Magyar Hírlap, 1987. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

1987. szeptember 1., keddNEMZETKÖZI POLITIKA Hazánkban tárgyalt Lubomír Strougal (Folytatás az 1. oldalról) jogi körülmények Magyarország számára továbbra is rendkívül kedvezőtlenül alakulnak. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga alapvetően e tényezőket vette figyelembe, amikor az idén júli­usban elfogadta a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás programját. Jelenleg a legfontosabb feladat, hogy következetesen végrehajt­suk az elhatározott teendőket. Eh­hez nyújt segítséget a most ké­szülő kormányprogram. A továbbiiakban a magyar— csehszlovák kapcsolatok fejlődé­sének távlatait értékelve hang­súlyozta: Csehszlovákia hazánk megbízható szövetségese és ki­emelkedően fontos partnere. Ha­zánk érdeke, hogy a jövőben to­vább erősödjenek a két ország széles körű kapcsolatai, a barát­ság szilárd szálai. Magyar részről ezért nagy hangsúlyt helyeznek a politikai, a gazdasági, a kulturá­lis és az egyéb területeken folyó együttműködés elmélyítésére. Ezt szolgálják a két testvérpárt fő­titkárainak, Kádár Jánosnak és Gustáv Husáknak rendszeres, az együttműködés elmélyítésében meghatározó szerepet játszó meg­beszélései. Grósz Károly szólt arról, hogy a Magyarországon és Csehszlová­kiában egyaránt megnyilvánuló megújulási törekvések fontossá teszik egymás tapasztalatainak folyamatos tanulmányozását, az együttműködésben meglévő tarta­lékok föltárását a társadalmi élet minden területén. Még követke­zetesebben kell törekedni az együttműködés elmélyítését gátló tényezők kiküszöbölésére. A gazdasági és a műszaki-tudo­mányos kapcsolatok fejlődése ér­dekében új módszerek, formák és eszközök alkalmazására, az érde­kek hatékonyabb egyeztetésére van szükség. Erősíteni kell a vál­lalatok közvetlen, kölcsönös ér­dekeltségen alapuló együttműkö­dését, s növelni kell a termelési kooperáció és a szakosodás sze­repét. A közös feladatok megoldása, illetve az ehhez szükséges légkör biztosítása szempontjából növek­vő szerepe van a társadalmi és a tömegkapcsolatoknak, a kulturá­lis érintkezések elmélyítésének, a két országban élő nemzetiségek jó közérzete biztosításának, törté­nelmi múltunk kölcsönös tiszte­letének és a közös haladó hagyo­mányok ápolásának. A Minisztertanács elnöke vége­ztétől megelégedésének adott han­got, hogy a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben hazánk és Csehszlo­vákia azonos nézeteket vall, e kérdések megoldásában együtt munkálkodnak. Grósz Károly poharát emelte Magyarország és Csehszlovákia népeinek barátságára, a két test­vérpárt, a két ország gyümölcsöző együttműködésére és fejlődésére. Lubomír Strougal válaszbeszé­dében mindenekelőtt a két szom­szédos szocialista ország baráti kapcsolatainak jelentőségét emel­te ki. Hangsúlyozta: — Barátságunkat kötelesek va­gyunk ápolni, szélesíteni és meg­szilárdítani a szocialista alapel­vek szellemében, amelyek helyes és korszerű értelmezése és társa­dalmi gyakorlata érdekében az utóbbi időben oly sok erőfeszítést teszünk. — Forradalmi korban élünk — folytatta —, nemzeteink és álla­maink hozzáláttak a politikai és a gazdasági rendszer átalakításá­hoz azzal a céllal, hogy megfe­lelő, a műszaki-tudományos for­radalom korához igazodó dinami­kát teremtsenek a fejlődés szá­mára. A társadalmi-gazdasági ki­bontakozás meggyorsítása az egész pártmunkában meghatáro­zóvá vált a CSKP XVII. kong­resszusát követően Csehszlová­kiában, hasonlóan az MSZMP