Magyar Hírlap, 1984. november (17. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

TUDÓSÍTÁSOK 1984. NOVEMBER 4, VASÁRNAP 3 Mit is kíván az olvasó? Hogy ne maszatos mázoimány kerüljön a kezébe, ne legyenek bántóak a színek, a betű legyen fekete, a ké­pek rajzosak. Természetes igények ezek, de kevesen tudják, hogy a nyomdai termékek minőségét sorsdöntőén az alapanyag hatá­rozza meg. Bizony, sok tízezer tonna papírt falnak fel a nyom­dák, s éhségüket részben hazai termelésből, részben importból csillapítják. A nyomdászok vissza-visszaté­­rő sóhaja: legalább egyenletes, jó minőségben kapnák az anyagot. Ezért vezették be évekkel ezelőtt a minőségi bérezést az egyes gyáregységeknél — s a várt ered­mény nem maradt el. A hibajel­ző mutató csökkent, de nem eléggé. Kellettek a papírgyártás minőségi szabályozási rendszeré­ről és alkalmazásáról szóló irány­elvek, s a pénz mindig ösztönzően hat — de ezek csak arra jók, hogy a döcögve haladó szekeret kicsit meglendítsék. De attól a szekér olyan marad, amilyen. Az óhaj okkal-joggal megfogalma­zódott: a papíripari gépeket is korszerűsíteni kellene. Az elmúlt években sok milliárd forintot fordítottak a nyomdák fejlesztésére, legtöbbet az 'ofszet és mélynyomó technikára költöt­tek. Kellettek is, hiszen a gépek elévültek. De itt volt az idő, hogy a papíripari gépekre is gondolja­nak, amelyek hosszabb életűek; több évtizedre készülnek. Immár határozott követelmény lett: az új, gyorsjáratú nyomdaipari gé­pekhez korszerűsíteni kell a pa­píripari gépeket. Határidőn belül Ez az alapfeltétel most telje­sült: a Papíripari Vállalat ki­emelt állami nagyberuházása, a Szolnoki Papírgyár rekonstruk­ciója, az új papírgép felállítása határidőre elkészült. Az ünnepé­lyes átadás november 2-án volt. A történet jó messzire nyúlik vissza: 1976-ban még a Könnyű­ipari Minisztérium készítette el a fejlesztési céljavaslatokat. A rá­következő évben ezt a fejlesztési célt az Állami Tervbizottság jó­váhagyta, majd az 1978-as hatá­rozatában engedélyezte az előké­szítő munkák megkezdését — az értékhatárt 100 millió forintban jelölte meg. Az indoklás így szólt: emelke­dik a papírfogyasztás — szükség van a papíripar tervszerű fejlesz­tésére. A korábbi beruházások a csomagolási, illetve a háztartási papírok és késztermékek gyártó bázisát bővítették. A Szolnoki Papírgyártól tehát azt várták, hogy a nyomdaipar felületkezelt, mázolt papírigényét immár hazai termelésből elégítsék ki, s növe­kedjék az író-, nyomópapír gyár­tókapacitás, és nem utolsósorban: biztosítható legyen a számítógép­­park ügyviteltechnikai papírok­kal történő ellátása. Persze a papírt sem lehet a le­vegőből előállítani, alapanyag kell hozzá. Annak idején meg­hányták-vetették, hogy cellulóz­gyártó kapacitást létrehozni — az optimális üzemnagyság igénye­inket meghaladó mérete miatt — gazdaságtalan lenne. Ezért vet­tünk részt több szocialista ország­gal együtt a Szovjetunióban, Vszty-llimszkben a cellulózgyári fejlesztésekben, s Jugoszláviában is „betársultunk” két cellulóz­gyár rekonstrukciójába. Az állam­közi és magánjogi szerződések értelmében az alapanyag-háttér hosszú távon biztosított. ­­A kapacitásbővítéshez nem volt elegendő a meglevő bázis re­konstrukciója. Hiszen az igényelt mennyiség csupán író-nyomópa­pírokból évi 50 ezer tonna — eh­hez mindenképpen új papírgép kettett. S miután mázolt papír­­gyártás Magyarországon nem volt, építeni kellett mázolóüze­met és mázanyag előkészítőt is. A választás azért esett a Szolnoki Papírgyárra, mert az új létesít­mény víz- és energiaszükségletét itt lehetett a legolcsóbban s a legegyszerűbben megoldani. Gyors és automatizált 1980 jelentős dátum és határkő volt. A beruházások gazdaságos­ságát vizsgáló bizottságtól jó bi­zonyítványt kaptak a szolnokiak. A kezdés időpontja: 1981. január 1., a befejezésé: 1984. szeptember 30. A fejlesztésre valamivel több, mint hat milliárd forint ment rá, s ez kevesebb, mint