Magyar Hírlap, 1985. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

^3SY3R Hírlap Egy hét a világgazdaságban Olaj, atom, acél Az elmúlt héten a nemzetközi pénzpiacokat a viszonylagos nyu­galom jellemezte. A dollár ár­nyalatnyit erősödött a vezető nyugati valutákkal szemben. A hét második felében egy dollár 1,35 angol fonttal, 2,4 nyugatné­met márkával, 8,67 francia frank­kal, 19,95 osztrák schillinggel és 2,34 svájci frankká volt egyenlő. Az arany unciánkénti ára 323 dollár körül mozgott. Miközben az arab olajexportá­ló államokat tömörítő szervezet (OPEC) arra hívta fel tagálla­mait, hogy csökkentsék behozata­lukat a fejlett tőkés országokból, a Közös Piac nagy ívű atomerő­mű-építési programot hagyott jó­vá. Az arab olajexportőröknek szóló felhívásra nemcsak a be­vételek csökkenése miatt került sor, hanem egyúttal válaszlépés­nek is tekinthető a fejlett tőkés országoknak a kőolaj-behozatal további visszafogását célzó ener­giaracionalizálási intézkedéseire. A Nemzetközi Energia Ügynök­ség statisztikái szerint az OECD- országok kőolajfogyasztása a má­sodik negyedévben 3,5 százalék­kal volt alacsonyabb, mint 1984 azonos időszakában. Az olajfel­használás mérséklődésével pár­­humarosan számottevően csök­kent az OPEC termelése is. Míg az első negyedévben a 13 orszá­got tömörítő szervezet naponta 16,2 millió hordó olajat hozott a felszínre, a kitermelés a máso­dik­ negyedévben napi 15 millió hordóra esett vissza. Az olajkereslet több éve tartó hanyatlása egyéb tényezők mel­lett az atomenergia növekvő sze­repének is betudható. Annak el­lenére, hogy évtizedünkben jócs­kán csillapodott a hetvenes esz­tendőkre különösen jellemző atomerőműsénít­ési láz, a világ vill­lamosenergia-előállításának mind nagyobb része származik „nuk­leáris kohókból". A Közös Piac áramtermelésének jelenleg 25 százalékát szolgáltatják az atom­erőművek. A legkedvezőbb az arány Franciaországban és Bel­giumban. Mindkét államban a villamos áram 50 százaléka szár­mazik a nem­­hagyományos erő­művekből. Ezzel szemben az NSZK áramtermelésének­­ 18, Nagy-Britanniáénak pedig csak 17 százaléka nukleáris eredetű. A brüsszeli bizottság terve sze­rint tíz év múlva a gazdasági integráció áramtermelésének 40, az ezredfordulóra pedig 50 szá­zaléka „kerül majd ki” atomerő­művekből. Várhatóan felgyorsul a korszerű, úgynevezett gyors­tenyésztő atomreaktorok építése. (Ezek a „kohók” a hagyományos atomerőműveknél jóval kedve­zőbb hatásfokkal működnek.) Míg a Közös Piac „atomgyor­sítást” határozott el, a világ töb­bi részén a vártnál lassabban épülnek az atomerőművek. Az augusztus általában „ubor­kaszezon” a világgazdaságban, s ritkán történnek nagy horderejű események. Az elmúlt hét ez alól a „hagyomány” alól kivételt je­lentett, hiszen a nyugat-európai gazdasági integráció tagországai elfogadták az USA-ba irányuló acélkiviteleik korlátozását. A több hónapja folyó heves viták az acélkivitel kérdésében már-már kereskedelmi háborúval fenyeget­tek az óceán két partja között, hiszen az amerikai acéltermelők