Magyar Hírlap, 1983. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
^facYBR Hisnap TUDOMÁNY °[sX\q\ kW 1993. AUGUSZTUS 27. SZOMBAT 9 Mondhatnám azt is: divatba jött a századelő, a harmincas évek álmatag zenéje, a rebbenő, könnyed ruhák. De az is igaz, a könyvesboltokban megjelent egy apró tábla, a könyvhéten két nap alatt elfogyott Jászi-kötet hamarosan utánnyomásban ismét a boltokba kerül. Korábban csupán néhány tudósunk dédelgetett területe volt a századelő, ma már, úgy hiszem, egész közgondolkodásunk átlátja, mit jelentett a magyar progresszió saját korában, s milyen kimeríthetetlen örökséget nyújtott — kacskaringóival, tévedéseivel együtt is — a ma gondolkodói számára. Amikor a Polányi-hagyaték hazakerülése feletti örömömben írok, úgy gondolom, jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha szélesebb körben is ismertté válik a Polányi család, melynek története — cseppben a tenger — a magyar progresszió, a munkásmozgalom, az emigráció útját, sorsát is jelzi, modellezi. Kétségtelen, ma már a geneológia, a családfakutatás sem mostoha gyermeke a történelmi vizsgálódásoknak. De e rövid cikkben a család bemutatásakor csupán a szülőkhöz nyúlok vissza, a Polányi testvérek: Adolf, Laura, Mihály, Károly és Zsófi édesapjához és édesanyjához. Az apa Pollacsek Mihály egyike azoknak, akikről azt szokás mondani: az első lépéseket tette meg a magyar kapitalizmus kialakításáért, esetében már felvirágoztatásáért. A fiatal Pollacsek Mihály útja valamikor az 1870-es években Zürichbe vezetett, mérnöki kiképzésre az Eidgenössische Technische Hochschule-ba. Itt és Edinburghban végzett mint vasútépítő mérnök. A nyolcvanas évek végén családjával Budapesten telepedett le, a helyiérdekű vasutakat építő vállalkozóként. Milliomos lett. Az Andrássy út 2- ben, a Pollacsek-házban — legalábbis a gyermekek nevelését illetően — spártai szigor uralkodott. Ahogy Polányi Károly felesége felelevenítette ezeket az éveket, kiderült, hogy az apa, aki maga is szép szál, kifejezetten jóképű férfiú volt, gyermekei nevelésében mindenekelőtt az akaraterő túlfeszítésére, a kisportolt testre, az európai műveltségre, a világirodalom korai megismerésére helyezte a hangsúlyt. Reggel hideg tus, egy óra torna, forró kakaó vizes zsemlyével, Schiller és Goethe, Corneille és Racine. Leginkább házitanítók útján, mert gimnáziumba csak nagyobbacskán kerültek a gyerekek. 1900 táján a vállalat csődbe jut. Pollacsek Mihály kifizeti a részvényeseket az utolsó fillérig, és családját átállítja a szegénységre. A nagyobb gyerekek magánórákat adnak, hogy hozzájáruljanak a háztartás kiadásaihoz. A mama — Cecil — éppúgy, a szegénységben is feltalálja magát, s tán szokásain sem változtat sokat. S itt időzzünk el egy pillanatra! Bár a családi krónikák, a gyermeki visszaemlékezések az apának állítják elsősorban a szerető, meleg emlékezés obeliszkjét, a korszak, s talán az utókor is az édesanyát ismeri jobban. Miért? Cecil mama Cecil Wohl, a vilnai orosz diáklány nemcsak öt gyermekét tartotta kézben, hanem a század első évtizedeinek szellemi életének is részese volt. Cecil nem végzett egyetemet, de fogékony intellektusa, hallatlan tudásszomja és olvasottsága révén valóságos szellemi központ lett. Jászi Oszkár így ír róla: I.Tante Cecil vagyoni katasztrófájuk