Magyar Hírlap, 1986. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
0 2 1986. március 12., szerda SPORT - KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT Magyar Hírlap Szót kér Alvics és Füzesy A profi bokszhoz ész is kell Slágertéma a hazai ökölvívókörökben, vajon mi lesz a sorsuk az osztrák Pro Market menedzseriroda profi szerződésajánlatával rendelkező válogatott versenyzőinknek. Alvics, Hranek, Subert, Bácskai, Füze-sy és Lévai bekapcsolódhat-e a hivatásos bokszolók versengésébe? A sporthivatal és a sportági szakszövetség illetékesei már nyilatkoztak az ügyben. Kifejtették: csak a májusi renói amatőr viadal után tárgyalnak a profikérdésről, hiszen az egyezkedéssel elvonnák a legjobbak figyelmét a felkészülésről. Úgy mellesleg, még azt is elmondták, túl nagy jövőt nem látnak a profi világban a meink előtt, s félő, hogy inkább a menedzsercég járna jól a szerződésekkel, mint a néhány magyar öklöző. Várható volt, hogy e hivatalos álláspont nyilvánosságra hozatala után szót kérnek az érintett versenyzők is. Lapunknak Alvics Gyula és Füzesy Zoltán, a Bp. Honvéd két EB-ezüstérm Ynes bokszolója fejtette ki véleményét. ALVICS: " Tavaly ígéretet tett az ökölvívó-szövetség vezetősége, hogy a budapesti Európa-bajnokságot követően a huszonnégy évnél idősebb, s világversenyen elért dobogós helyezéssel rendelkező sportolók, ha hívják őket, szerencsét próbálhatnak a profik között. Furcsa, hogy ezt már elfelejtették, s ahelyett, hogy már most tárgyalási engedélyt kaptunk volna, csak a zenói világbajnokság után foglalkoznak ügyünkkel. FÜZESY: — A felkészülést a gyors döntés, a tárgyalási engedély kiadása nem zavarta volna meg, éppen a jelenlegi bizonytalanság az, ami idegesítő. — A sportvezetők attól tartanak, hogy az önök távozásával összeomlik majd a válogatott, s nagy űr támad a sportágban ... ALVICS: — Csak időlegesen gyengülne meg a csapat, hiszen a mi példánk, a profi boksz megízlelésének lehetősége fellelkesítene mindenkit, többre, jobbra késztetné az élvonal tagjait. FÜZESY: — Mi már sokat adtunk a magyar ökölvívósportnak, de keveset kaptunk érte cserébe. Most itt lenne a lehetőség a törlesztésre. Ha idén, huszonöt-huszonhat éves korunkban nem engednek el profinak, később már nem is nagyon lesz esélyünk rá. Kezdünk majd kiöregedni, s egyszerűen nem fognak hívni. — Mi az, ami olyan vonzó a profi életben: a tíz-tizenöt menetes mérkőzések varázsa, hangulata, vagy a pénz szaga? ALVICS: — Mind a kettő. Az amatőrök között már alig-alig van ellenfelünk, tehát önkéntelenül is arra vágyik az ember, hogy kipróbálja, mire képes a hivatásosok táborában. FÜZESY: — Mi a bokszra tettük fel az életünket, s harmincéves korunkig meg kell teremtenünk az anyagi jólétünket, mert ki tudja, mit hoz majd számunkra a civil élet, mennyire tudjuk behozni az átlagemberekkel szembeni lemaradásunkat. A profik között, úgy érzem, megkereshetnénk azt a pénzt, amire szükségünk lenne a sportpályafutásunk utáni nyugodt élethez. — Biztosak benne, hogy helyt tudnának állni a pérfi mezőnyben? ALVICS: — Okos menedzseléssel mindenképpen. Eleinte természetesen gyengébb ellenfelekre lenne szükség, hogy belelendüljünk a profi bokszba, megszokjuk az amatőr ökölvívástól eltérő szabályokat, aztán jöhetnének a jobb vetélytársak is. A svéd Eklund, akit Lévai öt évvel ezelőtt 5:0-ra megvert, ma az európai profi nehézsúlyú ranglista éllovasa, miért ne futhatna tehát be közülünk is valaki. FÜZESY: — A tíz-tizenöt menetes csatákhoz nemcsak erő kell, hanem ész is. Nagyon