kedvezőtlen eredményeikért az értékesítés területén mindenek­előtt a Tízek kivitelét tették fe­lelőssé. A megállapodás értelmében a Közös Piac az idei év végéig to­vábbi 25 százalékkal korlátozza acélkivitelét az Egyesült Álla­mokba. Az export visszafogása 16 termékkategóriáiba vonatkozik, elsősorban olyan acélfajtákra, amelyek értékesítése a hazai ter­melőknek is nehézségeket okoz az USA-ban. G. — Sz. Az Akarni Fejlesztési Bank kötvényárfolyamai Érvényben: 1985. augusztus 12-től augusztus 18-ig A vételi áron a bank a kötvényeket bármikor megvásárolja, az eladási ár­folyamon a kötvényeket — amennyiben rendelkezik szabad készlettel — eladja. Éves A­ka-A­ki-Árfolyam Váltó leírna-m­atfi- Lejá­bocsá-a néverték A kötvény megnevezése to­jás­zetés rati­tás százalékában előző­­/aza-idő- idő össze-VE­EL-héthez lokban pontja ge met TEL­ADAS képest gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények. COMPORGAN 14 III. 31. 1989 60 95,5 97,5 COMPORGAN 15 III. 31. 1993. 40 97,5 99,5 SZUV 15 X. 15. 1990. 55 102,5 104,5 +0,5 MTvR-Vörös Csillag MGTSZ 12 XII. 10.1991. 180 94,5 96,5 Szegedi körzeti telefon7 III. 31. 1998. 50 70,0 72,0 Szegedi ált. telefon 11,5 III. 31. 1998. 27 87,0 89,0 _C­AFB-OKGT gáz 11,5 II. 31. 1993. 400 89,0 91,0 Építőipari lenov. Alap 11,25 XII. 20. 1990. 50 92,5 94,5— ISZFB 12,5 IX. 1. 1991. 50— 100,0— MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL VÁSÁROLHATÓKÖTVÉNYEK: Pest m. iparcikk Kér. V. 11 III. 31. 1991. 20 102,5 104,5 +0,5 SKÁLA I. 11 V. 31. 1991. 136 101,5 103,5 -1­0,5 PIERT I. 11 VI. 30. 1991. 50 100,0 102,0 +0,5 Somogy Kér. V. 11 VII. 1. 1991. 25 99,0 101,0 Borsod Iparcikk Kér. V. 11 IX. 1. 1988. 30 109,0 111,0 KONZUM Áruház V. 11 IX. 30. 1991. 30 108,0 110,0 +0,5 Pest m. Ruházati Kér. V. 11 XI. 20. 1991. 20 106,5 108,5 +0,5 Győr-Sopron m. Ruházati Kér. V. 11 XI. 20. 1991. 15 106,5 108,5 +0,5 AMFORA 11 XI. 30. 1991. 30 106,0 108,0 PANNONKER 11 XII. 10. 1991. 15 105,5 Bp. Harisnyagyár 11 XII. 10.1991. 40 105,0 107,5 DOM­US 11 XII. 10.1990. 20 105,5 107,5 CENTRUM Áruház Vállalat 11 XII. 15.1991. 50 105,5 Fehérvár Áruház XI XII. 17.1990. 30 105,0 Alföldi TÜZÉP 11 XII. 18.1989. 39 105,0 107,0 Szolnoki Városi Tanács 11 XII. 20. 1992. 6,3 105,0 107,0 ARRABONA 11 I. 15. 1992. 20 104,5 106,5 IDFAL Ker. V. Szolnok 11 II. 15. 1993. 10 103,5 Vásárosnaményi gázkötv. 11 III. 1. 1992. 10 103,0 105,0 DFI.KER 11 III. 20. 1991. 40 102,5 104,5 Balassagyarmati Városi Tanács 11 IV. 1. 1995. 20 102,0 104,0 PIEKT II. 11 IV. 11. 1992. 50 101,5 103,5 METEOR Debrecen 11 IV. 15. 1992. 15 101,5 103,5 Szentendre Városi Tanács 11 IV. 20. 1991. 7,3 101,5 103,5 SKALA 11. 11 V. 6. 1992. 150 101,5 103,5 40,5 SKALA FII. 11 V. 15. 1992. 150 101,5 103,5 4­0,5 Nógrád m. Iparcikk 4 11 V. 15. 1992 10 100,5 102,5 TSZKER 11 X. 1. 1991. 70 100,0 102,0 Hajdú VOLÁN 11 VII. 15. 1992. 50 99,0 101,0 10,5 Gödöllői Városi Tanács 11 VII. 30.1993. 25 98,0 100,0 Császári MGTSZ 10 III. 15. 1992. 15 95,0 97,0 KM­FP 10 VII. 1. 1989. 30 93,0 95,0­ Nagyrédei MGTSZ­ III. 1. 