Magyar Hírlap, 1989. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

1989. január 2., hétfő A magyar kormányfő interjúja a japán hírügynökségnek Támogatjuk a külföldi tőke beáramlását (MTI) Németh Miklós minisz­terelnök pénteken exkluzív inter­jút adott a japán hírügynökség­nek; a Kyodo angol nyelvű világ­­szolgálatában szombaton, az év utolsó napján közölte a magyar kormányfő nyilatkozatát. Németh Miklós, aki parlamen­ti irodájában fogadta a japán új­ságírókat, a közzétett tudósítás szerint kijelentette, hogy bármely párttal el tud képzelni koalíciót, amennyiben a kérdéses párt el­vei nem sértik a szocialista poli­tikai rendszert. Egy ilyen koalí­cióhoz azonban még nem érett meg a helyzet, mivel senki sem tudja, melyik párt politikája fe­lelne meg leginkább a szocializ­mus elveinek — idézi a japán hír­­ügynökség a magyar kormányfőt. A szocialista piacgazdaság hosz­­szú távú stratégiája Magyarorszá­gon a gazdaság összekapcsolása a nemzetközi pénzügyi rendszerrel és a műszaki színvonal fejleszté­se — mondotta Németh Miklós, aki üdvözölte Japán, mint gazda­sági partner beruházásait, és a két ország közötti kereskedelem fej­lesztését. A Minisztertanács elnö­ke azt is kifejtette, hogy a refor­mok első lépése a külföldi tőke beáramlásának a támogatása és az import liberalizálása lesz. Ez­zel összefüggésben ismertette a január 10-én összeülő parlament elé kerülő törvénytervezeteket, köztük a külföldi beruházások védelmét meghatározó javaslatot. Az 1989. évi célokat összefoglalva Németh azt is kifejtette, hogy az idei kulcsfontosságú év lesz a de­mokratikus Magyarország megte­remtését célzó átfogó reformok megvalósítása szempontjából. A nemzetközi kérdéseket érintve a Minisztertanács elnöke a japán hírügynökségnek kijelentette: ha­zánk sikeres kapcsolatokat tart fenn mind az NDK-val, mind az NSZK-val; a Koreai Köztársaság­gal kialakuló új kapcsolatok sem fogják megszakítani a Budapest és Phenjan közötti kötelékeket. A kormányfő ugyanakkor megerősí­tette azokat a dél-koreai infor­mációkat, amelyek szerint Buda­pest és Szöul ez év elején diplo­máciai kapcsolatra lép egymással. | Iráni­ kontra-ügy Idézés Reagannek, Bushnak Bíróság elé idézték Reagan el­nököt és utódját, Busht a North­­perben. Az alezredes, aki annak idején a nemzetbiztonsági tanács munkatársa volt, január 31-én ke­rül bíróság elé azzal a váddal, hogy a titkos iráni fegyverszállí­tásokból származó bevételeket a nicaraguai kormányellenes erők támogatására fordította. Az elnö­köt és a ma még alelnököt North védői tanúként kívánják megszó­laltatni, mert szerintük olyan in­formációkról tudnak, amelyek igazolhatják, hogy védencük nem egyedül , hanem kettejük tudtá­val döntötte el, mit tegyen. Egye­lőre nem tudni, hogy a megidézet­tek megjelennek-e a tárgyaláson, de a Fehér Ház közleménye sze­rint példa nélkül álló volna, ha egy hivatalban lévő elnök bűnper­ben tanúskodnék. Előfordult már, hogy elnök írásos formában, vagy videofelvételről válaszolt a kérdé­sekre. Reagan és Bush mindvégig ta­gadta, hogy tudomása lett volna a titkos pénzek átutalásáról, North védői azonban az ő közreműkö­désükre is szeretnének fényt de­ríteni. Bár a védelem fő célja talán inkább az, hogy Reagan és Bush a tanúskodást visszautasítsa és ne engedélyezzék — a nemzet­­biztonság érdekében — a szigorú­an titkos kormánydokumentumok felhasználását. Így a bíró való­színűleg ejtené a vádakat (vagy egy részét) North alezredes ellen. Akár megjelenik tehát a bíróság előtt az akkor már leköszönő és az újonnan hivatalba lépett el­nök, akár nem, az valószínű, hogy Bush elnökségének első he­tei nem lesznek mentesek a jogi és politikai