XIII. kongresszusán meghatáro­zott feladatokhoz. Ugyanakkor nem kétséges, hogy e folyamatok — amelyekre alapvető hatással van az SZKP forradalmi aktivi­tása — kölcsönösen áthatják és kiegészítik egymást minden kö­zös területen. E szempontból — fűzte hozzá a csehszlovák minisz­terelnök — nagy figyelemmel kí­sértük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága júliusi ülésének eredményeit. A megújulás igénye jellemzi a csehszlovák—magyar együttmű­ködés formáit és tartalmát is; a mostani megbeszéléseknek is fő célja az új gondolkodás, az új gyakorlat meghonosítása a kétol­dalú kapcsolatokban. E felada­tok fogalmazódtak meg a két test­vérpárt főtitkárának, Gustáv Hu­­sáknak és Kádár Jánosnak tavaly októberi találkozóján. A magas szintű találkozón egyetértettek abban, hogy a két ország példa­szerű, dinamikus és sokoldalú együttműködése a legjobb hoz­zájárulás a szocializmus eszméi­nek valóra váltásához, a testvér­országok közösségének általános felemelkedéséhez és a világbéké­hez. A két ország kapcsolatrendsze­rét áttekintve a miniszterelnök aláhúzta, hogy az állami és a párt­kapcsolatok a szocialista interna­cionalizmust példázzák. Számta­lan bizonyítéka van a gazdasági és a társadalmi szervezetek, a szö­vetkezetek kölcsönös együttmű­ködésének csakúgy, mint a nem­zeti kisebbségek kapcsolatainak. Sikeresen fejlődik a gazdasági együttműködés is: növekszik a kereskedelmi forgalom, a koope­ráció és a szakosítás aránya, s a Haldex vállalat esetében már a közös vállalkozásra is akad pél­da. Lubomír Strougal ezzel össze­függésben — az eddigi tapaszta­latokra, a jószomszédságra és a KGST-országok közösségének ha­tározataira alapozva — dinami­kusabb, gyorsabb ütemű előrelé­pést szorgalmazott a progresszív ágazatokban, a tudományban és a technikában, a közös vállalkozá­sok területén. Rámutatott, hogy lehetőség van a fogyasztási cik­kek kínálatának gazdagítására és a határ menti együttműködés bő­vítésére is. A nemzetközi élet kérdéseit elemezve hangoztatta: — A helyzet megítélésében tel­jes nézetazonosságra jutottunk. Forrón üdvözöljük, hogy sike­rült megállítani a nemzetközi fe­szültség eszkalációját, s hogy lé­pésről lépésre teret nyer a józan ész filozófiája a különböző társa­dalmi rendszerű országok együtt­élésében. Jóllehet, eddig nem születtek konkrét leszerelési egyezmények, reményt keltőek a már megindult tárgyalások. Várhatóan hamaro­san sor kerül a közép-hatótávol­ságú rakéták eltávolítására, és megkezdődik az atom- és más tö­megpusztító fegyverek jelentős csökkentése. Országaink számára — amelyek a szocialista közösség nyugati pe­remén fekszenek — meghatározó jelentőségűek a kontinensünkön fennálló viszonyok. Ezért támoga­tunk minden pozitív lépést a genfi és a bécsi leszerelési tárgyaláso­kon, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai az egész világrész együttműködését szolgáló doku­mentumok kidolgozására törek­szenek. Úgy véljük, hogy az euró­pai együttműködés ügyét jól szol­gálhatnák a prágai gazdasági fó­rum összehívására és a humani­tárius kérdésekkel foglalkozó moszkvai konferencia megrende­zésére tett javaslatok is — mond­ta Lubomír Strougal, majd poha­rát emelte a Magyar Népköztár­saság felvirágzására, a magyar nép sikereire és boldogulására, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt for­radalmi céljainak teljesülésére, a két állam barátságára és testvé­riségére. A díszebéd után Lubomír Strou­gal interjút adott a Magyar Rá­diónak. Grósz Károly és Lubomír Strou­gal délelőtt megtartott négyszem­közti megbeszélését délután újabb szűk körű eszmecsere követte a Parlamentben. A két kormányfő személyes talákozója után plená­ris tárgyalást tartottak a magyar vezetők és csehszlovák vendé­geik. A Grósz Károly vezette tárgyalócsoport tagja volt Marjai József, Barity Miklós külügymi­niszter-helyettes, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Ambrus János külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Kovács Béla. Lubomír Strougal vezetésével Pavel Hrivnák mi­niszterelnök-helyettes, Jaromir Johanes, a külügyminiszter első helyettese, Václav Urban, az Ál­lami Tervbizottság elnökhelyette­se, Ján Stracár külkereskedelmi miniszterhelyettes és Ondrej Du­­rej ült tárgyalóasztalhoz. Az MTI tudósítójának értesülé­sei szerint a tárgyalócsoportok tel­jes ülésén Marjai József és Pavel Hrivnák, a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki Tudomá­nyos Együttműködési Vegyes Bi­zottság társelnöke tájékoztatta a kormányfőket megbeszéléseik eredményeiről. Mint beszámoltak róla, a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésében magyar és csehszlo­vák részről egyaránt kiemelt fi­gyelmet fordítanak a kooperációs megállapodásokra és a szakosítási egyezmények létrehozására, il­letve a már meglevő megállapodá­sok megerősítésére. Egyúttal hangsúlyozták, hogy a gazdaság több ágában — így például a gép­gyártásban és a könnyűiparban — az eddigi eredményekre támasz­kodva kell meghatározni a to­vábbi teendőket. A tanácskozá­son foglalkoztak az együttműkö­dés elmélyítésével a személygép­kocsi-gyártásban, s kölcsönösen állást foglaltak amellett, hogy az árucsere-forgalom egyensúlyát a szállítások bővítése mellett érjék el. Grósz Károly és Lubomír Strougal ezután tárgyalásaik eredményeit összegezve megálla­pították, hogy a munkalátogatás hatékony eszmecserére adott mó­dot. A konstruktív, nyílt légkörű megbeszélések tapasztalatai elő­segítik azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyeket a két testvérpárt főtitkárának, Kádár Jánosnak és Gustáv Husáknak ta­valy megtartott találkozóján ha­tároztak meg. A mostani találko­zón főként azokat az alapvető kérdéseket vitatták meg, amelyek révén az együttműködés vala­mennyi területén dinamikusabban fejleszthetők a kétoldalú kapcso­latok. Végezetül a kormányfők egyet­értettek abban, hogy a jövőben rendszeressé kell tenni a hasonló jellegű munkatalálkozókat, ame­lyek mindkét fél számára haszno­sak. A két kormányfő megbeszélé­seit a nap folyamán megtartott partnertárgyalások egészítették ki. Lubomír Strougal kíséretének tagjai a kapcsolatok egyes ágai­nak kérdéseit vitatták meg ma­gyar kollégáikkal. Marjai József Pavel Hrivnákkal, Berényi Lajos Václav Urbannal, Ambrus János Ján Stracárral, Barity Miklós Ja­­romir Johanesszel folytatott megbeszélést. A csehszlovák kül­ügyminiszter első helyettesét fo­gadta Várkonyi Péter is. Baráti munkalátogatásának be­fejeztével Lubomír Strougal hét­főn este elutazott hazánkból. A magas rangú vendéget Grósz Ká­roly, Marjai József és Várkonyi Péter búcsúztatta a fellobogózott Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Kovács Béla és Ondrej Durej. A repülőtéren a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen búcsút vettek egymástól, majd úttörők virágcsokorral kedveskedtek a csehszlovák kormányfőnek. Lubo­mír Strougal kü­lönrepülőgépe es­te 6 óra után szállt fel Ferihegy­ről. Grósz Károlynak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására 1987. au­gusztus 31-én baráti munkaláto­gatást tett Magyarországon Lubo­­mír Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak elnöke. A csehszlovák kormányfőt fo­gadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. A tárgyalásokon a két kor­mányfő tájékoztatta egymást or­szágaik belső helyzetéről, átte­kintették a magyar—csehszlovák kapcsolatok alakulását a legutób­bi miniszterelnöki találkozó óta, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései­ről. Grósz Károly ismertette az MSZMP KB júliusi ülésének ál­lásfoglalását a gazdasági és tár­sadalmi kibontakozás programjá­ról, valamint a reformfolyamat további előmozdítását szolgáló in­tézkedéseket. Lubomír Strougal tájékoztatást adott a CSKP XVII. kongresszu­sa határozatai végrehajtásáról, a gazdasági mechanizmus tökélete­sítésének fő irányairól és a társa­dalmi élet demokratizmusának el­mélyítéséről. A két kormányfő kiemelte azoknak az erőfeszítéseknek a fontosságát, amelyek a szocialista társadalom alkotóerőinek és le­hetőségeinek hatékonyabb hasz­nosítását szolgálják. Meggyőződé­sük, hogy a társadalmi-gazdasági megújulás folyamata megteremti a szocialista országok közötti együttműködés további elmélyí­tésének lehetőségét is. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság együttműködése a szocialista internacionalizmus el­vei, valamint a hagyományos ba­rátság alapján eredményesen fej­lődik. Kiemelték Kádár János és Gustáv Husák találkozóinak és megbeszéléseinek jelentőségét e kedvező, a két ország népeinek érdekeit szolgáló folyamatban. Rámutattak, hogy a gazdasági együttműködés elmélyítése meg­követeli a termelési és a tudo­mányos-műszaki együttműködés korszerű formáinak bevezetését célzó erőfeszítések fokozását, az árucsere-forgalom kiegyensúlyo­zottságának biztosítását és szer­kezetének további javítását. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából nagy jelentőséggel bír a 2000. évig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési program következetes vég­rehajtása. A kormányfők egyetértettek ab­ban, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a közös vállalatok létrehozására, a ter­melési és tudományos szervezetek közvetlen kapcsolatainak elősegí­tésére. Szükségesnek tartják, hogy meggyorsuljanak a meglevő ter­melési-együttműködési megálla­podások meghosszabbításáról fo­lyó tárgyalások, konkrét intézke­dések történjenek a szakosítás és kooperáció elmélyítésére, minde­nekelőtt a személygépkocsi-gyár­tásban, az elektrotechnikában, a vegyiparban, valamint más, tu­dományigényes ágazatokban, az atomerőművi berendezések gyár­tásában, a mikroelektronikában, a számítástechnikában, a robot­­technikában és a biotechnológiá­ban. Kedvezően értékelték, hogy eredményesen folyik a két ország mezőgazdasági üzemei közötti, a termesztési rendszerek kölcsönös cseréjére kiterjedő együttműkö­dés. Elismeréssel szóltak a Ma­gyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttmű­ködési Bizottság tevékenységéről. Megállapították, hogy a Bős (Gabcikovo)—nagymarosi vízlép­csőrendszer építése a közös épí­tési ütemterv szerint folyik és a két ország szakemberei folyama­tosan biztosítják a környezetvé­delmi követelmények optimális kielégítését. Megállapodtak az építkezés meggyorsításában. Állást foglaltak az idegenfor­galom fejlődéséhez szükséges fel­tételek további javítása mellett. A kormányfők hangsúlyozták az együttműködés további elmélyíté­sének fontosságát a tudomány, a kultúra, az oktatás, az egészség­ügy és a sport területén. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következe­tes megvalósítása hozzájárul a két szocialista ország gyümölcsö­ző kapcsolatainak, népeik barát­ságának további erősítéséhez. Megállapították, hogy mindkét fél nagy gondot fordít a nemzetisé­gek egyenjogúságának érvényesü­lésére, kulturális és társadalmi fejlődésére. Egyetértettek abban, hogy az el­ért pozitív eredményekkel össz­hangban tovább kell folytatni a közös haladó hagyományok ápolá­sát. Grósz Károly és Lubomír Strou­gal áttekintve a KGST-ben folyó együttműködés kérdéseit, állást foglalt a szocialista gazdasági in­tegráció mechanizmusának és a szervezet tevékenységének kor­szerűsítése mellett. Rámutattak a KGST-tagországok tudományos­műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjából adódó fel­adatok végrehajtásának fontossá­gára. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit érintve, a miniszterel­nökök teljes támogatásukról biz­tosították a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi tagállamának az európai és a világbéke meg­szilárdítására, a fegyverkezési verseny megállítására és a világ­űrre történő kiterjesztésének megakadályozására, a leszerelés­re, a háborús veszély elhárításá­ra irányuló kezdeményezéseit. Rámutattak a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszere létre­hozásának szükségességére. Aláhúzták a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete budapesti és berlini ülé­sén elfogadott javaslatok megva­lósításának kiemelkedő jelentősé­gét a nemzetközi biztonság kulcs­kérdéseinek megoldásához, a le­szereléshez és a bizalom erősítésé­hez szükséges kedvezőbb légkör megteremtése szempontjából. A nukleáris katasztrófa veszélyének elhárításához az egyik legfonto­sabb lépés lehet a közepes ható­­távolságú és a hadműveleti-har­cászati rakéták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai megálla­podás mielőbbi létrehozása, amelyhez a Szovjetunió konst­ruktív kezdeményezései jó lehe­tőséget teremtenek. Megállapították, hogy az euró­pai biztonság megszilárdításához hozzájárulna azoknak a javasla­toknak a megvalósítása, amelye­ket a CSSZSZK és az NDK tett atomfegyvermentes folyosó, va­lamint vegyifegyver-mentes öve­zet létrehozására a VSZ és a NA­TO határán, illetve Közép-Euró­­pában. Kifejezték országaik készségét, hogy továbbra is hozzájárulnak a helsinki folyamat továbbfejlesz­téséhez, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő országok bécsi találko­zójának eredményes, kiegyensú­lyozott, tartalmas záródokumen­tum létrehozásával történő befe­jezéséhez. Grósz Károly és Lubomír Strou­gal találkozója szívélyes, nyílt elvtársi légkörben, a teljes nézet­­azonossság jegyében zajlott le. A miniszterelnökök kifejezték meg­győződésüket, hogy tárgyalásaik hozzájárulnak a magyar—cseh­szlovák együttműködés elmélyí­téséhez, a két testvéri szocialista ország barátságának további erő­sítéséhez. Lubomír Strougal, a CSSZSZK kormányának elnöke csehszlová­kiai látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, az MNK Minisztertaná­csának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) KÖZLEMÉNY Magyar Hírlap Teng Hsziao-ping a Kínai KP kongresszusáról (KKP Reformok, további nyitás, fiatalítás (TASZSZ) A Kínai Kommunis­ta Párt októberre összehívott XIII. kongresszusa a reformok és a külkapcsolatok szélesítésének kongresszusa lesz. A legfelső párt­­fórum meg fogja erősíteni azokat a politikai intézkedéseket, ame­lyeket a