Magyar Hírlap, 1988. május (21. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

1988. május 10., kedd Grósz Károly fogadta Kazuo Iwatát Élénkülő gazdasági kapcsolatok Magyar—japán tárgyalások A magyar—japán és a japán— magyar gazdasági klubok szerdán Budapesten tartották meg 15. együttes ülésüket A tanácskozá­son részt vett Ryozo Mogi, Japán budapesti nagykövete, aki hang­súlyozta, hogy a jelentős földraj­zi távolság ellenére a két ország közötti kereskedelmi, üzleti kon­taktusok az elmúlt években számottevően fejlődtek. Elsősor­ban újabb vegyes vállalatok lét­rehozásával, a harmadik piaci együttműködés szélesítésével bő­víthetők a kapcsolatok. Japán a Magyarországnak nyújtott finánc­hitelek növelése mellett elsősor­ban a működőtőké további ex­portjában érdekelt. Székács Imre, a magyar—japán gazdasági klub elnöke elmondta, hogy az elmúlt években kedvező­en fejlődtek a két ország keres­kedelmi kapcsolatai. A Japánba irányuló magyar export — töb­bek között a dollár árfolyamcsök­kenése következtében — 1986-ban 61 százalék­­al, 1987-ben pedig 48 százalékkal bővült. Több japán vállalat megbeszéléseket kezdett magyar cégekkel arról, miként kapcsolódhatnának be a szovjet­unióbeli földgáz- és kőolajlelő­helyek kiaknázásába. Tárgyalnak újabb vegyes vállalatok létrehozá­sáról és ipari kooperációk bővíté­séről is. Jelenleg három budapes­ti székhelyű magyar—japán ve­gyes vállalat működik, s a múlt esztendőben jelentős együttműkö­dési megállapodást írtak alá két japán cég és a Salgótarjáni Üveg­gyár képviselői üveggyapot előál­lítására. Nyolc japán kereskedőház képviselteti magát Magyarorszá­gon, s ez jelzi, hogy a távol-keleti ország cégeinek érdeklődése nő a magyar piac iránt. Kazuo Iwata, a japán—magyar gazdasági klub elnöke az üzletem­berek közötti személyes kapcsola­tok fejlesztésének fontosságára hívta fel a tanácskozás részve­vőinek figyelmét. Szeidzsi Cucumi, a Seibu áruházlánc tulajdonosa, a klub társelnöke elmondta, hogy Japánban lényegesen átalakul a lakossági fogyasztás. Ehhez iga­zodva olyan kis- és közepes mére­tű vegyes vállalatokat lehetne lét­rehozni Magyarországon, amelyek japán technológiával különböző fogyasztási cikkeket tudnának gyártani a távol-keleti ország szá­mára. Az igényekről a japán társ­­tulajdonosok folyamatosan infor­málnák a vállalkozásokat, s az ér­tékesítést is megszerveznék. Ilyen vegyes vállalatok alakulhatnának a nyomdaiparban, a konfekció­­iparban, az élelmiszeriparban, kis­méretű szerszámgépek gyártásá­ban. Hasonló együttműködés ala­kítható ki például bútorok, por­celánok gyártásában is. Melega Tibor kereskedelmi mi­niszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőség van kül­földi többségű vállalkozások lét­rehozására is, amelyek irányítá­sában meghatározó szerepet játsz­hatnak a japán tőketulajdonosok. Arról is szólt, hogy a Japán által számunkra biztosított, általános preferenciális rendszer szerinti vámelbánás jótékonyan hatott a két ország közötti gazdasági kap­­csola­t­ f­e­j­lődésére. Kazuo Iwatát, a japán—magyar gazdasági klub elnökét fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ugyancsak hétfőn fogadta a japán vendéget Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Marjai József minisz­terelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter és Beck Tamás, a Ma­gyar Gazdasági Kamara elnöke. (MTI) Részvénytársaság alakult Magyar megbízók - svéd vállalkozók Kelet—nyugati üzletközpont Budapesten Magyar—svéd vegyes vállalat létrehozásáról szóló okiratokat — a társasági szerződést és az alap­szabályt — írták alá hétfőn a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat székházában a részvény­­társaságot alapítók: a Technoim­pex, a Magyar Hitel Bank Rt., a Hungária Biztosító Rt., a VIIi. Ke­rületi Ingatlankezelő Vállalat és a Középülettervező Vállalat, vala­mint a svéd Skanska AB, amely Európa egyik legjelentősebb épí­tőipari vállalata. A magyar fél részesedése 46, a svédé 54 száza­lékos. Az ünnepélyes eseményen részt vett a Budapesten tárgyaló Hans Custafsson svéd lakásügyi miniszter és Somogyi László épí­tésügyi és városfejlesztési minisz­ter. A részvénytársaság ipari, ke­reskedelmi és idegenforgalmi jel­legű épületek létrehozására és üzemeltetésére vállalkozik, haszno­sítva a részvényesek különféle sza­badalmait, know-how-jait. A lé­tesítmények bérbeadásával jelen­tős devizabevételekre is szert kí­vánnak tenni. Az első tervezett kö­zös beruházásuk a budapesti Ke­let-Nyugati Üzletközpont lesz, amelyben nyugat-európai és ten­gerentúli cégek képviseleteit he­lyezik el. A részvényesek parafálták azt a vállalkozási szerződést is, amely­ben a társaság mint megbízó, a Skanska svéd cég pedig mint vál­lalkozó vesz részt az üzletközpont felépítésében. Az épületegyüttes az Astoria Szállóval szemben lévő telken épül fel, a Rákóczi útra néző főbejárattal. Az üzletközpont 24 ezer négyzetméter alapterületű lesz, valamennyi irodáját a leg­korszerűbb technikai eszközökkel szerelik fel. (MTI) Vita a társasági törvényről A tervszerű piacépítés eszköze (Folytatás az 1. oldalról) kedvezőtlen tapasztalatain okul­va — az az ígéret is elhangzott, hogy az új törvényhez végre­hajtási rendelet nem kapcsoló­dik. A hiányzó feltételeket a vi­tában többen szóvá tették. Ter­­ták Elemér a Magyar Hitel­bankról például megemlítette, nem látja, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a változások egyes elemei. Az egységes nyereség­adó — amely már készül — például sajátos buktatót tartal­maz, hiszen ha egy részvény­­társaság és egy hagyományos állami vállalat is 50 százalék­nyi nyereségadót fizet, akkor ez az előbbieknek egyértelműen hátrányos. Ott ugyanis a nye­reségből még osztalékot is fizet­nek. A magánszemélyek rész­vételét, részvényvásárlási jogát sem célszerű korlátozni A kor­látozás egyik eszköze az adó, vagy éppen az osztalékilleték. Egyébként sem indokolt az a félelem, hogy egy reprivatizálá­­si hullám indulna el. Még ha az összes magán megtakarítás rész­vénnyé alakulna is át, akkor is maximum 20—25 százalékkal részesednének a magánszemé­lyek a vállalati tulajdonból. Az előkészítés során nagy vi­ta kíséri a szövetkezetek átala­kulási lehetőségeit. Az MHB szakembere szerint meg kelle­ne különböztetni a hagyomá­nyos és a kisszövetkezeteket, hiszen ez utóbbiak gyakran csak azért választották e for­mát, mert még nem volt jobb megoldás. Más hozzászóló is utalt rá, hogy bár van külön szövetkezeti törvény, azért va­lamilyen módon a társasági törvénynél is utalni kellene e társasági formára, ha már tel­jes körű szabályozás készül. Kö­rös László, a Győr-Sopron me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól helyeselte, hogy ön­kéntes alapon lehet majd szer­vezeti formát választani. Jelen­leg ugyanis nem ez a helyzet. Ha szektor- és versenysemleges lesz az új szabályozás — és ez fontos lenne —, akkor újra kel­lene gondolni az egész támo­gatási rendszert. Az élelmiszer­­ipar lehetőségei korlátozottak, s nem tudják felvenni a ver­senyt a jövedelmezőbb terüle­tekkel. Imre István, a Skála ve­zérigazgatója úgy vélte, hogy az új lehetőségekkel végre való­ban elkülönül a stratégiai és a napi döntések köre. Ugyanak­kor csalódott is, hogy csak las­san indulhat meg az átalakulás. Intézményes keretek között fel­gyorsulhatna ez a folyamat. A külföldi befektetőknek több kedvezményt javasolt, s azt, hogy magánszemélyek a nagy­­vállalatoktól csak indirekten, azaz például befektető társasá­gokon keresztül vehessenek részvényeket. Szabó Józsefné, a Hungarotex vezérigazgatója többek között a vagyonkezelő központ ellen tiltakozott, ugyan­akkor úgy vélte, hogy a fel­ügyelő bizottság — döntési ha­táskör nélkül — gyakran csak formálisak. Orbán István, az EGIS Gyógyszerárugyár vezető­je szerint az alacsony teljesítő­­képességű gazdaságban is visel­nie kell valakinek az átalakulás terheit — s ez csak a költség­­vetés lehet. Ezzel számolni kell. A vita lezárásaként Sárközy Tamás elismerte, valóban rövid idő áll rendelkezésre e nagy je­lentőségű törvény megfogalma­zásához. Ám, ha nem lenne ez a határidőnyomás, akkor talán soha nem születne meg az új szabályozás. Ezt igazolja az a tapasztalat, hogy már több éve vitatkozgatnak róla, ám csak az idő szorításában gyorsult fel a munka. — kocsi — TUDÓSÍTÁSOK Egészségünkre! Városmag az utókornak A Kőbányai Sörgyár, a Kecske­­mét-Szikrai Állami Gazdaság és a Kecskeméti Baromfi-feldolgozó Vállalat hétfőn megnyitotta a Dreher Sörözőt a budapesti Wes­selényi utcában. A névadó az a különleges sörfajta, amelyet a Kőbányai Sörgyár alapítójáról neveztek el, s amit a világhábo­rú óta nem gyártottak hazánk­ban. Ezentúl ismét a régi recep­­túra szerint készítik Fotó: Sárközy György Szövetkezetek gazdálkodása Az OKISZ véleménye a bérszabályozásról Az OKISZ elnöksége hétfőn, Köveskúti Lajos elnökletével tar­tott ülésén beszámolót hallgatott meg az ipari szövetkezetek 1987. évi gazdálkodásáról, majd meg­tárgyalta a szövetkezetek 1988. évi tervét A szövetkezetek helyzetüket úgy ítélik meg, hogy bár az új szabályozás kezdeti nehézségein túljutottak, finanszírozási és anyagellátási gondok nehezítet­ték és részben ma is nehezítik gazdálkodásukat. A szocialista export várhatóan jelentős csök­kenésében változatlanul szerepet játszanak a szűk kontingensek és az árviták. Az elnökség megál­lapítása szerint a tervek azt jel­zik, hogy a szövetkezetek töre­kednek a realitások figyelembe vételére és terveik egybevágnak a népgazdasági célokkal. Az elnökség tájékoztatót hall­gatott meg a tervezett bérsza­bályozásról és úgy foglalt állást, hogy ipari szövetkezetek tagjaira — a szövetkezetek jellegénél fogva és a bevezetendő intenzív vagyoni érdekeltségre való te­kintettel — 1989-től ne vonat­kozzon a bérszabályozás és a kö­telező érdekegyeztetés. A társasági törvény terveze­tével kapcsolatban az elnökség véleménye szerint szövetkezet nem alakulhat át társasággá, il­letve csak a szövetkezet feloszla­tása után dönthetnek ennek meg­alakításáról. Nem indokolt szö­vetkezeti részvénytársaságok ala­kítása sora. A szükségessé váló külső tőke bevonását forgatható és örökölhető célrészjeggyel, il­letve kötvények kibocsátásával tartja lehetségesnek. Az elnökség egyetértett a vál­lalkozási adó egységes rendszeré­nek 1989-től történő bevezetésé­vel. Az ezzel kapcsolatos szabá­lyozásra több, a szövetkezetek jellegével összefüggő javaslatot tett. (MTI) MAI KOMMENTÁRUNK Megskalpolt autók „Különös kór támadta meg a márkás autókat Magyarorszá­gon" — adja hírül az egyik osztrák utazási magazin. Hoz­zátéve, hogy a Mercedes, a BMW, a Ford, tehát a „köz­napi" jó autók tulajdonosai­nak szembe kell nézni a márka­jelvény meg­skalpolásának ve­szélyével. Érdemes elővigyáza­tosnak lenni és inkább kifizetni a garázsírozás költségeit, mert az még mindig olcsóbb, mint a márkajelvény ellopásából eredő kár. Nem is kellett nagyon utána­néznem a dolognak és bebizo­nyosodott, nem kacsa a hír. Saj­na, Budapest és a vidék utcáin jószerivel csak megskalpolt BMW-k, Mercedesek futkosnak, annak a sajátos divatnak a nyo­mán, amely elsősorban a tizen­éves korosztályt kerítette be. E divat lényege: csavarhúzóval és fogóval feszítsd le, tépd ki a Mercedes, a BMW emblémá­ját, mert két dologra is jó. Fel­­varrhatod a bőrzekédre, vagy a nyakadba akaszthatod győzelmi jelvényként. Hát igen, a mai magyar ser­dülő ifjúság egy meglehetősen elszánt csoportja a szürkület beálltával megcélozza a „jobb” parkolóhelyeket és nekilát a műveletnek. Semmi más nem érdekli őket, csakhogy az emb­lémát megszerezzék —, hogy belapul, megkarcolódik a ka­rosszéria — kit érdekel? A hotelportás illőn figyel­mezteti a vendégeket, országos idegenforgalmi hírnevének legalább a látszatát védendő. Egy-egy elkeseredett és meg­döbbent, pihenni vagy üzleti útra érkezett külföldinek a biz­tosítás szabályait tudják fel­ajánlani segítségül. Mert a skalpolás divatja ellen semmit nem tehetnek.­­Most jut eszem­be, leleményes kisiparosok, kiskereskedők, sőt újabban az Interag Vállalat is, felismerte az üzletet és elkezdte árulni a karosszéria márkajelzéseit. Az árakról: 1 darab BMW-jelvény 900 forint, a Mercedes három­­küllős kereke magánkereskedő­nél 3000 forint. Valóban tehetetlenek len­nénk a skalpolások ellen? Va­lóban vállalni kellene „nemzeti problémának” ezt az ostoba di­vatot? Nem hiszem. Most, az idegenforgalmi szezon előtt, vagy elején mindenesetre fel kell hívni a rendőrség figyel­mét a jelenségre. Valószínűleg ők tehetnek ellene a legtöbbet, például azzal, hogy nem csupán a vadászatra induló (vagy az emblémavadászaton résztvevő) fiatalokat fülelik le, hanem azo­kat is, akik az aluljáróban, az utcán ma oly feltűnően viselik különös győzelmi jelvényeiket. Akiknek lehet, hogy megéri a kockázatot ez a divat, de az országnak biztosan nem éri meg hagyni terjedését. Matkó István - Magyar Hírlap Nicosia Aranyalmája Nicosia egyik történelmi negye­de, Laiki Vitoria nyerte el a FIJET (Idegenforgalmi Újság­írók és írók Nemzetközi Szövet­sége) Aranyalmáját. Az idegen­­forgalom Oscar-díjaként számon tartott kitüntetést Miklódy Zol­tán, a FIJET főtitkára bensősé­ges ünnepség keretében adta át Lelos Demetriadesnek, a ciprusi főváros polgármesterének. Meg­jelent az ünnepségen és rövid beszédet mondott Georgosz Va­­sziliu, a Ciprusi Köztársaság el­nöke is. Laiki Vitonia városnegyed alig egy négyzetkilométeren terül el. Apró épületei a görög, a velen­cei, a francia és a török épí­tészet elemeit őrzik. Nicosia nagyarányú fejlesztésével egy időben arról folyt a vita, hogy ezt a városmagot miként ment­sék át az utókornak. A nyolcva­nas évek elején döntötték el, hogy Laski Vitoria területén a 18—19. században épült házakat tatarozzák, belülről korszerűsí­tik, s ahelyett, hogy a helyükön modern épületeket emelnének, kereskedelmi-vendéglátó közpon­tokat alakítanak ki a negyedben. Tömérdek kis népművészeti cik­keket árusító bolt és hangula­tos vendéglő fogadja itt a láto­gatókat, akik hamisítatlan törté­nelmi környezetben gyönyörköd­hetnek a ciprusi építészet gyöngyszemeiben. Az 1970-ben alapított Arany­almát elsőként Szicíliának ado­mányozták, s azóta a többi kö­zött a jugoszláviai Sveti Stefan, hazánkban Esztergom, az ang­liai York városa, az NSZK-beli Rothenburg, a bulgáriai Rila-ko­­lostor, a francia Pezenas váro­sa, a szovjetunióbeli Szuzdal és Finnországban Turku nyerte el. (gyapag) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAM­AI ÉRVÉNYBEN: 1968. MÁJUS 10. az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos Árfolyamok változatlanul az iím. május 3-i KÖZLÉSNEK MEGFELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1988. MÁJUS 10-16. Az 1988. február 8-tól alkalmazott határidős árfolyam-különbs­zeti százalékok változatlanul az 1988. február 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. A Magyar Nemzeti Bank 128/1984. számil közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a bankszervek helyiségeiben közzétett Ilma Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 8934,70 8943,64 8952,58 Ausztrál dollár 3675,88 3679,56 3683,24 Belga frank 135,74 135,88 136,02 Dán korona 737,53 738,27 739,01 Finn márka 1190,70 1191,89 1193,08 Francia frank 835,87 836,71 837,55 Hollandi forint 2532,61 2535,15 2537,69 Ír font 7582,16 7589,75 7597,34 Japán jen (1000) 382,72 383,10 383,48 Kanadai dollár 3858,74 3862,60 3866,46 Kuvaiti dinár 17432,60 17450,05 17467,50 Norvég korona 774,75 775,53 776,31 NSZK márka 2839,48 2842,32 2845,16 Olasz líra (1000) 38,16 38,20 38,24 Osztrák schilling 403,92 404,32 404,72 Portugál escudo 34,67 34,70 34,73 Spanyol peseta 42,95 42,99 43,03 Svájci frank 3413,05 3416,47 3419,89 Svéd korona 811,60 812,41 813,22 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4778,28 4783,06 4787,84 Ecu (közös piac) 5894,01 5899,91 5905,81 Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 8675,33 9211,95 Ausztrál dollár 3569,17 3789,95 Belga frank 131,80 139,96 Dán korona 716,12 760,42 Finn márka 1156,13 1227,65 Francia frank 811,61 861,81 Görög drachma a/b 34,34 36,46 Hollandi forint 2459,10 2611,20 Ir font 7362,06 7817,44 Japán jen (1000) 371,61 394,59 Jugoszláv dinár (1000)/b 29,23 31,03 Kanadai dollár 3746,72 3978,48 Kuvaiti dinár 16926,55 17973,55 Norvég korona 752,26 798,80 NSZK márka 2757,05 2927,59 Olasz líra (1000) 37,05 39,35 Osztrák schilling 392,19 416,45 Portugál escudo 33,66 35,74 Spanyol posota 41,70 44,28 Svájci frank 3313,98 3518,96 Svéd korona 788,04 836,78 USA dollár 4639,57 4926,55 Fen (közös piac), 5722,91 6076,91 a­ vásárolható legmagasabb bank­jegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 35,36 35,44 Jugoszláv dinár (1000) 30,10 30,16 za A Befektetési Bank és a Magyar Posta BEFEK.UTÉ& közös kötvényforgalmazásában megrendelhető BANK kötvények Mátrv Ré. posta Kötvény megnevezése Kamatláb o • Kamat­­fizetés dátuma hó­nap Kibocsátás , Futamidő összege 0,mkdt‘ M p­ J megosztás 5 000 Ft Gyomaendrődi Városi Tanács 11 IX. 07. 1987—92 25 KEDVES ÜGYFELÜNK! Nem kell elutaznia a legközelebbi város bankfiókjához, ha kötvényt akar vásárolni A laká­sához közeli postahivatalban is megrendelheti a vásárolni kívánt kötvényt Bankunk a megren­delés és befizetés után értékküldeményként megküldi a kötvényeket a postahivatalhoz, vagy kívánságára a lakására is. Felvilágosítás a kötvényekkel és a forgalmazással kapcsolatosan: 532-600/1803 m, telefonon.

Next