Magyar Hírlap, 1986. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

Magyar Hírlap AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA - TUDÓSÍTÁSOK 1986. március 1., szombat3 Lázár György Uljanovszkban (Fahsm­niv­ni-2 1 oldalról) dött. Lázár György virágkoszorút helyezett a Lenin-emlékműre. A program következő állomása a megyei pártbizottság volt. Itt Alekszandr Bolsov ismertette a dunántúlnyi nagyságú és egymil­lió 600 ezres lélekszámú megye fejlődését. Sor került az 560 ezer lakosú Uljanovszk város bemu­tatására is. Az egykori Szimbirszk különösen az utóbbi másfél év­tizedben fejlődött sokat: 1970 óta csaknem megkétszereződött a la­kosság. Az ipar gyorsan fejlő­dött, elsősorban a nehézipar. A VAZ gépkocsik több fajtáját itt gyártják. Lázár György átadta Kádár Já­nos üdvözletét a megye és a vá­ros vezetőinek, s röviden utalt a magyar küldöttségnek a kong­resszuson szerzett kedvező benyo­másaira, továbbá annak a véle­ményének adott hangot, hogy az ott tapasztaltakat és hallottakat a magyar párt- és állami vezetés is jól hasznosíthatja. Lázár György programja az Egyedi Nehézszerszámgépgyárban tett látogatással folytatódott. E gyár felépítéséről 1949-ben hoztak határozatot, és 1955 végén üzem­Lázár György bevezetőben át­adta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusára ér­kezett magyar küldöttség és sze­mély szerint Kádár János szívé­lyes üdvözletét. — Ezekben a napokban a világ közvéleményének figyelme Moszk­va felé fordul, ahol az SZKP XXVII. kongresszusa végzi tör­ténelmi jelentőségű munkáját — mondotta. — A Központi Bizott­ság politikai beszámolója, ame­lyet Mihail Gorbacsov elvtárs ter­jesztett elő, az eddig meghallga­tott felszólalások mély benyomást tettek rán­k. A beszámoló és a küldöttek igényes marxista-leni­nista elemzései nagy felelősséggel szólnak a Szovjetunió belső éle­téről, külpolitikájáról, a világ mai helyzetéről. Meggyőző képet adnak arról, hogy a szovjet nép lenini pártja vezetésével az el­múlt öt esztendőben is tovább ha­ladt a hét évtizede megkezdett úton, és a korábbinál nehezebb körülmények között is olyan ered­ményeket ért el a szocializmus építésében, amelyekre méltán büszke lehet A kongresszus ugyanakkor hűen tükrözi az élet minden területére kiterjedő meg­újulás igényét, az emberek tenni­­akarását, vonzó és lelkesítő prog­ramot ad a jövő számára. Küldöttségünk nagy figyelem­mel kísérte és teljes egyetértéssel fogadta a Szovjetunió bel- és kül­politikájáról a kongresszuson adott elemzést, állásfoglalást és programot, amely számunkra is fontos tanulságokkal szolgál, bíz­tatást és reményt nyújt a társa­dalmi haladás és a béke erői szá­mára szerte a világon. Az Önök városában tett láto­gatás alkalmat ad számunkra, hogy itt, a szülőhelyén is leró­juk tiszteletünket a nemzetközi proletariátus halhatatlan, vezére, Vlagyimir Iljics Lenin emléke előtt. Lenin életműve új irányt adott a századunk arculatát, az emberiség sorsának alakulását meghatározó társadalmi és politi­kai folyamatoknak, eszmei hagya­téka pártjaink és minden forra­dalmi erő számára, ma is az el­méleti tájékozódás és a gyakor­lati munka biztos és kimeríthe­tetlen kincsestára. Emlékeztetett rá, hogy Ulja­novszk a magyar és a szovjet nép barátságának is egyik szimbóly­be lépett az első részleg. Nap­jainkban számjegyvezérlésű szer­számgépeket megmunkáló köz­pontokat és nagy termelékeny­ségű különleges szerszámgépeket gyártanak. Az üzemben Alekszandr Marti­non, nemrégiben kinevezett ve­zérigazgató kalauzolta Lázár Györgyöt és kíséretét. Miniszter­­elnökünknek a gyár két műhelyét mutatták be. A magyar küldött­ségre igen jó benyomást tett a nagy műhelycsarnok, ahol nem csupán a korszerű technológiával törődnek, hanem azzal is, hogy a munkások jól érezzék magukat: zöld növények, saját teázó, szö­kőkút teszi otthonossá a gyári környezetet. A gyárlátogatás munkásgyűlés­sel fejeződött be, ahol először Vlagyimir Sutov mérnök-konst­ruktőr a magyarországi felsza­badító harcok egykori részvevője beszélt háborús élményeiről, majd pedig Raisza Pinyejeva, a gyár munkásnője köszöntötte mi­niszterelnökünket. Ezután Alek­szandr Bolsov emelkedett szólás­ra. A nagygyűlés részvevőinek nagy tapsa közepette lépett a szó­noki emelvényre Lázár György, ma. Népünk számon tartja és büsz­ke rá, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom idején száz­ezernyi magyar internacionalista fogott fegyvert azért, hogy orosz­­országi osztálytestvéreivel együtt védelmezze a fiatal szovjet hatal­mat. A magyar internacionalisták ott voltak és helytálltak Szim­­birszkben is. A szocializmus építésének ma­gyarországi tapasztalatairól szól­va Lázár György elmondta, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa a múlt év tavaszán kritikusan és mélyrehatóan elemezte helyzetün­ket és meghatározta tennivalóin­kat. Számbavéve a szocialista rendszer nyújtotta lehetőségeket és felmérve a realitásokat, azt a feladatot tűzte elénk, hogy belső tartalékaink feltárásával, a ha­tékonyság, a munkafegyelem, a minőség gyökeres megjavításával, a műszaki haladás meggyorsításá­val, a KGST­ tagállamaival foly­tatott együttműködés elmélyítésé­vel teremtsük meg a feltételét egy lendületesebb előrehaladás­nak. Ebben a szellemben dolgoz­tuk ki és kezdtük meg népgaz­daságunk VII. ötéves tervének végrehajtását.­­ A kitűzött cél elérése, a ma­gasabb követelmények teljesítése új megoldásokat, új módszereket is igényel. Ebből kiindulva hatá­roztuk el, hogy a szocializmus ál­talános törvényszerűségeire ala­pozva, nemzeti adottságainkat fi­gyelembe véve és a közös tapasz­talatok felhasználásával tovább fejlesztjük gazdaságirányítási gya­korlatunkat. Ennek keretében nö­velni kívánjuk a hatékony gaz­dálkodásban való anyagi érdekelt­séget, a szocialista demokrácia to­vábbi kibontakoztatásával pedig tág teret szándékozunk nyitni a dolgozó kollektívák alkotó kezde­ményezései számára. — Népünket a megbonthatat­lan barátság erős szálai fűzik a világ első szocialista államához, a Szovjetunióhoz. A magyar— szovjet kapcsolatok fejlesztésében — amelyek átfogják az élet min­den területét — meghatározó sze­repe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja internaciona­lista elvtársi együttműködésének. • Erről tanúskodnak a magyar párt­os kormányküldöttség 1983 júliu­sában a Szovjetunióban tett láto­gatásakor született megállapodá­sok és az a megbeszélés, amelyen a múlt év szeptemberében Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtár­sak áttekintették a magyar— szovjet kapcsolatok valamennyi lé­nyeges kérdését. — A világ népei tudják, hogy a Szovjetunió fennállása óta a békéért folytatott harc élvonalá­ban halad, hogy a szovjet nép minden más népnél nagyobb ál­dozatokat hozott a fasizmus fe­lett aratott győzelemért, amelynek 40. évfordulójáról az elmúlt év­ben az egész haladó emberiség megemlékezett. A Szovjetunió bé­keszerető lenini külpolitikájának, békekezdeményezéseinek a jelen­legi bonyolult nemzetközi hely­zetben is meghatározó szerepük van a feszültség csökkentéséért, a leszerelésért, az enyhülés útjá­ra való visszatérésért folytatott harciban.