Magyar Hírlap, 1989. december (22. évfolyam, 283-306. szám)

1989-12-19 / 298. szám

1989. december 19., kedd A nyugatnémet kancellár beszéde Németek és magyarok a szabad népek közösségében (Folytatás az 1. oldalról) nak meggyorsítását. Ezenkívül jelentős az Európai Közösségnek az a szándéka, hogy 1 milliárd dolláros kölcsönnel segíti a ma­gyarországi átmenetet a tervgaz­daságból a piacgazdaságba. Helmut Kohl „okosnak és elő­retekintőnek” minősítette a ma­gyar külpolitikát, mert a nehéz időkben is újra és újra impulzu­sokat adott a helsinki folyama­toknak, s ezzel megfelelt a kis és közepes országok különleges fe­lelősségéből fakadó kötelességé­nek. A máltai amerikai—szovjet csúcstalálkozó reményt ad arra, hogy a bizalom erősítésében, a le­szerelés és a fegyverkezési ellen­őrzés témájában a jövő évben to­vábbi haladás várható. Magyar­­ország és az NSZK közös érdeke, hogy Bécsben létrejöjjön az első egyezmény az európai hagyomá­nyos haderőkről, ezért meg kell gyorsítani a tárgyalásokat. Az NSZK kancellárja részlete­sen szólt a német földön végbe­menő „első békés forradalomról". Nem lehet és nem szabad mester­ségesen szétszakítani a történel­mi fejlődés során kialakult nem­zeteket — mondotta Kohl. De ugyanígy történelmietlen lenne az az állítás, hogy csak a néme­tekre tartozik: szabadon rendel­kezhetnek a sorsukkal, s ha igen, akkor hogyan. A fájdalmas törté­nelemre gondolva nagyon jól tudjuk, hogy az erre adott vála­szunk nem hagyja közömbösen sem keleti, sem nyugati szomszé­dainkat — húzta alá a kancellár. Nagyon fontosnak mondotta, hogy éppen a németek — akik nevében annyi fájdalmat és gon­dot okoztak a világnak — éljenek a történelem adta eséllyel az év­század utolsó évtizedében, a bé­kéért, a szabadságért, az igazsá­gosságért tevékenykedjenek. Az NSZK lakosai hitet tesznek az országnak az Európai Közösség­ben és az Atlanti Szövetségben vállalt tagsága mellett, és a sza­bad népek közösségéhez tartozó­nak tekintik magukat. Németor­szág a jövőben nemcsak az Euró­pai Közösségbe kíván integrálód­ni, hanem a helsinki folyamat­ban is kifejezett, teljes Európá­ban. Olyan igazságos és tartós európai békéért dolgozik, amely­ben a német nép is visszanyer­heti — szabad önrendelkezés út­ján — az egységét. Kohl rámuta­tott, az NSZK az NDK-ban élő honfitársai döntését — bárhogy is foglaljanak majd állást — tisz­teletben tartja. Reméli, hogy szomszédai is így cselekszenek. Az NSZK világosan elutasít min­den német különutat és „vissza­tekintő" nacionalizmust. Végezetül a kancellár, miután még egyszer megköszönte, amit Magyarország a németekért tett, kifejezte azt a meggyőződését, hogy az egyre szorosabban egy­befonódó Európában a két ország egymás mellett fogja járni útját. A mi generációnk történelmi fel­adata, hogy a fiataloknak olyan világot építsünk, amelyben béké­ben és szabadságban élhetnek — mutatott rá. Találkozó Szűrös Mátyással Demokráciákkal csak demokráciák működhetnek együtt A beszédet követően Helmut Kohl az Országház Nándorfehér­­vár-termében találkozott Szűrös Mátyással, a Magyar Köztársa­ság ideiglenes elnökével. A talál­kozón elsősorban nemzetközi po­litikai kérdésekről váltottak szót Az ideiglenes köztársasági elnök a magyar demokratizálódás vé­­gigvitele melletti eltökéltséget és a folyamatnak az európai válto­zásokba illeszkedését húzta alá, hangoztatva, hogy de­mokráciákkal csak demokrá­ciák