amennyit terveztek, nemcsak forintban, ha­nem devizában is sikerült meg­takarítani. Először a csomagolópapírt gyár­tó papírgép rekonstrukciójára ke­rült sor. Az eredeti szállító, az osztrák VOITH-cég végezte el a munkát, a gép kapacitása évi 9 ezer tonnával nőtt meg. Az igazi sláger az új papírgép, amit a finn Valmet cégtől vettek. Az ünnepi eseményre szóló díszes meghívó már az új gép terméke, amely rá­nézésre és tapintásra egyaránt mutatja, mit tud e korszerű gép. Kapacitása évi 50 ezer tonna. Számos érdekességei között meg­említendő: sebessége 900 méter/ perc, amely több mint kétszere­sen haladja meg a hazai legna­gyobb gépsebességet, automati­zált, több mint 3000 szabályozó körrel rendelkezik. S a mázoló­gép? Itt az új technológia is cso­dálni való. A mázlehúzó penge beállítása mikroprocesszor által vezérelt egység — kell ettől több? De van még egy ráadás: váloga­tó ívvágógépek „ügyelnek” a ki­szállítandó papír minőségére. Ahogy a legapróbb minőségi el­térést észlelik, visszatartják az íveket, illetve másodosztályúnak sorolják be. A hazai papíriparban ilyen — optikai-műszeresgépi — osztályozás még nem volt. S bár még tartanak a garanciá­lis próbák, már tényként elmond­ható: o Szolnoki Papírgyár ter­melése két és félszeresére növek­szik, az ötven éve épült gyárból korszerű nagyüzem lett. Cs. Gy. Nagyüzem a földeken Tegnap országszerte teljes erő­vel folytatták a betakarítást, a szántást, a vetést a nagyüzemi gazdaságokban. Fejér megyében csaknem félezer kombájn törte, morzsolta és több száz tehergép­kocsi szállította a kukoricát a szárítókba; estig több mint 80 ezer hektár nagyüzemi vetésterület 72 százalékáról került magtárakba a termés. A félmilliomodik tonna cukor­répát szállították a MÁV szege­di igazgatóságának területéről a gyárakba: Sarkadra, Hatvanra, Mezőhegyesre, Szolnokra, Kapos­várra és Kabára. Az idén szinte teljesen gépesítették a rakodást. Befejeződött a szüret Tokaj- Hégyalján. A borkombinát által felvásárolt több mint 120 ezer hektoliter must 95 százalékának Űjabb részekkel bővült a bel­városi gyalogosutca-rendszer: az eredeti határidőnek megfelelően a gyalogosok birtokba vehették a színes díszburkolattal ellátott, Vörösmarty teret, és a hozzá kap­csolódó Vigadó utcát. Az átépítés során nagy figyel­met fordítottak rá, hogy a téren elhelyezett, úgynevezett utcabú­torok, ha lehet eredetiek legye­itek, ha pedig a hajdanvolt tár­gyakat restaurálni már nem lehe­tett, akkor az újak megfeleljenek a korhűség követelményeinek. A Vörösmarty téren és a Vi­gadó utcában összesen 9000 négy­zetméternyi barna-zöld szinkom­minősége I/a és I/b kategóriájú, s a felvásárolt 65 ezer mázsa szőlő többségének mustfoka is jó köze­pes minőségű. S amit a szakem­berek sem reméltek, több mint 2000 mázsa aszút is szedtek és ér­tékesítettek a termelők Tokaj környékén. A Kisalföldön tegnap az utolsó hektárokon vetették el a búzát. Csupán Györ-Sopron megyében több mint 80 ezer, az egész táj­egységen pedig több mint 100 ezer hektáron került földbe az őszi ga­bona. Teljes nagyüzem volt a borsodi határban is, befejezéshez köze­ledik az őszi búza vetése. A ter­vek szerint ma is két műszakban dolgoznak: vetnek és előkészítik a talajt a vetéshez. (MTI) binációjú díszburkolatot fektet­tek le. Rendezték a Vörösmarty­­szobor körüli dlszkertet, a térre stílusos padok, a pécsi Zsolnay­­gyárban készült virágtartó dé­zsák kerültek. Eredeti helyén lát­ható a tér egyik ékessége, a nyolc­ágú kandeláber is. A többi közvilágítási oszlop végleges öntöttvas „ruháját” és míves kétkarú pásztorbot-díszíté­­seit a jövő év tavaszáig folyama­tosan kapja meg. Néhány hóna­pon belül elkészül a nyolcágú kandeláber alatt az a fehér mész­kőlépcső is, amelyre négy vízkö­pő oroszlánt állítanak majd. (MTI) Innovációs alap Űj, pénzintézeti tevékenységgel foglalkozó szervezetet hozott lét­re az Ipari Minisztérium: a TECHNOVÁ Ipari Innovációs Alapot. Farkas István, az új intézmény igazgatója elmondotta: elsősor­ban ipari jellegű műszaki fejlesz­tések, illetve innovációs akciók finanszírozására vállalkoznak. Le­hetőségük van arra is, hogy tőke­átadással, kockázatot vállalva ve­gyenek részt egy-egv jövedelme­zőnek ígérkező ötlet mesvalósítá­­sában. A kapcsolódó beruházá­sokhoz is nyújthatnak kölcsönt. Elsősorban olyan kezdeményezé­sek megvalósítását segítik, ame­lyek — azon túlmenően, hogy jö­vedelmező vállalkozások — jelen­tős mértékben hozzájárulnak az ipar versenyképességének javítá­sához. A vállalkozások finanszí­rozására az Ipari Minisztérium 120 millió forintos alaptőkét bo­csátott a TECHNOVÁ rendelke­zésére, s a következő két évben ezt évenként 200 millió forinttal bővíti. A TECHNOVÁ az Ipari Misz­térium keretében kísérleti jelleg­gel már több mint egy éve tevé­kenykedik. Azóta mintegy 150 műszaki fejlesztési elképzeléssel foglalkoztak. Ha a TECHNOVÁ Ipari Inno­vációs Alap tőkéje szűkösnek bi­zonyulna — a rendelkezések sze­rint — ennek bővítésére később kötvénykibocsátást is szervezhet. A pénzintézet távolabbi tervei közé tartozik, hogy bekapcsolódik a termelőeszközök kölcsön 'lébe (MTI) Elkészült a díszburkolat KÖZ ÉLET-DIPL O MAC I A Hazánk új bulgáriai nagykövete Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, hosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke, fogadta Gyovai Gyulát, hazánknak a Bolgár Népköztársa­ságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshe­lyére. Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Algériából Szombaton hazaérkezett a ma­gyar párt- és kormányküldöttség, amely Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével tartóz­kodott az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, ahol részt vett az algériai forradalom 30. évfordulójának ünnepségein. A kü'döttség tagja volt Szikszay Bé­la államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. Györke Jó­zsef. az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Ma­róthy Lászlót fogadta Sadli Bendzsedid köztársasági elnök, a Nemzeti Felszabadítási Front ÍFT,N) párt főtitkára és Abdelha­­mid Brahimi miniszterelnök. A. küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Varga Péter, az MSZMP KB tagja. a KB osztálwezetőie és Garat Róbert külüevminiszter-he- Ivettes fogadta. Jelen volt Moha­med Mechati, Algéria budapesti nagykövete. Somogyi I,ászló hazaérkezett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter szomba­ton hazaérkezett a Szovjetunió­ból. ahol küldöttség élén járt Bo­risz Bakinnak, a szerelési- és kü­lönleges építkezési munkák mi­niszterének meghívására. Megbe­szélést folytatott Szergej Basilov­­val, a Szovjetunió Állami Építés­ügyi Bizottságának vezetőjével is, fogadta őt Iván Dmitrijev, az SZKP KB osztályvezetője. Szovjet pártmunkásküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására Borisz Szem­­jonovval, az SZKP KB vegyipari osztályának helyettes vezetőjével az élen október 29. és november 3. között látogatást tett hazánk­ban az SZKP pártmunkásküldött­sége, és tanulmányozta a vegy­ipar fejlesztésében, a műszaki­tudományos haladás meggyorsí­tásában szerzett magyar tapasz­talatokat. A delegációt fogadta Ballal László, az MSZMP KB osztályvezetője. A szovjet vendé­gekkel megbeszélést folytatott Horváth Ferenc, a KB osztályve­zető-helyettese. Mezőgazdasági küldöttség az NSZK-ból A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának meghívására ok­tóber 31. és november 3. között hazánkban tartózkodott az NSZK Raiffeisen Szövetségének küldött­sége Willi Croll elnök vezetésével. A vendégek az együttműködés to­vábbfejlesztéséről és aktuális me­zőgazdasági kérdésekről tanács­koztak Eleki Jánossal, a TOT fő­titkárával. A küldöttséget fogad­ta Szabó István, a TOT elnöke. Népfrontküldöttség utazott Közép-Amerikába Pozsga.y Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának vezetésé­vel szombaton népfrontküldöttség utazott Venezuelába. Kubába, Nicaraguába és Mexikóba. Konstruktív c^séncíháborítók Az utóbbi években határozottan síkraszálltunk azért, hogy rendet tegyünk házunk táján — mondotta Konsztantyin Csernyen­­ko a népi ellenőrök össz-szövet­­ségi tanácskozásán, amelyet októ­ber első hetében tartottak Moszk­vában. — Az önök közvetlen kö­telessége — hangsúlyozta —, hogy határozottan éljenek jogaikkal ott, ahol még csak szavakban és nem pedig tettekkel küzdenek a hibák és a fogyatékosságok ellen. A Szovjetunióban a népi ellen­őrzés szervei bővítik befolyásu­kat. Jelenleg mintegy 10 millió embert tömörítenék, akik közül csupán 5 százaléknyi dolgozik fő­állásban, népi ellenőrként. Ezeket a szerveket a népi küldöttek taná­csai hozzák létre. A népi ellen­őrök ügyelnek az állami tervek végrehajtására, fellépnek az álla­mi fegyelem megsértése ellen, a szűk helyi érdekek előtérbe he­lyezésével, a dolgozókhoz való közömbös viszonyulással, a pa­zarlással, a huzavonával és a bü­rokratizmussal, valamint a javak igazságos elosztása elvének meg­sértésével szemben. Mivel a szovjet állam a nép akaratát és érdekeit fejezi ki, a kommunisták úgy vélik, hogy az ellenőrzés joga is a népet illeti meg. Az idén októberben volt hét éve annak, hogy életbe lépett a Szovjetunió új alkotmánya. Ez kimondja a néphatalmat, a dol­gozóknak széles körű szociális, politikai, gazdasági, kulturális^és állampolgári jogokat szavatol. Az új alkotmány értelmében a Szov­jetunióban olyan helyzet alakult ki. amely kedvez a szocialista ön­igazgatás fejlődésének. Bővült a termelési egyesülések és vállalatok gazdasági önállósá­ga. A szakszervezetek további jo­gokat kaptak a dolgozók érdekei­nek megvédéséhez, köztük azt, hogy joguk van kezdeményezni a legkülönbözőbb kérdésekben. Igen sikeresen élnek jogaikkal és a kormánnyal közösen törvény­­tervezetet készítettek elő a dol­gozó kollektívákról, amelyet át­fogó össznépi vitában tovább for­máltak. Ez a törvény tavaly augusztusban lépett életbe. Ebben a törvényben minden világos és egyszerű, az életben azonban természetesen bonyolul­tabb. Előfordul például, hogy az egyes vállalatoknál a technika -megújítása helyett, amelyre pedig a kollektíva törekszik, a minisz­tériumban az igazgató eléri a tervfeladatok csökkentését. En­nek következtében a régi techni­kával is túl lehet teljesíteni a ter­vet, sokan kapnák prémiumot, köztük maga az igazgató is. de az állam és a társadalom kárt szen­ved. A gyakorlat azt mutatja, hogy a népi ellenőrök észrevesznek minden efféle csalást, vagy a pénzeszközök és az anyagi javak pazarlását, könyvelési átcsoporto­sítását. Az ellenőrök általában támogatást kapnak a dolgozó kol­lektíváktól. Aki vét a szabálvok ellen, annak magas pénzbünte­tést kell fizetnie, vagy elveszíti felelős posztját, esetleg egyenesen bírósági eljárást kezdeményeznek ellene. A népi ellenőröket gyakran „csendháborítóknak” nevezik, akik mivel nem hajlandók komp­romisszumra, gyakran haragot váltanak ki magukkal szemben. Határozottan fellépnek az egyen­­lösdi megnyilvánulásai ellen, mi­vel az ellentétes a társadalmi ér­dekekkel, elfojtja a kezdeménve­­zést, ugyanakkor a lusta, felelőt­len. fegyelmezetlen dolgozóknak kedvez. Síkraszállnak azért, hogy a munkát társadalmilag igazságos különbségek szerint fizessék meg. A népi ellenőrzés szervei ala­posan tanulmányozzák az egyes problémákat, mielőtt azokat a kormányszervek elé terjesztik. Hosszú éveken át a Szovjetunió­ban tudatosan (.felhúzták” az ala­csonyan fizetett dolgozók bérét, majd kiderült, hogy az adott üzemben dolgozó mérnökök fize­tése alacsonyabb a más beosztás­ban dolgozókénál, pedig az utób­biak kevésbé jelentős módon já­rulnak hozzá a termeléshez. A kezdet igazságos volt — vélik az ellenőrök, majd a visszájára for­dultak a dolgok. Tehát a helyzet javítására van szükség. Fjodor Breusz (APN) / Mázolt papír Szolnokról Gép „ügyel ' a minőségre ;?,,5V0S HlRlUP (j ^ '

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék