Magyar Hírlap, 1989. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1989-10-02 / 231. szám

1989. október 2., hétfő NEMZETKÖZI POLITIKA Nyomozás indul a katyni tömeggyilkosok után (MTI) A lengyel kormány kez­deményezésére a közeljövőben lengyel—szovjet kormányközi bi­zottságot hoznak létre, hogy en­nek segítségével rendezzék a két ország igazságügyi minisztereinek irányítása alatt az NKVD által Katynban lemészárolt lengyel ka­tonatisztek ma is élő hozzátartozói által benyújtott kártérítési igé­nyeket. Ezt szombaton jelentette be a lengyel parlament alsóházá­ban Boleslaw Kulski, a lengyel külügyminisztérium államtitká­ra. Interpellációra válaszul elmond­ta, hogy a lengyel kormány a szovjet fél segítségét kéri abban is, hogy az illetékes lengyel szer­vek, akár a Szovjetunió területén tevékenykedve, hozzáláthassanak az 1941-es tömegmészárlásért fe­lelős személyek felkutatásához, azon az alapon, hogy a háborús bűnök nem évülnek el. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az illetékes szovjet szervek még nem tették hozzáférhetővé azokat az archívumokat, amelyek­ben a katyini végrehajtott tömeg­gyilkosság dokumentumai esetleg megtalálhatóak, és nem válaszol­tak a Lengyelországból megkül­dött dokumentumok alapján ki­dolgozott lengyel jelentésre. A khmer ellenzék támadása kambodzsai városok ellen (AP) Kambodzsában 4­ nappal az után, hogy Vietnam az utolsó katonáját is kivonta az országból, a khmer ellenzék nagyszabású tá­madást indított az eddig Vietnam által katonailag támogatott kor­mány ellen. A kormányellenes hármas szövetség egyik szárnya, a Khmer Népi Nemzeti Felsza­­badítási Front 7 ezer gerillája ösz­­szehangolt támadást kezdett a kambodzsai-thai határ mentén 5 . város ellen. A Khmer Népi Nemzeti Felsza­­badítási Front szerint katonáik bevették Sisophont, és most Ban­­teay Chmar, Sway Chek, Thmar Pouk és Kandoun nyugat-kambo­dzsai városok felé törnek előre. A városokat körülbelül 4500 kor­mánykatona védi. Nyugati diplo­maták szerint a gerillák képesek bevenni ezeket a városokat, de nem fogják tudni megtartani őket. . i- , i -■ » i — — ■■ ■ ii-.. Iliin­i A szovjet televízió műsora hazánkról Helsinki szellemében hozott törvények Moszkvai tudósítónktól: "A szovjet tévé Nemzetközi Pa­noráma műsorában tegnap vi­szonylag hosszú, igen tárgyilagos riportot sugároztak a magyar ta­pasztalatokról, amelyeket tanulsá­gosaknak nevezett a kommentá­tor. Úgy értékelte a parlamentben a múlt héten elfogadott törvény­­csomagot, hogy azok a helsinki és bécsi folyamat szellemében szü­lettek, és egy demokratikus jogál­lam törvényei. A tévé tudósítója úgy tartja, hogy rendkívül élénkek a magyar or­szággyűlés vitái és kritikai meg­jegyzés nélkül említette, hogy az időközi pótválasztáson választott ellenzékiek is helyet foglaltak a képviselők között. Foglalkozott a tudósítás a ma­gyar pártkongresszus előkészüle­teivel. Az október 23-ának nem­zeti ünneppé nyilvánítására vo­natkozó javaslatok közül az MSZMP ismert javaslatát méltat­ta, mely szerint az évfordulónak a nemzeti megegyezés eszméjét kell szolgálnia. Magát a magyar ötvenhatot a tudósító — nagy dip­lomáciai érzékkel — az „ismert eseményeknek” nevezte riportjá­ban. (MTI) „Igen beható megbeszé­léseket folytattam a magyar kül­ügyminiszterrel