magyarázkodásoktól. New York, 1989. január 1. Fazekas Erzsébet NINCS MA NÉPSZERŰBB ember Ferdinand Lacina pénz­ügyminiszternél Ausztriában! A többi között Kreisky szocia­lista párti (ex)kancellár mel­lett felnőtt kiváló gazdasági szakember munkatársaival együtt alighanem az évszázad legpéldásabb­ osztrák adórend­szerével ajándékozta meg hon­fitársait azután, hogy kemény vitákban finomítván, azt a szövetségi törvényhozás is jó­váhagyta. A 400-as (miként az új személyi jövedelemadó-tör­vényt a számáról az osztrákok becézik) értelmében, az adózás­ra kötelezettek kilencven szá­zaléka január 1-jétől kezdő­dően kevesebb adót fizet, mint eddig. A szakkörökben nagy tekintélynek örvendő osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) igazgatója, Helmut Kramer az adóreform legfőbb erényének tartja: nem visszafogja az em­beri teljesítményt, hanem ju­talmazza azt, aki másoknál töb­bet, jobbat produkál. Mind­azok az országok — mondta Kramer —, amelyek példának tekinthetők, eleve csökkentet­ték az adó felső határát, így az USA 75 százalékról 38 szá­zalékra, Kanada 64-ről 44-re, Franciaország 65 százalékról 50 százalékra, Nagy-Britannia 83- ról 60-ra. Hasonló mértékű adókulcscsökkentés várható az NSZK-ban is. Ausztriát adószempontból is vonzó országgá kívánjuk tenni a külföldi tőke számára — hangzott a Wifo főnökének egy másik érve —, hogy még job­ban megfeleljen az új nemzet­közi irányzatoknak, ugyanak­kor az elffesz nemzetgazdaságot i­s ésszerű döntésekre késztesse. Nagyon fontosnak tartják nyu­gati szomszédságunkban továb­bá azt az elvet is, hogy az azo­nos mértékű jövedelmek azo­nos arányban adózzanak a fis­­kusnál. Magyarán: senki és semmiféle jogon se élvezhes­sen kiváltságot. De lássuk csak részleteiben, miből áll Lacina miniszter és munkatársainak újévi ajándé­ka! Az adóreform magva, hogy tegnaptól 21-ről 10 százalékra csökkentették a legalacso­nyabb, 62 százalékról 50-re pe­dig a legmagasabb adókulcsot; az eddigi tíz helyett, csak öt adókulcs létezik. Ekképpen 50 ezer schilling jövedelemig 10, 50—120 ezer között 22, 150— 300 ezer schilling között 32, 300—700 ezer között 42, azon fölül pedig 50 százalék a jöve­delemadó. Csakhogy még ez sem annyira „veszélyes”, mint az első pillanatra látszik, mi­után például a 250 ezer schil­linges jövedelem adózása külön­féle kulcsok szerint oszlik meg, és nem az egész negyedmilliós jövedelem csökken adó fejében 32 százalékkal, így az első 50 ezer után 10, a további 100 ezer schilling után 22 és a fenn­maradó 100 ezer után kell csak a 32 százalék adót fizetni. AZ ÚJ OSZTRÁK ADÓTÖR­VÉNY külön intézkedik az egyedül keresőkről, akik gyer­meküket is eltartják: az a szülő, aki havi 10 ezer schillinget ke­res és egy gyermek neveléséről gondoskodik, ezután egyáltalán nem fizet jövedelemadót (eddig ez 411 schilling volt havonta), ráadásul évi 1800 schilling gyermeknevelési pótlék is meg­illeti. Az is jól jár az adóre­formmal, akinek fölemelik a fi­zetését. Ha valakinek tavaly 300 schillinggel emelték a 14 ezer schillinges havi fizetését, abból az adóhivatal rögtön el­vitt 85 schillinget, az idén már csak 55-öt vehet el. Nyugati szomszédságunk munkáskamarája és a szakszer­vezetek már évtizedekkel ez­előtt kivívták a munkáltatók­kal folytatott bérharcban a 13. és 14. havi fizetést, amelyet a nyári szabadság megkezdésekor és karácsony előtt folyósítanak a munkaadók. E rendkívüli fi­zetések első 8500 schillingje adómentes; ha a dolgozónak nincs eltartásra szoruló gyere­ke, akkor a 8500-on fölüli ré­szért 6 százalék adót kell fizet­nie. Egy gyerek esetében (vagy ha az illető család szociális kö­rülményei átlagon aluliak) két százalék