Magyar Hírlap, 1986. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

2 1986. január 2. csütörtök NEMZETKÖZI POLITIKA Rakétaelhárító­ rendszerek A Krasznaja Zvezda cikke a szerződések betartásáról (MTI) A rakétaelhárító védelmi rendszerekről (REVR) kötött szovjet—amerikai szerződés előírá­saira való tekintettel Washingtonnak abba kell hagynia Gröndlandon készülő lokátorállomásának építését és le kell mondania arról is, hogy hasonló állomást építsen Angliában — hangoztatta Obinja­­kov vezérőrnagy, a­­Krasznaja Zvezda idei első szá­mában megjelent írásában. „A szerződéseket meg kell tartani” címmel meg­jelent cikkében­ a tábornok kifejtette, hogy a raké­tavédelmi rendszerekről kötött szerződés alapja va­lamennyi későbbi megállapodásnak és a jövőben is alapjául szolgálhat a fegyverkezési versenyt fékező további megállapodásoknak. A szerző felsorolja, s mint később utal rá, nem a teljesség igényével az amerikai szerződésszegések tényeit: a hadászati védelmi kezdeményezés kereté­ben például nagyszabású rakétaelhárító védelmi rendszert dolgoznak ki. Az űrbe telepítendő rend­szer elemeinek létrehozása teljesen ellentétes az 1972-ben a SALT—I. részeként kötött szovjet—ame­rikai REVR-szerződés V. cikkelyének előírásaival. E szerződéssel ellentétes a REVR-rendszert szolgáló mozgatható lokátorállomás vagy a több robbanótöl­tetet hordozó ellenrakéták létrehozása is. A Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítése lépésről lépésre rombolja a szovjet—amerikai hadászati egyensúlyt rögzítő SALT—II. szerződés alapjait. Obinjakov vezérőrnagy a , továbbiakban a grön­landi Tirében épülő és az angliai Filingdales mel­lett felépítendő, nagy teljesítményű lokátorállomá­sok telepítésére tér ki. Az Egyesült Államok 1986-os katonai költségvetésének tervezetében a görnlandi támaszpont befejezését és az angliai megkezdését egyaránt 1986-ra irányozták elő. A Pentagon közlé­se szerint mind a kettő rakétatámadás előrejelzésére szolgál. Az 1972-es REVR-szerződés­ben a felek külön fi­gyelmet szenteltek a lokátorállomásoknak, mert ezek korlátozások nélküli telepítését a másik fél könnyen a szerződés megkerülésére tett kísérlet­ként értékelheti. Ezért a szerződésben ezeknek a tá­maszpontoknak a telepítését csak a védelmi körzet­ben, a kísérleti terepnél, de mindenekelőtt csak nemzeti területen belül és kifelé irányítva engedé­lyezték. A nemzeti határokon kívüli telepítésre csak űreszközök követése céljából, vagy nemzeti ellen­őrző eszközök minőségében kerülhet sor. A lokátor­állomások e kereteken kívüli, így az Egyesült Álla­mok határain túl történő telepítése tilos. Annak idején a Szovjetunió nem kifogásolta, hogy az amerikai fél egyes lokátorállomásait nemzeti ha­tárain kívül megtartja, mert akkor ezek az állomások (mint például a régi grönlandi) nem rendelkeztek nagy teljesítményű lokátorokkal, s ebből követke­zően a REVR-felhasználáshoz szükséges „távolba­látó” potenciállal sem. Ezért volna a REVR-szerző­dés nyílt megsértése az angliai rádiólokációs állo­más felépítése is — mutatott rá végezetül a cikk­író. Iszlám demokráciát ígér a pakisztáni kormányprogram (AP, UPI) Mohammad Han Dzsunedzso pakisztáni miniszter­­elnök kedden ötpontos programot tett közzé az „iszlám demokrácia” visszaállítására és az ország gaz­daságának fellendítésére. A mi­niszterelnök egyben felszólította az ellenzéket, hogy tartózkodjon a kormányellenes politikai kam­pánytól. A miniszterelnök egy nappal azután jelentette be a kormány­programot, hogy Ziaul Hakk elnök feloldotta a nyolc és fél évvel ezelőtt bevezetett katonai törvénykezést. Ígéretet tett rá, hogy a kormány visszaállítja a teljes demokráciát, tiszteletben tartja az emberi jogokat s véget vet az önkényuralomnak. A program fő pontjai: erős, isz­lám demokratikus rendszer létre­hozása, az életszínvonal emelése és a munkanélküliség