Magyar Hírlap, 1986. október (19. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

c­s Könyvtárat neveztek el Rácz Pálról (MTI) Rácz Pálról, hazánk kö­zelmúltban elhunyt ENSZ-képvi­­selőjéről nevezte el könyvtárát New Yorkban a Kelet-nyugati Biztonsági Tanulmányok Intéze­te Rácz Pál az intézet igazgató tanácsának és végrehajtó bizott­ságának aktív tagja volt New York-i kiküldetése idején. A hétfői névadó ünnepségen Várkonyi Péter méltatta azt, hogy az intézet ilyen módon em­lékezik meg Rácz Pálról. Megállapította: hazánk külpoli­tikáját a békére, a biztonságra, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésé­re irányuló törekvés jellemzi, a magyar külpolitika elő kívánja segíteni azt, hogy növekedjék a világon a megértés, az együttmű­ködés, erősödjék, szilárduljon a béke. Megjelent és beszédet mondott az avató ünnepségen Peter Jan­kowitsch, az Osztrák Köztársa­ság külügyminisztere is, aki kü­lönösen meleg szavakkal szólt a két szomszédos országnak az európai enyhülés érdekében kifej­tett együttműködéséről 1986 október 1., szerda NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Szükséges és lehetséges Európában a tényleges leszerelés (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés útján kell halad­nunk, hogy érvényesülhessenek az Alapokmányban megfogalmazott elvek. És éppen ezen elvek érvénye­sítésének szándéka, az azokban megjelölt nemes célok eléréséhez szükséges korszerű feltételek meg­teremtésének igénye, a világ ál­lamai közötti kölcsönös egymás­rautaltság ténye vezérelte kormá­nyomat, amikor, kilenc más tag­ország kormányával együtt, levél­ben fordult az ENSZ főtitkárához, és javasolta, hogy tűzzék napi­rendre a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszerének meg­teremtését. Amikor javasoljuk a nemzet­közi kapcsolatok valamennyi te­rületét felölelő biztonsági rend­szer létrehozásának érdekében az annak alapelveit összefoglaló ok­mány kidolgozását, akkor az ál­lamok közötti kapcsolatokban még gyakran tapasztalható szem­benállás és bizalmatlanság helyett széles körű nemzetközi együttmű­ködés alapjainak közös kidolgo­zását kezdeményezzük Meggyő­ződésünk ugyanis, hogy korunk­ban egyetlen állam biztonsága sem garantálható mások rovására. En­nek megfelelően úgy véljük, hogy a nemzetközi biztonságot is a ma­ga összetettségében, a politikai, katonai, gazdasági és emberi­sé­g Magyar Népköztársaság kor­mánya úgy ítéli meg, hogy a je­lenlegi világhelyzet az ENSZ min­den tagállamától fokozott erőfe­szítéseket kíván, mert valamennyi ország felelős azért, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az egész emberiség sorsát veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok megállítá­sa és visszafordítása érdekében E tekintetben kiemelkedő jelen­tőségű a világ sorsáért különle­ges felelősséggel tartozó nagyha­talmak tevékenysége. Ezért a nemzetközi közvélemény üdvö­zölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű ve­zetőinek egy évvel ezelőtt meg­tartott genfi találkozóját, amely bizonyos értelemben kiinduló pontja volt a szovjet—amerikai A Magyar Népköztársaság kor­mányának őszinte meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mainak kezdeményezései a tö­megpusztító fegyverek felszámo­lására az ezredfordulóig, vala­mint a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentésére Európában jó alapot adnak ah­hoz, hogy az egymással szemben álló szövetségi rendszerek között a katonai egyensúly a lehető leg­alacsonyabb szinten valósuljon meg. A csökkentési folyamat be­indítása érdekében minden meg­levő leszerelési fórumot ki kell használni, és egyetlen kölcsönö­sen elfogadható kompromisszu­mos lehetőséget sem szabad elsza­lasztani. Kiemelkedő jelentőségűnek tart­juk ebből a szempontból is az atomkísérletekre több mint egy éve egyoldalúan vállalt és azóta többször megújított szovjet mora­tóriumot. Bátorító, hogy a nem­zetközi közvélemény széles köre lép fel egyrészt az atomfegyver­­kísérletek teljes eltiltásáért, más­részt az atomfegyverek különböző fajtáinak felhalmozása és a fegy­verkezési verseny világűrre való kiterjesztése ellen Ez vélemé­nyünk szerint meggyőző bizonyí­téka annak, hogy az eltérő érde­kek és társadalmi rendszerek biz­tonságos együttélésének és együtt­működésének igénye korunk pa­rancsoló szükségszerűségévé vált Mi úgy véljük, hogy a fegyver­nyerőkkel összefüggésben kell fel­fognunk. Ez gyakran megkövete­li korábbi álláspontjaink újraér­tékelését, és a kornak megfelelő nézetek kialakításával a problé­mák mindenki számára elfogad­ható megoldásának közös kere­sését. Mindehhez megítélésünk sze­rint kiváló kereteket biztosít az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak a nemzetközi együttműkö­dés szinte minden területét fel­ölelő tevékenysége, amelyben le­hetőség nyílik minden érintett ál­lam érdekeinek összehangolására. A világpolitikában jelenleg egy­idejűleg hat az enyhülés és a konfrontáció irányzata. Az ellent­mondásos nemzetközi helyzetet súlyos feszültségek terhelik, mi­közben az emberiség válaszút elé érkezett. Mi abban bízunk, és a Magyar Népköztársaság kormánya annak érdekében tevékenykedik, hogy a nem túl távoli jövőben is­mét felülkerekedjék az enyhülés, a nemzetközi együttműködés irányzata. E tevékenységünkben bátorít bennünket az a világban egyre inkább tért hódító felisme­rés, hogy az ellentmondásokat, problémákat nem lehet erőn ala­puló politikával megoldani. Ebből táplálkozik az a meggyőződésünk, hogy az ENSZ-közgyűlés mosta­ni, 41. ülésszaka jelentős mérték­ben hozzájárulhat a pozitív világ­­politikai irányzatok erősítéséhez viszonyban és általában a világ­­politikában azóta tapasztalt né­hány kedvező jelenségnek To­vábbra is nagy figyelemmel és vá­rakozással kísérjük a két ország kapcsolatainak alakulását, és re­méljük, hogy a megbeszélések vé­gül olyan csúcstalálkozóhoz ve­zetnek a nem túl távoli jövőben, amely kedvezően befolyásolhatja majd az emberiség jövőjének ala­kulását. Megítélésünk szerint ko­runkban a két nagyhatalom kö­zötti feszültséget, bizalmatlansá­got olyan építő, érdemi megálla­podásoknak kell eloszlatniuk, amelyek a felhalmozott fegyver­­készletek csökkentéséhez, a lesze­reléshez, a kölcsönösen előnyös, széleskörű együttműködéshez ve­zetnek. Kezes megfékezésének sürgető kényszerét minden tagállamnak át kell éreznie, és ennek megfe­lelően kell cselekednie az embe­riség egésze, s benne saját népe érdekében is. Ebből kiindulva őszintén reméljük, hogy vala­mennyi állam építő szellemben reagál a nukleáris kor kihívásá­ra és az azok tényleges megoldá­sát célzó javaslatainkra. Tudatában vagyunk annak, hogy a világpolitikai légkör, a nemzetközi kapcsolatok általános állapota jelentős befolyással bír az egyes térségek, országcsopor­tok helyzetének alakulására, mi­közben természetesen e régiók fejlődése, problémái is hatnak a nemzetközi helyzetre Ahogy egyetlen más állam, úgy Magyar­­ország sem lehet közömbös a tőle távoli földrészek, országos hely­zetének alakulása iránt, hiszen azokat a nemzetközi helyzetben közvetve, kétoldalú kapcsolatai­ban pedig közvetlenül is érzékeli. Különös aggodalommal tekintünk az egyes térségekben kialakult akut válsághelyzetekre Az elmúlt négy évtized történelmi tapaszta­latai