Magyar Hírlap, 1987. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

2 1987. március 2., hétfő NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Moszkvai hippik, punkok és rockerok javaslata A Fekete Angyal békülni kíván A MOSZKVAI hippik, pun­kok, rockerek, break- és fém­­zenerajongók csoportjainak ve­zetői hivatalos javaslattal for­dultak a szovjet főváros rend­őri szerveinek vezetőihez: ves­senek véget közösen annak a konfliktusnak, amely közöttük és a „ljuberek” között alakult ki. Február 26-án az „Ogonyok” című lap szerkesztőségében ta­lálkozót rendeztek a javaslatot tevő fiatalok és a szovjet bel­ügyminisztérium négy, bűnügyi kérdésekkel foglalkozó magas rangú munkatársa között. Az ifjúsági csoportok képviselői­nek véleménye szerint a moszk­vai rendőrség ez idáig nem tett semmilyen hatékony lépést a „ljuberek” rendbontásainak megfékezéséért. A megbeszélésre azután ke­rült sor, hogy február 22-én tüntetést tartottak, amelyen a pontosított adatok szerint több mint ezer fiatal (többségében a fémzene rajongói) vett részt, s amelyen a „ljuberek” agresz­­szivitása ellen tiltakoztak. A „ljuberek” Moszkva Lju­­berci nevű elővárosának és kör­nyékének ifjú lakói, akik „a szovjet fiatalság erkölcsi tisz­taságáért”, a „tömegkultúra be­áramlása ellen” lépnek fel. Ezek a fiatalok esténként a fővárosba utaznak, ahol olyan összetűzéseket provokálnak a rockerekkel, punkokkal, hip­pikkel, a heavy metal rajongói­val, amelyek nem ritkán vere­kedéssé fajulnak. Az ilyen ma­gatartás ellen nemcsak a „heavy metal’-rajongók (14— 17 éves kamaszok kis létszámú csoportja) tiltakoznak élénken, hanem azok is, akik úgy érzik, minden ifjúsági áramlatnak lét­joga van. Erről beszélt a találkozó egyik szervezője, az „Ogonyok” munkatársa, Vlagyimir Jakov­lev is, akit, miközben egy cik­kéhez anyagot gyújtott, szin­tén megtámadtak a „ljuberek”, csak azért, mert egy rockfesz­tivál jelvényét viselte. A szerkesztőségben rendezett találkozón a moszkvai rendőr­ség képviselői egyhangúlag el­ítélték az erőszakot mint a fia­talok egyes csoportjai közötti el­lentét „megoldási” módját, s felszólították őket, cselekedje­nek a törvényes keretek között. A rendőri szervek egyébként nem avatkoztak be a február 22-i tüntetésbe. A moszkvai fiatalok olyan javaslatot terjesztettek elő, amely nemcsak a konfliktus rendezését, hanem egy a cso­portok közötti koordinációs központ létrehozását is szorgal­mazza, amelynek munkájában a szovjet fiatalok legnagyobb tömegeit egyesítő szervezet, a Komszomol is részt venne. A Komszomol ugyanis első­ként tett lépéseket a nézetelté­rés lecsendesítésére, s a közeljö­vőben moszkvai városi bizott­sága „békéltető találkozót” kí­ván rendezni. A találkozó kezdeményezői szerint a koordinációs központ legfontosabb feladata az len­ne, hogy „megszüntesse az if­júsági csoportok és a társada­lom közötti meg nem értést”. „Mi a magunk részéről min­dent megteszünk e nézetelté­rés rendezéséért — mondotta a fémzenerajongók csoportjá­nak egyik vezetője, Mark, akit barátai „Fekete Angyal” néven ismernek. — Ilyen konfliktus nemcsak a társadalmunknak okoz kárt, hanem megakadá­lyozza azokat a pozitív folyama­tokat is, amelyek ma a Szov­jetunióban végbemennek. Andrej Bezrucsenko— Dimitrij Csukszejev (APN) Újabb lehetőségek Milanko Rettovica belgrádi nyilatkozata (MTI) Milanko Renovica, a JKSZ KB Elnökségének elnöke, aki a múlt