Magyar Hírlap, 1988. november (21. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
Csődeljárás a Ganz Mozdony ellen (5. oldal) Jövőre öt forint egy napilap? (6. oldal)Huni HiRuv 21. évfolyam, 274. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1988. november 17., csütörtök Nemzetközi sajtóértekezlet Madridban Felelősek vagyunk a közös Európáért Találkozók pártvezetőkkel • Vendégségben a királyi párnál Megállapodás készül a diplomáciai vízummentességről kiküldött tudósítónk, Pintér Dezső telefonjelentése Madridból : Szerdán késő este befejeződött Grósz Károly hivatalos spanyolországi programja. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön reggel fél 9-kor különrepülőgéppel Madridból Párizsba indul, hogy eleget tegyen Francois Mitterrand elnök meghívásának. Grósz Károly szerdai eseménynaptárában reggel 8 óra volt az első időpont, a reggelizőasztal mellett megbeszélést folytatott a Spanyol Szocialista Munkáspárt több vezetőjével, José Maria Benegas szervező titkárral, Elena Flores Valencia külügyi titkárral, Francisco Fernandez Marugannal, a gazdasági, szociális és szakszervezeti ügyek titkárával, valamint Abel Caballero intézményi titkárral. Tájékoztatást adott a magyar politikai, gazdasági reformtörekvésekről, valamint a párt megújításának tennivalóiról. Tárgyalópartnerei a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a kormány kapcsolatrendszerét elemezték. (Mint ismeretes, Felipe González miniszterelnök a Szocialista Munkáspárt főtitkára.) Szó volt arról, hogy országos és helyi szinten miként érvényesül a pártirányítás, s milyen forrásokból finanszírozzák a párt költségvetését. Az MSZMP és a Spanyol Szocialista Munkáspárt tíz évvel ezelőtt lépett hivatalos kapcsolatba egymással, és a pártközi megbeszélések a közeljövőben Budapesten folytatódnak. A tegnap reggeli eszmecserén érintették a kommunista mozgalom, valamint a szocialista és a szociáldemokrata pártok együttműködésének kérdéseit, különös tekintettel a kelet-nyugati közeledésre. Grósz Károly szálláshelyétől, a Ritz Szállótól gyalogosan is csak néhány perc a Prado-múzeum. A pártfőtitkár-miniszterelnöknek fél óra jutott arra, hogy pillantást vessen El Greco, Velázquez, Murillo és Goya néhány alkotására, hiszen a miniszterelnöki rezidencián, a Moncloa palotában Felipe González záró megbeszélésre várta. Ennek tartalmáról, szelleméről — mint alább olvashatják — a legilletékesebbek tájékoztatták az újságírókat. » (Folytatása a 2. oldalon) / Zsófia királynő, János Károly és Grósz Károly MTI Fotó: Kovács Attila Eddig 23 ország ismerte el a palesztin államot Hírügynökségi jelentésekből Szerda estig huszonháromra emelkedett azoknak az országoknak a száma amelyek bejelentették, hogy elismerik az újonnan kikiáltott független palesztin államot. Ezek az országok: Algéria, Bahrein, Irak, Jordánia, Kuvait, Líbia Katar, Tunézia Szaúd-Aráia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Arab Köztársaság, az Egyesült Arab Emírségek, Banglades, India, Madagaszkár, Malajzia, Mauritánia, Törökország, Indonézia, Pakisztán, Jugoszlávia, Nicaragua és Kuba. A ciprusi kormány pénteki ülésén vitatja majd meg álláspontját a palesztin állam elismerésével kapcsolatban, szerdán mindenesetre üdvözölte a kikiáltás tényét. A Fülöp-szigetek külügyminisztere sem adott egyértelmű választ szerdai sajtónyilatkozatában arra, hogy e szigetország elismeri-e majd a palesztin államiságot, vagy sem. Egyelőre kedvező értékelésre korlátozta állásfoglalását, amennyiben a független állam kikiáltását „pozitív fejleménynek” minősítette. Az NDK is üdvözölte szerdán a független palesztin állam kikiáltását, erről Wolfgang Meyer külügyi szóvivő adott tájékoztatást az NDK sajtóforrásain keresztül. Masszud Radzsavi, az iráni kormánnyal szemben álló, Párizsban megalakult Nemzeti Ellenállási Tanács vezetője jókívánságait fejezte ki a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a legutóbbi ülésén hozott döntése alkalmából. Jürgen Möllemann, az NSZK közoktatási és tudományos ügyeinek minisztere (aki egyben az NSZK—Arab Társaság elnöke) a Neue Osnabrücker Zeitung című napilap hasábjain sürgette kormányát, hogy mielőbb ismerje el a palesztin államiságot. Érvelésében