XI. kongresszus utáni 3. kb-plénum óta dolgoztak ki és amelyek a gazdasági reformfolya­mat elmélyítését célozzák. Minderről — mint az Új Kína hírügynökség jelentette — Teng Hsziao-ping, a KKP központi ta­nácsadói bizottságának elnöke be­szélt Nilole Jottinak, az OKP ve­zetőségi tagjának, az olasz képvi­selőház elnökének, aki Pekingben tartózkodik. A kínai politikus hozzáfűzte: a gazdasági reformokkal összefüg­gésben szükséges a politikai struk­túra megváltoztatása is. Az októberi pártkongresszus másik fontos napirendi pontja a párt- és állami vezetés további fiatalításának ügye lesz — mond­ta Teng Hsziao-ping. Kifejtette, hogy bár Kínában a múlt hat évben végbementek bizonyos változások, még sok probléma maradt. A célt viszont, hogy az ezredfordulóig 1980-hoz képest 4-szeresére növeljék a bruttó nemzeti terméket, könnyen megvalósíthatónak, sőt túlteljesít­­hetőnek nevezte. Amerikai elnökjelöltek a rakétaleszerelés mellett (MTI) A republikánus és a de­mokrata párt egy-egy elnökje­löltje egyaránt támogatásáról biz­tosította a közepes és a rövid ha­tótávolságú rakéták teljes felszá­molásáról megkötendő szovjet— amerikai megállapodást. Robert Dole, a republikánusok szenátusi vezetője és Albert Gore demok­rata szenátor a CBS­ televíziónak adott nyilatkozatában azt húzta alá, hogy az ilyen szerződés meg­felel az Egyesült Államok érde­keinek. Dole, akinek kulcsszerepe lehet egy esetleges szerződés ra­­tifikációs vitájában, bizonyos fenntartásokat hangoztatott ugyan az ellenőrzési rendszerrel kapcso­latban, de kijelentette: kész tá­mogatni a szerződés elfogadását a törvényhozásban. Gore sürgette, hogy az USA használja ki a megfelelő légkört és kezdjen ha­ladéktalanul tárgyalásokat a Szovjetunióval a hadászati raké­ták számának csökkentéséről és a hagyományos fegyverekkel fel­szerelt erőkről is. Brit pártegyesülés (Reuter) A brit szociáldemok­rata párt hétfőn úgy döntött, hogy összeolvad a nála erősebb libe­rális párttal. A párt Portsmouth­­ban tartott országos értekezleté­nek résztvevői heves viták után végül is nagy többséggel megsza­vazták az egyesülést, amelynek fő ellenzője David Owen korábbi pártvezér volt. Owen azért mon­dott le három héttel ezelőtt tisz­téről, mert a júniusi választáso­kon gyengén szerepelt párt tag­jainak többsége a liberálisokkal való egyesülés mellett foglalt ál­lást. Szöuli megállapodás (Reuter) A dél-koreai kormány­párt és a legfőbb ellenzéki párt tegnap egyetértésre jutott az or­szág új, demokratikusabb alkot­mányának tervezetét illetően. E szerint az ország elnökét ezentúl általános választójog alapján közvetlenül választják, amint azt a nyár eleji tömegmegmozdulá­sok résztvevői követelték. Szovjet és amerikai képviselők, tudósok a nukleáris robbantások betiltásáról (MTI) A nukleáris kísérletek korlátozásának, illetve teljes be­tiltásának lehetőségeiről folytat­tak eszmecserét hétfőn Moszkvá­ban, a legfelső tanácsban szovjet képviselőkkel és tudósokkal az amerikai kongresszus képviselő­házának tagjai. A négy amerikai képviselő — tudósok és szakér­tők kíséretében — Szemipala­­tyinszk körzetébe látogat: szerdán a szovjet telepen nem nukleáris kísérleti robbantást hajtanak végre. A robbantás célja annak be­mutatása, miként lehet ellenőriz­ni a nukleáris kísérletek betiltá­sára vonatkozó esetleges megál­lapodást. A hétfői moszkvai találkozón egyebek között megvitatták a ra­kétaelhárító rendszerekről kötött szerződés megszilárdításának problémáit, a SALT—2 szerződés jelentőségét