működhetnek együtt. Mint mondta, vannak olyan or­szágok, amelyeket a magyaror­szági folyamatnak csupán az elő­nyei érdekelnek. Hangsúlyozta, hogy az NSZK esetében ennél sokkal többről van szó, mert Európában ez az ország nyújtot­ta hazánknak a legkonkrétabb, a legnagyobb mértékű és a leg­hatékonyabb gazdasági támoga­tást Szűrös Mátyás a megbeszélésen arról is szólt, hogy a Nyugat — az 1956-os helyzethez hasonlóan — erkölcsi és politikai segítséget már ad, de a gazdasági támoga­tás lassabban bontakozik ki. Fon­tos volna, hogy a Nemzetközi Valutaalap hosszú távon megté­rülő segítségnek tekintse a ma­gyar demokrácia építését előmoz­dító befektetéseket. A megbeszélésen megállapítot­ták, hogy a kétoldalú politikai kapcsolatok problémamentesek Hazánk legnagyobb nyugati gaz­dasági partnere az NSZK. Fon­tosnak ítélték, hogy háromoldalú gazdasági együttműködés alakul­jon ki az NSZK, az NDK és Ma­gyarország között. A kancellár felvetette, hogy Magyarország, az NDK, Csehszlovákia és esetleg Lengyelország együttműködésé­nek erősödése számottevően se­gíthetné az NSZK-val való kap­csolatok bővítését. Szűrös Má­tyás Helmut Kohl személyes ér­demeit is méltatta a magyar gaz­daságnak két év alatt nyújtott kétmilliárd nygyarnémet márka összegű pénzügyi segítség folyó­sításában. Kérte, hogy a jövőben az NSZK egyetemei minél több magyar hallgatót fogadjanak tel­jes képzésre, küldjenek még több német nyelvtanárt hazánkba, mert az együttműködés nélkülöz­hetetlen alapja a nyelvtudás is. A Magyar Köztársaság ideig­lenes elnöke újévi üdvözletét küldte az NSZK népének, vala­mint szívélyes jókívánságait Ri­chard von Weizsäckernek, az NSZK elnökének. * A sajtókonferencia után Hel­mut Kohl szállásán fogadta An­tall Józsefet, az MDF elnökét, majd Keresztes Sándorral, a Ke­reszténydemokrata Néppárt elnö­kével, Márton Jánossal, a Ma­gyar Néppárt elnökével és Vörös Vincével, a Kisgazdapárt orszá­gos elnökével folytatott megbe­szélést. Háromnapos hivatalos magyar­­országi látogatásának befejezté­vel Helmut Kohl tegnap este el­utazott Magyarországról. Munkaügyi megállapodások Norbert Blüm, az NSZK szö­vetségi munkaügyi és szociális minisztere, és Halmos Csaba ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke tegnap az ÁBMH épületében, három mun­kaügyi megállapodást írt alá. A munkaügyi együttműködés to­vábbfejlesztéséről szóló egyez­mények közül az első lehetővé teszi, hogy magyar programozók, software-szakemberek egy évig munkavállalási engedély nélkül dolgozhassanak az NSZK-ban, az ottani vállalatok igényeinek meg­felelő létszámban. A második egyezmény 500 magyar szakkép­zett dolgozó számára teszi lehető­vé, hogy munkavállalási enge­délyt kapjanak az NSZK-ban az és ott vendégmunkásként szakmai ismereteiket, német nyelvtudásu­kat bővítsék. A harmadik egyezmény egy ke­retmegállapodás, amely az NSZK és Magyarország között munka­ügyi és szociális területen széles körű együttműködésre ad lehető­séget. A megállapodás értelmé­ben az NSZK kész anyagi és szel­lemi segítséget nyújtani két ma­gyar átképző központ technikai felszereléséhez, tanárainak képzé­séhez. Emellett az NSZK munka­ügyi szervei segítik több száz ma­gyar munkaügyi szakember isme­reteinek bővítését olyan témák­ban, mint például a munkanél­küliség, az átképzések kezelése. Halmos Csaba államtitkár, az ABMH elnöke elmondotta, a tár­gyalásokon felvetődött: az