arról, hogyan se­gíthetjük országa reformjait” je­lentette ki az MTI tudósítójának kérdésére James Baker amerikai külügyminiszter. Baker közép­európai idő szerint pénteken éjjel értékelte New Yorkban a sajtó előtt az ENSZ-közgyűlés első he­tében folytatott tárgyalásait. Az MTI kérdésére, hogy vajon egyértelműen Lengyelországon van-e most a hangsúly, az ame­rikai külügyminiszter határozott nemmel válaszolt. „Magyarorszá­gon — mondotta — nem kevésbé fontos változások mennek végbe. Lengyelországban valamelyest gyorsabb lehet a haladás politikai téren, míg Magyarországon a gaz­dasági reform halad gyorsabban előre , de jön a politikai is. A magyar külügyminiszterrel beha­tóan tárgyaltunk e kérdésekről, valamint a magyar kormány bátor döntéséről, amellyel lehetővé tet­te az NDK-menekültek kiutazá­sát az NSZK-ba. Emellett egy sor egyéb kérdés volt napirenden" mondotta James Baker. Tegnap délután Cetinjében, Montenegro hajdani székvárosában, nagy­szabású állami és egyházi ünnepség keretében örök nyugovóra he­lyezték I. Nikola montenegrói fejedelem, majd király maradványait. Vele temették családtagjainak csontjait is. A gyászszertartáson részt vettek a volt király ma élő rokonai, továbbá az olasz Savoyai, az orosz Romanov-, a szerb Karagyorgyevics-dinasztia leszármazottai és azok­nak a királyi családoknak az utódai, amelyekhez a Petrovics-dinasztiát házassági kapcsolatok fűzték. MTI Külföldi Képszerkesztőség Nem csupán a németek drámája Különvonatok Nyugatra (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap estig már 5800 keletné­met személy érkezett meg Prágá­ból a bajorországi Hof pályaud­varára, és a késő délutáni órák­ra várják az egyelőre utolsónak jelzett szerelvény befutását kere­ken 1000 utassal. A bajor határ­őrség hivatala szerint, amelyet a nyugatnémet rádióállomások idéz­tek, ez a szám jóval meghaladja az eredetileg feltételezettet. En­nek oka az, hogy több NDK-ál­­lampolgár Drezdában felugrott a mozgó vonatra, mások pedig az utolsó pillanatban Prágában fu­­rakodtak fel az induló autóbu­szokra és vasúti kocsikra. A nyugatnémet rádióadók je­lentették, hogy a csehszlovák rendőrkordonnal körülvett prágai diplomáciai képviseletre Hermann Huber NSZK-nagykövet ideigle­nesen felvett 200 keletnémet sze­mélyt. Ezt személyesen jelentette be az ott várakozóknak. A bonni külügyi hivatal — mint a Deut­schlandfunk (DLF) rádió közölte — este nem mulasztotta­ el szó­vivője útján tisztázni, hogy a nagykövetség rendőrséggel való körülvételét a csehszlovák ható­ságok nem az NSZK kérésére határozták el. Genscher a ZDF-nek adott nyi­latkozatában célzott rá, hogy a mostani humanitárius megoldás alapjait az ENSZ-közgyűlési ülés­szak alkalmával New Yorkban vetették meg Fischerrel és Se­­vardnadze szovjet külügyminisz­terrel. Megkapták az NDK-ból való kiutazásra az engedélyt azok is, akik a múlt héten Vogel ügyvéd közbenjárására távoztak a prágai nyugatnémet misszióról­­ az NDK-ba. Meyer nagykövet, az NDK külügyminisztériumának szóvivője az ADN keletnémet hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Berlin a lengyel, a csehszlo­vák és a nyugatnémet kormány­nyal folytatott konzultációk után határozott a szóban forgó több ezer NDK-állampolgár „kiutasí­tása" mellett. A bajor határőrség