a miniszter kifejtette: miután Bonn már elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát, logikus lenne, hogy hivatalosan ismerje el e nép államát is. Az olasz kormány pozitívan értékeli a palesztin állam kikiáltását, „az első jelentős lépésnek a merev szembenállás fokozatos feloldása felé, s olyan lépésnek, amely önmérsékletet és tárgyalási készséget tanúsít” — hangoztatja a külügyminisztérium közleménye. Az ENSZ-határozatok, és így közvetve Izrael elismerését Olaszország, amely a leginkább támogatja a palesztin álláspontot Nyugat-Európában, előfeltételnek tekintette bármilyen tárgyaláshoz, s most elégedetten nyugtázza, hogy a PFSZ megtette ezt az első lépést. A palesztin állam elismerését illetően azonban a nyilatkozat óvatos: a nyugat-európai közösségben kell megvitatni és közös állásfoglalást kialakítani — hangoztatják az illetékesek. Izrael kedden diplomáciai háborúval fenyegette meg azokat az országokat, amelyek elismerik a palesztin államot. Mint Jichak Samir megbízott kormányfő rámutatott, kormányának értelmezése szerint az újonnan kikiáltott palesztin állam elismerése az izraeli állam felbomlasztására törekvő erőket segíti. Az első diplomáciai akciót már kedden megtették: röviddel azután, hogy Törökország hivatalosan elismerte a palesztin államot, berendelték a külügyminisztériumba Törökország izraeli ügyvivőjét. A palesztin államot elismerő országok közül Törökország az egyetlen, amely diplomáciai kapcsolatban áll Izraellel. Közben az SOS lakáskiutalások A kórházi ápoltaknak is jutott lakás Még egy olyan tragikus és mindenkit foglalkoztató esetről sem könnyű információt szerezni, mint ,ahétfői Baross utcai gázrobbanás. Azt gondolná persze az ember, hogy az illetékesek ilyen esetben készségesen segítenek az újságíróknak. Nos, a VIII. Kerületi Tanács műszaki osztályán úgy tűnik, drágábban mérik a szót, mintsem két rövid kérdésre telefonon tömören válaszoljanak. Maradiságuk ellenére, azért a lakásosztályon sikerült friss információhoz jutni. Eszerint a szerencsétlenül járt családok közül már harmincnak a kezében van a lakáskiutalás, két ember kórházban van, közülük egy kilencvenegy éves nénit a művelődésügyi osztály szociálpolitikai csoportja, a sérült férfit pedig a felesége képviseli. A ■házfelügyelő és családja nem kértek elhelyezést, mert felköltöztek az épület jobb szárnyában épen maradt lakásba. — Hol, és milyen színvonalú, komfortfokozatú lakásokat kaptak a kárvallottak? — Az egész főváros területén, különböző kerületekben jelöltük ki, a megrongálódottaknál sok esetben jobb, összkomfortos, nagyrészt három-, négy-, négy és fél szobás lakásokat — válaszolta kérdésünkre dr. Bánhidi Leventéné osztályvezető. — Mennyi időre szól az ideiglenes kiutalás? — Csakis addig, amíg rendbe nem hozzák az épületet. A tudósításban két kérdésre nem kaptunk választ: hogyan építik újjá az épületet, és vajonhány statikailag — a romházon kívül is — megsérült épület állapotán kell javítani? (i-y) Ginák László felvételei Miért alkotmányellenes a nyugdíjrendelet? (6. oldal) Jogosítvány a gyilkolásra (8. oldal) ^ V/ or Bizottsági ülések a Parlamentben"O 'X Q Sok túlmunkára szorulnak a családok Mennyi az adósságállományunk? Ki tartozik és mennyivel a deficites államháztartásnak? Behajthatók-e a határon túli kintlévőségeink? Tudja-e a kormány a létminimum alatt élők pontos számát? Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el szerdán amelyen a stabilizációs program első évében várható gazdasági fejlődés kérdéseit, valamint az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokat vitatták meg a képviselők az Országos Tervhivatal előterjesztése alapján. Ugyancsak tegnap tartott ülést az ipari bizottság is. A dr. Pesta László elnökletével megtartott ülésen elsőként dr. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez. Az 1989- es év gazdaságpolitikai stratégiájának dokumentumait elemezve elmondta, hogy mintegy 15 éve befolyásolja gazdasági helyzetünket az adósságállomány. Amíg 1970-ben egymilliárd dollár volt a tartozásunk, 1980-ban már 9 milliárd dollár, napjainkban pedig már 17 milliárd dollár bruttó és 11 millió nettó tartozásunk van. A különbség abból adódik, hogy a különbözettel — mintegy — 6 milliárd dollárral — nekünk tartoznak határainkon kívülről, amelyből mintegy 400 millió dollár behajtására nem látszik lehetőség. Ez a magas adósságállomány az évi nemzeti jövedelem háromnegyed részét teszi ki, de ahhoz, hogy gazdaságunk működőképes maradjon, és megőrizzük hitelképességünket, évente 1 milliárd dollárt kamatra, 2 milliárd dollárt pedig törlesztésre kell kifizetnünk. Félmillióan kerülnek a létminimum szintjére A társadalmi feszültségek növekedéséről szólva dr. Cravero Róbert kifejtette: a gazdaság jövedelemtermelő tevékenységének szűkülése együtt jár az életszínvonal csökkenésével, és az egyes társadalmi rétegek viszonyainak erőteljes polarizációjával. A létminimum szintjére kerül 500-600 ezer ember. Meghatározó a kedvezőtlen folyamatok kialakulására az is, hogy a szellemi munka az utóbbi években erőteljesen devalválódott. S miután a lakossági fogyasztás tavaly 3 százalékkal csökkent, az utóbbi időre az a jelelmző, hogy csak jelentős túlmunkával tudják az emberek fenntartani magukat. A képviselői kérdések özönével halmozták el dr. Cravero Róbertet és az OT jelenlévő munkatársait. Dr. Garbacz Katalin (Fejér megye) nehezményezte a többi foglalkozási kategóriákhoz képest erősen lemaradt egészségügyi dolgozók bérének alig 6 százalékos emelését, ami egyébként is csak egy szűk rétegre terjed ki. Dr. Mezey Károly (Szabolcs megye) garanciát kért arra nézve, hogy azok is kapjanak béremelést a közeljövőben, akik ezúttal kimaradtak. Többen — köztük dr. Péterfy Réka (Budapest) — a honvédelmi tárca költségvetésének csökkentéséről és az így felszabadult pénzeszközöknek a belügy területére átcsoportosításáról kívánt többet hallani. Dr. Eke Károly (Csongrád megye) azt tudakolta, milyen államok tartoznak Magyarországnak, és van-e reális lehetőség e tartozások behajtására. Többletkiadás és közbiztonság Ezt követően dr. Füzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára számolt be a képviselőknek az ágazat bérpolitikai intézkedéseiről, majd Cravero Róbert és munkatársai válaszoltak a képviselők kérdéseire. A többi között Cravero Róbert elmondta, hogy a költségvetési hiány 1988-ban 15 milliárd, 1989-ben várhatóan pedig 20-23 milliárd forint lesz. A HM és a BM költségvetésének átcsoportosításáról szóló kérdésre elmondotta, hogy a BM 1988-ban 33,1 milliárd forintból gazdálkodott, és ez az összeg jövőre 39 milliárdra emelkedik, de ez valójában 10 százalék reálérték-csökkenést jelent. A többletkiadást az magyarázza, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás 6 százalékról 43 százalékra nő. A BM-ben az 1988-as 17,1 milliárd forintos költségvetés 1989-re 23 milliárdra nő, és ez 35 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor ez az arány reálérték-növekedést is tartalmaz, de ezt az emelést az ország belső rendjének fenntartása, a lakosság vagyonvédelme indokolja. L. E. A SMLMennyi legyen a nyereségadó? A vállalkozói nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatról, illetve az adó- és árrendszer módosításainak az iparvállalatokra gyakorolt hatásáról — a három napirendi pontot együtt — tárgyalta tegnap az ipari bizottság. Az írásos anyagokhoz Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Varga Béla pénzügyminiszterhelyettes és Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. Harsányi Imre többek között elmondta, hogy a gazdaság mozgástere jelenleg kisebb, mint ahogy azt a tervezők egy évvel ezelőtt hitték, mert időközben markánsabban jelentkeztek a célok és eszközök között meglevő ellentmondások. Az ország adóságállománya az idén mintegy 17 milliárd dollár — ennyi a bruttó —, az aranyos devizatartalékainkat, illetve (Folytatása az 5. oldalon) A Z - CoOX Új alkotmányt javasolnak. Megtartotta szerdán alakuló és egyben első munkaülését az MSZMP Központi Bizottsága mellett létrehozott, az Alkotmány felülvizsgálatának elvi-politikai irányítását végző bizottság. A testület — amelynek elnöke Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára megállapította: az eddigi kutatási eredmények egyértelművé teszik, hogy az alkotmány lényeges tartalmi és szerkezeti átalakítása indokolt, ezért új dokumentum kidolgozását javasolja. (MTI