sok múlik a taktikán, s úgy érzem, ebben mi, magyarok jók lennénk. — Mi lesz, ha végül is nem engedik ki önöket profinak? ALVICS: — Ami engem illet, biztos, hogy lemondom a válogatottságot. FÜZESY: — Egyelőre nehéz konkrét választ adni. Annyi bizonyos: az amatőrök között nem látok már perspektívát. L. Kelemen Gábor Mennyire szerettük egymást!... ... És még ennek a szerelemnek is vége lett! Mindössze öt esztendeig tartott Dino Viola és Paulo Roberto Falcarre tölött,s tavaly ősszel a brazil perjelharaggal, de azért büszkén visszavonult imádott Brazíliájába. Úr maradt utána, mondják a rómaiak, s nem csupán a Roma vörös-sárgáinak szurkolói. Mert Falcao szinte intézmény lett az olasz fővárosban. Az egyik utcát gyorsan átkeresztelték Via P. R. Falcao, Róma Vill. királya nevűre; a római tanács kulturális ügyeinek felelőse a tiszteletbeli állampolgárság megadását javasolta a focistának; volt, aki szerint a labdarúgás éppen neki köszönhetően vált egyfajta filozófiává; megint mások felvonulást rendeztek a védelmében; egyszóval Róma — ahogyan az egyik olasz sportújságíró megjegyezte — őrült, őrült várossá változott miatta és érte. Pedig amikor 1980 júliusában a Varig gépével megérkezett Fiumicinóra, alig ismerték. A magas, szőke férfinak nem a cipője volt felemás, hanem a fogadtatása. A félszigeten nagy hatalmú sajtó munkatársai ugyanis, miután a rendkívül zárkózott sportolótól nem tudtak semmiféle magánéleti pletykát kicsikarni, nagy garral nekitámadtak, s csak akkor fogták vissza magukat, amikor a Roma egymás után aratta sikereit — az ő góljaival. S attól kezdve ő lett az Isten. Egészen az 1983—84-es szezonig. Akkor ugyanis Falcao megsérült, s csaknem másfél millió dolláros szerződéséért csupán négy meccset játszott. S ez robbantotta ki végül is a válással végződött viszálykodást a labdarúgó és Viola, a Roma elnöke között. Igaz, civódások már korábban is voltak, s már 1983- ban csak Giulio Andreotti — a Roma rajongója és Viola barátja — közbenjárásával sikerült megakadályozni a szerződésbontást. Viola állítólag nemigen kedveli, ha valaki, úgymond, árnyékot vet rá — márpedig Falcao kétségtelenül ezt „művelte” vele —, mind gyakoribbá vált az összetűzése a brazil labdarúgóval, s római pletykák szerint jószerével már csak az alkalmat várta a szerződésbontásba. S ahogyan az már lenni is szokott, a türelem rózsát termett — ezúttal a már említett sérülést. A Roma elnöke kétségbe vonta, hogy Falcao térde valóban oly mértékben megsérült volna, ami indokolná az ilyen hosszú lazítást. Végül is, érvelt Viola, komoly líramilliárdokat fizet-tünk, s ezért már követelni is lehet. Valóban: a Roma 1980- ban évi 600 millió lírát fizetett ki vendégjátékosának, majd vitathatatlan érdemeit elismerve, 1983-ban évi egymilliárd 200 millió lírára emelte a gázsiját. Ehhez jöttek még a mécsesek után járó prémiumok, a kupaküzdelmek javadalmazásai, no és a sok reklám, köztük nem utolsósorban a Barilla élelmiszeripari konszern állandó szerződése. S mivel az emberek Itáliában is irigyek, különösen, ha pénzről van szó, gyorsan kiszámolták: Falcao évi két és fél milliárd lírát (mintegy kétmillió dollárt) zsebelt be. Akkor, kérem szépen, ne tessék térdsérüléssel bajlódni — vágták a fejéhez, s hosszas perek után végül is megtörtént a válás. Pedig mennyire szerették egymást! ... A brazil labdarúgó mindenesetre így sem maradt éhkoppon. A Roma játékosaként körülbelül tízmilliárd (!) lírát focizott össze, s hazatérve vett néhány szállodát és benzinkutat, most pedig éppen egy ruhagyárat építtet Sao Paulóban. Úgy látszik, vállalkozóként is bevált. Igaz, mi nem ezért fogjuk megcsodálni őt a hét végén ... (f. l.) MTI Külföldi Képszerkesztőség Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: BAJNOK ZSOLT Helyettes főszerkesztő: TÁBORI ANDRÁS, SZÁSZI JÓZSEF Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója Szerkesztőség és kiadóhivatal 1393 Budapest VII., Lenin krt. 