Magyar Hírlap, 1983. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

2 1983. JÚLIUS 1. PÉNTEK NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap Dragoszlav Markovicsot választották a JKSZ KB elnöksége elnökének (MTI) A JKSZ KB elnökségének csütörtökön Belgrádban tartott ülésén a szerb nemzetiségű Dragoszlav Markovicsot választották az elnökség elnökének egyéves megbízatási időre. Az elnökség elismerését és köszönetét fejezte ki Mitja Ribicsicsnek, aki a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően szintén egy évig töltötte be az elnöki tisztséget. Dragoszlav Markovics 1920-ban született a szerbiai Popovicsban. A középiskola elvégzése után az orvostudományi egyetemen folytatta tanulmányait 1941-ig, a háború kitöréséig. Már a gimnáziumban, 1938-ban tagja lett a kommunista ifjúsági szövetségnek, egy évvel később, 1939-ben pedig a Jugoszláv Kommunista Pártnak. Aktívan részt vett a jugoszláv nép felszabadító háborújában. A háború után felelős párt-, állami és társadalmi tisztségeket töltött be, a többi között a Szerb Köztársaság elnöke is volt. A JKSZ KB elnökségének csütörtöki ülésén további napirendi pont a központi bizottság pénteki ülésének előkészítése volt. A plénumon nemzetközi kérdések is szerepelnek majd. A diktatúra ellen fellépő erők megosztására törekszik Pinochet (MTI, IPS) A chilei katonai rezsim a diktatúra ellen fellépő erők egységének megosztására törekszik , miközben tárgyalásokba kezd egyes csoportokkal, továbbra is perekkel fenyegeti a munkásvezetőket. A chilei belügyminiszter, Enrique Montero tábornok szerdán megbeszélést folytatott a teherautó-tulajdonosok szövetségének elnökével, Adolfo Quinterosszal és a szervezet más vezetőivel. A belügyminisztérium ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy nem vonja vissza a Quinteros ellen a belbiztonsági törvény megsértése miatt emelt vádat. Szerdán a belügyminisztérium újabb 11 személy ellen kezdeményezett eljárást a fenti törvény megsértésének vádjával. A chilei állami rézbányászati vállalat elnöke, Patricio Torres vezérőrnagy a sajtónak elmondta: a rézbányászok szakszervezeti szövetségétől levelet kapott, s ebben a sztrájk miatt elbocsátott munkások visszavételét kérik. Az elbocsátásoknál a junta által kiadott „munkajogi” intézkedéseket alkalmazta — mondotta. Pym a Thatcher-kormány politikájáról (MTI) Francis Pym volt külügyminiszter, akit Margaret Thatcher miniszterelnök a választások után elmozdított hivatalából, szerdán a parlamentben nagyon óvatos formában ugyan, de elhatárolta magát a kormányfő foglalkoztatási és biztonsági politikájától, összefoglalóan megfogalmazta azt, amit a brit Konzervatív Párt úgynevezett hagyományos vagy „mérsékelt” erői a thatcheri politikáról tartanak. A biztonságpolitikáról szólva a politikus kifejtette, hogy noha a brit nép „túlnyomó többsége” erős honvédelmet kíván, „afelől sincs kétség, hogy az embereket mélységesen és érthetően aggasztja a jelenlegi fegyverkezési verseny”. „Az emberek — fűzte hozzá — olyan stratégiát szeretnének látni, amely a határozottság és a párbeszéd ikerpillérein nyugszik, nem egyedül a határozottságra támaszkodik”. Ez, mint megfigyelők vélik, félre nem érthető utalás volt — kritikai értelemben — a miniszterelnök politikájára, egyszersmind más megfogalmzása annak a — például Schmidt volt NSZK- kancellár által megfogalmazott — aggodalomnak, hogy a NATO 1979-es „kettős határozatából” a Reagan-kormány és a vele egy nézeten levők csak a rakétatelepítést teljesítik, a tárgyalásokra vonatkozó döntést csak félszívvel, vagy még úgy sem. ----------------------------.