Magyar Hírlap, 1989. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
1989-08-01 / 178. szám
2 1989. augusztus 1., kedd NEMZETKÖZI POLITIKA Nemzetiségi megmozdulás Moldáviában (Reuter) A Moldáviai Népfront nevű szervezet egyik aktivistája szerint mintegy harmincezren tüntettek vasárnap Kisinyovban, Szovjet-Moldávia fővárosában a nyelvi önállóságért. A megmozdulásra a moldáviai szovjet tagköztársaság létrehozásának közelgő — augusztus másodikén esedékes — 40. évfordulója adott alkalmat. A gyűlés román zászlókat lengető résztvevői azt követelték a jövő hónapban összeülő kisinyovi parlamenttől, hogy a moldovánt, amely a román nyelv egyik dialektusa, nyilvánítsák a köztársaság hivatalos nyelvévé, s egyben értelemszerűen térjenek vissza a latin betűs írásra. „Ha a moldáviai Legfelsőbb Tanács nem teljesíti követelésünket, akkor két lehetőség közül választhatunk. Az első az általános sztrájk, a második annak kinyilvánítása, hogy nem látjuk értelmét a Szovjetunión belül maradásnak” — mondta a Reuternek Jurij Roska, a megmozdulás egyik szervezője. A szóban forgó térség — az egykori Besszarábia és Észak-Bukovina — az 1939-es Molotov— Ribbentrop paktum titkos záradékának értelmében vált „szovjet befolyási övezetté”. Szaharov konföderációt javasol (MTI) A nemzetiségi konfliktusok megoldásának lehetséges útját a jelenlegi föderáció, vagyis a „nagyhatalmi struktúra” teljes felszámolásában és konföderáció megteremtésében, egy későbbi szakaszban pedig a részekből egy új, minőségileg megváltozott szövetségi rendszer kialakulásában látja Andrej Szaharov. Az Ogonyokból közölt hosszú interjúban az akadémikus elmondta: ilyenformán az átalakítás minden kis egységben gyorsabban végbemenne. Az egységek között a kapcsolatrendszer a nulláról indulna, és az élet diktálta szükségletek szerint újjáalakulna. A kis népek esetében Szaharov az önállóságot nem tartja sem veszélyesnek, sem lehetetlennek: „Ahol a világon emberek élnek, ott biztosítva vannak a természeti feltételek létezésükhöz”. Nem kell mindenkinek önellátónak lenni, kereskedni kell, gazdasági megállapodásokra van szükség — mondja „A világon sok kis nép él önállóan és egyben kitűnően” — tette hozzá. — Az ország katasztrofális gazdasági helyzetben van, a nemzetiségi kapcsolatok feszültek, a lakosság nem bízik a vezetésben, és ebben az ingatag helyzetben mind a katonai hatalomátvétel, mind a párt jobbszárnya részéről történő hatalomátvétel lehetséges — mondotta Szaharov. — De előfordulhat az is, hogy a vezetés bizonyos erők fogságába esik és nem képes a szabad cselekvésre. Ez szerinte személycsere nélkül is végbemehet. „Ezért elleneztem, hogy egyetlen ember kezében ilyen nagy hatalom összpontosuljon. Tisztelem Mihail Szergejevicset (Gorbacsov), de ez nem személyi, hanem politikai kérdés. Egy ilyen helyzet elkerüléséhez jelenleg nincsenek meg a jogi biztosítékok” — mondotta. Az elmúlt hónapok „alkotmányellenes és demokráciaellenes” rendeleteiről (gyülekezési tilalmak, különleges alakulatok, stb.) Szaharov úgy vélekedett, hogy azok a vezetésnek a politikailag aktívvá vált néptől való félelmét tükrözik és ez nagyon rossz jel. Vita a JKS1 KB ülésén Nagy az ellenállás a központi gazdasági reformmal szemben (MTI) A JKSZ Központi Bizottsága hétfőn Belgrádban folytatta vasárnap megkezdett tanácskozását az ország nemzeteinek (tagköztársaságainak) viszonyáról, amely az elhúzódó társadalmi-gazdasági válság hatása alatt az utóbbi időben érezhetően megromlott. A plénumon éles vita bontakozott ki. Felszólalt az ülésen Ante Markovics, a jugoszláv kormány elnöke. Kijelentette, hogy a kormánya által kezdett gazdasági reformmal szemben nagy az