Magyar Hírlap, 1985. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

Magyar Hírlap - népgazdaság -vilaggazdasag ms. február­­, hétfő 3 Február 4-től 16-ig Takarékos vásár Mindig akkor adunk hírt a téli vásárról, amikor kidugja fejét az illatos hunyor a Mecsek lankáin, már meglestük, hogy a medve ki­jött-e a barlangjából, de még azért javában tart a tél. Hogy mennyire lesz sikeres a vásár, az azonban mindig változó. Az idei tél bizony meglehetősen szigorú volt, elfogyott a meleg holmi, úgy hogy valamivel kevesebb árut fognak leértékelni, mint tavaly. Ez megyénként változó — van, ahol az 1983. évihez képest 70 százaléknyi, másutt 125 százalék­nyi a kedvezménybe bevont por­tékák mennyisége. Hogy mit és" mennyiért árulnak, azt lényegé­­­­ben a vállalatok, szövetkezetek­­ joga eldönteni, itt tehát nincs egységesítés. Viszont azonos az időpont: a vásár február 4-től 16-ig tart. Aligha döntögethet tehát re­kordokat az idén a kereskedelem és ez nemcsak az időjárásnak, hanem az iparnak is köszönhető. Hosszan sorolhatnánk most az okokat — csupán néhány közü­lük : anyag- és kapacitáshiány, lassú átfutás, egyéb piaci érde­kek — de tény, hogy korántsem csupán szezonális holmiból volt kevesebb az üzletekben, mint kellett volna. Míg egyéb „normá­lis” karácsonyi roham után le­ül a forgalom férfiöltönyből és télikabátból, addig most január­ban kifejezetten emelkedett az el­adás, mert ekkorra érkeztek be a már régen megrendelt tételek. De van, amiből ekkorra sem: pél­dául fiúöltönyből és bizonyos gyermekruhákból, pulóverekből, csecsemőingecskékből. Bár ruhá­ból, cipőből, csizmából talán nem mindenütt lesz elég, de olyan áru is lesz a kirakatokban, amelyek nemcsak télen, hanem bármikor használhatók, mint lakástextília, méteráru. Az ügyesebb cégek — bár a vá­sár csak február 4-én kezdődik — már jóval előbb hozzáfogtak a kiárusításhoz, mint az Arany­pók férfipulóvereket, a Skála Metró nemesszőrme bundákat kí­nált — sikerrel. A pulóverek szinte percek alatt elfogytak, mégsem volt tülekedés. De hát vásár nem képzelhető el igazi roham nélkül. A kereske­dők szerint az a fó ómen, ha ilyenkor csikorgó hideg van — mert akkor fogy az áru, de nincs nagy latyak, meg hó, mert akkor kevesebben kelnek útra. —­elek — Egy hét a világgazdaságban • Túltermelés és felvásárlás Az elmúlt hét különösebb ese­mények nélkül zajlott le a devi­zapiacokon. A dollár gyakorlati­lag változatlan jegyzéssel zárt a nyugatnémet márkával szemben, a hét közepén a lombardhitelek NSZK-beli kamatának emelésé­ről szóló hírt a tőzsdék nyugod­tan fogadták. Igaz, a Bundesbank elnöke szükségesnek is tartotta hangsúlyozni, hogy nem márka­védő akcióról van szó — arra a valuta nem szorul rá —, hanem arról, hogy ösztönözni szeretnék a bankokat a hitelkonstrukció használatára. (A lombardhitelek­nél a kereskedelmi bankok a jegybanktól zálogba helyezett ér­tékpapírok ellenében kapnak köl­csönt.) Nem változott jelentősen a dollár a francia frankhoz mér­ve sem. Árfolyama viszont — szembetűnő gazdasági okok miatt — egyszázalékos