Magyar Hírlap, 1987. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-19 / 42. szám
______________________ Gigászi küzdelem a vízbetöréssel Kiválasztás (3. oldal) Jobb a termés a tavalyinál (4. oldal) Politika és valóság A szocializmus országainak együttesében hazánkra aligha mondható az, hogy a szocializmus formálásában görcsösen ragaszkodik egyfajta, korábban egyedül üdvözítőnek hitt modellhez. Politika és valóság - a tudomány közvetítésével - kölcsönösen formálják egymást, s ennek nyomán alakult ki, erősödik az alkalmazkodó készség a változó belső és külső föltételekhez. A politika gyakorlatába beépült az a fölismerés, hogy a társadalmi folyamatok által fölvetett új kérdések új válaszokat követelnek. Az élet sokszorosan bebizonyította, hogy a dogmákba való merevedéssel szemben az állandó megújulásra való készség szolgálja valójában a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztésének ügyét. Az útkeresés persze természetesen mindig hordoz kockázatot magában. Hazánkban - és most már a szocialista világban is - egyre szűkül azoknak a tábora, akik megkérdőjelezik a gazdasági reform és a szocialista demokrácia fejlesztésének szükségszerűségét. Egyre inkább arra helyeződik a hangsúly, hogy elég következetesek, célratörőek vagyunk-e ezeknek, a jelenünket és jövőnket meghatározó társadalompolitikai céloknak a megvalósításában. S ezzel együtt egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a kérdés: sűrűsödő konfliktusaink közepette - amelyek a reform és a szocialista demokrácia bővülése nélkül még súlyosabbak lennének -, milyen irányban haladunk? Szocializmuskép. E fogalom néhány esztendeje használatos a társadalomtudósok, ideológusok körében, s lényegében ezt a fogalmat „vették célba" négy esztendeje az országos ideológiai konferencia részvevői, előadói. Markánsabb körvonalazása, árnyalása időszerű ma is, mert sok téves nézettel vagy illuzórikus fölfogással szemben szükséges tudatosítani a szocializmus kiküzdött értékeit. Szegeden ma országos elméleti tanácskozás kezdődik, mely A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései hazánkban címet viseli. Politikusok, tudósok, ideológusok tartanak előadásokat történelmi utunkról és közgondolkodásunkról, társadalomképünkről és a nyolcvanas évek társadalmi folyamatairól, gazdasági útkeresésünkről és politikai intézményrendszerünk fejlesztésének lehetséges módozatairól. Ennek kapcsán nem megkerülhető - mert a tanácskozás lényegét, célját sűríti magába - egy idézet a párt XIII. kongreszszusának határozatából: „A társadalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai földolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igényli a tudományok közreműködését. E feladat megoldásában fontos állomásnak ígérkezik a szegedi eszmecsere. Bánki András VSZ-találkozó Szófiában ✓ (MTI) A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei 1987. február 18-án Szófiában találkozót tartottak, amelyen az emberi jogokkal és humanitárius együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A Magyar Népköztársaság képviseletében dr. Bényi József külügyminiszter-helyettes vett részt az ülésen. Lázár György olaszországi látogatásának második napja Kapcsolataink bővülése közös érdek Miniszterelnökünk Francesco Cossigánál kiküldött munkatársunk, Pintér Dezső telefonjelentése Rómából. Szerdán, olaszországi hivatalos látogatásának második napján Lázár György miniszterelnök látogatást tett Amintore Fanfaninál, a szenátus elnökénél, valamint Nilde Jotti aszszonynál, a képviselőház elnökénél. Mint a megérkezés óta lezajlott korábbi tárgyalásokon, e megbeszéléseken is elsősorban a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről volt szó. Az együttműködés fejlesztésében a törvényhozó testületeknek is szerep jut, ami nemcsak a két eltérő szövetségi rendszerhez tartozó ország hagyományosan jó viszonyát erősíti, hanem kedvez az európai együttműködés ügyének is. További, még tartalmasabb kapcsolatra van szükség, ami pedig a nemzetközi fellépést illeti: az együttműködéshez nem csupán az Interparlamentáris Unió, hanem más — európai — keretek is rendelkezésre állhatnak. Több mint egy évtizede politikusok, közéleti személyiségek részvételével sikeres magyar— olasz fórumokat rendeztek. Ilyen jellegű tanácskozások — az újabb viszonyoknak megfelelő formában — ezután is segíthetnék a széles körű érdemi párbeszédet. Ahogy Amintore Fanfani megjegyezte Lázár Györgynek: „Önök a Duna völgyében, mi pedig