ellenállás. Egyes köztársaságokban a „saját nemzet” szűk érdekei alapján ítélik meg a javasolt változtatásokat. A politika és az állam továbbra is beleavatkozik a vállalatok tevékenységébe, jóllehet a reform egyik alapelve éppen a vállalati önállóság biztosítása. A szövetségi kormány számos intézkedését megtorpedózzák, antiinflációs programja pedig állandó támadások keresztüzébe került. Markovics szerint „elegendő érv nélkül forgatókönyvet dolgoznak ki a fő bűnbaknak kikiáltott szövetségi kormány megbuktatására". A kormányelnök felszólalása körül szópárbaj kerekedett. Boriszlav Jovics, a JSZSZK Elnökségének szerbiai alelnöke rámutatott, hogy „a szövetségi kormányt ért bírálatok mögött nem kell a kormány megdöntésére kidolgozott forgatókönyvet keresni, de az is veszélyes dolog lenne, ha csak az ország egyetlen tagköztársaságát vádolnák Jugoszlávia egységének szétzúzásával”. Több felszólaló bíráló észrevételeket tett a szerb nacionalizmus egyes megnyilvánulásaira, mire Vlajko Sztoilkovics kifejtette azt a véleményét, hogy az ülésen elhangzott „sok elvtelen és megalapozatlan állítás a szerbiai vezetőség megdöntésére irányul”. Néhányan úgy értékelték, hogy a JKSZ jelenlegi központi bizottsága nemzeti alapon megosztott és nem képes egységes álláspontokat kialakítani. Baltikumi önelszámolás A demokrácia próbaköve? A DEMOKRÁCIA PRÓBAKÖVÉNEK nevezte a balti köztársaságok gazdasági önállóságának kérdését parlamenti beszédében Indrek Tómé észt miniszterelnök. Valóban nem túlzás azt állítani, hogy az új szovjet Legfelsőbb Tanács eddigi legfontosabb határozatát hozta, amikor utat nyitott Észtország, Lettország és Litvánia előtt a gazdasági önelszámolás felé. Kemény csatának ígérkezett a Tallinban és Vilniuszban kidolgozott törvénytervezet elfogadtatása, ám végül talán sokakat meg is lepett, milyen könnyen megkapták a javaslat alapelemei a szavazatok nagy többségét. Igaz, a parlamenti bizottságokban szinte az utolsó pillanatig folyt az előkészítő munka, és a legfelsőbb tanácsi ülés sem volt mentes a vitáktól. Azok, akik ellenérzéssel, fenntartásokkal fogadták az előterjesztést, igyekeztek óvatosságra inteni: a kapkodva hozott döntés, ki tudja, milyen károkat okozhat a szovjet népgazdaságnak. Jurij Maszljukov, a kormányfő első helyettese, a tervhivatal elnöke például elsietettnek tartotta a kezdeményezést, s úgy vélte, sokkal inkább politikai-taktikai, mintsem a gazdasági helyzet szülte valós kényszer vezetett hozzá. Mások szerint a Legfelsőbb Tanácsnak az egész Szovjetunióról kell gondoskodnia, az egész nép életének jobbításával kell foglalkoznia, nem pedig azzal, hogy egyes köztársaságoknak különleges előjogokat biztosítson, amikor azok valójában nem is annyira a gazdasági önelszámolásra, hanem „gazdasági és politikai önállóságra” törekednek, mondhatni, elkülönült „hercegségeket” akarnak alkotni az államon belül. A TÖBBSÉG AZONBAN MEGGYŐZŐDÉSSEL ÁLLÍTOTTA: a balti köztársaságok szándéka tiszteletre és támogatásra méltó. Vállalják a kísérlet kockázatát, másoknak is hasznos tapasztalatokat nyújthatnak majd. Törekvéseik kétségtelenül az átalakulás részét képezik, kiegyensúlyozott lépést jelentenek a gazdasági reform, a korszerű piacgazdaság megteremtése felé. A jövőt látják tehát a területi önelszámolásban. Észtország, Lettország és Litvánia — mint eddig már annyiszor — most is megelőzte korát, legalább is a vontatottan haladó peresztrojkát. ők ugyanis nem elégedtek meg a felismeréssel: a bürokratikus központi apparátus béklyójába kényszerített köztársaságok képtelenek a hatékony gazdasági tevékenységre. Tettre szánták el magukat. Észtországban például a vállalatok kilencven százaléka