznek majd azon az alakuló tanácskozáson, amelyet a Mozgáskorlátozottak Egyesüle­teinek Országos Szövetsége má­jus 30-án tart a fővárosban. A megyei beszámoló közgyű­léssel egy időben az egri Hámán Kató Megyei Úttörőházban a Gyógyászati Segédeszközök Gyá­ra tette közszemlére azokat a termékeit, amelyek megkönnyítik a nehezen járó emberek közle­kedését. Gyöngyösön pedig ez­úttal adták át a GELKA helyi szervizének szocialista brigádjai azt a televíziót, amelyet társa­dalmi munkában javítottak meg, s szereltek fel a mozgássérültek egyesületének klubjában. FOLYÓIRATSZEMLE Két ollyani írást emelünk ki a folyóirat idei első számából, ame­lyek a nyugati tőkés hatalmak egymáshoz fűződő kapcsolatát vizsgálják, gazdasági érdekeikből levezetve. M. Aczél Sándor Ja­pán és a trilateralizmus című dolgozata Japán nézőpontjából vizsgálja az Egyesült Államok, Nyugat-Eu­rópa és a gazdasági súlyának megfelelő, világpoliti­­­kai szerepre törekvő távol-keleti ország szorosabb együttműködé­sét célzó laza összefogást, amelynek szellemi atyja Brze­­zinski, s amely Carter elnöksé­ge idején kapott elsőbbséget az amerikai politikába­n. A kezde­ményező USA célja: fölényszer­zés a­ szocialista világrenddel szemben, az össztőkés érdekek védelme, ami szerintük egyenlő az Egyesült Államok érdekeinek védelmével. Japánt e trilateratizmus rész­ben segíti szerepének növelése­Gazdag összeállítással jelentke­zik a folyóirat áprilisi száma. A lap sorrendben is első anyaga az SZKP XXVI. kongresszusának külpolitikai kérdéseiről tájékoz­tatja az olvasót, majd dokumen­tumanyagot közöl a LEMP KB VIII. plénumáról, s a többi kö­zött a harmadik világ problémái­ról szóló válogatást is kínál. Kiemelésre kívánkozik ezúttal a franciaországi elnökválasztással és Reagan gazdasági programjá­val kapcsolatos összeállítás. A francia választási változatok­ról a francia sajtóban megjelent cikkek és nyilatkozatok alapján készült, elemzésre is késztető összefoglalóból kaphatunk széle­sebb képet. A választási küzde­lemnek négy, igazából azonban csak két esélyes politikusa van: Giscard és Mitterrand. A kor­mánytábor számára súlyos prob­léma azonban, hogy a franciák többsége úgy érzi: Giscard hét­éves elnökségének mérlege nem Az Oktatási Minisztérium kö­zépiskolai főosztálya la­pségi pá­lyázatának díjnyertes művé vélt* Bellér Béla Nagy évfordulók megünneplése az iskolában című munkája. A tanulmány sorra ve­szi azokat a történelmi évfordu­lókat, melyeket iskoláinkban megünnepelnek, s meghatározza ezek helyét az oktatás és a ne­velés folyamatában. Arra kell tö­rekedni, hogy nemzeti ünnepeink egyrészt tartalmasak, eszmékben, ismeretekben gazdagok legyenek, bővítsék a tanulók információ­­forrását; másrészt, hogy ezek az eszmék és ismeretek igazi érzel­mekben fejeződjenek ki és aka­rati elhatározásokban csapódja­nak le. A történelmi tudat mo­rális tartalmát fejezik ki ezek az ünnepek, s annál értékesebbek. KÜLPOLITIKA­ ben,­­ egyidejűleg korlátokat is szafi­­janimaik — mutat rá a cikk. A japán külpolitika alapjául szolgáló, Amerikához fűződő biztonsági szerződés, majd a wa­shingtoni bábáskodással megszü­letett japán—kínai béke- és ba­rátsági szerződés és a létre nem jöhetett japán—szovjet jószom­­szédsági és együttműködési szer­ződés kapcsán a szerző bemutat­ja, hogyan váltja fel a Szovjet­uniótól és Kínától való „egyenlő távolság” diplomáciáját a Kína javára billenő japán mérleg, te­ret