megszün­tetése érdekében egy átfogó gaz­dasági program, a 73 százalékos írástudatlanság felszámolása, a kormányt és a társadalmat átható korrupció elleni „szent háború”, valamint az ország védelmi ké­pességének fokozása és az el nem kötelezett külpolitikai irányvonal folytatása. Washington és Tel-Aviv a terrorizmus támogatásával vádolja Líbiát (MTI) Amerikai részről mind­inkább Líbiát igyekeznek felelős­sé tenni a különböző terrorak­ciókért. A külügyminisztérium több ízben is aláhúzta, hogy a legutóbbi merényletekért állítólag felelős palesztin csoport, Abu Ni­­dal csoportja Líbia támogatását élvezi és a szervezet egyes rész­legei Líbiában vannak. Bár Wa­shington nem helyezett kilátásba katonai akciót Líbia ellen, s a Pentagon közlése szerint a Föld­közi-tengeren levő amerikai flot­taegységek nem vonultak fel az ország partjai közelében, a The Washington Times című lap je­lentése szerint a Fehér Ház listát kért a Pentagontól az „esetleges líbiai célpontokról”. Az amerikai kormányzat ugyanakkor a sajtó­­értesülések szerint azt akarja el­érni, hogy európai szövetségesei léptessenek életbe gazdasági és politikai szankciókat Líbia ellen, „büntetésül” a terrorista csopor­toknak nyújtott állítólagos támo­gatás miatt. „Bűnös államnak” nevezte Lí­biát Simon Peresz izraeli kor­mányfő s egyben üdvözölte a re­pülőtéri merényletek megtorlását támogató amerikai állásfoglaláso­­kért. (AP, UPI) Líbia elítéli a terro­rizmust. A Janó líbiai hírügynök­ség nem a kormány hivatalos ál­lásfoglalását tolmácsolta akkor, amikor egy kommentárjában hősi akciónak nevezte a bécsi és a ró­m­a repülőtéren pénteken elköve­tett merényleteket — hangsúlyoz­za az a nyilatkozat, amelyet Lí­bia bécsi követsége kedden adott az AP amerikai hírügynökségnek. A római merénylet után életben maradt terrorista az Il Tempo olasz lapnak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy további 300 ember áll készenlétben hasonló akciók elkövetésére különböző európai repülőtereken. „Amikor elhagytam Libanont, már megtör­téntek a madridi és a párizsi re­pülőtereken elkövetendő hasonló akciók előkészületei — tette hoz­zá. Újévi Üzenetek a világ népeihez (MTI, TASZSZ, AP, PAP, Reu­ter) Az újév alkalmából számos politikus intézett üzenetet a világ népeihez. Az Óesztendő úgy él majd em­lékezetünkben, mint a megfeszí­tett munka, a remények és a jö­vőbe mutató bátor tervek éve — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az újévi te­levíziós nyilatkozatában. A közelgő nemzetgyűlési vá­lasztásoknak és a gazdasági hely­zetnek szentelte üzenetét Francois Mitterrand francia államfő. Mit­terrand közölte: bármi lesz is a márciusi választások eredménye, elnöki megbízatásának hátralevő két esztendejét mindenképpen hi­vatalában tölti. Ha kedvező fordulatot nem is, de az irányába tett fontos előre­lépést meghozta az 1985-ös esz­tendő — állapította meg újévi üzenetében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke, méltatva Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­­gen genfi találkozóját. Az NDK fejleszteni kívánja kapcsolatait az NSZK-val, de a viszony alakulásának a béke biz­tosítását kell szolgálnia. Ezért azt várjuk, hogy az NSZK nem hoz olyan döntéseket, amelyek még inkább megterhelik a feszült nem­zetközi helyzetet — mutat rá az NDK vezetője. Helmut Kohl, az NSZK kancel­lárja nagy jelentőséget tulajdoní­tott a kelet—nyugati párbeszéd folytatódásának, különös tekintet­tel az NSZK és az NDK közötti kapcsolatok erősítésére. A belső helyzet normalizálódá­sát, a nemzeti egyetértés elmélyü­lését emelte ki újságírókkal foly­tatott újévi beszélgetésében Woj­­ciech Jaruzelski, a lengyel állam­tanács elnöke. Bulgária végrehajtotta tavalyi társadalmi-gazdasági fejlesztési tervét, az óesztendővel zárult 8. ötéves terv előirányzatait pedig túlteljesítette — közölte újévi üze­netében Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács el­nöke. Újévi beszédében Nicolae Ceau­­sescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke külpolitikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy korunk fő gondja a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelésre, el­sősorban a nukleáris leszerelésre való rá­térés. Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök újévi köszöntőjében meggyőződését fe­jezte ki, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitiká­ja, valamint a békeszerető erők és a reálisan gondolkodó ténye­zők révén megóvható a béke a jelenlegi és az eljövendő nemze­dékek számára. Jugoszlávia a gazdasági nehéz­ségek sikeres leküzdésének szán­dékával kezdi meg az új eszten­dőt — szögezi le a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének újévi üzenete. Kormányának 1986-os kül- és belpolitikai célkitűzéseit vázolta hagyományos újévi sajtóértekez­letén Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök. Az előbbiek sorá­ban vezető helyen említette a szovjet—japán viszony megjaví­tását, hangoztatva, hogy ez a szi­getországi kabinet egyik fő törek­vése az idei esztendőben Betartja a tűzszünetet Mali és Burkina (MTI, Reuter, AP) Moussa Traore, Mali Köztársaság állam­fője a bamakói rádióban elhang­zott újévi üzenetében felszólítot­ta a szomszédos Burkina Köztár­saságot, hogy együtt keressenek mihamarabb gyógyírt a két nyu­gat-afrikai ország ötnapos határ­villongásában ejtett sebekre. A mali államfő sajnálatosnak nevezte a karácsony másnapján kitört háborúskodást a két állam között, amelynek népeit összeköti a közös történelmi múlt és orszá­gaik földrajzi helyzete. Moussa Traore beszédében ki­jelentette, hogy Malinak nincse­nek területi követelései Burkina Köztársasággal szemben és a két országnak mielőbb „túl kell la­pozni közös történelmük e szo­morú fejezetén”. A két ország között hétfőn alá­írt tűzszünet eddig szilárdnak bi­zonyult. Hírügynökségi jelentések szerint a Burkina Köztársaság fő­városában, Ouagadougouban fel­oldották a kijárási tilalmat és megnyitották a repülőteret. A Ouagadougoui rádió felszólította az ország népét, hogy tartózkod­jon a Burkina Köztársaságban élő mali állampolgárok elleni min­denféle ellenséges megnyilvánu­lástól. AZ ÉRDEK ÉS AZ IGAZ­SÁGOSSÁG gyakran szembe­kerül egymással az egyes em­ber életében. Még nehezebb üdvözítő megoldást találni ak­kor, ha az ellentmondás felol­dásától egy népcsoport sorsa függ — mint például Gibraltár esetében. Az esemény nem vi­lágjelentőségű, „csak” mintegy 30 ezer ember jövője függ tő­le, így hát eltűnt az emberiség jövőjét érintő nagy horderejű év végi tárgyalások árnyéká­ban. Sir Geoffrey Howe külügy­miniszter december elején Mad­ridban tárgyalt, s a brit dele­gációnak tagja volt Sir Joshua Hassan, Gibraltár miniszterel­nöke is. A vendéglátó Fernan­dez Ordonez külügyminisztere­ken kívül megbeszélést folytat­tak János Károly királlyal is. A találkozót a spanyolok utóbb a szuverenitás visszaszerzése felé tett lépésként értékelték, míg a britek csupán a kapcso­latok szilárdításáról beszéltek, különös tekintettel arra, hogy az idén tavasszal Londonba várják a spanyol uralkodót. Valójában az új forduló bi­zalomerősítőnek nevezhető, amely nem tett hozzá lényege­set a tavaly februári megálla­podásokhoz, hogy rendszeresen és magas szinten konzultálnak a Gibraltárt (is) érintő ügyek­ről. Howe ugyanis határozottan elutasított minden olyan tár­gyalási alapot, amely eleve ab­ból indul ki, hogy Spanyolor­szágnak előbb-utóbb vissza kell kapnia szuverenitását a jelen­leg a brit koronához tartozó félsziget fölött. Gibraltár — ahogy London­ban fogalmaznak — alig na­gyobb a Hyde-parknál: nem egészen hat négyzetkilométer­nyi területe köves és terméket­len, úgy is nevezik: A Szikla. A félsziget félszigete, m­integy Európa mólója, évszázadok óta az adja fontosságát, hogy a Földközi-tenger és az Atlanti­óceán átjárójánál magasodik. Csaknem 30 ezer főnyi lakossá­gának egyharmada a brit had­ügyminisztérium alkalmazottja, másik harmada a gibraltári he­lyi kormányzaté, s a fennma­radó harmad dolga gyakorlati­lag az ellátás, a szolgáltatás. Több mint 20 ezren közülük „gibraltári” állampolgárok, öt­ezren „igazi” britek, együttesen a királynő alattvalói. A leg­utóbbi népszavazáson a polgá­rok 97 százaléka döntött amel­lett, hogy „hazája”, Gibraltár státuszában nem kíván válto­zást. Az ok: így kedvezőbbek a gazdasági, szociális, egészség­­ügyi, közoktatási — magyarán az élet feltételei. SIR JOSHUA HASSAN de­cember közepén a The Times című angol lapban közölt nyílt levélben utasította el az olyan, spanyolok által javasolt vagy sugallt megoldásokat, hogy va­lamiféle, az írhez hasonló meg­oldást találjanak Gibraltárra, azaz kapjon Madrid a dublini kormányzathoz hasonló konzul­tatív szerepet a gibraltáriakra vonatkozó döntésekben. Ná­lunk nincs hátrányosan meg­különböztetett csoport, amely ezt indokolná — érvelt Sir Jos­hua, s rögtön elvetette a Falk­­landok esetében szintén felme­rült — de a britek által eluta­sított másik két változatot is. E szerint a spanyolok vagy for­málisan „bérbe adnák” Nagy- Britanniának Gibraltárt, vagy „kettős szuverenitást” teremte­nének a terület fölött Mind a gibraltári kormányfő, mind Howe külügyminiszter az 1967- es brit törvényre, valamint az 1969-es gibraltári alkotmányra hivatkozik, amelyek kimond­ják: Gibraltár lakosainak több­ségi kívánsága dönti el hova­tartozásukat. Akaratuk ellené­re nem változtatnak a terület szuverenitásán. A SPANYOL KÜLÜGYMI­NISZTER dolgozószobájában azonban ott függ Gibraltár tér­képe, kifejezvén a nem szűnő óhajt arra, hogy az 1713 óta angol tulajdonban lévő föld­nyelvet visszacsatolják. Mad­ridban a gibraltáriak „érdekei­re” hivatkoznak — kinyilvání­tott akaratuk helyett. Január 1. óta — hogy az Európai Gazda­sági Közösségnek immár mind a britek, mind a spanyolok egyenrangú tagjai, és már ta­valy óta szabad és kölcsönös a gibraltári munkaerőáramlás — talán gyorsul a történelmi ha­gyomány folytán zavaros hely­zet kitisztulása. A spanyol NA­­TO-tagság ezt is gyorsítaná. Már utaltunk a — brit szó­­használattal Falklandoknak ne­vezett — szigetek hasonló szu­verenitásproblémáira. A Dél- Amerika, pontosabban Argen­tína partjaihoz közel fekvő szi­getek kétezer főnyi lakossága is brit alattvaló kíván maradni. Erre hivatkozott Margaret Thatcher kormánya mind a tár­gyalásokat sürgető ENSZ-köz­­gyűlésben, mint a szuverenitás visszaszerzését szolgáló, békés tárgyalásokat szorgalmazó Ar­gentínával szemben. Thatcher asszony karácsonyi üzenetében szögezte le újólag, hogy szuve­renitást is érintő Falkland-tár­gyalásokról szó sem lehet, sőt, nyíltan tett szemrehányást azon közös piaci és NATO-szö­­vetségeseinek is, akik az ENSZ- közgyűlésben megszavazták az Argentínával a Falklandokról folytatandó tárgyalásokat sür­gető határozatot. S ha már említettük a Gib­raltár elé állított ír példát, meg kell említenünk: az sem vált be tökéletesen, hiszen az észak­írországi protestáns többség Unionista Pártjának parlamenti képviselői mind lemondtak mandátumukról, tiltakozván London és az Ír Köztársaság kormányának megállapodása ellen. A LEGKÖVETHETŐBB PÉL­DÁNAK még Hongkong lát­szik : a brit és a kínai kormány 1984 decemberében született megállapodása szerint a Kíná­ból „kilógó” félsziget 1997-re visszakerül a népköztársaság­hoz, annak fejében, hogy Pe­king szavatolta: még ötven éven át, azaz 2047-ig fennma­radhat mostani társadalmi és gazdasági rendszere. Igaz vi­szont, hogy Hongkongra csupán bérlete volt a brit koronának. Az egyszerű, józan földrajzi gondolkodás szerint logikus, hogy Gibraltár spanyol, Mal­vin argentin, Hongkong kí­nai, Ulster pedig ír legyen. Egyfelől. Ez viszont ellentmond az érintett emberek személyes érdekeinek. Ezért ragaszkod­nak gyakran meglévő státu­sukhoz, állampolgárságukhoz akkor is, ha mi, külső szemlélők tudjuk, hogy századokkal előbb az erő pozíciójában lévő brit birodalom diktátuma érvé­nyesült. Nekik viszont egyetlen életük van, s azt szeretnék kel­lemesen leélni. Már amennyire lehet. Európa mólóján is ... Molnár S. Edit Érdek — kontra föle rajz !