NSZK parlamentje hárommillió márkát különít el Lengyelországnak és Magyarországnak a gazdasági átalakulás által fellépő szociális és foglalkoztatási gondok enyhíté­sére. Gábor András, a Magyar Gaz­dasági Kamara elnöke Hans-Pe­­ter Stihl-lel, a Német Ipari és Ke­reskedelmi Gyűlés elnökével tár­gyalt a két kamara szorosabb együttműködéséről. A tervek sze­rint 1990 második felében a Né­met Ipari és Kereskedelmi Gyű­lés képviseletet nyit Budapesten Az NSZK-beli szakemberek ki­fejtették: Magyarország a híd sze­repét tölheti be a nyugat-európai vállalatok szovjet piacra való be­jutásában. (MTI) Német-német csúcs Drezdában Kiküldött tudósítónk jelentése Drezdából: Az NSZK szövetségi kancel­lárja kedden reggel kilenc óra után érkezik az Elba-parti nagyvárosba, hogy megbeszélést folytasson Hans­ Modrow NDK kormányfővel. Az ötödik hivat­­talos német—német csúcstalál­ TUDÓSÍTÁSOK kozó előestéjén megfigyelők emlékeztetnek Brandt és Stoph­erfurti, Kasseli, Schmidt és Ho­­necker Berlin melletti eszme­cseréjére, valamint Honecker bonni látogatására. Rögtön hoz­záteszik, hogy a mostani talál­kozó minden eddiginél kedve­zőbb német és nemzetközi kö­rülmények között zajlik majd és bizonnyal kiérdemli a „törté­nelmi" jelzőt. A megbeszélések színhelye a „canalettói panorámát” kínáló Elba-parti Bellevue szálloda lesz. A szélesebb körű tanács­kozással egyidejűleg különmeg­­beszélést folytat Beil NDK külkereskedelmi miniszter és Hausmann, a bonni gazdasági tárca vezetője. Ebéd után to­vábbi eszmecserékre, majd kö­zös nemzetközi sajtóértekezlet­re került sor. A Kohl—Modrow találkozóra legalább ezer új­ságíró érkezett Drezdába a vi­lág minden részéből. Itt vannak a nagy tévé- és rádióállomások tudósítói is, természetesen a legnépesebb a nyugatnémet sajtókiséret. A kétnapos német—német csúcs napirendjén szerepel a kancellár tízpontos Németor­­szág-tervezete. Igen nagy való­színűséggel megállapodást ír­nak alá az NSZK-beli és a nyu­gat-berlini látogatók vízum- és átváltási kötelezettségének el­törléséről. A bonni kormány­szóvivő mindenképp óvott a túlzott várakozásoktól, mond­ván: a kancellár nem télapó, akinek zsákjából nem fogy ki az ajándék. Igaz, hogy sürgősen ja­vítandó, bővítendő a két ország összeköttetése, az NDK-beli környezetvédelem is fejlesztés­re szorul, de senki sem számít­hat százmilliárd márkás „Mar­­shall-segélyre” a nyugatnémet gazdaság részéről. Előbb meg kell várni az NDK-beli hely­zet kikristályosodását. Mind­azonáltal kétmilliárd NSZK márka folyósítását kilátásba helyezte keletnémet kisvállal­kozások segítésére. Modrow az NDK tévében nyíltan utalt rá, hogy­­nyugati segítség nélkül hazájában na­gyon kiéleződnék a (gazdasági) helyzet. A keletnémetek általában ro­­konszenvel várják Kohlt, de sok politikai csoportosulás falra mázolt jelszavakkal óv a keleti és a nyugati országrész újra­egyesítésétől, az NDK „kohlo­­nializálásától”. Keddre az NDK fővárosában is tüntetéseket szerveznek az újraegyesítés el­len. Miközben e tudósítást írom, Lipcsében újra nagyszabású, néma gyertyafényes tüntetés kezdődik. A felvonulók a sztá­linizmus áldozataira és az októ­beri NDK-beli eseményekre emlékeznek. Kulcsár László — Magyar Hírlap A kormányfők közös sajtóértekezlete Kohl: Magyarországnak európai elhivatottsága van Délben a Hilton Szállóban Helmut Kohl Németh Miklós kormányfővel közösen tartott sajtóértekezletet. Bevezető nyi­latkozatában a magyar minisz­terelnök problémamentesnek, széles körűnek, barátinak mi­nősítette országaink kapcsola­tait. Tárgyalásain a nyugatné­met kancellárral egyetértettek abban, hogy az újjászülető Európában a kontinens megosz­tottságának felszámolása közös érdekünk, ugyanígy a német­­kérdés fokozatos megoldása, összeurópai keretekben. Kap­csolatainknak történelmi ha­gyományai vannak, az NSZK hazánk legfontosabb nyugati partnere, s a bizalom, az egyet­értés, a kölcsönös érdekeltség jelentős szerepet játszik a biz­tatóbb jövő formálásában. A magyar gazdaság struktúraát­alakításában továbbra is számí­tunk a nyugatnémet cégek rész­vételére — eddig már 200 ve­gyes vállalat alakult. Segíti a műszaki-tudományos együtt­működés bővítését, hogy a né­met műszaki kultúra hagyomá­nyosan jelen van Magyarorszá­gon — tette hozzá a magyar kormányfő. A nyugatnémet vendég bu­dapesti látogatásának három fő motívumát emelte ki. Hozzá kíván járulni az NSZK és Ma­gyarország hagyományos ba­rátságához; köszönetét kifejez­ni a magyar kormánynak a ha­tárok szeptemberi megnyitásá­ért, a magyar állampolgárok­nak az NDK lakosainak nyúj­tott segítségért, s végül támo­gatást adni a sorsdöntő szaka­szához érkezett magyar reform­­folyamatnak, Európa felé for­duló országunknak. Kelet és Nyugat kapcsolataiban példa­értékű az NSZK és Magyaror­szág között kialakult viszony­­rendszer — húzta alá a kancel­lár. Háromnapos látogatása idején öt egyezményt írtak alá, a légi közlekedésről és a köz­úti áruszállításról, valamint a magyarok NSZK-beli munka­­válllalását megkönnyítő doku­mentumokat. Megállapodtak abban, hogy nemsokára talál­koznak a két ország védelmi miniszterei. Helmut Kohl szólt azokról az aggályokról, melyek szerint az NDK-ban felgyorsult folyamatok, a német nemzet előtt kibontakozó perspektíva miatt az NSZK elhanyagolná a többi kelet-európai államot. Ebben a nehéz helyzetben nem hagyjuk cserben magyar bará­tainkat — mondta. „Nem felejt­jük el, hogy az első követ Ma­gyarország ütötte ki a falból.” Az itteni átalakítás — szoros összefüggésben a szovjet pe­resztrojkával és a lengyel re­formmal — ösztönözte az NDK-ban, Csehszlovákiában bekövetkezett eseményeket. Kohl megerősítette, ha például Magyarországnak gondjai len­nének energiaellátásával, az NSZK kész segíteni. A Reuter bécsi irodájának képviselője a Romániából érke­ző hírekről tudakolta a két mi­niszterelnök véleményét, illet­ve Németh kormányfőtől rész­leteket szeretett volna hallani. Kohl kiemelte, hogy Bonn nem­csak a kisebbségi jogok védel­méért száll síkra, a román nép elemi jogainak garantálását ugyanilyen fontosnak tartja. Németh Miklós szerint az egy­séges Európához nemcsak a megosztottság felszámolása el­engedhetetlen, nem maradhat­nak fenn anakronisztikus, a ha­ladással szemben álló rendsze­rek sem. A román népnek is ér­deke, hogy megtalálja a saját gyökereiből táplálkozó reform­­modellt. Bizonyos változást je­leznek a Temesvárott és más városokban történt megmoz­dulásokról szóló hírek. Állító­lag készültségbe helyezték a biztonsági erőket, de szükség van további információkra a történések értékeléséhez. A keddi német—német csúcstalálkozóra „derűlátással és bizalommal utazik” — mon­dotta a kancellár egy kérdés­re válaszolva. Megerősítette, a két német állam „szerves ösz­szenövése" csakis lépésről lé­pésre, európai keretekben, va­lamennyi