hét­en pártküldöttség élén hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon, Belgrádba hazaérkezve nyilatko­zatot adott. Egyebeik között kije­lentette: „Együttműködésünknek érthe­tően nagy jelentőséget tulajdoní­tunk, mert példamutatóan magas szintet ért el, ami nemcsak or­szágaink számára fontos, hanem szélesebb értelemben is jelentős. A megbeszéléseik során megálla­pítottuk, hogy újabb lehetősége­ket kell találnunk együttműködé­sünk további bővítésére, s kölcsö­nösen megerősítettük készségün­ket, hogy ebben az irányban fo­gunk tevékenykedni. Elsősorban a gazdasági együttműködés terü­letére gondolok, ahol lehetőség van arra, hogy még jobban tá­maszkodjunk a tudományos és műszaki fejlődés eredményeire és más, magasabb szintű formák­ra... ... Mint a budapesti tárgyalá­sainkról kiadott közlemény is hangsúlyozza, nagyra értékeljük a két ország nemzetiségi-egyen­jogúsági politikáját, a magyar­­országi délszláv és a jugoszláviai magyar nemzetiség helyzetét. A magyar elvtársakkal egységes az álláspontunk abban, hogy a nem­zetiségeknek a jövőben is a ba­rátság és együttműködés hídjának szerepét kell betölteniük orszá­gaink között... Értékelésünk szerint a szocia­lizmus világfolyamatában igen jelentős változás megy végbe, amely nagy figyelmet és támo­gatást érdemel, hogy erősödjenek a pártközi kapcsolatok demokra­tikus elvei. Ez szélesebb lehető­séget teremt az egyenjogú együtt­működés erősödéséhez és kedve­zően hat általában a nemzetközi kapcsolatokra. Megállapítottuk, hogy pártjaink és államaink, füg­getlenül attól, hogy nemzetközi helyzetünk különböző, hozzá akarnak és hozzá tudnak járulni az európai és a nemzetközi eny­hülési, biztonsági és együttműkö­dési folyamathoz.” Heget ért a szovjet szakszervezeti kongresszus A reformfolyamat egyik szervező ereje lehet Caspar Sándor nyilatkozata a négynapos vita tanulságairól (MTI) Határozathozatallal, a szervezeti szabályzat módosításá­val, a vezetőszervek megválasztá­sával szombaton befejeződött a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa. A központi tanács elnökévé is­mét Sztyepan Sarajevet választot­ták meg. A határozat hangsúlyozza: a szakszervezetek egyik alapvető funkciója az, hogy védjék a dol­gozók jogait és érdekeit Kijelöli a gazdasági és szociális progra­mokban való szakszervezeti rész­vétel konkrét módjait Az új szerkesztésű szervezeti szabályzat első ízben határozza meg a szakszervezeteknek mint „a szovjet társadalom politikai rendszere és a nép szocialista ön­igazgatása egyik fontos elemének” a szerepét A kongresszus szelleme és mondanivalója, egész munkája világosan igazolta az SZKP törek­véseit. Nevezetesen azt, hogy a szovjet vezetés akarja, a tömegek pedig igénylik a változást. Ez a kongresszuson nagyon sokfélekép­pen kifejezésre jutott, s ami még fontosabb: megfogalmazódott, hogy a szakszervezeti mozgalom hogyan tudja segíteni azokat a társadalmi folyamatokat, ame­lyeket az SZKP egy évvel ezelőtt elindított, és milyen módon kell ehhez a szakszervezeteknek is vál­tozniuk — jelentette ki Gáspár Sándor a SZOT elnöke, a kong­resszuson résztvevő magyar kül­döttség vezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában. Hozzáfűzte: A négynapos vita azt bizonyí­totta, hogy a szakszervezeti moz­galom egyik ébresztő, szervező ereje lehet a kibontakozó szovjet reformfolyamatnak. Az SZKP politikája alapján a vállalatoknál létrejönnek