—■— ASEAN-tanácskozás Bangkokban Régi hangok, új tónus ÚJ SZELEK FÚJDOGÁLNAK Délkelet-Ázsiában. Ha politikai tájfunról nem is beszélhetünk, annyi bizonyos, hogy tavasz óta javult a térség légköre. Míg az év elején arról érkeztek hírek, hogy kiéleződött Thaiföld és Kambodzsa — és ezen keresztül Bangkok és Hanoi — viszonya, addig az elmúlt hetekben olyan értesülések láttak napvilágot, hogy előrehaladás mutatkozik a kambodzsai kérdés politikai megoldásának ügyében. Gyors áttörésre senki sem számít, ám a vietnami külügyminiszternek pár héttel ezelőtt a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön tett látogatása sikerként könyvelhető el. Ez a megállapítás nemcsak vietnami részről, hanem az érintett másik két délkelet-ázsiai ország szempontjából is így van. Erre utalt Bangkokban és Manilában a két tőkés berendezkedésű állam külügyminisztere is. Ez azért roppant fontos, mert Thaiföld és a Fülöp-szigetek az a két ország, amely mindeddig következetesen szembehelyezkedett a vietnami kezdeményezésekkel. E véleményeknek némileg ellentmond, hogy az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) e héten lezajlott éves külügyminiszteri találkozóján a részvevők mintha még mindig a „régi nótát” fújták volna. Az ott elfogadott dokumentumok azonban azt bizonyítják, hogy Vietnam, Kambodzsa és Laosz eddigi javaslatai, ha nem is, teljes mértékben, de mindenesetre némileg meghallgatásra találtak. Thaiföld, Malaysia, Szingapúr, Indonézia és a Fülöp-szigetek közös tanácskozása után olyan dokumentumot fogadott el, amely felhívja Vietnamot: vonja vissza Kambodzsában állomásozó csapatait harminc kilométerre a thaiföldi—kambodzsai határtól. A JAVASLAT tulajdonképpen nem új, még akkor sem, ha ezt az ASEAN-országok most úgy akarják beállítani. Vietnam ugyanis már régebben azt indítványozta, hogy a thaiföldi—kambodzsai határövezetben létesítsenek fegyvermentes sávot. A javaslat lényege, hogy a vietnami és kambodzsai erők az egyik oldalon, a másik oldalon viszont a thiföldi hadsereg 30 kilométer távolságra kivonná egységeit az érintett térségből. Ez egyrészt erősítené Thaiföld biztonságérzetét, másrészt viszont Kambodzsa nyugodt lehetne, hogy a határ másik oldalán bujkáló polpotista fegyveresek nem csapnak át khmer területre. Az ASEAN-országok azonban most egyoldalúan azt követelték, hogy csak Vietnam vonja vissza erőit a határtérségből. A Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt központi lapja a következőképpen reagált erre: „Ha ez a javaslat a tárgyalások feltétele, akkor az indoklnat szocialista országok ezt kategorikusan elutasítják. Ha viszont tárgyalási javaslat, akkor komolyan meg fogják fontolni.’’ A VKP lapja a továbbiakban megállapítja: sajnálatos, hogy a közös közlemény megismétli azokat a régi téves állításokat, amelyek csak és kizárólag Vietnamot tartják felelősnek Délkelet-Ázsia békéjének és stabilitásának a megrontásáért Elég különös, hogy miközben az ASEAN-országok vezetői a vietnami önkéntesek teljes kivonását követelik Kambodzsából, semmit sem szólnak Kínának az indokínai országok ellen irányuló fenyegetéséről. A lap leszögezi, hogy Vietnam és Kambodzsa megtette az első lépéseket azzal, hogy kivonta a vietnami önkéntesek egy részét Kambodzsából. Thaiföld és a többi ASEAN-ország azonban mindeddig nem adott konkrét választ erre a lépésre. A JELENTŐS KEZDEMÉNYEZÉS előtörténete, hogy már tavaly is történt vietnami csapatkivonás Kambodzsából. Az idén Vietnam, Kambodzsa és Laosz legmagasabb szintű párt- és állami vezetőinek tanácskozásán olyan határozat született, mely szerint minden évben meghatározott létszámú vietnami csapatkontingenst vonnak ki Kambodzsából, s ebben az évben már hazarendeltek Vietnamba egy csapategységet. A délkelet-ázsiai szocialista országok határozottan leszögezték, hogy a vietnami csapatok csak abban az esetben távoznak teljes létszámban Kambodzsából, ha ezt az ország biztonsági helyzete megengedi. A vietnami kezdeményezések ellenére a törvényes kambodzsai kormány ellen harcoló polpotista bandák továbbra is thaiföldi területről, a bangkoki kormány hallgatólagos támogatásával indítják akcióikat a khmer területek ellen. Bizonyos fokig e kérdésben is új