Magyar Hírlap, 1988. október (21. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

Korszakváltás előtt Ipari elképzelések a távközlés fejlesztéséről — Interjú Berecz Frigyes miniszterrel (3. oldal)Mumlmr 21. évfolyam, 235. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1988. október 1., szombat BNV-zárás ^ A megnyitásról írott tudósítások mindegyike kiemelte, hogy ezúttal nyolcvannyolcadszor várta látogatóit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Az évszámnak járó megkülönböztetett figyelem oka abban rejlik, hogy a közel évszázados múlt sikert - s ha sikert, nyilván minőséget - ígérhet. Valóban így van-e? Ebből a szempontból érdemes összevetni az igényeket és azt, mit teljesített a BNV? Az utóbbi évek vásáraiból arra következtethetünk: a cél a nemzetközileg lépéshátrányba került ipar - évenként alig változó - termékskálájának bemutatása, minden különösebb koncepció nélkül. Még azt sem állíthatjuk, hogy minden esetben árubemutatóról van szó. Áru ugyanis az, ami a boltokban megjelenik. Aki olykor reménytelenül rója az üzleteket, tudja, hogy a kiállított termékek - jó esetben - hónapok, évek múlva jelennek meg az üzletekben és akkor sem biztos, hogy elegendő mennyiségben. De sajnos az is tény, a kiállított termékekkel túlnyomórészt nem találkozhatunk a BNV után. A megszokás úgy látszik nagy úr: akkor is van két BNV-nk - tavaszi, télig, ha roppant kevés az újdonság. Egyre többet utazó állampolgáraink tanúsíthatják: a nemzetközi vásár hazai kínálata nemigen veszi fel a versenyt egy közepes nyugati áruházéval. Pedig ott nem a tervekben, laboratóriumokban szereplő termékeket láthatják a vevők. Bezárja kapuit a BNV, amelyről jót is mondhatunk: sajátos népünnepély volt. Az érdeklődést egyre nehezedő gazdasági heyzetünk sem lohasztotta le, az emberek jól érezték magukat Kőbányán. Jó volt az idő, lehetett virslit és friss sört kapni... . Mi azonban annak örülnénk igazán, ha a boltokban elképzeléseinknek megfelelő árukat láthatnánk. Akkor, ha a BNV - amely se nem jobb, se nem roszszabb, mint iparunk - végre mind jobban betöltené feladatát, s a termelők, vásárlók találkozóhelye lehetne. Vagyis a piac egyik főszereplője. Most ismét azt láttuk: olyan volt a BNV, mint a mai magyar piac. Tény: a külföldiek érdeklődése is csökkent s ez végre el kellene, hogy gondolkoztassa a BNV új vezetőit a régi dilemmáról. Kell-e nekünk egy évben kétszer vásárt rendezni, csak azért, mert így szerepel a programban?! Érsek M. Zoltán Heinz Fischer látogatása Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására szeptember 29— 80-án Budapesten, tartózkodott Heinz Fischer, az Osztrák Szocialista Párt alelnöke, a párt parlamenti csoportjának vezetője. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Fischert. Megbeszélést folytatott vele Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Találkozott Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, a külügyi osztály vezetőjével és Köpeczi Béla akadémikussal. A megbeszéléseken részt vett Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Heinz Fischer pénteken délután elutazott hazánkból. (MTI) Gorbacsov beszéde az SZKP KB ülésén Politikai reformok, a pártapparátus tökéletesítése, személycserék (TASZSZ) Mihail Gorbacsov az SZKP KB tegnapi ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a politikai bizottság azért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerkezetének tökéletesítésével kapcsolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sokoldalú megvizsgálása bebizonyította, hogy a párt feladatainak megváltozása s politikai élcsapatként betöltött szerepének megnövekedése kapcsán szükség van a központi bizottság, a politikai bizottság, a KB-titkárok és a KB-apparátus tevékenységének javítására. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos változásokat a párt vezető tisztségviselőinek körében is. E kérdést SZKP Központi Bizottságának ülésén áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy a központi bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülésen az alábbi bizottságok megalakítását tartották célszerűnek: — pártépítési és káderpolitikai bizottság, Georgij Razumovszkij vezetésével; — az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bizottság — vezetője: Alekszandr Jakovlev; — jogpolitikai bizottság — elnöke, Viktor Csebrikov. Az ülés felhatalmazta a polisek döntő része a központi bizottság hatáskörébe tartozik, s ez tette szükségessé a mostani ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követően felolvasta Andrej Gromikónak a központi bizottsághoz intézett levelét, amelyben a tekintélyes szovjet politikus korára való tekintettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tagság alóli felmentésre vonatkozó kérelmét. A politikai bizottság megvitatta a kérést — mondotta Gorbacsov —, és úgy határozott, hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetet mondott a politikusnak a párt és az ország érdekében végzett hatalmas munkájáért etikai bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedéseket foganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakítására, a KB- ban és a helyi pártszervezetek szintjén, figyelembe véve a pártszervezetek megváltozott feladatait az átalakítás elmélyítésének és a politikai reformok végrehajtásának időszakában. Az apparátus átszervezése Az SZKP Központi Bizottsága tegnapi ülésén — a XIX. pártkonferencia döntéseinek alapján — a KB-bizottságok létrehozása mellett határozatoka hoztak a központi bizottság apparátusának átszervezéséről. A határozat megbízza az SZKP KB Politikai Bizottságát, hogy tegyen gyakorlati intézkedéseket a központi bizottság és a helyi bizottságok apparátusa új szervezetének kialakítására, annak figyelembevételével, hogy miként változik a pártszervek funkciója az átalakítás elmélyülésével és az ország politikai rendszerére vonatkozó reform megvalósításával. A határozat szerint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a párt határterületi és területi bizottságainak ezután megtartandó beszámoló és választó gyűléseiken különös figyelmet kell fordítaniuk az apparátusba kerülő káderek kiválasztására. Erre a munkára olyan elvtársakat kell kijelölni, akik magas szintű politikai képességekkel és szakmai hozzáértéssel bírnak, az átalakítás meggyőződéses hívei, tekintélyük van és élvezik a kommunisták, illetve a pártonkívüliek bizalmát. Gromiko búcsúbeszéde Andrej Gromiko felszólalásában előbb röviden szólt eddigi munkájáról. Megköszönte Mihail Gorbacsov hozzá intézett szavait, majd így folytatta: „Mélységes meggyőződésem, hogy országunk egész életének forradalmi átalakítása az egyetlen helyes és tudományosan megalapozott irányvonal. Határozottan támogatom mindazt, amit a párt és Központi Bizottsága tesz az SZKP XXVII. kongresszusa, a XIX. országos pártértekezlet és a KB ülései döntéseinek végrehajtására. Mélységesen elégedett vagyok azzal, hogy vezető testületeinkben — a központi bizottságban és a KB Politikai Bizottságában — eszmei és politikai egység van. Ebben a kollektívában a lenini elvek, a lenini eszmék uralkodnak. Hiszek abban, hogy az ország előtt álló feladatokat meg kell és meg is fogják oldani. Ennek biztosítékát a nép hősies vívmányai adják, amelyek a hetvenéves történelem alatt, a lenini napoktól kezdve születtek. Mindenkinek köszönöm a közös munkát és a bizalmat." (Folytatása a 2. oldalon Szakbizottságokat alakítottak A lelátón legalább négy „aranyérem" ült, bent a vízen csak egy volt, s mégis azt az egyet ünnepelték. Ez volt ugyanis a legújabb. Még tíz óra sem telt el azóta, hogy a magyar olimpiai küldöttség megszerezte kilencedik aranyát, reggel 9 óra után néhány perccel megvolt a tizedik is. Ezt Gyulay Zsolt mondhatta magáénak, ő volt tudniillik a vízen. A lelátón pedig Darnyi Tamás és az öttusaválogatott — ők képviselték a négy aranyat. Régen túl vannak már versenyeiken, most — lazításként — szurkolni járnak. Mindenhova, ahol magyarok szerepelnek. Csütörtökön a kardcsapatdöntőt dalolták végig, péntek délelőtt a kajakkenu verseny 500 méteres távjának fináléit. „Azért maradtunk itt, hogy élvezzük az olimpiát" — mondta dr. Török Ferenc vezetőedző. No meg azért, hogy ne hagyják magára Fábián Lászlót, mivel neki a párbajtőrcsapatban kellett vívnia. A buzdítás, úgy tűnt, frenetikus hatással lesz a kajakozókra, mi várható itt, gondoltuk, ha már az első szám magyar győzelemmel zárult. A folytatás azonban elmaradt, a délelőtt már csak egy bronzot hozott. Hiába, van úgy, hogy a jó kezdés szárnyakat ad a csapat többi tagjának, s előfordul, hogy nyomasztja őket. Most ez utóbbi történt. Ki tudja ezt kiszámítani? De maradjunk egyelőre az aranynál, azaz Gyulay Zsoltnál, aki esélyeshez méltóan versenyezve evezett át elsőként a célon. " Az előfutam és a középdöntő után már éreztem, hogy nem irreális az első helyre gondolnom — mondta a Bp. Honvéd 24 éves sportolója. — Miért, a kiutazáskor még bizonytalan volt önmagában? — Nem, nem voltam, csak éppen az ellenfeleimről nem tudtam semmit. — Ki volt a legnagyobb vetélytársa? — Az új-zélandi MacDonald. Vele az idén egyáltalán nem találkoztam, s ezért tartottam is egy kicsit tőle. — És a többiektől? — Az ember egy olimpiai döntőben mindenkitől retteg, de az az igazság, hogy elég erősnek éreztem magam ahhoz, hogy megelőzzem őket. Annál is inkább, mert az NDK-ban például tavaszra kerülnek többnyire csúcsformába, a legritkább esetben érik el másodszor is ugyanazt a szintet. — Táv közben is érezte hogy vezet? Egyáltalán: figyeli ilyenkor a vetélytársakat? — Az 500 méteres távon nem lehet egyebet tenni mint eszeveszetten lapátolni, elkapni a startot, majd fölvenni az optimális utazósebességet, így tehát nem figyeltem senkire, csak a saját dolgomra. — Tavaly a világbajnokságon igen gyengén szerepelt. Vagy az akkori hetedik helyezése nem okozott önnek csalódást? — Dehogynem, borzasztóan le is tört a dolog, csak azzal vigasztalhattam magam, hogy a világbajnokság előtt beteg voltam, és így meglehetősen erőtlenül versenyeztem. Ez persze csak az egyik ok, a másik a lapát. — Miért, mi történt a lapáttal? — Nem történt semmi, hisz pont ez volt a baj. Én régi lapáttal versenyeztem, a többiek pedig újjal. Mármint az új fajtával, a winggel. — Mit tud egy ilyen lapát? — Mélyebb a kanala, s ezáltal nagyobb a merítése, erősebb a húzása. — És valóban minden ellenfél rendelkezett már vele, csak ön nem? — Így van. — Ezek szerint mi az utolsók között tértünk át az új technikára? Vagy még most is a régit használta? — Nem, ez már az új volt. Egyébként pedig nem az utolsók között, hanem egészen precízen utolsóként váltottunk. — Miért, nem volt rá pénz? — Gondolom, ez is közrejátszhatott benne, meg az is, hogy többen úgy érezték, nincs rá szükség, hisz a hagyományos lapáttal is jól ment a magyaroknak. — De nem ment jól... — Úgy fogalmaznék: többször (Folytatása a I. oldalon) — MUNKATÁRSUNK JELENTI SZÖULBÓL Most már telhetetlenek vagyunk... Győztem!. Győztem?. Y'V Igent Győztem! Ma, melléklet! Szecsuáni mozaikok Halló, itt Szöul... A hajnali hírözön háttere Buharin lázadása Adalékok egy politikus portréjához Bolygóközi ugródeszka? ! Grósz Károly fogadta Philipp Jenningert Sajtótájékoztató a Parlamentben Philipp Jenninger és Grósz Károly kézfogása (Tudósításunk a 2. oldalon.) Fotó: szárny zolán Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett, időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve, aki az államellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügyminiszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI)