Magyar Hírlap, 1984. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
............................................................................................................. . Magyar Hírlap ______________________nemzetközi politika - forum__________________ június upentek 3 Csernyenko és Zsivkov megbeszélései (MTI) Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkárával, az államtanács elnökével, aki aznap érkezett rövid baráti látogatásra a szovjet fővárosba. A szívélyes légkörű, a testvéri barátság és a teljes nézetazonosság jegyében lezajlott megbeszélésen Csernyenko és Zsivkov nagy megelégedéssel szólt a szovjet— bolgár kapcsolatok széles körű és dinamikus fejlődéséről. Rámutattak: a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság változatlan törekvése, hogy minden eszközzel hozzájáruljon a szocialista közösség egységének és összeforrottságának további erősítéséhez, a testvéri szocialista országok tevékenységének jobb összehangolásához. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a KGST-tagállamok júniusban sorra kerülő legfelsőbb szintű gazdasági értekezletének jelentőségét. A találkozó részvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság — szorosan együttműködve a többi szocialista országgal — folytatja a harcot a termonukleáris háború veszélyének elhárításáért, a béke és a népek közötti megértés megerősítéséért. Konsztantyin Csernyenko Moszkvában fogadta Rifat Asszadot, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja vezetőségi tagját, Szíria alelnökét. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. A Szíriai politikus a hét elején a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meghívására érkezett szovjetunióbeli látogatásra. * NATO-külügyminiszterek nyilatkozata (MTI) Közlemény és a kelet- nyugati kapcsolatokról szóló „washingtoni nyilatkozat” kiadásával tegnap véget ért a NATO-külügyminiszterek Washingtonban megrendezett, háromnapos tanácskozása. A kiadott dokumentumok annak az amerikai irányvonalnak az érvényesülését tükrözik, amely szerint a jelenlegi „megpróbáltatásokkal teli helyzetben” a szövetségesek számára az egység megőrzése a legfontosabb. A záróközlemény ennek megfelelően a szövetség céljainak állandóságát és működésének eredményességét húzza alá, és a stockholmi, továbbá a bécsi konferencián, valamint a genfi leszerelési bizottságban benyújtott amerikai javaslatokat hozza fel példaként a NATO „béketörekvéseinek” igazolására. A kelet-nyugati kapcsolatokról szóló nyilatkozat és a közlemény szinte azonos szavakkal foglal állást a kapcsolatok megromlását előidéző fontos kérdésekben, kifejezve a NATO készségét a tárgyalásokra, ám azokon a változatlan alapokon, amelyek a Szovjetuniót a tárgyalások megszakítására kényszerítették. Kétértelmű a nyilatkozatnak a kelet- nyugati gazdasági kapcsolatokra vonatkozó bekezdése is, amely olyan „kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági együttműködést” sürget, amely „tekintetbe veszi a szövetségesek széles körű biztonsági aggodalmait”. Görögország elhatárolta magát a nyilatkozatnak a genfi tárgyalásokra vonatkozó passzusától, amely egyszerűen felhívja a Szovjetuniót,, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Két tagország — Görögország és Spanyolország — különvéleményt fejezett ki a nyilatkozatnak azzal a hosszú paragrafusával kapcsolatban is, amely a Szovjetuniót „erőteljes katonai előkészületek folytatásával” vádolja. A tegnapi spanyol újságok éleshangú kommentárokban utasították vissza Joseph Luns, leköszönő NATO főtitkár Spanyolországot bíráló kijelentését. Luns a washingotni tanácskozáson egyebek között „a diktatórikus rendszerek sajátosságának” nevezte a Spanyolország NATO- tagságáról tervezett népszavazást. Újabb hajó esett áldozatul az Öbölben (AP, VPI) Az INA hivatalos iraki hírügynökségre hivatkozva több nyugati hírszolgálati iroda is azt jelentette, hogy az iráni Harg-sziget olajkikötőjétől délre szerdán iraki repülőgépek „közvetlen és pontos találattal nagy tengeri célpontot semmisítettek meg”. A bagdadi közlésből nem derül ki, hogy a hajó milyen zászló alatt futott és azt sem tudni, hogy kereskedelmi vagy hadihajóról