Magyar Hírlap, 1985. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

TUDÓSÍTÁSOK AGYAR HSlUAP Házikertek orvosai Ingyenes vizsgálat, recept A Keleti Károly u. 24. sz. alatt tábla hirdeti: Budapest Fővárosi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás. Pesti és budai háziker­tek, közterületek novényvilágá­­nak orvosai dolgoznak itt, és egész éven át fogadják a „pacienseket”, illetve azok gazdáit. Nincs külön váróterem. A folyosón várako­zók néha előzetes konzultációt tartanak egymás között. A leg­főbb gond most a szőlő: a szür­kerothadás elleni megelőző véde­kezésre kell készülni, aztán a szilőmoly második nemzedéke épp most tömegesen rajzik; fel­szaporodtak a takácsatká!:, a le­véld arazsak ^ álhernyói és pusztí­tanak a barackmoly és a szilva­moly nyári nemzedékei is. Az aktatáskákból, szatyrokból vagy a zsebek mélyéből előkerül­nek a beteg, sérült növényrészek, gyümölcsök, s persze, kialakulnak a tapasztalati diagnózisok. Talán be sem kellene menniük már a „rendelőbe”, hiszen ugyebár a dolgok közbe« tisztázódtak. De azért csak kivárja mindenki a sorát. Szilágyi Antal növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök, aki évtizedek óta egyik istápolója a fővárosi kiskertek, terek, utcai fasorok növényegészségének, pil­lantásra tudja már, milyen rova­rok, gombák, vírusok kártételéről van szó, mégis többnyire csak a mikroszkópos vizsgálat után írja meg a receptet (szaktanácsadói lapot), majd még el is magya­rázza — mikor, milyen szerek­kel, hogyan háríthatják el leg­biztosabban a kerti veszedelme­ket? A „mivetj tartozom?”-féle kérdéseket lakonikus egyszerű­séggel hárítja el: „Nekünk sem­mivel. Ez a dolgunk.” Nos, valójában mi minden hú­zódik meg e szerény kijelentés mögött: ez a dolgunk? Szabó János főmérnök válaszában tö­mören fogalmaz: — A' főváros egész területén mi látjuk el a növényvédelemmel és a talajerőgazdálkodással kap­csolatos hatósági, szakfelügyeleti és szaktanácsadói, feladatokat. Ezen kívül-vegyszeres gyomirtás­ra és házikerti permetezésre is Először azt hittem, hogy . vic­cel. Mit keresne egy színész a Kaltenberg Sörözőben? Mármint üzletvezetőként. — Miért? — kér­dezte vissza. — A vendéglátóipar is egyfajta színház, csupán a sze­repeket a vendégek játsszák ... „Huszonnégy éves voltam, ami­kor két évad után felmondtam a JÓ2sef Attila Színházban, mert nem adtak ki egy nyugatnémet film főszerepére. Addig is meg­lehetősen egyoldalú szerepkörben foglalkoztattak: főleg ütödött, hü­lye-gyerekeket játszottam. Gon­doltam. inkább jelentkezem az Iparművészeti Főiskolára, vagy elmegyek pincérnek. Főiskolai osztályfőnököm, Adám Ottó, ér­tesülve a szerződésbontásról, ma­gihoz hívatott. Hogy kézpelem ezt? — kérdezte dühösen. Egy pá­lyát így feladni? Tessék idejön­ni a Madáchba. és folytatni! Így is történt. Arra gondoltam, jó ke­zekben vagyok. Fokozatosan át­vergődve a különböző feladato­kon — megtanulom a szakmát. Tudtam magam.ról, nem vagyok úgynevezett ..színész alkat”. Nem tudtam jó sztorikat mesélni a ma­gánéletemről, a villámról, a ko­csimról. Kívülálló voltam mindig. Civil szerettem lenni. A szeretette és az odafigyelésre volt szüksé­gem. Talán azért is, mert viszony­lag későn kerültem el hazulról. Hosszú évek kellettek, amíg ki tudtam alakítani egy rendszert az életemben. Meg kellett tanulnom egyedül élni. A Madách Színház­ban töltött egy évtized alatt ren­geteg darabban léptem színpadra. Mégis azt -o tényt, hogy színész­ként számon tartanak az ország­ban, elsősorban a tévének köszön­hetem. Amit ugyanis a színház­ban játszottam el, kevés lett vol­na ahhoz, hogy megismerjenek, Hat évvel ezelőtt mutatkoztam be önálló estemmel a Fészek Klub­ban. Reszkettem a pódiumra lé­péstől. És a végén ott álltam döb­benten és részegülten a sikerben. vállalkozunk, megrendelések alapján. Ez utóbbi munkákhoz jelenleg három, egyenként 300 literes, önjáró motoros permete­zőgépünk van, hozzáértő kezelő­vel. — Milyen szervezetben dolgoz­nak, és hogyan? — Az országos hálózat 19 me­gyei állomása működik a MÉM irányításával, mi vagyunk a hu­szadik itt, a Keleti Károly utcá­ban. Budapesten hat előrejelző bázisunk van. Ezek feladata fő­leg ' a házikertekben előforduló rovarkártevők és növény betegsé­gek előrejelzése, a fertőző gó-' cok felderítése. A kártevők raj­zásának előrejelzésében jól bé­­váltak az úgynevezett szex csap­dák: a nőstényrovarok nemi hor­monjaival szagosított csapdák foglyul ejtik’ az odaseregiő hí­meket. Egy-egy nagyobb terület­­egységre így pontosan előre je­lezhetjük a rovarkártevők fajai­nak tömeges megjelenését. Éven­te 15—18 növényvédelmi felhívást adunk ki a főbb kártevők és be­tegségek előfordulásáról, terjedé­séről. a pusztítások mértékéről. A felhívásokban több változat­ban közöljük a leginkább alkal­mas védekezési technológiákat és szerkombinációkat elsősorban a gyümölcsfélékre és a szőlőre, esetenként a zöldségfélékre is. — Hogyan vigyáznak á fővárosi házikertek, ültetvények egészsé­gére? ' — Huszonhárom főnyi gárdánk látja el a sokféle feladatot. Va­lamennyien dupladinlomások: az agrár- vagy kertészmernöki vég­zettség után növényvédelmi szak­mérnöki oklevelet is szereztek. De van agrokémiai szakmérnök is, aki leginkább járatos a talajjaví­­tási és talajerőpótlási ügyekben, p hiánybetegségek orvoslásában. i— Igényli-e a lakosság a nö­vény egészségörök közvetlen se­gítségéi? — Mind többen jönnek, s egyre többféle kártételre, fertőzésre kérnek eligazítást. Apróra ismer­ni akarják a tapasztalt ielenségek okait, szinte már a károsítok ter­mészetrajzára is kíváncsiak, s szerintem ez jól jel, mindenképp Akkor még nem volt a nosztalgia­­őrület divatban. Nem sokkal ké­sőbb — mivel az ŐRI nem zsű­rizte le a műsort — titokban utaz­tunk el Szekszárdra fellépni. Se­hol egy plakát. A kutya se jön el megnézni, gondoltam. Hányán vannak? — kérdeztem színpadra menet a dobostól. Vagy húszán — felelte. Milyen fényt tetszik, parancsolni, művész úr? — ér­deklődött a világosító. — Amilyen van — hebegtem, mert meghal­lottam a közönség moraját. A nyolcszázszemélyes művelődési ház háromnegyedig megtelt. Mi­közben énekeltem, a párizsi Olimpia színpadán éreztem ma­gam. Ettől kezdve indult el fel­­lépéssorozatom az országban. A tévé két önálló show-műsoromat rögzítette. Ereztem a közönség szeretetét, s talán nem szerény­telenség kimondani: népszerű let­tem. A színházban nem nagyon változott a helyzetem. Továbbra is pármondatos rossz epizódsze­repeket kaptam. Mert igenis van jó kis szerep és van rossz kis sze­rep. A Macskák volt az utolsó bemutatóm. Borzasztóan élvez-, tem, izgalmas munka volt. D$ ezenkívül semmi mást nem csi­náltam. Megértettem, hogy a jö­vőre nézve, hosszú távon nem­igen számíthatok jelentős feladat­ra. Megfizettem a tanulópénzt, nem