után egy ellentétes dzsungli (dzsungel) vezető szelleme és irányítója lett. Igen, kevert társaság volt, de mindjobban Nietzsche és Marx hatása alá került. A ház úrnője ragyogóan szellemes, de igen gyakran felületes asszony volt. Olykor valóságos légtornászatot végzett a gyakran változó ideológiai képletek között, újabb és újabb tehetségek felfedezésével s azoknak a saját ízlésére való idomításával... Cecil mama körének, nemcsak budapesti, de bizonyos mértékben nemzetközi hírneve volt, és olykor külföldi gondolkozók is meglátogatták.” Cecil mama a korabeli megállapítások szerint Budapest legnagyobb olvasója volt, mindent elolvasott, ami a kezébe került. De maga is írt, előadott, szervezett. Egyik legemlékezetesebb előadását 1900-ban a szociáldemokrata pártban tartotta az 1905- ös februári forradalom előzményeiről. Előadásából most egy részletet idézek. Ilyennek látta a vilnai diáklány a cárizmus rendszerét : Balassa József úr. tanár Bosnyák Béla dr. mni Diener-Dénes József író Dimes Pál dr. egyetemi magántanár Jakabné Pácz Hanna dr. orvos Kalmár Hugó géprézmákinc hites szabadalmi együitt Kentzler Hugó dr. imueumi tisztviselő Kovács Sándor dr. zeneiskolai tanár „Elvtársak! Pillantásuk előtt kitárul egy színjáték, melyet a francia forradalom óta ilyen nagyszerűnek és megrázónak nem láttunk. A hallatlan megtorlások politikája, az intellektuelek, a munkások, a parasztok és mindenki ellen, aki Oroszországban gondolkodik és szenved. És ezt az alárendeltek — rendőrök, börtönőrök embertelen hordája hajtja végre, mely politikai börtönökben a spanyol inkvizícióhoz méltó kínzásokat produkál, mely az őrült kegyetlenséget — melylyel a politikai foglyokat megcsonkítják — szabályszerű intézménnyé emeli. Az a politika, mely a parasztok asszonyait és gyermekeit részeg kozákokkal gyaláztatja meg, mely keleti zsarnokságban fölülmúlja a barbár népeket. Ennek a politikának mindenestül megfelel, hogy a forradalom árját leküzdje. A birodalom nemzetiségei közötti gyűlöletet mesterségesen szítják, Finnország oroszosítását a legvégsőkig feszítik, ennek a lejális és békés országnak a lelkierejét megtörik. Konok buzgalommal és hallatlan kegyetlenséggel, durva igazságtalansággal üldözik a lengyeleket, örményeket és zsidókat, és ez utóbbiak ellen Kisinyovban és Gomelben valóságos Szent Bertalan-éjszakáját szerveznek, mikor a „fekete százak” pálinkával, megvesztegetéssel, becsületérzésüktől megfosztva, a rendőrség által rablásra bujtogatva, öregekkel, asszonyokkal, gyerekekkel kegyetlenkednek; egy Néró sem találhatna ki különb kegyetlenségeket. Az országot bűnös módon háborúba hajszol-tják... Aki ellenáll, az elveszett. De nemcsak jó szónok volt - mint később Laura, lánya is —, pedagógiai anflércgők is sarkallták. Az 1910-es évek táján megnyitotta Női líceumát — afféle szabadegyetemet —, ahol korának legjelentősebb személyiségetadtak elő. Tanított itt Ady Endre, Bölöni György, Dienes Pál, Madarász József. 1926-ban Cecil mama már magányos. Gyermekei emigráltak, ő maga penzióban él. De fogadónapján megtelik penzióbeli szobája, felkeresi József Attila, Kosztolányi, Karinthy. Sőt — mint egyik levelében írja — „beugrottak Mannheimék is Heidelbergből”. A gyermekei nevét Pollacsek Mihály Polányira magyarosította. Polányi Laura, vagy ahogy becézték: Mausi — történész lett. (Itthon még Szabó Ervin munkatársa volt, akivel különben unokatestvéri kapcsolatban is állt. Madasai József dr. fővárosi főkönyvtkor Armand Manteau felső leányiskolái tanár Polányi Cecília a .Női láccam* vezetője Aphonyi Hugó dr. egyelő.