Magyar Hírlap, 1990. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-31 / 255. szám
Magyar Hírlap ---------------------------------------------------------------------------------------------------ESEMÉNYEK-TUDÓSÍTÁSOK__________________________________________1990. október 31szerda 3 Parlamenti ma felé (Folytatás az 1. oldalról) nyugdíja nem haladja meg a 13 ezer 800 forintot. A kifizetésre rendelkezésre álló pénzt a társadalombiztosítás — ugyancsak a törvényhozás döntése értelmében — differenciáltan osztja szét. Ennek megfelelően az egyszeri kiegészítés összege az 5 ezer forint alatti nyugdíjak esetében 4 ezer forint, 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjaknál 3200 forint. A 8001 és 13 800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezők 2400 forintos egyszeri kiegészítésben részesülnek. A törvényhozás a kifizetéseknek megfelelően módosította a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését. Eszerint a most elfogadott egyszeri kifizetések nyomán 10 milliárd 620 millió forinttal növekednek a társadalombiztosítási kiadásai. Délután a kormány által benyújtott törvényjavaslatot teljes egészében elfogadva a parlament módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. Ezzel — joghézagot szüntetve meg — szabályozta a táppénzfolyósítás módját, és a táppénzes szabályokra épülő más összegek — köztük a terhességi és a gyermekágyi segély, a gyed, a baleseti segély kifizetését is. A honatyák döntésükkel végső soron nem tartalmában, hanem jogi formájában változtattak az eredeti szabályokon. A módosításra az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség, a testület ugyanis alkotmányellenesnek minősítette és október 30-i hatállyal megsemmisítette az 1975-ös törvény végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet táppénzt szabályozó kitételét. A törvénymódosítás október 31-től, szerdától lép életbe. Az interpellációk sorában a legfigyelemreméltóbb Oláh Sándoré (FKgP) volt, aki az alkotmányból, az Alkotmánybíróság földtörvénytervezettel kapcsolatos határozatából, valamint a nemzeti megújhodási programból idézve úgy ítélte meg, hogy azok a reprivatizáció kérdésében ellentmondásosak. Véleménye szerint csak egy tisztességes rendező elv létezik, nevezetesen: az elbírálható igénnyel jelentkező volt tulajdonost természetben kell kártalanítani államosított vagyonáért. Csak az ezután megmaradó gazdasági egységeket lehet értékesíteni. Ezért kérte az előprivatizációs törvény módosítását. Balsai István igazságügy-miniszter — ugyancsak idézve a nemzeti megújhodás programjából — kijelentette: semmiféle ellentmondást nem lát, így az előprivatizációs törvény módosítását sem tartja indokoltnak. Viszontválaszként Oláh Sándor egy kirívó, konkrét példát említett meg igaza alátámasztásául. Tudomása szerint ugyanis egy Matolcsy György nevű személy — akinek személyi számát is felolvasta — 30 ezer forintért jutott hozzá igazgatótanácsi tagságához egy „jó bulinak” látszó vállalkozásban. A személyi szám ismertetésével egyébként a képviselő az említett állampolgár személyiségi jogait sértette, amire Pusztai Erzsébet (MDF) hívta fel a plénum figyelmét, s az elnöklő Vörös Vince figyelmeztette is Oláh Sándort. Mindezek után a miniszteri választ sem a képviselő, sem pedig az Országgyűlés nem fogadta el. Az Országgyűlés tegnap este ellenszavazat nélkül határozatot hozott Magyarország csatlakozásáról, az Európa Tanács Alapszabályhoz, illetve az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez. Ugyanezen határozat részeként a törvényhozás döntött az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról is. E történelmi jelentőségű aktusokra az Európa Tanács miniszteri bizottságának november 6-i római ülésén kerül sor. Balogh György (FKgP): Kártérítésre várva... Fotó: Krista Gábor Az ellenzék az Antall-beszédről (Folytatás az I. oldalról) értek azzal, amit Antall József mondott. Annál is inkább, mert