voltam hajlandó alább adni nehezen kivívott helyzetemet. El­döntöttem, hogy befejezem a szíriházi létezést. Máshová sem megyek, mert a Madáchot tar­tom a legjobbnak. Ezzel lezárult egy szakasz az életemben. Ami ezután történt, —• olyan volt, mint egy valóra vált álom. Pár hónap múlva cseng otthon1 a telefon. A Skála-Coop egyik vezetője van a vonalban. — A Kaltenberg cég­,tanácsadás hasznos dolog. Itt, a Keleti Károly utcai központban egész éven át hétfőtől péntekig állandó szakta­nácsadói ügyeletet tartunk. Ha­sonló rendben fogadja az ügy­feleket a hat körzeti állomás is. Ezek főleg a házikertes kerüle­tek tanácsi szerveinél működnek. Tavaly a központi ügyelet csak­nem 900 esetben adott eligazítást növényvédelmi, illetve talajjaví­tási témákban. Kisebb hányaduk telefonos érdeklődő volt, a töb­bi vagy személyesen vagy levél­ben kért szaktanácsot. A buda­­, pesti körzeti felügyelők 3200 ügy­felet fogadtak. Gyakran kérik helyszíni szemlére is az embe­reinket. A tavalyi kertlátogatások száma megközelítette a három­ezret. — A hatósági szerepkörük mi mindenre terjed ki? , — Talán a legfontosabb, hogy a fertőzési gócokat idejében fel­derítsük és lokalizáljuk. Ez álta­lában a kerületi felügyelők dol­ga. Az erősen gyomos vagy ro­varkártevőkkel hosszabb időn át fertőzött területek használóit előbb felszólítják az elmulasztott védekezések pótlására, á fertőzés felszámolására, ha, a felszólítás hatástalan — szabálysértési eljá­rást kezdeményeznek ellenük. Sú­lyos és hosszantartó fertőzések esetén közérdekű védekezést ren­delhetnek el a területhasználók költségére. Évente ezer-ezerkét­­száz felszólítást küldenek ki a körzeti felügyelők, és a hanyag gazdák közül 45—50-et meg’ is büntetnek. Külön feladatkört jelent a pia­cok, vásárcsarnokok növényegész­ségügyi ellenőrzése. Évente 250—300 esetben szúrópróbasze­rűen mintát vesznek a különféle zöldség-gyümölcsfélékből. Az idei vizsgálatok során a laboratóriu­mok öt. mintában találtak a meg­engedettnél nagyobb mértékű növényvédő szeres maradványo­kat. A vétkesek — többnyire üvegházi vagy fóliás primőrök termesztői — egy-egy esetben 1000—2000 forint bírságot fizet­tek. Csalló Jenő gél közösen sörözőt nyitnak Pes­ten. Lenne-e kedyem elvállalni a vezetését? Honnan tudhatta, hogy mindig az volt a vágyam; hobbi­ból nyitok egy kis presszót? Gye­rekkoromban cukrászdában nőt­tem fel. Ott dolgoztak a szüleim. Nevelőapám is pincér volt. Igent mondtam. Mint „művészeti igaz­gató”, feladatom elsősorban a hangulatteremtés lesz. Amellett természetesen meg akarom tanul­ni a vendéglátó ’ szakma minden csinját-bínját. Távlati célom, hogy „fantasztikusan jó” szakem­ber legyek, aki egy remek étter­met vezet. A magam ura leszek. Azt csinálhatom, amit elképzelek, amit szeretnék. Státusba kerülök, havi fix fizetést kapok — és jó­napot. Ha akarok, továbbra is felléphetek. Kitalálok magamnak egy összeállítást. Rágódom rajta — ha szükséges —, akár egy évig. De addig valamiből meg kell él­ni. Életemben mindössze annyi a változás, hogy főállású színészből főálláséi vendéglátós leszek. A pódiumműfajban állandóan jelen akarok lenni, mert ott örömből csinálok mindént. A vacak dol­gokból pedig elég volt. Emlék­szem, másodéves főiskolás vol­tam, amikor hazalátogatott az USA-ból egy bizonyos Frank Pau­­dics nevezetű bűbájos öregúr. Kí­váncsi volt rá, hogy rokonok va­gyunk-e és felkeresett. Akkortájt ért véget a táncdalfesztivál, ame­lyen én is részt vettem. Leültünk beszélgetni. „— Énekes vagy? — kérdezte. — Nem. Színinövendék — feleltem. — Ühüm. Van vala­mi szakmád?, >r- Ig~en. Műbú tor­asztalos és intarziakészítő. — Hát ez nagyszerű. Gyönyörű szakma. Hol lesz a boltod? — Frank bá­­osi! Én színész leszek. Miféle boltról tetszik beszélni? —, Hát miből, akarsz megélni? ...” A .-.bolt” Paudits Béla harminc­hatodik születésnapján nyílik meg. Kiss Péter • • Ünnepség Cegléden Tiszthelyetteseket avattak Kárpáti Ferenc altábornagy köszöntője Vasárnap Cegléden — család­tagjaik és hozzátartozóik, vala­mint többezer helyi érdeklődő je­lenlétében — ünnnepélyes külső­ségek között fogadalmat tettek a Magyar Néphadsereg új tiszthe­lyettesei. A nagykátai Tápiómente Népi Együttes műsora után a tör­ténelmi lobogók — Hunyadi, Rá­kóczi, Bethlen, az 1848—49-es sza­badságharc, az 1919-es Tanács­­köztársaság vörös munkásezrede és az 1945-ben megalakult demok­ratikus hadsereg — zászlajának felvonultatásával kezdődött az ünnepség. Ezután a Killián Repülő Műszaki Főiskola és az egri hely­őrség közös zenekara adott hang­versenyt. A felsorakozott díszzászlóaljat 10 órakor Kárpáti Ferenc altábor­nagy, a Magyar Néphadsereg po­litikai főcsoport főnöke, miniszter­­helyettes köszöntötte, majd felol­vasták a honvédelmi miniszter díszparancsát. Ezt követően — a Szózat hangjai mellett — tettek fogadalmat az új tiszthelyettesek. Az avatóünnepség után az ifjú tiszthelyettesek és hozzátartozóik fogadáson vettek részt. (MTI) A haladó szellemiség jegyében-fö^OQ Negyven éves a MUOSZ Vasárnapra esett negyven esz­tendeje augusztus 12., így a lapok csak kedden jelentették: az em­lített napon megalakult a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­sége. Nem szenteltek az esemény­nek túl nagy teret. Volt, amelyik csak kis hírben számolt be róla, de a Népszava és a Szabad Nép például közölte a megválasztott elnök beszédét is, igaz, röviden. E személy nem volt más, mint Szakaéits Árpád, a Szociáldemok­rata Párt főtitkára, a Népszava két világháború közötti hírneves szerkesztője. Az említett két napilap e be­szédből azt tartotta fontosnak közzétenni, hogy Magyarország megújulásának e szakaszában „az újságírók előtt eszményként a feltétlen sajtószabadság lebeg, de a jelen körülmények között a saj­tószabadságot csak a demokrati­kus pártok lapjai gyakorolhatják azért, mert a demokratikus pár­tok mentették meg Magyarorszá­got a teljes összeomlástól, s ve­zetik tovább a felépítés útján.” Az egy esztendővel később ki­adott sajtóévkönyv már az új szer­vezet eredményei között sorolja föl; sikerült a kiadóvállalatokkal előnyös kollektív szerződést köt­ni, s rendezték az újságírók egész­ségügyi ellátásának kérdését is ... A szövetség elnöke azt írta e könyvben: az újságírókra orvosi szerep vár; a beteg nemzeti köz­vélemény átformálása. Ne feled­jük: alig néhány hónap telt el a nyilas uralom bukása óta, s az új­jászületésért a magyar újságíró társadalom is sok-sok áldozatot hozott. A mártírok között ott volt a magyar újságírás több nagy alakja; a névsor Somogyi Bélával és Bacsó Bélával, a Népszava szer­kesztőivel kezdődik későbbi idők­ből ott vannak olyan neves szer­kesztők, nagyhatású publicisták, mint Petschauer Attila, Mónus Illés, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bálint György és sokan mások. Rájuk emlékezve, szellemisé­gük jegyében, a magyar hala­dásba vetett bizalommal alakult meg ma negyven esztendeje a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége. (SZ) Zömök termet, sű­­( rű, ősz haj, meleg J dunántúli kiejtés — (' mancs József nyug­díjas, de nem nyu­galomban lévő újság­író. A szárszói kis villa szobájában fá­zósan ülünk a nyári őszben, az asztalon írógép, benne papír, Szabad Földnek ké­szülő írás címe: So­mogyi képeslap. — Elég későn for­dultam az újságírás felé. Huszonkilenc éves koromban lettem munkatársa Des­­sewffy Gyula lapjá­nak, a kisgazdapárti Kis Újságnak. Bár elvégeztem a győri főreál. négy osztályát, aztán mezőgazdasági szakközépiskolát, de sokáig úgy látszott, megmaradok Ácson apám kilencholdas földjén parasztnak. De aztán részt vettem a Kisgazdapárt szer­vezésében, s küldeni kezdtem tudósításai­mat a Kis Újságnak. — A pálya felé a nagy lökést az adta, amikor megírtam a lapnak Ok, huszon­négyen című cikke­met. Egy ácsi nagy­bérlő a kaszásoknak csak azután adta ki a bért, amikor azok már elvégezték a ré­paszedést is. Nos, 1937-ben a répa benn­fagyott a földben, a bérlő nem volt haj­landó fizetni. Ezt az esetet küldtem el a Kis Újságnak, és a lap le is hozta az írást. Lett aztán be­lőle per is — meg­nyertük. — Ezután sordíjas lettem, s kaptam egy , szabad telefon­igazolványt, mellyel bárhonnan ingyen hívhattam a Kis Új­ságot. No, én adtam is a híreket, tudósí­tásokat, addig, amíg végül tagja lettem a Sajtókamarának, s munkatársa — vasúti szabadjeggyel és vagy 220 pengő fizetéssel a Kis Újságnak. És aztán jött a számtalan cikk, s a politika. Ahogy me­séli, ott volt 1941. március 15-én a hí­res tüntetésen is, sőt, Bajcsy Zsilinszky „lóti-f úti jaként” együtt koszorúzott a nagy politikussal, s résztvevője, króniká­sa volt esztendővel később a szárszói ta­lálkozónak. — A felszabadulás után az újrakezdés neheze* ment. Mun­katársaink, barátaink maradtak a fronton, halál táborokban, s magunk is szerkesz­tőségi szobákban lak­va, ajándékcsoma­gokból élve indítot­tuk a Kis Űjságof. Később rámbízták a Kisgazdapárt hetilap­ját, az Igazságot, vidéki kiadását szer­kesztettem, sőt, jó ideig a1 Falurádiót is -mi készítettük — hajnalról hajnalra — Képes Gézával. — 1949-ben a Pa­rasztpárt, a Kisgaz­dapárt és a Kommu­nista Párt falusi he­tilapját összevonták, fgy született meg a Szabad Föld. Ott fő­munkatárs lettem — huszonhárom éven át. A parasztpárti Szabó Pált nevezték ki fő­­szerkesztőnek, fele­lős szerkesztő a kom­munista Fehér Lajos volt. Furcsa szerkesz­tőség jött össze, hi­szen valaha négyen kezdtünk a Kis Új­ságnál: Fehér Lajos, a parasztpárti Sza­bad Szót megjárt Sipos Gyula és Szent­­királyi János, aki ké­sőbb hosszú időre főszerkesztője lett a lapnak. Meg én. És következtek a pálya legnehezebb évei... — Az embernek öt­ven éves koráig fáj a rúgás, de bírja, ötven és hatvan kö­zött nem bántja sen­ki, hatvan fölött pe­dig kiderül róla, mi­lyen jóravaló, dolgos ember volt világéle­tében — mondja szelíd-bölcsen. Danes József ha­vonta nyolc gépelt oldalt ad a Szabad Földnek; szerkesrti a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát lap­ját, és írja a nagy­üzem történetét. Sz. A. 4 1985. AUGUSZTUS 12, HÉTFŐ (L Paudits,Ix. (-£> a -vendéglős ’■'?/ Űrt JC:(Or Hét nap —égy arc Az újságíró

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék