Magyar Hírlap, 1990. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-31 / 255. szám

Magyar Hírlap ---------------------------------------------------------------------------------------------------ESEMÉNYEK-TUDÓSÍTÁSOK__________________________________________1990. október 31szerda 3 Parlamenti ma felé (Folytatás az 1. oldalról) nyugdíja nem haladja meg a 13 ezer 800 forintot. A kifizetésre rendelkezésre álló pénzt a társa­dalombiztosítás — ugyancsak a törvényhozás döntése értelmében — differenciáltan osztja szét. Ennek megfelelően az egyszeri kiegészítés összege az 5 ezer fo­rint alatti nyugdíjak esetében 4 ezer forint, 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjaknál 3200 forint. A 8001 és 13 800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezők 2400 fo­rintos egyszeri kiegészítésben ré­szesülnek. A törvényhozás a kifizetések­nek megfelelően módosította a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését. Eszerint a most elfogadott egyszeri kifizetések nyomán 10 milliárd 620 millió fo­rinttal növekednek a társadalom­­biztosítási kiadásai. Délután a kormány által be­nyújtott törvényjavaslatot teljes egészében elfogadva a parlament módosította a társadalombiztosí­tásról szóló 1975. évi II. törvényt. Ezzel — joghézagot szüntetve meg — szabályozta a táppénzfo­lyósítás módját, és a táppénzes szabályokra épülő más összegek — köztük a terhességi és a gyer­mekágyi segély, a gyed, a balese­ti segély­­ kifizetését is. A honatyák döntésükkel végső soron nem tartalmában, hanem jogi formájában változtattak az eredeti szabályokon. A módosí­tásra az Alkotmánybíróság dön­tése miatt volt szükség, a testü­let ugyanis alkotmányellenesnek minősítette és október 30-i ha­tállyal megsemmisítette az 1975-ös törvény végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet táppénzt szabályozó kitételét. A törvénymódosítás október 31-től, szerdától lép életbe. Az interpellációk sorában a legfigyelemreméltóbb Oláh Sán­doré (FKgP) volt, aki az alkot­mányból, az Alkotmánybíróság földtörvénytervezettel kapcso­latos határozatából, valamint a nemzeti megújhodási program­ból idézve úgy ítélte meg, hogy azok a reprivatizáció kérdésé­ben ellentmondásosak. Vélemé­nye szerint csak egy tisztességes rendező elv létezik, nevezetesen: az elbírálható igénnyel jelentke­ző volt tulajdonost természetben kell kártalanítani államosított vagyonáért. Csak az ezután meg­maradó gazdasági egységeket le­het értékesíteni. Ezért kérte az előprivatizációs törvény módosí­tását. Balsai István igazságügy-mi­niszter — ugyancsak idézve a nemzeti megújhodás programjá­ból — kijelentette: semmiféle el­lentmondást nem lát, így az elő­privatizációs törvény módosítá­sát sem tartja indokoltnak. Viszontválaszként Oláh Sán­dor egy kirívó, konkrét példát említett meg igaza alátámasztá­sául. Tudomása szerint ugyanis egy Matolcsy György nevű sze­mély — akinek személyi számát is felolvasta — 30 ezer forintért jutott hozzá igazgatótanácsi tag­ságához egy „jó bulinak” látszó vállalkozásban. A személyi szám ismertetésével egyébként a kép­viselő az említett állampolgár személyiségi jogait sértette, ami­re Pusztai Erzsébet (MDF) hív­ta fel a plénum figyelmét, s az elnöklő Vörös Vince figyelmez­tette is Oláh Sándort. Mindezek után a miniszteri vá­laszt sem a képviselő, sem