Magyar Hírlap, 1988. november (21. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

Csődeljárás a Ganz Mozdony ellen (5. oldal) Jövőre öt forint egy napilap? (6. oldal)Huni HiRuv 21. évfolyam, 274. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1988. november 17., csütörtök Nemzetközi sajtóértekezlet Madridban Felelősek vagyunk a közös Európáért Találkozók pártvezetőkkel • Vendégségben a királyi párnál­­ Megállapodás készül a diplomáciai vízummentességről kiküldött tudósítónk, Pintér Dezső telefonjelentése Madrid­ból : Szerdán késő este befejező­dött Grósz Károly hivatalos spanyolországi programja. Az MSZMP főtitkára, a Miniszter­­tanács elnöke csütörtökön reg­gel fél 9-kor különrepülőgéppel Madridból Párizsba indul, hogy eleget tegyen Francois Mitter­rand elnök meghívásának. Grósz Károly szerdai ese­ménynaptárában reggel 8 óra volt az első időpont, a reggeli­zőasztal mellett megbeszélést folytatott a Spanyol Szocialista Munkáspárt több vezetőjével, José Maria Benegas szervező titkárral, Elena Flores Valen­cia külügyi titkárral, Francisco Fernandez Marugannal, a gaz­dasági, szociális és szakszerve­zeti ügyek titkárával, valamint Abel Caballero intézményi tit­kárral. Tájékoztatást adott a magyar politikai, gazdasági re­formtörekvésekről, valamint a párt megújításának tennivalói­ról. Tárgyalópartnerei a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt és a kormány kapcsolatrendszerét elemezték. (Mint ismeretes, Fe­lipe González miniszterelnök a Szocialista Munkáspárt főtit­kára.) Szó volt arról, hogy or­szágos és helyi szinten miként érvényesül a pártirányítás, s milyen forrásokból finanszíroz­zák a párt költségvetését. Az MSZMP és a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt tíz évvel ez­előtt lépett hivatalos kapcso­latba egymással, és a pártközi megbeszélések a közeljövőben Budapesten folytatódnak. A tegnap reggeli eszmecserén érin­tették a kommunista mozgalom, valamint a szocialista és a szo­ciáldemokrata pártok együtt­működésének kérdéseit, különös tekintettel a kelet-nyugati kö­zeledésre. Grósz Károly szálláshelyétől, a Ritz Szállótól gyalogosan is csak néhány perc a Prado-mú­­zeum. A pártfőtitkár-miniszter­­elnöknek fél óra jutott arra, hogy pillantást vessen El Greco, Velázquez, Murillo és Goya né­hány alkotására, hiszen a mi­niszterelnöki rezidencián, a Moncloa palotában Felipe Gon­zález záró megbeszélésre várta. Ennek tartalmáról, szelleméről — mint alább olvashatják — a legilletékesebbek tájékoztatták az újságírókat. » (Folytatása a 2. oldalon) / Zsófia királynő, János Károly és Grósz Károly MTI Fotó: Kovács Attila Eddig 23 ország ismerte el a palesztin államot Hírügynökségi jelentésekből Szerda estig huszonháromra emelkedett azoknak az országok­nak a száma amelyek bejelentet­ték, hogy elismerik az újonnan kikiáltott független palesztin ál­lamot. Ezek az országok: Algéria, Bahrein, Irak, Jordánia, Kuvait, Líbia Katar, Tunézia Szaúd-Ará­­­­ia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Ara­b Köz­társaság, az Egyesült Arab Emír­ségek, Banglades, India, Mada­gaszkár, Malajzia, Mauritánia, Törökország, Indonézia, Pakisz­tán, Jugoszlávia, Nicaragua és Kuba. A ciprusi kormány pénteki ülé­sén vitatja majd meg álláspont­ját a palesztin állam elismerésé­vel kapcsolatban, szerdán min­denesetre üdvözölte a kikiáltás tényét. A Fülöp-szigetek külügy­minisztere sem adott egyértelmű választ szerdai sajtónyilatkoza­tában arra, hogy e szigetország elismeri-e majd a palesztin álla­miságot, vagy sem. Egyelőre ked­vező értékelésre korlátozta állás­foglalását, amennyiben a függet­len állam kikiáltását „pozitív fejleménynek” minősítette. Az NDK is üdvözölte szerdán a füg­getlen palesztin állam kikiáltását, erről Wolfgang Meyer külügyi szóvivő adott tájékoztatást az NDK sajtóforrásain keresztül. Masszud Radzsavi, az iráni kormánnyal szemben álló, Párizs­ban megalakult Nemzeti Ellen­állási Tanács vezetője jókíván­ságait fejezte ki a Palesztin Nem­zeti Tanácsnak a legutóbbi ülé­sén hozott döntése alkalmából. Jürgen Möllemann, az NSZK közoktatási és tudományos ügyei­nek minisztere (aki egy­ben az NSZK—Arab Társaság elnöke) a Neue Osnabrücker Zeitung című napilap hasábjain sürgette kor­mányát, hogy mielőbb ismerje el a palesztin államiságot. Érvelésé­ben a miniszter kifejtette: miután Bonn már elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát, logikus lenne, hogy hivatalosan ismerje el e nép államát is. Az olasz kormány pozitívan ér­tékeli a palesztin állam kikiáltá­sát, „az első jelentős lépésnek a merev szembenállás fokozatos feloldása felé, s olyan lépésnek, amely önmérsékletet és tárgyalá­si készséget tanúsít” — hangoz­tatja a külügyminisztérium köz­leménye. Az ENSZ-határozatok, és így közvetve Izrael elismeré­sét Olaszország, amely a legin­kább támogatja a palesztin állás­pontot Nyugat-Európában, előfel­tételnek tekintette bármilyen tárgyaláshoz, s most elégedetten nyugtázza, hogy a PFSZ megtet­te ezt az első lépést. A palesztin állam elismerését illetően azon­ban a nyilatkozat óvatos: a nyu­gat-európai közösségben kell megvitatni és közös állásfoglalást kialakítani — hangoztatják az il­letékesek. Izrael kedden diplomáciai há­borúval fenyegette meg azokat az országokat, amelyek elismerik a palesztin államot. Mint Jichak Samir megbízott kormányfő rá­mutatott, kormányának értelme­zése szerint az újonnan kikiál­tott palesztin állam elismerése az izraeli állam felbomlasztására tö­rekvő erőket segíti. Az első dip­lomáciai akciót már kedden meg­tették: röviddel azután, hogy Tö­rökország hivatalosan elismerte a palesztin államot, berendelték a külügyminisztériumba Törökor­szág izraeli ügyvivőjét. A palesz­tin államot elismerő országok közül Törökország az egyetlen, amely diplomáciai kapcsolatban áll Izraellel. Közben az SOS lakáskiutalások A kórházi ápoltaknak is jutott lakás Még egy olyan tragikus és mindenkit foglalkoztató esetről sem könnyű információt sze­rezni, mint ,a­­hétfői Baross ut­cai gázrobbanás. Azt gondolná persze az ember, hogy az ille­tékesek ilyen esetben készsége­sen segítenek az újságíróknak. Nos, a VIII. Kerületi Tanács műszaki osztályán úgy tűnik, drágábban mérik a szót, mint­sem két rövid kérdésre telefo­non tömören válaszoljanak. Maradiságuk ellenére, azért a lakásosztályon sikerült friss in­formációhoz jutni. Eszerint a szerencsétlenül járt családok közül már harmincnak a kezé­ben van a lakáskiutalás, két ember kórházban van, közülük egy kilencvenegy éves nénit a művelődésügyi osztály szociál­politikai csoportja, a sérült fér­fit pedig a felesége képviseli. A ■házfelügyelő és családja nem kértek elhelyezést, mert felköl­töztek az épület jobb szárnyá­ban épen maradt lakásba. — Hol, és milyen színvonalú, komfortfokozatú lakásokat kaptak a kárvallottak? — Az egész főváros területén, különböző kerületekben jelöl­tük ki, a megrongálódottaknál sok esetben jobb, összkomfor­tos, nagyrészt három-, négy-, négy és fél szobás lakásokat — válaszolta kérdésünkre dr. Bán­­hidi Leventéné osztályvezető. — Mennyi időre szól az ideiglenes kiutalás? — Csakis addig, amíg rend­be nem hozzák az épületet. A tudósításban két kérdésre nem kaptunk választ: hogyan építik újjá az épületet, és va­jon­­hány statikailag — a rom­házon kívül is — megsérült épület állapotán kell javítani? (i-y) Ginák László felvételei Miért alkotmányellenes a nyugdíjrendelet? (6. oldal) Jogosítvány a gyilkolásra (8. oldal) ^ V/ or Bizottsági ülések a Parlamentben"O 'X Q­­ Sok túlmunkára­­ szorulnak a családok Mennyi az adósságállományunk? Ki tartozik és mennyivel a deficites államháztartásnak? Behajthatók-e a határon túli kintlévőségeink? Tudja-e a kormány a létminimum alatt élők pontos számát? Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el szerdán amelyen a stabilizációs program első évében várható gazdasági fejlődés kérdéseit, valamint az 1989. évi gazdaságpolitikai fel­adatokat vitatták meg a képviselők az Országos Tervhivatal elő­­terjesztése alapján. Ugyancsak tegnap tartott ülést az ipari bi­zottság is. A dr. Pesta László elnökle­tével megtartott ülésen első­ként dr. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese fűzött szóbeli kiegészí­tést az előterjesztéshez. Az 1989- es év gazdaságpolitikai straté­giájának dokumentumait ele­mezve elmondta, hogy mintegy 15 éve befolyásolja gazdasági helyzetünket az adósságállo­mány. Amíg 1970-ben egymil­­liárd dollár volt a tartozásunk, 1980-ban már 9 milliárd dollár, napjainkban pedig már 17 mil­liárd dollár bruttó és 11 millió nettó tartozásunk van. A kü­lönbség abból adódik, hogy a különbözettel — mintegy — 6 milliárd dollárral — nekünk tartoznak határainkon kívül­ről, amelyből mintegy 400 mil­lió dollár behajtására nem lát­szik lehetőség. Ez a magas adósságállomány az évi nemzeti jövedelem há­romnegyed részét teszi ki, de ahhoz, hogy gazdaságunk mű­ködőképes maradjon, és meg­őrizzük hitelképességünket, évente 1 milliárd dollárt kamat­ra, 2 milliárd dollárt pedig tör­lesztésre kell kifizetnünk. Félmillióan kerülnek a létminimum szintjére A társadalmi feszültségek nö­vekedéséről szólva dr. Cravero Róbert kifejtette: a gazdaság jövedelemtermelő tevékenységé­nek szűkülése együtt jár az életszínvonal csökkenésével, és az egyes társadalmi rétegek vi­szonyainak erőteljes polarizá­ciójával. A létminimum szint­jére kerül 500-600 ezer ember. Meghatározó a kedvezőtlen fo­lyamatok kialakulására az is, hogy a szellemi munka az utób­­bi években erőteljesen devalvá­lódott. S miután a lakossági fo­gyasztás tavaly 3 százalékkal csökkent, az utóbbi időre az a jelelmző, hogy csak jelentős túl­munkával tudják az emberek fenntartani magukat. A képviselői kérdések özöné­vel halmozták el dr. Cravero Róbertet és az OT jelenlévő munkatársait. Dr. Garbacz Ka­talin (Fejér megye) nehezmé­nyezte a többi foglalkozási ka­tegóriákhoz képest erősen lema­radt egészségügyi dolgozók bé­rének alig 6 százalékos emelé­sét, ami egyébként is csak egy szűk rétegre terjed ki. Dr. Me­­zey Károly (Szabolcs megye) garanciát kért arra nézve, hogy azok is kapjanak béremelést a közeljövőben, akik ezúttal ki­maradtak. Többen — köztük dr. Péterfy Réka (Budapest) — a honvédelmi tárca költségvetésé­nek csökkentéséről és az így felszabadult pénzeszközöknek a belügy területére átcsoportosítá­sáról kívánt többet hallani. Dr. Eke Károly (Csongrád megye) azt tudakolta, milyen államok tartoznak Magyarországnak, és van-e reális lehetőség e tarto­zások behajtására. Többletkiadás és közbiztonság Ezt követően dr. Füzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára számolt be a képviselőknek az ágazat bérpolitikai intézkedéseiről, majd Cravero Róbert és munka­társai válaszoltak a képviselők kérdéseire. A többi között Cravero Ró­bert elmondta, hogy a költség­­vetési hiány 1988-ban 15 mil­liárd, 1989-ben várhatóan pe­dig 20-23 milliárd forint lesz. A HM és a BM költségvetésé­nek átcsoportosításáról szóló kérdésre elmondotta, hogy a BM 1988-ban 33,1 milliárd fo­rintból gazdálkodott, és ez az összeg jövőre 39 milliárdra emelkedik, de ez valójában 10 százalék reálérték-csökkenést jelent. A többletkiadást az ma­gyarázza, hogy a társadalombiz­tosítási hozzájárulás 6 százalék­ról 43 százalékra nő. A BM-ben az 1988-as 17,1 milliárd forintos költségvetés 1989-re 23 milli­árdra nő, és ez 35 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor ez az arány reálérték-növeke­dést is tartalmaz, de ezt az eme­lést az ország belső rendjének fenntartása, a lakosság vagyon­védelme indokolja. L. E. A SM­­L­­Mennyi legyen a nyereségadó? A vállalkozói nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatról, illetve az adó- és árrendszer módosításainak az iparvállala­tokra gyakorolt hatásáról — a három napirendi pontot együtt — tárgyalta tegnap az ipari bi­zottság. Az írásos anyagokhoz Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Varga Béla pénzügyminiszter­­helyettes és Tétényi Pál, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. Harsányi Imre többek között elmondta, hogy a gazdaság mozgástere jelenleg kisebb, mint ahogy azt a tervezők egy évvel ezelőtt hitték, mert idő­közben markánsabban jelent­keztek a célok és eszközök kö­zött meglevő ellentmondások. Az ország adóságállománya az idén mintegy 17 milliárd dollár — ennyi a bruttó —, az arany­­os devizatartalékainkat, illetve (Folytatása az 5. oldalon) A Z - CoOX Új alkotmányt javasolnak. Megtartotta szerdán alakuló és egyben első munkaülését az MSZMP Központi Bizottsága mel­lett létrehozott, az Alkotmány fe­lülvizsgálatának elvi-politikai irá­nyítását végző bizottság. A testület — amelynek elnöke Fejti György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára­­ megállapította: az eddigi kutatá­si eredmények egyértelművé te­szik, hogy az alkotmány lénye­ges tartalmi és szerkezeti átala­kítása indokolt, ezért új doku­mentum kidolgozását javasolja. (MTI

Next