Magyar Hírlap, 1988. május (21. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
1988. május 10., kedd Grósz Károly fogadta Kazuo Iwatát Élénkülő gazdasági kapcsolatok Magyar—japán tárgyalások A magyar—japán és a japán— magyar gazdasági klubok szerdán Budapesten tartották meg 15. együttes ülésüket A tanácskozáson részt vett Ryozo Mogi, Japán budapesti nagykövete, aki hangsúlyozta, hogy a jelentős földrajzi távolság ellenére a két ország közötti kereskedelmi, üzleti kontaktusok az elmúlt években számottevően fejlődtek. Elsősorban újabb vegyes vállalatok létrehozásával, a harmadik piaci együttműködés szélesítésével bővíthetők a kapcsolatok. Japán a Magyarországnak nyújtott finánchitelek növelése mellett elsősorban a működőtőké további exportjában érdekelt. Székács Imre, a magyar—japán gazdasági klub elnöke elmondta, hogy az elmúlt években kedvezően fejlődtek a két ország kereskedelmi kapcsolatai. A Japánba irányuló magyar export — többek között a dollár árfolyamcsökkenése következtében — 1986-ban 61 százalékal, 1987-ben pedig 48 százalékkal bővült. Több japán vállalat megbeszéléseket kezdett magyar cégekkel arról, miként kapcsolódhatnának be a szovjetunióbeli földgáz- és kőolajlelőhelyek kiaknázásába. Tárgyalnak újabb vegyes vállalatok létrehozásáról és ipari kooperációk bővítéséről is. Jelenleg három budapesti székhelyű magyar—japán vegyes vállalat működik, s a múlt esztendőben jelentős együttműködési megállapodást írtak alá két japán cég és a Salgótarjáni Üveggyár képviselői üveggyapot előállítására. Nyolc japán kereskedőház képviselteti magát Magyarországon, s ez jelzi, hogy a távol-keleti ország cégeinek érdeklődése nő a magyar piac iránt. Kazuo Iwata, a japán—magyar gazdasági klub elnöke az üzletemberek közötti személyes kapcsolatok fejlesztésének fontosságára hívta fel a tanácskozás részvevőinek figyelmét. Szeidzsi Cucumi, a Seibu áruházlánc tulajdonosa, a klub társelnöke elmondta, hogy Japánban lényegesen átalakul a lakossági fogyasztás. Ehhez igazodva olyan kis- és közepes méretű vegyes vállalatokat lehetne létrehozni Magyarországon, amelyek japán technológiával különböző fogyasztási cikkeket tudnának gyártani a távol-keleti ország számára. Az igényekről a japán társtulajdonosok folyamatosan informálnák a vállalkozásokat, s az értékesítést is megszerveznék. Ilyen vegyes vállalatok alakulhatnának a nyomdaiparban, a konfekcióiparban, az élelmiszeriparban, kisméretű szerszámgépek gyártásában. Hasonló együttműködés alakítható ki például bútorok, porcelánok gyártásában is. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőség van külföldi többségű vállalkozások létrehozására is, amelyek irányításában meghatározó szerepet játszhatnak a japán tőketulajdonosok. Arról is szólt, hogy a Japán által számunkra biztosított, általános preferenciális rendszer szerinti vámelbánás jótékonyan hatott a két ország közötti gazdasági kapcsolat fejlődésére. Kazuo Iwatát, a japán—magyar gazdasági klub elnökét fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ugyancsak hétfőn fogadta a japán vendéget Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter és Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. (MTI) Részvénytársaság alakult Magyar megbízók - svéd vállalkozók Kelet—nyugati üzletközpont Budapesten Magyar—svéd vegyes vállalat létrehozásáról szóló okiratokat — a társasági szerződést és az alapszabályt — írták alá hétfőn a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat székházában a részvénytársaságot alapítók: a Technoimpex, a Magyar Hitel Bank Rt., a Hungária Biztosító Rt., a VIIi. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat és a Középülettervező Vállalat, valamint a svéd Skanska AB, amely Európa egyik legjelentősebb építőipari vállalata. A magyar fél részesedése 46, a svédé 54 százalékos. Az ünnepélyes eseményen részt vett a Budapesten tárgyaló Hans Custafsson svéd lakásügyi miniszter és Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. A részvénytársaság ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi jellegű épületek létrehozására és üzemeltetésére vállalkozik, hasznosítva a részvényesek különféle szabadalmait, know-how-jait. A létesítmények bérbeadásával jelentős devizabevételekre is szert kívánnak tenni. Az első tervezett közös beruházásuk a budapesti Kelet-Nyugati Üzletközpont lesz, amelyben nyugat-európai és tengerentúli cégek képviseleteit helyezik el. A részvényesek parafálták azt a vállalkozási szerződést is, amelyben a társaság mint megbízó, a Skanska svéd cég pedig mint vállalkozó vesz részt az üzletközpont felépítésében. Az épületegyüttes az Astoria Szállóval szemben lévő telken épül fel, a Rákóczi útra néző főbejárattal. Az üzletközpont 24 ezer négyzetméter alapterületű lesz, valamennyi irodáját a legkorszerűbb technikai eszközökkel szerelik fel. (MTI) Vita a társasági törvényről A tervszerű piacépítés eszköze (Folytatás az 1. oldalról) kedvezőtlen tapasztalatain okulva — az az ígéret is elhangzott, hogy az új törvényhez végrehajtási rendelet nem kapcsolódik. A hiányzó feltételeket a vitában többen szóvá tették. Terták Elemér a Magyar Hitelbankról például megemlítette, nem látja, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a változások egyes elemei. Az egységes nyereségadó — amely már készül — például sajátos buktatót tartalmaz, hiszen ha egy részvénytársaság és egy hagyományos állami vállalat is 50 százaléknyi nyereségadót fizet, akkor ez az előbbieknek egyértelműen hátrányos. Ott ugyanis a nyereségből még osztalékot is fizetnek. A magánszemélyek részvételét, részvényvásárlási jogát sem célszerű korlátozni A korlátozás egyik eszköze az adó, vagy éppen az osztalékilleték. Egyébként sem indokolt az a félelem, hogy egy reprivatizálási hullám indulna el. Még ha az összes magán megtakarítás részvénnyé alakulna is át, akkor is maximum 20—25 százalékkal részesednének a magánszemélyek a vállalati tulajdonból. Az előkészítés során nagy vita kíséri a szövetkezetek átalakulási lehetőségeit. Az MHB szakembere szerint meg kellene különböztetni a hagyományos és a kisszövetkezeteket, hiszen ez utóbbiak gyakran csak azért választották e formát, mert még nem volt jobb megoldás. Más hozzászóló is utalt rá, hogy bár van külön szövetkezeti törvény, azért valamilyen módon a társasági törvénynél is utalni kellene e társasági formára, ha már teljes körű szabályozás készül. Körös László, a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól helyeselte, hogy önkéntes alapon lehet majd szervezeti formát választani. Jelenleg ugyanis nem ez a helyzet. Ha szektor- és versenysemleges lesz az új szabályozás — és ez fontos lenne —, akkor újra kellene gondolni az egész támogatási rendszert. Az élelmiszeripar lehetőségei korlátozottak, s nem tudják felvenni a versenyt a jövedelmezőbb területekkel. Imre István, a Skála vezérigazgatója úgy vélte, hogy az új lehetőségekkel végre valóban elkülönül a stratégiai és a napi döntések köre. Ugyanakkor csalódott is, hogy csak lassan indulhat meg az átalakulás. Intézményes keretek között felgyorsulhatna ez a folyamat. A külföldi befektetőknek több kedvezményt javasolt, s azt, hogy magánszemélyek a nagyvállalatoktól csak indirekten, azaz például befektető társaságokon keresztül vehessenek részvényeket. Szabó Józsefné, a Hungarotex vezérigazgatója többek között a vagyonkezelő központ ellen tiltakozott, ugyanakkor úgy vélte, hogy a felügyelő bizottság — döntési hatáskör nélkül — gyakran csak formálisak. Orbán István, az EGIS Gyógyszerárugyár vezetője szerint az alacsony teljesítőképességű gazdaságban is viselnie kell valakinek az átalakulás terheit — s ez csak a költségvetés lehet. Ezzel számolni kell. A vita lezárásaként Sárközy Tamás elismerte, valóban rövid idő áll rendelkezésre e nagy jelentőségű törvény megfogalmazásához. Ám, ha nem lenne ez a határidőnyomás, akkor talán soha nem születne meg az új szabályozás. Ezt igazolja az a tapasztalat, hogy már több éve vitatkozgatnak róla, ám csak az idő szorításában gyorsult fel a munka. — kocsi — TUDÓSÍTÁSOK Egészségünkre! Városmag az utókornak A Kőbányai Sörgyár, a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság és a Kecskeméti Baromfi-feldolgozó Vállalat hétfőn megnyitotta a Dreher Sörözőt a budapesti Wesselényi utcában. A névadó az a különleges sörfajta, amelyet a Kőbányai Sörgyár alapítójáról neveztek el, s amit a világháború óta nem gyártottak hazánkban. Ezentúl ismét a régi receptúra szerint készítik Fotó: Sárközy György Szövetkezetek gazdálkodása Az OKISZ véleménye a bérszabályozásról Az OKISZ elnöksége hétfőn, Köveskúti Lajos elnökletével tartott ülésén beszámolót hallgatott meg az ipari szövetkezetek 1987. évi gazdálkodásáról, majd megtárgyalta a szövetkezetek 1988. évi tervét A szövetkezetek helyzetüket úgy ítélik meg, hogy bár az új szabályozás kezdeti nehézségein túljutottak, finanszírozási és anyagellátási gondok nehezítették és részben ma is nehezítik gazdálkodásukat. A szocialista export várhatóan jelentős csökkenésében változatlanul szerepet játszanak a szűk kontingensek és az árviták. Az elnökség megállapítása szerint a tervek azt jelzik, hogy a szövetkezetek törekednek a realitások figyelembe vételére és terveik egybevágnak a népgazdasági célokkal. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a tervezett bérszabályozásról és úgy foglalt állást, hogy ipari szövetkezetek tagjaira — a szövetkezetek jellegénél fogva és a bevezetendő intenzív vagyoni érdekeltségre való tekintettel — 1989-től ne vonatkozzon a bérszabályozás és a kötelező érdekegyeztetés. A társasági törvény tervezetével kapcsolatban az elnökség véleménye szerint szövetkezet nem alakulhat át társasággá, illetve csak a szövetkezet feloszlatása után dönthetnek ennek megalakításáról. Nem indokolt szövetkezeti részvénytársaságok alakítása sora. A szükségessé váló külső tőke bevonását forgatható és örökölhető célrészjeggyel, illetve kötvények kibocsátásával tartja lehetségesnek. Az elnökség egyetértett a vállalkozási adó egységes rendszerének 1989-től történő bevezetésével. Az ezzel kapcsolatos szabályozásra több, a szövetkezetek jellegével összefüggő javaslatot tett. (MTI) MAI KOMMENTÁRUNK Megskalpolt autók „Különös