jövedelmi adót von­nak le, 3 és több, nevelésre, el­tartásra szoruló gyermek eseté­ben nem kell jövedelemadót fi­zetni a 13. és a 14. havi kere­set 8500 Schillingen felüli ré­széért. Bővítették tegnaptól Auszt­riában az állampolgárok adó­alap-csökkentő lehetőségeit is. Ekként ezentúl bárki automa­tikusan 5000 schillinget leírhat; az aktív keresők további 4000 schillinggel csökkenthetik éves adójukat a lakás és a munka­hely közötti közlekedési kiadás­­címén. Gondoltak a nyugdíja­sokra is, akik eddig is 2640 schillinggel kevesebb adót fi­zettek nyugdíjas jogon; ez év­től a kedvezmény 5000 schil­­lingre nőtt. A táppénz napi 230 schillin­­gig adómentes; az afölötti rész­összeget egységesen 22 százalé­kos adókulccsal számítják. A napidíj (függetlenül a dolgozó fizetésétől) 12 órára 240 schil­ling és adómentes; az ennél hosszabb kiküldetést óránként további 20 schillinggel díjazzák, ennek értelmében 300 schilling összeghatárig nyúlik a napidíj adómentessége. Külön passzus intézkedik az ingázókról. Akik 21 kilométernél hosszabb utat kénytelenek megtenni otthonuk és a munkahelyük között, 20 ki­lométerenként 3600 schilling adókedvezményben részesülnek. Még ennél is jobban járnak azok, akik kedvezőtlen közleke­dési és útviszonyok közepette járnak dolgozni; nekik már há­rom kilométer után jár 1800 schilling kedvezmény, 61 kilo­méternél hosszabb távra pedig 18 ezer schilling. LEHETETLEN az osztrák adó­­refom minden részletét bemu­tatni, de mindenképpen emlí­tésre érdemesek például az ott­honteremtéssel, lakásfelújítás­sal, -korszerűsítéssel kapcsolatos kedvezmények. Lakásvásárlás­kor a házaspárt 40 ezer, a csa­ládját egyedül eltartót 80 ezer schilling adókedvezmény ille­ti, ami gyerekenként további ötezer schillinggel nő. Meg­adóztatják viszont a takarék­ban elhelyezett pénzek kama­tát, amelyből a bank automa­tikusan 10 százalékot levon. Eddig is nagy kiterjedésű szociális háló védte az osztrák állampolgárokat, a január 1- jén életbe lépett adóreform to­vább kívánja tökéletesíteni a gondoskodást. Érdekességként csupán, hogy a posta és a vas­út sem akar kimaradni a ked­­vezményezők sorából, ezért pél­dául a testi fogyatékosoknál nem kell rádió- és tévé-előfi­zetési díjat, telefon-alapdíjat fi­­zetniök. A nyugdíjasok és a családok eleve fél áron utaz­hatnak a vasúton, autóbuszon. Végezetül annyit, hogy oszt­rák és nemzetközi elemzések szerint kilenc év óta a legjobb konjunktúra tapasztalható Ausztriában: lendületesen nőtt a kivitel, a belföldi fogyasztás, élénk a beruházási és építési kedv, sok és költekező turista keresi fel az országot. Az elő­rejelzések 1989-re hasonló kö­rülményekkel számolnak. Kulcsár László Kilenc év óta a legjobb konjunktúra Adóreform Ausztriában mm-M» «HNnHÍ te«. Hi > Há.ítí IhHHHI HBHIBBBI "*■ SBBSmB Románia nem írja alá a bécsi dokumenstnsot (TASZSZ, AFP) Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő tegnap jelezte: Románia nem hajlandó aláírni a bécsi európai biztonsági és együttműködési utó­értekezlet záródokumentumát a vallásszabadságra vonatkozó be­kezdések miatt. A bukaresti diplomáciai testület előtt mondott újévi beszédében ki­jelentette: Az emberi jogok tisz­teletben tartása nem jelenti a bigott vallásossághoz, az obsku­­rantizmushoz és a szolgasághoz való visszatérést. Külpolitikai kérdésekről szól­va azt hangoztatta: Románia örülni fog, ha 1989-ben új lesze­relési szerződések születnek. Belpolitikai síkon arról szólt, hogy a tervek további fejlődést és életszínvonal-emelkedést irá­nyoznak elő. Ezzel összefüggés­ben minden román állampolgárt felszólított, hogy törekedjék jó eredményekre a munkában. KÜLFÖLDI LAPOKBÓL Borisz Jelcinnel, a szovjet állami építési bizottság miniszteri rangban levő elnökhelyettesével készített ri­portot közös szombati számában a KoMcoMO.icKafl lipase Jelcin e­gy évvel ezelőtt kérte felmen­tését a moszkvai városi pártbizottság első titkári posztjából, később meg­vált az SZKP KB PB póttagjának funkciójától is, ■ azóta — az SZKP XIX. pártkonferenciáján kibontako­zott vitától eltekintve — neve keve­set szerepelt a központi lapok hasáb­jain. Jelcin a gazdasági és társadal­mi igazságosság kérdéseit boncol­gatva az interjúban emlékeztetett arra, hogy korábban a jelszavak és a tettek gyakran „a barikád két oldalán maradtak". Kenőpénzek, korrupció és ha­szonlesés, a bürokrácia meg ön­elégülten virágzott. Nem csoda, ha az emberek elfordultak a jel­szavaktól, s amikor felvetődött az átalakítás gondolata, akkor sokan reflexszerűen legyintettek rá. Csak három év múlva kezdték megérteni, hogy nem egyszerűen az új vezető támogatásáról van szó. Magának az embernek az át­alakulásáról van szó, aki jelenleg nehéz válaszút előtt áll: esélyt kapott arra, hogy győztesen ke­rülhessen ki az elvesztett méltó­ságáért — mindazért, amit társa­dalmi igazságosságnak nevezünk — vívott küzdelemből. Jelcin szerint meg kell szüntet­ni az egyes rétegeknek nyújtott ellátási privilégiumokat, beszerzé­si előnyöket. A szociális szféra fejlesztéséhez más kiadásokat meg kellene kur­títani — mutatott rá Jelcin. — Például el lehetne halasztani egyes drágább űrprogramok meg­valósítását, vagy a honvédelem egyes kiadásait is csökkenteni le­hetne. A legfontosabb feladatnak a közönyös gondolkodás megvál­toztatását nevezte: meg kell sza­badulnunk a bennünket m£ig is szorongató félelmektől, a velünk született gyávaságtól, hogy ne harcoljunk meggyőződésünkért. NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Arafat együttműködne az amerikaiakkal a PanAm-gép merénylőinek leleplezésében (Reuter, AFP) Arafat, a PFSZ elnöke egy brit újság szerint bele­egyezett, hogy a másfél hete sze­rencsétlenül járt PanAm-gép me­rénylőinek kézrekerítésére együtt­működjön az amerikai hatóságok­kal. A The Sunday Telegraph lon­doni hetilap legújabb száma úgy értesült, hogy a palesztin vezető saját vizsgálatot indít a merény­lettel gyanúsított palesztin szerve­zetek körében, márpedig — mint egy amerikai tisztségviselő a lap­nak elmondta — „Arafat rendkí­vül jó információkkal rendelke­zik a palesztin csoportokról, s így segítsége döntő lehet". Egy másik brit lap, a The Sunday Express szerint Arafat még ennél is tovább ment, s kész lenne kommandót küldeni a felelősök megbünteté­sére. (MTI) A brit külügyminisztéri­um üdvözölte Csehszlovákia aján­latát: szakemberei készek segíteni a PanAm-gépet felrobbantó po­kolgép robbanóanyagának azono­sításában. Londont meglepte, hogy Prága hivatalos nyilatkozat­ban reagált azokra a brit és az amerikai tömegtájékoztatásban hangoztatott állításokra, amelyek szerint „csaknem bizonyosan cseh­szlovák gyártmányú »Semtex­­plasztik volt a bomba robbanó­anyaga”, s az „feltehetőleg líbiai forrásokból jutott a merénylők kezére". Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa békeü­zenetéről Nemzetiségeink jogainak szavatolására mielőbb aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) tékeik megőrzéséhez, amit tehát ugyanúgy tiszteletben kell tarta­ni, mint minden egyes személy emberi méltóságát — hangoztatta még az egyházfő. Az Országgyűlés legutóbbi ülés­szakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üze­netéről, amelyben a római kato­likus egyház feje a nemzeti ki­sebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az Ország­­gyűlés megbízta külügyi bizott­ságát, hogy a