1988. 10 94,0 96,0 Lakossági gázkötvények 7,5—9 1992. 79 83—88.0 84— 1988 90,0 Kommunális kötvények 5,5—7 —89. 89—99,0 91 — 19 11,0 GAZDASAG tiki.'f-1995. AUGUSZTUS 12. HÉTFŐN A jéghegy csúcsa Fogják meg, tolvaj!­­ Felosztják az üzleteket a szervezett bandák Minél drágább a portéka, annál csábítóbb. Sokan nem tudnak ennek a csábításnak ellenállni. Vagy talán nem is akarnak? Mit lehet tenni a leltárhiányokban is megmutatkozó, áruházi lopások ellen? Jelenleg nem sokat. Néha azon­ban az a gyanúnk, hogy nem is akarnak sokat tenni ellenük a kereskedők. A világ minden áru­házában, üzletében lopnak, még abban is, amelyik nem önkiszol­gáló. Az önkiszolgálás elterjedé­sével megugrott a lopások száma. Mégis e módszer bevezetése mel­lett döntöttek, mert az előnyei ez­zel együtt óriásiak. Egyébként is, az áruházi lopások csak egy ré­szét alkotják a normalizált hiány­nak (azaz a hálónak) és bizony jóval nagyobb a többi veszteség. Van olyan üzlet — főleg a kiseb­bek közül való —, ahol nincs hely, vagy egyszerűen nem érdemes fel­szerelni bármiféle védőberende­zést. A rendészt megverik Ha egy-egy nagyáruház forgal­mához viszonyítjuk a lopások ér­tékét, az voltaképp nem magas. A Skála-Metró áruház május elején volt egy éves és egymilliárd fo­rintos forgalmat mondhat a ma­gáénak ez idő alatt. Az elemett áruk értéke pedig egymillió forint volt, amely voltaképp 0,1 száza­léknyi. A világátlag 1 százalék. Mégsem lehetünk elégedettek — így indokolják ezt az áruház ve­zetői is —, mert az utóbbi hóna­pokban nőtt a lopások száma. Pe­dig a dolgozók egyre több tolvajt fogtak el. Vannak különösen ve­szélyeztetett részei az áruháznak, a rendészek főképp ezeket a sar­kokat figyelik. — Ne haragudjon, ése itt nem kunszt elcsenni valamit — olyan sok az eldugott sarok, a s­zeg-zug. A tervezésnél valószínűleg nem gondoltak vagyonvédelmi szem­pontokra — mondom dr. Csuka Zoltán kereskedelmi igazgatóhe­lyettesnek, rábólint megjegyzé­semre. — Van elég rendészük? — Sokszor nem kapunk erre a munkára megfelelő embert. Ke­vés fizetést tudunk , adni, ugyan­akkor ez a feladat amellett, hogy kínos kötelességekkel jár, nem is veszélytelen. Mostanában gyak­ran kerül sor tettlegességre, a mi­nap is bordatörést szenvedett az egyik rendészünk. Két emberünk került kórházba nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel. Az igazi veszélyt nem az alkalomszerűen megtévedt emberek jelentik, ha­nem a szervezett bandák, ame­lyek egyre agresszívebbek. Azt is tudjuk, hogy felosztják maguk között az áruházakat, idegent nem engednek a Metróban „dolgozni”. De mi csak tettenérés esetén in­tézkedhetünk. A Nyugati környé­ke bűnügyi szempontból egyéb­ként is fertőzöttnek tekinthető. A rendészek közül az említett okok miatt gyakran lépnek ki, nagy tehát a fluktuáció. Igaz, az eladók anyagilag is érdekeltek, az elfogásban — az áru húsz száza­lékát kapják —, de jó részük kö­zömbös a vagyonvédelem iránt. Már nem csipog Lehet azért ilyen helyzetben is valamit tenni, méghozzá nem ke­veset. A különösen