helyzet állt elő. Norodom Szihanuk herceg, a Kambodzsa ellen harcoló ellenforradalmi emigráns „kormány” vezetője nemrégiben lemondott. Később azonban feltehetőleg az ASEAN-országok nyomására — hiszen ezek az államok hozták tető alá e koalíciós területet — visszavonta lemondását. Bárhogy is álljon a dolog, Szihanuk lépése nyilvánvalóvá tette az ellenforradalmi kormány felszín alatt lappangó ellentéteit. Az ASEAN belső ellentéteire utal az is, hogy a thaiföldi külügyminiszter a bangkoki tanácskozás előtt, bejelentette: rövidesen Hanoiba utazik. Nem sokkal később az ASEAN javaslatának elfogadásától tette függővé, hogy elutazik-e a vietnami fővárosba. A thaiföldi diplomácia vezetője ugyanakkor kijelentette, hogy országa és az ASEAN többi tagállama kész meghallgatni minden érintett fél javaslatát a kambodzsai kérdés békés megoldására. Feltűnő, hogy Indonézia, amely eddig a legrugalmasabb álláspontot képviselte a délkelet-ázsiai konfliktus politikai megoldását illetően, most Bangkokban mintha az „elutasítók” táborát gyarapította volna. MINDEZZEL EGYÜTT megállapíthatjuk — és erre már a cikk bevezetőjében említés történt —, hogy a közös közlemény hosszú idő óta a legbékülékenyebb dokumentum, amit az ASEAN kiadott. Természetesen a békülékeny hangnem, a dolgok logikájából következően, csak részben jellemzi a bangkoki tanácskozás közleményét. A thaiföldi sajtó szerint az ASEAN kérte a tanácskozás második részébe bekapcsolódó Shultz amerikai külügyminisztert, hogy az Egyesült Államok fokozza fegyverszállításait a törvényes kambodzsai rendszerrel szemben álló polpotista erőknek. A bangkoki találkozó második részén nemcsak az Egyesült Államok képviselője, hanem Japán, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és az Európai Gazdasági Közösség megbízottai is jelen voltak. A megbeszélések e szakaszában a fejlett tőkés országok és a délkelet-ázsiai kapitalista államok együttműködéséről volt szó. A thaiföldi külügyminiszter enyhe rosszallással állapította meg, hogy az iparilag fejlett államok szigorító intézkedései miatt rendkívül nehéz az ASEAN-országoknak cikkeiket exportálni. Hangsúlyozta: a fejlett tőkés országoknak tartaniuk kellene magukat korábbi ígéreteikhez, és növelniük kellene gazdasági segélyeiket a harmadik világ országainak. ÖSSZEVETVE a tényeket: a bangkoki tanácskozás, ha új elemeket nem is hozott a kambodzsai kérdést illetően, az vitathatatlan, hogy az ASEAN-államok valamelyest elmozdultak eddigi álláspontjuktól. Kérdés persze, hogy az első és bizonytalan megnyilvánulásokat milyen konkrét tettek fogják követni. G. Fehér Péter •KÜLFÖLDI LAPOKBÓL npflislfs Hét európai ország párt- és állami vezetőinek e héten Moszkvában megtartott találkozójáról ír tegnapi vezércikkében a Pravda, megállapítva: a találkozó részvevői felszólították a NATO tagállamait és a világ minden országát, hogy józanul és objektíven értékeljék a nemzetközi helyzet alakulásának jelenlegi fenyegető tendenciáit, és vonjanak le belőlük ésszerű következtetést. Ez a felhívás olyan pillanatban hangzott el, amikor az Egyesült Államok vezette reakciós erők egyre agresszívabbá válnak. A fegyverkezési hajsza korábban soha nem tapasztalt méreteket ölt. Washington és szövetségesei pedig nem titkolják, hogy céljuk a katonai fölény megszerzése. Új hadászati nukleáris eszközöket telepítenek szárazföldön és tengeren, kifejlesztik az űrhadviselés fegyvereit, a hagyományos fegyverzetek pedig jellegükben hasonlóvá válnak a tömegpusztító fegyverekhez. A szocialista országok a béke és a biztonság általános érdekeit szem előtt tartva közelítik meg a nemzetközi élet fontos kérdéseit. Ezekből az általános megfontolásokból kiindulva vizsgálják az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalásokat is. A moszkvai találkozó részvevői teljes támogatásukról biztosították a meglevő közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek igazságos