Magyar Hírlap, 1985. június (18. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-21 / 144. szám

Az SZKP Politikai Bizottságának ülése (MTI) Az SZKP KB Politikai Bizottsága áttekintette a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meggyor­sításáról tartott múlt heti kb-ta­­nácskozás eredményeit és az ott elhangzott javaslatok megvalósí­tásával kapcsolatos intézkedése­ket. A testület ülésén rámutattak: a tanácskozás elsőrendű jelentő­ségű a párt gazdasági stratégiá­jának megvalósítása szempontjá­ból, és fontos láncszem a köz­ponti bizottság áprilisi ülésén ho­zott határozatok megvalósításá­ban, az SZKP XXVII. kongresz­­szusára történő felkészülésben. Konkrét intézkedéseket hoztak a beruházási politika és a gazda­ságszerkezet korszerűsítése, a ter­vezés és az irányítás javítása, az ország tudományos-műszaki po­tenciáljának fejlesztése, a szocia­lista gazdasági integráció elmé­lyítése céljából. A politikai bizottság kötelezte a szövetséges köztársaságok kom­munista pártjainak központi bi­zottságait, a határterületi, terü­leti és­­ járási pártbizottságokat, valamennyi pártalapszervezetet, hogy az ország előtt­ álló nagy­szabású feladatokhoz igazítsák munkájukat. Minden erővel tö­rekedni kell olyan légkör kiala­kítására, amely alkotó­­­munkára ösztönöz, tág teret nyit a kezde­ményezés és a tehetség érvénye­sülése előtt. A pártszervezetek­nek magasabb követelményeket kell támasztaniuk, határozottan fel kell számolniuk a külsőségek­re való törekvést. A testület jóváhagyta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra és Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára tárgyalásainak eredmé­nyeit. Jóváhagyták Nyikolaj Tyiho­­nov miniszterelnök és Mauno Koivisto finn köztársasági elnök megbeszéléseinek eredményeit is. Az ILO beavatkozik a bekigyekbe • Szocisilista országok közös nyilatkozásta (TASZSZ) A szocialista orszá­gok csoportjának ellenszavazata ellenére szerdán elfogadta 1980— 87-re szóló költségvetését a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ülésszaka. A genfi 71. ILO-konferencián részt vevő szocialista országok csoportja — Bulgária, Csehszlo­vákia, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió, a Belo­rusz és az Ukrán SZSZK küldött­sége — közös nyilatkozatban szö­gezte le, hogy az ILO program­­tervezeteiben most sem tükrö­ződnek a szocialista országok konkrét javaslatai. A nyilatkozat azt is hangsú­lyozta, hogy megengedhetetlen a szocialista országok képviselőivel szembeni hátrányos megkülön­böztetés folytatása az ILO külön­böző szerveiben. Ha ez a gya­korlat folytatódik, akkor a neve­zett szocialista országok január 1-től az ILO költségvetéséhez va­ló hozzájárulásukból visszatart­ják azokat az összegeket, ame­lyek a szervezet vállalkozói te­vékenységének finanszírozására szolgálnak — szögezi le a nyi­latkozat. A szocialista országok azt is felrótták az ILO-nak, hogy be­­avatkozik belü ügyeikbe. Ismeretes, hogy Lengyelország 1984-ben ilyen okból lépett ki a szervezet­ből. A TTT határozata elítéli Své­-Afrikát (MTI, TASZSZ, Reuter) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szer­dán 13 szavazattal, két tartózko­dás mellett határozatában elítél­te a Dél-afrikai Köztársaságot Namíbia törvénytelen megszállva tartása, úgynevezett ideiglenes kormány létrehozása és az ENSZ határozatainak megsértése miatt. A szavazásnál az Egyesült Álla­mok és Anglia képviselője tar­tózkodott. A határozatot a testület nyolc napon át tartó vitájában az el nem kötelezett országok csoport­ja terjesztette elő. A dokumentum kifejezi a tes­tület súlyos aggodalmát amiatt, hogy a faji megkülönböztetést gyakorló rendszer feszültséget és bizonytalanságot szít Afrika egész déli részén. Az a tény — szögezi le a továbbiakban a ha­tározat —,hogy­ a pretoriai rend­szer Namíbiát a környező afrikai­­ államok elleni támadások kiin­dulópontjaként használja fel, sú­lyos fenyegetés a térség, sőt az egész világ békéjére és biztonsá­gára. A mostani határozat nem tar­talmaz kötelező érvényű szank­ciókat a dél-afrikai kormánnyal szemben, felszólítva