az ön­­kormányzati elemek. Az önkor­mányzati szervek mozgatása, a társadalomba való integrálása klasszikus módon szakszervezeti feladat. Az önkormányzati szer­vek, a vállalati tanácsok nem kon­kurensei a szakszervezeti mozga­lomnak. Voltaképpen átveszik a tulajdonosi jogok egy részét az ad­minisztratív vezetéstől, s így mun­kahelyi szinten szélesebb, demok­ratikusabb alapokra kerül a dön­tések meghozatala. Ezekben az ön­­kormányzati szervekben a szak­­szervezetek nemcsak szükségkép­pen részt vesznek, hanem össze is fogják vagy irányítják is tevé­kenységüket — állapította meg Gáspár Sándor. Gáspár Sándor és az általa ve­zetett magyar szakszervezeti kül­döttség szombaton hazaérkezett. Moszkva megállapodási készségei Világszerte kedvezően fogadták a reykjavíki csomag megbontását (Folytatás az 1. oldalról) (MTI) A Fehér Ház szóvivője, Dan Howard szerint „az Egyesült Államok kész igen gyorsan leten­ni a genfi tárgyalóasztalra javas­latát a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásá­ról". A szóvivő azonban nem volt hajlandó részletekbe menően nyi­latkozni Mihail Gorbacsov új ja­vaslatáról. A Fehér Ház egy magát meg­nevezni nem kívánó tisztségvise­lője elismerte, hogy a javaslat módot ad a viszonylag gyors meg­állapodásra. Vezető amerikai politikusok vasárnapi televíziós nyilatkoza­taikban úgy vélekedtek, hogy az Egyesült Államoknak el kell fo­gadnia Mihail Gorbacsov tárgya­lási javaslatát, és haladéktalanul meg kell kezdenie a megbeszé­léseket a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök fel­számolásáról. A Gerziben folyó szovjet—ame­rikai leszerelési tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője pozitív lépésnek nevezte Mihail Gorbacsov javaslatát. Max Kampelman az ABC amerikai té­vétársaságnak adott vasárnapi nyilatkozatában ugyanakkor meg­jegyezte, hogy komoly problémá­kat vethet fel az ellenőrzés kér­dése. Kampelman szerint a meg­állapodás kidolgozása hat hóna­pig is eltarthat. Erich Honecker üzenete Helmut Kohhoz Az NSZEP KB Politikai Bizott­sága, az NDK Államtanácsa és Minisztertanácsa közös állásfog­lalásában teljes támogatásáról biztosította a közepes hatótávol­ságú rakétákról kötendő külön megállapodásra tett szovjet ja­vaslatot. Az állásfoglal­ó leszö­gezi, hogy egy ilyen értelmű meg­állapodás megkötése után azonnal megkezdődhetne azoknak a meg­növelt hatótávolságú hadművele­ti-harcászati rakétáknak a kivo­nása az NDK területéről, amelye­ket a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítésére válaszul telepítettek. A Szovjetunió legutóbbi javas­latai történelmi lehetőséget nyúj­tanak az atomfegyvermentes vi­lág megteremtéséhez. Erre hívta fel Helmut Kohl nyugatnémet kancellár figyelmét Erich Ho­­necker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke. Szóbeli üzenetét vasárnap Ewald Moldt, az NDK állandó bonni képvise­letének vezetője tolmácsolta a nyugatnémet vezetőnek. Az NSZK kormánya üdvözölte Mihail Gorbacsov főtitkár javas­latát. Friedhelm Ost, a kabinet szóvivője reményét fejezte ki hogy a felek most már lendüle­tes, eredményes tárgyalásokat folytatnak. A szóvivő szerint a közép-­ható­­távolságú rakéták kérdésének el­választása az amerikai űrfegy­verkezési SDI-tervek feladásának problémájától azt jelenti, hogy Moszkva már nem azon az állás­ponton van, amit az NSZK a „mindent vagy semmit" pozíció­jának minősített. Friedhelm Ost külön üdvözlendőnek nevezte Gorbacsov főtitkárnak azt a be­jelentését, amely szerint a közép­­hatótávolságú rakéták tárgyában szorgalmazott szovjet—amerikai megállapodás aláírása után a Szovjetunió hajlandó haladékta­lanul tárgyalásokat kezdeni a rö­vid hatótávolságú eszközök eltá­volításáról is. Mind a közép-hatótávolságú eszközöknek az SDI-től való el­távolítása, mind pedig a rövid hatótávolságú rakétákkal kapcso­latos szovjet készségek kinyilvá­nítása megfelel az NSZK elkép­zeléseinek — mondotta. A NATO és a Közös Piac óvatosan derűlátó Lord Carrington NATO-főtitkár pozitívnak minősítette Mihail Gorbacsov bejelentését - közöl­te az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli központjának szóvivője A szóvivő hozzáfűzte: Lord Carrington főtitkár korábban mesterségesnek és illogikusnak minősítette a közép­hatótávú ra­kétákról (INF) és az űrfegyver­kezésről (SDI) való tárgyalás ösz­­szekapcsolását. Ezért a Szovjet­unió mostani állásfoglalását je­lentős előrelépésnek tekinti. Mihail Gorbacsov főtitkár leg­utóbbi javaslata „fontos és pozi­tív” lépés — mondta Leo Tinde­­mans belga külügyminiszter a belga tv-nek adott nyilatkozatá­ban. Ez a javaslat teljesen meg­felel a belga kormány óhajának — tette hozzá. Tindemans a közös piaci tag­országok külügyminiszteri taná­csa soros elnöki minőségében ki­jelentette: nem kételkedik abban, hogy a tagországok mindegyikét meg lehet győzni az eurorakéták­ról való tárgyalás elfogadásáról kifejezte azt a reményét, hogy hasonló tárgyalásokra nyílik le­hetőség a rövid hatótávolságú ra­kétákat, a vegyi és a hagyomá­nyos fegyvereket illetően is. Londonban és Washingtonban egyaránt úgy vélik, hogy Gorba­csov új javaslatának időzítése mind a választások elé tekintő brit kormányfő, mind pedig az ostrom alatt álló amerikai elnök számára a lehető legkedvezőbb — állapította meg szombaton este az ITN televízióhálózat kommen­tátora. Nakaszone elvként támogatja a kezdeményezést Jaszuhiro Nakaszone japán miniszterelnök vasárnap újság­írók előtt kijelentette: elvben tá­mogatja a szovjet kezdeménye­zést, amennyiben az nem mond ellent az ő, januári belgrádi lá­togatása során előterjesztett ja­vaslatainak. Nakaszone arra a beszédére hivatkozott, amelyet a belgrádi egyetemen mondott, s amelyben síkraszállt a nagyhatal­mak globális erőegyensúlyáért, elutasította Európa és Ázsia biz­tonságának különválasztását és sürgette a hadászati, valamint a közép-hatótávolságú rakéták tel­jes felszámolását. ­ Osztozkodás a repülőgéppiacon Légi ütközetek Ha AZ ŰRFEGYVERKE­ZÉSRŐL, a SALT -szerződés ér­telmezéséről folytatott parázs vitákat most nem is említjük, csak a gazdasági kapcsolatok­nál maradunk, akkor is feltű­nő, hogy egyre több árnyék ve­tül Washington és Nyugat- Európa viszonyára. A tengeren­túlon már többször ultimátu­mot is fogalmaztak, de had­üzenetre végül mégsem került sor. A felek engedtek maka­csul merev álláspontjukból, a kereskedelmi háború kirobba­nását az utolsó pillanatban ed­dig mindig sikerült megakadá­lyozni. Ez történt legutóbb is, amikor a „kukorica kontra konyak" párviadalban az Egye­sült Államok kártérítést köve­telt a Közös Piactól, az EGK újoncai, Spanyolország és Por­tugália mezőgazdasági termé­kei miatt gazdaságát, farmereit ért érvágásra hivatkozva. A konfliktus újabb fejezete a polgári repülőgépgyártásban bontakozott ki. A piacot 80 szá­zalékban uraló amerikai Boeing és