~Giteraltár — Európa mólója Veszélyben a libanoni megbékélés Merényletkísérlet Dzsemajel ellen (MTI) Két súlyos incidens is megkérdőjelezte a libanoni „há­romoldalú egyezmény” valódi ér­tékét. Szilveszter napján me­rényletet kíséreltek meg Amin Dzsemajel libanoni elnök ellen és percekkel később kis híján megölték a „Libanoni Erők” egyik vezetőjét, Asszad Saftarit, aki a damaszkuszi egyezmény egyik kidolgozójának tekinthető. Az el­nöki autókonvojt kézi irányítású rakétagránátokkal lőtték, és meg­szólaltak az automata fegyverek is. Dzsemajel testőrségének nyolc tagja megsebesült, két autót a támadók szétlőttek, de az elnök sértetlen maradt. Nem sokkal ké­sőbb két rakéta érte azt a gép­kocsit, amelyben Asszad Saftari utazott. Az autó csomagtartója közelében robbanó gránátok meg­ölték Saftari egyik testőrét, egy másikat pedig megsebesítettek. Saftari élve került ki az autó­ból. Mindkét merényletkísérlet a „keleti” keresztény oldalon tör­tént. A történtek súlyát cs­ak fo­kozza, hogy a libanoni elnököt ma Damaszkuszba várják. As­­szád szíriai elnök ekkor kísérli meg, hogy a libanoni államfőtől megszerezze a háromoldalú egyez­mény „törvényességét” szavatoló szentesítést Dzsemajeltől. Az ígéretekkel ellentétben még szerdán sem deklarálták hivata­losan az általános tűzszünetet , sőt, folytatódnak a lövöldözések. Nem nyíltak meg a fővárost el­választó „zöld vonal” menti át­járók sem. A forgalmat ráadásul feltartóztatták a kétségbeesett emberek, akiknek hozzátartozóit hónapokkal, évekkel ezelőtt elra­bolták és sorsukról változatlanul semmi hír. Szerdán megtaláltak egy holt­testet is: egy szélsőséges iszlám szervezet tagjai meggyilkolták második túszukat is, négy elra­bolt nyugat-i bejrúti zsidó másodi­két. Megfigyelők szerint számíta­ni kell arra, hogy a damaszkuszi megállapodásból kimaradt szélső­séges szervezetek — a keresztény és a muzulmán oldalon egyaránt — a közeli napokban „aktivizá­lódnak”, fokozzák terrorista ak­cióikat és mindent megtesznek majd, hogy a damaszkuszi egyez­mény ígérte békét meghiúsítsák A palesztinoknak joguk van a fegyveres ellenállásra és harcuk folytatódik az izraeli megszállás ellen — hangsúlyozza Jasszer Arafat abban a nyilatkozatban, amelyet a WAFA palesztin hír­­ügynökség tett közzé az El Fatah első fegyveres akciójának 21. év­fordulóján. A merénylet színhelye Kelet-Bejrútban MTI Külföldi Képszerkesztőség Római és bécsi robbantás A Biztonsági Tanács elítélő (MTI, AFP, UPI) Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa hétfőn este egy­hangúlag elfogadott nyilatkozatá­ban ítélte el a római és a bécsi repülőtéren elkövetett terrorista akciókat, de egyben óvott a nem­zetközi joggal ellentétes megtorz­í­ló lépésektől. A nyilatkozatot Leandre Bas­­­­sole, a Burkina Köztársaság ENSZ-nagykövete, a Biztonsági Tanács elnöke olvasta fel. A testület semmivel sem igazol­ható bűnös terrorista merényle­teknek minősítette a két repülő­téri akciót, követelve, hogy azok elkövetőit kutassák fel és megfe­lelő jogi eljárás keretében állít­sák bíróság elé. határozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyancsak hétfőn egyhangúlag el­ítélte a Lesotho ellen december 20-án végrehajtott dél-afrikai fegyveres támadást, amelynek so­rán kilenc ember életét vesztette. A testület ezzel kapcsolatos ha­tározata teljes kártérítés megfize­tésére szólította fel a pretóriai rendszert. Magyar Hírlap

Next