Magyar Hírlap, 1987. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

_­_____________________ Gigászi küzdelem a vízbetöréssel Kiválasztás (3. oldal) Jobb a termés a tavalyinál (4. oldal) Politika és valóság A szocializmus országainak együttesében hazánkra aligha mondható az, hogy a szocializ­mus formálásában görcsösen ra­gaszkodik egyfajta, korábban egyedül üdvözítőnek hitt modell­hez. Politika és valóság - a tu­domány közvetítésével - kölcsö­nösen formálják egymást, s en­nek nyomán alakult ki, erősödik az alkalmazkodó készség a vál­tozó belső és külső föltételek­hez. A politika gyakorlatába be­épült az a fölismerés, hogy a tár­sadalmi folyamatok által fölvetett új kérdések új válaszokat köve­telnek. Az élet sokszorosan be­bizonyította, hogy a dogmákba való merevedéssel szemben az állandó megújulásra való kész­ség szolgálja valójában a szo­cialista társadalmi viszonyok fej­lesztésének ügyét. Az útkeresés persze természe­tesen mindig hordoz kockázatot magában. Hazánkban - és most már a szocialista világban is - egyre szűkül azoknak a tábora, akik megkérdőjelezik a gazda­sági reform és a szocialista de­mokrácia fejlesztésének szükség­szerűségét. Egyre inkább arra helyeződik a hangsúly, hogy elég következetesek, célratörőek vagyunk-e ezeknek, a jelenün­ket és jövőnket meghatározó társadalompolitikai céloknak a megvalósításában. S ezzel együtt egyre gyakrabban fogalmazó­dik meg az a kérdés: sűrűsödő konfliktusaink közepette - ame­lyek a reform és a szocialista demokrácia bővülése nélkül még súlyosabbak lennének -, milyen irányban haladunk? Szocializmuskép. E fogalom néhány esztendeje használatos a társadalomtudósok, ideológu­sok körében, s lényegében ezt a fogalmat „vették célba" négy esztendeje az országos ideoló­giai konferencia részvevői, elő­adói. Markánsabb körvonalazá­sa, árnyalása időszerű ma is, mert sok téves nézettel vagy il­luzórikus fölfogással szemben szükséges tudatosítani a szocia­lizmus kiküzdött értékeit. Szegeden ma országos elmé­leti tanácskozás kezdődik, mely A szocializmus fejlődésének idő­szerű kérdései hazánkban címet viseli. Politikusok, tudósok, ideo­lógusok tartanak előadásokat történelmi utunkról és közgon­dolkodásunkról, társadalomké­pünkről és a nyolcvanas évek társadalmi folyamatairól, gazda­sági útkeresésünkről és politikai intézményrendszerünk fejleszté­sének lehetséges módozatairól. Ennek kapcsán nem megkerül­hető - mert a tanácskozás lé­nyegét, célját sűríti magába - egy idézet a párt XIII. kongresz­­szusának határozatából: „A tár­sadalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk leg­fontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai földolgozása. A párt és az ál­lam a döntések megalapozásá­ban mindinkább igényli a tudo­mányok közreműködését. E fel­adat megoldásában fontos állo­másnak ígérkezik a szegedi esz­mecsere. Bánki András VSZ-találkozó Szófiában ✓ (MTI) A Varsói Szerződés tag­államainak külügyminiszter-he­lyettesei 1987. február 18-án Szó­fiában találkozót tartottak, ame­lyen az emberi jogokkal és hu­manitárius­­ együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A Magyar Népköztársaság képviseletében dr. Bényi József külügyminiszter-helyettes vett részt az ülésen. Lázár György olaszországi látogatásának második napja Kapcsolataink bővülése közös érdek Miniszterelnökünk Francesco Cossigánál kiküldött munkatársunk, Pintér Dezső telefonjelentése Rómából. Szerdán, olaszországi hivata­los látogatásának második nap­ján Lázár György miniszterel­nök látogatást tett Amintore Fanfaninál, a szenátus elnöké­nél, valamint Nilde Jotti asz­­szonynál, a képviselőház elnö­kénél. Mint a megérkezés óta lezajlott korábbi tárgyalásokon, e megbeszéléseken is elsősor­ban a két ország kapcsolatai­nak szorosabbra fűzéséről volt szó. Az együttműködés fejlesz­tésében a törvényhozó testüle­teknek is szerep jut, ami nem­csak a két eltérő szövetségi rendszerhez tartozó ország ha­gyományosan jó viszonyát erő­síti, hanem kedvez az európai együttműködés ügyének is. To­vábbi, még tartalmasabb kap­csolatra van szükség, ami pe­dig a nemzetközi fellépést ille­ti: az együttműködéshez nem csupán az Interparlamentáris Unió, hanem más — európai — keretek is rendelkezésre állhat­nak. Több mint egy évtizede poli­tikusok, közéleti személyiségek részvételével sikeres magyar— olasz fórumokat rendeztek. Ilyen jellegű tanácskozások — az újabb viszonyoknak meg­felelő formában — ezután is segíthetnék a széles körű érde­mi párbeszédet. Ahogy Amin­tore Fanfani megjegyezte Lá­zár Györgynek: „Önök a Duna völgyében, mi pedig a medi­terrán medencében különösen érdekeltek vagyunk a béke megszilárdításában.” A magyar kormányfő egyetértett tárgyaló partnereivel: az őszinte dialó­gus, a bizalom állandó erősí­tése az egyetlen járható út Európa számára. Lázár Györgyöt déli 12 óra­kor az Elnöki Palotában fogad­ta Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság elnöke, aki beve­zetőben nem mulasztotta el megemlíteni, hogy kellemes személyes emlékek fűzik Ma­gyarországhoz — a hetvenes években magánemberként csa­ládjával járt hazánkban. Öröm­mel nyugtázta, hogy mind az olasz, mind a magyar kormány kedvezőnek értékeli és szélesí­teni kívánja a két ország együttműködését. Üdvözölte, hogy hazánk tevékeny részt (Folytatása a 6. oldalon) Francesco Cossiga államfő (jobboldali) találkozója Lázár Györggyel a Quirinale palotában MTI Külföldi Képszert­eszteség Bécs: nyugati javaslat a kisebbségek jogairól (MTI) Kanada, más nyugati or­szágokkal együtt, szerdán újabb, a kisebbségek jogaival kapcsola­tos javaslatot terjesztett elő a bécsi utótalálkozóm. A javaslat szerint az államok vállalják, hogy nem akadályozzák a nemzeti, a vallási, a nyelvi kisebbségekhez tartozók kapcsolatainak megte­remtését, ápolását más országok­ban élő, velük nyelvükben, kul­túrájukban rokon személyekkel, sem az utazásoknál, sem a tájé­koztatásban, sem az érintkezés­ben Ekkehard Eickhoff, az NSZK nagykövete szerdán a sajtó előtt emlékeztetett arra, hogy az em­beri jogokkal foglalkozó, koráb­bi ottawai szakértői találkozón a magyar küldöttség javaslatot terjesztett be a nemzeti kisebb­ségek kérdésében, indítványozva, hogy azok teljes egyenjogúságán túl biztosítsanak számukra kü­lönleges előjogokat sajátosságaik megőrzése, fejlesztése érdekében. Pretoria ellen Újabb szankciótervezet a Biztonsági Tanács előtt (TASZSZ, Reuter) Az ENSZ afrikai tagországai határozatter­vezetet terjesztettek kedden a Biztonsági Tanács elé, és ebben valamennyi tagállamra nézve kö­telező szankciók elfogadását ja­vasolták a fajüldöző dél-afrikai rendszer ellen. Tizenkilenc pont­ból álló tervezetük szerint egye­bek közt tilos lenne katonai té­ren együttműködni a Dél-afrikai Köztársasággal, új beruházások­hoz hitelt adni, nyersolajat és kő­olajszármazékokat eladni neki, il­letve cukrot, vasércet, acélt és krugerlandokat (aranyérméket) vásárolni tőle. A javasolt szank­ciók között szerepel a légiforga­lom leállítása is a Dél-afrikai Köztársaság és az ENSZ tagálla­mai között. A Biztonsági Tanács már több alkalommal vitatott meg hasonló javaslatokat, ám azok elfogadá­sát az Egyesült Államok és Nagy- Britannia vétója eddig mindig meghiúsította. : P­i Rkhisihv 20. évfolyam, 42. szám POLITIKAI NAPILAP 1987. február 19., csütörtök Szír alakulatok Bejrútban Dzsemajel gazdasági segélyt kér Nyugat-Európától[­­$) (Reuter, BTA, D­PA) A BT­A bolgár hírügynökség bejrúti tu­dósítója szerint a libanoni fővá­rosban szerdán harckocsioszlo­pok jelentek meg Ezek feltehető­leg Szíriai páncélosokból állnak. Szerdán a bejrúti rádió is azt je­lentette, hogy a szíriai hadsereg különleges alakulatai megkezd­ték bevonulásukat a libanoni fő­városba. A BTA szerint a rádió­közlemény forrása a síita Amal mozgalom Az Amal az elmúlt napokban heves harcokat vívott a palesztin menekülttáborok védőivel, illet­ve a Libanoni Kommunista Párt (LKP) és a drúz Haladó Szocia­lista Párt (HSZP) erőivel. Egy­es források szerint az Amal számos állását elvesztette az LKP és a HSZP alakulataival szemben. A DPA és a UPI szerdán arról adott hírt, hogy Gazi Kanani dandártábornok, a szíriai hírszer­zés libanoni tevékenységének ve­zetője közölte a szemben álló fe­lekkel, hogy Szíria véget vet az összecsapásoknak. Egyidejűleg utasította a libanoni hadsereg és a rendőrség, valamint a szíriai hadsereg tagjaiból álló vegyes alakulatokat, hogy szerezzenek érvényt a tűzszünetnek, s lépje­nek fel az ellenszegülő milicis­­tákkal szemben. Az egyik szunnita rádióadó szerint Damaszkusz kilátásba he­lyezte, hogy további csapatokat vezényel Libanonba, ha 24 órán belül nem szűnnek meg az ösz­­szecsapások. Az Amal libanoni síita szerve­zet milicistái szerdán feloldották a bejrúti Bordzs El-Baradzsne és Satila, valamint a dél-libanoni Rasidije menekülttáborok négy hónapja tartó ostromzárát. Bejrút nyugati részében ugyan­akkor újabb heves harcok rob­bantak ki az Amal, valamint a vele szembenálló baloldali és drúz fegyveresek között. Ez a szerdán reggel meghirdetett tűz­szünet kudarcát jelenti. Amin Dzsemajel libanoni ál­lamfő az egyik kuvaiti lapnak adott interjújában a nyugat­európai országokhoz fordult sür­gős segélyért. Szerinte Libanon­nak egy azonnali, az amerikai Marshall-tervhez hasonló segít­ségnyújtásra lenne szüksége. Túl a mélyponton? (5. oldal) Döntő szakaszban ■ kódexper (7. oldal) Polgár kontra Forintos (8. oldal) A nemzetközi békeév tapasztalatai Sikeres hazai programok Az ENSZ Éve és a Nemzetkö­zi Békeév magyarországi rendez­vényeinek összehangolására ala­kult nemzeti bizottság szerdán Várkonyi Péter külügyminiszter elnökletével megtartotta záró­ülését. A tanácskozáson Barabás Mik­lós, az Országos Béketanács fő­titkára számolt be az 1986-os bé­keév hazai eseményeiről. Beve­zetőben a Nemzetközi Békeévvel kapcsolatos ENSZ-deklarációt idézve hangsúlyozta, hogy a bé­ke és a leszerelés nemcsak a kormányok, hanem a társadal­mi erők ügye is. Megállapította, hogy az ezen alapuló együttmű­ködés jutott kifejezésre a nemze­ti bizottság összetételében, illet­ve a békeév magyarországi prog­ramjában és annak megvalósítá­sában is.