jelentése szerint változatlanul tart a ke­letnémet menekültek beáramlása; Magyarországon és Ausztrián át két nap alatt ezernél is többen érkeztek. Az NDK hatóságai vasárnap há­zi őrizet alá helyezték a Demok­ratikus Ébredés nevű alternatív polgárjogi csoport több tagját — jelentették nyugat-berlini rádió­­állomások az evangélikus sajtó­­szolgálatra (EPD) hivatkozva. Hírmagyarázónk írja: D­onn diplomáciai mesterműve­k — hangzott az első minősí­tés azután, hogy nyilvánosság­ra hozták a hírt: egyszeri em­berséges megoldásként öt és fél ezer keletnémet távozhat a hét végén — különvonatokon a Né­met Demokratikus Köztársaság területén át — Prágából és Var­sóból a Német Szövetségi Köz­társaságba. Berlin is föllélegez­het: pár nappal a nagy nem­zeti ünnep, a köztársaság kiki­áltásának negyvenedik évfor­dulója előtt ideiglenesen meg­oldódott egyik égető problémá­ja. Elkeserítő tény, ha emberek, családok ezrei hagyják el ott­honukat, hozzátartozóikat, ba­rátaikat, ismerőseiket , szülő­hazájukat. Elsősorban nem a klasszikusnak mondható ok, az anyagiak késztették, késztetik az NDK-belieket, hogy hátat fordítsanak szülőföldjüknek. A legtöbbjüknek ugyanis rende­zettek (voltak) a körülményeik, volt hol lakniuk, dolgozniuk, viszonylag olcsón juthattak élelmiszerhez, alapvető fo­gyasztási cikkekhez... És még­sem érezték jól magukat a sa­ját hazájukban! Gyerekestül is vállalták a veszélyt, a kocká­zatot, ha emberi joguknál fog­va nem utazhattak oda, ahova szerettek volna, hát ők maguk próbálták változtatni bezártsá­gukat megszüntetendő. „Seiters szövetségi miniszter úr és jómagam azért jöttünk ide, Prágába, hogy bejelentsük: a nagykövetségen tartózkodó NDK-beli németek előtt meg­nyílt az út, kiutazhatnak a szö­vetségi köztársaságba. — mon­dotta szombaton Genscher kül­ügyminiszter Prágában a me­nekültek üdvrivalgása köze­pette. Ez annak az intenzív tár­gyalássorozatnak az eredménye, amelyet a szövetségi kormány folytatott egészen a mai nap hajnaláig ... Nagy megelége­déssel nyugtázhatjuk, hogy az NDK vezetését is az emberies­ség vezérelte, amikor engedé­lyezte a kiutazásukat.” A prágai követségi udvaron, a sárban táborozók egymás ke­zét szorongatták, összeölelkez­tek, sírtak örömükben. Ugyan­azok a jelenetek ismétlődtek, mint szeptember 11-én hajnal­ban a magyar—osztrák hatá­rőr, amikor ugyancsak NDK- beliek ezrei özönlöttek Nyugat felé. Dráma, sőt tragédia ez a hu­szadik századvégi Európa kel­lős közepén! Miként dráma és tragédia az is, hogy tízezrek­nek kell elhagyniuk szülőföld­jüket Erdélyben, százezreknek Bulgáriában. Dráma és tragé­dia, hogy hetven, ötven, negy­venöt, negyven évvel ezelőtt a nagyhatalmi érdekektől elva­kultan rendelkezők egyáltalán nem voltak tekintettel a népek, a nemzetek, nemzetiségek érde­keire, a történelmi századok során kialakult körülményekre. Dráma és tragédia, hogy sokan még ma sem képesek európai módon gondolkodni és csele­kedni, nem veszik észre: fél­igazságok mesterséges éltetésé­vel már rég eltávolodtak a való­ságtól, és ami a legrettenete­sebb, a saját népüktől, nemze­tüktől is. Egyáltalán nem biztos, hogy bölcsen döntenek, cselekednek azok a tíz- és százezrek, akik ezekben a hetekben, hónapok­ban elhagyják hazájukat, szü­lőföldjüket. Egyáltalán nem biztos, hogy