Magyar Hírlap, 1988. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

MH melléklet A pilóta, Antoine de Saint- Exupery mindenkinek elmond­ta a mesét, a kis herceg mesé­jét, aki egyetlen barátja, egy gonosz nyelvű kis rózsa elöl szö­kött a Földre. Papírra vetette kalandos életének korábbi él­ményeit, tapasztalatait is. Azt, hogy repülni csodálatos, mert az „ember földje” már csak az égből letekintve tűnhet egyér­telműen gyönyörűnek, és csu­pán az állandó veszélyt válla­ló ember érezheti szépnek, ér­telmesnek életét. Azt is, hogy a pilóta mindig nagyon magá­nyos és állandó közelségben ér­zi a halált. Az éjszakai repülés, A hadi­repülő, A déli futárgép és Az ember földje — Saint-Exupery kisregényei — írói elmélkedé­sek és izgalmas események szö­vedékéből modern életfilozófiát sugallnak: a cselekvés filozófiá­ját. A tett nem csupán köteles­ség, de eszköz is az egyébként értelmetlen és kibírhatatlanul sivár létezés elkerülésére. Bajomi Lázár Endre, a fran­cia kultúra és századunk Pári­zsának legavatottabb ismerője gazdagon illusztrált kötetben tárja elénk a pilóta-író életét, mely alighanem még regényei­nél is kalandosabb. És tanulsá­gokkal teli: Antoine már kicsi gyermekként is repülő bicikli­ről álmodott, saját családjában is különösnek számított, mégis megértésre talált. Mert az ősi grófi família jelszava: „miért ne?”. Bajomi irodalmi életrajzának hőse tizenkét éves volt, amikor először felszállhatott egy mo­noplánnal. Tíz évvel később már képzett pilóta. A repülés és a technika mellett másik szenvedélye az írás. 1926-ban jelenik meg első elbeszélése. Ettől fogva szakadatlanul re­pül, és írásaiban vall a repü­lésről. Élete a monoplán és a fantázia együttes szárnyalása. Bejárja szinte az egész világot. Részt vállal az észak-afrikai és dél-amerikai légipostajáratok kiépítésében. Többször életve­szélybe is kerül. Harmincegy éves korában nősül meg, gyö­nyörű szép feleségét, a latin­amerikai Consuelót a kis her­ceg szeszélyes rózsája idézi. A Paris Soir tudósítójaként bejárja a polgárháborús Spa­nyolországot. Kitör a második világháború. A negyvenéves „Saint-Ex” vadászrepülőnek jelentkezik, de a sérülésektől legyengült, idősödő pilótát csak hosszas kérelmezésre engedik bevetésre. Később, a francia­­országi németbarát kormány idején az Egyesült Államokban kér menedéket, a francia szel­lemi élet más kiválóságaival együtt. Emigrációban született tehát A kis herceg, a világiro­dalom jelenleg legolvasottabb meséje. Az elkeseredett író is­mét harcolni akar. Magas párt­fogók közbenjárása kell, hogy részt vehessen az ellentáma­dásban. Balesetek sorozata éri. Barátai hiába óvják, elhatáro­zása végleges: „Nem bánok semmit, legfeljebb lelőnek.” 1944. április 30-án tűnt el örökre, Korzika felett. Életének különös legendája, Bajomi Lá­zár Endrének a francia szellem iránti, ugyancsak életfogytigla­­nig tartó szenvedélyével talál­kozva, ezzel a posztumusz kö­tettel vált egyszer és minden­korra magyar legendává. (bokor) Kérjük olvasóinkat, megfejtéseiket úgy ad­ják postára, hogy jövő csütörtökig szerkesz­tőségünkbe érkezzen. Azoknak a neveit, akik megfejtésükkel könyvjutalmat nyertek, a Magyar Hírlap jövő szombati számának hír­oldalán közöljük. Az előző heti rejtvény meg­fejtése: MIGUEL DE CFR- 1 ^ VANTES, SPANYOL ----------------­«Ö gonoolata katonai A SZÁMOZOTT SO- I EGYSÉG ROKBAN OLVAS- 1^ ^.\V HATÓ [\V --------------ÉRVEKKEL IGAZOL V"Zala megyei kezde DARAB' T KÖZSÉG FIUNÉV “V USA; A LOUVRE KNCSE "V TÚLRA LOPA­KODHK •V" KOZEL­KELETI ALLAN T­ ^7“ FEL­Bukk YG ■v V GRAFKUS JÁNOS) NÉMÁN NÉZI I­TT GABONÁT LEVÁG SZAJ­FA TERMETI. "V V~­LEHULLT SZÁRAZ LOMB AZONOS BETŰK NEKI­LENDÜL KIS SÚLY SZÖVET VANYO­LASA ■v ÉSZAK­AFRIKAI NÉP ENERGIA­SZINT AZONOS BETŰK TITKON FIGYEL BORSODI HELYSÉG ANGOL VÁROS "V ESZÉBE OTLÉS IDEGEN FFINÉV FÖLFELÉ NŐ ■v“ TETŐ­FEDŐ TEXT«.