Magyar Hírlap, 1984. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

A Legfelsőbb Tanács Elnökségének rendelete Tengeri gazdasági zónát létesítettek a Szovjetunió körüli tengereken (MTI) A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége teg­nap közzétett és március 1-én életbe lépő rendeletével 200 tengeri mérföld szélességű gaz­dasági zónát létesített a Szov­jetunió körüli tengereken. A Szovjetunió tengeri gazdasági zónája kiterjed az országhoz tar­tozó szigetek körüli tengeri te­rületekre is. A zóna kiterjedése megfelel a Szovjetunió területi vizeinek. A Szovjetunió ezeken a terü­leteken már eddig is gyakorolt kizárólagos jogokat a­­gazdasági tevékenységek irányítására. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége 1976 decemberében fogadta el azokat az ideiglenes intézkedése­ket, amelyek az ugyanezen te­rületeken folytatott halászati tevékenységet szabályozták. Az új rendelet értelmében a Szovjetuniónak gazdasági zóná­jában szuverén jogai vannak a víz és a tengerfenék élő és élet­telen természeti forrásainak fel­kutatása, kiaknázása és megőr­zése terén. A gazdasági zónában a rendelet előírásait, a Szovjet­unió más törvényeit és az álta­lánosan elfogadott nemzetközi normákat betartó minden orszá­got megillet a szabad hajózás és légi közlekedés joga. Joguk van vízalatti kábeleket és cső­vezetékeket is lefektetni. A rendelet kizárólagos jogot tart fenn a Szovjetuniónak arra, hogy a gazdasági zónában mes­terséges szigeteket, vagy egyéb, tudományos kutatásokra és a tengeri erőforrások kiaknázására szánt létesítményeket építsen illetve szabályozza azok építését és működtetését. A rendelet előírásainak meg­szegői adminisztratív úton, vagy ha cselekedetük súlya a szov­jet törvények értelmében ezt indokolja, büntetőjogi úton is felelősségre vonhatók. Szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok Tyihonov fogadta William Verityt (TASZSZ) Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a Kremlben fogad­ta William Verityt, az Amerikai— Szovjet Kereskedelmi és Gazda­sági Tanács társelnökét. Az ame­rikai üzletember, aki egyben az Armco Steel cég igazgatótanácsá­nak is elnöke, azzal a céllal érke­zett a szovjet fővárosba, hogy a testület soron következő, New York-i tanácskozásával kapcsola­tos kérdéseket megvitassa. A szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok helyzetéről szólva Tyihonov hangsúlyozta, számos lehetőség kínálkozik a két ország közötti kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi és gazdasági kapcso­latok bővítésére. Ennek feltétele azonban az, hogy az amerikai kormányzat tüntesse el az együtt­működés útjában álló mesterséges akadályokat. Wiliam Verity állást foglalt a Szovjetunió és az USA közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a szovjet—amerikai viszony normalizálása mellett. Verity tegnap este rövid in­terjút adott a Vremjának, a szov­jet televízió híradóműsorának. Mint elmondta, Tyihonovval folytatott­ megbeszélése még job­ban megerősítette abban a meg­győződésében, hogy tovább kell aktivizálni a bizottság munkáját. A The New York Times értesülései Az amerikai kormányzat felülvizsgálja a Szovjetunióval folytatott politikát? (MTI) Az amerikai külügymi­nisztérium egy magas rangú tiszt­viselője szerint — akit a szerdai The New York Times idéz — amerikai kormánykörökben felül­vizsgálják az Egyesült Államok­nak a Szovjetunióval kapcsolatos politikáját. Arthur A. Hartman moszkvai amerikai nagykövet visszatért Washingtonba, hogy Schultz külügyminiszterrel tár­gyaljon a két ország viszonyának időszerű problémáiról és főként Washingtonnak „az új szovjet ve­zetéshez” való lehetséges közele­déséről. A The New York Times beszá­molójából ítélve Washington valójában nem tervez olyan lépé­seket, amelyek alkalmasak lenné­nek a szovjet—amerikai viszony érdemi javítására az alapvető fontosságú területeken. A rendszerint jólértesült ame­rikai lap úgy tudja, hogy az USA és szövetségesei új javaslattal ké­szülnek előállni a március 16-án újrakezdődő bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokon. Emellett az amerikaiak „közel állnak ah­hoz”, hogy előterjesszék a maguk szerződés-tervezetét a vegyi fegy­verek betiltásáról a genfi leszere­lési értekezleten. A New Hampshire-i előválasztásokon Gary Hart aratott nagy győzelmet (MTI) Az amerikai elnökválasz­tások meglepetésekben gazdag történetében is politikai bombá­nak számít a keddi New Hamp­­shire-i elnökválasztások eredmé­nye: Gary Hart coloradói szená­tor hatalmas­ arányú vereséget mért Walter Mondale-re, az USA volt alelnökére, aki az előválasz­tások fő esélyese volt. A UPI hírügynökség összesítése szerint a demokrata párti elővá­lasztások végeredménye a követ­kező: Gary Hart: 40 százalék (39 062 szavazat); Walter Mon­dale: 29 százalék; John Glenn: 13 százalék; Jesse Jackson: 6 száza­lék; George McGovern: 5 száza­lék; Ernest Hollings: 4 százalék; Alan Cranston: 2 százalék; Reu­bin Askew: 1 százalék. A szavazóhelyiségek lezárása után másfél órával Mondale el­ismerését és „szívből jövő jókí­vánságait” fejezte ki a győztes­nek, s megígérte, igyekszik elke­rülni, hogy New Hampshire-i ku­darca a demokrata párton belüli személyes torzsalkodások kiújulá­­sához vezessen. Higgadtan, óvatosan, de maga­biztosan nyilatkozott váratlan és főképp váratlan arányú győzel­méről Gary Hart, akinek prog­ramját még csak most kezdi meg­ismerni az amerikai közönség. E program fő összetevői közt van a nukleáris fegyverek gyártásának befagyasztása, a kelet-nyugati párbeszéd felújítása, a Reagan ál­tal lerombolt szociális intézmé­nyek újbóli megerősítése, a költ­ségvetés egyensúlyának megte­remtése, nem utolsósorban a nagyarányú katonai költekezés megfékezésével. Ugyanakkor Hart is az „erős Amerika”, s a hadse­­regfejlesztés híve. Ismét De Mita az olasz DC főtitkára (MTI) Ciriaco De Mita pártfő­­titkárrá választásával tegnap dél­után véget ért az olasz Keresz­ténydemokrata Párt (DC) Rómá­ban megtartott XVI. kongresszu­sa. De Mita az érvényes szavaza­tok 56,6 százalékát kapta. Egyet­len ellenfele, Vincenzo Scotti pol­gári védelmi miniszter a szava­zatok 32,3 százalékát szerezte meg. Az első olasz kommentárok alá­húzzák, hogy a XVI. kongresszus nem jelent változást sem a párt politikájában, sem irányításában és nem kereste a megoldást az ország súlyos gazdasági és társa­dalmi problémáira sem. A kanadai kormányfő le akar mondani (MTI, Reuter) Pierre-Elliott Trudeau kanadai kormányfő ked­den bejelentette lemondási szán­dékát miniszterelnöki tisztségé­ből. A hírt a kormányfő sajtó­titkára közölte, hozzáfűzve, hogy a miniszterelnök szándékáról le­vélben értesítette a Liberális Párt elnökét. A hatvannégy éves Trudeau le­mondása akkor lép érvénybe, amikor a kanadai Liberális Párt megválasztja új vezetőjét, és az leteszi a hivatali esküt — fűzte hozzá a sajtótitkár. Most a kor­mányfő a liberálisok vezetője. A Reuter szerint körülbelül három hónap múlva tartják meg a párt vezetőválasztó konferenciáját. VI­LÁGH­ÍRADÓ . X) . at ■ - Az amerikai szenátus döntése (AP) Az amerikai szenátus ked­den törvénykiegészítést szavazott meg arról, hogy az USA nem szállít nukleáris technológiát, be­rendezéseket és „érzékeny” alap­anyagot olyan országokba, ame­lyek nem írták alá az atomsorom­­pó-szerződést és elutasítják a nemzetközi ellenőrzést nukleáris létesítményeiknél. Ilyen ország Argentína, Brazília, Izrael, a Dél­afrikai Köztársaság és India. A nyugat-európai fuvarozók sztrájkbizottságának döntése (Reuter) A nyugat-európai fu­varozók sztrájkbizottsága tegnap úgy döntött, hogy azonnal felfüg­gesztik több mint egy hete tartó, a közutak forgalmát bénító ak­cióikat. A szállítók ugyanis ígére­tet kaptak arra, hogy az NSZK és Ausztria kormánya azonnal tárgyalásokat kezd az olasz kor­mánnyal a vámellenőrzés egysze­rűsítéséről. Az NSZK-beli Kiefersfeldenben Rudolf Bayer nyugatnémet szál­lítási miniszter és Franz Neu­bauer bajor tartományi belügyi államtitkár egyezményt írtak alá, amelyben kötelezettséget vállal­tak, hogy azonnal tárgyalni kez­denek az olasz kormánnyal. A spanyol kormányfő Rijadban (Reuter) A kétoldalú gazdasági együttműködés és a közel-keleti helyzet kérdéseit vitatta meg teg­nap Rijadban Felipe González spanyol miniszterelnök vendéglá­tójával, Fahd szaúdi királlyal. A spanyol­­kormányfő rijadi tárgyalásai befejeztével a jordá­­niai fővárosba utazott tovább. • • v • ■ P\.~lA rx fflo to l / / Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - FÓRUM 1984. MÁRCIUS 1, csütörtök 3 H­agyományosan a számadás időszaka a szovjet parla­ment tagjainak megválasz­tását közvetlenül megelőző idő­szak, amikor a szovjet párt- és állam vezetői gyűléseken talál­koznak a választókkal. Különösen az az idén, hiszen öt évvel ezelőtti legutóbbi válasz­tások óta két ízben is változás történt a szovjet vezetés csúcsán. Azok közül a szovjet PB-tagok közül, akik az 1979-es választáso­kat megelőző napokban a mosta­nihoz hasonló gyűléseken nyilat­koztak a szovjet bel- és külpoliti­ka kérdéseiről, többen már nin­csenek az élők között vagy kike­rültek az aktív politikaformálás szférájából. E személyi változások kapcsán alighanem elég utalnunk Brezsnyev és Andropov, Koszigin és Szuszlov távozására. Természetesen jól tudjuk, hogy a Szovjetunió hazai és nemzetkö­zi tevékenységének irányát nem egy ember vagy egyes személyek határozzák meg. Ám nyilvánvaló, hogy a személyek is alakítják, formálják a politikát tehetségük és hozzáértésük mértéke szerint. Ösztönözhetik a kedvező változá­sokat, ha idejekorán felismerik, mi az adott szakaszban a legfon­tosabb teendő, hol szorít a cipő egy adott kollektívában­, vagy or­szágosan. Éppen ezért kíséri most a Szov­jetunióban és külföldön a szoká­sosnál is nagyobb figyelem a va­sárnapi választásokat megelőző politikai kampány eseményeit, a szovjet pártvezetők és államférfi­ak programjellegű megnyilatko­zásait. A fokozott érdeklődés nyilvánvaló oka az, hogy a Szov­jetunió hazai közvéleménye és a külföld a februári rendkívüli pártplénumon elhangzottak konk­retizálásaként további világos utalást kaphat a beszédekben ar­ra, hogyan értelmezi a szovjet ve­zetés az ország bel- és külpoliti­kájának hangsúlyozott folyama­tosságát. A jelenről és a jövőről szólva több alkalommal is szó esett a mostani választási gyűléseken a múltról, különösen az utóbbi mintegy másfél esztendős idő­szak néhány kulcsfontosságú párt­tanácskozásáról. Közülük is min­denekelőtt a gazdaság és a társa­dalom kulcskérdéseit higgadtan és szakszerűen elemző 1982. no­vemberi és 1983. decemberi KB- ülésekről. Mindkettő a szervezett­ség és a rend erősítésének a je­gyében folyt, márpedig e kérdé­sekkel kapcsolatban — mint Konsztantyin Csernyenko első fő­titkári beszédében leszögezte — nem lehet kétfajta vélemény. „Mindenfajta fegyelmezetlen­ség, felelőtlenség nem csupán anyagi károkat okoz a társadalomnak. Súlyos társadal­mi, erkölcsi kár is származik be­lőlük". A rend és a fegyelem erősíté­sét sürgette például az 1982. no­vemberi pártplénum pozitív el­szántsága szellemében a minap elmondott beszédében Mihail Szo­­lomencev PR-tag. A szervezett­ség és a rend erősítésének — nem utolsósorban pedig az állami fe­gyelem következetes betartásának — fontosságát emelte ki szomba­ti vezércikkében a Pravda. E felhívásokban felfedezhető egyfaj­ta visszakanyarodás a munka-, a terv- és az állami fegyelem erősí­tésének ahhoz a kampányához, amely 1982. végén indult a már említett 1982. novemberi KB-ülés szellemében és határozatai alap­ján. A figyelmes elemzés mindamel­lett már akkor nyilvánvalóvá tet­te, hogy a feladatok közé nem csupán a rendteremtést, a fegyel­mezettebb munkát sorolja a szov­jet vezetés. Mind gyakrabban esett szó tavaly a gazdasági irá­nyító és szervező munka színvo­nalának a javításáról, a tervezés és a gazdaságirányítás tökéletesí­tését szolgáló komplex program kidolgozásának szükségességéről. Most ezek a feladatok nagy hang­súlyt kaptak például Vitalij Vo­­rotnyikov PB-tag Rosszosban el­hangzott beszédében. Olyan ér­telemben, hogy javítani kell az irányítást és a tervezést, bátran kell keresni az új szervezeti és gazdasági megoldásokat. Szó esett a választási gyűléseken a közleke­dés, a szolgáltatások színvonalá­nak emeléséről is. A fegyelmezettebb és szervezet­­tebb munka hasznát a múlt év eredményeivel jellemezhették a választói gyűléseken a szovjet vezetők. Az ezzel kapcsolatos kér­désekre fordított nagyobb figye­lem megtérült a múlt év kedve­zőbb gazdasági eredményeiben, a nemzeti jövedelem és az ipari ter­melés növekedési ütemének meg­gyorsulásában, a mezőgazdaság rekordtermésében — hogy csak néhányat említsünk azok közül az eredmények közül, amelyekre vá­lasztási beszédeikben a szovjet vezetők utalhattak. A munkafegyelem, a termelési és a tervfegyelem fokozása, a szocialista törvényesség megszi­lárdítása érdekében eddig hozott és most ismét kilátásba helyezett intézkedések, csakúgy, mint a ter­melési hatékonyság emelését a gazdaságirányítás és a tervezés javítását szolgáló komplex intéz­kedések közvetlen hatással van­nak, illetve lehetnek a gazdasági fejlődés ütemére, a szovjet gazda­sági és védelmi potenciál növeke­désére és az életszínvonal alaku­lására is. Érthető tehát, hogy or­szágos helyeslésre talál, ha e kérdések a folyamatosság politi-­­kája jegyében, most újra napi­rendre kerülnek. A most megválasztandó Legfel­sőbb Tanács munkájának javaré­sze már a következő, 12. ötéves terv időszakára esik. Ebben a tervidőszakban pedig — miközben változatlanul érvényben marad­nak az olyan korábban kidolgo­zott alapvető programok, mint az élelmiszer- vagy az energiaprog­ram továbbá a tudományos-mű­szaki eredmények gyorsabb elter­jesztése — mélyreható minőségi változásokat kell elérni a terme­lésben. (Erről beszélt egyebek kö­zött választási beszédében Mihail Gorbacsov.) Ez a periódus — mint a februári rendkívüli plénum után közölt vezércikkében a Pravda aláhúzta — „a döntő áttörés terv­időszaka lesz valamennyi népgaz­dasági ágazat intenzifikálása te­rén". A folyamatosság politikai tézi­sének meghirdetésével a szovjet párt- és állami vezetés egyfajta összekötő láncszemet teremt az utóbbi évek célkitűzései és a jövő között. „A folyamatosság nem el­vont fogalom, hanem élő realitás — mondotta erről a februári párt­plénumon Konsztantyin Csernyen­­ko. — Lényege mindenekelőtt ab­ban van, hogy megállás nélkül előre kell haladni.” Az SZKP KB új főtitkára figyelmeztetett, hogy az elért eredményeket reálisan kell értékelni — sem felnagyíta­ni sem kisebbíteni nem szabad őket — az előrehaladás útjának kijelölése közben pedig „a jelen és a jövő kulcsfontosságú problé­máira kell összpontosítani”. SZÁSZI JÓZSEF SZÁMADÁS Asszad-Dzsemajel találkozó Szíriában (Folytatás az 1. oldalról) szerűsítése, a nemzeti egységkor­mány megalakítása volt. Dzsemajel és Asszad tegnap es­tig kétszer is tárgyalt. A találko­zók tartalmáról hivatalosan sem­mit sem közöltek. Egyelőre azt sem tudni, hogy a libanoni ál­lamfő meddig marad a szír fő­városban. Ugyancsak damaszkuszi hír az, hogy Asszad tegnap fogadta Sedíi Klibit, az Arab Liga főtitkárát is. A SANA szíriai hírügynökség je­lentése szerint a találkozón az el­nök az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását sür­gette Libanonból. (UPI) Néhány órával Dzsemajel elutazása után a libanoni partok mentén cirkáló 6. amerikai flotta egyik hajóját kereste fel Caspar Weinberger amerikai hadügymi­niszter. Weinberger később heli­kopteren a bejrúti amerikai nagy­­követségre repült. (MTI) Jobboldali terrorakció színhelye volt a hazafias erők el­­­lenőrzése alatt álló Nyugat-Bej­­rút, röviddel azután, hogy az el­nök a szíriai fővárosba utazott. (AFP) Ammanban folytatódtak Arafat, a PFSZ VB elnöke és Husszein jordániai király megbe­szélésen

Next