pedig az Országgyűlés nem fogadta el. Az Országgyűlés tegnap este ellenszavazat nélkül határozatot hozott Magyarország csatlakozá­sáról, az Európa Tanács Alap­szabályhoz, illetve az Európa Ta­nács kiváltságairól és mentessé­geiről szóló Általános Egyez­ményhez. Ugyanezen határozat részeként a törvényhozás döntött az Európai Emberi Jogi Egyez­mény aláírásáról is. E történel­mi jelentőségű aktusokra az Európa Tanács miniszteri bizott­ságának november 6-i római ülé­sén kerül sor. Balogh György (FKgP): Kártérítésre várva... Fotó: Krista Gábor Az ellenzék az Antall-beszédről (Folytatás az I. oldalról) értek azzal, amit Antall József mondott. Annál is inkább, mert azokat a gondolatokat, melyeket kifejtett, s amelyek már vasárna­pi tévényilatkozatában is megje­lentek, az MSZP elég régóta mondja. Sőt, lépéseket is tettünk ezeknek a gondolatoknak a jegyé­ben; a miniszterelnökhöz is levél­ben fordultunk jó három hete, amikor a tovább romló gazdasá­gi helyzet orvoslása érdekében javasoltuk: folytasson konzultá­ciókat az érdekképviseleti szer­vekkel. A parlamenti pártok ese­tében pedig közös válságkezelési mechanizmus kilakítását indítvá­nyoztuk. Mi is úgy látjuk, hogy csak egy ilyen kormányzati stílus, valamint a parlamenti pártok megváltozott magatartása hordozhat reményt arra, hogy az ország át tudja vé­szelni a gazdasági válságot. Én úgy látom, s ezt a tegnapi parla­menti megnyilatkozások is jelez­ték, hogy a többi párt is hasonló felfogásban gondolkodik. Ugyan­akkor a mai délelőttön is hallot­tunk olyan megjegyzéseket egyik­másik kormánypárti felszólalótól, ami nem illeszthető ebbe a hang­vételbe. Reméljük, ezt maga a miniszterelnök is így gondolja, tehát hogy nem abban a szellem­ben, hanem valamilyen konszen­zus alapján kellene a kérdéseket megvitatni, elfogadni, és ezzel va­lós társadalmi bázist teremteni. Akkor van remény, s bízunk ben­ne, hogy azokban is, akikben még az elmúlt öt hónap kormányzá­sának rossz reflexei élnek, vala­mi másfajta magatartás fog kiala­kulni, s át tudjuk vészelni a ne­héz hónapokat. A Szocialista Párt ebben az értelemben üdvözli a miniszterelnök szavaiból kicsen­gő szándékot. ORBÁN VIKTOR (Fidesz): A frakció álláspontját még nem tu­dom tolmácsolni, mert még nem értékeltük közösen az elhangzot­takat. Személyes véleményem az hogy megnyugtató Antall József beszéde több szempontból is. Egy­felől azért, mert látható volt, hogy visszatérésével a kormány vala­melyest kezdett hasonlítani egy kormányra. Másfelől megnyugta­tónak tartottam azért is, mert el­hangzott benne: a kormány tanult az eseményekből. Ezt a mondatot nagyon fontosnak tartom. Vége­zetül nagyon lényegesnek vélem, hogy Antall József egy, ezelőtt három héttel kinyilvánított hiva­talos MDF-irányvonalhoz képest most más álláspontot képviselt, mert azt mondta, hogy az ellen­zék nem egységes, hanem három különböző pártból áll. Tehát kü­lönbséget tett az SZDSZ, az MSZP, a Fidesz között, sőt a füg­getlen képviselőket is megemlítet­te. A helyhatósági választási kampányban az MDF egyik fő taktikája volt, hogy egybemossa az ellenzéket, mondván: van egy egységes középbal irányzatot képviselő ellenzék. Most viszont a realitásnak megfelelően, tagolt­nak látja az ellenzéket, nyilván azért, mert az ellenzéki pártok különbözőképpen reagáltak a a válságra, s különbözőképp