­IPARI TERMÉK TT BASZK LABDA JÁTÉK * ÉPÜLET LAPOS TETEJE › "TTV T A LAKÁS IRÁNYÁ­BA NÉMA TANÚ! MELY DO­LOGBAN­ SZÉLÉN HALAD KEZELÉS SAVVAL ELODA­ › ZÁS SÉTA­PÁLCA !› ■v › KÖZLE­KEDÉSI ESZKÖZ FÉMMEL ÁTSZŐ "V PÉNZ­KÖLCSÖN HALL. AMERIKAI POLITK FELKE­RESI OTTHO­NÁT TT LENIN­GRAD! ÉPÜLET TT TERMÉKE A LISZT, SZÉP­TEVÉS BEVETT SZOKÁS 8RKO­ZAS V ISMERET TERJESZT SZERV V GÖRÖG SZÍN NŐ HEVES MEGYEI KÖZSÉG SZÁRAZ VÖLGY BOROGA TÓ OLDAT KÉZI IDŐMÉRŐ ESZKÖZ ADA USZÓNŐ CSEHSZL ÍRÓ ■v BÍRÓI PALÁST ISMÉT­LŐDŐ BOLGÁR VÁROS T ^ SZOVJET TÓ BOLGÁR PÉNZ 7V ZSIGULI- 5^^" JA VAN BOLGÁR ___ KOZGAZOJ AFRIKA^^^^“ TERÜLET I OROSZ I FELKELŐ I 1'i'­ 1------­FŐNÉV­KÉPZŐ ■v ÚJRA MEGÍR ÉNEKLŐ SZÓCSKA A BAKONYI HEGY EVŐ­ESZKÖZT­ "V SZŰK UTCA RÁDIUM T FOLYTON MULM GYÜMÖL­CSÖT NAPON SZÁRIT NÉMA ADÓS­T RÉSZE­SÜL­­V TT Hazatért és­ meghalt Utolsó beszélgetései légi Terivel A Gorkij fasorban, budapesti otthonában kerestem fel a New Yorkból hazatelepült Fellegi Te­rit, az amerikai magyar társula­tok néhai ünnepelt primadonná­ját, akinek nemcsak tiszta, szép csengésű hangja,­­hanem előadói művészete is emlékeztet Me­­dgyasszay Vilmára. Amerikában 1923-ban, húszéves korában uta­zott ki legelőször. Végigjárta a földrésznyi országot, főleg a ma­gyarlakta területeket. Játszotta Iluskát a János vitézben, Fedők Sárival és Rátkai Mártonnal; volt Marika Molnár Ferenc Liliomá­ban ugyancsak Rátkaival, később Jávor Pál partnereként Muskát­­névá alakult át. Majd 1932-ben újságíró férjével hazajött. Megze­nésített Ady- és József Attila­­verseket, népszerű amerikai slá­gereket adott elő. Szerepelt a Úíszínházban is. Budapestről át­­rándult Svájcba, Ausztriába, Dá­niába, Görögországba, ahol tán­colt, énekelt. A második világhá­borút Budapesten vészelte át. Sok bajba jutott emberen segített. Játszott is a Vidám Színpadon a háború után, majd 1947-ben is­mét Amerikába utazott. Sok édes-bús történet, színpa­di sikerek emléke veszi körül új otthonában is Fellegi Terit. — ötvenéves amerikai tartóz­kodás után mi hozta haza végleg? — Soha nem szakadtam el Ma­gyarországtól. 1968 óta minden nyáron hazalátogattam. New Yorkban nem hagytam közeli ro­konokat. A Gorkij fasori ottho­nomban velem él Jolika, a volt öltöztetőnőm, ő a gondozóm és jó barátom. Jolika emlékszik si­kereimre, együtt él a múltammal és segít a jelen mindennapi gond­­jaiban. A fia sofőri szolgálatot teljesít körülöttünk. — Hogyan alakult az élete, mi­után hazajött? — Új otthonomat meglátni és megszeretni nem volt nehéz. Zöldövezeti, és mégis a város központjában levő tágas, világos, háromszobás lakás, két erkéllyel, márványoszlopokkal. Nos, ezt a lakást hozattam először rendbe, alakítottam át a saját ízlésem szerint. Amerikai szokás szerint itt is van például egy szoba nagy­ságú gardróbszekrényem. New York-i lakásom berendezését nagyrészt, szakszerűen csomagol­va Európába hajóztattam. A bú­toraimat, szép rézágyaimat, a szőnyegeimet, a könyveimet, a festményeimet, a kottáimat átte­lepítettem a budapesti Gorkij fa­sorba. Nehéz áttelepülés volt, de most már élvezem az új otthonom kényelmét. Több baráti összejö­vetelt rendeztem már itt magyar és külföldi barátaim számára. És Jolikával együtt járunk színház­ba, operába. Bérleteket vettem. Nemrég vásároltam egy Zsigulit, ezzel kirándulunk, s vásároltam egy őszibarackost is Budaörsön. Olyan hatalmas barackjai senki­nek sem teremnek, mint nekem ... — Mikor lépett fel utoljára? — Három éve, április 27-én, a születésnapomon. Sinkovits Imre és Gombos Kati ekkor látogatott meg a New York-i Fészek Klub­ban New Yorkban, és a New York-i Wagner Concert Hallban akkor együtt léptünk fel. A kö­zönség felállva tapsolt, az embe­rek felkiáltottak a színpadra: „Boldog születésnapot, Fellegi Teri!” — Tervez-e budapesti fellé­pést, esetleg a budapesti Fészek Klubban? — Nem ismerek semmi lehetet­lent. De előbb mégis megbeszé­lem majd ezt a háziorvosommal. — Hány éves ma Fellegi Teri? — Soha nem tagadtam el az életkoromat. 