egyáltalán nincs helyi szerveknek alárendelve. A megtermelt javakat központilag osztják szét, az országon belüli együttműködés is Moszkván keresztül folyik, az emberek jóléte nem attól függ, hogyan dolgoztak, mit tesznek le az asztalra, hanem attól, hogy a helyi vezetők milyen igényekkel fordulnak az országos hatóságokhoz. így persze közvetlen érdekeltségről nehéz beszélni. Ráadásul a természetellenesen kordában tartott köztársaságok közötti integráció számos fájó ellentmondást is szült. A Moszkovszkije Novosztyi legutóbbi száma egyebek között megírja, hogy Észtországban kétszer annyi villamos energiát termelnek, mint amennyit elfogyasztanak. Egy kilowattóra áram ugyan mintegy két kopejkába kerül, de valaki a csúcson úgy döntött, hogy ennél olcsóbban kell értékesíteni. Ezért aztán Lettország 1,7 kopejkát, Pszkov viszont már kevesebb mint egyet fizet érte. Maguknak az észteknek pedig 2,4 kopejkát kell kiadniuk az áramért. Az erőműveknek ez évi 125 millió rubeles veszteséget okoz. Litvániában ugyanez a helyzet a tejtermékekkel, a tejet a többi köztársaságban olcsóbban kell eladnia, mint amennyibe az ásványvíz kerül. Ugyanakkor például az autógumit, aminek előállítási költsége tíz rubel körül van, száz-száztízért kapják meg. VOLT TEHÁT ELÉG ALAPJUK a balti köztársaságoknak az önelszámolás kezdeményezésére. A koncepció kidolgozásához a végső okot azonban Mihail Gorbacsov 1987-es tallinni látogatása, azaz egy ott elhangzott elemzés adta. Egy televíziós riportfilmben Rein Otsason észt miniszterelnök-helyettes elmondta, a szovjet vezető ekkor a következő statisztikát ismertette: Észtország évente 2,5 milliárd rubelért értékesít, de hárommilliárd rubelért vásárol különböző termékeket az országon belül. Tehát mintha csak félmilliárdos adóssága lenne. A helyi közgazdászok vizsgálódásai során kiderült, e szerint a kimutatás szerint az egész Szovjetunióban két olyan köztársaság van, Örményország és Azerbajdzsán, amely, pozitív mérleggel rendelkezik. Később arra is fény derült: az adatok, amelyekkel számoltak, egész más jellegű felméréshez készültek, és a jelenlegi statisztikai apparátus egyszerűen képtelen reálisan tükröztetni a tagköztársaságok valós gazdasági helyzetét. Ekkor fogtak hozzá az önelszámolás rendszerének elvi kidolgozásához. A cél egy olyan mechanizmus létrehozása volt, amely biztosítja a termeléshez, az élethez szükséges eszközöket és érdekeltségi viszonyt teremt. önellátás, valamint önálló gazdaságszervezés — irányítás — ez az elképzelés két alappillére. Ugyanakkor a többi szovjet köztársasággal közvetlen integrációs kapcsolatra törekednek, hiszen az együttműködés, a kereskedelem a Baltikumnak is létérdeke. A központ azonban már nem diktál, hanem csak kiszolgál, a feltételeket teremti meg ehhez. A vállalatoknak valószínűleg nem lesz problémamentes az átállás. A szakemberek becslése szerint három-öt hónap szükséges a gazdasági önelszámolás bevezetéséhez — ezért is sürgették a Legfelsőbb Tanács állásfoglalását —, de bizonyára ennél jóval több idő kell az új mechanizmus végérvényes meghonosításához. Az eddig a központtól függő cégek 1990. január elsejétől helyi irányítás alá kerülnek — igaz, van kivétel is, Litvániában például a kőolajvezetéket minisztériumi felügyelet alatt hagyták —, a szövetségi hivatalokkal csak technikai kapcsolataik lesznek. Feltételezhető tehát, hogy elveszítik a biztos bevételt jelentő állami megrendelések egy részét és kénytelenek lesznek a gazdaságos működés új útjait keresni. JÓ NÉHÁNY JOGSZABÁLY, törvény, sőt az alkotmány módosítása is elengedhetetlen lehet ahhoz, hogy az új rendszer megfelelően működhessék. A már jóváhagyott alapelvekben például az is szerepel, hogy a gazdasági viszonyokat szabályozó országos törvények csak akkor lesznek hatályosak a balti köztársaságokban, ha nem akadályozzák a gazdasági önállósodás folyamatát. Ez azonban számos jogi problémát vet fel, és nem véletlen, hogy a parlament októberben még visszatér a nyitva hagyott kérdésekre. Az önelszámolás várhatóan nemcsak a gazdaságra hat jótékonyan. Joggal bíznak abban, hogy a nemzetiségi problémáknak is az élét veheti. Közvélemény-kutatások igazolták, hogy például Észtországban az észtek és az orosz ajkúak között semmilyen más kérdésben nem volt még akkora egyetértés, mint a gazdasági önállóságéban. Moszkva, 1989. július 31. Poór Csaba Chilei alkotmánymódosítás A népszavazáson győzött az igen (MTI, AFP, AP) A chileiek döntő többsége támogatta az ország alkotmányának módosítását. A vasárnapi népszavazás nem végleges eredménye szerint a szavazók több mint 90 százaléka mondott igent a kormány és az ellenzék megállapodására. A megállapodás értelmében 54 helyen módosítják az 1980-ban elfogadott chilei alkotmányt. Egyebek között 8 évről 4 évre csökkentik az államfői mandátumot és megvonják az elnöktől azt a jogot, hogy politikai ellenfeleit száműzetésbe küldje. A törvényhozás lehetőséget kap arra, hogy a korábbinál könnyebben módosítsa az alkotmányt. A rendkívül széles jogkörrel felruházott nemzetbiztonsági tanácsban a civilek a katonákkal egyenlő jogokat kapnak. Törlik az alkotmányból azt a cikkelyt, amely tiltja a marxista pártok működését. A kormánynak ugyanakkor megmarad az a joga, hogy törvénytelennek nyilvánítson minden olyan pártot, amely politikai erőszakra szólít fel. Havanna: letartóztatták a volt belügyminisztert (Folytatás az 1. oldalról.) tábornok és három társa ellen indított nyomozással. (Reuter) Az amerikai kormányzat hétfőn beleegyezett abba, hogy Kubával közösen lépjen fel a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért. Törvényhozási képviselők közölték, hogy a kormány engedélyezte olyan kommunikációs csatorna megszervezését, amelynek segítségével tájékoztatni tudják Kubát a kábítószer-csempészéssel kapcsolatos eseményekről. Melvin Levitsky kábítószerügyekben illetékes amerikai külügyminisztériumi szakértő ugyanakkor elmondta: ez egyben annak is próbája lenne, hogy a kubai kormány mennyire veszi komolyan a kábítószer-kereskedelem felszámolásának szándékát. AZ LT nyári ülése Borisz Jelcin javaslata (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nyári ülésszakának utolsó hetét kezdte hétfőn, folytatva az elnökség rendeleteinek rendkívüli élénk megvitatását. Az esti ülés végén az általános kérdéseknél kért szót Borisz Jelcin, aki a hét végén alakult reformpárti képviselőcsoport társelnökeként beszámolt a fórum megalakulásáról, amely a „baloldali radikális társadalmi rétegeket” hivatott képviselni. Indítványozta, hogy az NRK szeptemberben tartson soronkívüli ülésszakot, s ezen módosítsa az alkotmánynak a választásokkal kapcsolatos rendelkezéseit. Nemzetközi Kambodzsa-értekezlet Kína igényli, Vietnam nem fogadja el az ideiglenes négypárti kormányt (MTI) A nemzetközi Kambodzsa-értekezlet második napján Párizsban a kínai és a vietnami külügyminiszter beszéde újból kidomborította a kambodzsai probléma politikai rendezése útjában álló komoly akadályokat. Csien Csi-csen kínai külügyminiszter felszólalásában Norodom Szihanuk herceget és a mögötte álló ellenzéki koalíciót és megoldási elképzeléseiket támogatta. Más szóval a probléma veleje Peking szerint a vietnami beavatkozás. Kifejtette, hogy a vietnami csapatok kivonásának ellenőrzéséhez és az átmeneti időszak békéjének biztosításához nem elég nemzetközi ellenőrző mechanizmus, hanem békefenntartó erők kellenek. Ebben az átmeneti időszakban négypárti ideiglenes kormányt kell alakítani Szihanuk elnökletével. Kína kész elismerni egy ilyen ideiglenes kormányt. A vietnami csapatkivonás befejezése után Kína beszünteti a kambodzsai politikai ellenzék katonai támogatását, és kész garantálni a leendő politikai rendezést. Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter békülékeny hangú beszédében hangoztatta, hogy minden érdekelt fél egyetért a kambodzsai rendezés két fő elemében, a vietnami csapatkivonásban és a népirtásban ömnös vörös khmer rendszer visszatérésének kizárásával. A másik kulcskérdésre vonatkozóan viszont más elképzeléseik vannak, mint Kínának és Szihanuknak. Vietnam szerint a vörös khmereket le kell fegyverezni és véglegesen kiiktatni a politikai életből is ugyanúgy, mint Európában tették a német és az olasz fasiszta rendszerrel. Vietnam nem fogadja el az ideiglenes négypárti koalíciós kormány javaslatát sem. Sziddhi Szavetszila thaiföldi külügyminiszter utána a nyugati álláspontot fejtette ki — méghozzá tisztábban és leplezetlenebből, mint akár az amerikai, akár a kínai külügyminiszter. Eszerint a nemzetközi értekezlet feladata nemcsak a politikai rendezés külső, hanem belső feltételeinek is a kijelölése, más szóval az egyik munkabizottság kapjon felhatalmazást, hogy dolgozza ki egy négypárti ideiglenes kormány terveit Norodom Szihanuk elnöklete alatt. Ez az ideiglenes kormány szervezné meg a szabad választásokat és bonyolítaná is le a nemzetközi ellenőrző mechanizmus felügyelete alatt. Thaiföld meggyőződése szerint a párizsi értekezletnek nincs is egyelőre más feladata, mint a vietnami csapatkivonás és a négyoldalú ideiglenes koalíciós kormány létrehozásának kimunkálása. A Hezbollah kivégezte Higgins alezredest (Folytatás az 1. oldalról.) fontosnak tartotta, hogy visszatérjen a Fehér Házba és tanácskozzon nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó munkatársaival. A „Forradalmi Igazságszolgáltatás Szervezete" nevű Irán barát csoport hétfő este Bejrútban bejelentette, hogy kedden kivégzi a fogságában levő amerikai Joseph James Chippiót, ha az izraeliek — közép-európai idő szerint kedden 17 óráig — nem bocsátják szabadon a múlt pénteken elrabolt Obeid sejket. Hírügynökségek hitelesnek nevezik az An- Nahar című laphoz eljuttatott arab nyelvű közleményt. Az 59 éves Chippio a bejrúti amerikai egyetem alkalmazottja volt, amikor 1986. szeptember 12-én a „Forradalmi Igazságszolgáltatás Szervezete” elrabolta Bejrútban. Tüzérségi harcok Bejrútban (Reuter, UPI) Rendkívül heves tüzérségi harcok robbantak ki vasárnap Bejrútban a keresztény erők, illetve a szíriai erők és a Damaszkusz által támogatott muzulmánok között. A fékevesztett lövöldözésben — amely a jelentések szerint immár a fővároson túlra is átterjedt — az első jelentések szerint legalább heten vesztették életüket és 75-en megsebesültek. Egyes szemtanúk szerint „egész Bejrút lángokban áll”. Az ágyúzás nem kímél semmiféle épületeket, kórházaknál, nagykövetségeknél, egyetemeknél, templomoknál és mecseteknél robbannak a töltetek rendkívül sok áldozatot követeltek: a 14 éve tartó polgárháborúnak ebben a szakaszában közel 520 ember halt meg és több mint 2000 megsebesült. A muzulmán negyedben aknatalálat ért számos lakóházat. Van, aki örül a maradványoknak MTI Külföldi Képszerkesztőség Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Szovjet-amerikai konzultáció Afganisztánról (AP, DPA, Reuter) Az afganisztáni kérdésről kezdtek konzultációt hétfőn Stockholmban amerikai és szovjet szakértők. Az Egyesült Államok küldöttségét John Kelly, a közel-keleti és délázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes vezeti, a szovjet delegáció élén pedig Nyikolaj Ivanovics Kozirjov különleges feladatokkal megbízott rendkívüli nagykövet áll. Hétfőn az afgán felkelők ismét rakétákkal lőtték Kabult. A rakéták egy kórház és egy kerékpárgyár közelében robbantak. A támadásnak 17 halálos áldozata és 16 sebesültje van. Szovjetunió — NSZK: főkonzulátusok Kijevben és Münchenben (TASZSZ) Augusztus 1-jétől Kijevben nyugatnémet, Münchenben pedig szovjet főkonzulátus kezdi meg működését — erről adtak tájékoztatást hétfőn az NSZK külügyminisztériumában. Bonni tájékoztatás az NDK-menekültek ügyéről (DPA) Az NSZK budapesti nagykövetségének nem áll módjában segíteni azokon az NDK- állampolgárokon, akik a külképviselet közbenjárásától remélnek kiutazási engedélyt Magyarországról a szövetségi köztársaságba. A döntés egyedül az NDK-tól függ — jelentette ki hétfőn az NSZK külügyminisztériumának helyettes szóvivője, Hanns Schuhmacher bonni sajtóértekezletén. A külügyminisztérium azonban „minden érintett féllel” kapcsolatban áll — tette hozzá. Csehszlovákia: szűkül a határsáv (AP) Szűkítik a határsávot Csehszlovákia nyugati, Ausztriával és az NSZK-val közös határánál, valamint csökkentik az állampolgárok kiutazásával járó bürokráciát — jelentette hétfőn a CTK csehszlovák hírügynökség. A keddtől életbe lépő rendelkezések szerint a határsávot „az államhatár megbízható védelméhez szükséges minimális kiterjedésűre csökkentik”. Szovjet agrárösztönzés: többlettermésért autó (AFP) A szovjet minisztertanács felhívta a szovhozokat, a kolhozokat és minden mezőgazdasági termelőt, hogy az állami gabonatartalékok emelése érdekében a kötelező mennyiségen felül adjanak el búzát és olajos magvakat. Azok a termelők, akik túlteljesítik a tervet, cserébe 1988-as áron vásárolhatnak személy- és teherautókat, buszokat, illetve építési anyagokat. Ez a csereajánlat valószínűleg vonzó lesz a termelők számára, akik a pénzzel sokszor nem tudnak mit kezdeni, a hiánycikknek számító járművekre azonban igen nagy szükségük van. Dél-koreai üzletemberek Moszkvában (MTI, TASZSZ) Hétfőn Moszkvába érkezett az a múlt hét eleje óta a Szovjetunióban tartózkodó dél-koreai küldöttség, amely a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítéséről folytat tárgyalásokat. A dél-koreai gyáriparosok szövetségének tagjaiból és más üzletemberekből álló küldöttség vegyes vállalatokról, Szibéria közös gazdasági fejlesztéséről, a természeti kincsek kiaknázásában való részvételről tárgyal a Szovjetunióban. A küldöttség olyan iparágakat képvisel, mint az építőipar, a szénbányászat és a halászat. Szovjet—kínai külügyi megállapodás (AP) Szovjet és kínai részről megállapodtak abban, hogy novemberben Moszkvában tárgyalóasztalhoz ülnek a kínai—szovjet határnál állomásoztatott csapatok létszámának csökkentése ügyében. A TASZSZ jelentése szerint erről Eduard Sevardnadze szovjet és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter vasárnapi, Párizsban lezajlott találkozóján egyeztek meg. Mindkét politikus a Kambodzsa-konferencia megnyitására érkezett Párizsba. Kivégzések Kínában (AP) A kínai Vuhanban szombaton kivégeztek két halálraítéltet — jelentette vasárnap az Új- Kína hírügynökség. Azzal vádolták őket, hogy a májusi—júniusi diákmegmozdulások idején fegyvereket szereztek, és egy rablás során két embert megöltek. Egy személy felfüggesztett halálos ítéletet kapott, két másikat pedig életfogytiglani börtönre ítéltek amiatt, mert — az ítélet szerint — részt vettek a katonákkal és rendőrökkel vívott összecsapásokban, kormányzati épületeket támadtak meg, fegyvereket loptak és embereket öltek