Magyar Hírlap, 1988. november (21. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
* is • 1 4 I y * 4 * 5 I II i * Interjú Perczel György miniszterhelyettessel Légköri viszonyaink A levegőtisztaság-védelem egyben embervédelem. Éppen ezért a kormányzat az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett a tiszta levegő érdekében. Csökkent a légterünkbe kerülő por és kéndioxid mennyisége, s már kevesebb ólmot tartalmaz a benzin, mint évtizede. Ám az erőfeszítések ellenére erősen szennyezett majdem minden nagyvárosunk levegője, amiért elsősorban a közlekedés okolható. A jelenlegi „légköri viszonyokról”, a levegő tisztaságának védelméről dr. Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes nyilatkozott. — Lehet-e röviden jellemezni Magyarország levegőminőségét? — Nem, de ennek ellenére kijelenthető: hazánk levegője — kontinensünk viszonylatában — közepesen szennyezett. — Európának mely országaiban rosszabb a helyzet? — A levegő minőségének alakulása nagyon sok tényezőtől függ. Ezek közül kiemelhető a szennyező anyagok kibocsátásának mértéke. Például a széndioxid-kibocsátás szempontjából a helyzet kedvezőtlenebb az NDK-ban, illetve Belgiumban. Eredeti kérdésére visszatérve: levegőnk minősége attól is függ, hogy mi érkezik az áramló légtömegekkel határainkon túlról. — Lehet, hogy pusztán „optikai csalódás”, de úgy tűnik, a környezetvédelemben nálunk a levegőnél minden fontosabb. Vízre, vízlépcsőre gondolok ... — Lehet, hogy az újságokból ez tükröződik, ám a valóság más. A levegőtisztaság-védelem kiemelten kezelt feladatunk, hiszen ez egyben az ember védelmét jelenti. A levegő az ember egyik legfőbb biológiai létfeltételét biztosítja. Ám a biológiai vonatkozások mellett, igencsak fontosak a gazdasági szempontok is. Gondoljunk csak az erdőpusztulásokra, a talajok savanyodására vagy a korróziós károkra. Nos, a szennyezet levegő — nem túlzó szakmai becslések szerint — népgazdaságunknak évente 15-20 milliárd forintnyi kárt okoz. Igaz, ez a szám kevésbé rögzült a köztudatban, mert az állampolgár, ha már környezetéről van szó, talán érzékenyebb a zajra, a hulladékokra, vagy a természeti környezet károsítására. A levegő szennyezettségére akkor figyel föl, amikor az érzékelhetővé válik, vagyis megjelenik a füst, a bűz, a por. A nagy szennyezők — A nagy szennyezők csoportokra oszthatók-e? — Természetesen. A Magyarországon kibocsátott szenynyező anyagok 40-45 százaléka ipari, mintegy 35-40 százaléka közlekedési eredetű és mintegy 20 százaléka a lakások és intézmények fűtéséből származik. Ez egyben jól mutatja, hogy hol, mely területen kell mielőbb lépéseket tennünk a levegő tisztaságának javítására. A szennyező anyagokat két csoportra osztjuk: szilárd és gáz halmazállapotúakra. Az első csoportba a por, a pernye és a korom tartozik, mint a legjelentősebbek. Ilyen anyagokból hazánkban évente 500 ezer tonnányi kerül a levegőbe, amelyhez körülbelül 300 ezer tonnányi mezőgazdasági eredetű porszennyezés társul. A gáznemű szennyezők közül a különféle nitrogén-oxidok mennyisége nem éri el a 300 ezer tonnát, a levegőbe kerülő kéndioxid mennyisége pedig 1,3 millió tonna. S ehhez jönnek még a szénhidrogének, például azzal a füsttel, amit az autók kipöfögnek. Sietve hozzáteszem — s ez az egész témakör kiterjedtségét is jelzi — a légnemű szennyező anyagokban előfordulnak az egészségre különösen káros nehézfémek, így például az ólom. _ Említette: Magyarország levegője közepesnek minősíthető. Az iméntiekből viszont arra következtetek, hogy vannak területeink, ahol ennél rosszabb a helyzet. _ Igen, Magyarországnak vannak olyan térségei, ahol különösebb beavatkozásra nincs szükség. Területünk egy tizedén azonban, ahol a lakosság 40 százaléka él, jelentősen szennyezett a levegő. Az északkelet felől délnyugatra húzódó ipari tengelyt szoktuk emlegetni, amely magában foglalja a borsodi iparvidéket, a Zagyva völgyét, a budapesti agglomerációt és a közép-dunántúli iparvidéket. Szigetszerűen jelenik meg ezen túl Pécs és Komló térsége. Tény az is, hogy majdnem minden nagyvárosunk levegőjét erősen szennyezettnek minősíthetjük. Példaképpen említem Budapestet, Miskolcot, Pécset, Tatabányát, Lábatlant, Várpalotát, Ózdot és Százhalombattát. — A terület elég nagy, s az említett városok sora is hosszú. Mit tehet a tárca annak érdekében, hogy a levegőszennyeződés mértéke csökkenjék? Utólagos beavatkozás — Talán előbb a múltról teszek említést, mert tévedés lenne azt hinni, hogy csak most jutottunk el a felismeréshez. Magyarországon az 1970-es évek elején kezdődött egy határozottabb, a kormány által irányított és támogatott levegőtisztaság-védelmi tevékenység. A viszonylagos rövid múlt eredményes volt, ám mégsem lehetünk elégedettek. Tudjuk, sok a ledolgozni valónk, már csak azért is, mert a levegőszennyezés mértéke mindig az alkalmazott technológiák színvonalával van összefüggésben. Mondok néhány szemléletes példát: az erőművek, a cementgyárak, a kohók vagy a Trabantok előbb jelentek meg, mint azok a társadalmi igények és követelmények, amelyek a levegő tisztaságára vonatkoznak ... Azaz utólagos beavatkozásokra kényszerülünk, ami mindig körülményesebb, drágább és sok esetben nem olyan hatásos, mint a megelőzés. Az utólagosságot jelzi az is, hogy a levegő tisztaságára vonatkozó jogszabály 1973-as eredetű... — Amelyet 1986-ban korszerrűsítettünk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nálunk fejlettebb gazdasággal rendelkező országok is nagyjából ebben az időszakban és utólagosan kezdtek levegőtisztaság-védelmi intézkedéseket hozni. Tehát a megelőzés a kívánatos. No de van-e rá pénz? Száz emberből 99 — köztük magam is — ezt mondanám nincs. A megelőzés illúzió! — Akkor én vagyok az az egy... A kormány eltökélt szándéka, hogy a levegő minőségének javítását elősegítse. Ezt igazolja, hogy a jogszabályok szerint az új beruházásokat, rekonstrukciókat csak a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően szabad megvalósítani. Ez ugyan a vállalatok számára többletkiadásokat jelent, ám azok nemzetgazdasági, társadalmi szinten megtérülnek. Persze ehhez feltételek is kellenek. Szükség van a különféle ösztönzőkre, például a környezetvédelmi beruházások hitelezési és adózási feltételeinek javítására, a támogatások bővítésére. A jó közgazdasági feltételek mellett fontos, hogy legyen meg a megfelelő technikai háttér, s az emberi cselekvési szándék is. — E szándékot tán élesztgetik a kivetett bírságok ... — Bírságolással környezetvédelmi gondjaink nem oldhatók meg! Kényszerűen alkalmazott eszköznek tekintjük ... — Amely milliókat hoz. — Igaz, 1980—85 között meghaladta a bírságokból származó bevétel a 300 millió forintot, de ugyanakkor levegőtisztaságvédelmi célokra kétmilliárdnál többet költöttek a vállalatok, amelyhez mintegy 600 millió forintot adott a kormány. Tehát a támogatás több, mint a bírságbevétel. Hasonlóak az arányok most is, vagyis az 1985-öt követő években. — Mire költötték? — A környezetvédelmi beruházások drágák. Példaként említem, hogy 1978—1985 között a porleválasztást szolgáló (filteresítési) program több mint hárommilliárd forintba került, és eredményeképpen 170 ezer tonnával, azaz több mint negyedével csökkent a levegő porszennyezése. Ezzel egyes térségek, települések légszenynyeződését jelentősen csökkentették. Kén-dioxidból 1980-ban még 1,6 millió tonnányi került a légtérbe, ma már „csak” 1,3 millió. Megemlítem azt is, hogy a Magyar Villamosművek Tröszt erőműveinek kén-dioxid kibocsátását radikálisan csökkentő program megvalósítása az alkalmazandó technológiáktól függően 30-60 milliárd forintba kerülne. Vagy: egy évtizede még a benzinben literenként 0,6 gramm ólom volt, míg ma 0,4 gramm. Ez jelentős eredmény, de még elmaradunk a nyugat-európai normától, amely szerint az üzemanyag literenként 0,15 gramm ólmot tartalmazhat. Sietve hozzáteszem : ösztönözzük, hogy nálunk is mielőbb elérjük ezt a szintet. Bírság és támogatás — Bár csökkent a benzinben az ólom, még mindig sok. Érzésem szerint a fővárosban a levegőszennyezésért egyértelműen a közlekedés vonható felelősségre. — Ez igaz, és így van ez minden nagyvárosban, minden forgalmas országút mentén. Sajnos a közlekedés levegőszennyezésének csökkentése terén nincsenek olyan eredmények, mint az iparban. De ha már a fővárost említette, itt a Hétfőn délután Szófiában megkezdődött az országhatárokon túl terjedő légszennyeződéssel kapcsolatos Európai Levegőtisztasági Konvenció végrehajtó szervének hatodik ülésszaka. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Szenes Ervin, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője vezeti. Az 1979-ben — az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretében — megkötött konvenciónak európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada is tagjai. A szófiai ülésszak fontosságát jelzi, hogy azon a KGST és az EGK mellett olyan nemzetközi szervezetek is képviseltetik magukat, mint az UNESCO és a FAO. Az ülésszakon a résztvevők tájékoztatást adnak kormányaik környezetvédelmi stratégiájáról és politikájáról, valamint a légszenynyeződés megállításának kérdéseiről. A tanácskozás előtt Szófiában 12 nyugat-európai ország képviselői egyezményt írtak alá a nitrogénoxid kibocsátásának csökkentéséről. Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes az aláírásról szóló hírrel kapcsolatban az MTI külpolitikai főszerkesztőségéhez eljuttatott nyilatkozatában elmondta: az országhatárokat is átlépő légszennyeződés korlátozásáról kötött genfi megállapodáshoz hazánk is csatlakozott. Nem arról van tehát szó, hogy a nitrogénoxid-kibocsátás csökkentésében nem kívánunk részt venni, hanem csupán arról, hogy a jegyzőkönyv aláírásáról még nem döntött a kormány. levegőszennyezettség 85-90 százaléka közlekedési eredetű, ami összefügg a járműállomány műszaki állapotával, a forgalomszervezéssel és az úthálózat kialakult rendjével. — Tán nemcsak ezekkel. Közlekedési eszközeink eredendően sem környezetkímélőek. Az ózonpajzsért — igen. A Magyarországon forgalomba kerülő járművek döntő többsége a magas műszaki színvonalú járművekhez képest többet fogyaszt éstöbbet szennyez. Úgy ítélem meg, hogy a gyártókkal szemben határozottabb környezetvédelmi követelményeket kell támasztani a jövőben. Ám saját portánkon is söprögethetünk: komoly eredményt jelentene, ha a vezetési stílus javulna, ha a karbantartásra nagyobb