­­ • Ezt követően Várkonyi Péter a nemzeti bizottság tevékenysé­géről szólva kifejtette, hogy az ENSZ éve és a nemzetközi béke­év betöltötte hivatását. Jelentős mértékben bővültek a nemzet­közi — s ezen belül a hazai — közvéleménynek a világszervezet­re vonatkozó ismeretei, és továb­bi ösztönzést kapott a világszer­te egyre erősödő békemozgalom. Hangsúlyozta, hogy e két nagy­szabású nemzetközi akció sike­réhez Magyarország is hozzájá­rult: a nemzeti bizottság munká­jához szorosan kapcsolódva az Országos Béketanács és a Ma­gyar ENSZ Társaság eredményes munkát végzett. Utalt arra, hogy a programokról, azok eredmé­nyeiről az ENSZ főtitkárát is tá­jékoztatják. A nemzetközi békeév kiemel­kedő jelentőségű eseményének tartotta azt a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtésére vonatkozó kezde­ményezést, amelyet tíz szocia­lista ország képviseletében a ma­gyar delegáció terjesztett elő a világszervezetben Kiemelte, hogy hazánk cselekvő részt vál­lalt a javaslat kidolgozásában, és azóta is aktív szerepet játszik a kezdeményezés továbbvitelében, tartalmi elemeinek kidolgozásá­ban. (MTI) Várkonyi Péter beszél­ett Fotó: Soós Lajos Marjai József athéni tárgyalásai Athénban tárgyal Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Szerdán megbeszélést folyta­tott Kosztasz Szimitisszel, a gö­rög kormány nemzetgazdasági miniszterével. A találkozón meg­vitatták a görög—magyar gazda­sági kapcsolatok helyzetét, fej­lesztésük lehetőségeit. Véle­ményt cseréltek a kelet-nyugati, valamint a KGST és a Közös Piac közötti gazdasági együttmű­ködésről. A magyar kormány elnökhe­lyettese a nap folyamán tárgyalt Anasztassziosz Peponisz görög ipari, energiaügyi és technológia­ügyi miniszterrel. Marjai Józseffel együtt magyar vállalatvezetők is érkeztek Athénba, akik egyidejűleg az együttműködés konkrét kérdé­seiről, az üzleti lehetőségekről tárgyalnak a görög fél képviselői­vel. (MTI) Sarlós István felszólalása A lakáshelyzet javítása - közügy Ülést tartott az Országgyűlés építési bizottsága Szerdán délelőtt az Országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága Stadinger István elnök vezetésével megvitatta és elfogad­ta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tájékoztató­ját az 1986. évi lakásépítési feladatok teljesítéséről, valamint az 1987. évi tervről. A tanácskozáson megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. Gyön­gyösi István, az ÉFEDOSZ titkára. A tavalyi esztendőre 62,5—65 ezer lakás megépítését irányoz­ta elő a terv, amit az országos teljesítés jelentősen felülmúlt, mert több mint 69 ezer új ott­hon készült el. Állami forrásból 6,5—7 ezer lakás volt a tervek között, ehelyett 7630 épült meg, magánerőből pedig a tervezett 56—58 ezerrel szemben több mint 61 ezer. A túlteljesítés eredményeként ezer lakosra számítva 6,6 új lakás létesült, ami az utóbbi évek európai át­lagának megfelelő. Somogyi László szóbeli ki­egészítésében kiemelte, hogy hosszú évek óta nem volt pél­da a lakástervek ilyen mértékű túlteljesítésére. A reális érté­keléshez azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ez elsősorban a magánlakás-építők érdeme, akiket nemcsak a be­költözés vágya sürgetett a mi­előbbi beköltözésben, hanem az új házadórendelet híre is: az 1986. december 31-ig átadott­­ házak még 25 év elkészülök pec (Folytatás: a­ Tavaly több mint 60 ezer magánlakás épült, köztük a legszebbeket Az év lakóháza címmel tüntette ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Képünkön az egyik díjazott épület MTI Fotó

Next