bölcsen és helye­sen igazgatnak azok a kevesek, akik életkoruk előrehaladtával mind görcsösebben ragaszkod­nak a kor és a körülmények által rég meghaladott elkképze­­léseikhez s gyakorlatukhoz. Biztató viszont, hogy a nagy többség a szülőföldön maradá­sával szavaz az elkerülhetetlen változtatások mellett, hogy e többségnek vannak már értel­mes (igaz, a hatalom által nem szívelt!) szószólói, akik nem kívülről, hanem otthon akarják megoldani a problémákat. Akik építő és sokoldalú párbeszédre törekszenek „a nép bizalmának eddigi letéteményeseivel”. Csak az szomorú, hogy mind­addig, amíg a tömegek nem tapasztalják a kedvező válto­zásokat, lesznek nem kevesen, akik a lábukkal szavaznak. Kulcsár László VILÁGHÍRADÓ Varsóban ül össze a VSZ katonai tanácsa (TASZSZ) Október 3—5-ig a lengyel fővárosban tartja követ­kező ülését a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa — je­lentette szombaton a TASZSZ hírügynökség, amely ebből az al­kalomból interjút készített Pjotr Lusev tábornokkal, a VSZ főpa­rancsnokával. Lusev röviden érté­kelte a Katonai Tanács eddigi, mintegy két évtizedes tevékeny­ségét. Hangsúlyozta: a testület ele­get tett egyik legfontosabb fel­adatának, vagyis biztosította a tagállamok hadseregei között a harci és kiképzési tapasztalatok állandó cseréjét és mindvégig ar­ra törekedett, hogy a legmagasabb szinten hajtsa végre a Politikai Tanácskozó Testület és a Honvé­delmi Miniszteri Bizottság hatá­rozatait. Lusev szerint ezért a ka­tonai Tanácsnak kiemelkedő he­lye van a Varsói Szerződés Szer­vezetében. Peru új miniszterelnöke (MTI, AFP) Új miniszterelnöke van Perunak Guillermo Larco Cox eddigi külügyminiszter személyé­ben. Erre a tisztségre szombaton nevezte ki Alan Garcia államfő. Guillermo Larco Cox — aki egy­ben a kormányzó, jobbközép irányzatú — APRA párt egyik ve­zető személyisége — Luis Alber­to Sánchezt követi a miniszterel­nöki poszton. Alberto Sánchez pénteken nyújtotta be lemondá­sát kabinetjének mind a tizen­négy miniszterével együtt. összecsapások francia börtönökben (MTI) Újabb összecsapások voltak a hét végén a sztrájkoló börtönőrök és a rohamrendőrök között Franciaországban, de vol­tak verekedések az őrök és a fog­lyok családtagjai között is, egy­két börtönben pedig a rabok mozgolódtak, kisebb lázadásokat szerveztek. A második hetébe lé­pő börtönőrsztrájkban megmere­vedtek a frontvonalak: az igazság­ügy-minisztérium tárgyalást ajánl ugyan, de csak akkor, ha a mun­kabeszüntetést feladják. A szak­­szervezetek hajlandóak tárgyalni, de csak akkor, ha a sztrájk miatt elbocsátott őröket azonnal és fel­tétel nélkül visszaveszik az állo­mányba. A szovjet honvédelmi miniszter az Egyesült Államokba utazott (MTI) Hivatalos egyesült álla­mokbeli látogatásra utazott teg­nap Dmitrij Jazov hadseregtábor­nok, az SZKP KB PB póttagja, szovjet honvédelmi miniszter. Utazásával partnere, Richard Che­ney amerikai védelmi miniszter meghívásának tesz eleget. A hadsereg nem lép közbe Szlovéniában (ANSA) A „szeparatista” alkot­mánymódosítás ellenére a jugo­szláv hadsereg nem avatkozik be Szlovéniában, de az alaptörvény megváltoztatásának ügyében a végső szót a szövetségi alkot­mánybíróság fogja kimondani — jelentette ki a torinói La Stampa napilapnak adott interjújában a