Magyar Hírlap, 1986. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
2 1986. január 2. csütörtök NEMZETKÖZI POLITIKA Rakétaelhárító rendszerek A Krasznaja Zvezda cikke a szerződések betartásáról (MTI) A rakétaelhárító védelmi rendszerekről (REVR) kötött szovjet—amerikai szerződés előírásaira való tekintettel Washingtonnak abba kell hagynia Gröndlandon készülő lokátorállomásának építését és le kell mondania arról is, hogy hasonló állomást építsen Angliában — hangoztatta Obinjakov vezérőrnagy, aKrasznaja Zvezda idei első számában megjelent írásában. „A szerződéseket meg kell tartani” címmel megjelent cikkében a tábornok kifejtette, hogy a rakétavédelmi rendszerekről kötött szerződés alapja valamennyi későbbi megállapodásnak és a jövőben is alapjául szolgálhat a fegyverkezési versenyt fékező további megállapodásoknak. A szerző felsorolja, s mint később utal rá, nem a teljesség igényével az amerikai szerződésszegések tényeit: a hadászati védelmi kezdeményezés keretében például nagyszabású rakétaelhárító védelmi rendszert dolgoznak ki. Az űrbe telepítendő rendszer elemeinek létrehozása teljesen ellentétes az 1972-ben a SALT—I. részeként kötött szovjet—amerikai REVR-szerződés V. cikkelyének előírásaival. E szerződéssel ellentétes a REVR-rendszert szolgáló mozgatható lokátorállomás vagy a több robbanótöltetet hordozó ellenrakéták létrehozása is. A Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítése lépésről lépésre rombolja a szovjet—amerikai hadászati egyensúlyt rögzítő SALT—II. szerződés alapjait. Obinjakov vezérőrnagy a , továbbiakban a grönlandi Tirében épülő és az angliai Filingdales mellett felépítendő, nagy teljesítményű lokátorállomások telepítésére tér ki. Az Egyesült Államok 1986-os katonai költségvetésének tervezetében a görnlandi támaszpont befejezését és az angliai megkezdését egyaránt 1986-ra irányozták elő. A Pentagon közlése szerint mind a kettő rakétatámadás előrejelzésére szolgál. Az 1972-es REVR-szerződésben a felek külön figyelmet szenteltek a lokátorállomásoknak, mert ezek korlátozások nélküli telepítését a másik fél könnyen a szerződés megkerülésére tett kísérletként értékelheti. Ezért a szerződésben ezeknek a támaszpontoknak a telepítését csak a védelmi körzetben, a kísérleti terepnél, de mindenekelőtt csak nemzeti területen belül és kifelé irányítva engedélyezték. A nemzeti határokon kívüli telepítésre csak űreszközök követése céljából, vagy nemzeti ellenőrző eszközök minőségében kerülhet sor. A lokátorállomások e kereteken kívüli, így az Egyesült Államok határain túl történő telepítése tilos. Annak idején a Szovjetunió nem kifogásolta, hogy az amerikai fél egyes lokátorállomásait nemzeti határain kívül megtartja, mert akkor ezek az állomások (mint például a régi grönlandi) nem rendelkeztek nagy teljesítményű lokátorokkal, s ebből következően a REVR-felhasználáshoz szükséges „távolbalátó” potenciállal sem. Ezért volna a REVR-szerződés nyílt megsértése az angliai rádiólokációs állomás felépítése is — mutatott rá végezetül a cikkíró. Iszlám demokráciát ígér a pakisztáni kormányprogram (AP, UPI) Mohammad Han Dzsunedzso pakisztáni miniszterelnök kedden ötpontos programot tett közzé az „iszlám demokrácia” visszaállítására és az ország gazdaságának fellendítésére. A miniszterelnök egyben felszólította az ellenzéket, hogy tartózkodjon a kormányellenes politikai kampánytól. A miniszterelnök egy nappal azután jelentette be a kormányprogramot, hogy Ziaul Hakk elnök feloldotta a nyolc és fél évvel ezelőtt bevezetett katonai törvénykezést. Ígéretet tett rá, hogy a kormány visszaállítja a teljes demokráciát, tiszteletben tartja az emberi jogokat s véget vet az önkényuralomnak. A program fő pontjai: erős, iszlám demokratikus rendszer létrehozása, az