Magyar Hírlap, 1985. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

yf 121985. MÁJUS 15. SZERDA SPORT - KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT Msgybs Hírls?* Ausztria siratja Mexikót VB-selejtezőn a Népstadionban. Hollandia-Magyarország 1-0 (0-0) Aligha fordult elő a magyar labdarúgás történetében, hogy tétmérkőzésre toborozni kelljen a szurkolókat, ráadásul úgy, hogy a diákok ingyen juthattak be a stadionba. Márpedig ezúttal ez történt. Az MLSZ ugyanis — mint a rádió többször is elhang­zott riportjából megtudtuk — körtelefonnal próbált újabb né­zőket szervezni; a szövetség kü­lönböző iskolákat hívott fel, in­vitálta szíves szóval a tanulókat. Még mielőtt bárki tudathasa­dással vádolna, gyorsan ideírom: az idézett szöveg tavaly szeptem­ber 27-én jelent meg lapunkban, a paagy,au­gy.osztrák mérkőzés másnapján, a világbajnoki söféi-’­téző,AMöirati.!kezdetén. Most pe­­­dig­,­ nyolc hónappal később, egy­szerűen képtelenség volt jegyet szerezni a magyar—hollandra. Ezen a találkozón mindenki itt akart lenni, hogy részese lehes­sen az ünnepnek, önfeledten örülhessen egy olyan találkozó­nak, amelyen a magyar csapat szempontjából már nincs tét. Mégpedig azért nincs tét,­­mert válogatottunk elérte azt, amire a csoport valamennyi tagja áhíto­zott, biztosította helyét a világ­­bajnokság 24-es döntőjében. . .. Szóval, telt ház, zászlóerdő, víg kedély és kellemes idő — minden együtt volt ahhoz, hogy kedvére szórakozhasson a közön­ség. A gyepbe immár büszkén hirdetve az eredményt óriás be­tűkkel nyírták be: Mexikó 86. A csapatok eközben különböző módon próbálták ráhangolni ma­gukat erre az utolsó kilencven percre. A magyarok szokás sze­rint a stadion mögötti szobrok közötti területen melegítettek, míg a vendégek bent az arénában szokták a légkört. A bevezetést apró incidens zavarta meg: hírek szerint a nyugatnémet bíró meg­sérült, így helyét az eredetileg partjelzőnek jelölt Assenmacher vette át. Óriási volt az üdvrival­gás, amikor­ fölsorakozott a két kezdő tizenegy:­, HOLLANDIA: van Brenkelen — Wijnstekers. van Tiggelen, van de Korput. Rijkaard. Schoenaker, Lokhoff, W. van de Kerkhof, Kieft. van Basten. Tahamata. MAGYARORSZÁG: Disztl P. — Sallai, Róth, Garaba, Péter, Kardos, Nagy, Détári, Kiprich, Nyilasi, Esterházy. Ami az első játékrészt illeti, az jobbára megfelelt a várakozás­nak. Legalábbis abból a szem­pontból, hogy a magyar váloga­tott érvényesítette pozícióelőnyét, gyakorlatilag végigtámadta a 45 percet.. Nem volt nagy iram, ami elsősorban a hollandok rendkívül óvatos játékának volt a követ­kezménye. A vendégek semmit nem kockáztattak, elsősorban ar­ra ügyeltek, nehogy gólt kapja­nak. Ezzel együtt sokszor csak a szerencse segített rajtuk. Így például mindjárt a 4. percben, amikor Garaba kilépett a védők közül, már a kapust is kicselezte, ám egy keresztező hátvéd szög­letre mentett. A beívelést aztán Nyilasi fejelte a kapu mellé. A 8. percben Kiprich lőhetett volna, de kivárt, így csak szöglet lett az akció vége. A 12. percben ismét zavar támadt a vendégek 16-osán belül — ezúttal Kiprich kissé gyámoltalannak bizonyult, fel­szabadítottak előle. Egyes időszakokban olyan volt a vendégek produkciója, mintha ők állnának jobban, húzták az időt, egymás után hazaadogatták a labdát. Vagyis semmi jel nem mutatott arra, hogy támadni­­ is akarnának. Pedig a csoport má­sodik helyezéséhez nekik győze­lemre volt szükségük, de nyilván úgy kalkuláltak, hogy egy gólt majd csak sikerül rúgniuk, fő, hogy ne kapjanak. A 33. percben viszont már ők is lemondtak er­ről a­ tervükről,­ hiszen Sallai ra­gyogó­ elfutása, majd beadása­­után .Nyilasi lefordult védőjéről, ám hiába került helyzetbe, nyolc méterről már nem tudott erőt adni a lövésbe, csak helyezett, így a kapus vetődve hárított, így tehát a hollandok tervének egyik fele az első 45 percben megvaló­sult. A második felvonásban már a terv második része is. Igaz, eb­ben a 45 percben egészen más futballt produkáltak a vendégek. Nyíltan kezdtek rohamozni, és ez némileg meglepte a magyarokat. A vendégkapitány frissített is, Lokhoff helyén de Witet játszat­ta. Később ez a húzás döntőnek bizonyult. A félidő főszereplője mégis talán Nyilasi volt, aki több nagy helyzetet is kihagyott, vég­képp emlékezetessé téve szerep­lését az osztrákoknak. A 48. perc­ben például Détáritól kapott mes­teri labdát, át akart emelni a ka­pus fölött, de az elcsípte. Az 54. percben viszont a hollandok lő­hettek volna gólt. van Basten előtt már üres volt a kapu, de a csatár a felső lécet találta el. Három perc múlva újra csak ő került a kapu elé, laposan közép­re gurított, de valamennyi táma­dó túlfutott a labdán ... Az el­lentámadás óriási lehetőséget kí­nált Nyilasinak: Kiprieh beadá­sát nyolc méterről," senkitől sem zavartatva lőhette,­­de kapu fölé vágta a labdát. A sérült Nagy Antal helyére Varga Józsefet állította be Me­­zey. Nem tudni, hogy vajon a cse­re törte-e meg a csapat lendüle­tét, avagy egyszerűen csak elfá­radt, de tény, hogy ettől kezdve egyre ritkultak a folyamatos össz­­játékon alapuló támadások. Leo Beenhakker szövetségi ka­pitány mindent egy lapra téve föl, újabb csatárt küldött pályára, Kerkhof helyett Koemant szere­peltette. És hat perccel a csere után, a 69. percben megvalósult a hollandok álma: megszerezték a vezetést. De Wit a bal oldalon kevergetett, kicselezte Sallait, majd a 16-oson belülre tört, és látványos mozdulattal — Diszát is becsapva — emelt a kapu jobb oldalába (1—0). A középkezdés után Kiprich és Nyilasi birkózott a 16-oson belül, de végül a gólvonalról hárítot­tak előlük. Mezey is megpróbált lendíteni a csapaton, s Esterházyt lehívta, Mészárost küldte a bal szélre. Mészáros lendületes volt ugyan, de igazában már ő sem tudott segíteni az egyre görcsö­sebben akaró, de játékban kissé szétesett magyar csapaton. Rá­adásul most már kedvezőtlenül is alakult a helyzet, hisz együtte­sünknek azt kellett játszania, amit nem szeret: felállt védelem­mel szemben támadni. A 86. perc­ben még így is akadt egy villa­násnyi remény.­ Détári szögletét Kardos tíz méterről lőtte, de van Breukelen óriási bravúrral hárított. Ezután már semmi értékelhető nem történt a pályán — a hol­landok értelemszerűen húzták az időt — sikerrel, így aztán sike­rült nekik a nagy bravúr: a rossz kezdés után, a gyenge, hazai sze­replést­ követően ott Budapesten szerezték vissza az esélyt, a lehe­tőséget a Mexikó felé vezető út végigjárására. A magyar csapat viszont épp ezen az utolsó fellé­pésen botlott el, nem tudta az imponáló — és tegyük hozzá: im­már elvárt — százszázalékos cso­portgyőzelmet megszerezni. De ez legyen a legnagyobb bajunk, a lényeg, hogy ott leszünk Mexikó­ban. Kár, hogy az ünnepre készü­lő közönség mindezt a 90 perc zártával nem így érezte, kifütyül­te a csapatot. Azt az együttest, amelyet néhány órával korábban — méltán — éltetett. Nyilatkozatok. Leo Beenhakker: Természete­sen végtelenül örülök a győze­lemnek, ami persze csak lehetőség, de számunkra most ez volt a leg­fontosabb. Remélem, hogy ezzel a sikerrel a játékosok önbizalma is megerősödött, és most már él­nek az ajándékba kapott le­hetőséggel. Ezért az ajándékért is meg kellett küzdeni, együtte­sem éppen itt a Népstadionban bizonyította: nem lehet még leír­ni, képes