mértékben erő­södött a svájci frankkal és a ja­pán jennel szemben. Hétfőn az angol kereskedelmi bankok 2 százalékponttal 14 százalékosra emelték az úgynevezett alapka­matot. Ez az akció — rövid időn belül a harmadik — végül is megállította a font értékének mérséklődését, az elmúlt héten az angol valuta a dollárhoz képest 1­­százalékot nyert. A héten tette közzé az EGK brüsszeli bizottsága javaslatait az integráción belül 1985 áprilisától egy évig érvényesült felvásárlási árakra. A közös mezőgazdasági politika értelmében ezeknek az áraknak a szintje jelenti a ter­melők számára a garantált jöve­delmet és egyben a termelés ösz­tönzésének vagy visszafogásának mértékét. A felvásárlási árak meghatározása persze mindig közgazdasági és politikai érvek ütközőpontja volt. Abban az eset­ben ugyanis, ha Brüsszel a ter­melői költségek teljes növekmé­nyét a felvásárlási árakban elis­meri, a gazdaságtalanul megter­melt közös piaci terményfelesleg kialakulását segíti elő. Nem füg­getlen az ármegállapítás a világ­piaci prognózisoktól sem. Ha va­lamely termékben világméretek­ben is felesleg várható, úgy az EGK-nak kétségkívül az az ér­deke, hogy a túltermelés terhei­ből minél kevesebbet vállaljon magára, a közösségi költségve­tésre. (Különösen érthető az óva­tosság 1984 után, amikor a me­zőgazdasági büdzsé kiadásai pénzügyi csőddel fenyegették az integrációt.) A felvásárlási árak megállapításának folyamatában a bizottság tervezetének nyilvá­nosságra hozatala mindenképpen csak az első lépés. Az is gyanít­ható, hogy a termelők képviselői csakúgy, mint a „technokrata” bizottsági szakértők, tisztában vannak a vita szabályaival, az­zal, hogy az elején egy kicsit mindkét félnek illik blöffölni. A termelők a maguk részéről 4,5 százalékos áremelést tartanak el­engedhetetlennek, alighanem tud­va, hogy ennyit amúgy sem fog­nak kapni.) Az ütemet és álta­lában a támogatások összegét a közösségi elszámolási egységben, az ECU-ban mérik, ez az árfo­lyamváltozás függvényében dol­lárban kifejezve több és keve­sebb egyaránt lehet. Egy dollár jelenleg mintegy 1,4 ECU-t ér.) A bizottság induló javaslata sem jelenti a legutolsó lehetséges va­riációt. Ezzel együtt­­a várható világpiaci helyzet szempontjából is figyelemre méltó, hogy Brüsz­­szel a mezőgazdasági árszínvonal változatlanul hagyását kéri, ezen belül azonban fontos termékek esetében árcsökkentést javasol. A közzétett javaslatok sze­rint a kemény árintézkedésekre azért van szükség, mert ellen­kező esetben a Közös Piac mező­­gazdasági túltermelése 1990-re tovább nőne és elviselhetetlen mértékeket érne el. Ami például a húspiaci hely­zetet illeti, az a közösségi szak­értők számára csaknem kataszt­rofálisnak tűnik. 1984 végén az integráció 300 000 tonna marha­húst volt kénytelen raktározni, ez a mennyiség 65 százalékkal haladta meg az egy évvel koráb­bi szintet. A szubvencionált közös piaci marhahús megjelenése a világpiacon minden konkurrens szállítónak gondot okoz, a fejlett tőkés országok közül az USA, Ka­nada és Ausztrália érzi elsősor­ban hatását. A gond súlyára jel­lemző, hogy az EGK nem ritkán 100 százalékos támogatásban ré­szesíti marhahúsexportját, így persze könnyű a világpiacon ver­senyképes árakon jelentkezni. Gonda György — Szentgáli Péter . ■ . ... | | II II............. | | I I­I­J . 1. | li .11.1 | Mozoghat az ár lefelé is Rögzítettből maximált Január 21-től megváltozott sok közfogyasztási cikk fogyasztói ár­formája. A változások okairól, piaci hatásairól kérdeztük dr. Cinkotai Jánost, az Országos Anyag- és Árhivatal főelőadóját. " Az árforma-változások lé­nyege, hogy bizonyos árucikkek eddigi rögzített árformáját maxi­­máltra változtattuk, néhány eset­ben viszont szigorítottuk. A ható­sági és a szabad árforma rész­aránya azonban érdemben nem változott Olcsóbb a száraz kifli? — Mindenekelőtt azt vizsgál­tuk, melyek azok a termékek, amelyek árának lefelé való elté­rítése a kereskedelemnek és a fogyasztónak egyaránt előnyös lehet. Ilyen például a kenyér, a zsemle, a kifli, de maximált ár­formába kerültek a tej és a tő­kehúsok is. Arra is figyelemmel voltunk, hogy a rögzített árfor­ma, mint igen merev eszköz, nem alkalmas a kereslet és a kínálat viszonyainak követésére, akkor sem, amikor már nem szükséges a piaci egyensúlyt kizárólag köz­ponti eszközökkel fenntartani, il­letve amikor a rögzített árhoz költségvetési érdekek sem fűződ­nek. Az élvezeti cikkeknél — például a cigaretta vagy az al­kohol esetében — kevésbé indo­kolt a rugalmasabb áralkalma­zás. Másutt viszont célszerűnek látszik az árforma kötöttségeinek oldása. A most végrehajtott vál­toztatás túlnyomórészt csak azt jelenti, hogy a merev rögzített árformát a maximált váltotta fel, tehát az árat továbbra sem lehet emelni, lefelé viszont szabadon változtatható. Csak emelni nem szabad — A maximált ár felső határa tehát azonos az eddigi rögzített árral? — Igen, a fogyasztói ár nem haladhatja meg az eddigit. Az érintett termékeknél az magya­rázza a változást, hogy indokolt esetben, például minőségcsökke­nés esetén, árengedményt lehes­sen adni. — Előfordulhat — ha jól értem — netán az is, hogy ugyanaz a kifli nem ugyanannyiba kerül délelőtt, amíg friss, mint délután, kissé szikkadtan? — Előfordulhat. De még indo­koltabb lenne ez például a ke­nyérnél. Néhány esetben viszont maxi­­máltból szabad árformába került át több olyan kisebb jelentőségű áru, amely alapvetően nem érinti a lakossági ellátást. Ilyenek például a nem tehéntejből készült ter­mészetes és ömlesztett sajtok, egyes étolajak, például a pirított napraforgó étolaj, a nyers, sajtolt étolaj, a kukoricacsíra-olaj, ame­lyek nem általánosan fogyasztott cikkek, szemben a napraforgó- és a recpeolajjal, amelyek továbbra is maximált árformában marad­nak. Néhány iparcikk . — Az iparcikkek közül a nem automata, keverőtárcsás háztar­tási mosógép, a villamos centri­fuga, az olajtüzelésű, átfolyó­rendszerű vízmelegítő és fürdő­szobakályha hatósági árformáját oldottuk fel. Automatikus áreme­lésre azonban itt sem kerülhet sor, mivel e cikkek termelői árai előzetes bejelentési kötelezettség alá tartoznak. Ezek árformáját részben azért vizsgáltuk felül, mert a maximált fogyasztói ár az indokolt termelői árváltozáso­kat sem engedi érvényesülni, ami zavarhatja a kompetitív árkép­zés alá sorolt vállalatok árkép­zését, gátolva az áruellátás bő­vülését, s ez olykor hiányhelyzet kialakulásához is vezethet. Egyes termékek esetében a kiegyensú­lyozott piaci helyzet sem indokol­ja a tételes hatósági árkorláto­zást. Fontos azonban, hogy a vál­tozások semmiképpen sem hoz­hatják hátrányosabb helyzetbe a lakosságot. B. V. P. Fürdőkád, széldzseki, kerékpár A SKALA SZTRÁDA február 5-től 11-ig kétfajta fürdőkádat kínál vá­sárlóinak. Az egyik 170 centiméter hosszú, másodosztályú luxus fürdő­kád, amely 6000 forint helyett 5200- ért, a másik pedig 150 centiméter, elsőosztályú kád 3890 forint helyett 3090-ért kapható. Caola krémet 78 fo­rintért lehet vásárolni 98 helyett, Cir­­kel kávét 188-ért 235 helyett és hűtő­dobozt 690-ért 990 helyett. A gyermek­­poszterek árát 760 forintról 569-re, a tapétáét pedig 330-ról 229-re csökken­tették. CB-hez szelektív hívó 6800 fo­rintért vásárolható 8500 helyett, tölt­hető 9 voltos elem (töltővel) 449-ért 594 helyett, valamint Szuper króm­kazetta (90 perces) 79-ért 114 helyett. A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBAN a Ká­­ma kempingkerékpár árát 2300 forint­ról 1600-ra, a Skolnyik lányka kerék­párét 1000 forintról 750-re és a Kadett kismotorét 6450-ről 4990-re mérsékel­ték. A RUHATISZTÍTÓ SZÖVETKEZET egyes felvevőhelyein ismét megkezdő­dött a tisztított, vegyes ruházati cik­kek árusítása: II., Mártírok útja 12.; III., Pethe F. tér 1.; V., Kecskeméti u. 2.; V., Münnich F. u. 19.; VII., Rot­­tenbiller u. 6/a.; VII., Majakovszkij u. 15.; XIII., Klapka u. 17—23.; XVI., Veres Péter u. 99.; XIX., Vörös Had­sereg u. 160. A DIVATCSARNOKBAN hétfőtől a 900 forintos steppelt bakfiskabát 540 forintért, bakfis téliesített sertésvelúr kabát 6330 forint helyett 3790-ért, ka­masz pufikabát 2110 helyett 1477-ért és a férfi téliesített ballonkabát 1260 he­lyett 882-ért kapható , amíg a kész­let tart. A DEBRECENI ÁFÉSZ DÉLIBÁB ÁRUHÁZ vas­műszaki osztályán Rá­diusz 25 típusú gázkazánt (21 ezer ka­­lóriás) 27 200 forint helyett 22 200-ért árusítják. A Méta sportosztályán mű­szőrmegéléssel gyermek­ekét — 6-tól 12 éves korig valót — 462 forintért kí­nálnak 770 helyett. A HOTEL FLAMENCO különtermé­ben árkedvezményes süteményvásárt tartanak minden szombaton és vásár­nál­ 11-től 18 óráig. A vásáron külön­leges cukrászsüteményekből lehet válo­gatni, helyben fogyasztásra és elvi­telre. Az étteremben háromfogásos menüt ajánlanak, u­gyancsak szomba­ton és vasárnap 10-től 15 óráig 95 fo­rintért. Ebben az a kedvezmény, hogy a szülőkkel étkező 10 éven aluli gyer­mekek ingyen ebédelhetnek. AZ ALKALMI ÁRUHÁZAKBAN és szaküzletekben kétféle cikket kínál­nak kedvezményes áron. Az egyik: férfi széldzseki 398 forintért kapható, melynek erde­i ára 1200 forint. A má­sik: kockás férfiing — háromféle szí­nű —, ezt 192 forintért árusítják 248 helyett, amíg a készlet tart. az Újpesti centrum áruház­ban Moderato lemezjátszós rádió 7000 forint h*­lyett 5900-ért, sztereó rádiós magnó 6900 helyett 5600-ért. 24 prog­­ramos táskavaró*egén pedig 6500 he­­lyett neo-ért vásárolható, amíg a kész­let tart. A CENTRIUM COMPACK raktáráni­­káz olcsó ruházati osztályán törülkö­zők kaphatók reklámáron, amíg a készle­t tart. Az 50V50-es méretű 23.20- ért. a 76Vi50-es 190-ért,. a 30-as 67.50-ért. a filvi30-as 83.50-től 85.50-ig. a 7RVi30-as 108-tól 118-ig­­­ mindenféle színben és mintával. Szovjet export A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárából ütemesen indítják a szovjet ex­portszállítmányokat: hetente két vagon ponyvaszövetet, illetve konfekcionált ponyvát. .Az idei négy és fél millió négyzetméter anyag időarányos részénél máris többet szállítottak. Minthogy a szovjet mezőgazdaságnak nagy szüksége van a jó minőségű ta­karóponyvákra, ezért megállapo­dást kötöttek arra, hogy a 4,5 millió négyzetméteres évi kon­tingenst másfél millió négyzet­­méterrel emelik. (MTI) Az Állami Fejlesztési Bank kötvényárfolyamai Érvényben 1985. február 4-től * A vételi áron a bank a kötvényeket megvásárolja, n. k.­­ nincs készlet Vál-Éves A ka- A ki- Ártottam az**’ kam.-mat- Let4. boc­- a­s vértek Ifözö A kötvény megnevezése tozzs­sze* rati ?4s százalékában hét­száza­­tés ida ősz- VÉ­­EL- hez lek- idő- szege TEL. ADAS ké­ban pontja MFt pest •/o-ban GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÁLTAL VÁSÁROLHATÓ KÖTVÉNYEK: 14—15 1989— bizo- COMPORGAN 16 III. 91. 94—99. 100 mányba 100,0 — „ bizo- SZÜV 15 x. 15. 1990. 55 mányba n. k. — bizo-MKB—Vörös Csillag MGTSZ 12 XII. 10. 1991. 180 mányba 100,0 — bizo-Szegedi ált. telefon 11,5 m­. St. 1998. 27 mányba 100,0 —­­ bizo-Afb—OKGT gáz 11,5 m­. 31. 1993. 400 mányba 85,0 — bizo-Építőipari Innovációs Alap 11,25 XII. 20. 1990. 50 mányba n. k. — MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL VÁSÁROLHATÓ KÖTVÉNYEK: Pest m. Iparcikk Ker. V. II III. 31. 1991. 20 109,5 111,5 — SKÁLA , 11 V. 31. 1931. 136 109,5 111,5 — PIÉRT 11 VI.­SO. 1991. 50 106,5 108,5 — Somogy Kér. V. 11 VII. 1. 1991. 25 103,5 107,5 — Borsod Iparcikk Kér. V. 11 IX. 1. 1988. 30 103,5 107,3 — KONZUM Áruház V. 11 IX. 30. 1991. 30 103,5 105,5 — Pest m. Ruházati Kér. V. 11 XI. 20. 1991. 20 101,5 103,5 — Györ-Sopron m. Ruházati Kér. V. 11 XI. 2*. 1991. 15 101,0 103,0 — AMFORA Kér. V. 11 XI. 30. 1991. 30 101,0 103,0 +0,5 PANNONKER 11 XII. 10. 1991. 15 101,0 103,0 +1 Budapesti Harisnyagyár 11 XII. 10. 1991. 40 101,0 103,0 +1 DOMUS 11 XII. 10. 1990. 20 100,0 102.0 +0,5 CENTRUM Aruház V. 11 XII. 17. 1991. 50 101,0 103,0 +1 FEHÉRVÁR Aruház 11 XII. 17. 1990. 30 100,0 102,0 +0,5 Alföldi TÜZÉP 11 XII. 18. 1989. 39 100,0 102,0 +1 ARRABONA 11 I. 15. 1992. 15 100,0 102,0 — Császári MGTSZ 10 III. 15. 1992. 15 102,0 104,0 — KUNÉP 10 VII. 1. 1989. 30 100,0 102,0 — Nagyrédei MGTSZ 9 III. 1. 1988. 10 99,5 101,5 — Lakossági gázkötvények 7,5—9 1992. 79 82—88,0 84—90,0 — 91— Kommunális kötvények 5,5—7 1988—89 32 89—99,0 101,0 —

Next