1901. április 27-én születtem. — Ezzel a még mindig jól csen­gő hanggal, dekoratív megjele­néssel büszke is lehet korára Fel­legi Teri. Életszeretetét, emberi, belső­­ tartását is bizonyítja. Szívből jó egészséget kívánunk és reméljük, hogy hamarosan vi­szontláthatjuk valamelyik színpa­don a primadonnát, aki hazajött Magyarországra — köszöntem el tőle.★ 1987. augusztus végén volt az utolsó beszélgetésem Fellegi Te­rivel. Hamarosan kórházba ke­rült és 1987. szeptember 25-én csendben eltávozott az élők so­rából. Hamvait férje, Déri Imre mellé, New Yorkban helyezték örök nyugalomra. Dr. Szalontai Éva t­í .• Szuez szép" Bunuel filmje után rá­­ragadt a jelző Catherine l­eneuve-re:" „a nap szé­­■pe~~, T9S7—észén viszont „Szuez szépeként” kezd­ték emlegetni. Két szenzáció fonódott egybe: a színésznő első ízben vállalt fellépést ha­zai reklámfilmben, az In­­dosuez, a legnagyobb ha­gyományú francia pénz­ügyi társaság pedig fenn­állása óta első ízben köl­tött pénzt saját reklám­jára. Deneuve korábban kül­földön is állítólag csak kétszer mondott igent reklámszerepre. Az USA- ban egyszer egy Chanel­­reklán­ban tűnt föl, Olaszországban pedig egy autóreklámban. Ez utóbbi ép­penséggel arra a meghökkenésre épített, amit a közismer­ten komoly (tehát holmi reklámpénzek után sosem loholó) művésznő váratlan fölbukkanása kelthet a televízió más­hoz szokott nézőiben. Deneuve egy pompás Lancia volán­jánál ül, autójával besorol az utcai forgalomba, megáll egy jelzőlámpánál, majd továbbhajt, egy luxusszálló bejárata elé gördül, kiszáll, belenéz a kamerába, s megszólal (addig csak zenére pergett a film):­ „Oui, je suis Catherine De­neuve.” Vagyis: „Igen, Catherine Deneuve vagyok.” Frank­a reklámfilmje már korántsem ily szűkszavú. Arra ösztönzi honfitársait, hogy bízzák megtakarított pénzüket az Indosuezre — vásárolják kibocsátott részvényeit. Az Indosuez a hatodik nagy gazdasági szervezet, ame­lyet a Chirac-kormány az államiból a magánszektorba irá­nyított át. Ezért történt a részvénykibocsátás, amely a bankcsoport tőketulajdonának 40 százalékát tette fölvásá­­rolhatóvá. Ez a társaság valaha a Szuezi-csatorna megépí­tésének finanszírozására alakult. Ma is vonzódik a térkép átrajzolásához: egyik fő pénzelője az Eurotunnelnek, vagy­is a La Manche-csatorna alatt készülő alagútnak. Az Indo­­suez szénája egyébként a legnagyobb rendben volt: ipari befektetései, hitel- és­­biztosítási ügyletei, tőzsdemanipulá­ciói 2,4 milliárd franknyi hasznot hajtottak 1986-ban, s ez 56 százalékkal jobb eredmény volt, mint az előző eszten­dei. 1987 őszén mégis szakítania kellett csaknem százéves hagyományával, és privatizálását előkészítendő, hatvanöt millió frankot kényszerült egy reklámkampányra költeni. Ennek főszereplőjéül nyerte meg Catherine Deneuve-öt. A tőkeerősség rangsorában az Indosuez után következő, konkurens pénzügyi csoport, a Paribas ugyanis korábban jutott a részvénytársasággá alakítás sorsára, s ezt a koc­kázatos műveletet remekül sikerült meglovagolnia: 3 mil­lió 800 ezer kisrészvényest szerzett magának. Az Indosuez tehát attól félt, hogy a Paribas esetleg már túl sok francia kisember pénzecskéjét halászta el előle. Rászorult hát a nemzeti sztár, a még negyvennégy évesen is roppant vonzó Catherine Deneuve segítségére. Majd kiderül — talán már néhány hónap múlva —, hogy mennyire volt sikeres a „Szuez szépe” akció. (cs. k.)

Next