van-e szó. Az iraki gépek sértetlenül visszatértek bázisukra.Ezzel megtört a négy napja tartó viszonylagos nyugalom az Öbölben, és március 27-e óta összesen huszonnégyre emelkedett az itt megtámadott hajók száma. Az iraki légierő gépei csütörtökön este az iráni Horramabad térségében olajszivattyú-berendezéseket támadtak, és bombázták a frontvonaltól 200 kilométerre keletre fekvő tabrizi olajfinomítót. A támadásokról az iraki hírügynökség számolt be. Az iraki sajtó csütörtökön kilátásba helyezte, hogy Irak le fogja rombolni az összes olajipari berendezéseket a Harg-szigeten, ha Irán folytatja Bászra elleni offenzíváját. (Reuter) Irán, olajfajtától függően, 1,5—2,1 dollárral olcsóbban ajánlja az azonnali számításra rendelt olajat, így ellensúlyozva az olajkikötőibe tartó tartályhajókra kivetett magasabb biztosítási díjak hatását. A Lloyds az elmúlt hetekben sorozatosan emelte az Öbölbe és a Hargszigetre tartó hajókra kivetett biztosítási díjat, s így a hajóforgalom a térségben 10 százalékkal visszaesett. (MTI) Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok a Perzsa-öböl térségében katonai deszantakcióra készülődik. Az Al- Kabasz című kuvaiti lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a PFSZ birtokába olyan értesülések jutottak, amelyekből kitűnik, hogy a partraszállással kapcsolatos tervek „a lehetőség fázisából a legmegfelelőbb eszközök kiválasztásának szakaszába jutottak”. Mose Arensz izraeli hadügyminiszter szerdán Washingtonban Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszterrel folytatott megbeszélésén aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok négyszáz Stinger típusú légvédelmi rakétát szállít Szaúd-Arábiának. Washingtoni lapjelentések Pentagon-források alapján arról számolnak be, hogy Kuvait szintén Stinger típusú, vállról kilőhető légvédelmi rakéták szállítását kérte az Egyesült Államoktól. (TASZSZ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az el nem kötelezett országok határozattervezetet készítettek elő, amely elítéli a kereskedelmi hajók elleni támadásokat az Öbölben, és követeli, hogy azonnal szüntessék be az ilyesféle akciókat. A tervezet megerősíti a szabad hajózás jogát a nemzetközi vizeken és hangsúlyozza, hogy mindenképpen tiszteletben kell tartani a konfliktusban nem érintett országok területi sérthetetlenségét. A határozat szerzői azt javasolják a Biztonsági Tanácsok, hogy amennyiben az érintett felek nem hajtják végre a testület ide vonatkozó határozatát, akkor vizsgálja meg, hogy milyen hatékony, a helyzet súlyosságának megfelelő lépéseket lehetne tenni. Átfogóbb politikai lépésekre van szükség Lengyel felszólalás Stockholmban (MTI) Stockholmban eddig azért nem sikerült áttérni a konkrétabb tárgyalásokra, mert az Egyesült Államok és a NATO-országok nem akarnak megegyezést, ehelyett egyoldalú előnyökre törekednek — jelentette ki szerdai felszólalásában Wlodzimierz Konarski nagykövet, Lengyelország képviselője. A csütörtöki varsói lapok tudósítása szerint Konarski megállapította, hogy a NATO-államok által javasolt szűk körű, tisztán technikai jellegű katonai intézkedések nem segítenék elő az európai helyzet lényeges javulását. A technikai jellegű katonai intézkedéseket átfogóbb politikai lépésekkel kell párosítani. A különböző javaslatokban ez a közös elem, s ez lehetne a konferencia további munkájának alapja — húzta alá a lengyel képviselő. Az SZKP KB PB ülése (MTI) Legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága áttekintette, hogyan halad a XII. ötéves terv, valamint az ország hosszú távú, 2000-ig szóló gazdasági és társadalomfejlesztési terve alapelveinek kidolgozása. A hosszú távú tervben — hangsúlyozták a felszólalók — kifejezésre kell juttatni és konkretizálni kell a párt gazdasági stratégiáját, és olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a szocialista gazdálkodás előnyeinek teljes mértékű kihasználását. Merénylet Nicaraguában Idén Pastora megsebesült (MTI, Reuter) A nicaraguai nemzeti újjáépítés kormánya szerdán kiadott rendelete értelmében ötven nappal meghosszabbították az országban 1983. márciusa óta érvényben levő rendkívüli állapotot. A dekrétum, amelyet Daniel Ortega, a kormányzótanács koordinátora írt alá, a hosszabbítást azzal indokolta, hogy az utóbbi hónapokban fokozódott az ellenforradalmárok és az Egyesült Államok Nicaragua-ellenes, agresszív tevékenysége. Szerdán pokolgép robbant egy ellenforradalmi szervezet, az ARDE sajtóértekezletén. Az ARDE fegyveres akcióit Costa Rica területéről indítja és onnan kapja az utánpótlást is. A sajtókonferenciát nicaraguai területen a határ közelében tartották. A robbantás Eden Pastorának, az ARDE vezetőjének felszólalása közben történt. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint négy személy életét vesztette, huszonöten megsebesültek, köztük maga Eden Pastora is. ■) Tüntetés Panama új elnöke ellen (AP, UPI) Újabb összetűzésekvoltak Panamavárosban az ellenzék hívei és a karhatalom között. A Nemzeti Gárda azt követően lépett közbe, hogy több száz ellenzéki tüntető lezárta a panamai főváros főútvonalát tiltakozásul Nicolas Ardito Barletta — az ellenzék szerint csalások révén elért — választási győzelme ellen. Az utcai megmozdulások alig néhány perccel azután kezdődtek, hogy az igazságügyi palotában Barlettát hivatalosan is elnökké nyilvánították. A tüntetők felborítottak egy autóbuszt és felgyújtották. Az összecsapások következtében ötvenen megsebesültek. A rendőrség ugyanakkor megrohanta a Demokratikus Ellenzéki Szövetség székházát és több mint száz személyt letartóztatott. I GABONAPAZARLÓK Az ember nem is hinné, hogy AJL -napjainkban mennyi mindenkit izgat a gabona. A minap a MÁV egyik vezetőjével beszélgettem, aki ablakából nézve a nekivadult zivatart, elégedetten felsóhajtott: na, a jelek szerint az idén háromszázezer tonnával több árut szállíthatunk, mint tavaly. Az említett vasúti főnök műszaki ember, de hangján érződött, hogy korántsem csak a növekvő fuvardíjbevételnek örült. Egyszerűen tisztában van vele — amit egyébként már egyre többen tudnak —, hogy a jó gabonatermés az idén különösen létkérdés. Minden idők legnagyobb állatállományát kell a termésből megetetni és ez azért rendkívül fontos, mert a hús talán az egyetlen, igazán nagy tömegben exportálható terméke az országnak. S az újabb aszály — valljuk be őszintén — veszélybe sodorta volna ezt az exportot. No, az idén még nem, hiszen megfelelő mennyiségű táplálék híján ez évben még nőtt is volna a húsexport. Később azonban az állományt ritkítandó, jóval több állatot kellett volna levágni, mint normális körülmények között szabad. De hagyjuk ezt, minek olyan lehetőség gondolatával játszani, amelyre remélhetőleg most már nem kerül sor. Az állattenyésztők a jelek szerint — el ne kiabáljuk — számolhatnak azzal, hogy lesz takarmány és lassanként szabadulhatnak nyomasztó gondolataiktól. Hogy mi történik, ha mégsem, hogy mi lesz, ha minden szem gabonát aggályos pontossággal be kell osztaniuk? Pedig nem ártana, ha némelyikük még egy ideig nevelgetné magában ezt a szorongást, legalább addig, amíg rendet csinál portáján. Mert az embernek egyik-másik állattenyésztőtelepen járva kinyílik a bicska a zsebében. Tavaly, a legnagyobb aszály idején, amikor már tudni lehetett, hogy kemény lesz a tél és még keményebb a tavasz, mert garantáltan szűkiben leszünk a takarmánynak, a sertéstelepen a lyukas önetetőből fölös mennyisében folyt a táp és az állatok térdig gázoltak a darában. Nem írom le a gazdaság nevét — megérdemelnék —, de hasonló példa akad tucatszám, az igazságos felsorolás megtöltené e hasábokat. Nem értettem és nem értem a dolgot ma sem. Ugyanabban a téeszben, ahol az ordenáré pazarlás folyt, vért izzadva próbálták kicsikarni a repedezett földből a termést, a gépműhelyben pedig szellemes újításokkal alakítgatták kombájnjaikat, hogy kilókkal csökkentsék a betakarítás szemveszteségét. A főállattenyésztő a vállát vonta. Van magának fogalma, mennyibe kerülne ennek a telepnek a rekonstrukciója? — kérdezte és, hogy illúzióimat végképp szertefoszlassa, hozzáfűzte: az ország sertésférőhelyeinek 85— 90 százaléka elavult, korszerűsítésre, felújításra vár. Utánanéztem, az állítás igaz. A hetvenes évek sertésprogramja során rövid idő alatt épült rengeteg telep és most egy időben használódnak el. Ráadásul az akkor