kór támadta meg a márkás autókat Magyarországon" — adja hírül az egyik osztrák utazási magazin. Hozzátéve, hogy a Mercedes, a BMW, a Ford, tehát a „köznapi" jó autók tulajdonosainak szembe kell nézni a márkajelvény megskalpolásának veszélyével. Érdemes elővigyázatosnak lenni és inkább kifizetni a garázsírozás költségeit, mert az még mindig olcsóbb, mint a márkajelvény ellopásából eredő kár. Nem is kellett nagyon utánanéznem a dolognak és bebizonyosodott, nem kacsa a hír. Sajna, Budapest és a vidék utcáin jószerivel csak megskalpolt BMW-k, Mercedesek futkosnak, annak a sajátos divatnak a nyomán, amely elsősorban a tizenéves korosztályt kerítette be. E divat lényege: csavarhúzóval és fogóval feszítsd le, tépd ki a Mercedes, a BMW emblémáját, mert két dologra is jó. Felvarrhatod a bőrzekédre, vagy a nyakadba akaszthatod győzelmi jelvényként. Hát igen, a mai magyar serdülő ifjúság egy meglehetősen elszánt csoportja a szürkület beálltával megcélozza a „jobb” parkolóhelyeket és nekilát a műveletnek. Semmi más nem érdekli őket, csakhogy az emblémát megszerezzék —, hogy belapul, megkarcolódik a karosszéria — kit érdekel? A hotelportás illőn figyelmezteti a vendégeket, országos idegenforgalmi hírnevének legalább a látszatát védendő. Egy-egy elkeseredett és megdöbbent, pihenni vagy üzleti útra érkezett külföldinek a biztosítás szabályait tudják felajánlani segítségül. Mert a skalpolás divatja ellen semmit nem tehetnek.Most jut eszembe, leleményes kisiparosok, kiskereskedők, sőt újabban az Interag Vállalat is, felismerte az üzletet és elkezdte árulni a karosszéria márkajelzéseit. Az árakról: 1 darab BMW-jelvény 900 forint, a Mercedes háromküllős kereke magánkereskedőnél 3000 forint. Valóban tehetetlenek lennénk a skalpolások ellen? Valóban vállalni kellene „nemzeti problémának” ezt az ostoba divatot? Nem hiszem. Most, az idegenforgalmi szezon előtt, vagy elején mindenesetre fel kell hívni a rendőrség figyelmét a jelenségre. Valószínűleg ők tehetnek ellene a legtöbbet, például azzal, hogy nem csupán a vadászatra induló (vagy az emblémavadászaton résztvevő) fiatalokat fülelik le, hanem azokat is, akik az aluljáróban, az utcán ma oly feltűnően viselik különös győzelmi jelvényeiket. Akiknek lehet, hogy megéri a kockázatot ez a divat, de az országnak biztosan nem éri meg hagyni terjedését. Matkó István - Magyar Hírlap Nicosia Aranyalmája Nicosia egyik történelmi negyede, Laiki Vitoria nyerte el a FIJET (Idegenforgalmi Újságírók és írók Nemzetközi Szövetsége) Aranyalmáját. Az idegenforgalom Oscar-díjaként számon tartott kitüntetést Miklódy Zoltán, a FIJET főtitkára bensőséges ünnepség keretében adta át Lelos Demetriadesnek, a ciprusi főváros polgármesterének. Megjelent az ünnepségen és rövid beszédet mondott Georgosz Vasziliu, a Ciprusi Köztársaság elnöke is. Laiki Vitonia városnegyed alig egy négyzetkilométeren terül el. Apró épületei a görög, a velencei, a francia és a török építészet elemeit őrzik. Nicosia nagyarányú fejlesztésével egy időben arról folyt a vita, hogy ezt a városmagot miként mentsék át az utókornak. A nyolcvanas évek elején döntötték el, hogy Laski Vitoria területén a 18—19. században épült házakat tatarozzák, belülről korszerűsítik, s ahelyett, hogy a helyükön modern épületeket emelnének, kereskedelmi-vendéglátó központokat alakítanak ki a negyedben. Tömérdek kis népművészeti cikkeket árusító bolt és hangulatos vendéglő fogadja itt a látogatókat, akik hamisítatlan történelmi környezetben gyönyörködhetnek a ciprusi építészet gyöngyszemeiben. Az 1970-ben alapított Aranyalmát elsőként Szicíliának adományozták, s azóta a többi között a jugoszláviai Sveti Stefan, hazánkban Esztergom, az angliai York városa, az NSZK-beli Rothenburg, a bulgáriai Rila-kolostor, a francia Pezenas városa, a szovjetunióbeli Szuzdal és Finnországban Turku nyerte el. (gyapag) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1968. MÁJUS 10. az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos Árfolyamok változatlanul az iím. május 3-i KÖZLÉSNEK MEGFELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1988. MÁJUS 10-16. Az 1988. február 8-tól alkalmazott határidős árfolyam-különbszeti százalékok változatlanul az 1988. február 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. A Magyar Nemzeti Bank 128/1984. számil közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a bankszervek helyiségeiben közzétett Ilma Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 8934,70 8943,64 8952,58 Ausztrál dollár 3675,88 3679,56 3683,24 Belga frank 135,74 135,88 136,02 Dán korona 737,53 738,27 739,01 Finn márka 1190,70 1191,89 1193,08 Francia frank 835,87 836,71 837,55 Hollandi forint 2532,61 2535,15 2537,69 Ír font 7582,16 7589,75 7597,34 Japán jen (1000) 382,72 383,10 383,48 Kanadai dollár 3858,74 3862,60 3866,46 Kuvaiti dinár 17432,60 17450,05 17467,50 Norvég korona 774,75 775,53 776,31 NSZK márka 2839,48 2842,32 2845,16 Olasz líra (1000) 38,16 38,20 38,24 Osztrák schilling 403,92 404,32 404,72 Portugál escudo 34,67 34,70 34,73 Spanyol peseta 42,95 42,99 43,03 Svájci frank 3413,05 3416,47 3419,89 Svéd korona 811,60 812,41 813,22 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4778,28 4783,06 4787,84 Ecu (közös piac) 5894,01 5899,91 5905,81 Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 8675,33 9211,95 Ausztrál dollár 3569,17 3789,95 Belga frank 131,80 139,96 Dán korona 716,12 760,42 Finn márka 1156,13 1227,65 Francia frank 811,61 861,81 Görög drachma a/b 34,34 36,46 Hollandi forint 2459,10 2611,20 Ir font 7362,06 7817,44 Japán jen (1000) 371,61 394,59 Jugoszláv dinár (1000)/b 29,23 31,03 Kanadai dollár 3746,72 3978,48 Kuvaiti dinár 16926,55 17973,55 Norvég korona 752,26 798,80 NSZK márka 2757,05 2927,59 Olasz líra (1000) 37,05 39,35 Osztrák schilling 392,19 416,45 Portugál escudo 33,66 35,74 Spanyol posota 41,70 44,28 Svájci frank 3313,98 3518,96 Svéd korona 788,04 836,78 USA dollár 4639,57 4926,55 Fen (közös piac), 5722,91 6076,91 a vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 35,36 35,44 Jugoszláv dinár (1000) 30,10 30,16 za A Befektetési Bank és a Magyar Posta BEFEK.UTÉ& közös kötvényforgalmazásában megrendelhető BANK kötvények Mátrv Ré. posta Kötvény megnevezése Kamatláb o • Kamatfizetés dátuma hónap Kibocsátás , Futamidő összege 0,mkdt‘ M p J megosztás 5 000 Ft Gyomaendrődi Városi Tanács 11 IX. 07. 1987—92 25 KEDVES ÜGYFELÜNK! Nem kell elutaznia a legközelebbi város bankfiókjához, ha kötvényt akar vásárolni A lakásához közeli postahivatalban is megrendelheti a vásárolni kívánt kötvényt Bankunk a megrendelés és befizetés után értékküldeményként megküldi a kötvényeket a postahivatalhoz, vagy kívánságára a lakására is. Felvilágosítás a kötvényekkel és a forgalmazással kapcsolatosan: 532-600/1803 m, telefonon.