-!) tanársegéd Sirkktié Polányi fiam át. Törzs Jenő. a .Magyar Színház* tagji Az emigrációban Laura az amerikai történelem egyik homályos pontját igyekezett tisztázni, Virginia állam megalapítójának, Smith kapitánynak történetét. Smith kapitány, a derék dragonyos — úgy tartották — csupán hetvenkedett azzal, hogy még Erdélyben is harcolt. Polányi Laura tanulmányában tisztázza a kérdést, s bizonyítja dokumentumokkal is Smith igazát. A polgári kánon szerint legyen kereskedő, ügyvéd, orvos a fiúkból, így lett Adolf kereskedő. Károly ügyvéd, Mihály orvos. P/M. kezdetben fizikokémiával, később tudományfilozófiával foglalkozott. A Polányi testvérek közül határainkon túl talán ő a legismertebb. A Royal Society tagja lett, miként fia is, John, aki jelenleg Torontóban egyetemi tanár. Tiszteletére tavaly katedrát nyitottak a North Carolina egyetemen, életét, munkásságát több kutató nyomozza Tokiótól Nevadáig. A kisebb Polányi lány, Zsófia Auschwitzban gázkamrák áldozata lett. . Károly A fényképek tanúsága szerint Polányi Károly nagyon „fess” férfi volt. A polgári kánon rá az ügyvédkezést szabta, apjának anyagi csődje a házitanítóskodást. A Polányi család — talán az anyai ág révén — mindig erősen politikus indíttatású volt. Károly már 1902-ben részt vesz a „Szocialista diákok” szervezetében, amit bátyja, Adolf és unokatestvére, Pór Ödön alapított. Marxista olvasottsága is jórésztebből az időből származik. Pikter Gyula jogbölcseleti előadásai képviselték elsősorban a haladó szellemet a korabeli egyetemen. Úgy is, mint Pikler-tanítvány, úgy is, mint kisportolt, verekedéstől vissza nem rettenő bátor diák. Károly kiveszi részét a Pikler elleni reakciós tüntetések visszaverésében. 1907 októberének győzelmes diáktüntetései után az összegyűlt segédcsapatok, mérnökök, medikusok, immár együtt akarnak maradni. Szervezett diákmozgalmat akarnak, mely szabadszellemű, tiszta, felkarolja a szegénysorsú diákokat is. Egy éven belül megalakul a Galilei Kör, első elnöke Polányi Károly. Politikai tevékenysége az első világháborút megelőző években mindjobban megerősödött. Részt vett a Polgári Radikális Párt megalakításában, szervezésében, utóbb titkára lett. Egy nappal a szarajevói merénylet előtt így számol be munkájáról testvérének, Polányi Mihálynak. 1914. jún. 27. Kedves Misikém! Holnap Versecre megyek, a hétfői gyűlést előkészíteni. „Általános óhaj" — mint írták —, hogy beszéljek. — Ezért is nem megyek Váradra, ahol holnap monstre-gyűlés lesz. — Elég nekem ennyi is. A pártot kiforszíroztam és most csinálom. Ember, pénz, kilátás van bőviben. Sok baj volt egy ideig a Zweite-Garniturral, akik sehogy sem tudtak elhelyezkedni. Vezetni nem tudnak még, végrehajtani pedig nem akarnak. Én természetesen mindenképp a végrehajtási végén fogtam meg mindent és így vezetek is. Jászinak talán ma én vagyok a legmeghittebb embere a pártban. Minden az én számlámra megy. Nemcsak munkában, hanem erkölcsiekben. Vállalom az ódiumot — helyette —, és vállalom mindenütt a senki által sem vállalható felelősséget. A Galilei Kör bevált. Így egész hadseregnyi munkaerőt adott a döntő időben. És egy egész sereg alvezéri táborkar nőtt ki belőle. Kende, Rubin, Lóránt, Takács, Székely stb. mind reaktiválva. A budapesti községi politikába belevetettük magunkat. Jászi sokat dolgozik, ő vált be legjobban embereink közül. Ezután egy Jakab László nevű orvos (Park-Liget szanat.), aki egészen elsőrangú szervező erő. Lent ismét Kende állja meg legjobban a helyét. De talán a hőse az „action”-nak (angol) ért vagyok. Kende cukorbetegség gyógyítási kísérletei — már írtam is, úgy emlékszem — nagyszerűen alakulnak. Az első ember-betegem frappáns eredményt mutatott fel. Híres ember lesz, úgy látszik. Személyemet mindenben háttérben kell kissé tartanom, mert tárgyi okokból annyira előtérben áll, hogy szinte kínos is, sok felesleges nehézséget okoznék magamnak, ha ezt külsőleg is kifejezésre juttatnám ...” A háború azonban újabb fordulatot hozott. Igen korán bevonult, s a galíciai fronton súlyosan megsérült. Testi-lelki felépülése, nyomasztó depressziójának elmúlása öt-hat évig eltartott. Közben már 1920-at mutat a kalendárium, s Bécsben összetalálkozik későbbi feleségével, Duczynska Ilonával, aki akkortájt a Kommunista Párt futára. Mintegy másfél évtizedet töltöttek Bécsben, Polányi dolgozott a Bécsi Magyar Újság szerkesztőségében, később az österreichischer Volkswirt munkatársa lett. Valójában nem érezte magát otthonosan Bécsben, s a harmincas évek elején családjával Angliába települt. A háború után a New York-i Columbia egyetem tanára lett. „Elsősorban oktató volt, legjobbműveit előadásai adták” — mondta mindig felesége, Duczynska Ilona. Gyakran nevezték iskolateremtőnek, aki a közgazdasági antropológiát megújította. Ő maga öszszehasonlító gazdaságtörténésznek vallotta magát. Szemléletének újszerűsége abban állt, hogy nem vont merev határokat a különböző tudományterületek között, együtt és egységében látta és láttatta a közgazdasági, szociológiai és antropológiai problémákat. Ez a megközelítés jellemzi a magyarul is megjelent Dahomey és a rabszolgakereskedelem című munkáját, melyben a XVIII. századi afrikai királyság gazdálkodási rendszerét vizsgálta. Itt vezette be azokat a kategóriáit, melyek későbbi írásaiban letisztultabb formában jelentkeztek. Milyen kategóriákról van szó? Polányi néhány alapvető gazdálkodási típust állított fel, melyek tiszta és kombinált változataival leírható bármilyen gazdasági forma. A legfontosabb típusok: a reciprocitás, amely kölcsönös segítséget és együttműködést jelent, a redisztribució, azaz a központilag történő újraelosztás és az árucsere, mely a piaci mechanizmusokat érvényesíti. Polányit rendkívül érdekelte a harmadik világ fejlődésének lehetősége, s ebből a szempontból is mérlegelte az egyes típusok előnyeit és hátrányait. Duczynska Ilona A hetvenes évek közepén a magyar televízió kiváló sorozatot vetített a Század nagy tanúi címmel. Interjút láthattunk Polányi Károly feleségével, Duczynska Ilonával is. Apró, csúnyácska öregasszony volt, aki megejtőkedvességével, eszével és határozottságával percek alatt rabul ejtette az embert. Mint mondják, 80 évesen, cigarettával a szájában száguldott kocsiján, lelkesen szervezett és ügyintézett, fittyet hányva az utókorra, mely talán a hagyaték gondozását várta volna el tőle. Aktivitás. Talán ezzel a szóval jellemezhetném leginkább. Duczynskát, aki 1913-ban Zürichben járt műszaki egyetemre s diáklányként hozta el Bécsbe és Budapestre a szociáldemokrata baloldal zimmerwaldi konferenciájának háborúellenes kiáltványát, 1918-ban a Galilei-per egyik fő vádlottjaként a magyar hatóságok börtönbe vetették. A Tanácsköztársaság alatt a külügyi népbiztosságon dolgozott, az összeomlás híre Svájcban érte. Innen Moszkvába utazott, ahol Radek munkatársa volt s részt vett a Kommintern II. kongresszusának előkészítésében. Itt került kapcsolatba Kun Bélával, Landler Jenővel és Rákosi Mátyással. De útja tovább vezetett Bécsbe, ahol kivette részét az osztrák munkásmozgalom baloldalának szervezésében. Az 1934-es bécsi munkásfelkelés leverése után családjával együtt menekülnie kellett, mert neve túlságosan ismertté vált a Schutzbund, a fegyveres munkásőrség vezetőségének tagjaként. Angliába költöztek, ahol a második világháború kitörése után ismét aktivizálódott, bekapcsolódott a Károlyi Mihály által vezetett Angliai Magyar Tanács munkájába. 1948-ban hazalátogatott, s a földreform kérdéseit tanulmányozta. Tanulmányútja során több írása keletkezett e témakörben, de ezek publikálásától — a magyar állam iránti lojalitásból — eltekintett. Másfél évtizednek kellett elmúlnia, hogy Polányival együtt ismét hazalátogathattak. És újabb évtizedekre ahhoz, hogy a magyar századelő — melynek fontos szereplői voltak,, s amely korábban arra ítéltetett, hogy kihulljon a nemzet tudatából— elnyerje méltó helyét. V. BÁLINT ÉVA : tíz A Mányi család Ez évben véglegesen hazakerült Pourtyik Károlynak, a nemzetközi hírű gazdaságtörténésznek és feleségének, Duczynska Ilona fizikusnak, a nemzetközi munkásmozgalom jelentős alakjának hagyatéka, lányuknak, Karl Polányinak, a MC Gill egyetem professzorának ajándékaként. Ugyancsak birtokunkba került Polányi Laura öröksége is, melyet lánya Eva Zeizel, a kiváló keramikusművész ajándékozott hazájának. Mindkét gyűjtemény kép- és tárgyanyagát a Munkásmozgalmi Múzeum, iratanyagát pedig a Széchényi Könyvtár kapta meg. Mit is tartalmaz a sok-sok láda okmány? Mindenekelőtt Polányi Mihály, Laura, Károly, Pollacsek Cecil és Duczynska Ilona tanulmányait, cikkeit, egyetemi óravázlatait —, melyek közül sok még egyáltalán nem jelent meg. De több százra tehető levélanyag is birtokunkba került, amely a Polányi család és a századelő magyar társadalma legjelentősebb alakjainak tollából származik. Olyan ritkaságok is találhatók a hagyatékban, mint a Nyolcak katalógusa 1911-ből, a Galilei Körre és az Angliai Magyar Tanácsra vonatkozó dokumentumok. 1986-ban lesz Polányi Károly születésének 100. évfordulója. A centenáriumra talán megjelenik a Polányi-művek újabb válogatása, a róla szóló doktori disszertáció (Gyurgyák János krinikája), valamint a Duczynska Ilona életét feldolgozó monográfia, Dalos György tollából. A hagyatékot Amerikában a Polányi-család kérésének megfelelően Vezér Erzsébet irodalomtörténész, a korszak kutatója a Munkásmozgalmi Múzeum megbízottjaként vette át. Vezér Erzsébet szíves segítségével készült alábbi írásom, melyben helyet kaptak eddig publikálatlan dokumentumok is. Il HŐS LÍCEUM rendes ás rendkívüli elitattal ez 1917/3. tanávben RENDES ELŐADÓK: /