korszerűnek, eredményesnek hitt technológiáról kiderült: nem gazdaságos, aránytalanul több takarmány kell még a legfegyelmezettebb munka mellett is az állatok meghizlalásához, mint az azóta épült, valóban korszerű telepeken. Hát még ha az alapjaiban hibás tecnológia trehány, nemtörődöm munkával, a legelemibb karbantartás elhanyagolásával párosul! Nagyon idegesítő, de elharapódzik vezetők és beosztottak gondolkodásában a bármiféle cselekvés értelmét megkérdőjelező szkepszis: „minek strapáljam magam, amikor úgy sincs pénz a feltételek megváltoztatására és rossz feltételek között ugyebár erőfeszítések árán sem lehet eredményt elérni”. Hogyvan benne valami? Hogy maradva az állattenyésztésnél, akad a hiábavaló erőlködésre példa? Sokszor igen. Mert teljesen hiába hajt a csirkenevelő telep vezetője, munkája, hogy csökkentse az egy kiló súlygyarapodásra jutó takarmányfelhasználást, ha máshol a spóroló kezek minimálisra csökkentik a baromfitápban a koncentrált fehérje mennyiségét. Mert bizonyított tény: a broilercsirkének élettani igénye bizonyos mennyiségű fehérje. S ha hiányzik táplálékából a szójadara, a hús vagy a halliszt, csak lassabban hajlandó gyarapodni. Szóval ezt a spórolást a legodaadóbb munkával sem lehet ellensúlyozni. Csak kukoricával. Kemény dollárokért exportálható kukoricával. És, sajnos, sokkal többel, mint amennyibe a fehérjetakarmány importja kerül. Hát ez sem nyugtatja meg az embert. Ez az egész gabonapazarlás-ügy egyébként akkor jutott eszembe, amikor a hét végén a kilencven forint ára sertéslapockából — nem voltam rest, megmértem — 15 deka zsírt dobtam a szemétbe. Persze, dühöngtem, és amikor továbbgondolva a dolgot, az is tudatosult bennem, hogy a disznó egy kiló zsírt ugyanannyi takarmányt fölzabálva növeszt magán, mint egy kiló húst, még sokkal mérgesebb lettem. Mert az is eszembe jutott, hogy ennyi zsírt húsárban csak nekem lehet eladni. Az importőr egy dollár húsz centet kizárólag darabolt"színházért hajlandó kifizetni" Ha a áírt megveszi, annak kilójáért legföljebb 35—36 centet ad. A sertés pedig egy kiló súlygyarapodáshoz még jó esetben is 50—54 cent ára kukoricát eszik meg. Rossz esetben többet. Nem valami nagy üzlet. Pedig a magán már csak zsírt növesztő túlsúlyos sertés, az eleve zsírosodásra hajlamos fajtájú sertés, a rossz technológiával zsírosan hizlalt sertés korántsem a mezőgazdaság lényegéből fakadó objektív szükségszerűség. Hanem a jelen esetben a valóban tényleges értékarányokat kifejező világpiaci áraktól független belföldi felvásárlási árak következménye. És a magyar fogyasztó érdekei semmibevételének a következménye. Annak, hogy a takarmány valóban értékalkotó felhasználását nem kényszeríti ki semmiféle erő. Az elején azt írtam: de ember nem is hinné, hogy mennyi mindenkit izgat a gabona. Mármint az, hogy terem, nem terem, menynyi terem. Egy csöppet sem bánnám, ha a gabona négyötödének a felhasználói, az állattenyésztők és akik őket irányítják, szabályozzák, egy kicsivel még inkább izgatnák magukat. Talán ettől is több lehetne a (dollárért eladható) gabonánk. GÁDOR IVÁN Felháborodás kíséri a dél-afrikai kormányfő nyugat-európai útját (UPI, TASZSZ) Kétnapos hivatalos portugáliai látogatása befejeztével Pieter Botha dél-afrikai kormányfő tegnap nyugat-európai körútjának következő állomására, Svájcba érkezett. Botha szerdán lisszaboni sajtóértekezletén megismételte a Namíbia függetlensége kapcsán váltig hangoztatott kifogását, amely ürügyet szolgáltat a Dél-Afrika által megszállva tartott délnyugat-afrikai terület függetlensége elnyerésének megakadályozásához. Szerinte Namíbia függetlensége megadásának „lényegében egyetlen akadálya van”, s ez a kubai csapatok angolai jelenléte. A dél-afrikai fajüldöző rezsim képviselőjének portugáliai látogatása miatt Soarest saját kormányán belül is heves támadások érték. Soares a támadásokat kivédendő azzal próbált érvelni, hogy Portugália szempontjából nem lehet közömbös a Dél-Afrikában élő mintegy 700 ezer fős portugál közösség sorsa. Az Afrikai Egységszervezet brüsszeli nagykövetei hivatalosan tiltakoztak, és testületileg „megdöbbenésüket” fejezték ki amiatt, hogy a belga kormány kész fogadni Pieter Bothát.