bravúrokra. Okos, érett játékkal és némi szerencsével szereztük meg a két pontot. Mezey György: Mielőtt bárki szem elől tévesztené, a cél az volt, hogy eljussunk Mexikóba. Ezt elértük, mégpedig imponáló fö­lénnyel, három pont előnnyel, így tehát akkor is emelt fővel távoz­zunk most, ha történetesen vere­séggel zártuk a sorozatot. A mécs­eset magát nehezen tudnám ér­tékelni, hiszen egy fizikailag és idegileg fáradt csapat játszotta végig ezt a kilencven percet. Ve­reség ide, vereség oda, én gratu­lálok játékosaimnak a ragyogó teljesítményükért. A hollandok kihasználták megingásunkat, s bár akadt számos gólhelyzet előttünk is, ezen az estén nem tudtuk be­rúgni helyzeteinket. Nyilasi Tibor: Kísértetiesen ha­sonlított a mérkőzés az angolok ellenihez, óriási volt az elvárás, nagy lélektani nyomás nehezedett a csapa­tra. Sajnos, nem játszot­tunk jól, a helyzetek is kimarad­tak, de hát ilyen a futball. To­vábbjutottunk. Mit lehet ezen­kívül mondani?... Legfeljebb annyit, hogy kezdetben csodála­tosnak tűnt a közönség, a végén viszont alaposan meglepett ben­nünket. Erre a füttykoncertre azért nem számítottunk. Németh Péter A CSOPORT VÉGEREDMÉNYE 1. Magyarország 6 5 0 1 12- 4 10 2. Hollandia­­ 3 1 1 11-5­­ 3. Ausztria 0 3 1 2 9-­­ 7 4. Ciprus 0 0 0 0 3-18 0 A LABDARÚGÓ KEK-DÖNTŐT ma este rendezik meg Rotterdamban. A Feyenoord stadionban a liverpooli Everton és a bécsi Rapid mérkőzik egymással. TIZENÖT ÚSZÓNK vesz részt a szombat-vasárnapi bécsi versenyen. Dr. Hargitay András szövetségi kapi­tány a következőket jelölte ki a via­dalra: Szabó Péter, Deutsch Tamás, Ag Norbert, Kalaus Walter, Gázló La­jos, Darnyi Tamás, Szilágyi Zoltán, Szabó József, Virágh Katalin, Kovács Rita, Walter Ildikó, Gyuró Mónika, Orosz Andrea és Ormos Edit. Átalakítják a­ kispesti stadiont, ezért a Bp. Honvéd labdarúgócsapata ősszel a hazai mérkőzéseit a Fáy ut­cában rendezi meg, közösen a Va­sassal. Azt tervezik, hogy a kettős bajnoki mérkőzésekre­­szombaton délutánonként kerül sor. A kispes­ti pálya játékterét teljesen felújítják,­­a stadion olyan világítást kap­, hogy lehetőség nyílik a színes televíziós köz­vetítésekre is. JUSZUPOV MEGNYERTE függőjét a chilei Morovic ellen a tunéziai sakkvilágbajnoki zónaközi versenyen, és­ 9 ponttal vezet. Mögötte a sor­rend: Csernyin 3,5, Beljavszkij 8, Gavrikov, Hort, Suba, Portisch 6,5—6,5. EB-SELEJTEZŐN szerepel csütörtök­től a jugoszláviai Mariborban a ma­gyar férfi röplabda-válogatott. Együt­tesünk ellenfelei sorrendben: Finn­ország, Spanyolország, Portugália és Jugoszlávia. Az első két helyezett jut tovább. URBAN EDIT is indul vasárnap az asztaliteniszezők­ európai Grand Prix­­döntőjén. Két versenyző lemondta az indulást, így került a tízes mezőny­be Urban — Oláh Zsuzsa és Bátorfi Csilla mellett — harmadik magyar­ként. BARTOS KIESETT a melbourne-i nemzetközi teniszverseny első fordu­lójában, mivel 3:6, 6:1, 6:0 arányban vereséget szenvedett az amerikai Sh­ri­­vertől. Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: BAJNOK ZSOLT Helyettes főszerkesztő: tábori András és szászi József Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója © Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy évre 516 Ft, félévre 258 Ft, negyedévre 129 Ft, egy hónapra 43 Ft. INDEX: 25007 Hu ISSN 0133-1906 RÁDIÓ KOSSUTH 8.20: Világablak 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Népdalcsokor 9.37: Beszélni nehéz 9.49: Dalposta 10.05: Szántás — elbeszélés 10.33: Találkozás­­ a Hangvillában 10.52: Nagy mesterek — világhírű, előadóművészek 11.52: A Living Strings zenekar filmzenét játszik 12.45: Közéleti térkép 13.05: Perényi Miklós gordonkázik 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Ifi­­ka magyar — népzene 16.05: MR 10—15 17.00: Vesszőparipáink 17.30: Haydn: Esz-dúr szimfónia 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Csupaszém­, a világjáró — Móra Ferenc meséje 18.25: Mai könyvajánlatunk 18.30: Esti magazin 1­9.15: Rádiószínház: Május 20.12: Diszkótéka 21.12: Dévai Nagy Kamilla népdalokat én elöl 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Filmzene 22.45: Mire jó a költségvetés? 