törvényhozó testü­let előtt elhangzottak szellemé­ben fogalmazza meg s hozza nyil­vánosságra a magyar Országgyű­lés állásfoglalását a pápa béke­üzenetéről. Az Országgyűlés üdvözli és va­lamennyi állam, nép békés együtt­élésének előmozdítását szolgáló jelentős lépésnek tekinti II. Já­nos Pál pápa január 1-jei béke­világnapi üzenetét. Egyetért az-­­­zal, hogy a béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele az etni­kai, nemzeti, vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú ré­szét képezik. Kifejezi azt a meg­győződését, hogy a nemzetközi összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyének. Hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés nélküli kisebb­ségi lét feltételeinek biztosítása az államok feladata és köteles­sége. Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja a kollektív létezéshez, a közéletben való rész­vételhez, a kisebbségi kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő azonos kulturális és történelmi gyöke­rekkel rendelkező csoportokkal való kapcsolattartás és a ki­sebbségeket is megillető vallás­­szabadság kinyilvánítása jogát. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a Magyarorszá­gon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk ellenőr­zésére. Kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Népköztársaság a jövő­ben is kezdeményezően vegyen részt az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségeket megillető jogok nemzetközi dokumentumokban történő kodifikálására és megfe­lelő garanciarendszer létrehozá­sára irányuló munkálatokban. Felszólítja a kormányt, hogy a kétoldalú kapcsolatok keretében, valamint az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, nem­zetközi fórumokon a népek köl­csönös megértését elősegítő együttműködés szellemében kez­deményezzen hathatós intézkedé­seket annak javítására, a nem­zetiségek összekötő szerepének erősítésére. (MTI) Rövid időn belül kivonják a szovjet csapatokat Erőfeszítések az afgán békefolyamatért (MTI) A Szovjetunió teljes tá­mogatásáról biztosítja az afgán vezetés legutóbbi békekezdemé­nyezését, s a maga részéről ki­nyilvánítja: valamennyi, még af­gán területen lévő szovjet kato­nai egység január 1-jétől ugyan­csak beszünteti a tüzet — jelen­tették be szombaton Moszkvában. A Komszomolszkaja Pravda Borisz Gromov altábornaggyal, az afganisztáni korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens főpa­rancsnokával készített interjút. A tábornok szerint az új esztendő­ben mindenképpen, már rövid időn belül sor kerül a szovjet egységek kivonására, a genfi megállapodásoknak, illetőleg a szovjet és az afgán kormány meg­állapodásának megfelelően (tehát az 1988. május 15-én kezdődött csapatkivonás tíz hónapon belül befejeződik). Gromov hangsúlyoz­ta: kész minden tőle telhetőt megtenni a mielőbbi kivonásért, hogy az lehetőleg veszteségek nél­kül történjenek, hiszen már így is túl nagyok az emberáldozatok. (TASZSZ) Az afgán kormány­hadsereg légitámadást intézett a fegyveres ellenzéki erők ellen, de az első jelentésekből nem állapít­ható meg, hogy az összecsapások a január 1­4-re meghirdetett tűzszünet életbe lépése előtt vagy után voltak. Szovjet értelmiségiek nyílt levele Gorbacsovhoz Együtt munkálkodást a másként gondolkodókkal (MTI) Jelenleg különösen sok függ a párt vezető rétegének, az átalakítás ideáljai iránti hűségé­től, s aki nem ért egyet az új po­litikával, annak le kell mondani­a foglalható össze annak a Mi­hail Gorbacsovhoz intézett nyílt levélnek a tartalma, amelyet a Moszkovszkije Novosztyi újévi számában tettek közzé és írtak alá szovjet értelmiségiek (írók, filmrendezők, színész és akadé­mikus: Grigorij Baklanov, Alek­­szandr Gelman, Danyiil Granyin, Elem Klimov, Roald Szaggyejev és Mihail Uljanov). A nyílt levélben az új esztendő kapcsán a szovjet társadalomban kirajzolódó változások, az esedé­kes választások reményei és ag­godalmai fogalmazódnak meg, s a szovjet értelmiségiek elsősorban azt emelik ki, hogy nagy képes­ségű, tehetséges embereket kell bevonni az irányításba, de ez a folyamat lassan, tétován valósul meg. Nemcsak egyes konzervatív személyek, hanem egész stábok fékezik, amelyekben a „középsze­rűség diktatúrája" uralkodott el. Az alkotói­ képességek hiánya minduntalan a demokrácia logi­kájának megsértéséhez vezet. Ta­lán ezzel magyarázható hivatalos személyiségek gyakran tiltó állás­­foglalása a demokratikus válto­zásokat támogató, nem hivatalos társadalmi mozgalmakkal szem­ben. Úgy véljük, ha nem találjuk meg a másként gondolkodókkal való együttműködés útját, akkor felmerülhet — s már fel is merül — a megtorló intézkedések iránti kísértés, minden ebből fakadó antidemokratikus következmény­nyel együtt. Úgy véljük, hogy az átalakításhoz közel álló platfor­mot követő másképp gondolko­dókkal való együttműködés nem­csak, hogy nem gyengíti, hanem erősíti az átalakítás tekintélyét. VILÁGHÍRADÓ Az 1988. év embere: Cuéllar ENSZ-főtitkár (MTI) A francia rádió, a Paris Match és az FB3 televízió világ­méretű felmérésében Javier Pé­rez de Cuéllar ENSZ-főtitkár lett az év embere. Második helyen végzett, csekély különbséggel le­maradva. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki tavaly az év embere volt.­­ Az EK elnöke: Spanyolország (MTI) Tegnaptól fél évre Spa­nyolország, majd július 1-jétől Franciaország tölti be az Euró­pai Közösségek elnökének tiszt­ségét, s ezt újévi köszöntőikben megfelelően alá is húzták a két ország vezetői. Madridban vasár­napra virradóra a Puerta del So­lon felhúzták a közösségek kék mezőben tizenkét csillaggal díszí­tett lobogóját, Felipe González miniszterelnök pedig nyilatkoza­tot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a közösség építésének nem­csak a gazdasági és pénzügyi tér­ség, hanem az emberi tér meg­teremtésére is kell irányulnia. Szovjet kiviteli tilalom (MIM) A szovjet kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jelleg­gel megtiltja egyes tartós fogyasz­tási cikkek kivitelét a Szovjet­unióból. A február 1-jétől 1990 végéig érvényes korlátozás sze­rint magánszemélyeknek tilos ki­vinni az országból fekete-fehér és színes televíziókat, hűtőszekrénye­ket, és fagyasztógépeket, mosó- és varrógépeket, gyermekruházati cikkeket, bab- és neszkávét, ka­viárt. Izraeli terror a Fatah-évfordulón is (Reuter) Izraeli katonák tüntető palesztinokra lőttek és szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak a megszállt területeken vasárnap, a PFSZ legnagyobb tagszervezete, a Fatah megalakulásának 24. év­fordulóján. A megszálló hatósá­gok szombat estétől meghatározat­lan időre szóló kijárási tilalmat rendeltek el a 650 000 lakosú Gáza-övezetben. NSZK-segítséggel épült a líbiai vegyianyaggyár? (Reuter) a washingtoni kor­mányzat szerint egy nyugatnémet vállalat kulcsszerepet játszott an­nak a líbiai gyárnak a tervezé­sében és felépítésében, amely ve­gyi harcanyagok gyártására szol­gál — olvasható a The New York Times amerikai lap tegnapi szá­mában. Washington szerint ez a líbiai üzem a harmadik a­­világ legnagyobb vegyiany­aggyá­ra, s működéséhez elengedhetetlen a nyugati technikai segítség.­­ Az USA egyébként visszautasította azt a líbiai javaslatot, hogy foly­tassanak nemzetközi ellenőrzést a vegyi üzemben. Indoklás: egysze­ri vizittel nem dönthető el a gyár igazi rendeltetése.

Next