vi­szonyultak az ő kormányához is. (farkas) Sorára vár 130 előterjesztés K­emény lesz a szelekció Szabad György, az Ország­gyű­lés elnöke már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy a kormánnyal konzultálni kell, melyeket tekint­sék azoknak a legfontosabb tör­vényeknek, amelyeket a T. Ház­nak az év végéig mindenképpen meg kell alkotnia. Információink szerint, a kormány e heti ülésén alakul ki ez a végleges sorrend. MH-Információ___________________ Az Országgyűlés hátralévő ülésnapjainak már zsúfoltnak sem nevezhető a napirendje. Kö­zel 50 előterjesztés várja hóna­pok óta, hogy a honatyák elé ke­rüljön. A gazdasági és politikai élet eseményei pedig szélvész­sebességgel vágtatnak el az elő­terjesztéseket előkészítő hivatal­nokok elképzelései mellet­t. A földtörvény megalkotása például, amelyről nemrégiben még mint a legsürgetőbb feladatról beszélt mindenki, hirtelen háttérbe szo­rult a jövő évi költségvetés sür­gősségéhez, vagy az országos blokád megoldásaként született ezergiaár-liberalizáláshoz képest. Amint dr. Kajás Józseftől, a Mi­niszterelnöki Hivatal közigazga­tási államtitkárától megtudtuk, a tárcák 76 törvényi színtű jog­­szabály előterjesztését szándékoz­ik még ez évben benyújtani a Parlamentnek. Ezek a már napi­rendre tűzésre váró közel 50. régi törvénytervezettel olyan tetemes munkát jelentenének a parla­mentnek, hogy ha ülésnaponként tíz előterjesztést tárgyalnának meg, december 31-ig akkor sem jutnának a végére. Éppen ezért a kormány csütör­töki ülésén áttekinti a feladato­kat sürgősségük szerint, és ke­mény szelekciókra kényszerül. Kajdi József véleménye szerint, legfeljebb 15 törvénytervezetet jelölhetnek meg, amelyek megtár­gyalására még idén felkérik a parlamentet. A választás nem lesz könnyű, hiszen csak a jövő évi költségvetés elfogadásához kilenc törvény megalkotására van szük­ség. De az önkormányzatok mű­ködéséhez nélkülözhetetlen há­rom törvény, s tagadhatatlanul fontos a közszolgálati törvény, a koncessziós jogról szóló törvény, a privatizációról szóló törvény, s nem utolsósorban a földtör­vény. Régen várják már a parlament­től a bankokról szóló töményt, a sajtótörvényt, a nemzetbiztonsá­gi törvényt, a rendőrségről szóló törvény megalkotását, és az új nyugdíjtörvényt. Eddig 21-et so­roltunk fel, tovább sorolni nem érdemes. A kormánynak lesz mi­ből választania csütörtökön. A fontossági sorrendről összeállí­tott listát még aznap átnyújtják a házbizottságnak. lufi A képviselők a jövő héten tárgyalják Elkészült a kormánytervezet a benzinárakról A kormány még hétfőn kidolgozta azt a törvénymódosítás-terveze­tet, amely az üzemanyag árának liberalizálásához szükséges. A kép­viselők ugyancsak hétfőn kapták meg. Azért nem tárgyalta idáig a parlament, mert a téma előbb a bizottságok elé kerül. Minden re­mény megvan azonban arra, hogy a jövő heti parlamenti ülésszakon már napirendre tűzik. MH-Információ Az Érdekegyeztető Tanács ok­tóber 28-i ülésén a megállapodások értelmében az üzemanyagok fo­­gyasztási adóját ezen túl tétele­sen kell megállapítani. A háztar­tási tüzelőolajra ugyanakkor fo­gyasztási árkiegészítést adnak. A kormány tervezete szerint a 86-os oktánszámú motorbenzin fogyasztási adója tehát 25,30, a 92-es oktánszámúé 24,40, a 98-asé 24,60, a 95-ös oktánszámúé 21,40 forint lenne