­­ A Magyar Népköztársaság külpolitikájának sarokköve volt és marad barátságunk és szövet­ségi kapcsolataink erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerző­dés és a KGST tagállamaival, a testvéri szocialista országokkal. Barátainkkal együtt a jövőben is következetesen síkraszállunk a nemzetközi feszültség csökkenté­séért, az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elvének­ tiszte­letben tartásáért, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kö­zötti párbeszéd folytatásáért.­­ A jövőben is maradéktalanul támogatjuk és magunkénak vall­juk a Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés békekezdeményezéseit. Mint kiemelkedően fontos eseményt üdvözöltük a genfi csúcstalálko­zót és a Gorbacsov elvtárs janu­ár 15-i nyilatkozatában megfogal­mazott, a nagy horderejű lesze­relési javaslatokat, amelyek célja az atomfegyverek teljes és általá­nos megsemmisítése, az emberi­ségnek a nukleáris háború veszé­lyétől való megszabadítása, a vi­lágűr militarizálásának megakadá­lyozása. A XXVII. kongresszuson­­megismételt és megerősített prog­ram a Szovjetunió békeszerető külpolitikájának olyan meggyőző bizonyítéka, amely méltán szá­míthat az emberek millióinak ro­­konsze­nvére és támogatására. Beszéde végén Lázár György a magyar kommunisták, egész dol­gozó népünk nevében további ki­emelkedő sikereket kívánt a Szov­jetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a XXVII. kong­resszuson hozandó határozatok végrehajtásához, a XII. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez, a Szovjetunió felvirágoztatásához. ★ Este a magyar pártküldöttség tagjai részt vettek a Lenin mú­zeum- és emlékkomplexumban rendezett ünnepi hangversenyen. Miniszterelnökünk beszéde MTI Külföldi Képszerkesztőség Moszkvai sajtóértekezlet Reagan válasza és a csúcs esélyei Az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának legfontosabb irá­nyairól, a szovjet-amerikai kap­csolatokról, a fegyverkezés meg­­fékezése és a leszerelés kérdései­ről, továbbá más időszerű nem­zetközi problémákról tartottak sajtóértekezletet pénteken Moszk­vában a kongresszusi sajtóköz­pontban. Georgij Kornyijenko, a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettese a sajtóértekezleten rá­mutatott, hogy a Központi Bizott­ság politikai beszámolójában je­lentős helyet foglalnak el a kül­politikai kérdések. A szovjet kül­politika azon a megállapításon alapszik, hogy a két társadalmi rendszer közötti történelmi vitát csak békés — társadalmi, gazda­sági és szociális — eszközökkel és semmiképpen sem katonai erő­vel lehet megoldani. Georgij Kornyijenko kijelentet­te, hogy a jelek szerint az Egye­sült Államok kormányzatának nem áll szándékában pozitív lé­péseket tenni a programban kitű­zött célok elérése érdekében. Erre engednek következtetni Reagan elnök közelmúltban tett kijelen­tései és a szovjet javaslatokra adott válaszok. Az első külügymi­niszter-helyettes egyidejűleg le­szögezte: a Szovjetunió nem en­gedi meg, hogy az Egyesült Álla­mok a maga javára megbontsa a katonai egyensúlyt, mint ahogy maga sem törekszik fölényre. Az amerikai csillagháborús tervek nem a biztonságot növelnék, ha­nem a fenyegetettséget. Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osz­tályának vezetője a szovjet javas­latokra adott amerikai válaszról elmondta, hogy az nem nevezhető konstruktívnak, s éppen a szovjet javaslatokkal ellentétes irányba mutat. Nem tartalmaz átfogó programot a legfontosabb problé­mák megoldására, feltételekhez köti a szovjet elképzelések elfoga­dását, s az Egyesült Államok ki­zárólag az erő pozíciójából kíván tárgyalni. A válasz nem tartalmaz döntést a világűrbeli fegyverke­zési hajsza megakadályozására vonatkozóan. Reagan elnök javas­lata alapján az Egyesült Államok hadászati síkon több mint kétsze­res fölénybe kerülne a Szovjet­unióval szemben, a szovjet fél­nek le kellene szerelnie jelenlegi hadászati erőit és az amerikai el­várásoknak megfelelően átépíteni azokat. A Szovjetunió erre nem hajlandó. Szergej Abromejev, a Szovjet­unió marsallja, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke hozzáfűzte, hogy az elnök tovább­ra is ijesztgeti az amerikai népet és a nemzetközi közvéleményt az állítólagos szovjet fenyegetéssel. Amerikai vélemény szerint a Szovjetunió az 1970-től 1985-ig terjedő időszakban 500 milliárd dollárral többet költött fegyver­kezési célokra, mint az Egyesült Államok. A számítás abszurd. Az Egyesült Államok ebben az időszakban kétbillió dollárt köl­tött, a Szovjetuniónak tehát 2,5 billió dollárt kellett volna katonai célokra fordítania. Ez kétbillió rubel. A Szovjetunió egész költ­ségvetése ebben az időszakban négybillió rubel volt. Georgij Kornyijenko egy kér­désre válaszolva kifejtette, hogy a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szovjet javaslat nem azonos az amerikai nulla­ megol­dással. Ez utóbbi ugyanis a Szov­jetunió európai és ázsiai ilyen esz­közeinek megsemmisítését is kö­veteli, ám nem veszi figyelembe a brit és francia rakétákat. • Kérdésekre válaszolva Leonyid Zamjatyin rámutatott, hogy a Szovjetunió továbbra is kész a nyári szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóra, de olyan találkozóra készül, amely valóban politikai eredményekre törekszik, és nem az a célja, hogy a két vezető még jobban megismerkedjék egymás­sal. ­ KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA 1 Koktél az NDK nagykövetségén H Gerhard Heim ezredes, a Né­­i­­met Demokratikus Köztársaság­­ katonai és légügyi attaséja az új NDK Nemzeti Néphadserege meg- H alakulásának 30. évfordulója al- U­kaiméból pénteken koktélt adott­­ a nagykövetségen. Az eseményen részt vett Kár-­­­páti Ferenc vezérezredes, honvé­­delmi miniszter, Barity Miklós­­ külügyminiszter-helyettes, vala­­mi­mint a Magyar Néphadsereg tá­ra­barnoki és parancsnoki karának­­ több tagja, illetve a társ fegy­­­­veres testületek számos vezető­­ képviselője. Jelen volt Jurij Szi­­p­valjov vezérőrnagy, a Varsói Szerv H­ződés egyesített fegyveres erői to­r­ parancsnoka magyarországi kép­­es viselőjének helyettese és Jurij Vo­li­dolazov vezérőrnagy, az ideigle­­ne­nesen hazánkban állomásozó szóv­al jet Déli Hadseregcsoport parancs­­oj­nokának első helyettese.­­ A koktélon, amelyen részt vett­­ Georg Folk, az NDK budapesti új nagykövetségének ideiglenes ügy­­­­vivője, ott volt a budapesti dip­­p­lomáciai képviseletek több veze­­­­tője, illetve katonai és légügyi at- B­taséja is. Magyar—NDK közlekedési tárgyalások 9 Orbán Lajos közlekedési mi­­­­niszter meghívására február 27— 19 28-án Magyarországon tartózko­­­­­dott Otto Arndt, az NDK közle­sz­kedési minisztere. A miniszteri­­ találkozón megtárgyalták a ma­­­­gyar­ NDK közlekedési kapcsolat­­ tok időszerű kérdéseit és megál­­­­lapították, hogy azok rendezettek,­­­­ s a két évvel ezelőtti miniszteri találkozó óta tovább fejlődtek, s Áttekintették a MÁV és az I­NDK vasutai közötti együttműkö- H dés helyzetét és megvizsgálták a­­ külkereskedelmi vasúti áru­szál-­­ lítások teljesítését, valamint a B kétoldalú árucsereforgalom és a B tranzitforgalom tapasztalatait is.­­ Elemezték továbbá a közúti fa-fu­varozás, valamint az NDK kikötő­­in keresztül történő szállítások­­ növelésének lehetőségeit. 1j Az NDK közlekedési miniszterét ! - fogadta Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is. Erim B TOT-küldöttség az NDK-ban B Eleki Jánosnak, a TOT főtitká­­­­rának vezetésével február 24. és­­ 28. között termelőszövetkezeti éj küldöttség látogatást­­ tett az­­ NDK-ban, a Kölcsönös Paraszt-S­­­egély Egyesülés (VdgE) meghívá­,­sára. A magyar küldöttség meg­­­­állapodást kötött az NDK part­­­­­nerszervezettel a két szervezet­­ együttműködéséről, a kapcsolatok­­ fejlesztéséről.­­ A magyar delegáció pénteken hazaérkezett. Magyar—líbiai sportegyüttműködés : Hazaérkezett Tripoliból az a 1j magyar sportvezető küldöttség, és amely az idei magyar—líbiai­­ sportegyüttműködési munkaterv­­ kidolgozásában vett részt. ■ A megállapodást dr. Maróti Jö­já­nos, az OTSH elnökhelyettese és ij dr. Khalifa Sabhat al-Bah, a Lí­­jí­biai Sportügyi Általános Népi Bi­­­­zottság tanácsosa írta alá. Dr. Ma­il­réti Jánost fogadta Agila Abu­­g Bahr, a­ Líbiai Sportügyi Általá­­­­nos Népi Bizottság elnöke is. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság El­­­­nöki Tanácsa dr. Fekete Károly­­­­nak, a Legfelsőbb Bíróság általá­nos elnökhelyettesének több év­tizedes mozgalmi tevékenysége elismeréseként, nyugdíjba vonulá­sa alkalmából a Magyar Népköz­­társaság Aranykoszorúval Díszí­tett Csillagrendje kitüntetést adományozta A kitüntetést Losonczi Pál, az­­ Elnöki Tanács elnöke pénteken is adta át. Jelen volt a kitüntetés úi átadásánál Katona Imre, az El­l­­nöki Tanács titkára és dr. Szil- M­­ereky Jenő, a Legfelsőbb Bíró­­tj­ság elnöke. ij Az Elnöki Tanács Unger Jó­s­­zsefnek, a Magyaróvári Kötött­­új árugyár igazgatójának nyugállo- 3 mányba vonulása alkalmából, és kiemelkedően eredményes mun­­­­kássága elismeréséül az Április­i Negyedike Érdemrendet adomá- B nyozta. A kitüntetést pénteken Cseh József ipari miniszterhe­lyettes adta át. ­ Washingtoni rádióadás Budapestről­ ­ Háromórás élő műsort sugár­­­­­zott Budapestről pénteken reg­­i­­gel az amerikai főváros egyik is népszerű rádióállomása, a Wash­­ir FM állomás. A rádió riportere, ■ Linda Sherman a budapesti rá­■ dió stúdiójából mutatta be szi­li­nes, zenés összeállításban a ma­il gyár fővárost, Magyarországot a jj hallgatóknak. A műsornak in­­­t­terjút adott Meggyes István, az­­ Országos Idegenforgalmi Hiva­­t­tal elnöke.