azokat a gondolatokat, melyeket kifejtett, s amelyek már vasárnapi tévényilatkozatában is megjelentek, az MSZP elég régóta mondja. Sőt, lépéseket is tettünk ezeknek a gondolatoknak a jegyében; a miniszterelnökhöz is levélben fordultunk jó három hete, amikor a tovább romló gazdasági helyzet orvoslása érdekében javasoltuk: folytasson konzultációkat az érdekképviseleti szervekkel. A parlamenti pártok esetében pedig közös válságkezelési mechanizmus kilakítását indítványoztuk. Mi is úgy látjuk, hogy csak egy ilyen kormányzati stílus, valamint a parlamenti pártok megváltozott magatartása hordozhat reményt arra, hogy az ország át tudja vészelni a gazdasági válságot. Én úgy látom, s ezt a tegnapi parlamenti megnyilatkozások is jelezték, hogy a többi párt is hasonló felfogásban gondolkodik. Ugyanakkor a mai délelőttön is hallottunk olyan megjegyzéseket egyikmásik kormánypárti felszólalótól, ami nem illeszthető ebbe a hangvételbe. Reméljük, ezt maga a miniszterelnök is így gondolja, tehát hogy nem abban a szellemben, hanem valamilyen konszenzus alapján kellene a kérdéseket megvitatni, elfogadni, és ezzel valós társadalmi bázist teremteni. Akkor van remény, s bízunk benne, hogy azokban is, akikben még az elmúlt öt hónap kormányzásának rossz reflexei élnek, valami másfajta magatartás fog kialakulni, s át tudjuk vészelni a nehéz hónapokat. A Szocialista Párt ebben az értelemben üdvözli a miniszterelnök szavaiból kicsengő szándékot. ORBÁN VIKTOR (Fidesz): A frakció álláspontját még nem tudom tolmácsolni, mert még nem értékeltük közösen az elhangzottakat. Személyes véleményem az hogy megnyugtató Antall József beszéde több szempontból is. Egyfelől azért, mert látható volt, hogy visszatérésével a kormány valamelyest kezdett hasonlítani egy kormányra. Másfelől megnyugtatónak tartottam azért is, mert elhangzott benne: a kormány tanult az eseményekből. Ezt a mondatot nagyon fontosnak tartom. Végezetül nagyon lényegesnek vélem, hogy Antall József egy, ezelőtt három héttel kinyilvánított hivatalos MDF-irányvonalhoz képest most más álláspontot képviselt, mert azt mondta, hogy az ellenzék nem egységes, hanem három különböző pártból áll. Tehát különbséget tett az SZDSZ, az MSZP, a Fidesz között, sőt a független képviselőket is megemlítette. A helyhatósági választási kampányban az MDF egyik fő taktikája volt, hogy egybemossa az ellenzéket, mondván: van egy egységes középbal irányzatot képviselő ellenzék. Most viszont a realitásnak megfelelően, tagoltnak látja az ellenzéket, nyilván azért, mert az ellenzéki pártok különbözőképpen reagáltak a a válságra, s különbözőképp viszonyultak az ő kormányához is. (farkas) Sorára vár 130 előterjesztés Kemény lesz a szelekció Szabad György, az Országgyűlés elnöke már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy a kormánnyal konzultálni kell, melyeket tekintsék azoknak a legfontosabb törvényeknek, amelyeket a T. Háznak az év végéig mindenképpen meg kell alkotnia. Információink szerint, a kormány e heti ülésén alakul ki ez a végleges sorrend. MH-Információ___________________ Az Országgyűlés hátralévő ülésnapjainak már zsúfoltnak sem nevezhető a napirendje. Közel 50 előterjesztés várja hónapok óta, hogy a honatyák elé kerüljön. A gazdasági és politikai élet eseményei pedig szélvészsebességgel vágtatnak el az előterjesztéseket előkészítő hivatalnokok elképzelései mellett. A földtörvény megalkotása például, amelyről nemrégiben még mint a legsürgetőbb feladatról beszélt mindenki, hirtelen háttérbe szorult a jövő évi költségvetés sürgősségéhez, vagy az országos blokád megoldásaként született ezergiaár-liberalizáláshoz képest. Amint dr. Kajás Józseftől, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárától megtudtuk, a tárcák 76 törvényi színtű jogszabály előterjesztését szándékozik még ez évben benyújtani a Parlamentnek. Ezek a már napirendre tűzésre váró közel 50. régi törvénytervezettel olyan tetemes munkát jelentenének a parlamentnek, hogy ha ülésnaponként tíz előterjesztést tárgyalnának meg, december 31-ig akkor sem jutnának a végére. Éppen ezért a kormány csütörtöki ülésén áttekinti a feladatokat sürgősségük szerint, és kemény szelekciókra kényszerül. Kajdi József véleménye szerint, legfeljebb 15 törvénytervezetet jelölhetnek meg, amelyek megtárgyalására még idén felkérik a parlamentet. A választás nem lesz könnyű, hiszen csak a jövő évi költségvetés elfogadásához kilenc törvény megalkotására van szükség. De az önkormányzatok működéséhez nélkülözhetetlen három törvény, s tagadhatatlanul fontos a közszolgálati törvény, a koncessziós jogról szóló törvény, a privatizációról szóló törvény, s nem utolsósorban a földtörvény. Régen várják már a parlamenttől a bankokról szóló töményt, a sajtótörvényt, a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségről szóló törvény megalkotását, és az új nyugdíjtörvényt. Eddig 21-et soroltunk fel, tovább sorolni nem érdemes. A kormánynak lesz miből választania csütörtökön. A fontossági sorrendről összeállított listát még aznap átnyújtják a házbizottságnak. lufi A képviselők a jövő héten tárgyalják Elkészült a kormánytervezet a benzinárakról A kormány még hétfőn kidolgozta azt a törvénymódosítás-tervezetet, amely az üzemanyag árának liberalizálásához szükséges. A képviselők ugyancsak hétfőn kapták meg. Azért nem tárgyalta idáig a parlament, mert a téma előbb a bizottságok elé kerül. Minden remény megvan azonban arra, hogy a jövő heti parlamenti ülésszakon már napirendre tűzik. MH-Információ Az Érdekegyeztető Tanács október 28-i ülésén a megállapodások értelmében az üzemanyagok fogyasztási adóját ezen túl tételesen kell megállapítani. A háztartási tüzelőolajra ugyanakkor fogyasztási árkiegészítést adnak. A kormány tervezete szerint a 86-os oktánszámú motorbenzin fogyasztási adója tehát 25,30, a 92-es oktánszámúé 24,40, a 98-asé 24,60, a 95-ös oktánszámúé 21,40 forint lenne literenként. A gázolaj és a tüzelőolaj adója — a Mekalor háztartási tüzelőolaj és a vegyipari gázolaj kivételével — 12,30 forint literenként. A Mekalor háztartási tüzelőolajhoz 7,40 forint árkiegészítés járulna. A kormányszakértők a számításaiknál a hordónkénti 29 dolláros benzinárat veszik alapul. Most dolgoznak többek között azon is, hogy a 12 forintos benzinárcsökkenés miatt mennyi lesz a költségvetési bevétel kiesése. Osztrák sajtóvélemények szerint egyébiránt nem lehetett véletlen, hogy a kormány egy napon jelentette be a benzináremelést, és ugyanazon a napon tárgyalta a világkiállítás ügyét is. A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott számok ugyanis — a benzináremelésből származó bevétel és a világkiállításra fordítható költségvetési összeg — egyaránt 10 milliárd forintról szóltak. Mindennek tükrében ma még inkább érthetetlen, hogy az Érdekegyeztető Tanács ülésén miként is képzelte a kormány, hogy szombat éjszakáig a parlament dönteni tud ebben a kérdésben. (Iván) A BENZINÁREMELÉS ELŐTT: Termelői k **,48% 10,28 Ft Útalap 8,40% 3,00 Ft Kereskedelmi Árrés 4,13% 1,50 Ft Fogyasztói adó 58,95% *1,10 Ft (itlag) 100% 15110 Ft a benzin Áremelés után: Termelői ár 3549% *1,00 Ft Ú talap 5,04% 3,00 Ft Kereskedelmi árrés 2,53% 1,50 Ft Fogyasztói adó 57,11% 34,00 Ft (itlag) 100% 5940 Ft A hajléktalanoknak szállást ajánlottak Éjszakára bezárnak a pályaudvarok November elsején éjfélkor bezárják Magyarország valamenynyi pályaudvarát — tájékoztatott Vizsy Ferenc, a MÁV üzemeltetési igazgatóhelyettese. MH-tudósítás A pályaudvarok bezárását fokozatosan kívánják végrehajtani, ezért november 1. és 4. között a pályaudvaroknak csak annyi helyiségét zárják be, amennyinek a takarítását a takarítószemélyzet kapacitása lehetővé teszi. Ezután azonban 23 órától csupán érvényes menetjeggyel rendelkező utasok elhelyezéséről gondoskodnak. Mint azt Vizsy Ferenc elmondta, minderre azért van szükség, mivel a pályaudvarok állapota elengedhetetlenül szükségessé tesz egy komoly fertőtlenítést. Nem kisebb súllyal esik azonban latba a pályaudvari dolgozók elégedetlensége is. Érvelésük szerint már munkafeltételeik sem biztosítottak, ezért akár a munkabeszüntetés módszerétől sem riadtak volna vissza, amennyiben nem történik valami. A pályaudvarok hajléktalanoktól és más ott-tartózkodóktól való megtisztítása a rendőrséggel együttműködve történik majd. Vizsy Ferenc azt is tudatta, hogy a MÁV vezérigazgatója, Csárádi János egy 1200 négyzetméteres, 150 ember befogadására alkalmas munkásszállást ajánlott fel. Azt, hogy ide kik kerülhetnek, a Vöröskereszt és a Népjóléti Minisztérium közös mérlegelése alapján döntik el. — v. k — Antall-Orbán kézfogó Mű-információ Amikor tegnap Antall József megjelent a parlamenti ülésteremben, Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője odament a miniszterelnökhöz, s kezet fogtak, majd rövid eszmecserét folytattak. Miről volt szó, kérdeztük Orbán Viktortól. " Az Európában szokásos udvariassági szabályok szerint érdeklődtem a miniszterelnök úr egészségi állapota felől. Kifejeztem abbéli reményemet, hogy hétfői parlamenti beszédem nem rontotta az egészségi állapotát. Erre azt felelte, hogy ezen mi — mármint ő és én — már régen túlvagyunk. Ezt azért mondom el, mert többen is álltak körülöttünk, tehát nem egy kizárólagos négyszemközti beszélgetés volt. Tulajdonképpen a hétfői eseményeket beszéltük meg néhány mondatban. Másról nem volt szó, egyrészt, mert túl sokan álltak bennünket körül, másrészt elég fáradtnak tűnt a miniszterelnök úr. (..) Nem fontolgatják Torgyán leváltását MH-interjú Az Országgyűlés hétfői ülésnapján a FKgP véleményét a hétvégi eseményekről nem Torgyán József frakcióvezető, hanem Vincze Kálmán képviselő ismertette. Az FKgP szombati politikai bizottsági üléséről kiszivárgott hírek szerint a tanácskozáson is felvetődött a frakcióvezető-csere témája. — Igaz-e a hír, hogy a Kisgazdapárt parlamenti csoportja frakcióvezető-cserét fontolgat? — kérdeztük meg Torgyán József frakcióvezetőtől. — Nem igaz. — A szombati politikai bizottsági ülésen sem vetődött fel ez a téma? — Nem, nem. Természetesen nem merült fel, mert sem a politikai bizottság, sem a frakció ilyen igénnyel nem kíván élni. Valóban sok frakcióban van mozgás, de a Független Kisgazdapárt frakciójára ez nem igaz. — A tegnapi parlamenti ülésen talán azért helyettesítette más a frakcióvezetők felszólalásakor, mert ön tiszteletbeli taxis? — Pontosan így van. Miután én korábban már egy szűkebb taxiscsoport kérésére már nyilatkoztam a Parlamentben, nem tartottam volna etikusnak, hogy hétfőn megszólaljak. Csupán erről van szó. Nem sokkal a Torgyán Józseffel készített nyilatkozatot követően az FKgP parlamenti csoportjának egyik tagja arról tájékoztatott, hogy a frakcióvezető-csere kérdése nem teljesen kizárt. Ezt jelzi — mint megtudtuk —, hogy a jelenlegi frakcióvezető hívei a tegnapi ebédszünetben aláírásokat gyűjtöttek Torgyán mellett. F. A. Fizetnek-e a szovjet partnerek? A magyar vállalatok az év hátralevő hónapjaira összesen több mint félmilliárd rubel értékű termék exportjára rendelkeznek szerződéssel. Az exportőrök úgy látják, hogy a prompt inkasszó megszüntetésével — ez a Szovjetunió egyoldalú intézkedésének következménye — az exportbevétel most veszélyben forog. Néhány vállalat attól is tart, hogy a szovjet partnerek — amennyiben ebben az évben nem tudnak fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni — egyszerűen felmondják a már megkötött szerződéseket, nem tartanak igényt a magyar termékekre. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője, Tímár László jelenleg is tárgyal Moszkvában, s a téma: a szovjet szállítási lemaradások lehetséges pótlása. Csak csepeg a szovjet olajcsap (Folytatás az 1. oldalról) gát külkereskedelmi jogosultságát meg kell szüntetni. Ezzel egy időben fel kell számolni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által a jövőben is fenntartani kívánt gyakorlatot, miszerint valamennyi olaj, olajtermék- és földgáztétel csak egyedi, általa kiadott engedélyek alapján importálható. Az áruk, a beszerzés, a forgalmazás és kereskedelem felszabadításával párhuzamosan indokoltnak tartják egy, a szénhidrogén-kereskedelmet ellenőrző szervezet felállítását. (Ennek tagjait, az érdekegyeztető fórumhoz hasonlóan a kormány, a munkavállalók és a munkaadók delegálnák.) Véleményük szerint e szervezettel kellene az OKGT- nek a termelői árak vonatkozásában, a kereskedelmi vállalatoknak pedig a fogyasztói árak tekintetében egyezségre jutniuk az árváltozásokat megelőzően. Hajduska Z. Miklós A miniszterelnök köszönete Antall József köszönetet mond a külföldről és itthonról hozzá érkezett sokszáz levélben és táviratban kifejezett jókívánságokért. „Erőt merítek belőlük, nemcsak a gyógyulásomhoz, hanem a szükséges nemzeti megegyezés elősegítéséhez. Köszönöm a törekvéseinkkel eddig is rokonszenvezők sorait, és külön örömömre szolgálnak az ellenzék táborából érkező jókívánságok.” MTI-vezetők pályázata A bizottság döntése borítékolva MH-információ Elkészült az MTI vezérigazgatójának, főszerkesztőjének és gazdasági igazgatójának posztjára kiírt pályázatokat elbíráló bizottság jelentése. Feledy Péter, a bírálóbizottság elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a múlt hét szerdán tartották meg utolsó ülésüket, majd elkészítették írásos jelentésüket, amit már megkapott Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A jelentést ő továbbítja majd Antall József miniszterelnöknek, aki kinevezi a két vezérigazgató-helyettest, s javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a vezérigazgató személyére. A bizottsági elnök közölte, úgy határoztak, hogy a bizottság jelentését nem hozzák nyilvánosságra addig, amíg a miniszterelnök és a köztársasági elnök nem dönt. Egy kérdésünkre válaszolva Feledy Péter kifejtette: az tény, hogy a legfajsúlyosabb pályázók az MTI kebeléből jelentkeztek, de elég szűk volt a jelentkezők köre. A Magyar Hírlap egyéb forrásoktól származó információi szerint a vezérigazgatói poszt elnyerésére Oltványi Ottó, az MTI bukaresti tudósítója a legesélyesebb. A főszerkesztői poszt várományosa Kopreda Dezső, az MTI Külpolitikai Főszerkesztőségének főszerkesztője, a gazdasági igazgatói poszté pedig Tompa Gábor, a Magyar Távirati Iroda főkönyvelője. F. A. Jogtalan előnyöket vizsgáló bizottság Késik a megalakulás Hónapokkal ezelőtt döntött a kormány a jogtalan előnyöket vizsgáló bizottság létrehozásáról. A döntést nem fogadta egyöntetű lelkesedés. Ha viszont már így határozott a kormány, sokan kiváncsiak lennének, kik is azok a pártatlan, független szaktekintélyek, akik kormányfelhatalmazással vizsgálják majd a jogtalan előnyöket. A bizottság megalakulásáról és összetételéről azonban a mai napig sem kaptunk hírt. MH-Információ_______________ Dr. Kajdi Józseftől, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárától érdeklődtünk, vajon időszerűtlenné vált a bizottság létrehozása, vagy nem találtak kellően tekintélyes vállalkozókra, hogy a bizottság még mindig nem vizsgálja a jogtalan előnyöket? Dr. Kajdi József elmondta, hogy a szakmai előkészítés jó ideje megindult. Hogy a bizottság hiteles legyen a közvélemény szemében, olyan neves, elismert jogászokat, politológusokat kértek fel, akiknek pártatlansága és szakértelme közismert. A felkért személyek többsége elfogadta a megbízást, ám újabb szakmai tekintélyek bevonására tettek javaslatot a miniszterelnöknek. Ezek megkeresése, felkérése még tart. Mivel pedig a miniszterelnök személyesen szeretne találkozni a bizottsági tagságra jelöltekkel, hogy felkérje őket, csak az alkotmányosság, a jog alapján működjenek, s Antall József az utóbbi időben külföldi útjaira és kórházi kezelésére való tekintettel, nem foglalkozhatott a kérdéssel, a bizottság megalakulása késedelmet szenvedett. Mr. A.