literenként. A gáz­olaj és a tüzelőolaj adója — a Mekalor háztartási tüzelőolaj és a vegyipari gázolaj kivételével — 12,30 forint literenként. A Meka­lor háztartási tüzelőolajhoz 7,40 forint árkiegészítés járulna. A kormányszakértők a számí­tásaiknál a hordónkénti 29 dol­láros benzinárat veszik alapul. Most dolgoznak többek között azon is, hogy a 12 forintos ben­zinárcsökkenés miatt mennyi lesz a költségvetési bevétel kiesése. Osztrák sajtóvélemények sze­rint egyébiránt nem lehetett vé­letlen, hogy a kormány egy na­pon jelentette be a benzinár­emelést, és ugyanazon a napon tárgyalta a világkiállítás ügyét is. A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott számok ugyanis — a benzináremelésből származó be­vétel és a világkiállításra fordít­ható költségvetési összeg — egy­aránt 10 milliárd forintról szóltak. Mindennek tükrében ma még inkább érthetetlen, hogy az Ér­dekegyeztető Tanács ülésén mi­ként is képzelte a kormány, hogy szombat éjszakáig a parlament dönteni tud ebben a kérdésben. (Iván) A BENZINÁREMELÉS ELŐTT: Termelői k­ **,48% 10,28 Ft Útalap 8,40% 3,00 Ft Kereskedelmi Árrés 4,13% 1,50 Ft Fogyasztói adó 58,95% *1,10 Ft (itlag) 100% 15110 Ft a benzin Áremelés után: Termelői ár 3549% *1,00 Ft Ú talap 5,04% 3,00 Ft Kereskedelmi árrés 2,53% 1,50 Ft Fogyasztói adó 57,11% 34,00 Ft (itlag) 100% 5940­ Ft A hajléktalanoknak szállást ajánlottak Éjszakára bezárnak a pályaudvarok November elsején éjfélkor be­zárják Magyarország valameny­­nyi pályaudvarát — tájékoztatott Vizsy Ferenc, a MÁV üzemelte­tési igazgatóhelyettese. MH-tudósítás A pályaudvarok bezárását fo­kozatosan kívánják végrehajtani, ezért november 1. és 4. között a pályaudvaroknak csak annyi he­lyiségét zárják be, amennyinek a takarítását a takarítószemélyzet kapacitása lehetővé teszi. Ezután azonban 23 órától csupán érvé­nyes menetjeggyel rendelkező utasok elhelyezéséről gondoskod­nak. Mint azt Vizsy Ferenc elmond­ta, minderre azért van szükség, mivel a pályaudvarok állapota el­engedhetetlenül szükségessé tesz egy komoly fertőtlenítést. Nem kisebb súllyal esik azonban latba a pályaudvari dolgozók elégedet­lensége is. Érvelésük szerint már munkafeltételeik sem biztosítot­tak, ezért akár a munkabeszün­tetés módszerétől sem riadtak volna vissza, amennyiben nem történik valami. A pályaudvarok hajléktalanok­tól és más ott-tartózkodóktól való megtisztítása a rendőrséggel együttműködve történik majd. Vizsy Ferenc azt is tudatta, hogy a MÁV vezérigazgatója, Csárádi János egy 1200 négyzet­­méteres, 150 ember befogadására alkalmas munkásszállást ajánlott fel. Azt, hogy ide kik kerülhet­nek, a Vöröskereszt és a Népjólé­ti Minisztérium közös mérlegelé­se alapján döntik el. — v. k — A­ntall-Orbán kézfogó Mű­-információ Amikor tegnap Antall József megjelent a parlamenti üléste­remben, Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője oda­ment a miniszterelnökhöz, s ke­zet fogtak, majd rövid eszmecse­rét folytattak. Miről volt szó, kérdeztük Orbán Viktortól. " Az Európában szokásos ud­variassági szabályok szerint ér­deklődtem a miniszterelnök úr egészségi állapota felől. Kifejez­tem abbéli reményemet, hogy hétfői parlamenti beszédem nem rontotta az egészségi állapotát. Erre azt felelte, hogy ezen mi — mármint ő és én — már régen túlvagyunk. Ezt azért mondom el, mert többen is