­­ Az állomás most kezdte el sor­­­rozatát, amelyben összeállításokat is sugároz egy-egy országról, an­­yj­nak fővárosáról. A budapesti E műsor mindjárt a második volt itt a sorozatban. Átadási ünnepség Hanoiban CPham Vann­ Dong magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanács Pham Van Dongot, a Vietnami Kommunista Párt Po­litikai Bizotságának tagját, a Vi­etnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét 80. születésnapja alkalmából a ma­gyar és a vietnami nép barátsága, országaink együttműködésének el­mélyítése, valamint a béke és szo­cializmus ügyének előmozdítása terén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként a Magyar Népköz­­társaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke ebből az alkalomból levélben köszöntötte Pham Van Dongot. A vietnami kormányfőnek a ki­tüntetést a hanoi elnöki palotában megtartott ünnepélyes rendezvé­nyen Bényei Béla, hazánk vietna­mi nagykövete adta át. Az esemé­nyen jelen volt Truong Chinh, a VSZK államtanácsának elnöke, Nguyen Huu Tho, a Nemzetgyű­lés elnöke, a VKP Politikai Bi­zottságának több más tagja, to­vábbá Nguyen Co Thach külügy­miniszter. Nagykövetünk egyben átadta a VSZK kormányfőjének Lázár György miniszterelnök , az MSZMP KB és a Minisztertanács nevében küldött — köszöntő leve­lét. Pham Van Dong, köszönetet mondva a kitüntetésért, hangsú­lyozta: ez a megtiszteltetés érté­kes kifejezése a népeink, pártja­ink és kormányaink közötti szo­cialista internacionalista barát­ságnak. Elismerésük arra ösztö­nöz, hogy országunk vezetésével együtt továbbra is mindent meg­tegyünk népeink, a szocialista kö­zösség és a béke javára. Pham Van Dong kérte: tolmá­csolják köszönetét és üdvözletét Kádár János és Lázár György elvtársnak. * Pham Van Dong 1906. március 1-én született a dél-vietnám­i Quang­ Kam­ tartományban. 1925 óta tesz részt hazája felszabadító és munkásmozgalmában, életútja szorosan összeforrt a független, szocialista Vietnam megteremté­séért és megvédelmezéséért vívott sok évtizedes népi küzdelemmel. Már huszonhárom évesen veze­tő tisztséget töltött be az ifjúsági forradalmi szövetség déli szárnyá­ban. Forradalmi tevékenységéért 1929-ben a francia gyarmatosítók tízévi börönre ítélik, és száműzik Paule Condor szigetére. A börtön­ből 1936-ban szabadult, illegális forradalmi tevékenységét ezután Hanoiban folytatta, immár a For­radalmi Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának tagjaként. A Vietnami Demokatikus Köz­társaság kikiáltásakor a népi ál­lam kormányának pénzügyminisz­terévé nevezik ki. Az ellenállási küzdelemben a párt központi bi­zottságának megbízásából Közép- Vietnam déli részén dolgozott. 1949-től a párt KB tagja, a kor­mányfő helyettese. Az egész vi­lág megismerte a nevét 1954-ben, amikor a francia gyarmatosítók fölötti győzelem diplomáciai elis­meréséért folyt a küzdelem. Pham Van Dong vezette a VDK küldött­ségét a genfi tárgyalásokon. 1955-től a VDK, 1976-tól az új­raegyesült Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. 1951 óta a párt Politikai Bizottságának tagja. Felelős tisztségeiben megbecsü­lést és tekintélyt szerzett hazájá­nak. Faluvégi Lajos Varsóban Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tegnap Varsó­ban megbeszélést folytatott Man­fred Gorywaoda miniszterelnök­helyettessel, a lengyel kormány tervbizottságának elnökével. Meg­vizsgálták, hogyan halad az 1986 —1890-es tervegyeztetés kereté­ben kötött megállapodások vég­rehajtása, és különös figyelmet fordítottak a termelési együttmű­ködés bővítésének kérdéseire. Fa­luvégi Lajos találkozott a lengyel központi gazdasági irányítás fe­lelős személyeivel, akiket tájékoz­tatott a Magyar Népköztársaság ötéves tervéről, a terv kidolgozá­sának módszereiről és a gazda­sági irányítási rendszer tovább­fejlesztéséről. (MTI) Talán elmozdulunk a holtpontról Kedvezmény a kukoricának Tengeri és törökbúza: lám, két, máig élő, bár jobbára csak tájnyelvi titulusa a kukoricának jelzi, hogy a törökök segedel­mével, de voltaképp Ameriká­ból, annak is délibb tájairól származó növényünk milyen te­­kervényes utat járt be. Rejtelem dolgában máig kísért e régmúlt, hiszen hol exportképesek va­gyunk e fontos állateledelből, amely történelmünk sanyarúbb szakaiban néptáplálékként is szolgált, hol meg jön a hivatali feddés: termesszünk többet! Miként napjainkban is. Ke­zemben Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter levele, amit minden állami gazdaság és téesz vezetője meg­kapott még januárban, s amely­ben az ő premizálhatóságukról, s ami lényegesebb: adókedvez­ményről, felárnövelésről olvas­hatni.­­ Aminek következménye­ként hozzávetőleg egymilliárd forinttal javulhat az ágazat jö­vedelmezősége — mondja ki a végsummát dr. Eke István, a MÉM növénytermesztési oszt­­tályvezető-helyettese. — Ezek a levelek itt már arról tanúskod­nak, hogy sok helyütt megértet­ték e dilemma súlyát. íme: a Szabolcs megyei Székely-Ra­­mocsaháza Termelőszövetkezet 20, a szendrői gazdaság 28 szá­zalékkal növeli a tavalyihoz ké­pest a kukorica vetésterületét az idei tavaszon. Együttesen február derekáig 180 levél fu­tott be arra a pályázatra, amit a minisztérium írt ki, három ka­tegóriában. Március 15-ig kell bejelenteni a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainál a pályázási szándé­kot, ahol is nyilvántartásba ve­szik a jelentkezőket, majd az év utolsó hónapjának derekáig, az értékelés rangsorolásával juttat­ják el a tanácsok hozzánk az eredményt. — Mintha nemigen lenne ma­gyar nemesítésű kukoricahib­ridünk ... — Alig egy százalékán talál­ható az országos vetésterületnek — így Eke doktor. — A hatva­nas években ugyan a szegedi és a martonvásári kutatók neki­lendültek a hibridizációnak, ké­sőbb a franciáktól, a jugoszlá­­voktól vettünk vonalakat, majd hibrideket közvetlenül az USA- ból is. Nálunk 1976-tól ívelt föl a Pioneer nevű amerikai kuko­ricahibrid, amely mára a termő­­terület 85 százalékát uralja. Verhetetlennek mutatkozik, amibe belejátszik, hogy az USA kukoricaövezete és hazánk meg­felel egymásnak éghajlat dolgá­ban. Alapelvünk, hogy a legna­gyobb termőképességű és a leg­jobb minőségű vetőmagot adjuk a gazdaságoknak. — Kritika ért sok jó földű gazdaságot, amiért alábbhagyott e növény termesztésével, ám meg kell adni: csakis jól fölfo­gott anyagi érdekeik szerint cselekedtek. Magyarán, elégte­lennek minősítik már a felvá­sárlási árat, ami nem ismeri el a különféle ipari anyagok — műtrágya, növényvédő szerek és így tovább — árnövekedését. S ugyebár most sem adnak majd többet a kukoricáért? —Valóban marad a régi fel­­vásárlási ár, de a hektáronkénti 800 forintos nagyüzemi adóked­vezmény önmagában is 800 mil­lió forinttal javítja a pozíciót, mert ennyivel csökkenti a költ­ségeket.­­ Az idén 1 millió 150 ezer hek­tár kukorica az országos vetés­előirányzat, aminél csak az 1981-es volt nagyobb 12 ezer hektárral. Minden idők legna­gyobb átlaghozamait érték el ugyan a hatodik ötéves terv fo­lyamán a gazdaságok, ám a jö­vedelmezőség romlott, mégpe­dig évről évre. Hogy megáll-e az 1986-os esztendőben ez a ten­dencia, az még a jövő titka, de már korántsem rejtély: fent és lent megvan, legalábbis a szán­dékbeli harmónia. A tavalyi 6,5 millióról 7,3 millió tonnára gya­rapítani a kukorica mennyisé­gét, ez most a cél,­­ így teljesít­hető a 16 millió tonnában meg­szabott idei gabonaprogram. K.N.

Next