McDonnell­ Douglas már régóta féltékenyen figyelte a nyugat-európai vetélytárs, az Airbus nagykorúvá válását. A kontinens közös — francia— nyugatnémet—brit—spanyol — vállalkozásban készülő gépei a tervek szerint a 90-es években nagy családot alkotnak majd. Eddig a konzorciumnak nem volt hosszú repülésre alkalmas gépe. Most azonban dolgoznak a szakemberek az A 330-ason, amelynek két sugár­haj­tóműve lesz, s 310 utast szállít köze­pes, de akár hosszabb távolság­ra is. Ha minden jól megy, 5 esztendő múlva a négy hajtó­művéé A 340-es pedig egy csa­pásra Európából az USA nyu­gati partvidékére röpítheti 260 utasát. CSAKHOGY A VISZONY­LAG KIS FALATON nehéz osztozni. Ezért a fejlesztésben a McDonnell—Douglas sem tét­lenkedett. MD 11 típusú repü­lőgépét hasonló távolság áthi­dalására tervezi. Hírek szerint jobban áll, mint az európai ver­senytársak, s az első gépei már az évtized végén startolhat­nak. Ám úgy tűnik, ezúttal nem érvényes, hogy azé az előny, aki időt nyer. Az Airbus 341-es modelljének hajtóműve kor­szerűbbnek ígérkezik, s ha hin­ni lehet az előzetes számítások­nak, a gép kevesebb üzem­anyagot nyel majd el. Ebben az esetben pedig reális annak a lehetősége, hogy a nyugat­­európaiak elhalásszák az ame­rikai gyártók orra elől a meg­rendelőket. Annál is inkább, mert az Airbus-partnerek rá­adásul leszorítják áraikat, kü­lönleges leszállási jogokat kí­nálnak, sőt szó van arról is, hogy gépeik erényeiről a vevők hosszabb ideig ingyen győződ­hetnek meg. Az amerikaiak állítják, hogy az Airbus többszörösen is meg­sérti a tisztességes verseny sza­bályait. Már régen csődbe ment volna, ha a társuló cégek csu­pán a tőkeerős légitársaságok­nál kilincseltek volna, s nem préseltek volna ki kormányaik­ból sokmilliárdos pénzügyi se­gítséget. A koprodukció ennek ellenére eddig valóban nem nyereséges, s a presztízsvállal­kozásról időről időre a részt­vevő államokban sem csak el­ismerő szavak hallhatók. A bí­rálatok lényege, hogy nem le­het s nem is szabad több szub­venciót az Airbusba ölni, a csúcsvállalatnak végre meg kell tanulnia mankó nélkül jár­ni. ÉPPEN A PÉNZÜGYI IN­JEKCIÓKAT kifogásolják az óceán túlpartján is. Igaz, arról megfeledkeznek, hogy a wa­shingtoni adminisztráció sem tekinti mostohagyermekének a Boeinget és a McDonnell— Douglast. A Pentagon és a NA­SA megrendeléseit a két óriás a polgári légi közlekedésben is bőségesen kamatoztathatja. A szemrehányás tehát nem indo­kolt — állítják az európaiak. Érveik azonban nem győzték meg az amerikaiakat. A vita kiéleződéséhez bizonyára hoz­zájárult, hogy a napokban az Airbus toulouse-i szerelőcsar­nokában bemutatták az A 320-as légibuszt, s 430 példá­nyára már előzetesen is befu­tottak a megrendelések. Bár az Airbus pénzügyi szakértői sze­rint egy-egy típusból 700 gépet kellene eladni, hogy kifejlesz­tése jövedelmező legyen, a si­keres debütálás újból bizonyí­totta: ellenfelüket az amerikai gyártók nem becsülhetik le. Az említett A 340-es dolgát a Boeing kenyértörésre próbálta vinni, s azzal fenyegetőzött, hogy praktikái miatt bepereli a nyugat-európai céget. A leg­utóbbi jelentések szerint azon­ban a másik érdekelt, a Mc­Donnell mégis tompított a tá­madásán, s a washingtoni kor­mánytól csupán a GATT illeté­kes bizottságának az összehí­vását kérte. Talán mérlegelte, nem biztos, hogy a bíróság az alperest marasztalná el. Ennek ellenére nagyon való­színű, hogy a légicsatában lesznek még újabb ütközetek. S mindez a technológiai ver­senyfutásnak, a piac meghódí­tásának csupán egy eleme. (karcagi) Az első Airbus-m modell, az A 300-as „Hagyja abba!,, Mihail Corbacsov üzenete Charles Hyderhei (MTI, TASZSZ) Charles Hyder amerikai tudós, a­ki 159 napja tart éhségsztrájkot a washingtoni La­fayette parkban, szemben a Fe­hér Házzal, üzenetet kapott Mi­hail Gorbacsovtól. Hyder éhségsztrájkjával az amerikai fegyverkezési politika ellen tiltakozik és konkrét lépé­seket követel a kormányzattól, hogy 2000-ig az összes nukleáris fegyver felszámolható legyen. Az 56 éves amerikai asztrofizi­­kus csütörtökön levelet adott át Washingtonban a szovjet nagy­­követségen, amelyben elismerés­sel szólt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását célzó szovjet békekezdeményezésekrő­l. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára válaszában egyebek között elmondta, hogy Moszkvában nagyra értékelik az amerikai tudósnak a nukleáris fegyverkezési verseny megállítá­sa érdekében kifejtett erőfeszíté­seit. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy az amerikai tudós­nak szüksége van erejére ahhoz, hogy folytassa a harcot egy nuk­leáris katasztrófa megelőzéséért, éppen ezért arra kéri Charles Hydert, hagyja abba az éhség­sztrájkot, és utazzék a Szovjet­unióba gyógykezelés és pihenés céljából. A Fehér Ház egyik szóvivője — aki kérte, hogy nevéről ne tör­ténjék említés —, a TASZSZ tu­dósítójával közölte, hogy az ame­rikai kormányzat még nem fog­lalt állást Hyder akciójával kap­csolatban. A szóvivő kétségét fe­jezte ki, hogy a Fehér Ház vala­ha is reagálni fog Charles Hyder tiltakozó tettére VILÁGHÍRADÓ Új kabinetfőnök (MTI) Új főnöke van a Fehér Ház politikai apparátusá­rak pén­tek délután óta: Donald Regantől Howard Baker (képünk) vette át a kabinetfőnök­ tisztet. Baker, aki 1966-tól 1984-ig volt Tennessee állam szenátora, több éven át pe­dig a republikánus párt szenátusi csoportjának vezetője, már ma, hétfőn átveszi az ügyek irányítá­sát. Életfogytiglan Abdallahra (MTI) A párizsi különleges bí­róság életfogytiglani elzárásra ítélte Georges Ibrahim Abdalla­­hot. A hét bíróból álló testület 70 perces vita után azt állapította meg, hogy a vádlott közvetlenül bűnrészes egy amerikai és egy iz­raeli diplomata öt évvel ezelőtti meggyilkolásában és a Stras­bourg­ amerikai főkonzul elleni merényletben. Mivel enyhítő kö­rülményeket nem talált, a legsú­lyosabb büntetést szabta ki. Menyakin kinevezése (TASZSZ) A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége Szergej Menyakint nevezte ki a népi ellenőrzési bizottság elnö­kévé. A bizottság eddigi elnökét, Alekszej Skolnyikovot nyugdíjba vonulása alkalmából mentették fel tisztségéből. Menya­kin 1923-ban született, szakképzettsége agronómus. Amnesztia a Fü­löp-szigeteken . (MTI) Corazon Aquino, a Fü­­löp-szigetek elnöke, szombaton amnesztiát hirdetett mindazok­nak a kormányellenes felkelők­nek, akik hat hónapon belül lete­szik a fegyvert. A felkelők eluta­sították az ajánlatot. A Fülöp-szigeteki baloldali lá­zadók szerint a február 8-án vé­get ért hatvannapos tűzszünet és az Aquino-kormá­nnyal folytatott tárgyalások eredménytelenek ma­radtak. Főként azért, mert az Aquino-kormány támogatja az amerikai támaszpontok további fenntartását a szigeteken és halo­gatja az átfogó földreformot. MTI Külföldi Képszerkesztőség

Next