életszínvonal emelése és a munkanélküliség megszüntetése érdekében egy átfogó gazdasági program, a 73 százalékos írástudatlanság felszámolása, a kormányt és a társadalmat átható korrupció elleni „szent háború”, valamint az ország védelmi képességének fokozása és az el nem kötelezett külpolitikai irányvonal folytatása. Washington és Tel-Aviv a terrorizmus támogatásával vádolja Líbiát (MTI) Amerikai részről mindinkább Líbiát igyekeznek felelőssé tenni a különböző terrorakciókért. A külügyminisztérium több ízben is aláhúzta, hogy a legutóbbi merényletekért állítólag felelős palesztin csoport, Abu Nidal csoportja Líbia támogatását élvezi és a szervezet egyes részlegei Líbiában vannak. Bár Washington nem helyezett kilátásba katonai akciót Líbia ellen, s a Pentagon közlése szerint a Földközi-tengeren levő amerikai flottaegységek nem vonultak fel az ország partjai közelében, a The Washington Times című lap jelentése szerint a Fehér Ház listát kért a Pentagontól az „esetleges líbiai célpontokról”. Az amerikai kormányzat ugyanakkor a sajtóértesülések szerint azt akarja elérni, hogy európai szövetségesei léptessenek életbe gazdasági és politikai szankciókat Líbia ellen, „büntetésül” a terrorista csoportoknak nyújtott állítólagos támogatás miatt. „Bűnös államnak” nevezte Líbiát Simon Peresz izraeli kormányfő s egyben üdvözölte a repülőtéri merényletek megtorlását támogató amerikai állásfoglalásokért. (AP, UPI) Líbia elítéli a terrorizmust. A Janó líbiai hírügynökség nem a kormány hivatalos állásfoglalását tolmácsolta akkor, amikor egy kommentárjában hősi akciónak nevezte a bécsi és a róma repülőtéren pénteken elkövetett merényleteket — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet Líbia bécsi követsége kedden adott az AP amerikai hírügynökségnek. A római merénylet után életben maradt terrorista az Il Tempo olasz lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy további 300 ember áll készenlétben hasonló akciók elkövetésére különböző európai repülőtereken. „Amikor elhagytam Libanont, már megtörténtek a madridi és a párizsi repülőtereken elkövetendő hasonló akciók előkészületei — tette hozzá. Újévi Üzenetek a világ népeihez (MTI, TASZSZ, AP, PAP, Reuter) Az újév alkalmából számos politikus intézett üzenetet a világ népeihez. Az Óesztendő úgy él majd emlékezetünkben, mint a megfeszített munka, a remények és a jövőbe mutató bátor tervek éve — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az újévi televíziós nyilatkozatában. A közelgő nemzetgyűlési választásoknak és a gazdasági helyzetnek szentelte üzenetét Francois Mitterrand francia államfő. Mitterrand közölte: bármi lesz is a márciusi választások eredménye, elnöki megbízatásának hátralevő két esztendejét mindenképpen hivatalában tölti. Ha kedvező fordulatot nem is, de az irányába tett fontos előrelépést meghozta az 1985-ös esztendő — állapította meg újévi üzenetében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, méltatva Mihail Gorbacsov és Ronald Reagen genfi találkozóját. Az NDK fejleszteni kívánja kapcsolatait az NSZK-val, de a viszony alakulásának a béke biztosítását kell szolgálnia. Ezért azt várjuk, hogy az NSZK nem hoz olyan döntéseket, amelyek még inkább megterhelik a feszült nemzetközi helyzetet — mutat rá az NDK vezetője. Helmut Kohl, az NSZK kancellárja nagy jelentőséget tulajdonított a kelet—nyugati párbeszéd folytatódásának, különös tekintettel az NSZK és az NDK közötti kapcsolatok erősítésére. A belső helyzet normalizálódását, a nemzeti egyetértés elmélyülését emelte ki újságírókkal folytatott újévi beszélgetésében Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke. Bulgária végrehajtotta tavalyi társadalmi-gazdasági fejlesztési tervét, az óesztendővel zárult 8. ötéves terv előirányzatait pedig túlteljesítette — közölte újévi üzenetében Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke. Újévi beszédében Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke külpolitikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy korunk fő gondja a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre való rátérés. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök újévi köszöntőjében meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitikája, valamint a békeszerető erők és a reálisan gondolkodó tényezők révén megóvható a béke a jelenlegi és az eljövendő nemzedékek számára. Jugoszlávia a gazdasági nehézségek sikeres leküzdésének szándékával kezdi meg az új esztendőt — szögezi le a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének újévi üzenete. Kormányának 1986-os kül- és belpolitikai célkitűzéseit vázolta hagyományos újévi sajtóértekezletén Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök. Az előbbiek sorában vezető helyen említette a szovjet—japán viszony megjavítását, hangoztatva, hogy ez a szigetországi kabinet egyik fő törekvése az idei esztendőben Betartja a tűzszünetet Mali és Burkina (MTI, Reuter, AP) Moussa Traore, Mali Köztársaság államfője a bamakói rádióban elhangzott újévi üzenetében felszólította a szomszédos Burkina Köztársaságot, hogy együtt keressenek mihamarabb gyógyírt a két nyugat-afrikai ország ötnapos határvillongásában ejtett sebekre. A mali államfő sajnálatosnak nevezte a karácsony másnapján kitört háborúskodást a két állam között, amelynek népeit összeköti a közös történelmi múlt és országaik földrajzi helyzete. Moussa Traore beszédében kijelentette, hogy Malinak nincsenek területi követelései Burkina Köztársasággal szemben és a két országnak mielőbb „túl kell lapozni közös történelmük e szomorú fejezetén”. A két ország között hétfőn aláírt tűzszünet eddig szilárdnak bizonyult. Hírügynökségi jelentések szerint a Burkina Köztársaság fővárosában, Ouagadougouban feloldották a kijárási tilalmat és megnyitották a repülőteret. A Ouagadougoui rádió felszólította az ország népét, hogy tartózkodjon a Burkina Köztársaságban élő mali állampolgárok elleni mindenféle ellenséges megnyilvánulástól. AZ ÉRDEK ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG gyakran szembekerül egymással az egyes ember életében. Még nehezebb üdvözítő megoldást találni akkor, ha az ellentmondás feloldásától egy népcsoport sorsa függ — mint például Gibraltár esetében. Az esemény nem világjelentőségű, „csak” mintegy 30 ezer ember jövője függ tőle, így hát eltűnt az emberiség jövőjét érintő nagy horderejű év végi tárgyalások árnyékában. Sir Geoffrey Howe külügyminiszter december elején Madridban tárgyalt, s a brit delegációnak tagja volt Sir Joshua Hassan, Gibraltár miniszterelnöke is. A vendéglátó Fernandez Ordonez külügyminisztereken kívül megbeszélést folytattak János Károly királlyal is. A találkozót a spanyolok utóbb a szuverenitás visszaszerzése felé tett lépésként értékelték, míg a britek csupán a kapcsolatok szilárdításáról beszéltek, különös tekintettel arra, hogy az idén tavasszal Londonba várják a spanyol uralkodót. Valójában az új forduló bizalomerősítőnek nevezhető, amely nem tett hozzá lényegeset a tavaly februári megállapodásokhoz, hogy rendszeresen és magas szinten konzultálnak a Gibraltárt (is) érintő ügyekről. Howe ugyanis határozottan elutasított minden olyan tárgyalási alapot, amely eleve abból indul ki, hogy Spanyolországnak előbb-utóbb vissza kell kapnia szuverenitását a jelenleg a brit koronához tartozó félsziget fölött. Gibraltár — ahogy Londonban fogalmaznak — alig nagyobb a Hyde-parknál: nem egészen hat négyzetkilométernyi területe köves és terméketlen, úgy is nevezik: A Szikla. A félsziget félszigete, mintegy