engedve a mintegy „altri­late­rális” japán—kínai—amerikai kapcsolatoknak, s egyúttal Japánt téve meg az amerikai érdekvéde­lem fő bizományosának a tér­ségben. Inotai András és Török Ádám cikke, A transzatlanti kapcsolat Nemzetközi­ Szemleje megnyugtató. Giscard annak ide­jén „új korszakot” ígért , ám ezt, úgy tűnik, képtelennek bizo­nyult betartani. A társadalmi egyenlőtlenséget kiélező munka­­nélküliség aránya nagy, az inflá­ciót sem sikerült „egyszámjegyű­­nek” megtartani. S az ország gazdasági válsága egyúttal poli­tikai és erkölcsi krízissel is pá­rosul. A kommunista elnökjelölt, Marchais, „harci terve” 4 célból és 3 megközelítési módból áll, s mindezt 131 javaslatra bontották. Az FKP elsősorban a teljes fog­lalkoztatottság és egy igazságo­tok gazdasági alapjai című, a két másik oldalna­k, az Európai Gaz­daságii Közösségnek és az Egye­sült Á­lllamokn­a­k­­az utóbbi évti­zedben módosult, és Nyugat-Eu­­rópa javára változott erőviszo­nyait vizsgálja. Washington lel­kesedése a nyugat-európai integ­ráció­­iránt megcsappant abszolút erőfölényének, s annak elmúltá­val, hogy az óceán két oldalán az érdekek korábban rendszerint egybeestek. Noha az EGK társa­dalmi terméke meghaladja az Egyesült Államokét, mindkét fél oldalán csökkent az­ egymással lebonyolított gazdasági csere részaránya, és eltérő a követett pénz-, energia- és kereskedelem­politika — e transaatlanti kap­csolatok továbbra is jelentősek maradnak. Az USA reagálását e változásokra a cikk második ré­széből, a folyóirat következő szá­mából ismerhetjük majd meg. A M. S. E. sabb társadalom megteremtésére törekszik. A folyóirat összeállítása alap­ján, a továbbiakban részleteseb­ben megismerkedhetünk az FSZP, az RPR és a giscardisták válasz­tási programjaival is. S igen ér­dekes az ezt követő cikk is: A. Duhamel (a Le Monde publicis­tája) „A giscardi köztársaság. Franciaország politikai anatómiá­ja” című könyvéről írott kritikai ismertetés. Kiemelésre érdemes a Reagan gazdasági programjáról készült összeállítás is. Tartalmazza Rea­gan elnöknek a gazdaságpolitiká-­ ról mondott televíziós beszédét, valamint az International Herald Tribune és a Le Monde elemző cikkeit. Az amerikai napilap a katonai kiadások növelésének előirányzatáról, a tekintélyes francia orgánum pedig az úgy­nevezett „jóléti állam” alapjai­nak megrendüléséről írt J. J. Az előzmények nem ismertek. Családi perpatvar, hivatali kel­lemetlenség, vagy csak „egysze­rű” felelőtlenség miatt itta-e meg a majdnem új Lada vezetője vi­déki útján az út mentén levő au­tóscsárdában a két fél deci ko­nyakot — ma már nem érdekes. Az bizonyos, hogy ezért — kül­földi címkés üvegből töltötték — 180 forintot fizetett. Tíz kilométerrel távolabb sza­bálytalan előzés közben áttért az úttest bal oldalára, és ott üt­között egy vele szemben szabá­lyosan közlekedő Trabanttal. A baleset — szerencsére — nem vált végzetessé, csak a Trabant vezetőjét és két utasát kellett kórházba szállítani, de a sza­bálytalanul előző autós is meg­sérült, úgy, hogy két hónapig volt keresőképtelen. A Trabant vezetőjének kórházi ápolása tíz hétig, betegállománya hét hóna­pig tartott, a két utas 11, illet­ve 14 heti gyógytartammal úsz­ta meg a­z ütközést. A bíróság a Lada vezetőjét, mivel, bár a véralkoholszint alig haladta meg a 0,8 ezreléket, sze­szes ital hatása alatti járműve­zetést állapított meg, annak ered­ményére is figyelemmel, nyolc hónap végrehajtandó szabadság­­vesztéssel büntette, és két évre a járművezetéstől is eltiltotta. NÉGY KERÉKEN Két féldeci ára A sajá­t sérülés miatti kéthó­napos keresőképtelensége időtar­tamára a táppénz és a tényleges jövedelem közötti különbség há­romezer forint volt, így a két féldeci ára már 3 ezer 180 fo­rintra emelkedett. A nyolchóna­pos szabadságvesztés időtartama alatti keresetveszteséget tegyük 24 ezer forintra, és máris 27 ezer 180 forint lesz az ital ára. De összetört az új Lada. A ron­csot ugyan 38 ezer forintért ér­tékesíteni lehetett, és bár volt Casco-biztosítás, a kár így is to­vábbi 60 ezer forint, mert it­tas járművezetés eredményeként bekövetkezett károkért a bizto­sító nem térít, így máris 87 ezer 180 forint a két féldeciért fize­tett összeg. A Trabantban utazó károsul­taik részére — felelősségbiztosítás alapján — eddig kifizetett a biz­tosító dologi károk (tömisérement ruhák, összetört­ órák, szemüve­gek stb.) címén 6 ezer 800 forin­tot, keresetkiesés címén 21 ezer forintot, kosztfeljavítás, háztar­tási segítség igénybevétele, köz­lekedési­­ többletköl­tség címén 19 ezer forintot, a kocsi javításáért­­ 24 ezer 500, míg annak érték­­­csökkenéséért 5 ezer 500 forintot. Minthogy az Állami Biztosító a szeszes ital hatása alatti vezetés­ során bekövetkezett balesetek miatt kifizetett összeget a fele­lősségbiztosításról intézkedő m­i­i­nisztertanácsi rendelet alapján,­ részben vagy egészben vissza­, követelheti a károkozótól, a két­­ féldeci ára már 163 ezer 980 fő­ 5­ront. Ha a szabadságvesztés letölté­­­­se után kezdődő kétéves eltiltás után az ittas vezetés miatt elítélt, újból vezetni akar, vizsgát kell­­ tennie, amire a vezetési gyakor-­­­latból történt közel hároméves, kiesés után célszerű tanfolyam elvégzése után jelentkezni. En- • nek díja ma 4 ezer 300 forint, , így a kétszer féldeci búfelejtő­­ ára immár 168 ezer 280 forintra emelkedett. De ezzel még nem teljes az­­ összeg! A másik gépkocsi veze­tője és utasai részére kifizetett­­ táppénz, a kórházi ápolás költ- ■ séged megfizettetésére is joga van a biztosítónak, és i­y a két fél­deci 200 ezer forintnál is többe került. Megérte?! — Dr. Szűcs — PEDAGÓGIAI SZEMLE minél értékesebb hétköznapokból nőnek ki. „Hogy ez már tulajdonképpen nem is tantervelmélet a szó ha­gyományos értelmében, hanem valami más, esetleg egyszerűen egy korszerű didaktika?” — teszi fel a kérdést Ballér Endre, s kér­dése egyben következtetés. Tan­tervelmélet és iskola című tanul­mányának konklúziója. A tan­tervelmélet fejlődési törvénysze­rűségeinek és szakaszainak vizs­gálatával egy olyan elmélet mel­lett szavaz a szerző, mely állan­dóan megújítani igyekszik önma­gát. • Mezei Gyula tanulmánya az is­kolai munka,, ter vezérének általá­nos elveit v­i­zs­gili fel. N­­émzi a távlatosság és szakaszosság értel­mezését, amelynek egyeznie kell az iskolában folyó pedagógiai munka logikájával, s biztosítania kell a munkaterv folyamatossá­gát. A pedagógiai célok határoz­zák meg az iskola személyi felté­teleinek megtervezését, a munka­köri feladatok meghatározását, az intézmény működtetési tervé­nek kidolgozását. Szorosan ide­tartozik az ügyviteli és adminiszt­rációs munka, a tárgyi és szer­vezeti feltételek biztosítása. Szekeres János Demokratikus Vezetés az iskolában címmel kö­zöl érdekes, filozófiai megközelí­tésű tanulmányt a Pedagógiai Szemle legújabb számában. R. L. J.

Next