érintett ország legi­tim biztonsági érdekeinek fi­gyelembevételével valósulhat meg. Még mindig érvényes, amit a magyar miniszterelnök mon­dott: ha az Országgyűlés nem fogadja el a kormány költség­­vetési tervezetét, akkor le­mond? — kérdezte egy külföldi kolléga. Németh Miklós kifej­tette, a fizetőképesség megőrzé­séhez szükség van a kemény, krízis jellegű, áldozatokat k­ö­­vetelő büdzsére, elfogadása az ország jövője, a Valutaalappal való megállapodás szempontjá­ból elengedhetetlen, ebben az értelemben tekintette a szava­zást bizalmi kérdésnek. Kocká­zatos a kijelentés — mondotta —, de a hétfő reggeli parla­menti bizottsági ülések után úgy látja, az alappilléreket megőrizve, ésszerű kompro­misszumok rajzolódtak ki, és ezeket a képviselők valószínű­leg jóváhagyják. A kancellár a parlamenti be­szédében említette, hogy szor­galmazni fogja, minél gyorsab­ban kezdődjenek tárgyalások a vízumkötelezettség eltörlésé­ről. Látja-e ezúttal konkrét je­leit, hogy ezt a törekvését a nyugat-európai partnerek is támogatják, esetleg időpontot is tud mondani? — kérdezte egy nyugatnémet újságíró. Kohl éreztette, hogy ez továbbra sem megy egyik napról a má­sikra. Úgy vélte, a partnereik­kel egyenként kell megbeszélé­seket folytatnia és jelezte, hogy a Nyugat-Európában felduz­zadt menekültáradat legalább­is nem növeli a megegyezés esélyeit. A Magyar Hírlap kérdése: tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarország tagságáról az Európai Közösségben jelenleg szó sem lehet, de a kancellár a parlamenti beszédében lehetsé­gesnek mondotta az együttmű­ködés bizonyos formáit az EGK és a reformorientált országok között. Vajon konszenzus van-e ebben a kérdésben a közösség­ben? Válaszában Kohl azt mondta: mindig is abszurdnak tartotta, hogy Európát a Közös Piaccal azonosítsák. Az ezredfordulóig az összeurópai fejlődés előtt új dimenziók nyílnak. Nyilván né­hány EFTA-ország csatlakozik majd a közösséghez. Meglátjuk — mondotta, hogyan alakulnak a kelet-európai folyamatok. Magyarország például, ha maga már megtette, ami szükséges gazdasága rendbetételéhez, bizton számíthat a közösség jó­indulatára, segítségére. Nem le­het tudni, egy-két év múlva, milyen helyzettel állunk majd szemben — mondotta, addig is gyakorolnunk kellene a türe­lem és az alázat erényét. Tény mindenesetre, hogy Magyaror­szágnak európai elhivatottsága van. Végül Kohl röviden szólt a magyar katolikus egyházfővel folytatott megbeszéléseiről, s ehhez kapcsolódva Németh Miklós utalt rá, már semmi akadályát nem látja annak, hogy a vallásszabadságról szóló törvénytervezetet januárban megvitassa az Országgyűlés. A Vatikán egyébként nem kötötte ehhez a diplomáciai kapcsola­tok helyreállítását, amelyre várhatóan januárban február­ban kerül sor. Karl Kohl a szónoki emelvényen Fotó: Szalay Zoltán Rövid határidővel vállaljuk tároltprogram-vezérlésű, teljesen elektronikus alközpontok szállítását EP 8M EP 32M EP 64M 2 fővonal 6 fővonal 12 fővonal 8 mellékállomás 30 mellékállomás 64 mellékállomás EP 128 10—40 fővonal 40—400 mellékállomás EP 512 500—6000 vonalig (szállítási határidő a kiépítés függvényében) korszerű szolgáltatásokkal. A MAGYAR POSTA ÁLTAL APPROBÁLT TÍPUSOK Üzembe helyezést, karbantartást vállalunk. BHG HÍRADÁSTECHNIKAI VÁLLALAT Budapest XI., Fehérvári út 70. Levélcím: 1509 Budapest, Pf. 2. Telefon: 181-3300 kereskedelmi osztály: 166-9543. BHC

Next