figyelmet fordítanánk, s persze, ha növelnénk az ellenőrzések szigorát. Nos, a tárca 40 millió forintot fordított a közelmúltban ellenőrző műszerek beszerzésére. Látnunk kell azonban, hogy a közlekedés levegőszenynyezése a rendkívül gyors ütemű állománynövekedésből adódik. Íme a számok: 1955-ben 135 ezer gépjármű futott útjainkon, ma 2,3 millió! Az intézkedések az állománybővüléssel együttjáró káros következményeket nem tudták ellensúlyozni. Végezetül, s ez nyilván érdekli az olvasókat: a KVM messzemenően támogatja a Kereskedelmi Minisztérium nyugati használt autók importjára vonatkozó elképzeléseit. — A levegőtisztaság védelme terén — a beszélgetés elején már utalt rá — fontosak a nemzetközi kapcsolatok. — Igaz, mert a szennyeződés országról országra terjedhet, nem tiszteli a határokat. Magyarország számos fontos nemzetközi együttműködés részese. Így például csatlakoztunk a Bécsi Egyezményhez, amely az ózonpajzs védelmét célozza meg. A kormány most vizsgálja a Montreáli Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásunkat is, amelyet eddig 24 ország írt alá. Ez az ózonpajzsot veszélyeztető freonok és halonok termelésének és felhasználásának korlátozására vonatkozó egyezmény. A Föld egészére kiterjedő együttműködések mellett fontosak a regionálisak is, az például, amely Európában a kéndioxid-kibocsátások mérséklését irányozza elő. Magyarország is vállalta, hogy 1993-ig a kéndioxid kibocsátását 30 százalékkal csökkenti az 1980. évihez viszonyítva. Vödrös Attila A nitrogénoxid-kibocsátás csökkentésének technológiája ugyanis rendkívül drága, konvertibili valutát igénylő beruházásokkal jár. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben éppen ezért még sokoldalú vizsgálódást, alapos előkészítést igényel a nitrogénoxid csökkentésének programjában való részvételünk. Tisztáznunk kell, hogy a sok milliárd forintos fejlesztésekre milyen források állhatnak rendelkezésre. Figyelembe kell vennünk, hogy mely területeken szükséges elsősorban a nitrogénoid-kibocsátást mérsékelni. Fel kell térképezni továbbá, hogy milyen technológiákat lehet beszerezni, és milyen műszaki megoldásokat célszerű alkalmazni a nitrogénoxid-kibocsátás csökkentése érdekében. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy a Szófiában most aláírt egyezmény kidolgozásának előkészítésében hazánk szakemberei is részt vettek; egyértelműen az a szándék, hogy Magyarország érdekelt az európai kontinens levegővédelmi kérdéseinek megoldásában. Csatlakozásunkat azonban csakis pontosan előkészített, végrehajtható program teheti lehetővé. Az említett okok miatt ugyan Szófiában nem voltunk az aláírók között, de tudni kell, hogy minden ilyen egyezmény nyitott, azaz lehetővé teszi a kormányok későbbi csatlakozását. Az egyezmény leglényegesebb követelménye ugyanis az, hogy 1994 végétől az egyes országok kibocsátása ne haladja meg az 1987-es év szintjét. Ily módon az aláírásra, intézkedésekre még több év áll rendelkezésre. (MTI. Fotó: Sárközy György - X — Nem engedünk a fenyegetésnek, a zsarolásnak Grósz Károly a Videoton ünnepségén (Folytatás az 1. oldalról) , vadásztölténygyártásra, illetve lőszergyártásra alakult. 1953- ban határozták el a teljes szerkezetváltást, amikor a korábban főként mechanikai termékeket készítő cég elektronikára állt át. Kázsmér János viszont a jelenről beszélt. Formabontóan kritikusan közelítette meg a Videoton mai helyzetét és tennivalóit. Mint mondotta, a jelen kihívása a 20 ezer főt számláló nagyvállalatot igen komoly próba elé állítja, mert az sem szervezetével, sem technikájával nem versenyképes a legfejlettebb országok gyártóival szemben. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen elkerülhetetlen a műszaki fejlesztés és a szervezeti átépítés, és erre a vállalat öt évet adott magának. Most a műszaki fejlesztés időszakában több milliárd forintos beruházással alapvető szerkezetváltást hajtanak végre, immáron a harmadikat a Videoton 1945 utáni történetében. A gyártmánycsaládok felülvizsgálata 1980-ban kezdődött, a feltételek azonban máig nem alakultak igazán kedvezően, összesen 15 milliárd forint értékű beruházást határozott el a 80-as évek közepén, ebből 1990-ig 12 milliárd valósul meg, ez kevesebb a tervezettnél. Sajnos a vállatot is sújtják a népgazdaság gondjai. Ezzel kapcsolatban Kázsmér János azt jegyezte meg , hogy a dinamikus fejlődésre, nem pedig a restrikcióra szavaznak. Célként jelölte meg a Videoton ipari részvénytársaság létrehozását, amelynek a Videoton a központja, a vagyonkezelője lenne. Grósz Károly az MSZMP KB, a Minisztertanács, valamint a megyei pártbizottság, illetve a tanács nevében melegen köszöntötte a vállalat kollektíváját. Mint mondta, az ember életében 50 esztendő maga lehet a teljesség, egy gyár életében lehet sok, lehet kevés. Ám a Videoton ez alatt a fél évszázad alatt megfiatalodott, igazi korszerű gyárrá alakult, a magyar gazdaság egyik szilárd bázisa lett. De nemcsak a gazdaságnak, hanem a magyar politikának is, közéletnek is egyik bázisa a Videoton szorgalmas, felelős kollektívája. Rendkívül bonyolult és ellentmondásos időszakot élünk át, s nekünk ilyen körülmények között kell dolgoznunk — hangsúlyozta Grósz Károly. — Küszködünk az elmúlt évek, évtizedek alatt felszaporodott adóssággal, miközben fel kell készülnünk a 2000. esztendőre. Jelen van társadalmunkban a türelmetlenség, a reményvesztettség, de az illúzió is. Mindez akadályozza a hatékony munkát. Szerencsére egyre többen vannak olyanok, akiket a bonyolult körülmények, a nehéz időszak keményebb, jobb munkára ösztönöz. Ilyen a Videoton is. Erre nagy szükség van, hiszen a tudás, a fegyelmezett munka, az önbizalom juttathat csak túl bennünket a nehézségeken. Ma Magyarországon divat a számlák benyújtása — hangsúlyozta a pártfőtitkár-miniszterelnök. — Olyan számlákat is benyújtanak nekünk, amelyek nem bennünket illetnek. Divat a fenyegetés, a zsarolás is. A kiegyenlítésre váró számlákat, amelyek bennünket jogosan illetnek, kiegyenlítjük, de nem egyenlítjük ki az alaptalan igényeket, nem engedünk a fenyegetésnek, a zsarolásnak! A kormánynak, a pártnak van programja, amit vállalunk, ezt kell teljesítenünk. Igaz, ez terheket ró mindannyiunkra, de hát ennek árán jutunk csupán előre. Grósz Károly példaértékűnek mondta a Videoton felfogását, ahogy az a mai helyzetben a tennivalóit megközelíti. Ez a vállalat programot készített és tudja, hogy merre akar eljutni. Ez a helyes — húzta alá. Fontos tényező az idő is, amelylyel szemben nem lehetünk felelőtlenek. Nem tervezhetünk időnkön túli lehetőségeket — most nem tévedhetünk nagyot —, mert ennek helyrehozhatatlan következményei lennének. Grósz Károly rövid beszéde végén átnyújtotta Kázsmér Jánosnak, a Minisztertanács elismerő oklevelét. Horváth Ferenc államtitkár Berzéthi Pál főosztályvezetőnek és Puska István intézetvezetőnek a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adta át. Többen kapták meg a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést, illetve a Videoton arany emlékplakettjét. M. I. Gy. Nemzetközi konferencia a vegyes vállalatokról A kormány bátorítja a külföldi befektetőket Nemzetközi konferencia kezdődött hétfőn Budapesten a keletnyugati vegyes vállalatok működéséről, az ilyen vállalkozások vezetési módszereiről. A tanácskozást a Budapest Kongresszusi Központban a Finn Vezetőképző Intézet és a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet a Magyar Gazdasági Kamarával együttműködve rendezte meg. A konferenciára 16 országból — Nyugat- és Kelet-Európából egyaránt — érkeztek üzletemberek, kutatók, pénzügyi szakemberek. A tanácskozást Beck Tamás kereskedelmi miniszter nyitotta meg, aki többek között elmondotta: Magyarországon jelenleg már több mint 220 vegyes vállalat működik, s elsősorban osztrák és nyugatnémet, valamint svájci cégek hoztak létre ilyen vállalkozásokat. A vegyes vállalatok révén behozott külföldi működő tőke meghaladja a 200 millió dollárt. A kormány bátorítani kívánja a külföldi befektetőket újabb vegyes vállalatok létrehozására. Ennek bizonyítéka a januártól életbe lépő társasági törvény, amely a vállalkozások feltételeit várhatóan nagymértékben javítja. Jelenleg dolgoznak a szakemberek a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény előkészítésén. Hans König, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara főtitkára a kelet-nyugati vegyes vállalkozások fejlesztéséhez szükséges feltételekről mondotta: nagyon fontos az ilyen vállalkozások számára, hogy szabadon értékesíthessék termékeiket belföldön és külföldön egyaránt. A vállalkozások gazdaságosságát rontja, ha az exportot csak közvetítő útján, külkereskedelmi cég közbeiktatásával bonyolíthatják le. Fontos, hogy megfelelő feltételekkel a jövedelmező vállalkozások gyorsan hitelekhez jussanak. Lényeges az is, hogy a vegyes vállalkozások számviteli, könyvviteli rendje egyre inkább közelítsen a nyugateurópai gyakorlathoz. Jelenleg vita van a szakemberek között a tekintetben, hogy milyen módszereket kell alkalmazni a vegyes vállalatok vezetésénél. Számos vállalatnál ugyanis megosztják az igazgatói teendőket két vezető között. Így a magyar vegyes vállalatoknál is előfordul, hogy magyar és külföldi igazgató egyaránt felelős az irányításért, sokak véleménye szerint azonban ez a módszer nem vált be, egységes vezetésre van szükség. Egyébként a főtitkár szerint a feltételek 80 százaléka Magyarországon adott, így összességében jók a vegyes vállalat-alapítás feltételei. Ezzel is magyarázható, hogy a szocialista országok között itt jött létre eddig a legtöbb, külföldi tőkével működő vegyes vállalkozás. (MTI) Tanácskozás a magyar forradalmakról A magyar történelem hetven évvel ezelőtti kiemelkedő eseményeit idézték fel hétfőn az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságán rendezett elméleti tanácskozáson. A Két forradalom Magyarországon 1918 —1919 című előadás-sorozat nyitó programján neves előadók elemezték a korszak máig ható tanulságait. Bérczi Pálné tanszékvezető nyitotta meg a rendezvényt, köszöntötte a mintegy kétszáz résztvevőt: a fővárosi pártoktatás tanárait, tömegszervezeti aktivistáit, valamint a tanintézet hallgatóit. Ezt követően Erényi Tibor, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást a szociáldemokrácia felfogásáról a polgári demokratikus fejlődés lehetőségeiről és a szocialista forradalomba való átmenetről. (MTI)