csökkentésére vonatkozó szovjet javaslatokat. frtAffurterJills|nnat A Közös Piac csúcsértekezlete után Mitterrand: — Ez a Kohl mindig a takarékosságon lovagol Kohl készül moszkvai útjára (MTI) Jövő hétfőn kezdődő szovjetunióbeli látogatásának jegyében Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön Bonnban fogadta a genfi és a madridi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttségek vezetőit, Paul Nitzét és Max Kampelmant. A közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatban Kohl kancellár kijelentette: Moszkvában a NATO tárgyalási pozícióját fogja képviselni. Egyúttal kifejezésre juttatja majd, hogy az NSZK érdekelt a tárgyalások sikeres befejezésében. Mind a kancellár, mind az amerikai diplomaták azt mondották: remélik, hogy a Varsói Szerződés június 29-i nyilatkozata nyomán még az idén konkrét eredmény születhet Genfben. Azonos álláspontot hangoztatott Kohl. Nitze és Kampelman az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó madridi konferencia kilátásait illetően is. Úgy ítélték meg, hogy a spanyol közvetítő javaslat nyomán lehetséges a madridi konferencia sikeres befejezése. Egy kiegyensúlyozott záródokummentum elfogadása azt jelentené, hogy idejében sor kerülhetne az európai leszerelési értekezlet összehívására — mondotta a megbeszélésen Kohl kancellár és a két amerikai diplomata. Az NSZK keresztényliberális kormánya is folytatni fogja az enyhülési politikát — jelentette ki Wolfgang Mischnick, a Német Szabaddemokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke, az Esslinger Zeitung pénteki számában megjelent cikkében. Az FDP-vezető különös jelentőséget tulajdonított a gazdasági kapcsolatoknak, mivel a történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minél szorosabb a gazdasági együttműködés, annál nagyobb az egymástól való függés, ami egyet jelent a háborús, veszély korlátozásával. Ezért Kohl kancellár moszkvai tárgyalásain nemcsak a nagy fontosságú biztonságpolitikai kérdésekről lesz szó. Közvetlenül Kohl kancellár moszkvai látogatása után a kíséretében levő Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter Washingtonba utazik, hogy tájékoztassa az amerikai vezetőket a moszkvai tárgyalásokról. Az amerikai külügyminisztérium csütörtöki hivatalos bejelentése szerint Hans-Dietrich Genscher július 11-én Schultz külügyminiszter meghívására érkezik az amerikai fővárosba Az ellenzéki német szociáldemokrata párt új katonai stratégia kidolgozását szorgalmazza a NATO számára. A dokumentum, amelyet Egon Bahr elnökségi tag, és Hans Apel volt hadügyminiszter ismertetett csütörtökön Bonnban, javasolja, hogy a NATO és a Varsói Szerződés építse le Európában az öszszes közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakétát, s egyidejűleg biztosítsa a megközelítő erőegyensúlyt a hagyományos fegyverzetek területén. Bahr elképzelhetőnek nevezte, hogy a NATO és aVarsói Szerződés megállapodjék egymással a hagyományos fegyverzetek alacosnyabb szinten való fejlesztésében. Dél-afrikai merényletkísérlet a lesothói kormányfő ellen (ADN) Dél-afrikai zsoldosok egy csoportja szerdán fegyveres támadást kísérelt meg Leabua Jonathan, a Lesotho Királyság miniszterelnöke ellen. A merénylőknek a kormányfő rezidenciája ellen indított akciója azonban kudarcot vallott.A lesothói biztonsági erők tíz zsoldost megöltek, több támadót foglyul ejtettek — jelentette a helyi rádió. Az elfogott zsoldosok egyike elmondta: a Lesothóba behatolt kommandó tagjait a délafrikai hadsereg toborozta és fegyverezte fel azzal a céllal, hogy megöljék a dél-afrikai területek által körbezárt kis állam "kormányfőjét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán New Yorkban határozatban hívta fel a világszervezetet Lesotho megsegítésére. A határozat méltatja Lesothót, amiért támogatást nyújt a dél-afrikai rendszer terrorja elől az országba menekült dél-afrikai állampolgároknak.