a fegyverkezési­­haj­sza megfékezése szempontjából, a műholdelhárító fegyverek be­tiltásának kérdéseit, illetőleg az űreszközök földi indítása felügye­letének és ellenőrzésének lehető­ségeit is. Karpov elemző nyilatkozata Kohl kijelentéseiről h 1 A cél a kettős globális nullamegoldás (TASZSZ) Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellárnak az ame­rikai robbanófejjel felszerelt nyu­gatnémet Pershing—1A rakéták­ról tett kijelentései óta világos­sá vált, hogy ez a nyilatkozat semmit sem változtat a kérdés lényegén. (A kancellár néhány napja bejelentette, hogy az NSZK bizonyos feltételek mellett lemond a 72 rakétáról.) A genfi tárgya­lásokon az álláspontok a közepes hatótávolságú rakéták teljes fel­számolását illetően nem közeled­tek egymáshoz­­­­nyilatkozta Viktor Karpov, a szovjet külügy­minisztérium leszerelési és fegy­verzetkorlátozási főosztályának vezetője. A probléma lényege: beleve­szik-e az amerikai robbanófeje­ket a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták teljes felszámolásáról szóló szov­jet—amerikai megállapodásba? Kohl nyilatkozata nem járul hozzá ennek a kérdésnek a meg­oldásához. Mint a Szovjetunió már többször is hangsúlyozta, nem ragaszkodik ahhoz, hogy az NSZK most számolja fel Pershing —1A rakétáit. Bonn azonban nagymértékben hozzájárulhatna a szovjet és az amerikai hadműve­leti-harcászati rakéták gyakorlati felszámolásához, ha a nyugatné­met kormány egyértelműen kije­lentené: nem csupán nem akarja megőrizni a Pershing SIA-kat, de azt sem ellenzi, ha a Szovjetunió és az USA a szerződésben egyér­telműen kifejezi: kész felszámolni minden hadműveleti-harcászati rakétára felszerelt robbanófejet — mondotta Karpov. Sajnálatos, hogy Kohl kancellár kijelentéseiben csak a probléma egyik oldalát említi, történetesen azt, hogy Wash­ing­tonnak joga van szabadon rendelkezni a Pershing—1A rakétákhoz tartozó robbanófejekkel. Ennek a ténynek az elismerése a helyes irányba hat. Ugyanakkor még egy lépést kellene tenni ahhoz, hogy a kan­cellár kijelentéseit ne lehessen a tárgyalások elnyújtására felhasz­nálni. Ebben az esetben lehető­ség nyílnék a „kettős globális nulla megoldásról" szóló szovjet- amerikai szerződés mielőbbi meg­születésére. Arias elnök: Lehetőséget kell adni a sandinista kormánynak a bizonyításra (MTI) A sandinista kormány­nak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy bebizonyítsa: komo­lyan gondolja azt, amit a demok­ratizálás területén ígért — jelen­tette ki Oscar Arias Costa Rica-i elnök tegnap az ABC amerikai tévéhálózatnak adott interjújá­ban. Arias bírálata ugyan Nica­ragua kormányzatát, de kijelen­tette: egy ilyen lehetőség csak ak­kor következhet be, ha a kontrák támadásai a kormány ellen meg­szűnnek és az Egyesült Államok felhagy segélyezésükkel. „Meg akarjuk győzni Washingtont és az európai országokat, hogy meg kell adni ezt a lehetőséget’’. — mondotta az elnök, aki kezde­ményezője volt az öt közép-ame­rikai ország megállapodásának. Az amerikai jobboldal a jelek szerint igyekszik külső erőket mozgósítani a békés rendezésre irányuló tervezet megvalósításá­nak megakadályozására. A jobb­oldali körök nézeteit tükröző The Washington Times tegnap arról írt, hogy a közép-amerikai orszá­gok kereszténydemokrata pártjai ellenzik az úgynevezett Arias­­tervet és várhatóan szembeszáll­­nak majd vele Salvador és Hon­duras katonai vezetői is. A lap szerint a katonai vezetők ellenál­lása „az utolsó szög lehet a ter­vezet koporsójában".

Next