veszélyezte­tett áruházi részeken erősítik a­ fi­gyelést, a rendészeknek kedvez­ményeket adnak, és próbálják na­gyobb fegyelemre szoktatni az áruházi dolgozókat is. A budai Skálában, hajdanán bizonyos holmikon csipogók szól­tak, ha az ember keresztül haladt a bejáratnál felszerelt zöld há­romszögeken. Mára ezek eltűntek. Miért? — kérdezem Nyúl Sán­dor igazgatótól. — Bár felszerelésük költsége lé­nyegében megtérült, mégis le kel­lett vennünk, mert megbízhatat­lan volt a szerkezet. Akkor is szólt, amikor más fémtárgyat ér­zékelt. A ház egyéb elektromág­neses berendezései is megzavar­ták. Ebből rendkívül kínos esetek adódtak. A Skála Budapest nem engedhette meg magának, hogy a nagyon kellemetlen alaptalan gya­­núsítgatások megismétlődjenek. A Skála Budapestben is nőtt a lopások értéke. Tegyük hozzá, a leleplezetteké. Ezek ugyanis csak a jéghegy csúcsát alkotják, Nyúl Sándor szerint körülbelül 30—40 százalékát tudják felfedni az ese­teknek. Egy nemzetközi felmérés szerint a vásárlók tíz százaléka soha nem lop, tíz százalékuk szin­te állandóan, nyolcvan százalé­kuknál alkalom szüli az esetleges tolvajt. Ezt az alkalmat kell meg­szüntetni! Az első félévi 617 eset­ből 18-nál a belső dolgozó volt az elkövető, ami csekély arány, ám mégis erre figyelnek jobban. Sőt, ha valaki belső lopást fedez fel, akkor az áru teljes értékét meg­kapja — a felső határ ötezer fo­rint. Külföldiek is — A belső lopást veszélyesebb­nek tartják? — Igen. Akiről bebizonyosodik, hogy lopott, annak mennie kell az áruházból — most egyéb szank­ciókról nem beszélek. Ebben kér­lelhetetlenek vagyunk. Tavalyhoz képest csökkent is a belső lopá­sok száma, a siker egy intézkedés­­sorozat eredménye. Az öltözőbe nem vihetnek be csomagokat a dolgozók, külön csomagmegőrző és értékmegőrző szekrényük van. Csak a hátsó személyzeti portán távozhatnak és szigorú táskaellen­­őrzésnek vannak alávetve. Újra szabályozták a személyzeti vásár­lás rendjét is. — A külső tolvajok között van­nak-e visszatérők? — Hogyne. Minden elkövetőről kartont vezetünk, van akinek már egészen megtelt a „lajstroma”. — Ezek szerint foglalkozásuk és egyéb adatuk is megállapítható? — hogyne. Bár sok esetben­­adatfelvételre — mert nincs mondjuk a helyszínen tolmács (külföldi enyveskezűnél), vagy mert megszökött az illető. Hiszen bizony megtévednek a kül­földiek is. Az első félévi 617 lopá­si eset közül 160 körüli lehet, ami őket terheli. Ezúttal nem szóltunk azokról a tolvajokról, akik pénztárcákra „specializálódtak”. Gyakran ők ugyanazok, akik az áruházból is lopnak. Nem elhanyagolható te­hát, amikor arra figyelmeztet a hangosbemondó (ezt a Gólya áru­házban hallottuk): Kérjük, csuk­ják be táskájukat, vigyázzanak ér­tékeikre! Ideje volna vigyáznunk. Leg­alább a sajátunkra. Elek Lenke ­HOtÖf KCSáBB? Törülköző, szélvédő A CENTRUM COMPACK­ RAKTÁR­­Áruházban frottír törülközők több színben és méretben reklámáron vá­sárolhatók. A 45X70 centiméteres 31 forintért, az 50X80-as 52 forintért, az 50X100-as 63,50-ért, a 76X130-as 120 