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj egy évre 516 Ft, félévre 258 Ft, negyedévre 129 Ft, egy hónapra 43 Ft. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél, a hírlapüzletekben, és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) közvetlenül, utalvány vagy átutalással a HELIR 215-96162 számra. Athenaeum Nyomda, Budapest Nyloprintnyomás Felelős vezető: SZLÁVIK ANDRÁS vezérigazgató HU ISSN 0237-3807 EREDMÉNYEK ESEMÉNYEK A MAGYAR labdarúgó-válogatott keddi tatai edzésén már részt vett a Franciaországban játszó Burcsa és a Törökországban szereplő Varga is, valamint Róth Antal, aki nemrégiben súlyos gerincműtéten esett át. Szerdától Péter Zoltán is bekapcsolódik a munkába. LAS VEGASBAN az amerikai Hagler a 11. menetben kiütötte az ugandai Mugabit, és ezzel középsúlyban megvédte a hivatásos ökölvívó-világbajnoki címét. Első kihívója az amerikai Heams lesz. A HAZAI SZAKEMBEREK szavazatai alapján összeállították a kosárlabda NB I szuperválogatottját. A nőknél Németh, Boksay, Nagy, Szőllősi és Gellérné, míg a férfialmái Szűcs, Likár, Roszinski, Niedzik és Pollárd került a legjobb ötösbe. LÁZÁR ÉS CSÉPAI jutott a Bp. Spartacus fedettpályás férfi teniszversenyének döntőjébe. Lázár Gátit, Csépai Vadot búsúztatta el az elődöntőben. A KÍNAI SÚLYEMESŐK szerdától már hazánkban készülnek a március 21-én kezdődő Pannónia Kupára, amely a világ egyik legrangosabb viadala. A tíz súlycsoport küzdelmeire összesen 18 országból érkeznek versenyzők. FELTŰNÉST KELTŐ SIKERT arattak a magyar serdülő teniszezők: az NSZK-beli Kadhenben bronzérmet nyertek a fedettpályás csapat EB-nek megfelelő Winter Kupában. . Néhai Nagy Endre, a magyar kabaré klasszikusa, sőt talán atyja, egyik konferanszában kanadai fellépéséről beszélt. „Elmagyaráztam az ottani magyaroknak, hogyan készül a pesti tej. Hogy a Milimár a tízliteres kannákban hagy egy-egy liternyi helyet, és Soroksárról bejövet a kútnál feltölti vízzel. Nevettek. Ez ugyanis Kanadában jó vicc. Nálunk jó tej.” Bocsánat érte, de a fenti sztori jutott eszembe, amikor a magyar sajtó bosszús, bíráló, szellemeskedő, de mindenképpen rendbontó tudósításait olvastam a „használhatatlan” pályákról, melyek csúsznak is, mélyek is, és tócsáikkal „leültetik” a labdát. De a brit szigeten, az NSZK-ban, vagy akár Olaszországban ugyan mennyivel jobb a helyzet? Láttam Torinóban és Milánóban, Manchesterben és Liverpoolban, Kaiserslauternben és Mönchengladbachban sokkalta rosszabb talajokon futballozni, anélkül, hogy a nézőtéren, a tévében, vagy a lapokban nagy hűhót csináltak volna belőle. Csak hát, ugye, mi ezt nem szoktuk meg. Pedig... Pedig — kérdezem — olyan nagy baj lenne, ha megszoknánk? Nézve a mérkőzéseket, erősen tamáskodom. Mert ilyen Beszéljük meg! Kicsit finnyásan csúszós, szeszélyes, kiszámíthatatlan pályán nincs mese, itt kijön, ki mit tud. Ki mit ér labdakezelésben, intelligenciában, kondícióban. S ha már itt tartok, hadd árulom gyorsan el, hogy az ántivilágban menynyit fociztunk — mezítláb —, eső után, tócsás talajon, hogy megtanuljunk a labdával másként bánni, hogy rájöttünk, hogy nem „fű alatt” kell paszszolni, hanem a levegőben és gurításra sikeredett hazaadásnál eszeveszetten kell rohanni a labda után, mert hátha „leül” egy pocsolyában. Persze, a magas passzot adni is érzékkel kellett — nem túl erősen, de nem is úgy, hogy az ellenfél elérje — meg aztán le is kellett venni a levegőből, de nem úgy, hogy elpattanjon. Nem vagyunk mi, uraim, egy kissé finnyásak, hogy csak a biliárdasztal-pálya létezik számunkra? És ha egyszer Torinóban, vagy Amszterdamban rossz talajon kell játszanunk, akkor mi a fontosabb: az alkalmazkodó készség-e, vagy a kéznél lévő mentség? Torinóban jó pálya. Nálunk jó kifogás? Nem tapsikolok örömömben, hogy hat (megcáfolva: két) öklözőnk profi szerződést kész aláírni. Több okból nem vagyok boldog. Az egyik, hogy nincs tudomásom róla, hogy ökölvívásban valóban ilyen jól állunk-e? Tényleg nélkülözhetünk-e abból a kevéskéből, ami van, hat, vagy vagy akár két versenyzőt? De üsse part, az illetőkben aligha van olimpiai érem, tegyük hát ezen túl magunkat. Csakhogy én egy időben tanulmányoztam a profi ökölvívás szerencsétlen „pofozógépeit”, akik pályafutásukat jobb esetben dadogva, félhülyén, rosszabb esetben tolókocsiban, még ennél is rosszabb esetben (?) a temetőben végzik be. Hosszú időt venne igénybe, ha most nekidarálnám magam, hogy felkutassam az idevágó (1982-es) statisztikát, így csak annyit jegyezhetek meg róla, hogy a kedves olvasó enyhén szólva nyomasztónak találná. Mert szégyen ide, szégyen oda, élnek a világban embertársaink, akiket az szórakoztat, ha valakit szemük láttára cafatokra vernek. De miért szállítanánk nekik mi is áldozatokat? Ronchetti Kupa Második lett a BSE Kedden este Barcelonában rendezték meg a női kosárlabda Ronchetti Kupa döntőjét. A szovjet Dinamo Novoszibirszk a BSE együttesével játszott, s 81:58 (45:30)-ra legyőzte a magyar csapatot. A szovjet gárda ezzel első ízben hódította el a trófeát. A BSE Szöllősi, Fodor, Németh, Nagy, Deák összeállításban kezdett, majd tartalékként Farkas, Sepsei és Knopp jutott szóhoz. Együttesünk tagjai közül egyedül Szöllősi volt elemében, aki 21 pontot szerzett. Németh Ágnes mozgásán meglátszott a korábbi sérülés. Tömegsportról a BS-ben Kirándul a család Kedden délelőtt a Budapest Sportcsarnok tanácstermében sajtótájékoztatót tartott a Budapesti Testnevelési és Sporthivatal. Ezúttal a tömegsporté volt a főszerep, négy napirendi pontban tájékoztatták a sajtó képviselőit. ■ Bresztyenszki László, a BTSH osztályvezetője a „Szeresd a várost!” utcai tömegfutóversenyről beszélt. Az OTSH-val szervezik, s olasz kezdeményezés kapcsán jött létre. Vivicitta névvel már hagyomány az olasz városok ilyen rendezvénye. Az idén harminc itáliai város, valamint Barcelona, Budapest, Brüsszel, New York és Lisszabon csatlakozott a programhoz Célja, hogy a műemlékeit megőrző városok egészséges embereket mondhassanak magukénak. A 12 km-es utcai tömegfutóverseny résztvevői a főváros kiemelkedő szépségű részein haladnak majd végig. Április 5-én 11 órakor rajtolnak a Margitszigetről, s ugyanide érkeznek vissza. Nevezni lehet március 24. és április 3. között, személyesen, a Budapesti Természetbarát Szövetségben, a III., IV., VIII., XI., XIV., XVIII., XIX., XXI. kerületi testnevelési sportfelügyelőségek irodáiban, valamint a Futcapest Klubnál. Nevezési díj 20 forint. Az elért eredményeket számítógépbe táplálják, majd elküldik a római központba, ahol a további városok versenyén elért eredményeket is rögzítve elkészítik a „Szeresd a várost!” tömegfutóverseny világranglistáját. Aki a 12 km-t 80 perc alatt teljesíti, felkerül erre a listára. A rendezők mintegy 4500 indulóra számítanak. Az Ellesse sportszergyártó cég minden résztvevőnek ajándékot ad, a férfiak és nők első három helyezettjei pedig értékes jutalomban részesülnek. Kovács György, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának munkatársa a „Kirándul a család” szabadidő akciósorozatról beszélt. 1983-tól 52 ezer család vett részt a különféle rendezvényeken. Az idei sorozat március 29-én kezdődik és június 8-án ér véget. Május 24-én a KISZ Budapesti Bizottsága és a BTSH közösen megrendezi az olimpiai ötpróba kerékpáros kispróbáját. Rajt a Hősök terén várhatóan 8.45 órakor. Az M3-as autópályán a 30. kilométernél fordulnak meg a résztvevők, s érkeznek vissza a Hősök terére. A célbaérkezés után versengési és szórakozási lehetőségek várják a kerékpárosokat és az érdeklődőket. Március 23-án 11 órakor indulnak el azok, akik vállalkoznak a Budapest-sprint tömegfutóverseny 8 km-es távjának teljesítésére. A BTSH és a Skála Áruház közös tavaszi idénynyitó futóversenyére a viadal napján 9—10.45 óráig lehet nevezni a helyszínen. Nevezési díj 50 Ft. Mint dr. Spiegl József, a BTSH elnöke elmondta, a rajt a III. kerületi Tímár utcai Goldberger-sporttelepen lesz, s onnan Budai alsórakpart — Petőfi-híd — Irinyi utca — Schönherz Zoltán utca — Bercsényi utca útvonalat érintve a futók a Skála-parkolóba érkeznek. Minden résztvevő ajándékot kap, a férfiak, nők és gyermekek mezőnyéből pedig az első három helyezett 10, 7 és ezer forintos vásárlási utalványt nyer. etdíjak jótékony hatása aligha marad el. Szinte biztos, hogy minden valamire való hazai atléta nekivetkőzik majd és rajthoz áll. Kit ne csábítanának a több ezer forintos trófeás pénzdíjak? Lesz ott majd tempó, küzdelem, taktikai csata, diadal és szomorú játék, minden, ami csak kelléke egy igazi futóversenynek. , A kérdés mindössze annyi: szükség van-e minderre? A tömegsportversenyek célja ugyanis köztudomásúan az — mint a sajtótájékoztatón is elhangzott —, hogy azokat nyerje meg a sportnak, akik addig idegenkedtek tőle, akik a mozgásszegény, egészségtelen életmódot folytatnak, akik , eddig még nem érezték a sport, a mozgás örömét. A győzelemre, helyezésekre — azaz a tiszteletdíjakra — esélyes, igazolt atlétákat aligha kell meggyőzni a sport értékéről. A tömegsportversenyek nem nekik készültek. Következésképp a trófeák sem. pgy- MAI MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH 8.20: Ego-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Zenekari muzsika 9.49: Csipkerózsika a gyerekeknek 10.05: Íróvá avatnak 10.37: Mi ez a gyönyörű? 10.52: Éneklő ifjúság 11.07: Debussy kamaramuzsikájából 12.45: Törvénykönyv 13.00: Purcell: Oda Szent Cecília napjára 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság melléklete 16.05: MR 10-14 17.00: Vizsgálatok nyomában — riport 17.20: Rácz Aladár cimbalmozik 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Szépen szóló fütyök — magyar népmese 18.25: Mai könyvajánlatunk 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiószínház: Cass McGuire szerettei 20.48: Wilhelm Furtwängler öröksége 21.30: Szintézis 22.20: Válaszok és választások összeállítás 22.30: Hangverseny 23.30: Klasszikus operettekből 0.15: Éjfél után PETŐFI 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Fúvó® polkák 12.30: Népi zene 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Sokféle 15.05: Hi-Fi varieté 16.05: Lehár operettjeiből 16.48: Diákfoci 17.08: Könnyűzenei újdonságokból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Latin ritmusok 19.05: Böngészde a zenei antikváriumban 20.05: Rockföldről érkezett 20.50: Magyarságkutatás 21.05: A Ray Conniff együttes felvételeiből 21.35: Nóták 22.00: Barátság slágerexpressz 22.30: Ön ugyebár tud görögül? — novella 22.50: Az élő népdal 23.20: Verbunkosok, nóták 0.15: Éjfél után 3. műsor 9.08: A magyar muzsika múltjából 9.38: Tokody Ilona és Karizs Béla operaáriákat énekel 10.03: Bach: Goldberg-változatok •11.10: Zenés játékokból 11.50: Zenekari muzsika 13.05: Szonda 13.35: Magyar zeneszerzők 14.20: Magnósok, figyelem! 15.00: Beethoven-változatok zongorán 16.00: Zenekari muzsika 17.00: Iskolarádió 17.30: Dzsessz 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Iskolarádió 19.35: Donizetti: Lammermoori Lucia 21.01: Az én falum, Sály 22.17: Zenei panoráma 22.54: Rádiószínház: Szavak, alkony, szavak TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor 8.55: Torna 9.00: Iskolatévé 9.55: Delta 10.35: Tiltott nyomozás — angol bűnügyi tévéfilm 11.50: Képújság 15.35: Iskolatévé 16.35: Hírek 16.40: A harcsa és horgászata — magyar kisfilm 17.10: A nyelv vlága 18.00: Liszt Ferenc — tévéfilmsorozat 19.10: Torna — Esti mese — Híradó 20.00: Századunk — végjáték a Duna mentén 21.10: A hét műtárgya 21.15: Parabola 21.50: Doktorrá fogadom — Mivel tartozom? — dokumentumműsor 22.55: Híradó 2. műsor 19.10: Nas Ekran 19.30: Ormányokkal és fogókkal — NSZK rövidfilm 20.00: Budapesti Tavaszi Fesztivál ’85 20.40: Kamera — A szovjet film történetéből 21.10: Híradó 21.30: Apák — NSZK tévéfilm 22.30: Képújság SZÍNHÁZAK Erkel Színház: Az álarcosbál (7). — Operaház: A rózsalovag (17). — Bábszínház: A három kismalac (Jókai tér — 10) A szarvaskirály (Népköztársaság útja ( 3). — Arany János Színház: Emil és a detektívek (3). — Játékszín: Himnusz — Mária Magdolna (7). — József Attila Színház: A hölgy fecseg és nyomoz (7). — Katona József Színház: Három nővér (7). — Mikroszkóp Színház: Valami változik (18). — Madách Színház: Egy lócsiszár virágvasárnapja (7). — Kamara: Páratlan páros (7). — Nemzeti Színház: Tartuffe (7). — Várszínház: János király (7). — Operettszínház: Bál a Savoyban (7) — A szélhámoskirály (Zsebszínház — 7). — Radnóti Miklós Színpad: Szép Ernő és a lányok. (7). — Thália Színház: Dekameron (7) — Körtánc (Stúdió — 18). — vidám Színpad: Szeretem a feleségem (7). — Vígszínház: A tizedes meg a többiek (7). — Pesti Színház: Megtört szívek háza (7). — Nagycirkusz: Van másik! (18). — ŐRI: Az úgynevezett régi jó világban (Korona cukrászda — 7). Népszínház: Nagy csalás (Gyöngyös — 3) Egérút (Nagyoroszi — 7) — Toronyóra lánccal (Körmend — 3) — Róza néni (Körmend — 7) — Gyalogcsillag (Dombóvár — 10, 2). — Békéscsabai Jókai Színház: Fiúk, lányok, kutyák (3) — Tea a szenátor úrnál (Hajdúböszörmény — 7). — Debreceni Csokonai Színház: Csongor és Tünde (7) — Koldusopera (MK — 7). — Győri Kisfaludy Színház: A revizor (5). — Kaposvári Csiky Gergely Színház: A nagy varázsló (13) — A vihar (7). — Kecskeméti Katona József Színház: A holdbéli csónakos (3) — Rozengildék huntzutságai (Kamara — 7). — Miskolci Nemzeti Színház: Ahogy tetszik (7). — Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház: Bástyasétány 77 (7). — Pécsi Nemzeti Színház: A köpeny (7) — Hagyaték (Kamara — 7) — Alice Csodaországban (Úttörőház — 3). — Szegedi Nemzeti Színház: Macbeth (7) — Tündér a padláson (Kisszínház — 3). Részletes szereposztás és moziműsor a Pesti Műsorban.