23.05: A guarani — operarészletek 0.10: Madrigálok PETŐFI 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Indulók, táncok fúvószenekarra 12.30: Nóták 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Vándor — múlt és jelen érdekességei 15.05: Boldog születésnapot! 16.00: Szolnok—Tallin vetekedő 17.05: Kishegyi Árpád operettdalokat énekel 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Nyolc rádió nyolc dala 19.05: Phil Collins felvételeiből 19.05: Mit olvashatunk a Partélet májusi számában? 19.55: Huszka Jenő műveiből .20.20: Hunyadi Sándor meséli — novella 20.50 :..Tü­körképek­ •­­21.05: Bész’éld" nehéz" 21,if: Elvis Presley • -* 4’*V---1 összes felvételei 22.30: Barangolás régi hanglemezek között 23.20: Verbunkosok, nóták 24.00: Éjféltől hajnalig 3. műsor 9.08: Operába hívogató 9.41: Olasz muzsika 10.50: My Fair Lady — részletek 11.25: Népzene 12.00: Porgy és Bess — operarészletek 13.05: Bioritmus 13.25: Dzsessz 13.45: Népi dallamok nagy mesterek kezében 14.20: Slágerről slágerre 15.00: Saint Saens: Sámson és Delila 17.13: Boccherini: G-moll vonósnégyes 17.30: A Vándor kórus énekel 18.10: Dowland-művek 13.30: V materinskom jazyku 19.05: Fiatalok a seregben 19.35: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye 20.30: Mindenki — másként 21.40: Operaest 22.40: Dzsessz 23.00: Latin-Amerika irodalma TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor 8.00: Torna 8.05: Iskolatévé 9.30 : Delta 9.55: Égi postások — francia filmsorozat 10.05: Reflektorfény — könnyűzene­ 16.00: Komodói varán úszók —­­ NSZK rövidfilm 16.40: Szerelem — magyar film 18.15: Magyarország fü­rdőnagyhatalom — dokumentumfilm 19.10: Torna 19.15: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Út a döntőig 20.10: Everton—Rapid — labdarúgó KEK-döntő mérkőzés 22.05: Tévétükör 22.15: Híradó 2. műsor 17.40: Újdonság az iskolában — fakultáció a 7—8. osztályban 18.25: perpetuum mobile — Légkörutazás 19.15: Ecranul Nostru 19.35: Balett mindenkinek — angol filmsorozat 20.00: Bemutatjuk a Miskolci Nemzeti Színházat 21.20: Híradó 21.45: Esték Abodyval — IV. 4. 22.15: Képújság SZÍNHÁZAK Bábszínház: Hófehérke és a hét tör­pe (Jókai tér — 10). — Tündér Lala (Népköztársaság útja — 3). — Gyer­mekszínház: Scapin furfangjai (3). — Családi fénykép (Stúdió — 7). — Er­kel Színház: Lohengrin (6). — Egye­temi Színpad: Főiskolás diplomafil­mek (16). — Játékszín: A kétbalkezes varázsló (3). — Adáshiba (19). — Jó­zsef Attila Színház: Taps (7). — Kato­na József Színház: Stílusgyakorlat (7). — Afféle Alaszka — Az utolsó pohár (110). — Madách Színház: A sa­­lemi boszorkányok (7). — Kamara: íme egy szabad ember (7). — Mik­roszkóp Színpad: Motoszka (10). — Meg kell szakadni (Gyöngyös — 6. 8). — Kiskunhalas: Fogjuk a hasunkat (6. 8). — Nemzeti Színház: Jegor Bu­­licsov és a többiek (7). — Várszínház: Arlecchino, a két úr szolgája (7). — Operettszínház: Leá­nyvásár (7). — Ri­valda nélkül (­ 8). — Pesti Vigadó Hangversenyterem: Táncra lábam (13). Kamaraterem: Szív dobog a reve­renda alatt (7). — Radnóti­­Miklós Színpad: Oszkár — Pulykák (8). — Rockszínház: Bábjátékos (Pataky MK — 7). — Thália Színház: Jóból is meg­árt a kevés (7). — Vidám Színpad: A Lilla-villa titka (7). — Vígszínház: Ragyogj, ragyogj csillagom (7). — Pesti Színház: A tizedes meg a töb­­­biek ‘ (7). — Vers­es dal­ a Várban: [Kosztolányi Dezső emlékestje (3 Bp. I., Táncsics­ u. T.). — Nagycirkusz: Att­rakciók ‘85. (18). — Népszínház: Hód­mezővásárhely: Nagy család (3, 8). — Mosonmagyaróvár: A színigazgató — A csengő (3). — Kunhegyes: A négy süveg (3) — Boldog születésnapot (7). — Pásztó A csodálatos nyúlcipő (3). — A szűz és a gödölye (7). — Battonya: Mese a tűzpiros virágról (3). — Bé­késcsabai Jókai Színház: A legbát­rabb gyáva (3). — A bor (7). — Deb­receni Csokonai Színház: Brankovics B.György (7). — Egy szerelem (MK — 7). — Győri Kisfaludy Színház: A dene­vér (7). — Ágyrajárók (7). — Kapos­vári Csiky Gergely Színház: Bolond­malom (13). — Gőzfürdő (7). — Kecs­keméti Katona József Színház: Nem mindennapi házasság (7). — Miskolci Nemzeti Színház: Két úr szolgája (7). — A régi nyár (7). — Nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház: Kártyások (7). — Én, te. 6 (7 — Stúdió). — Pécsi Nemzeti Színház: A denevér (7). — Szegedi Nemzeti Színház: Ilyenek a nők? (16). — Ármány és szerelem (Kisszínház — 7). — Mária — M. Him­nusz (8 — Klub). — Szolnoki Szigli­geti Színház: Luxemburg grófja (3). — Veszprémi Petőfi Színház: Úrnő és komorna (Várpalota — 3, 7). — Zala­egerszegi Hevesi Sándor Színház: A kertész kutyája (8). — A szegény (Nagykanizsa — 7). HANGVERSENYEK Zeneakadémia: Az­­ MRT Szimfoni­kus Zenekarának hangversenye (13). — Eger, Gárdonyi Géza Színház: Bu­dapesti Filharmóniai Társaság zene­karának hangversenye (7). — Debre­cen, Zeneművészeti Főiskola terme: Gyarmati Vera, Tarjáni Ferenc és Katona Ágnes hangversenye (18). MAI MŰSOROK , makiműsorok Mizsér Attila befutott Ezúttal is sokat vártak a szak­emberek a lövészettől, az öttusa­versenyek idegi próbájától. Any­­nyit mindenképpen, hogy­ végre­­valahára tisztázza a három szám után meglehetősen összekuszált szálakat, és bizonyos támponto­kat adjon a végső sorrendre tippe­lőknek. Ezzel szemben mi történt kedden délelőtt a­ Fehér úti lő­téren? Az Újpesti Dózsa verse­nyén vezető Buzgó és az őt kö­vető Fábián csak közepes ered­ményt (194, illetve 193 kör) ért el, míg az őket követő szovjet Haplanov (három 50-es sorozat után) 198-at, az egyre jobban elő­retörő Mizsér 197-et lőtt. A centenáriumi verseny befe­jező tusájára, a futásra új hely­színen, Csillebérc környékén ke­rült sor. Ahogyan a résztvevők elmondták: igen nehéz terepen. A hendikepes lebonyolítás szabá­lyai szerint a versenyben vezető Haplanov Vágott neki a 4000 mé­teres távnak, majd — a lemara­dás pontarányában — a többiek: Pajor, Buzgó, Fábián, Mizsér. A szakértők nagyobbik része Fábián győzelmére tippelt a be­fejező futás előtt,­hiszen a fiatal válogatott ebben a számban ki­tűnő eredményekre képes, és mindössze 10 ponttal állt a ve­zető Haplanov mögött. Fábián az­tán remekül is futott, hamar be­fogta az előtte indulókat, csak­hogy őt meg a mögötte rajtoló új­pesti Mizsér előzte meg — meg­lepetést okozva ezzel a szurkolók, sőt a szakemberek nagyobbik ré­szének is. A második helyen — 19 ponttal Mizsér mögött — Fá­bián végzett, a harmadik — 38 ponttal lemaradva a győztestől — Haplanov lett. — A verseny előtt kiegyeztem­­ volna abba, ha bejutok az első hat közé — nyilatkozta a győztes —, de a futás előtt már éreztem, az aranyat is elérhetem . . . A csapatverseny kevesebb izga­lommal szolgált, az első számtól vezető magyar A válogatott több mint 400 ponttal előzte meg a szovjet és a lengyel együttest. (p. gy.)

Next