fo­rintért, a 76X150-es pedig 138 forintért kapható , amíg a készlet tart. a Csepel Áruházban a lakás­textil osztályon 30—40 százalékos ár­engedménnyel különféle pamut-, jer­sey- és dekorációs anyagok, szőnye­gek, selymek, vásznak, takarók vásá­rolhatók. A cipőosztályon klumpákat, gyermek fapapucsokat, férfi víkend vászoncipőket, szandálokat árusítanak olcsóbban. Ezen kívül gyermek-, ka­masz-, férfipulóverek, gyermek kardi­gánok, férfi- és fiúingek, férfiövek, vászonsapkák, zakók, úszónadrágok, valamint bakfis ruhák, blúzok, mel­lények, blézerek, lányka pizsamák, szoknyák, pólók, bébi napozók és női sortok olcsóbbak , amíg a készlet tart. A SKÁLA SZTRÁDÁBAN augusztus 13-tól 26-ig az alábbi cikkeket kínál­ták engedményes áron: KD 160 típusú terménydarálót 6550 forint helyett 4900-ért, mikroszkópot 800 forint he­lyett 630-ért, biztonsági reteszzárat 227 forint helyett 188-ért, hegesztőkészle­tet 7520 forint helyett 6920-ért, pince­­zárat 285 forint helyett 199-ért, polc­lapot 160 forint helyett 129-ért és Pols­ki Fiat 126-oshoz szélvédőt 529 forint helyett 399-ért. AZ OFOTERT szaküzletekben 40 szá­zalékos árengedménnyel napszemüve­geket lehet venni , amíg a készlet tart. Bábolnától Szerencsig Biokémiai társulások Hét biokémiai társulást alakí­tott taggazdaságainak részvételé­vel a Bábolnai Iparszerű Kukori­catermelő Közös Vállalat, az IKR. A Hódmezővásárhelyen, Városföl­dön, Sárváron, Enyingen, Marca­liban, Szentlőrincen és Szeren­csen létrehozott üzemekben szusz­­penziós műtrágyát­­ gyártanak majd. Az átlagosan évi 50 000 ton­na kapacitású telepek építésére az IKR versenytárgyalásokat hirde­tett, illetve hirdet. Hódmezővásárhelyen és Város­földön már,megkezdték az új fo­lyékony műtrágyakeverő üzemek építését. Sárváron pedig ebben a hónapban látnak munkához. Az első három telep a jövő esztendő második félévében kezdi meg a termelést. A további négy üzem­hez most készítik a kiviteli terve­ket, építésüket pedig 1987 tava­szán kezdik. A hét társulásnak együttesen 64 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, 10 állami gazda­ság és 3 AGROKER vállalat a tagja. Az IKR csaknem 60 száza­lékos arányban az anyagi terhe­ket is viseli. (MTI) : KZ&lidfá­­r Akkumulátorházak Nigériába A Villamosszigetelő és Műanyag­gyártól öt és fél millió forint ér­tékben vásárolt műanyag akkumu­­látoredényeket nigériai gyára ré­szére az NSZK-beli Sonnenschein cég. A szerződés szerint a magyar vállalatnak alig több mint egy hó­nap alatt kellett elkészítenie a megrendelt 70 ezer akkumulátor­házat. Ennek a kötelezettségnek eleget is tett: az utolsó kamionok is elhagyták a gyárat, amelyek Hamburgba szállítják a magyar termékeket, hogy ezek aztán on­nan hajón jussanak el Nigériába. Az NSZK-beli céggel kötött üz­­­et hozzájárul ahhoz, hogy a vál­lalat az idén mintegy 20 száza­lékkal növelje exportját. A gyár kivitelének több mint a felét a műanyag akkumulátoredények ad­ják, amelyek legnagyobb vásárlói jugoszláv, holland, osztrák, dán, finn és NSZK-beli vállalatok. (MTI)

Next