Magyar Hírlap, 1984. november (17. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

12 1984. NOVEMBER 15. CSÜTÖRTÖK Visszavonulnak-e a Pocsai lányok? ''yj ! (A víz oltja a tüzet... A Népsport novenber elsejei számában rövid ki­z­emény látott napvilágot: „Visszavonult a ver­senyzéstől a két Pocsai lány. Az úszóikrek, Csilla és Andrea több­ször nyertek magyar felnőtt bajnokságot. A Vasas versenyzői tizennyolc éves (!) korukban for­dítottak hátat az uszodának, és bár úgy volt, hogy a december­ben megredezésre kerülő ifjúsági bajnokságon még rajthoz állnak, mostani búcsújuk azt jelenti, hogy többet nem láthatjuk őket a versenyeken.” Az úszószövetségtől perceken belül megtudom a telefonszámu­kat, tárcsázok."Édesanyjuk veszi föl a kagylót, átadja Andreának. Nem is tudja, mit mondjon, né­hány nap türelmet kér. Két nap múlva megbeszélünk egy időpon­tot, amikor fölkereshetem őket — másnap kiderül, nem érnek rá. Egy hét múlva aztán megegye­zünk abban, hogy összejövünk, beszélgetünk, de — ezt Csilla kéri — a riport csak akkor jelenjen meg, ha ... — Hú? — kérdezem immár a Liszt Ferenc téri lakás kis szobá­jában ülve, térdemen a jegyzet­­füzettel. Körülöttem három ta­nácstalan arc: Andrea, Csilla és édesanyjuk, Pocsai Antalné. — Ha szót értünk, és ha meg­jelenés előtt láthatjuk a kézira­tot — közli barátságosan, de ha­tározottan Andrea.­­—**■ Rosszak a tapasztalataink. Ez a Népsport­­hír kissé megviselt bennünket. — Talán nem igaz? — Lényegében igen. De nem ilyen kurtán-furcsán, ahogy meg­jelent. Mi nem is tudtunk róla! És mesélni kezd. Néhány hete a Vasassal barátságos viadalon v vettek részt Belgiumban. Hazafe­lé a vonaton edzőjük, Lőrincz Lászlóné közölte Andreával, hogy elégedetlen a szereplésével, nincs értelme, hogy akár decemberig is vízbe szálljon. Csilla is gondol­kodjék ... — Leesett az állunk. S mind­ezt a klubtársaink előtt... Még­hozzá Csiri nénitől, aki 14 éve foglalkozik velünk — kesereg Csilla. 1970-ben jelentkeztek a Vasas­nál. Koraszülöttek voltak, gyen­gén fejlődtek, az orvos tanácsol­ta anyjuknak, hogy vigye spor­tolni az ikreket. És ők mentek. Nem sokkal később már verse­nyeztek. Csilla 1500 gyorson sze­rezte első serlegét , hateszten­dős korában. A béka kategória­második lett mögöttem. Utána bekerültünk a felnőtt A váloga­tottba, élen voltunk a hazai ver­senyeken. Édesapánk az egyik döntő előtt négy nappal halt meg. Alig tértünk magunkhoz a meg­rázkódtatásból, mégis indultunk. És érmeket hoztunk haza, hogy utoljára megmutassuk neki: nem volt hiábavaló ... Csöng a telefon. Andrea szinte örül, hogy kiszaladhat egy perc­re. — Tizennégy évesek voltunk — emlékszik vissza Csilla. — Én azt hittem, nincs fontosabb az úszás­nál. Verseny előtt mindig úgy éreztem, belehalok,­­ha megver valaki. Persze sokszor és sokan legyőztek, mégse lett semmi ba­jom — és a következő versenyen már ismét a régi tűz lobogott bennem. De hiába, a víz oltja a tüzet... Úgy érzem, előbb-utóbb megunja az ember. Az idén volt néhány napom, amikor látni sem bírtam a medencét, kértem egy kis pihenőt, aztán folytattam. Ha jöttek volna a sikerek, a jó ered­mények, valószínűleg újból föltá­madok ... De nem jöttek. És