arra tanítanak bennünket, hogy bármilyen helyi, regionális konfliktus súlyosan veszélyezteti nemcsak az adott térség, hanem a világ békéjét és biztonságát is. Következésképpen valamennyi ENSZ-tagállam elemi érdeke meg­követeli az ilyen konfliktusok bé­kés, tárgyalások útján történő rendezését a térség atomfegyvermentes öve­zetté nyilvánítását, a magyar kor­mány messzemenően támogatja. Növekvő aggodalommal tekin­tünk az utóbbi évek legújabb, s egyben talán egyik legkiélezet­­tebb válsághelyzetére: a közép­­amerkai és a Karib-térségre, ahol tovább nőtt a feszültség, súlyos­bodtak a térség országainak szu­verenitását fenyegető cselekmé­nyek. Támogatjuk a politikai megoldást kereső őszinte törek­véseket, a Contadora-csoport erő­feszítéseit. Az erőszak, a fegyve­res beavatkozás bátorítása — akár közvetett úton — nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg, élezi a feszültséget. Afrika politikai és gazdasági gondjai is messze túlnőnek a föld­rész határain, és csak széles körű nemzetközi összefogással orvosol­hatók. Ennek érdekében tesznek erőfeszítéseket az Egyesült Nem­zetek Szervezete és a különböző szakosított és regionális szerveze­tek is. Ennek ellenére, egyre ve­szélyesebbé válik az Afrika déli részén kialakult helyzet. A világ közvéleménye egybe­hangzóan és felháborodottan ítéli el Dél-Afrika embertelen, fajül­döző rendszerét, annak kiterjesz­tését a húsz éve jogtalanul meg­szállva tartott Namíbiára, és Pre­toriának a térség megrendítését célzó, a szomszédos szuverén ál­lamok ellen irányuló agresszív cselekedeteit. Kormányom síkra­­száll az ENSZ Biztonsági Taná­csának Namíbia függetlenségére vonatkozó határozatai feltétel nélküli végrehajtása mellett, sür­geti az alapvető emberi jogok sú­lyos és törtleges megsértését je­lentő faji elkülönítési rendszer haladéktalan felszámolását Tá­mogatja a fajüldöző Dél-Afrika ellen kötelező és átfogó szank­ciók bevezetését, az egész térség problémáinak megoldását célzó akcióprogram végrehajtását, ezen nyugvó politikai érdekek fo­lyamatos összeegyeztetése szük­séges ahhoz, hogy a világgazda­ság és alkotóelemei, a nemzet­­gazdaságok és gazdasági integrá­ciók kedvező körülmények kö­zött, növekedésre irányuló gazda­ságpolitikát valósíthassanak meg. Hazámnak is alapvető érdeke olyan világgazdasági környezet megteremtése, amely kedvező jel­ Magyarország földrajzi helyze­téből, történelmi hagyományaiból és lehetőségeiből adódóan külön­leges figyelmet fordít Európára, amelyet tágabb szülőföldünknek tekintünk. Közvetlenül és érzé­kenyen érintenek bennünket az európai események, amelyek szé­lesebb összefüggésben természe­tesen a világpolitika szerves ré­­­szét képezik. Reménnyel töltenek el bennün­ket az európai biztonság és együttműködés folyamatának több mint egy évtizedes tapasz­talatai. Igaz, hogy az egymással szemben álló két katonai-politikai csoportosulás viszonyában alap­vető változás még nem követke­zett be Európában, és nem sike­rült mind ez ideig csökkenteni a fegyveres erők felduzzasztott létszámát, s a fegyverzetek, köz­tük a legpusztítóbb nukleáris esz­közök és más tömegpusztító fegy­verfajták irracionális, felhalmo­zott készleteit sem A fellobbanó feszültségek ereje és káros követ­kezményei azonban valamelyest enyhültek az európai állmaközi kapcsolatokban, és a folyamat ke­retében született a közelmúltban fontos megállapodás Stockholm­ban a háború veszélyének csök­kentéséről Európában. Európa értékes tapasztalatokat szerzett a különböző társadalmi rendszerű, más katonai szövetség­be tartozó, valamint a semleges és el nem kötelezett államok bé­kés együttműködése, kölcsönös egymásra utaltsága és bizalomra épülő együttműködése számos le­Ebben az összefüggésben úgy véljük, szükségszerűvé és egyben lehetségessé vált, hogy Európa meginduljon a tényleges leszere­lés útján. Ezt a célt hivatottak szolgálni a Varsói Szerződés tag­államainak Budapesten megfogal­mazott javaslatai az európai ha­gyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének át­fogó programjáról. Meggyőződé­sünk, hogy ezek a javaslatok reá­lisak, időszerűek és kellően rugal­masak ahhoz, hogy érdemi tár­gyalások m­gkezdésének alapjául szolgáljanak. Szeretnénk remélni, hogy a budapesti kezdeményezés eredményeként a politikai enyhü­lés katonai enyhüléssel egészül ki, és ily módon hasonló jelentő­ségűvé válhat, mint az 1969. évi budapesti felhívás, amely földré­szünk életében történelmi ese­ményként értékelhető helsinki ér­tekezlethez vezetett. Bízom abban, hogy az elmon­dottakból is egyértelművé vált­ tételeket biztosít a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődé­séhez. Ez elősegítené gazdasági célkitűzéseink valóra váltását is. Ezért készek vagyunk — az ENSZ többi tagállamával együtt — el­fogadni minden olyan javaslatot, meghozni minden olyan intézke­dést, amely közelebb hozza az említett célokat a megvalósulás­hoze­rületén. E téren Magyarország is kitűnő és gyümölcsöző tapaszta­latokra hivatkozhat. A harminc­öt részvevő állam képviselői ál­tal 1975-ben Helsinkiben aláírt záróokmányra az elmúlt évtized­ben a kelet-nyugati kapcsolatok sajátos rendszere épült. E rend­szer az évtized súlyos feszültsé­gei közepette is bizonyította, hogy az érdekközösség képes minden­fajta ellentétet, súlyos feszültsé­get és bizalmi válságot is tompí­tani. Éppen ezért tanulságosak e tapasztalatok a világpolitikai helyzet egészének fejlődése szem­pontjából is Hazánk érdekelt a helsinki fo­lyamat továbbvitelében, és min­dent megtesz ennek érdekében. Ennek bizonysága a tavaly ősszel Budapesten megtartott kulturális fórum sikeres lebonyolítása, va­lamint a részvevő kormánykül­döttek és kulturális személyisé­gek részéről benyújtott több száz javaslat és ajánlás Az együttmű­ködés fejlesztésének irányait ille­tően úgy véljük, hogy valamennyi részvevőnek a záróokmány egy­séges értelmezésére, mindhárom kosár kiegyensúlyozott kezelésé­re, és az ajánlások széles körű megvalósítására kell törekednie. Bécsben, a semleges Ausztria fő­városában hamarosan megkezdő­dik a folyamat sorrendben har­madik utótalálkozója. Őszintén reméljük, hogy ez jelentős állo­mása lesz a részvevő államok együttműködésének további el­mélyítésében, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, külkapcsolatait az ENSZ Alapokmányának szellemé­ben alakítja. Közvetlen célunk, hogy belső építőmunkánkhoz a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsuk. Ennek megfelelően igyekszünk tevékeny részt vállalni a világbéke meg­óvását, a nemzetközi biztonság erősítését célzó erőfeszítésekben. őszinte együttműködésre törek­szünk politikai, gazdasági, em­beri és minden más területen is mindazokkal, akik erre valóban készek, akik megértik az egymás jogait és érdekeit tiszteletben tar­tó sokoldalú nemzetközi együtt­működés, az államok közötti jó kapcsolatok fontosságát, felisme­rik, hogy létérdekük a kapcso­latok bővítése, szorosabbra fűzé­se, az államok közötti bizalom megteremtése és erősítése a nem­zetközi kapcsolatok minden terü­letén. A világhelyzet fokozott erőfeszítést kíván Ki kell használni a kompromisszum lehetőségeit Különleges figyelmet fordítunk Európára Bízunk a budapesti kezdeményezés folytatásában MTI Külföldi Képszerkesztőség