azonban a világ államait, hogy — önkéntes alapon — hozzanak gazdasági korlátozó intézkedéseket figyel­meztetésül. San Francisco-i levéF ^>jl 'j . VL /­ brrkirány — ejtőernyővé! Bizisten nem tudom, miért ép­pen San Franciscot választották ki a tanácskozás színhelyéül, de nagyon örültem a döntésnek. Ez azt jelentette, hogy visszatérek a saját városomba — mondja a ma 85 éves Easton Rothwell. Az egy­kori diplomata félig-meddig há­zigazdája volt az Egyesült Nem­zetek Szervezete alakuló gyűlé­sének, annak, amely éppen négy évtizeddel ezelőtt ülésezett a Csendes-óceán partján. Rothwell akkor már huzamosabb ideje dolgozott­ az új világszervezet elő­készítésén. Az antifasiszta koalí­cióban részt vevő hatalmak ugyan­is már a háború közben elhatá­rozták, hogy „új” általános nem­zetközi szervezetet kell létrehoz­ni a nemzetközi béke és biztonság érdekében, s az amerikai külügy­minisztériumban Cordell Hull külügyminiszter utasítására lét­rejött az előkészítő osztály. Ott dolgozott a friss sütetű diploma­ta, korábban egyetemi oktató, a San Franciscóból érkezett Easton Rothwell. — Sok vitánk volt akkoriban — emlékezik vissza ma, alig né­ha. Mívésnyire egykori munka­helyétől, a San Francisco-i Ope­raház épülete mellett emelkedő, s ma képzőművészeti múzeum­ként használt „War Memorial Building”-tól, amelyet annak ide­jén még az első világháború ha­lottainak emlékére emeltek.­­ Az Egyesült Államok korábban nem volt tagja a Népszövetségnek, és sokan elleneztek mindenfajta új szervezetet is. Végül maga Roose­velt elnök úgy döntött, hogy­­az ország vegyen részt egy új, a bé­ke érdekében létrehozandó szer­vezetben. Ekkor azután gyorsan kialakult az osztály szervezete: hamarosan már kétszázan dolgoz­tak ott. Feladatuk nemcsak az új szervezet működésével kapcsola­tos elképzelések megfogalmazása, az előkészítő nemzetközi tárgyalá­­sok folytatása volt, hanem a ta­nácskozások gyakorlati előkészí­tése is. — 1944-ben én voltam a Dum­barton Oaks-ban megtartott elő­készítő megbeszélés ügyvezető titkára, 1945 tavaszán pedig — a jaltai konferencián létrejött meg­állapodást követően — megbíztak a San Francisco-i tanácskozás előkészítésével is, így kerültem vissza évek után a kedves város­ba, ahol korábban az egyik egye­temen tanítottam. — Hamar kiderült, hogy ötven ország küldötteivel kell számolni. A bajok ekkor kezdődtek: nehéz volt az akkori San Franciscóban megfelelő szállodát találni ennyi küldöttség számára. Igaz, a szál­lodai elhelyezés nem hozzám tar­tozott, de az érkező küldöttek pa­naszai már hozzánk futottak be. Gondoskodni kellett megfelelő adminisztratív apparátusról, s ennek csak egy részét hozhattuk magunkkal Washingtonból. Nagy gondot okozott a megfelelő tol­mácsolás is. Egyedül a szovjet és a francia küldöttség hozott ma­gával elegendő számú tolmácsot, a többieknél nem mindig akadt olyan, aki vállalhatta volna a megfelelő szintű tolmácsolást. Ez egyébként a tanácskozáson még korántsem ment úgy, mint ma­napság, amikor a fordítók mun­káját segíti a technika is. A ki­sebb megbeszéléseken „fülbesú­­gásos” tolmácsolás volt, a nagyobb tanácskozásokon a tolmácsok úgy helyezkedtek el, hogy az egyes küldöttségekkel szembefordulva ültek. A szónokok néhány mon­dat után megálltak, időt adtak ar­ra, hogy a tolmácsok egyszerre fordítsák le az elhangzottakat, képzelhető, hogy ez meglehető­sen zajos folyamat volt... — A politikai viták rendezése sem volt könnyű, de ami engem illet, nekem gyakran többet kel­lett törődnöm a technikai kérdé­sekkel. San Franciscóban például nem találtunk olyan nyomdát, amely ki tudta volna szedni cirill betűkkel a tervezett alapokmány orosz fordítását. Így a szedést New Yorkban készítették el, a kész szedést hozták repülőgéppel San Franciscóba. A levonatot el­olvasó szovjet küldöttek azonban jó néhány sajtóhiba mellett ko­moly tartalmi hibákat is találtak, néhány betű elszedése például tel­jesen megváltoztatta az alapok­mánynak a nemzetközi bíróságról szóló megállapításai értelmét, így "— mondták a küldöttek — nem írhatják alá az alapokmányt. De hogyan javítsuk ki, cirillbetűs sze­dés híján a szöveget? Végül is ta­láltam egy orosz származású nyomdászt, aki hajlandó volt ma­ga „kifaragni” a szükséges betű­ket. A cirill „i” betűt például egy latin betűs szedőszekrény „n” be­tűjéből állította elő, megcsinálta a szükséges korrekciókat. Az orosz nyelvű szöveg végül is a záróülés napján, hajnali három órára ké­szült el — ha nem is volt a leg­szebb nyomás, legalább hibátlan volt. A szovjet küldöttség is meg volt elégedve a munkával, sok di­cséretet kaptunk tőlük, így azután délután a miniszterek már aláír­hatták az alapokmányt, orosz nyelven is.