Európa mólója, évszázadok óta az adja fontosságát, hogy a Földközi-tenger és az Atlantióceán átjárójánál magasodik. Csaknem 30 ezer főnyi lakosságának egyharmada a brit hadügyminisztérium alkalmazottja, másik harmada a gibraltári helyi kormányzaté, s a fennmaradó harmad dolga gyakorlatilag az ellátás, a szolgáltatás. Több mint 20 ezren közülük „gibraltári” állampolgárok, ötezren „igazi” britek, együttesen a királynő alattvalói. A legutóbbi népszavazáson a polgárok 97 százaléka döntött amellett, hogy „hazája”, Gibraltár státuszában nem kíván változást. Az ok: így kedvezőbbek a gazdasági, szociális, egészségügyi, közoktatási — magyarán az élet feltételei. SIR JOSHUA HASSAN december közepén a The Times című angol lapban közölt nyílt levélben utasította el az olyan, spanyolok által javasolt vagy sugallt megoldásokat, hogy valamiféle, az írhez hasonló megoldást találjanak Gibraltárra, azaz kapjon Madrid a dublini kormányzathoz hasonló konzultatív szerepet a gibraltáriakra vonatkozó döntésekben. Nálunk nincs hátrányosan megkülönböztetett csoport, amely ezt indokolná — érvelt Sir Joshua, s rögtön elvetette a Falklandok esetében szintén felmerült — de a britek által elutasított másik két változatot is. E szerint a spanyolok vagy formálisan „bérbe adnák” Nagy- Britanniának Gibraltárt, vagy „kettős szuverenitást” teremtenének a terület fölött Mind a gibraltári kormányfő, mind Howe külügyminiszter az 1967- es brit törvényre, valamint az 1969-es gibraltári alkotmányra hivatkozik, amelyek kimondják: Gibraltár lakosainak többségi kívánsága dönti el hovatartozásukat. Akaratuk ellenére nem változtatnak a terület szuverenitásán. A SPANYOL KÜLÜGYMINISZTER dolgozószobájában azonban ott függ Gibraltár térképe, kifejezvén a nem szűnő óhajt arra, hogy az 1713 óta angol tulajdonban lévő földnyelvet visszacsatolják. Madridban a gibraltáriak „érdekeire” hivatkoznak — kinyilvánított akaratuk helyett. Január 1. óta — hogy az Európai Gazdasági Közösségnek immár mind a britek, mind a spanyolok egyenrangú tagjai, és már tavaly óta szabad és kölcsönös a gibraltári munkaerőáramlás — talán gyorsul a történelmi hagyomány folytán zavaros helyzet kitisztulása. A spanyol NATO-tagság ezt is gyorsítaná. Már utaltunk a — brit szóhasználattal Falklandoknak nevezett — szigetek hasonló szuverenitásproblémáira. A Dél- Amerika, pontosabban Argentína partjaihoz közel fekvő szigetek kétezer főnyi lakossága is brit alattvaló kíván maradni. Erre hivatkozott Margaret Thatcher kormánya mind a tárgyalásokat sürgető ENSZ-közgyűlésben, mint a szuverenitás visszaszerzését szolgáló, békés tárgyalásokat szorgalmazó Argentínával szemben. Thatcher asszony karácsonyi üzenetében szögezte le újólag, hogy szuverenitást is érintő Falkland-tárgyalásokról szó sem lehet, sőt, nyíltan tett szemrehányást azon közös piaci és NATO-szövetségeseinek is, akik az ENSZ- közgyűlésben megszavazták az Argentínával a Falklandokról folytatandó tárgyalásokat sürgető határozatot. S ha már említettük a Gibraltár elé állított ír példát, meg kell említenünk: az sem vált be tökéletesen, hiszen az északírországi protestáns többség Unionista Pártjának parlamenti képviselői mind lemondtak mandátumukról, tiltakozván London és az Ír Köztársaság kormányának megállapodása ellen. A LEGKÖVETHETŐBB PÉLDÁNAK még Hongkong látszik : a brit és a kínai kormány 1984 decemberében született megállapodása szerint a Kínából „kilógó” félsziget 1997-re visszakerül a népköztársasághoz, annak fejében, hogy Peking szavatolta: még ötven éven át, azaz 2047-ig fennmaradhat mostani társadalmi és gazdasági rendszere. Igaz viszont, hogy Hongkongra csupán bérlete volt a brit koronának. Az egyszerű, józan földrajzi gondolkodás szerint logikus, hogy Gibraltár spanyol, Malvin argentin, Hongkong kínai, Ulster pedig ír legyen. Egyfelől. Ez viszont ellentmond az érintett emberek személyes érdekeinek. Ezért ragaszkodnak gyakran meglévő státusukhoz, állampolgárságukhoz akkor is, ha mi, külső szemlélők tudjuk, hogy századokkal előbb az erő pozíciójában lévő brit birodalom diktátuma érvényesült. Nekik viszont egyetlen életük van, s azt szeretnék kellemesen leélni. Már amennyire lehet. Európa mólóján is ... Molnár S. Edit Érdek — kontra föle rajz !~Giteraltár — Európa mólója Veszélyben a libanoni megbékélés Merényletkísérlet Dzsemajel ellen (MTI) Két súlyos incidens is megkérdőjelezte a libanoni „háromoldalú egyezmény” valódi értékét. Szilveszter napján merényletet kíséreltek meg Amin Dzsemajel libanoni elnök ellen és percekkel később kis híján megölték a „Libanoni Erők” egyik vezetőjét, Asszad Saftarit, aki a damaszkuszi egyezmény egyik kidolgozójának tekinthető. Az elnöki autókonvojt kézi irányítású rakétagránátokkal lőtték, és megszólaltak az automata fegyverek is. Dzsemajel testőrségének nyolc tagja megsebesült, két autót a támadók szétlőttek, de az elnök sértetlen maradt. Nem sokkal később két rakéta érte azt a gépkocsit, amelyben Asszad Saftari utazott. Az autó csomagtartója közelében robbanó gránátok megölték Saftari egyik testőrét, egy másikat pedig megsebesítettek. Saftari élve került ki az autóból. Mindkét merényletkísérlet a „keleti” keresztény oldalon történt. A történtek súlyát csak fokozza, hogy a libanoni elnököt ma Damaszkuszba várják. Asszád szíriai elnök ekkor kísérli meg, hogy a libanoni államfőtől megszerezze a háromoldalú egyezmény „törvényességét” szavatoló szentesítést Dzsemajeltől. Az ígéretekkel ellentétben még szerdán sem deklarálták hivatalosan az általános tűzszünetet , sőt, folytatódnak a lövöldözések. Nem nyíltak meg a fővárost elválasztó „zöld vonal” menti átjárók sem. A forgalmat ráadásul feltartóztatták a kétségbeesett emberek, akiknek hozzátartozóit hónapokkal, évekkel ezelőtt elrabolták és sorsukról változatlanul semmi hír. Szerdán megtaláltak egy holttestet is: egy szélsőséges iszlám szervezet tagjai meggyilkolták második túszukat is, négy elrabolt nyugat-i bejrúti zsidó másodikét. Megfigyelők szerint számítani kell arra, hogy a damaszkuszi megállapodásból kimaradt szélsőséges szervezetek — a keresztény és a muzulmán oldalon egyaránt — a közeli napokban „aktivizálódnak”, fokozzák terrorista akcióikat és mindent megtesznek majd, hogy a damaszkuszi egyezmény ígérte békét meghiúsítsák A palesztinoknak joguk van a fegyveres ellenállásra és harcuk folytatódik az izraeli megszállás ellen — hangsúlyozza Jasszer Arafat abban a nyilatkozatban, amelyet a WAFA palesztin hírügynökség tett közzé az El Fatah első fegyveres akciójának 21. évfordulóján. A merénylet színhelye Kelet-Bejrútban MTI Külföldi Képszerkesztőség Római és bécsi robbantás A Biztonsági Tanács elítélő (MTI, AFP, UPI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ítélte el a római és a bécsi repülőtéren elkövetett terrorista akciókat, de egyben óvott a nemzetközi joggal ellentétes megtorzíló lépésektől. A nyilatkozatot Leandre Bassole, a Burkina Köztársaság ENSZ-nagykövete, a Biztonsági Tanács elnöke olvasta fel. A testület semmivel sem igazolható bűnös terrorista merényleteknek minősítette a két repülőtéri akciót, követelve, hogy azok elkövetőit kutassák fel és megfelelő jogi eljárás keretében állítsák bíróság elé. határozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyancsak hétfőn egyhangúlag elítélte a Lesotho ellen december 20-án végrehajtott dél-afrikai fegyveres támadást, amelynek során kilenc ember életét vesztette. A testület ezzel kapcsolatos határozata teljes kártérítés megfizetésére szólította fel a pretóriai rendszert. Magyar Hírlap