Magyar Hírlap, 1984. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

J 14 "7 A K­SH M­A , 24 OLDALAS KÉPES MELLÉKLETTEL 17. ÉVFOLYAM, 10­4. SZÁM POLITIKAI NAPI­LAP______________ __________________198­4. MÁJUS 5. SZOMBAT i­s. Nem is olyan új igény, ami most a felsőoktatási vitákban megfo­galmazódott: ne csak szakem­bereket, fehérgallérosokat ké­pezzen a főiskola, az egyetem, hanem értelmiségieket, akik ér­deklődők, műveltek és nyitottak a világra. Egyre nehezebb ugyanis megbékélni azzal a tu­dattal, hogy szakbarbárok lép­nek ki a felsőfokú oktatási in­tézményekből. A szakbarbárság mindig is elítéltetett igazán tu­dós körökben és mindig voltak műegyetemeinken, orvosi egye­temeinken olyan tanárok, akik magától értetődőnek tartották, hogy ne csak legszűkebb szak­tárgyuk iránt érdeklődjenek hall­gatóik, hanem nemzetben, nép­ben, nagyvilágban gondolkozó ifjú humanisták lépjenek ki az egyetem kapuján. S e hagyomány folytatható és folytatandó. Annak ellenére, hogy könnyebb az információs forradalom korában megfogal­mazni egy ilyen képzési célt, mint tantervekbe önteni. Hiszen a szaktárgyak haladásával is éppen elég lépést tartani. A tan­tervek keretei szűkek. Nem egy­szerűen az ismeretek gyarapítá­sát kell tehát célként kitűzni. Hanem mit? Az értelmiségképzés elgondo­lása összhangban van egy olyan koncepcióval, aminek lényege: a választás joga. Legyen módja a főiskolásnak, az egyetemistá­nak arra, hogy a legszigorúbban kötelező stúdiumok mellé - s ehhez viszonylag alacsony óra­számok szükségesek — széles körből választhassa érdeklődése szerint akár orvos-, akár mér­nökjelölt létére a legkülönbö­zőbb, a látókört tágító modern társadalom- és gazdaságismere­­teti tárgyakat, s legyen módja egy bölcsésznek, egy jogásznak a modern számítógép ismereté­be belekóstolni, vagy tanulhas­son a korszerű humángenetika vagy a környezetvédelem tárgy­körébe vágó tárgyakat. A szabadon választható tár­gyak felvételére módja lesz nem­csak saját egyetemén a hallga­tónak: számolnak azzal is a köz­oktatás irányítói, hogy más, „idegen" felsőoktatási intéz­ményben is vendégeskednek majd érdeklődő főiskolások, egyetemisták. Ezt az új jogsza­bályok megengedik majd. Sza­badabb és nyíltabb felsőoktatás, ez az értelmiségképzés­­ talán legfőbb­­ kritériuma. Mert nyi­tottság, képzettség, sokoldalú­ság rokonfogalmaknak számíta­nak. Érdemes tudatosan össze­kapcsolni őket. Növekedjék a helyi önállóság, csökkenjen a bürokratizmus Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa •• A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozást Gáspár Sándor, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Méhes Lajos, a SZOT főtitkára az MSZMP Központi Bizottságá­nak április 17-i üléséről tájékoz­tatta a tanácsülést, összefoglalót adott a nemzetközi politikai hely­zetről, majd a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének feladatairól szólt. Utalt arra, hogy a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfejleszté­sére a kormány munkaprogramot készít, s ebben a munkában a szakszervezetek is aktívan részt­ vesznek. Erről a programról a SZOT egyik őszi ülésén véle­ményt mondhatnak a SZOT tag­jai. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszer továbbfej­lesztéséből megfelelő következte­téseket kell levonni a szakszer­vezetek számára is. A szakszer­vezetek helye, szerepe nem vál­tozik — mondotta. — A párt, az állam, a szakszervezetek­ a mun­kásosztály kezében a munkáshar­­alom megvalósításának eszközei. A szakszervezetek helye, szerepe a szocialista társadalomban nem kötődik az irányítási rendszer változásaihoz. A szakszervezeti tagság munkavállalói helyzete nem változik attól, hogy a válla­latot milyen módszerrel vezetik. A szakszervezet a bérből és fi­zetésből élő munkavállalók ér­dekképviseleti és érdekvédelmi szervezete volt és az marad to­vábbra is. Azt a megújulási folyamatot, amely az MSZMP állásfoglalását és a SZOT novemberi plénumát követően megindult, természete­sen gyorsítani kell. Végig kell azonban gondolni, hogy a szak­­szervezeti munka szervezeti ke­retei, formái, a jog- és hatáskö­rök, a munkastílus milyen válto­záson mentek át az elmúlt 16 év alatt és milyen igények vannak ezek továbbfejlesztésére. Hiszen a magyar szakszervezetek nemzet­közileg is elismert munkájának szervezeti formái — jog- és ha­tásköre — eddig is abban a fo­lyamatos fejlődésben alakultak ki, amelyek kapcsolódtak a gaz­daságirányítási rendszer változá­saihoz. Lényeges vonása a változások­nak, hogy a szakszervezeteken belül­ egyre nagyobb önállósággal rendelkeznek az alapszervezetek, széles jogkört kaptak a bizalmiak. A szakszervezetek felkészültek arra, hogy amennyiben nő a vál­lalatok, azon belül egyes gazda­sági egységek önállósága, a szak­­szervezetek megfelelő partnerek (Folytatása a 4. oldalon) Költözik a könyvtár A napokban költözik át a szegedi Somogyi Könyvtár százéves gyűj­teménye a Közművelődési Palotából a Dóm térre. A könyvtár alapításának századik évfordulójára könyvtártörténeti tanulmány­­gyűjtemény jelent meg, melyet tegnap mutattak be a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége székházában FRANCIA-ANGOL CSÚCSTALÁLKOZÓ (MTI) Margaret That­cher brit miniszterelnök pénteken háromórás vil­lámlátogatást tett a francia fővárosban, s az Elysée-palotában mun­kaebéd keretében foly­tatott megbeszélést Mit­terrand elnökkel. A megbeszélésről közle­ményt nem adtak ki, az angol kormányfő nem nyilatkozott és a francia szóvivő is szűkszavúan számolt be róla. Michel Vauzelle, az Elysée-palota szóvivője szerint a megbeszélés középpontjában a közös piaci költségvetéshez való brit hozzájárulás problémája állt. GENSCHER WASHINGTONBAN (MTI) Hans-Dietrich Genscher, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügyminisztere pénte­ken este négynapos láto­gatásra az Egyesült Ál­lamokba utazott.­­ A nyugatnémet kül­ügyminisztérium közlése szerint Genscher Rea­gan elnökkel és Schultz külügyminiszterrel foly­tatandó tárgyalásain szorgalmazni kívánja a kelet-nyugati viszony megjavítását, a párbe­széd felújítását és foko­zását. Genscher állítólag azt szeretné elérni az amerikai vezetésnél, hogy a Reagan-kormány kezdeményezzen párbe­szédet a Szovjetunióval és a NATO május végi konferenciája tegyen ja­vaslatokat a szocialista országokkal való együtt­működésre. KÖZÖS PIACI GAZDASÁG (Reuter, AP) A közös piaci tagországok lassan kezdenek kilábalni az 1979-ben kezdődött gaz­dasági recesszióból — állapítja meg a Közös Piac negyedéves jelenté­se. A recesszió 1982 utol­só negyedében érte el mélypontját. 1983 folya­mán az előrejelzetthez képest már valamivel jobbak voltak az ered­mények, a növekedés 0,8 százalékot tett ki. Mostanra a termelés számos területen elérte az 1979-es szintet és 1984 egészére 2,5 száza­lékos növekedési ütemre számítanak Nyugat- Európában. HU JAO-PANG PHENJANBAN (MTI) Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt KB főtitkárának meghí­vására pénteken egyhe­tes hivatalos látogatás­ra a Koreai NDK-ba ér­kezett Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Rövid időn be­lül ez Hu Jao-pang má­sodik látogatása a KNDK-ban; az előzőre 1982-ben került sor. Mostani látogatása so­rán mindenekelőtt a nemzetközi helyzetről, az ázsiai és a Koreai-fél­szigeten kialakult hely­zetről fog véleményt cserélni vendéglátójá­val. II. JANOS PÁL DÉL-KOREÁBAN (AFP, AP) A dél-koreai Kvangzsuban, a négy év­vel ezelőtti, vérbefojtott kormányellenes meg­mozdulások színhelyén megbékélést hirdetett II. János Pál pápa. Egy­ben sürgette a dél-ko­­reai egyház tagjait, hogy legyenek a mérséklet és megbékélés eszközei a kormány és az ellenzéki erők között. A római ka­tolikus egyházfő a kor­mányellenes felkelés színhelyén, Kvangzsu­ban több mint hetven­ezer hívő előtt mondott misét. A vérbefojtott felkelés áldozatainak ro­konai csalódottan vették tudomásul, hogy a pápa nem kereste fel az el­esettek sírját a temető­ben. II. János Pál csütörtö­kön érkezett Szöulba. A NAP HÍREIRŐL MA: Milyen lesz a termés? (5. oldal) Válságban van-e a házasság? (7. oldal) MELLÉKET: Hofi-interjú Állat-kínok Bírságok A szörnyű szekták Akik Hitler holttestét azonosították Látogatóban Volvoeknál Parkok parlagon Csernyenko és Jaruzelski tárgyalásai Moszkvában (MTI) Pénteken munkalátoga­tásra Moszkvába érkezett. Woj­­ciech Jaruzelski hadseregtábor­nok, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisz­terelnöke. Jaruzelskit az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány hívta meg. A magas rangú vendéget a re­pülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere és Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára fogadta. Pénteken délután megkezdőd­tek a szovjet—lengyel tárgyalá­sok. A szovjet küldöttséget Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke a lengyel delegációt Wojciech Jaruzelski vezette. A moszkvai Kremlben sorra ke­­rült találkozójukon Konsztantyin Csernyenko tájékoztatta Woj­ciech Jaruzelskit és a kíséretében levő személyiségeket arról, hogy az SZKP milyen tevékenységet fejt ki a párt XXVI. kongresszu­sán és a központi bizottság leg­utóbbi ülésein elfogadott határo­zatok végrehajtása érdekében. Wojciech Jaruzelski vázolta, hogyan folyik Lengyelországban a LEMP IX. kongresszusán, az or­szágos pártkonferencián és a LEMP KB ülésein elfogadott ha­tározatok megvalósítása. Kijelen­tette: a LEMP eltökélt szándéka, hogy fokozza a lengyel dolgozók szocialista vívmányainak megszi­(Folytatása a 3. oldalon) Losonczi Pál fogadta a bolgár parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országház Nándorfehérvár-termében fogad­ta a bolgár parlamenti küldöttsé­get, amely Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság nemzet­­gyűlésének elnöke, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának ve­zetésével hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodik országunk­ban. A szívélyes légkörű megbe­szélésen részt vett Cservenka Fe­­rencné, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Bencso Mitev, a Bol­gár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI)

Next