JKSZ KB elnökségének egyik tag­ja. Ivica Rucsan horvát politikus nem tagadta, hogy a jugoszláv ál­lamszövetség helyzete konfliktu­­­­sokkal terhes, de annak szerinte nem a szlovén alkotmánymódo­sítás az oka. Arafat Tokióban (MTI) Jasszer Arafat, a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet el­nöke, vasárnap este négynapos hivatalos látogatásra Tokióba ér­kezett. A PFSZ vezetőjének ez az első hivatalos útja Japánba, ahol nem hivatalosan, 1981-ben már járt. A távol-keleti ország kormánya ugyan nem ismeri el a PFSZ által kikiáltott palesztin ál­lamot, de Arafat politikáját nagy­ra értékeli, ezért kormányvendég­ként kezeli a PFSZ-elnököt. Meg­érkezését követően Arafat nyilat­kozatot olvasott fel a kanedai nemzetközi repülőtéren. Japán­nak, mint gazdasági nagyhata­lomnak, az eddiginél hathatósabb közreműködésére szólított fel a közel-keleti probléma békés ren­dezésére irányuló folyamatban. Arafatot a tervek szerint kedden fogadja Kaifu Tosoki kormányfő és Nakajama Taro külügyminisz­ter. A PFSZ elnöke találkozik majd ellenzéki pártok vezetőivel is. A lengyel kormányfő első útja Vatikánba vezet (AP) Tadeusz Mazowiecki len­gyel miniszterelnök első külföldi útja — október második felében — Rómába vezet majd. Ezt jelen­tette szombaton este a lengyel te­levízió. A rövid hivatalos láto­gatás keretében a kormányfő Giulio Andreotti miniszterelnök­kel, más olasz politikai és gazda­sági vezetőkkel és a pápával ta­lálkozik. Mazowiecki a tervek szerint részt vesz a nemrégiben varsói apostoli nunciussá kine­vezett Józef Kowalczyk érsekké szentelésén is. Véget ért a budapesti pártközi tanácskozás A magyar reformok európai jelentőségűek jó úton halad a nyílt, őszinte vita a pártok között — szögezte le szombaton a hárompárti kez­deményezés budapesti szakértői tanácskozását lezáró sajtótájékoz­tatón Kalevi Sorsa. A finn szo­ciáldemokrata politikus, ország­­gyűlési elnök, aki — miután le­köszönt pártvezetői tisztéről — utolsó alkalommal vett részt ilyen megbeszélésen, rámutatott: az európai együttműködés lassan túl­lép a hagyományos ideológiai ha­tárokon, és új lehetőség nyílik a pártok közötti kooperációra. A magyarországi változásokról, ame­lyekről az immár hat országból érkezett külföldi vendégek részle­tes tájékoztatást kaptak, megálla­pította, hogy azok egész konti­nensünk javát szolgálják. A Olasz Szocialista Párt kép­viseletében Paolo Vittorelli ugyancsak hangsúlyozta, hogy a magyarországi reformfolyamat európai jelentőségű, és örömmel konstatálta, hogy a magyar el­lenzék, amelynek küldöttei bekap­csolódtak az eszmecserébe, kész részt venni az enyhülést, a kato­nai stabilitást célzó együttműkö­désben. Tabajás Csaba, az MSZMP osz­tályvezető-helyettese, akit egyéb­ként szintén elbúcsúztatott az ér­tekezlet, mivel a jövőben új terü­leten fog dolgozni, kiemelte, hogy a megbeszélések résztvevői köre kibővült. Negyven éve első alka­lommal képviselte hazánkat nem­zetközi tanácskozáson hét párt. Az értekezleten sikerült kiküszö­bölni az e szervezetek közötti bel­ső villongásokat, a nemzeti érde­kek kerültek előtérbe, és ez de­rűlátásra ad okot, hiszen remél­hetőleg arra is utal, hogy a kül­politika kérdéseiben hamarosan megegyezésre tudnak jutni a kü­lönböző politikai erők. Kérdésekre válaszolva Kalevi Sorsa elmondta, hogy az MSZMP ugyan várhatóan megszűnik egye­düli kormánypártnak lenni, de az atomfegyverrel nem rendelkező országok összefogását sürgető kezdeményezés részesei boldogan építenek ki kapcsolatot más pár­tokkal is, mivel elsősorban a ma­gyar néppel kívánnak együttmű­ködni. A kezdeményezés jövőjéről Ta­­bajdi Csaba kifejtette, hogy az egyfajta pártok közötti helsinki folyamat lehetőségét kínálja, amely az atomfegyverrel nem ren­delkező európai országok n­emzet­­közi konferenciájáig is elvezet­het. Felvetődött a magyar semleges­ség kérdése is. A külföldi vendé­gek ezt kizárólag az ország bel­­ügyének tartották, az MDF nevé­ben Szigeti Gábor viszont törté­nelmi példát idézve hangoztatta: soha nem kell a lehetetlent akar­ni. A semleges, demokratikus, független jogállam megteremtése politikai folyamat eredménye le­het csak. Törekvésünk persze egy semleges ország létrehozása, de ehhez előbb életben kell marad­nunk, s most ez a fő cél. Ezért az MDF elutasít minden olyan, lát­szólag radikális jelszavakban megfogalmazódó politikai kalan­­dorságot, amely az ország kibon­takozását veszélyezteti — muta­tott rá. (pool) Szovjet-kínai külügyi találkozó Li Peng Moszkvába látogat? (TASZSZ, BBC) Főként a két­oldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyalt szombaton New York­ban, az ENSZ központjában, Eduard Sevardnadze szovjet és Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter. Mindketten hangsúlyozták: Mihail Clorbacsov szovjet párt- és állami vezető májusban tett pe­kingi látogatása történelmi jelen­tőségű volt. A szovjet-kínai csúcstalálkozó óta a két ország kapcsolatai tovább fejlődtek. A miniszterek, szombati találkozó­jukon, megvitatták a kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a szov­jet—kínai párbeszédnek ígéretes távlatai vannak. Vonatkozik ez egyebek között a két ország közös határvitájának megoldására. Utal­tak arra, hogy novemberben, első ízben, szovjet és kínai szakértők tárgyalást kezdenek arról, hogy miként lehetne csökkenteni a ka­tonai szembenállás szintjét a két ország között. A BBC rádióadó szerint szóba kerültek azok a ter­vek is, hogy Li Peng kínai minisz­terelnök Moszkvába látogat. Sevardnadze és Csien Csi-csen behatóan foglalkozott a regionális problémákkal. Ezen belül a leg­nagyobb figyelmét a kambodzsai rendezésre összpontosították. Megállapították: ezt a problémát kizárólag politikai eszközökkel kell megoldani, mindenekelőtt a khmerek párbeszédje útján. A két külügyminiszter megvi­tatta az afganisztáni, az afrikai és a közel-keleti helyzettel kap­csolatos kérdéseket is. Sevardnadze részletesen tájé­koztatta kínai partnerét wyomin­­gi tárgyalásainak eredményeiről és meleg jókívánságait fejezte ki a Kínai Népköztársaság kikiáltá­sának negyvenedik évfordulója alkalmából.