­­ Az aláírt alapokmányt Wa­shingtonban helyezték letétbe. Az utasítás az volt, hogy sürgősen, repülőn küldjük a fővárosba. De ami engem illet, nagyon aggód­tam. Mi lesz,ha a géppel bármi baj történik, netán lezuhan? Ezeket a példányokat, amelyeken ott szerepelt az alapítók hiteles aláírása, nem mertem kockáztat­ni. Végül is — repülős barátaim­mal tanácskozva — a pótolhatat­lan értékű okmányt egy bizt­os­­nak tűnő, vízhatlan tokba tettük, a tokot ejtőernyőre szereltük, a kísérő személyzet utasítást ka­pott: bármi történne a géppel, a tokot azonnal dobják ki, hogy az ejtőernyővel földet érjen, csak az­után gondolhatnak saját maguk menekítésére. Szerencsére az ej­tőernyőt nem kellett igénybe ven­ni, a gép és vele az alapokmány biztonságban érkezett meg ren­deltetési helyére. — Négy évtized telt el azóta, s én nem lettem fiatalabb, de azok­ra a felejthetetlen napokra élén­ken emlékszem. Csak azt kívá­nom, hogy az az új szervezet, amely négy évtizede született eb­ben a városban, úgy tudjon dol­­gozni, ahogy azt annak idején el gondoltuk: kis és nagy országok számára egyaránt biztosítsa a bé­két. Kis Csaba (MTI — Panoráma) ­ 21985. JÚNIUS 21. PÉNTEK NEMZETKÖZI POLITIKA M­AGYAR N­ ÍR IIJ P Honecker beszéd® az NSZEP Mi ülésén (MTI) Csütörtökön megkezdő­dött Berlinben a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizott­­­­ságának kétnapos ülése, amelynek­­ központi feladata az NSZEP jövő­­ tavaszi XI. kongresszusának elő­­­­készítése.­­ A tanácskozás első napján Joa- S­chim Herrmann, a politikai bi­­­­zottság tagja, a központi bizott­ság titkára terjesztette elő beszá­molóját, majd Erich Honecker­, a központi bizottság főtitkára tar­tott beszédet. .A pártkongresszus előkészíté­sében fontos feladatul szabta meg a párt­ és a nép közötti bizalom elmélyítését, a szocialista építő­munka lendületes továbbvitelét, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal kialakult test­véri barátság erősítését és fejlesz­tését. A szocialista országok népgaz­daságai intenzifikálásának meg­gyorsítása — mutatott rá — meg­határozza a további haladás üte­mét. A szocialista közösség fej­lesztési kérdéseinek időben való megoldása hozzájárul a szocializ­mus politikai, gazdasági és társa­dalmi stabilitásának erősítéséhez. Honecker méltatta a KGST or­szágai 1984. júliusi gazdasági ta­nácskozásának jelentőségét, va­lamint a Varsói Szerződés érvé­ny© meghosszabbításának fontos­ságát a békés építőmunka ked­vező külső körülményeinek biz­tosításában. A jelenkor legfontosabb felada­ta — mondotta — a béke meg­­alkalmazása. Elismerően szólt az NSZEP ve­zetője a Szovjetunió fáradhatat­lan békekezdeményezéseiről, a nukleáris világégés megakadályo­zására irányuló következetes erő­feszítéseiről. A nemzetközi kapcsolatoknak változatlanul­­ stabilizáló eleme a megkötött szerződések és egyez­mények megtartása. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert néhány hét múlva lesz az évfordulója a helsinki záróokmány aláírásának —­ mondotta. Külön szólt a főtitkár Nyugat- Németország felelősségéről. E felelősség alól senki sem ment­heti fel az NSZK-t — mondotta és figyelmeztetett azokra a ve­szélyekre, amelyek az európai realitások megkérdőjelezéséből származnának. Emlékeztetett rá, hogy Helmut Kohl bonni kancel­lár március 12-én — a moszkvai Honecker—Kohl találkozóról szó­ló közös közleményben — elis­merte az európai határok sérthe­tetlenségét, minden állam területi integritásának és szuverenitásá­nak tiszteletben tartását. „Ezért érthetetlen — jegyezte meg —, hogy Kohl szövetségi kancellár elment a hivatásos sziléziaiak re­­vansista gyűlésére és ott, eltekint­ve beszédétől, már puszta jelen­létével is kérdésessé tette e közös nyilatkozat fontosságát az összes európai állam együttműködésének fejlesztése szempontjából." Honecker elengedhetetlennek nevezte a két német állam együttműködésének megjavítását és állást foglalt a vitás kérdések békés rendezése mellett. Beszédében részletesen foglal­kozott gazdasági kérdésekkel. Hangsúlyozottan szólt — az új kö­vetelményekkel összhangban — a gazdaságpolitika folytonossá­gáról. Befejeződött Panamában a Contadora-tanácskozás (MTI) Szerdán Panamaváros­ban­­ befejeződött a közép-ameri­kai országok — Nicaragua, Costa Rica, Honduras, Salvador, Gua­temala — és a térségbeli válság­ban közvetítő Contadora-orszá­­gok — Mexikó, Pannama, Vene­zuela, Kolumbia — tanácskozása. A most­ véget ért kétnapos ülés egyidejűleg a közép-amerikai bé­kéről folyó tárgyalássorozat új szakaszának kezdetét is jelenti. Nicaragua a jelenlegi közép-ame­rikai helyzetet értékelve ugyanis módosító javaslatokat terjesztett elő a panamai fővárosban,d­m ez új mederbe' tereli a tárgy­alási folyam­atot. . ., ... . . ,T „ Az Egyesült Államok kongresz­­szusának az a június elejei dön­tése, amellyel áldását adta a ni­­caraguai ellenforradalmárok pénzügyi támogatására, állás­pontjának módosítására késztette . Nicaraguát — jelentette ki Vic­­­­tor Hugo Tinoco nicaraguai kül­ügyminiszter-helyettes a tanács­kozás befejeze­tével. Nicaragua emiatt a panamai ülésen azzal a javaslattal állt elő, hogy a részt­vevők azokkal a konkrét problé­mákkal foglalkozzanak, amelyek nyomán egyre súlyosbodik a tér­ségbeli válság. A politikus hangsúlyozta, hogy Panamavárosban Salvador, Costa Rica és Honduras elutasítóan rea­gált a nicaraguai javaslatra. Gyújtogatás Nicaragua washingtoni követségén, (TASZSZ, EFE) Nagy anyagi károkat okozó tűz ütött ki csü­törtökre virradóan Nicaragua washingtoni nagykövetségének épületében. Mint a képviselet munkatársai elmondták, ismeret­len személyek betörték a diplo­máciai képviselet bejáratának üvegajtaját és tűzveszélyes fo­lyadékkal töltött üvegeket dob­tak az épületbe. A lángokat a helyszínre siető tűzoltóknak sike­rült elfojtaniuk. Az amerikai hatóságok megerő­sítették, hogy a tűz „előre kiter­velt akció” eredményeképpen ke­letkezett. Sarah­ Porter, a nagy­­követség sajtóattaséja úgy véle­kedett, hogy a diplomáciai kép­viselet éllén­ támadás az USA Nicaragua-ellenes kampányának egyenes következménye. Kuba a Latin-amerikai Parlament tagja lett (MTI) Kuba nemzetközi tekin­télyének növekedését jelzi, hogy a szigetországot a Latin-amerikai Parlament Brasíliában folyó XI. ülésszakán felvették a szervezet teljes jogú tagjai közé. Kuba fel­vétele mellett, a szerdai ülésen a regionális szervezet 17 tagjának több mint kétharmada szavazott. A Latin-amerikai Parlament a tagországok törvényhozási kép­viselőiből álló, évente egyszer ülésező testületi Az Egyesült Államok úgy dön­tött, hogy a kubai—amerikai­­ki­­vándorlási egyezmény május 2­., kubai részről történt felfüg­gesztése mia­tt nem ad ki több vízumot azoknak a kubai állam­polgároknak, akik már május 20-a előtt rendelkeztek kivándor­lási engedéllyel. Az USA haditechnológiát kér Japántól (MTI) Az amerikai képviselő­ház „salamoni döntést" hozott az új típusú, bináris (két elemből álló) vegyi fegyverek gyártását illetően: megszavazta ugyan a kormány által erre a célra kért összeg nagy részét, a­nnak folyósí­tását azonban egészen 1987 szep­temberéig nem engedélyezte, il­letve külön feltételekhez kötötte.­ A vitában a kormányt támogató erők mindenáron keresztül akar­ták vinni az új Vegyi fegyver gyártásának engedélyezését, ame­lyet a képviselőház többsége im­már évek óta nem hagyott jóvá. Az USA rakétaelhárító techno­lógiát kért Japántól, s a szigetor­szág — a kétoldalú haditechnoló­giai együttműködés alapján — eleget tesz az amerikai kérésnek. A szállítás már ebben az évben esedékes.

Next