az emberben óhatatlanul fölmerül a kérdés: megéri-e? — Mire gondol? — Az állandó lemondásra. Diszkóról, színházról, fiúkról — mindenről, ami egy fiatal lány­nak fontos lehet. Csiri néni reg­gel látta a szemünkön, megérez­te a pulzusunkon, ha este két órával később feküdtünk le. Ilyenkor megszidott, és igaza volt. Neki az a dolga, hogy ered­ményt préseljen ki belőlünk. De mi az életről sem akartunk le­mondani. Ő a Rákócziban érettségizett, Andrea az Asztalos János dol­gozók gimnáziumában. Tavasszal a tanulás is visszavetette őket, nem tudtak kiemelkedő teljesít­ményt nyújtani. Andi befejezi a telefonálást, visszaül közénk. — Szóval elérkezett a hazauta­zás Belgiumból. Edzőnk másnap bement az úszószövetségbe, és bejelentette Tóth Ákos szövetsé­gi kapitánynak, hogy a Pocsai Csilla nem indul a szocia­lista országok versenyén, befejez­ték pályafutásukat. Véletlenül ott ült a Népsport munkatársa, szem­rebbenés nélkül leadta, anélkül, hogy bennünket, megkérdezett volna. Hát így esett... — Legalább egy hét gondol­kodási időt kaptunk volna — szól közbe Csilla. — Így azonban bele vagyunk kényszerítve, hogy vég­legesnek tekintsük a döntést. Pe­dig jó lett volna szépen búcsúz­ni. Ezért akartunk legalább de­cemberig ... Hallgatunk. Édesanyjuk jéghi­deg kólát hoz, poharakat. Konya­kot is töltene hozzá, de a lányok nem kérnek. — Mit küszködtünk, istenem — sóhajt Pocsainé. — Hajnali fél ötkor keltem, nehogy reggeli nél­kül induljanak edzésre. Délre mindig kész volt az ebéd, este a kiadós vacsora. Tizennégy év alatt ötször, ha késtek, és össze­sen egy hónapnál többet nem hiányoztak az uszodából.­­­­ — Anyu minden versenyünkön ott volt, és amíg élt, az édesapánk is — bólint Csilla. — Nélkülük eddig sem jutottunk volna. Pedig anyu nem is tud úszni... Nem gondolnak haraggal sen­kire. Csiri nénire a legkevésbé. Sokat kaptak a Vasastól, az úszó­szövetségtől — bár adtak is. And­rea négyszeres, Csilla nyolcszor— Hány éves koráig szeret­ne úszni? Csilla: — Még négy-öt évet akarok a medencében tölteni, a visszavonulásomat 21 éves koromban tervezem. (Népsport, 1982. március 14.) vos magyar bajnok, és számos nemzetközi viadalról hoztak ér­meket. Polcukról százszám lóg­nak a fényes medáliák. — Úgy néz ki, fel kell készül­nünk egy merőben másfajta élet­vitelre. Szokatlan lesz, de ahogy sok egyébbel, ezzel is megbirkó­zunk — meditál Csilla. — Csak legalább annyit mondtak volna, hogy a többiek edzése után be­mehetünk az uszodába, lazítás­képp mozgom­ egy kicsit. A ma­gam részéről nagyon félek, hogy elhízom. Andrea int, hogy ő is. — Mindenben így egyetérte­nek? — Nekem nincs más barátnőm, csak a nővérem — vonja meg a vállát Csilla. — Az úszás és az iskola mellett honnan is lenne? — Ellentétes természetűek — magyarázza édesanyjuk. — And­rea mozgékony, cserfes, könnyen barátkozó típus. Csilla visszahú­zódó, töprengő alkat, ha kikap­csolódni akar, leginkább olvas. Kiegészítik egymást. A terveikről faggatom őket, egyikük sem mondja, hogy az úszásról végérvényesen lemondott volna. Izgatja őket­­­ a víz. And­rea szívesen pólózna, lenne ideje rá a TF edzői szaktanfolyama mellett, amelynek elsőéves hall­gatója, Csilla nyomozónak ké­szül, a rendőrtiszti főiskolára kí­ván jelentkezni, utána az ifjúság­­védelmi osztályon dolgozni. Mindketten a gyerekek, a fiata­lok körében képzelik el az éle­tüket. — A saját csemetéjüknek ajánlják majd, hogy élsportoló legyen? — Mozogjon, sportoljon, hogy egészséges maradjon — jelenti ki Andrea. — De nem ajánlhatom neki, amit magam sem vállalnék, — kiváltképp ilyen befejezéssel. — Én, ha elölről kéne kezde­nem, megint megpróbálnám — állítja Csilla. — De a gyerekem­től nem követelhetem meg, hogy hajtsa magát. Sportolni csak az ésszerűség határain belül érde­mes ... Kérem, írja bele a cikk­be, hogy mindent nagyon köszö­nünk! Anyunak, Csiri néninek, csapattársainknak, mindenkinek. Most már, úgy látszik, a magunk lábán kell megállnunk! Erre koccintunk. Kólával, per­sze. S -f- | Bálint B. András — Hány éves koráig szeret­ne úszni? Andrea: — 23 éves korom­ban még úszni fogok! A többi a kedvemtől és az eredmé­nyektől függ. (Népsport, 1982. március 14.) tói a serdülő és az ifjúsági kor­osztályon át sorra nyerték a baj­nokságokat. — A legnagyobb sikert 1980-ban a dunaújvárosi IBV-n arattuk — folytatja Andi. — Megnyertem a 400 méteres vegyes úszást, Csilla Dózsa-korongsiker Néhány napja még az is kér­déses volt, hogy az Újpesti Dó­zsa jégkorongozói elindulhatnak-e a bajnokságban. Az Ú. Dózsa el­nöksége végül hosszas tárgyalá­sok után egy évre felfüggesztette korábbi — a szakosztály meg­szüntetésére vonatkozó — hatá­rozatát, s a lila-fehér korongo­­zók meghálálva a bizalmat győ­zelemmel mutatkoztak be a hét­főn kezdődött jégkorongbajnok­ságban. A Székesfehérvárott le­játszott mérkőzésen: V. Dózsa— Székesfehérvári Volán 6:4 (1:0, 2:2, 3:2). Góllövők: Ancsin J. (3), Ancsin L., Legéndy, Balogh, il­letve Terjék (2), Palla, Kiss T. A bajnokság következő mérkő­zésén pénteken Jászberényben a két veretlen: az FTC és az V. Dózsa mérkőzik. sport — —:— Előkészület az úttörő-olimpiára Úttörő-olimpiai bizottság ala­kult szerdán Kaposvárott. Az út­törő-olimpia országos döntőjének soron következő megrendezésére (1985. június 16—23. között) a Művelődési Minisztérium, az Or­szágos Testnevelési és Sporthiva­tal, valamint a Magyar Úttörők Országos Elnöksége megbízásából Kaposváron kerül sor. , Immár másodszor fogadja So­mogy (1974-ben először) az or­szág legfiatalabb sportolóit, a pe­dagógusokat és a szakembereket. Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese tájékoz­tatójában egyebek között elmon­dotta, hogy a megtisztelő feladat­nak ezúttal is szeretnének szín­vonalasan eleget tenni. Erre adott a lehetőség, hiszen az el­múlt tíz év során jelentős válto­zások történtek: megépült a sport­­csarnok és a Dózsa ökölvívócsar­noka. Jó pályák állnak rendelke­zésre, a vízisportok versenyeinek lebonyolítására a város melletti Deseda-tó nyújt, lehetőséget. Nem okoz gondot a sportolók, vezetők elhelyezése, étkeztetése sem. A most megalakult negyven­­nyolc tagú bizottság — elnöke Tóth János, az MSZMP Somogy megyei bizottságának titkára — első ülésén a csaknem háromezer résztvevő utaztatásáról, fogadásá­ról, elszállásolásáról, étkeztetésé­ről tárgyalt. Tíz sportág verse­nyeit szervezik és bonyolítják le. Ezenkívül színes és emlékezetes szabadidős programokat is elő­készítenek. Labdarúgó-híradó Ausztria—Hollandia 1-0 (1-0) Szerdán este Bécsben, a Hanap­­pi stadionban rendezték meg az Ausztria—Hollandia VB-selejte­­zőt. Mint­­ ismeretes, Magyaror­szág válogatottja már mindkét együttest legyőzte a csoportmér­kőzések során. A szovjet Mil­­csenko játékvezetése mellett a két csapat a következő összeállí­tásban játszott: AUSZTRIA: Koncilia — Hör­­mann, Messlender (Lainer), We­ber, Brauneder, Prohaska, Pez­­zey, Jara, Schachner, Polster, Steinkogler. HOLLANDIA: Van Breukelen — van Tiggelen, Spelbos, Brandts, Ophof, Lokhoff (Been), W. van der Kerkhof, Valke, Boeve (van der Gijp), Gullit, van Basten. Nyilván az osztrákok budapes­ti veresége is hozzájárult ahhoz, hogy nem várta telt ház a csa­patokat. Az első játékrészben az erős széltől támogatott osztrákok támadtak többet. A 8. percben Jaraj Prohaska volt a labda út­ja, a középpályás beadott, Schachner hét méterről, óriási helyzetből lőtt a jobb kapufa mellé. A 15. percben bal oldalról Jara élesen a kapu elé lőtte a labdát, s azt a gólvonal előtt a menteni akaró Valke nagy erő­vel lőtte saját kapujába, öngól! (1—0) A gól után felélénkült a játék, de az első félidőben igazi gól­helyzet már egyik oldalon sem akadt.­­Nem így a második játékrész­ben, amikor a hollandok Van der Gijp révén akár háromszor is betalálhattak volna az osztrákok hálójába, a másik oldalon pedig az egyedül kiugró Jara van Breu­­kelenbe lőtte a labdát. Az ered­mény azonban már nem változott. A lapzártáig beérkezett további VB-eredmények: Tunézia—Benin 4—0 (2—0), Tunézia 4—2-es ösz­­szesítéssel jutott tovább. Török­ország—Anglia 0—8 (0—3). * Szerdán délután Budafokon ját­szották le a labdarúgó MNK 32- es mezőnyébe jutásért az elma­radt Budafok—Vác találkozót. Meglepetésre a területi bajnok­ságban szereplő Budafok 2—1 (1—1) arányban legyőzte az NB II-ben heteken át élen állt Vác együttesét. Góllövők: Z­emcov, Pozsár, illetve Friedmann. A Bu­dafok november 28-án a Vasast fogadja. * A bajnoki szünetet kihasznál­va néhány NB I-es csapat nem­zetközi barátságos mérkőzéseket játszik. A Békéscsaba szerdán 1—0 (0—0) arányban kikapott a Wismut Aue csapatától. A Deb­receni MVSC ausztriai vendég­­szereplésre utazott. A DMVSC szombaton az osztrák második li­gában szereplő Mödlingennel mérkőzik és a mérkőzés után nyomban vissza utazik Debrecen­be. Az 5. csoport állása: 1. Magyarország 2 2 - - 2-2 4 2. Ausztria 3 2-14-44 3. Ciprus 1 - - 1 1-2 0 4. Hollandia 2 - - 2 1-3 0 Túrák a VIT jegyében Az 1985. júliusi, Moszkvában sorra kerülő XII. Világifjúsági Találkozó nemzeti előkészítő bi­zottsága gyalogtúrákat hirdet. Az ország különböző hegyvidéki tá­jain 1985-ben télen, tavasszal és nyáron 20 kilométert kell meg­tenniük a vállalkozóknak. A VIT-túrára jelentkezőknek tizen­kétszer lesz lehetőségük teljesíte­ni a követelményeket. Az időpon­tok — mindig szombati napokon lehet túrázni — és helyszínek a következők: Január 12.: Börzsöny, február 2.: Mecsek, február 23.: Bakony, március 23.: Mecsek, március 30.: Bükk, április 20.: Börzsöny, áp­rilis 27.: Bakony, május 4.: Bör­zsöny, május 18.: Mecsek, június 1.: Bükk, június 8.: Bakony. A felsorolt alkalmakon kívül a jövőre újra induló olimpiai öt­próba akció téli csúcstúráin is lehet teljesíteni a VIT-túra köve­telményét. Az akcióban minden korosztály részt vehet. Az indulás díjtalan. Jelentkezni a később közlésre kerülő helyszíneken kell, előzetes nevezés nincs. A szervezők a VIT-túrákon legalább 30 ezer indulót várnak. Azok között, akik mind a há­rom évszakban legyalogolják a 20 kilométert, 30 VIT-utat sorsol­nak ki. EREDMÉNYEK , ESEMÉNYEK KARPOV kérésére péntekre halasz­tották a sakkvilágbajnoki döntő 24. játszmáját. MOSZKVÁBAN szombaton és vasár­nap kétszer méri össze erejét a ma­gyar és a szovjet vízilabda-válogatott. Rusorán Péter szövetségi kapitány a következő játékosokat jelölte a mér­kőzésekre: Csánk, Nemes (kapusok), Somossy, Sudár, Dóczi, Keszthelyi, Schmiedt, Kis, Tóth I., Vad, Kuncz, Mészáros, Budavári, Tóth Cs., Pintér. A BÉCSBEN MA KEZDŐDŐ IV. rit­mikus sportgimnasztikai Európa-baj­­nokságon a szervezők tájékoztatása szerint 23 ország versenyzői mérik össze tudásukat. A MAFC férfikosárlabda-csapata ba­rátságos mérkőzésen Bécsben 105:87 (55:41) arányú győzelmet aratott a VKJ Tyrolia ellen. A VASAS és a MALÉV Air Tours — megfelelő számú jelentkező esetén — társasutazást szervez Moszkvába, a vízilabda BEK-döntőre november 23— 25. között. A háromnapos út részvé­teli díja repülővel oda-vissza, szállo­dával és teljes penzióval hozzávetőle­gesen 4500 forint. Jelentkezés és rész­letes információ a Vasas titkárságán, a 209-457 és 296-073-as telefonszámon, november 15-én déli 12 óráig. A TUNGSRAM női röplabdacsapata bajnoki mérkőzésen, 46 perc alatt 3:0 (7, 4, 8) arányban legyőzte a Bp. Spar­­tacust. A POSTÁS ÉS A BP. HONVÉD a tornászcsapatbajnok. Szerdán a 4. for­dulóval befejeződtek a tornász­csapat-bajnokság küzdelmei. Bár a 4. fordulóban, a nők versenyében a Bp. Spartacus győzött, a csapatbajnoki címet nagy fölénnyel a Postás tor­násznői nyerték a Bp. Spartacus és a Vasas előtt. A férfiaknál a Bp. Hon­véd mind a négy fordulóban az első helyen végzett, és így szerezte meg az aranyérmet, ezüstérmes az U. Dózsa, bronzérmes a Tungsram lett. Magyar Hírlap Ügetőverseny-eredmények 1. Járőr (5) — Jövedelem (6) — Jam­­­pi (1) — 18, 11, 12, 15 — Bef.: 27, 86. Hármas bef.: 666. 2. Fórum (9) — Hippológus (10) — Hóhányó (2) — 31, 16, 16, 16 — Bef.: 52, 128. 3. Inspekció (2) — Zegzug (7) — Job­ber (3) — 19, 13, 57, 20 — Bef.: 177, 58. Hármas bef­.: 7757. 4. Hontalan (5) Gorcsev (3) — Ve­­röfény (10) — 53, 24, 30, 29 — Bef.: 115, 135. 5. Darling (11) — Ibis (10) — Impe­­ratrix (1) — 39, 12, 17, 16 — Bef.: 107, 120. Hármas bef.: 1994. 6. Hínár (5) — Jonathán (4) — El­szánó (6) — 157, 31, 13, 17 — Bef.: 116, 224. 7. Egylaki (4) — Gyaur (7) — Eget­­len (8) — 172, 125, 12, 78 — Bef.: 470, 601. 8. Jánoshegy (6) — Jánosbogár (9) — Glaszé (10) — 166, 20, 11, 10 — Bef.: 228, 207. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: BAJNOK ZSOLT Helyettes főszerkesztő: TÁBORI ANDRÁS és SZÁSZI JÓZSEF Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy évre 408 Ft, félévre 204 Ft, negyedévre 102 Ft, egy hónapra 34 Ft. INDEX: 25007 Magyar Hírlap HU ISSN 0133-1906

Next