Támogatunk minden kezdeményezést a válsághelyzetek felszámolására Napjainkban kézenfekvőbb, mint valaha, hogy semmilyen más lehetőség nem nyílik a vál­sághelyzetek igazságos, tartós rendezésére, mint a minden érin­tett fél részvételével folytatott építő szellemű tárgyalások. A Magyar Népköztársaság kész támogatni minden olyan kezde­ményezést, amely a válsághelyze­tek felszámolását célozza Meg­győződése, hogy az ENSZ-ben is az őszinte, közös útkeresésnek, a megoldás irányába vivő együtt­működésnek, és nem a konfron­tációnak kell jellemeznie a re­gionális válsághelyzetekről foly­tatott vitákat. Az a véleményünk, hogy még közel sem merült ki a regionális konfliktusok rendezé­sére kínálkozó politikai eszközök mára Közös érdekünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok általáno­san elfogadott alapelveivel össz­hangban újabb és újabb formá­kat, megoldásokat keressünk Vonatkozik ez valamennyi re­gionális problémára, így a közel­­keleti válságra, amelyben tartós és igazságos megoldást hozhat az ENSZ égisze alatt, minden érde­kelt fél részvételével megtartan­dó nemzetközi értekezlet. Ennek előkészületeit mihamarabb meg kell tenni. Az iraki-iráni konf­liktusra, amelynek valódi megol­dása csak az immár hét éve tartó értelmetlen háború békés úton történő, haladéktalan befejezése esetén lehetséges. Az Afganisztán körül kialakult helyzetre, ahol megítélésünk sze­rint az utóbbi időben megnőttek az ellenségeskedések megszünte­tésének esélyei. A délkelet-ázsiai térség országainak kezdeménye­zései, erőfeszítései azt a reményt táplálják, hogy a problémákat kö­zösen megoldva, a térség a béke, az együttműködés és a stabilitás övezetévé válhat. Ugyanígy a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság javaslatainak elfogadása is előmozdítaná a Koreai-félsziget békéjének és biztonságának meg­teremtését, Korea békés, demok­ratikus alapon történő egyesíté­sét E javaslatokat csakúgy, mint Az emberi jogok érvényesülése­­ társadalmunk egyik alapelve A világszervezet keretében folytatott együttműködésnek fon­tos mérföldkövei az emberi jogok tárgyában létrejött nemzetközi egyezmények, mindenekelőtt a polgári és politikai, valamint gaz­dasági, szociális és kulturális jo­gokról szóló nemzetközi egyez­ségokmányok, amelyek elfogadá­sának 20. évfordulójáról ebben az évben emlékeznek meg világszer­te. Hazámban az emberi jogok ér­vényesülése és védelme az ország társadalmi rendszerének egyik alapelve. A magunk részéről tár­sadalmunk politikai intézményei­nek, jogalkotásának fejlesztése, a szocialista demokrácia folyama­tos kiterjesztése, valamint nem­zetközi kötelezettségeink teljesí­tése révén mozdítjuk elő az em­beri jogok tiszteletben tartásá­nak ügyét. Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk az Egyesült Nemze­tek Szervezete fórumain az em­beri jogok biztosítása, illetve a tömeges és súlyos jogsértések fel­számolása érdekében tett erőfe­szítéseknek. Szeretném külön is hangsúlyozni, hogy kormányom igen hasznos és építő jellegű együttműködést alakított ki a nemzetközi egyezmények végre­hajtását figyelemmel kísérő nem­zetközi testületekkel, s úgy véli, hogy az emberi jogok egyetemes érvényesülését nagyban elősegíte­né, ha minél több állam csatla­koznék ezekhez a szerződésekhez. Az emberi jogok egyetemes ér­vényesítésének igénye természe­tesen magában foglalja a nemze­tiségek jogainak biztosítását és védelmét is. Magyarországon a nemzeti egység fontos alkotó ele­me az országban élő nemzetisé­gek minden tekintetben egyenjo­gú részvétele a társadalom poli­tikai, gazdasági és kulturális éle­tében. Létük és kollektív jogaik intézményes, demokratikus kere­teinek garantálásával államunk a hazánkban élő nemzetiségek ön­azonosság-tudatának fejlődését segíti. A humanitárius, emberi jogi és szociális kérdésekben kialakult többoldalú együttműködés továb­bi kibontakoztatása és erősítése meggyőződésünk szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az átfo­gó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséhez. Napjaink reali­tásai közé tartozik, hogy az álla­mok biztonságának erősödése el­választhatatlan az emberi jogok megvalósítása érdekében kifejtett erőfeszítésektől. A nemzetközi, biztonság megszilárdítását ugyan­is — más szférák mellett — hu­manitárius területen is követi az államok közötti együttműködés fejlesztése. Az ENSZ a maga esz­közeivel továbbra is jelentős sze­repet kell játsszék ebben. Az elmúlt évtizedek fontos tör­ténelmi tapasztalata, hogy minél erősebb a különböző társadalmi rendszerű országok, a világ or­szágai között a gazdasági együtt­működés, annál szilárdabb talaj­ra épülhetnek a politikai kapcso­latok. 1986 — nemzetközi békeév, amelynek kölcsönös megértést és együttműködést szorgalmazó fel­hívása nagy figyelmet keltett a világ valamennyi országában, így hazánkban is. Ennek szellemében biztosíthatom önt, elnök úr arról, hogy a magyar küldöttség építő szellemben kezeli az előttünk álló hetekben megvitatandó kérdése­ket, kész erejéhez mérten hozzá­járulni a jelen közgyűlés munká­jának sikeréhez, ahhoz, hogy a 41. ülésszak valóban érzékelhetően előmozdítsa a világbéke megóvá­sát, az általános politikai légkör javítását, a sokoldalú nemzetközi együttműködést — fejezte be be­szédét Várkonyi Péter külügymi­niszter. ★ Várkonyi Péter külügyminisz­ter hétfőn a világszervezet szék­helyén folytatta tárgyalásait. Találkozott Faruk as-Saraa szí­riai külügyminiszterrel, majd Dante Caputo argentin külügy­miniszterrel, s végül Enrique Iplesias uruguayi külügyminisz­terrel is. A megbeszélések során a fontosabb nemzetközi kérdések megvitatásán túl foglalkoztak a kétoldalú kapcsolatok továbbfej­lesztésével. A keddi ülésen hangzott el Pe­ter Jankowitsch osztrák külügy­miniszter beszéde. Az ülésszakon ismét felszólal­hatott Norodom Szihanuk, a „Demokratikus Kambodzsa", vagyis a törvényes kormány ellen küzdő kambodzsai erők elnöke New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhe­lyén hétfőn megkezdődött az úgynevezett ,,77-ek csoportjához" tartozó országok külügyminiszte­reinek ez évi tanácskozása. 1986 - nemzetközi békeév A nemzetközi gazdasági biztonsági rendszerért A világgazdaság jelenlegi hely­zete, sajnos, nem ad okot derűlá­tásra. Sokan és sok helyütt kere­sik a világgazdasági válság ked­vezőtlen hatásai kivédésének út­jait. Az a véleményünk, hogy csakis minden ország számára el­fogadható megoldást tekinthetünk reálisnak, megvalósíthatónak és célravezetőnek, ezt diktálják hosszú távú közös érdekeink a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenlő, igazságos, az országok szuverenitását és jogos érdekeit tiszteletben tartó átalakításában. Ezen törekvések természetes fó­rumai az ENSZ és szakosított szervezetei. Az e szervezetekben elfogadott nagy jelentőségű dokumentumok megfelelő alapot nyújtanak egy nemzetközi gazdasági biztonsági rendszer kialakításához. Ideje, hogy megkezdjük a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat vezérlő demokratikus alapelvek valóra váltását, ami alapja lehetne a kölcsönös előnyökön nyugvó, megkülönböztetésektől mentes, a kölcsönös bizalom, a megbízható­ság elvein és gyakorlatán alapuló rendszernek. A sokszor jelentős mértékben eltérő gazdasági, és r.

Next