a mediterrán medencében különösen érdekeltek vagyunk a béke megszilárdításában.” A magyar kormányfő egyetértett tárgyaló partnereivel: az őszinte dialógus, a bizalom állandó erősítése az egyetlen járható út Európa számára. Lázár Györgyöt déli 12 órakor az Elnöki Palotában fogadta Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság elnöke, aki bevezetőben nem mulasztotta el megemlíteni, hogy kellemes személyes emlékek fűzik Magyarországhoz — a hetvenes években magánemberként családjával járt hazánkban. Örömmel nyugtázta, hogy mind az olasz, mind a magyar kormány kedvezőnek értékeli és szélesíteni kívánja a két ország együttműködését. Üdvözölte, hogy hazánk tevékeny részt (Folytatása a 6. oldalon) Francesco Cossiga államfő (jobboldali) találkozója Lázár Györggyel a Quirinale palotában MTI Külföldi Képszerteszteség Bécs: nyugati javaslat a kisebbségek jogairól (MTI) Kanada, más nyugati országokkal együtt, szerdán újabb, a kisebbségek jogaival kapcsolatos javaslatot terjesztett elő a bécsi utótalálkozóm. A javaslat szerint az államok vállalják, hogy nem akadályozzák a nemzeti, a vallási, a nyelvi kisebbségekhez tartozók kapcsolatainak megteremtését, ápolását más országokban élő, velük nyelvükben, kultúrájukban rokon személyekkel, sem az utazásoknál, sem a tájékoztatásban, sem az érintkezésben Ekkehard Eickhoff, az NSZK nagykövete szerdán a sajtó előtt emlékeztetett arra, hogy az emberi jogokkal foglalkozó, korábbi ottawai szakértői találkozón a magyar küldöttség javaslatot terjesztett be a nemzeti kisebbségek kérdésében, indítványozva, hogy azok teljes egyenjogúságán túl biztosítsanak számukra különleges előjogokat sajátosságaik megőrzése, fejlesztése érdekében. Pretoria ellen Újabb szankciótervezet a Biztonsági Tanács előtt (TASZSZ, Reuter) Az ENSZ afrikai tagországai határozattervezetet terjesztettek kedden a Biztonsági Tanács elé, és ebben valamennyi tagállamra nézve kötelező szankciók elfogadását javasolták a fajüldöző dél-afrikai rendszer ellen. Tizenkilenc pontból álló tervezetük szerint egyebek közt tilos lenne katonai téren együttműködni a Dél-afrikai Köztársasággal, új beruházásokhoz hitelt adni, nyersolajat és kőolajszármazékokat eladni neki, illetve cukrot, vasércet, acélt és krugerlandokat (aranyérméket) vásárolni tőle. A javasolt szankciók között szerepel a légiforgalom leállítása is a Dél-afrikai Köztársaság és az ENSZ tagállamai között. A Biztonsági Tanács már több alkalommal vitatott meg hasonló javaslatokat, ám azok elfogadását az Egyesült Államok és Nagy- Britannia vétója eddig mindig meghiúsította. : Pi Rkhisihv 20. évfolyam, 42. szám POLITIKAI NAPILAP 1987. február 19., csütörtök Szír alakulatok Bejrútban Dzsemajel gazdasági segélyt kér Nyugat-Európától[$) (Reuter, BTA, DPA) A BTA bolgár hírügynökség bejrúti tudósítója szerint a libanoni fővárosban szerdán harckocsioszlopok jelentek meg Ezek feltehetőleg Szíriai páncélosokból állnak. Szerdán a bejrúti rádió is azt jelentette, hogy a szíriai hadsereg különleges alakulatai megkezdték bevonulásukat a libanoni fővárosba. A BTA szerint a rádióközlemény forrása a síita Amal mozgalom Az Amal az elmúlt napokban heves harcokat vívott a palesztin menekülttáborok védőivel, illetve a Libanoni Kommunista Párt (LKP) és a drúz Haladó Szocialista Párt (HSZP) erőivel. Egyes források szerint az Amal számos állását elvesztette az LKP és a HSZP alakulataival szemben. A DPA és a UPI szerdán arról adott hírt, hogy Gazi Kanani dandártábornok, a szíriai hírszerzés libanoni tevékenységének vezetője közölte a szemben álló felekkel, hogy Szíria véget vet az összecsapásoknak. Egyidejűleg utasította a libanoni hadsereg és a rendőrség, valamint a szíriai hadsereg tagjaiból álló vegyes alakulatokat, hogy szerezzenek érvényt a tűzszünetnek, s lépjenek fel az ellenszegülő milicistákkal szemben. Az egyik szunnita rádióadó szerint Damaszkusz kilátásba helyezte, hogy további csapatokat vezényel Libanonba, ha 24 órán belül nem szűnnek meg az öszszecsapások. Az Amal libanoni síita szervezet milicistái szerdán feloldották a bejrúti Bordzs El-Baradzsne és Satila, valamint a dél-libanoni Rasidije menekülttáborok négy hónapja tartó ostromzárát. Bejrút nyugati részében ugyanakkor újabb heves harcok robbantak ki az Amal, valamint a vele szembenálló baloldali és drúz fegyveresek között. Ez a szerdán reggel meghirdetett tűzszünet kudarcát jelenti. Amin Dzsemajel libanoni államfő az egyik kuvaiti lapnak adott interjújában a