álltak körülöttünk, tehát nem egy kizárólagos négy­­szemközti beszélgetés volt. Tu­lajdonképpen a hétfői eseménye­ket beszéltük meg néhány mon­datban. Másról nem volt szó, egy­részt, mert túl sokan álltak ben­nünket körül, másrészt elég fá­radtnak tűnt a miniszterelnök úr. (..) Nem fontolgatják Torgyán leváltását MH-interjú Az Országgyűlés hétfői ülés­napján a FKgP véleményét a hét­végi eseményekről nem Torgyán József frakcióvezető, hanem Vin­­cze Kálmán képviselő ismertette. Az FKgP szombati politikai bi­zottsági üléséről kiszivárgott hí­rek szerint a tanácskozáson is felvetődött a frakcióvezető-csere témája. — Igaz-e a hír, hogy a Kisgaz­dapárt parlamenti csoportja frak­cióvezető-cserét fontolgat? — kérdeztük meg Torgyán József frakcióvezetőtől. — Nem igaz. — A szombati politikai bizott­sági ülésen sem vetődött fel ez a téma? — Nem, nem. Természetesen nem merült fel, mert sem a poli­tikai bizottság, sem a frakció ilyen igénnyel nem kíván élni. Valóban sok frakcióban van moz­gás, de a Független Kisgazdapárt frakciójára ez nem igaz. — A tegnapi parlamenti ülésen talán azért helyettesítette más a frakcióvezetők felszólalásakor, mert ön tiszteletbeli taxis? — Pontosan így van. Miután én korábban már egy szűkebb taxis­csoport kérésére már nyilatkoz­tam a Parlamentben, nem tartot­tam volna etikusnak, hogy hét­főn megszólaljak. Csupán erről van szó. Nem sokkal a Torgyán József­fel készített nyilatkozatot köve­tően az FKgP parlamenti csoport­jának egyik tagja arról tájékoz­tatott, hogy a frakcióvezető-csere kérdése nem teljesen kizárt. Ezt jelzi — mint megtudtuk —, hogy a jelenlegi frakcióvezető hívei a tegnapi ebédszünetben aláíráso­kat gyűjtöttek Torgyán mellett. F. A. Fizetnek-e a szovjet partnerek? A magyar vállalatok az év hát­ralevő hónapjaira összesen több mint félmilliárd rubel értékű ter­mék exportjára rendelkeznek szerződéssel. Az exportőrök úgy látják, hogy a prompt inkasszó megszüntetésével — ez a Szov­jetunió egyoldalú intézkedésének következménye — az exportbevé­tel most veszélyben forog. Néhány vállalat attól is tart, hogy a szovjet partnerek — amennyiben ebben az évben nem tudnak fizetési kötelezettségeik­nek eleget tenni — egyszerűen felmondják a már megkötött szerződéseket, nem tartanak igényt a magyar termékekre. A Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának fő­osztályvezetője, Tímár László je­lenleg is tárgyal Moszkvában, s a téma: a szovjet szállítási lemara­dások lehetséges pótlása. Csak csepeg a szovjet olajcsap (Folytatás az 1. oldalról) gát külkereskedelmi jogosultsá­gát meg kell szüntetni. Ezzel egy időben fel kell számolni a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által a jövőben is fenntartani kívánt gyakorlatot, miszerint valamennyi olaj, olaj­termék- és földgáztétel csa­k egye­di, általa kiadott engedélyek alap­ján importálható. Az áruk, a be­szerzés, a forgalmazás és keres­kedelem felszabadításával párhu­zamosan indokoltnak tartják egy, a szénhidrogén-kereskedelmet el­lenőrző szervezet felállítását. (En­nek tagjait, az érdekegyeztető fó­rumhoz hasonlóan a kormány, a munkavállalók és a munkaadók delegálnák.) Véleményük szerint e szervezettel kellene az OKGT- nek a termelői árak vonatkozá­sában, a kereskedelmi vállalatok­nak pedig a fogyasztói árak te­kintetében egyezségre jutniuk az árváltozásokat megelőzően. Hajduska Z. Miklós A miniszterelnök köszönete Antall József köszönetet mond a külföldről és itthonról hozzá ér­kezett sokszáz levélben és táv­iratban kifejezett jókívánságo­kért. „Erőt merítek belőlük, nemcsak a gyógyulásomhoz, hanem a szük­séges nemzeti megegyezés előse­gítéséhez. Köszönöm a törekvé­seinkkel eddig is rokonszenvezők sorait, és külön örömömre szol­gálnak az ellenzék táborából ér­kező jókívánságok.” MTI-vezetők pályázata A bizottság döntése borítékolva MH-információ Elkészült az MTI vezérigazga­tójának, főszerkesztőjének és gazdasági igazgatójának posztjára kiírt pályázatokat elbíráló bizott­ság jelentése. Feledy Péter, a bírálóbizottság elnöke a Magyar Hírlapnak el­mondta, hogy a múlt hét szerdán tartották meg utolsó ülésüket, majd elkészítették írásos jelenté­süket, amit már megkapott Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A je­lentést ő továbbítja majd Antall József miniszterelnöknek, aki ki­nevezi a két vezérigazgató-helyet­test, s javaslatot tesz a köztársa­sági elnöknek a vezérigazgató személyére. A bizottsági elnök közölte, úgy határoztak, hogy a bi­zottság jelentését nem hozzák nyilvánosságra addig, amíg a mi­niszterelnök és a köztársasági el­nök nem dönt. Egy kérdésünkre válaszolva Feledy Péter kifejtet­te: az tény, hogy a legfajsúlyo­­sabb pályázók az MTI kebeléből jelentkeztek, de elég szűk volt a jelentkezők köre. A Magyar Hírlap egyéb forrá­soktól származó információi sze­rint a vezérigazgatói poszt el­nyerésére Oltványi Ottó, az MTI bukaresti tudósítója a legesélye­sebb. A főszerkesztői poszt váro­mányosa Kopreda Dezső, az MTI Külpolitikai Főszerkesztőségének főszerkesztője, a gazdasági igaz­gatói poszté pedig Tompa Gábor, a Magyar Távirati Iroda főköny­velője. F. A. Jogtalan előnyöket vizsgáló bizottság K­ésik a megalakulás Hónapokkal ezelőtt döntött a kormány a jogtalan előnyöket vizsgáló bizottság létrehozásáról. A döntést nem fogadta egyöntetű lelkesedés. Ha viszont már így határozott a kormány, sokan ki­váncsiak lennének, kik is azok a pártatlan, független szaktekinté­lyek, akik kormány­felhatalmazás­sal vizsgálják majd a jogtalan előnyöket. A bizottság megalaku­lásáról és összetételéről azonban a mai napig sem kaptunk hírt. MH-Információ_______________ Dr. Kajdi Józseftől, a Minisz­terelnöki Hivatal államtitkárától érdeklődtünk, vajon időszerűt­lenné vált a bizottság létrehozá­sa, vagy nem találtak kellően te­kintélyes vállalkozókra, hogy a bizottság még mindig nem vizs­gálja a jogtalan előnyöket? Dr. Kajdi József elmondta, hogy a szakmai előkészítés jó ideje megindult. Hogy a bizottság hi­teles legyen a közvélemény sze­mében, olyan neves, elismert jo­gászokat, politológusokat kértek fel, akiknek pártatlansága és szakértelme közismert. A felkért személyek többsége elfogadta a megbízást, ám újabb szakmai te­kintélyek bevonására tettek ja­vaslatot a miniszterelnöknek. Ezek megkeresése, felkérése még tart. Mivel pedig a miniszterelnök személyesen szeretne találkozni a bizottsági tagságra jelöltekkel, hogy felkérje őket, csak az alkot­mányosság, a jog alapján mű­ködjenek, s Antall József az utóbbi időben külföldi útjaira és kórházi kezelésére való tekintet­tel, nem foglalkozhatott a kér­déssel, a bizottság megalakulása késedelmet szenvedett. Mr. A.

Next