Magyar Hírlap, 1988. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
MH melléklet A pilóta, Antoine de Saint- Exupery mindenkinek elmondta a mesét, a kis herceg meséjét, aki egyetlen barátja, egy gonosz nyelvű kis rózsa elöl szökött a Földre. Papírra vetette kalandos életének korábbi élményeit, tapasztalatait is. Azt, hogy repülni csodálatos, mert az „ember földje” már csak az égből letekintve tűnhet egyértelműen gyönyörűnek, és csupán az állandó veszélyt vállaló ember érezheti szépnek, értelmesnek életét. Azt is, hogy a pilóta mindig nagyon magányos és állandó közelségben érzi a halált. Az éjszakai repülés, A hadirepülő, A déli futárgép és Az ember földje — Saint-Exupery kisregényei — írói elmélkedések és izgalmas események szövedékéből modern életfilozófiát sugallnak: a cselekvés filozófiáját. A tett nem csupán kötelesség, de eszköz is az egyébként értelmetlen és kibírhatatlanul sivár létezés elkerülésére. Bajomi Lázár Endre, a francia kultúra és századunk Párizsának legavatottabb ismerője gazdagon illusztrált kötetben tárja elénk a pilóta-író életét, mely alighanem még regényeinél is kalandosabb. És tanulságokkal teli: Antoine már kicsi gyermekként is repülő bicikliről álmodott, saját családjában is különösnek számított, mégis megértésre talált. Mert az ősi grófi família jelszava: „miért ne?”. Bajomi irodalmi életrajzának hőse tizenkét éves volt, amikor először felszállhatott egy monoplánnal. Tíz évvel később már képzett pilóta. A repülés és a technika mellett másik szenvedélye az írás. 1926-ban jelenik meg első elbeszélése. Ettől fogva szakadatlanul repül, és írásaiban vall a repülésről. Élete a monoplán és a fantázia együttes szárnyalása. Bejárja szinte az egész világot. Részt vállal az észak-afrikai és dél-amerikai légipostajáratok kiépítésében. Többször életveszélybe is kerül. Harmincegy éves korában nősül meg, gyönyörű szép feleségét, a latinamerikai Consuelót a kis herceg szeszélyes rózsája idézi. A Paris Soir tudósítójaként bejárja a polgárháborús Spanyolországot. Kitör a második világháború. A negyvenéves „Saint-Ex” vadászrepülőnek jelentkezik, de a sérülésektől legyengült, idősödő pilótát csak hosszas kérelmezésre engedik bevetésre. Később, a franciaországi németbarát kormány idején az Egyesült Államokban kér menedéket, a francia szellemi élet más kiválóságaival együtt. Emigrációban született tehát A kis herceg, a világirodalom jelenleg legolvasottabb meséje. Az elkeseredett író ismét harcolni akar. Magas pártfogók közbenjárása kell, hogy részt vehessen az ellentámadásban. Balesetek sorozata éri. Barátai hiába óvják, elhatározása végleges: „Nem bánok semmit, legfeljebb lelőnek.” 1944. április 30-án tűnt el örökre, Korzika felett. Életének különös legendája, Bajomi Lázár Endrének a francia szellem iránti, ugyancsak életfogytiglanig tartó szenvedélyével találkozva, ezzel a posztumusz kötettel vált egyszer és mindenkorra magyar legendává. (bokor) Kérjük olvasóinkat, megfejtéseiket úgy adják postára, hogy jövő csütörtökig szerkesztőségünkbe érkezzen. Azoknak a neveit, akik megfejtésükkel könyvjutalmat nyertek, a Magyar Hírlap jövő szombati számának híroldalán közöljük. Az előző heti rejtvény megfejtése: MIGUEL DE CFR- 1 ^ VANTES, SPANYOL ----------------«Ö gonoolata katonai A SZÁMOZOTT SO- I EGYSÉG ROKBAN OLVAS- 1^ ^.\V HATÓ [\V --------------ÉRVEKKEL IGAZOL V"Zala megyei kezde DARAB' T KÖZSÉG FIUNÉV “V USA; A LOUVRE KNCSE "V TÚLRA LOPAKODHK •V" KOZELKELETI ALLAN T ^7“ FELBukk YG ■v V GRAFKUS JÁNOS) NÉMÁN NÉZI ITT GABONÁT LEVÁG SZAJFA TERMETI. "V V~LEHULLT SZÁRAZ LOMB AZONOS BETŰK NEKILENDÜL KIS SÚLY SZÖVET VANYOLASA ■v ÉSZAKAFRIKAI NÉP ENERGIASZINT AZONOS BETŰK TITKON FIGYEL BORSODI HELYSÉG ANGOL VÁROS "V ESZÉBE OTLÉS IDEGEN FFINÉV FÖLFELÉ NŐ ■v“ TETŐFEDŐ TEXT«.IPARI TERMÉK TT BASZK LABDA JÁTÉK * ÉPÜLET LAPOS TETEJE › "TTV T A LAKÁS IRÁNYÁBA NÉMA TANÚ! MELY DOLOGBAN SZÉLÉN HALAD KEZELÉS SAVVAL ELODA › ZÁS SÉTAPÁLCA !› ■v › KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ FÉMMEL ÁTSZŐ "V PÉNZKÖLCSÖN HALL. AMERIKAI POLITK FELKERESI OTTHONÁT TT LENINGRAD! ÉPÜLET TT TERMÉKE A LISZT, SZÉPTEVÉS BEVETT SZOKÁS 8RKOZAS V ISMERET TERJESZT SZERV V GÖRÖG SZÍN NŐ HEVES MEGYEI KÖZSÉG SZÁRAZ VÖLGY BOROGA TÓ OLDAT KÉZI IDŐMÉRŐ ESZKÖZ ADA USZÓNŐ CSEHSZL ÍRÓ ■v BÍRÓI PALÁST ISMÉTLŐDŐ BOLGÁR VÁROS T ^ SZOVJET TÓ BOLGÁR PÉNZ 7V ZSIGULI- 5^^" JA VAN BOLGÁR ___ KOZGAZOJ AFRIKA^^^^“ TERÜLET I OROSZ I FELKELŐ I 1'i' 1------FŐNÉVKÉPZŐ ■v ÚJRA MEGÍR ÉNEKLŐ SZÓCSKA A BAKONYI HEGY EVŐESZKÖZT "V SZŰK UTCA RÁDIUM T FOLYTON MULM GYÜMÖLCSÖT NAPON SZÁRIT NÉMA ADÓST RÉSZESÜLV TT Hazatért és meghalt Utolsó beszélgetései légi Terivel A Gorkij fasorban, budapesti otthonában kerestem fel a New Yorkból hazatelepült Fellegi Terit, az amerikai magyar társulatok néhai ünnepelt primadonnáját, akinek nemcsak tiszta, szép csengésű hangja,hanem előadói művészete is emlékeztet Medgyasszay Vilmára. Amerikában 1923-ban, húszéves korában utazott ki legelőször. Végigjárta a földrésznyi országot, főleg a magyarlakta területeket. Játszotta Iluskát a János vitézben, Fedők Sárival és Rátkai Mártonnal; volt Marika Molnár Ferenc Liliomában ugyancsak Rátkaival, később Jávor Pál partnereként Muskátnévá alakult át. Majd 1932-ben újságíró férjével hazajött. Megzenésített Ady- és József Attilaverseket, népszerű amerikai slágereket adott elő. Szerepelt a Úíszínházban is. Budapestről átrándult Svájcba, Ausztriába, Dániába, Görögországba, ahol táncolt, énekelt. A második világháborút Budapesten vészelte át. Sok bajba jutott emberen segített. Játszott is a Vidám Színpadon a háború után, majd 1947-ben ismét Amerikába utazott. Sok édes-bús történet, színpadi sikerek emléke veszi körül új otthonában is Fellegi Terit. — ötvenéves amerikai tartózkodás után mi hozta haza végleg? — Soha nem szakadtam el Magyarországtól. 1968 óta minden nyáron hazalátogattam. New Yorkban nem hagytam közeli rokonokat. A Gorkij fasori otthonomban velem él Jolika, a volt öltöztetőnőm, ő a gondozóm és jó barátom. Jolika emlékszik sikereimre, együtt él a múltammal és segít a jelen mindennapi gondjaiban. A fia sofőri szolgálatot teljesít körülöttünk. — Hogyan alakult az élete, miután hazajött? — Új otthonomat meglátni és megszeretni nem volt nehéz. Zöldövezeti, és mégis a város központjában levő tágas, világos, háromszobás lakás, két erkéllyel, márványoszlopokkal. Nos, ezt a lakást hozattam először rendbe, alakítottam át a saját ízlésem szerint. Amerikai szokás szerint itt is van például egy szoba nagyságú gardróbszekrényem. New York-i lakásom berendezését nagyrészt, szakszerűen csomagolva Európába hajóztattam. A bútoraimat, szép rézágyaimat, a szőnyegeimet, a könyveimet, a festményeimet, a kottáimat áttelepítettem a budapesti Gorkij fasorba. Nehéz áttelepülés volt, de most már élvezem az új otthonom kényelmét. Több baráti összejövetelt rendeztem már itt magyar és külföldi barátaim számára. És Jolikával együtt járunk színházba, operába. Bérleteket vettem. Nemrég vásároltam egy Zsigulit, ezzel kirándulunk, s vásároltam egy őszibarackost is Budaörsön. Olyan hatalmas barackjai senkinek sem teremnek, mint nekem ... — Mikor lépett fel utoljára? — Három éve, április 27-én, a születésnapomon. Sinkovits Imre és Gombos Kati ekkor látogatott meg a New York-i Fészek Klubban New Yorkban, és a New York-i Wagner Concert Hallban akkor együtt léptünk fel. A közönség felállva tapsolt, az emberek felkiáltottak a színpadra: „Boldog születésnapot, Fellegi Teri!” — Tervez-e budapesti fellépést, esetleg a budapesti Fészek Klubban? — Nem ismerek semmi lehetetlent. De előbb mégis megbeszélem majd ezt a háziorvosommal. — Hány éves ma Fellegi Teri? — Soha nem tagadtam el az életkoromat. 1901. április 27-én születtem. — Ezzel a még mindig jól csengő hanggal, dekoratív megjelenéssel büszke is lehet korára Fellegi Teri. Életszeretetét, emberi, belső tartását is bizonyítja. Szívből jó egészséget kívánunk és reméljük, hogy hamarosan viszontláthatjuk valamelyik színpadon a primadonnát, aki hazajött Magyarországra — köszöntem el tőle.★ 1987. augusztus végén volt az utolsó beszélgetésem Fellegi Terivel. Hamarosan kórházba került és 1987. szeptember 25-én csendben eltávozott az élők sorából. Hamvait férje, Déri Imre mellé, New Yorkban helyezték örök nyugalomra. Dr. Szalontai Éva tí .• Szuez szép" Bunuel filmje után ráragadt a jelző Catherine leneuve-re:" „a nap szé■pe~~, T9S7—észén viszont „Szuez szépeként” kezdték emlegetni. Két szenzáció fonódott egybe: a színésznő első ízben vállalt fellépést hazai reklámfilmben, az Indosuez, a legnagyobb hagyományú francia pénzügyi társaság pedig fennállása óta első ízben költött pénzt saját reklámjára. Deneuve korábban külföldön is állítólag csak kétszer mondott igent reklámszerepre. Az USA- ban egyszer egy Chanelreklánban tűnt föl, Olaszországban pedig egy autóreklámban. Ez utóbbi éppenséggel arra a meghökkenésre épített, amit a közismerten komoly (tehát holmi reklámpénzek után sosem loholó) művésznő váratlan fölbukkanása kelthet a televízió máshoz szokott nézőiben. Deneuve egy pompás Lancia volánjánál ül, autójával besorol az utcai forgalomba, megáll egy jelzőlámpánál, majd továbbhajt, egy luxusszálló bejárata elé gördül, kiszáll, belenéz a kamerába, s megszólal (addig csak zenére pergett a film): „Oui, je suis Catherine Deneuve.” Vagyis: „Igen, Catherine Deneuve vagyok.” Franka reklámfilmje már korántsem ily szűkszavú. Arra ösztönzi honfitársait, hogy bízzák megtakarított pénzüket az Indosuezre — vásárolják kibocsátott részvényeit. Az Indosuez a hatodik nagy gazdasági szervezet, amelyet a Chirac-kormány az államiból a magánszektorba irányított át. Ezért történt a részvénykibocsátás, amely a bankcsoport tőketulajdonának 40 százalékát tette fölvásárolhatóvá. Ez a társaság valaha a Szuezi-csatorna megépítésének finanszírozására alakult. Ma is vonzódik a térkép átrajzolásához: egyik fő pénzelője az Eurotunnelnek, vagyis a La Manche-csatorna alatt készülő alagútnak. Az Indosuez szénája egyébként a legnagyobb rendben volt: ipari befektetései, hitel- ésbiztosítási ügyletei, tőzsdemanipulációi 2,4 milliárd franknyi hasznot hajtottak 1986-ban, s ez 56 százalékkal jobb eredmény volt, mint az előző esztendei. 1987 őszén mégis szakítania kellett csaknem százéves hagyományával, és privatizálását előkészítendő, hatvanöt millió frankot kényszerült egy reklámkampányra költeni. Ennek főszereplőjéül nyerte meg Catherine Deneuve-öt. A tőkeerősség rangsorában az Indosuez után következő, konkurens pénzügyi csoport, a Paribas ugyanis korábban jutott a részvénytársasággá alakítás sorsára, s ezt a kockázatos műveletet remekül sikerült meglovagolnia: 3 millió 800 ezer kisrészvényest szerzett magának. Az Indosuez tehát attól félt, hogy a Paribas esetleg már túl sok francia kisember pénzecskéjét halászta el előle. Rászorult hát a nemzeti sztár, a még negyvennégy évesen is roppant vonzó Catherine Deneuve segítségére. Majd kiderül — talán már néhány hónap múlva —, hogy mennyire volt sikeres a „Szuez szépe” akció. (cs. k.)