Magyar Hírlap, 1990. szeptember (23. évfolyam, 205-227. szám)

1990-09-24 / 224. szám

IHagtai Il­ur 23. évfolyam, 224. szám POLITIKAI NAPILAP 1990. szeptember 24., hétfő MDF-nagygyűlés a Budapest Sportcsarnokban Antall szerint törpe minoritás szít hangulatot az egyetemeken Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke pártja tegnap délelőtti budapesti nagygyűlésén óvott attól, hogy a köztársasági elnök személyét felhasználják vá­lasztási kampánycélokra, s hang­súlyozta: a magyar külpolitika alakítása a mindenkori kormány és a külügyminiszter feladata. Az egyetemisták elégedetlenségének hangot adókat törpe minoritásnak nevezte, s szerinte egy ilyen ki­sebbség igyekezett megzavarni szombati, szegedi beszédét is. MH-tudósítás Mintegy tízezer fő vett részt az MDF választási nagygyűlésén a Sportcsarnokban. Lezsák Sándor­nak, az MDF alel­nökének meg­nyitója után Horváth Ba­lázs belügyminiszter kijelentet­te, hogy „mi nem szavazni, hanem dönteni hívjuk önöket! Dönteni arról, hogy­­kik lesznek azok az elkövetkező években, akik önök helyett vállalják a felelősséget, a kínkeserves munkát, a pokoljá­rást, hiszen csak azután szület­hetünk újjá". Ezután Für Lajos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra,­­így hét múlva döntő fordulat következik be Magyarország tör­ténetében” — kezdte nagy hatású (Folytaidon a 4. oldalun) idesz—SZDSZ-nagygyűlés a XI. kerületben „Mi nem fogunk kérni száz napot" Kicsinek bizonyult tegnap a bu­dapesti József Attila Gimnázium nagyterme, ahol közös választási nagygyűlésen mutatkoztak be a Fidesz és az SZDSZ XI. kerületi önkormányzati képviselőjelöltjei, a kerület érdeklődő polgárainak. Az egybegyűlteket köszöntötte Jan Willem Bertens, a holland li­berális Demokrácia '66 párt par­lamenti képviselője, aki hangsú­lyozta: egy demokratikus ország alapjait a helyi választásokkal teremthetik meg legfőképpen az adott ország polgárai. MU-tudósítás „Az Antall-kormány elszalasz­tott egy történelmi pillanatot, amikor a választások után gyors lépésekkel kezdhette volna el a demokratikus intézményrendszer felépítését, a válság leküzdését, önök most a helyhatósági válasz­tásokon leadott szavazataikkal véleményt mondhatnak a kor­mánykoalíció eddigi tevékenysé­géről" — mondta Demszky Gábor Az SZDSZ fővárosi főpolgármes­ter-jelöltje ígérte: „mi nem fo­gunk kérni száz napot, azonnal munkához látunk". A legégetőbb feladatokat sorba véve Demszky kiemelte a környezetvédelem, a közbiztonság, a kultúra és a la­káshelyzet területén az önkor­mányzatokra váró teendőket. Gya­logos- és tömegközlekedés-párti politikát ígért, az önkormányza­tok és a rendőrség olyan együtt­működését, amelynek révén elér­hető, hogy „olyan párosban él­jünk, ahol nem kell félni, ahol napközben nyugodtan elengedhet­jük iskolába, óvodába gyerme­keinket, s este is nyugodtan közle­kedhetnek idős szüleink az utcá­kon". Hangsúlyozta: az önkor­mányzatok nem vonulhatnak ki a lakáspolitikából, s a lakáspiac kialakításával egyidejűleg, gon­doskodni kívánnak a szociális lakásállomány, vagy — miként a szabad demokraták elnevezték —, a „nonprofit lakásszektor" létre­hozásáról. Röviden szólt arról is, hogy Budapest életében — s itt utalt a múlt század liberális pol­gármesterének, Bárczy Istvánnak az idejében tapasztalt kulturális pezsgésre — különös jelentősége van a kultúrának, annak, hogy legyenek olyan kiállítások, kon­certek, színházi előadások, ame­lyekre érdemes elmenni. Hack Péter (SZDSZ) ország­­gyűlési képviselő kijelentette: az SZDSZ sohasem állította, hogy csupán az önkormányzati vá­lasztásokkal kiteljesedik a rend­szerváltás. Ugyanakkor az önkor­mányzati testületek tagjaira adott voksaikkal a polgároknak lehe­tőségük van arra, hogy tehetsé­ges, felkészült, ambiciózus embe­reket küldjenek a testületekbe, akik képesek a lakosság igényei­nek megfelelő, életkörülményeik javítását elősegítő döntéseket hoz­ni. Az SZDSZ szerint a tanács­(Folytatása a 4. oldalon) Az iraki elnök az olajkutak elpusztításával fenyegetődzik Az USA négy irányból támadna New York-i tudósítónktól A Bagdad elleni bombázási terv nyilvánosságra kerülése után egy héttel a Washington Post ar­ról közöl értesülést, hogy az ame­rikai haderő, egyes tervek sze­rint, négy irányból támadná meg Irakot. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írja, hogy nemcsak Szaúd-Arábia és a ten­ger felől, hanem a török hegye­ken és a Jordán sivatagon át is indítanának szárazföldi hadműve­leteket Irak ellen. Ennek az vol­na a célja, hogy megosszák az iraki haderő elit csapatait, vala­mint, hogy teljesen szétzilálják az utánpótlási vonalakat, tudniillik, a hírszerzés szerint az utánpótlás az iraki hadsereg legsebezhetőbb része. A terv állítólag Bush elnök előtt fekszik több más katonai elkép­zeléssel együtt. Baker külügymi­niszter azonban a NBC televízió vasárnapi vitaműsorában nem volt hajlandó megerősíteni, hogy léte­zik egyáltalán. Különben is, mint mondta, még sok ki nem használt lehetőség van arra, hogy békés úton kényszerítsék ki Irakot Ku­­vaitból. Hogy a török, illetve a jordániai kormány tud-e az ame­rikai tervről, és ha igen, mit szól hozzá, arról nem ír a Washing­ton Post , amely egyébként most nem nevezi meg forrásait, ellentétben múlt heti információ­jával, amikor a légierő vezérka­ri főnöke nyilatkozott Bagdad bombázásáról, és egy nappal ké­sőbb le is váltották emiatt Az amerikai kormányzat látha­tóan egyre óvatosabb abban, hogy mit mond a nyilvánosság előtt, és mit nem. Az NBC már említett té­véműsorában például kifejezet­ten éles vita bontakozott ki Ba­ker külügyminiszter és az egyik újságíró között, aki azt firtatta, hogy a közelmúltban nyilvános­ságra került dokumentumok alap­ján vajon az Egyesült Államok nem volt-e túl engedékeny Irak­kal szemben, közvetlenül az in­vázió előtt. A bagdadi amerikai nagykövet ugyanis akkor Baker utasítására azt mondta Szaddám Huszeinnek, hogy az USA nem foglal állást Irak és Kuvait ha­tárvitájában, ezzel mintegy sza­bad utat engedve az agresszió­nak. Baker erre most azt vála­szolta, hogy visszanézve könnyű ilyen következtetést levonni, ám de igazságtalan, mert az Egyesült Államok sok egyéb figyelmeztető jelzést küldött Bagdadnak Tény viszont, hogy ezeket Irak nem vette figyelembe. Fazekas Erzsébet A hírügynökségek jelentéseiből Az iraki elnök újabb, ha lehet, az eddiginél is dühödtebb fénye­(Folytatása a 2. oldalon) Finnország felülvizsgálja a békeszerződést Finnország egyoldalúan érvény­telennek nyilvánította és átértel­mezte a második világháborút le­záró párizsi békeszerződés csak­nem valamennyi, a finn szuvere­nitást korlátozó rendelkezését és a Szovjetunióval 1948-ban kötött kölcsönös barátsági és együttmű­ködési szerződésnek a német fe­nyegetésre vonatkozó utalásait. Oslói tudósítónktól_________________ Harri Holkern kormánya dönté­se szerint a párizsi békeszerződés harmadik cikke jelentőségét ve­szítette, Mario Koivisto köztár­sasági elnök pedig a szovjet—finn szerződésnek a Németországgal kapcsolatos utalásait nyilvánítot­ta „elévült"nek. A döntést a hét­végén hozták nyilvánosságra. (Folytatása a 2. oldalon) Négyszáz forint lesz a hús? Padlón a mezőgazdaság... Hisztéria, pánikkeltés vagy valami más? — Aszály, takarmányhiány, energiaár-emelkedés Anyakocák a vágóhídon vég­zik ... 400 forint lesz egy kiló hús — suttogjak a városban. A termelő takarmányhiányra pa­naszkodik . .­­? egyik szakem­ber cáfolja, a másik megerősíti: mesterségesen gerjesztett a ta­karmánymizéria, van még a ta­valyi termésből. Mindenki az aszályra fogja... Padlón a ma­gyar mezőgazdaság, vagy külön­böző fejlemények szerencsétlen egybeeséséről van szó? Vagy alap­talan lenne mindenfajta hisztéria, s pánikra semmi ok...?! MH-interjú — Sajnos, ez nem hisztéria — mondja dr. Nagy István, a Föld­művelésügyi Minisztérium keres­kedelmi osztályának helyettes vezetője. — Megbízható értesülé­seink vannak arról, hogy tömege­sen vágják le nem csak az anya­kocákat, hanem a malacokat is. Termelőktől, érdekvédelmi kö­zösségektől, a megyéktől kapunk információt arról, hogy jövőre 800—1000 tonnával kevesebb lesz a csirke is, s 20—30 ezer ton­nával kevesebb a liba és a puly­ka. Ezeket a jelzéseket komolyan kell venni. Nem csak a jövő évi export van veszélyben, a belső ellátás szintén. Ez egyáltalán nem nevezhető hisztériának. — Okok? — Nem csak a takarmányhely­zetre vezethetők vissza. Az olaj- és a villamos energia árának eme­lése együtt legalább harmincszá­zalékos költségnövekedést idéz (Folytatása a 6. oldalon) Nincs szükség hivatalos történelem­szemléletre (3. oldal) Vas István nyolcvanéves (5. oldal) Hadseregek az új demokráciákban Fejfájás Keleten és Nyugaton Zbigniew Brzezinskit is meg­hívták annak a tanácskozás­­sorozatnak a következő üléseire, amelyeken a kelet-európai fegy­veres erők átalakulásának külön­féle következményeit vizsgálják a katonapolitika nemzetközi szak­tekintélyei. Az Indító ülésszakot a hét végén rendezték meg Buda­pesten. Egyebek között megvitat­ták: érdemes-e politikai szerve­zetté átalakítani a Vanós Szerző­(Folytatása a 1. oldalon) Előny a kézilabda BEK-ben Kökény Bea (fehér mezben) egyik betöréses gólja a három közül. Mellette 13-sal Jana Stasova (Tudósításunk a 8. oldalon) FrotrS - Beánfeuti And­rás SEJU..J HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK’HD HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK’ID HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK'90 HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKIG HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK’90

Next