­­ (MTI) Spanyolország a Közös Piac tagországai által elhatározott megtorló intézkedések ellenére jelentős hitelt folyósít a Kínai Népköztársaságnak. A szankció­kat Madridban június 27-én hatá­rozták el a pekingi tüntetések véres leverésére adott nyugat­európai válaszként. A madridi kormányköröktől származó értesülések szerint a spanyol vezetés nem kívánja fél­resöpörni 10 év kapcsolatépítő munkáját olyan sajnálatos, de múlandó események miatt, mint a pekingi tüntetések fegyveres eltiprása. A januárban megígért 450 millió dolláros hitelt Madrid folyósítja. A fegyverszállítási em­bargó Spanyolországot nem érinti, mivel nem volt érdekelve ilyesfajta kínai üzletekben. A Tienanmen téri események óta két hivatalos küldöttség járt Madridban. A szervezettség és a fegyelme­zettség jegyében ünnepelte meg a kínai főváros lakossága október elsején a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját. Első ízben ültek nemzeti ünne­pet Pekingben rendkívüli állapot körülményei között. Ennek meg­felelően az elmúlt években meg­szokott tömeges ünneplés helyett Peking több mint tízmillió lako­sa közül mindössze pár százezer vett részt meghívásos alapon a Tienanmen téren és a főváros hat nagyobb parkjában rendezett ün­nepségeken. Az Új Kína hírügy­nökség első összefoglaló jelentésé­ben összesen 250 000 ünneplőről tett említést, ezt a számot azonban egy későbbi jelentésében több százezerre módosította. Gorbacsov Olaszországba utazik Balti frakció a legfelsőbb Tanácsban (MTI) Új választási törvény el­fogadásával szombaton Vilnius­ban befejezte ülésszakát a litván parlament. A litvániai választási törvény a köztársaság állampol­gárságról szóló törvényének elfo­gadtatásáig lesz érvényben. A mostani döntés értelmében a balti köztársaságban választójog­gal rendelkezik minden 18 év fe­letti litvániai állandó lakos, aki­nek Litvániában van állandó munkahelye vagy más, legális megélhetési forrása. A Litvániá­ban állomásozó katonák szintén részt vehetnek a választásokban. Örményországban változatlanul nincs benzin. Az azerbajdzsán­iak fenntartotta blokád, ha más mód­szerekkel is, de folytatódik — je­lentette szombaton este a szovjet televíziós híradó. Jerevánban nem kapható üzemanyag. Más alapvető közszükségleti cikk sem jut el az örmény fogyasztókhoz. Az örmény vasutak vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy Mihail Gorbacsov hétfői, a szov­jet parlamentben elhangzott fel­hívásának hatására megindult ugyan a vasúti forgalom Azer­bajdzsán felől, ám a szerelvé­nyekről még Örményország hatá­rai előtt lekapcsolják az üzem­anyagot és élelmiszert szállító va­gonokat. Jövő szeptemberre összehívták a Moldován KP XVII. kongresz­­szusát. Erről döntött szombati ülé­sén a köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága. A Moldovában kialakult politikai, társadalmi helyzetet, a nemzetisé­gi problémákat áttekintő ülésen a testület úgy döntött, hogy javasol­ja a szövetséges köztársaság leg­felsőbb tanácsának: dolgozzon ki és bocsásson ki össznépi vitára egy törvénytervezetet a Moldová­ban élő nemzeti csoportok jogai­nak szavatolására. Mintegy ötven balti képviselő elhatározta, hogy létrehozza a bal­ti köztársaságok parlamenti cso­portját. Legfőbb céljuk kidolgoz­ni Észtország, Litvánia és Lett­ország közös álláspontját a Népi Küldöttek Kongresszusa, illetőleg a Legfelsőbb Tanács elé kerülő ügyekben. A csoport létrejöttének hírét Kazimieras Motieka litván népi küldött közölte az AFP-vel. A döntést egy szombati rigai ta­nácskozáson hozták. Mihail Gorbacsov 1989. novem­ber 29. és december 1. között hi­vatalos látogatást tesz Olaszor­szágban. Az erről szóló hivatalos közleményt tegnap délután tette közzé a TASZSZ hírügynökség. Magyar Hírlap

Next