nyugateurópai országokhoz fordult sürgős segélyért. Szerinte Libanonnak egy azonnali, az amerikai Marshall-tervhez hasonló segítségnyújtásra lenne szüksége. Túl a mélyponton? (5. oldal) Döntő szakaszban ■ kódexper (7. oldal) Polgár kontra Forintos (8. oldal) A nemzetközi békeév tapasztalatai Sikeres hazai programok Az ENSZ Éve és a Nemzetközi Békeév magyarországi rendezvényeinek összehangolására alakult nemzeti bizottság szerdán Várkonyi Péter külügyminiszter elnökletével megtartotta záróülését. A tanácskozáson Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára számolt be az 1986-os békeév hazai eseményeiről. Bevezetőben a Nemzetközi Békeévvel kapcsolatos ENSZ-deklarációt idézve hangsúlyozta, hogy a béke és a leszerelés nemcsak a kormányok, hanem a társadalmi erők ügye is. Megállapította, hogy az ezen alapuló együttműködés jutott kifejezésre a nemzeti bizottság összetételében, illetve a békeév magyarországi programjában és annak megvalósításában is. • Ezt követően Várkonyi Péter a nemzeti bizottság tevékenységéről szólva kifejtette, hogy az ENSZ éve és a nemzetközi békeév betöltötte hivatását. Jelentős mértékben bővültek a nemzetközi — s ezen belül a hazai — közvéleménynek a világszervezetre vonatkozó ismeretei, és további ösztönzést kapott a világszerte egyre erősödő békemozgalom. Hangsúlyozta, hogy e két nagyszabású nemzetközi akció sikeréhez Magyarország is hozzájárult: a nemzeti bizottság munkájához szorosan kapcsolódva az Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság eredményes munkát végzett. Utalt arra, hogy a programokról, azok eredményeiről az ENSZ főtitkárát is tájékoztatják. A nemzetközi békeév kiemelkedő jelentőségű eseményének tartotta azt a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtésére vonatkozó kezdeményezést, amelyet tíz szocialista ország képviseletében a magyar delegáció terjesztett elő a világszervezetben Kiemelte, hogy hazánk cselekvő részt vállalt a javaslat kidolgozásában, és azóta is aktív szerepet játszik a kezdeményezés továbbvitelében, tartalmi elemeinek kidolgozásában. (MTI) Várkonyi Péter beszélett Fotó: Soós Lajos Marjai József athéni tárgyalásai Athénban tárgyal Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Szerdán megbeszélést folytatott Kosztasz Szimitisszel, a görög kormány nemzetgazdasági miniszterével. A találkozón megvitatták a görög—magyar gazdasági kapcsolatok helyzetét, fejlesztésük lehetőségeit. Véleményt cseréltek a kelet-nyugati, valamint a KGST és a Közös Piac közötti gazdasági együttműködésről. A magyar kormány elnökhelyettese a nap folyamán tárgyalt Anasztassziosz Peponisz görög ipari, energiaügyi és technológiaügyi miniszterrel. Marjai Józseffel együtt magyar vállalatvezetők is érkeztek Athénba, akik egyidejűleg az együttműködés konkrét kérdéseiről, az üzleti lehetőségekről tárgyalnak a görög fél képviselőivel. (MTI) Sarlós István felszólalása A lakáshelyzet javítása - közügy Ülést tartott az Országgyűlés építési bizottsága Szerdán délelőtt az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Stadinger István elnök vezetésével megvitatta és elfogadta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tájékoztatóját az 1986. évi lakásépítési feladatok teljesítéséről, valamint az 1987. évi tervről. A tanácskozáson megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. Gyöngyösi István, az ÉFEDOSZ titkára. A tavalyi esztendőre 62,5—65 ezer lakás megépítését irányozta elő a terv, amit az országos teljesítés jelentősen felülmúlt, mert több mint 69 ezer új otthon készült el. Állami forrásból 6,5—7 ezer lakás volt a tervek között, ehelyett 7630 épült meg, magánerőből pedig a tervezett 56—58 ezerrel szemben több mint 61 ezer. A túlteljesítés eredményeként ezer lakosra számítva 6,6 új lakás létesült, ami az utóbbi évek európai átlagának megfelelő. Somogyi László szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy hosszú évek óta nem volt példa a lakástervek ilyen mértékű túlteljesítésére. A reális értékeléshez azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ez elsősorban a magánlakás-építők érdeme, akiket nemcsak a beköltözés vágya sürgetett a mielőbbi beköltözésben, hanem az új házadórendelet híre is: az 1986. december 31-ig átadott házak még 25 év elkészülök pec (Folytatás: a Tavaly több mint 60 ezer magánlakás épült, köztük a legszebbeket Az év lakóháza címmel tüntette ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Képünkön az egyik díjazott épület MTI Fotó